(4217) Kertészkedés

Tibor bá’ fordítása online

A kertedben négy veszély leselkedik rád

 

(sz:1933.02.11)

Sokan a kertészkedést pihentető időtöltésnek tekintik. Ez egy egyszerű módja annak, hogy órákat töltsünk a szabadban, ha szép az idő. Én sürgősségi orvosi tanácsadóként mindenféle egészségügyi sürgősséggel és sérüléssel foglalkozom, amelyek az ártalmatlan hobbinak tűnő elfoglaltságból erednek.

Az évek során láttam vágóeszközök okozta kézsebeket, fűnyírók és kerti villák lábsebét. Az elmúlt hetekben láttam létráról lezuhanást, betonra zuhanás miatti fejsérüléseket, és sajnos egy olyan személy halálát is láthattam az utóbbi években, akinek a lelkes lapátolás túl soknak bizonyult.

A kert még a múltban is komoly veszélyt jelenthetett az egészségre. Az egyik első beteg, akit penicillinnel kezeltek, egy rendőrtiszt volt, aki nyilvánvalóan szepszisben szenvedett egy rózsatövisből származó karcolás után. Akkoriban a legenyhébb sebek a leghalálosabb következményekkel járhattak, és kiderült, hogy ez még mindig megtörténhet, mivel egy brit nő nemrégiben halt meg szepszisben, miután megvakarta a kezét kertészkedés közben.

De nem csak ezek a veszélyek leselkednek a kertben. Íme néhány dolog, amire érdemes odafigyelni, mielőtt legközelebb növényeidet ápolni kezded:

1.Tetanusz

A tetanusz különösen kellemetlen betegség. Az izmok görcsbe mennek a baktériumból származó toxin, a Clostridium tetani hatása miatt. A szenvedés szinte leírhatatlan, fájdalmas izomgörcsöket és bezáródott állkapcsot okoz.

Sokan a tetanuszt olyan tárgyakkal társítják, mint például a rozsdás szögek, amik meglepően gyakorisággal a talajban is megtalálható, különösen trágyázás után, mivel a klostidiumok a bélben találhatók. A rózsák szeretik a trágyázott talajt, ezért ez halálossá teheti ezeket a szeretett virágokat, ha szennyezett töviseket levágják.

Szerencsére még nem láttam esetet a sürgősségi osztályon, mert az Egyesült Királyságban immunizálnak tetanusz ellen. És soha nem akarok látni egy esetet se, mert rendkívül csúnya. A nem immunizált emberek halálozási aránya meghaladhatja az 50%-ot.

  1. Baktériumok és gombák

Egy szerény komposztzsákban lapul egy olyan összetevő, amelyre sokan nem számítunk: a Legionella.

Ez a baktérium a legionárius betegségnek nevezett fertőzést okozhat, amely különösen káros az idősekre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Belélegezve csúnya és gyakran végzetes tüdőgyulladáshoz vezethet. A komposztálási folyamatban részt vevő meleg, állóvíz okozhatja a jelenlétét.

Nem csak az előre csomagolt komposzt veszélyes. A saját komposztkupacod is tele van különféle baktériumokkal és gombákkal, amelyek megfelelő karbantartása esetén nem okoznak gondot.

De az Aspergillus penészgomba gyakran lszhaporodik, ha  meleg van. Ez csúnya tüdősérüléseket okozhat, és még szélesebb körben is elterjedhet a szervezetben, különösen időseknél és immunszupprimáltoknál,  végzetes is lehet.

A penészgombák spórái bizonyos embereknél allergiát is kiválthatnak, ezt az állapotot külső allergiás alveolitisznek vagy „gazdálkodó tüdejének” nevezik. Ezt az állapotot klasszikusan a penészes szénának való kitettség okozta, de a komposzthalmok is ezt tehetik az olyan organizmusok jelenléte miatt, mint az Aspergillus és az Actinomycetes baktérium.

  1. Leptospirosis

A leptospira egy baktérium, amely patkányvizelettel szennyezett vízben található. Mivel a patkányok gyakran az emberek közelében létesítenek élőhelyet, talán a legjobb, ha a kertészkedés során a tó vagy az esővízhordók közelében vigyázunk.

A leptospira leptospirózist, egy meglehetősen kellemetlen fertőzést okozhat, amely fejfájást, lázat, hidegrázást, hányást, sárgaságot, majd később májelégtelenséget, veseelégtelenséget és agyhártyagyulladást okoz.

  1. Elektromos szerszámok

Míg az elektromos szerszámok megkönnyítik a munkánkat a kertben,  könnyen megsérülhetünk velük. A sövénynyíró nagyszerű módja lehet a fák és bokrok megszelídítésének, de a lábujjak amputálására és megsebzésére is nagyon hatékonyan alkalmas. Mindenképpen várja meg, amíg a sövénynyíró teljesen kikapcsol, mielőtt az eltávolított ágakat megtisztítjuk.

A sövénynyírók és fűnyírók könnyen átvághatják az elektromos kábeleket is, ami áramütéshez vezethet. Az elektromos kéziszerszámok akkor is katasztrofálisak lehetnek, ha leesünk a létráról, vagy ha elektromos vezetékek keresztezik a kertet. Ezt el kell kerülni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

51 gondolat erről: „(4217) Kertészkedés

  1. 5. Permetező szerek, mérgek. Múlkor fújtam a kertet levéltetű ellen, meggodolatlanul maszk nélkül. Egy szellő az arcomba fújta, a nyelvem zsibbadt, szédelegtem órákig. Szerencsére nagyobb baj nem lett. Kutya, gyerek se legyen ennek kitéve. Erre is figyelni kell.

    6. Kor. Szüleim idősek, nagy kerttel. Egyre gyakrabban sérülnek meg a kertben, ami korábban sosem dordult elő. Tavaly majdnem végzetesen. Cseresznye szedés, létráról leesés, elesés, ügyetlenebb mozgás, sajnos ez korral jár, fontos erre is figyelni.

  2. Ez az írás olyan, mintha anyukám írta volna, aki a leghétköznapibb dolgokon is halálra aggódja magát.

    Ja, meg lehet sérülni. Hát igen, ha az ember megmozdul, kimegy a házból, akkor ez benne van a pakliban. Ahogy bármilyen sportnál is. Ha meg nem teszem, akkor a tétlensége rokkanok bele.

    Az biztos, hogy nyílt sebbel földbe nyúlkálni nem szabad. Ha megsérül az ember, ki kell mosni, lefertőtleníteni, lezárni a sebet.

    Azért a kertészkedést feladni nem érdemes, nemcsak jó hobbi, de még a konyhára is hoz. Nekem fontos szempont, hogy eggyel több mód, hogy ne haljon éhen a család.

  3. A legtöb baleset a konyhában van, a legtöbb haláleset pedig az ágyban történik. A legbiztonságosabb hely a nappali, TV és sör társaságában!

  4. 3 – Kacor:
    Ha már viccelődünk, akkor a legbiztonságosabb, ha meg se születünk. – Életem folyamán háromszor találkoztam 230 Volttal. Mind megúsztam. A legszarabb az volt, amikkor megmarkoltam egy feszültség alatt álló rudat. Szerencsére a főkapcsoló előtt volt egy technikus, aki a sikoltásomra azonnal lecsapta a kapcsolót.

  5. 4 Mostanában elterjedt a fi-relé. Nálunk többször mentett életet.

  6. Re:1 Minato
    Nézz körül biológiai „vegyszerek” körül, mer nagyon sokszor indokolatlanul mérgezzük magunkat, miközben van működő alternatíva.

    Levéltetű ellen én is küzdök, de kő egyszerű megoldást használok: kétoldalas ragasztós bogárcsapda rátekerve a fa törzsére. Tetű érdemben ott tud szaporodni, ahol a hangyák vigyáznak rájuk, kis piszkok amúgy lerágják a tetűk szárnyait, akik ezáltal helyhez kötve maradnak. Ha megakadályozod hogy hangya feljusson, akkor megtalálják a katicák, és felzabálják az egész tetű kolóniát, mert nincs aki védje őket. Nulla vegyszer, csak pár méter ragacs, és a probléma meg van oldva…

  7. 4. Tibor bá’
    Ha már áramütés.
    Engem is többször megütött az áram (230V), azonban volt egy eset, amire mai napig nem találok magyarázatot. Olyan 10 éves forma gyerek voltam és bemásztam az íróasztal alá és valamit játszottam. A lelógó asztali lámpa kapcsolóját matattam (fel akartam gyújtani, de nem gyulladt fel, mivel mint később kiderült nem volt benne égő), ami nem volt jól szigetelve, így megcsapott az áram. Amit tapasztaltam, a teljesen sötét szobában tökéletesen (nappali világosságban) láttam mindent, illetve, ami még hihetetlenebb, egy pillanatra láttam anyámat a fal túloldalán lévő konyhában mosogatni (amikor megszeppenve kimentem hozzá, abban a pozitúrában találtam, ahogy az áramütéskor láttam). Na erre varjatok gombot.

  8. Re: Bendegúz
    Klasszik testen kívüli élmény.
    Tibor bá’ jelentem, rávarrtam a gombot. 🙂

    UI: egészségügyileg „némileg” kockázatos ez a módszer, és közel sem biztos, hogy mindenkinél is működik, nagyon nem ajánlom! 😉

  9. 4. – Tiborbá –
    Én csak a statisztikát idéztem, najó, a nappali az én megjegyzésem volt.
    Engem számtalanszor megcsapott a 230 Volt (gyerekkoromban is). Lehet, hogy ezért választottam ezt a szakmát. Idősebb korban már nem olyan veszélyes, mert szárazabb a bőr és sokkal nagyobb így az ellenállása. Az Egyesült Izzó katódsugárcső részlegén történt, hogy a villanyszerelő kiakasztotta a védelmet és bekapcsolta a nagyfesz tápszekrényt. Azután matatott a szekrényben, de elfelejtette, hogy a háta mögött egy falikút van és áthúzott a nagyfeszültség. Megúszta, mert a jobb keze és a feneke között haladt az áram egy lyukat égetve a nadrágján.

  10. 6. dajtás, köszi jó ötlet! Sajnos nálam van 43db kis méretű cserje + sok lágyszáaú, így nem működik ez 🙁 viszont tetszik! Marad a Mospilan 🙁

  11. 7 Bendegúz.

    Nagyjából három hete akadt egy problémám és az SBO-n kötöttem ki.

    Az ellátó ÜGYELETES orvos neve,a fél éve meghalt anyukám leánykori neve volt,gyakorlatilag abban a percben tudtam ezt meg ami az Ő halálaként meg volt jelölve a kórházi jelentés szerint. ( ránéztem az órámra )
    Mi az esély arra hogy ez így össze jöjjön.

    Bár ez nem áramütés volt,de legalább úgy matatok a jelekben.

  12. 8. Tibor bá’

    Látod milyen szerencsés vagy, mindig van egy témához értő fórumtárs.?

  13. 6 dajtás
    Ez jó módszer, én is ezt alkalmazom.
    De nagyon gondosan kell eljárni, mert ha a ragacs alatt marad egy kis árok, vagy repedés a fa kérgében, a hangyák garantáltan megtalálják, igen hatékony a felderítő rendszerük.
    Volt, amikor olyan rücskös volt a fa törzse, hogy kénytelen voltam ragacsolás előtt egy kis gipsszel levakolni, hogy felfeküdjön a szalag.
    Arra is vigyázni kell, hogy a fa tövében növő fűszálak, vagy gyomok ne hidalják át a ragacsot, illetve ne támassz semmiféle szerszámot a faágaknak, mert azt is rögtön felfedezik.

  14. Egér ragasztócsapda ragasztóval bekenem a fa törzsét a tetü ellen.

  15. 13 Károly
    Azért komoly mennyiségű egérragasztó kell ahhoz, ha sok, és vastag törzsű fád van.
    Ráadásul elég széles sávban kell ragasztózni, mert ha nagyon keskeny, akkor az első beleragadó rovarokat a következők hídként használják, és átjáróként szolgál.
    De mielőtt kitaláltam a gipsszel való kiegyenlítést, én azt csináltam, hogy a kétoldalú ragaszószalag felrakása után megnéztem, maradtak-e alatta átjárók, aluljárók, és csak oda nyomtam egy kis pötty egérragasztót, így nem sok fogyott…

  16. Azért a kertészkedés egészségügyi kockázatait örömmel felvállalom, én már tavaszra nem férek a bőrömbe, alig várom, hogy megkezdődjön a szezon.
    Nekem ez a sport, ami rendszeres mozgásra kényszerít, és örömöm is telik ezekben a munkákban, még ha anyagilag nem is jelent akkora segítséget a mai kertészeti segédanyagok, szerszámok, kellékek, vetőmagok, palánták árai mellett.
    De tudom, mit eszek, örülök, ha az ismerősöknek is tudok adni a fölös termésből, és télire tele van a garázsom a sok eltett terméssel, ami kitart a következő szezonig.
    Még az is lehet, hogy anyagilag is megéri, soha nem végeztem pontos számítást a költségeimről, de a lényeg, hogy jól érzem magam a bőrömben.
    Amíg bírni fogom, csinálom, aztán az utódok azt csinálnak vele amit akarnak…

  17. 15 – hubab:
    Az utódok? Mindent eladnak, felélnek és soha se lesznek örökhagyók. 🙁

  18. 16 Tibor bá’
    Valószínűleg így van, de nemigen izgat.
    A családban amúgy is én vagyok az egyetlen, akinek affinitása van a kertészkedéshez, mert kertes házban nőttem fel, és beoltódtam vele.
    Össze családtagom már igazi városi, akik semmit nem tudnának kezdeni a kerttel, ha én nem lennék.
    Nejem is őszintén bevallotta, ha én meghalnék, azonnal eladná, mert fogalma sincs róla, hogy kell művelni.
    De sokat segít, ha megkérem hozza a szerszámokat, locsol, vagy adogatja a palántákat a kezembe szorgalmasan… 🙂
    Aki meg egy mai multinál dolgozik, esélye sincs rá, hogy egy kertet normálisan rendbe tartson, úgy lehúznak róluk minden bőrt, lehetetlen időbeosztással…

  19. Van bevált módszeretek a rózsákon megjelenő levéltetvek ellen? Mármint a mospilanon túl.

  20. 17 – hubab:
    Én is kertes házban nőttem fel. A többit nem részletezem, úgy is tudod.

  21. Re:15 hubab
    Én sárral vakolom be a törzsét, arra megy a ragasztó, ez is jó. Szerszám, fűszál igaz, erre valóban figyelni kell, trükkösek a hangyák, de ezzel a módszerrel katica tenyészet lesz az egész kert.

    Nézz körül a belinkelt weboldalon, ha jól rémlik van biológiai tetű irtóju isk.
    Lágy szárúak/bokrok nehéz eset, ebben igazat adok neked.

  22. 22 dajtás
    A „kenjük be sárral” módszerről én is olvastam kertészeti tanácsokban, de nálam a sárnak nincs semmi tartása, igen alacsony benne az agyagtartalom, félő volt, hogy az első erősebb eső lemossa kéregről…

  23. A ragasztószalagggal óvatosan! Volt fám, amit azzal pusztítottam el. Vastagodott volna, de a szalag nem hagyta. Gyakorlatilag meggyűrűztem vele.

  24. 17,18
    2 rokonom van.Egyiknek 20 fólia, kertek, egyik gyereke sem csinálja tovább pedig minden ki van építe.
    A másiknak 18 hektár erdő, meg pár hektár föld,kiépített tanyával , komletten szerszámokkal.A gyereknek csak át kellene venni és csinálni. A lánya kb évente egyszer megy ki oda nyársalni.A fia már jobban kertész beállítottságú de
    az sem csinálja ,pedig csak árt kellene venni.. De sok példát látok, ismerős apjának 100 hektár föld és a fia egy gyárban dolgozik , szoláriumba jár meg akkor látha a földet ha fut egyet a határban
    Szörnyű dolog hogy a gyerekek nem viszik tovább a szülők által fáradtságos munkával kiépített gazdaságot.Már ezeket a fiatalokat is megfogta a pénz szele, márkás autót akarnak hajtani , egyik másikuk főnökök akarnak lenni egy munkahelyen.
    A szülők mindenütt ngyjából 70 évesek és a gyerekek sehol sem viszik tovább….Érdekes lesz elmennem pár év múlva amikor majd meghalnak ezeknek a szülei és akár az ősszülők tanyája a földel megy a levesbe és valaki másé lesz.Például felvásárolja egy ezer hektáros kulák.Hát nekem nagy szívügyem hogy ezek a fiatalok nem viszik tovább a dolgot.Persze azt meg lehet érteni hogy ha dolgoznak egy cégnél mellette nem lehet hektárokat művelni , tisztán tartani.Vagy sokszor egy mezei munka többet hoz minth földet művelne .
    Hát nem egyszerű dolog az biztos .Hát igen a mostani generációnál az lesz hogy nem lesznek meg már az ősök földjei , csak mutatóban hogy nézd ez volt a papád földje és gazdasága….Hát elég szomorú,de hát az évtizedek alatt cserélődnek a generációk….
    A mostani 60-70 éves generáció általában a szüleitől örökölte a földet , az ősök földjét , ki mennyit (5,10, 20 haktárt) és az van tényleg hogy ezeknek a gyerekeik szépen lassan adogatják el a földet.Jobb esetben csak kiadják….

  25. 25 – Közben meg itt van egy rakás városban felnőtt értelmiségi, aki szívesen csinálná, de se tudása hozzá, se nem örököl földet. Úgyhogy ha bele is fogunk kicsiben, csak elkapirgálunk munka után, de rendes gazdaság sose lesz belőle.

    Azt nem tudom, ki termeli meg az élelmiszert pár éven belül.

  26. 26. Ábel

    A gabonát kulák gazdák termelik meg (bos de utálom őket) pl. 1000 hektár föld, nagy trakrotok, 1-2 csicskásuk simán megműveli géppel az 1000 hektárt.Gyümölcs szintén nagy kulákok leszerződve nagy bevásárló központokkal.pl 10 hektárgyümölcsfa és ma már szintén úgy van hogy beindítja a támogatásra kapott 2-3 traktorját és megműveli,szedni meg pl. rázógéppel.Sertést ,baromfit szintén nagy csarnokokban , több 100 milliós EU-s agyontámogatott kulákok vagy kormányközeli izék csinálják gépesítve.Élelem feldolgozás meg szintén a nagytőkések kezében koncentrálódik.Konkréten éne nem tudom hogy ha kihal a mostani idősebb generáció akkor ki fogja megtermelni az élelmet, de nekem a sajtésem az hogy gépesítve , nagygazdák , pár csicskással. Sajnos ez lesz. Nekem olyan
    Olyan szép volt 20-30 éve amikor még tényleg voltak kisgazdák és reménnyel indultak neki minden évnek.Volt Mtz, zsuk , aro, stb és mindenki hordta a piacra a megtermelt árut. Mindneki szépen megélt belőle.A gazdák egymással beszéltek haverok voltak , szép közösség volt az.
    Most felénk pl van 3-4 kulák: egyik salátát termel nagy területen gépesítve. A másiknak kb 80 fólia román csicskákkal.2-3 új 10-20 milliós traktorral.Az átlag olgozóhoz képest kulákok, jól élnek .Bheeee a gyomrom fordul ki ettől a rendszeről ahhoz képest hogy mi volt
    régen (kisgazdák, egyenlőség) és most mi van (3-4 kulák visze el a falunk földművelését). Ezért is kellene egy reset vagy egy fehér villanás 😀
    Á hagyjuk is egy elbaszott rendszer az egész.Meg is értem részben hitlert amikor a zsidókat vitte táborozni. Hát kábé most azt kellene ezekkel a EU-s támogatott gazdikákkal…

  27. 27 – Azt utálsz, akit akarsz, de ha valaki „elvinné” ezeket a kulákokat táborozni, akkor mindenki szépen éhenhalhatnak, mert jelenleg ők adják az élelmiszertermelés 90+%-át. Szép a kisgazda társadalom szerintem is – na de ha senki nem akarja csinálni? Vagy csak 5-10%-a annak, amennyire szükség lenne?

    Még mindig jobb, ha megcsinálja a „kulák”, mitha éhendöglünk, nem?

  28. 26: Ábel:
    Jelenlegi életvitel mellett (napi 8 óra fix munka + egyéb idő és pénz szükséglet) szinte lehetetlen érdemben önellátásról/élelem termelésről beszélni. Kapirgálni azt lehet és az is több mint a semmi. Bár ez a kapirgálás még mindig csak romantikus leányregény a valósághoz képest. De ha másért nem is a felszedett tudásért és a változó szemléletmód miatt érdemes kapirgálni. Aztán ki tudja ? Elképzelhető, hogy adódik lehetőséged váltásra. Aztán, hogy kinek mi éri meg az jó kérdés.
    De ezekről szerintem Balázs többet tudna mondani.
    Én csak egy kisváros széli szemszögből tudok véleményt mondani. Mondjuk úgy, hogy városi de mégis vidéki szemszögből 🙂

    27:andrew:
    Megértem a gazdák iránti ellenszenvedet … de ne vetítsd a haragodat egy szűkebb csoportra. Az soha nem vezetett jóra. Az egész EU korrupcióra és mesterségesen torzított feltételrendszerre épül. És igen mindenki az adott körülmények között próbál élni/visszaélni a lehetőségeivel. Te a gazdákat látod bűnbaknak, mert velük van valószínűleg személyes tapasztalatod. Hidd el szinte minden területen a hasonló ügyeskedőké a világ.

  29. 29:Ábel:
    „akkor mindenki szépen éhenhalhatnak, mert jelenleg ők adják az élelmiszertermelés 90+%-át”
    Ezt többször hallottam már a gazdáktól … és nem teljesen így van. Jelenleg amíg van pénz addig van kaja. Ha nem Belföldről majd külföldről. Ha nem az EU-ból akkor máshonnan. Amint elfogy/akadozik a pénz akkor mezőgazdaság sem lesz. Na akkor leszünk bajba … mindannyian

  30. 31 – Ha Magyarországra behozni kell a kaját, akkor baj van. Nyilván van némi import, de normális esetben az export többszöröse az importnak.

    „Amíg van pénz” – a társadalom többsége a bevételének jelentős részét költi kajára. Engem nem fog vigasztalni, ha Lőrinc jól él, miközben csak a 90%-unk fog éhezni.

  31. 32: Ábel:
    „Nyilván van némi import, de normális esetben az export többszöröse az importnak”
    Ebből következik, hogy ha külföldön többet adnak érte szemrebbenés nélkül el fogják adni a kaját külföldre. Mi pedig éhezni fogunk … vagy megvesszük drágán.

    Az ír burgonyavész sem csak azért járt akkora pusztítással mert nem volt mit enni … hanem mert ami volt azt is eladták külföldre …

  32. Szlovákiába napi 800 kamion kaját importálnak, hogy legyen mivel etetni a népet… A „kulákok” repcét, búzát, napraforgót termelnek, vagyis nyersanyagot. Van dán kézben lévő kertészet, de a paradicsom spanyol. Az őszibarackot nagyban termelő ismerősöm szedd magad alapon értékesíti, mert fele annyiért meg lehet kapni a boltban…
    Addig örüljetek, míg relatíve önellátok vagytok, mert jön az EU és mindent tönkreb@sz…

  33. Hát ha nem jönne a területalapú támogatás az EU-ból lehet bajban lennénk.Vajon lehet ilyen? Egy újabb collapse lehetőség 😀 Nem hinném , azt a pár milliárdot ki tudja fizetni az eu -> amit mi befizetünk.Mert ha az EU nem fizetne támogatást nekünk akkor mi nem fizetnénk be az EU-nak és meg is van oldva.
    Az a baj ha 0-ról indulsz nem nem jó. Miért?

    Manapság:

    vegyél földet, gépeket , eleve nagyobb terület kell mert ha ma 1 kiskocsinyi káposztával mész a piacra semmire nem elég a bevétel.Szóval nagy beruházás és ha megvanminden vegyél a nagybanin helyet évi 1-2 millióért mert nem úgy van hogy akármikor odamész.
    Ha ott vagy a piacon akkor lehet nem tudod eladni.A kulákocskáknak van tőke és le vannak szerződve(plusz kenőpénz) a lidl-el, tescoval, de ma te kisember oda sem mehetsz hogy majd nekik szállítasz be,Pedig az áruforgalom nagy része már ott zajlik nem a kispiacon.
    Így kimaradsz az egészből.
    Pl most olvastam hogy egy epres hagyta abba mert a külföldi lenyomta az árat.Ma a bevásárlóközpontok megveszik a nagy kulákoktól az árut és kisgazdaként esélyed nincs betörni a piacra.Tehát az áruáramlás a nagy kulákok és a bevásárlók kötött folyik.
    Kistermelő vevő már alig van mert mindneki a lidlbe veszi a pl. a paprikát.Míg régen egy bevásárlóközpont sem volt így az áru 90%-a a termelőtől a kereskedő kezéig ment és minden kisembernek biztos megélhetés volt.

    Régen:

    Kisebb beruházással vettél egy kisebb kertet esetleg fólia nélkül termeltél.Vettél egy autót amivel hordtad az árut .Felmentél a piacra ahol helyjegy volt amit akkor befizettél pl 100ft….(nem pedig éves bérlet amit még pénzért sem tudsz venni méregdrágán mert
    nincs eladó,ja ésha van is akkor meg úgy van ha nem mész heti 4x akkor kibasznak (pesti nagybani).)Szóval nagyobb beruházás nélkül megtermelted a káposztát, paprikát bármit, felcsusszantál a pl. a pesti piacra (amikor akrtál azon a napon) , befizetted a helyjegyet és bármit eladtál.
    Ja és akkor ez megélhetést biztosított az egész családnak.Nem nagyon volt ilyan szakma hogymanger meg ilyenek.

    Szerintem ha itt nem lenne EU-s mg-i támogatás akkor behoznák külfölről az élelmet.Pl most is francia krumpli volt valamelyik élelmiszerláncban. Pl ha én dolgozok munkahelyen jelentős adót fizetek-> az adó bemegy az államank ->
    adó egy része megy az EU-ba mint befizetés -> Eu kifizeti az én adómot az 1000 hektáros kulák gazdának aki vesz bmw-t meg mindent , jól él….Ilyen szempontból végül is majdnem mindegy hogy francia krumplit vagy almát veszek….mint a magyar kulákot gazdagítom (tisztelet a pár dolgos kivételnek) Egyenlőre még élelemfelesleg van az EU-ban.

  34. 34 Szlovákia nagy része hegy, nem csoda, hogy élelmiszerimportra szorul. Mi viszont mindig is agrárország, exportőr voltunk.

    Az mondjuk beteg, hogy a boltban fele annyiért lehessen kapni bármit, mint amennyibe a termesztés kerül. Nyilván valahol akkora támogatást kap rá valaki, hogy akár ingyen is adhatja, úgy is pluszba jön ki.

  35. andrew, a jó megoldás a kosárközösség.
    https://kosarkozosseg.hu/

    Van már sok ilyen, egybe mi is befizettünk, egy barátunk csinálja. Japánban már hatalmas hálózata van ilyeneknek.

    Az ember leszerződik a termelővel, hogy minden héten átvesz tőle egy kosárnyi zöldséget, cserébe havonta fizet. Mivel nincs kereskedő közbeiktatva, ésszerű áron lehet hozzájutni jóminőségű biozöldséghez, és még a termelő is jól jár.

    Nem mindig komfortos, hogy el kell fogyasztani hirtelen egy rakás zöldséget, amikor lehet, hogy mást csinálnék éppen, de ennek van értelme.

    Nem EU-nénire, állambácsira kell várni, hanem el kell kezdeni cselekedni!

  36. 35 A francia krumpli is pontosan csak azért tud olyan olcsó lenni, mert a francia gazda is megkapja a területalapú támogatást, sőt, tudtommal még többet is, mint a magyar. Most akkor a francia kulákot mért támogatod szívesebben, mint a magyart?

    Egyébként az EU úgy működik, hogy a nyugati, gazdag államok többet tesznek be a közösbe, mint amit kivesznek, hogy cserébe mi többet vehessünk ki, mint amit befizetünk. Ezt úgy hívják, hogy nettó befizetők/haszonlélvezők. Vagyis a Te adóforintoddal is biztos történik valami, de a magyar kulákot nagyrészt a francia meg a német ipar tartja el az EU-s támogatáson keresztül.

  37. 36 – Ábel

    „Szlovákia nagy része hegy, nem csoda, hogy élelmiszerimportra szorul. ”

    Szlovákiának ma kb. 5,4 millió lakosa van. A „szociban” a Felvidék, déli, mezőgazdasági része ellátta zöldséggel, gyümölccsel, gabonával a 15 milliós Csehszlovákiát.

  38. 38:Ábel:
    Az is megérne egy misét hogy akkor a Francia gazda miért kap jóval több támogatást ? Másrészről a magyar gazda szinte 0 Ft adót/járulékot/hozzájárulást fizet a közösbe.
    Miért is más/több egy gazda mint egy átlagos vállalkozó ?

    „Nem mindig komfortos, hogy el kell fogyasztani hirtelen egy rakás zöldséget, amikor lehet, hogy mást csinálnék éppen, de ennek van értelme.”
    A lényeg itt van a jelen társadalmunk valamennyi problémájára. Úgy akarunk környezetet védeni/élhető életet élni, hogy közben mi magunk nem akarunk változtatni semmin. Ez nem fog menni.

  39. 38
    Lehet van benne igazság amit mondasz, de azért nem tolnak minket tele pénzel.

    Nem tudom hogy pl. francia vagy németorszégban hogy van és milyen tárasdalmi elrendeződés van. Bennem az a kép él hogy talán ott szolidabb a helyzet és nincs ennyire felborulva a balance azaz hogy pár nagygazda viszi a falut.
    Szerintem ott vannak rendes kiscsaládi gazdaságok normál méretek között pl pár hektár és normál támogatással.Esetleg ott még viszik tovább az utódok a gazdaságot(bár szerintem ott is városban mennek az utódok managernek meg ilyenek.
    Viszik tovább az utódok a gazdaságot alatt nem azt étem hogy int pl itthon hogy az utódok viszik tovább a borászatot öltönyben nyakkendőben dirigálva……Hanem dolgozik a földeken, az az igazi…
    Bár lehet csak ez a kép bennem él és ott is vannak furcsaságok külföldön…

    Én csak azt szeretném ha lenne értéke a kistermelői munkának.Aki dolgozik éljen meg és jól belőle.Én ilyeneknek adnám a pénzt aki megdolgozik, nem a managereknek meg az ingyenélőknek.Azért látok egy pár kisgazdát hogy hogy le vannak rongyolódva,
    csórósodva, pedig az érdem őket illetné.
    És igen régen ilyen világ volt hogy ők éltek meg/ vagy éppen jól (persze felvállalva azt hogy elnyomorodnak a fizikai munkában) . Ma meg azt látod hogy a kisgazdák akik pár hektáron gazdálkodnak csak nyomorognak , vegetálnak és éppen egy gyárban lévő targoncás is jobban keres jobabn él.De hátsokminden eredőjeként ide jutott a világ. Ez van most, ezt kell elfogadni .A világ mindig változik talán majd fog most is mert semmi sem örök, a terület alapú eu-s támogatás is ugyanolyan emlék lesz egyszer mint pl. a téeszek vagy a kistermelők világa.

  40. „Lehet van benne igazság amit mondasz, de azért nem tolnak minket tele pénzel.” – Az attól függ, hogy mit értesz a „minket” alatt…

    Az lehet, hogy ott több a családi gazdaság, mint itt, de szerinted kin múlik ez? Most fejtettétek ki, hogy a fiatalok nem akarják tovább vinni a családi gazdálkodást. Akkor most ez tényleg annak a hibája, aki átveszi azt a gazdaságot, ami senkinek nem kell?

  41. Üdv mindenkinek.
    Sorban fonnyadnak el a paradicsom levelei. Szórtam már tejjel, voldüngerrel, rézzel, gombaölővel, rovarirtóval(atkára való), de mindhiába. Először kissé megfonnyad, aztán enyhén sárgulni kezd a végein majd összepöndörödik. Vannak olyan levelek, amik zölden ropognak ha összenyomom.Egy palántától indult és már a felének odabaszott…
    Valaki tudna segíteni?

  42. 43. Valaki: Nitrogént kérhet, de lehet verticilliumos levélhervadás, ami a földjében levö gombától van és a növény nem tud vizet felvenni. Megoldás a cserép, máshonnét szerzett földdel…Még nincs nagyon késő, elkezdheted újból…

  43. 43. Valaki
    A réz segíthet, ha nem akkor az ecetes kapa, jól tőnyakból
    Sajnos.

  44. 43 – Én biztos kipróbálnám ráz az Amazont, az mindenféle gombán segít, sőt a növekedést és a termésmennyiséget is megnyomja…
    biokiskert.hu/biotermek/kertgondozas/gombak-ellen-2/

  45. Köszönöm a válaszokat. Közben olvasgattam mindenfélét és erre a gombára csak a vetésforgó a bevált módszer. Most építettem ki a támrendszert a paradicsomnak(kb 80e-be volt)… nem igazán tudom ide oda pakolgatni. Ez a szar évekig elvan a földben…ilyenkor mit lehet tenni?
    Az viszont érdekes, hogy a tavalyról kikelt palántákat nem bántotta…csak a magról neveteket.

  46. 47 futtass a támrendszerre babot, jövőre uborkát, aztán majd jöhet megint a paradicsom…

    Én karó mellett nevelem a paradicsomot, azt nem nagy ügy évente odébbrakni.

  47. 47 De ha idén már ott vannak a palánták, ahol, akkor mégiscsak az amazon lesz a legjobb megoldás…

  48. 50 – Nem kapok tőlük jutalékot egyébként, de nekem eddig bevált. Igaz, nem pont erre, de elvileg erre is jó kéne legyen. Ha kipróbálod, majd számolj be légyszi az eredményről!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük