Tibor bá’ fordítása online
Miért elviselhető a 40°C egy sivatagban, de halálos a trópusokon?
A magyar szajha médiában szinte naponta jelenik meg cikk a következő El Ninoval kapcsolatban várható hőhullámokról, és a 1,5 °C globális melegedési határérték átlépéséről. Ez a poszt azt mutatja be, hogy bizonyos értékeket miért kell komolyan venni.
Idén az északi féltekén még a forró évszak kezdete előtt megdőltek a hőmérsékleti rekordok. Spanyolországban például olyan hőmérsékletet tapasztaltak áprilisban (38,8°C), amely még a nyár csúcspontján is eltér a megszokottól.Különösen Dél- és Délkelet-Ázsiát sújtotta a nagyon tartós hőhullám, és minden idők rekordhőmérsékletét tapasztalták olyan országokban, mint Vietnam és Thaiföld (44 °C, illetve 45 °C). Szingapúrban is megdőlt a szerényebb rekord, a hőmérséklet elérte a 37°C-ot.Kínában pedig Sanghajban jegyezték fel több mint egy évszázada legmagasabb májusi hőmérsékletét, 36,7 °C-ot.
Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás valószínűbbé teszi ezeket a hőmérsékleteket, de azt is, hogy a hasonló nagyságú hőhullámok nagyon eltérő hatást fejtenek ki olyan tényezőktől függően, mint a páratartalom vagy az, hogy egy adott terület mennyire felkészült a szélsőséges hőségre.Tehát hogyan birkózik meg egy párás ország, mint például Vietnám a 44°C-os hőhullámmal, és hogyan viszonyul ez a száraz hőséghez, vagy egy kevésbé forró hőhullámhoz a még párásabb Szingapúrban?
Időjárás és élettan
A közelmúltban Délkelet-Ázsiában dúló hőhullámra talán a testet érő hő okozta stressz mértékéről lehet emlékezni.A hő-stresszt leginkább a hőmérséklet okozza, de más időjárási tényezők is fontosak, mint például a páratartalom, a sugárzás és a szél.
Testünk hőt nyer a körülöttünk lévő levegőből, a napból, vagy saját belső folyamatainkból, mint például az emésztés és a testmozgás. Erre válaszul testünknek hőt kell veszítenie. Ennek egy részét közvetlenül a körülöttünk lévő levegőbe veszítjük, egy részét pedig légzéssel. De a legtöbb hővesztést az izzadás okozza, mivel amikor a bőrünk felszínén lévő verejték elpárolog az hőelvonással jár.
A meteorológiai tényezők befolyásolják mindezt.Például az árnyéktól való megfosztás a közvetlen napfény hőjének teszi ki testünket, míg a magasabb páratartalom azt jelenti, hogy csökken a bőrünk felületéből történő párolgás mértéke.
A páratartalom jelentette, hogy a közelmúltban Délkelet-Ázsiában veszélyes volt a hőhullám, mivel ez már eleve rendkívül párás része a világnak.
A hő-feszültség határa
A mögöttes egészségügyi állapotok és más személyes körülmények bizonyos embereket érzékenyebbé tehetnek a hő-stresszre.A hő-stressz azonban elérheti azt a határt, amely felett minden ember, még azok is, akik nem nyilvánvalóan kiszolgáltatottak a hőségveszélynek – vagyis a fitt, egészségesek és jól akklimatizáltak – egyszerűen nem tud túlélni még mérsékelt terhelés mellett sem.
A hő-stressz értékelésének egyik módja az úgynevezett Wet Bulb hőmérséklet. Ez körülbelül 39°C-nak felel meg 50%-os relatív páratartalom mellett. Ezt a határértéket valószínűleg néhány helyen túllépték a közelmúltban Délkelet-Ázsiában dúló hőhullám során.
A trópusoktól távol eső kevésbé párás helyeken sokkal alacsonyabb lesz a páratartalom és ezáltal a wet bulb (nedves higanygömb) hőmérséklete veszélye.Spanyolországban áprilisban a 38,8°C-os maximum hőmérsékletű hőhullám WB hőmérséklet értékei „csak” 30°C körüliek voltak, a 2022-es nagy-britanniai hőhullámban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 40°C-ot, a páratartalom kevesebb mint 20%-ot, a WB hőmérséklet értékek pedig kb.32°C.
A közelmúltban klímaadatokat használtak fel a hő-stressz feltérképezésére szerte a világon.A kutatás rávilágított azokra a régiókra, amelyekben legnagyobb a kockázata e küszöbértékek túllépésére. Szó szerint a hot-spotok közé tartozik India és Pakisztán, Délkelet-Ázsia, az Arab-félsziget, az egyenlítői Afrika, az egyenlítői Dél-Amerika és Ausztrália.Ezekben a régiókban egyre gyakrabban lépik túl a hő-stressz küszöbértékeit a nagyobb globális felmelegedés mellett.
A valóságban a legtöbb ember már jóval a túlélési küszöb alatt sebezhető, ezért a lényegesen hűvösebb hőhullámokban nagy halálozási arányt láthatunk.Ezenkívül ezek a globális elemzések gyakran nem ragadnak meg néhány nagyon lokális szélsőséget, amelyet a mikroklíma folyamatai okoznak.Például egy város bizonyos környéke hatékonyabban fogja fel a hőt, mint a környezete, vagy hűvös tengeri szellő szellőztetheti, vagy egy helyi domb „esőárnyékában” lehet, így kevésbé páramentes.
Változékonyság és akklimatizáció
A trópusokon jellemzően kevésbé változó a hőmérséklet.Például Szingapúr majdnem az Egyenlítőn ül, és a napi maximum 32°C körül van egész évben, míg Londonban a nyár közepén a tipikus maximum csak 24°C.Londonban azonban magasabb a hőmérsékleti rekord (40°C vs. 37°C Szingapúrban).
Tekintettel arra, hogy az olyan régiókban, mint Délkelet-Ázsia, már állandóan magas a hő-stressz, ez talán azt sugallja, hogy az emberek jól hozzászoktak a hőséghez. Az első jelentések azt sugallják, hogy a közelmúlt hőhulláma miatti intenzív hő-stressz meglepően kevés közvetlen halálesethez vezetett – de a közvetett okokból eredő halálesetek pontos jelentése még nem áll rendelkezésre.
Másrészt az egész éves meleg viszonylagos stabilitása miatt talán kevésbé van felkészülve a közelmúltban bekövetkezett kánikula miatti nagy hőmérséklet-ingadozásokra.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Elvileg igaz ez a megközelítés, kérdés az, hogy ki tud-e alakulni a földi körülmények között ez az állapot.
Egyenlőre még nem hallottam olyan esetről, hogy egy adott földrajzi területen kialakult volna ilyen, teljes pusztulással járó állapot.
Igaz, a magas halálozási arányhoz elég közelíteni hozzá, az idősek és betegek nyilván könnyen áldozatává válhatnak.
De bennem mindig felmerül, hogy ennek nem csak az ember, de minden melegvérű állat, tehát emlősök, madarak is áldozatává válhatnak, hiszen ők is csak párolgással képesek csökkenteni testhőjüket, ha a környezeti hőmérséklet meghaladja testhőmérsékletüket.
Márpedig eddig nem pusztultak ki ősidők óta, pedig voltak igen meleg periódusok.
Szóval a kipusztulás akkor jöhet szóba, ha a felmelegedés mértéke minden eddigit meghalad…
Persze nem akarom elbagatellizálni, ez nem vigasztalja azokat, akiket elvisz a meleg…
1 – hubab:
Elfogadott tény, hogy az emberrel együtt az emlősök is kihalnak.
Totál igaza van, ezzel 100% egyezértek ,sajnos! De: Miért szajha a média, reklámokból, olvasottságból élnek a szerkesztők, újságírók, miért kell ezt hangsúlyozni mindig? Minden „média” él valamiből, nem ingyen dolgozik senki, a közszolgálati propagamdagyár is a mi pénzünkből, illetve nem csak a magyar nyomja ezt a témát, felesleges kiemelni.
2 Tibor bá’
Ez szerintem csak akkor képzelhető el, ha a globális klímaváltozás olyan mértékű felmelegedést okoz, amire még nem volt példa a földön az élet kifejlődése óta.
Mert különben emlősök és madarak már rég nem is létezhetnének.
Pedig tudjuk, hogy voltak korszakok, mikor még a jégmentes sarkvidékeken is tobzódott az élet.
Ha most is csak annyira melegszik fel a föld, akkor miért kellene kihalniuk ezen állatoknak, ha akkor nem haltak ki?
Hacsak a klímaváltozás nem lesz minden eddigit meghaladó mértékű, szóval ez itt a fő kérdés.
Igaz, vannak olyan nézetek is, hogy akár vénuszi pokollá is válhatunk, ezt meg még a mikrobák sem élnék túl, nem hogy az emlősök… 🙁
4. hubab
Ha a sarkokon elolvadnak a jégsapkák, az onnan kiáradó vízmennyiségnek jelentős hűtő hatása lesz, mind az óceánok vizére, mind pedig a légkörre.
Tény, hogy a baktéritő és ráktéritő közötti terület forró és lakhatatlan lesz. Azonban a sarkok felé eső részek (lévén, hogy fél évig mindkét rész csak ferde szögű és kevés napfényt kap) nagyrészt hideg és élhető lesz. Ezeken a területeken az élet nagy valószínűséggel megmarad. Kérdés, hány ember tud oda menekülni.
A forróság párologtatja a vizet, a vízből felhők képződnek a felhők pedig árnyékolnak. Minél nagyobb a forróság, annál nagyobb a párolgás. A CO2 pedig a növények szeretik nagyon. Amint említettem már korábban, vannak tudósok, akik azt állítják, hogy egy CO2 megfutás a növények elképzelhetetlen burjánzását fogja hozni. Sok növény pedig sok párolgást eredményez (amellett, hogy folyamatosan köti meg a CO2). A sok párolgás pedig felhőt és esőt eredményez. Csak meg kell nézni, hogy mi történik az Alpokban amikor bejön egy hosszabb ideig tartó meleg időszak. Kialakul – akár egy kisebb területen – egy csapadékos periódus (úgy, hogy a környéken nincs esőfront), ami a fák okozta ismétlődő párolgása okán csak nagyon lassan múlik el.
5. Bendegúz, az esőhöz a párának ki kell csapódnia, mivel a teljes légkör melegszik, ez a harmatpont magasabb lesz, hiába a sok párolgás, a megemelkedett harmatpont miatt nem lesz több eső -> wetbulb…
5-6:
Ráadásul a pára üvegház hatású.
5-6
Bendegúz, Minato
Azért ennél bonyolultabb a helyzet.
A magasabb hőmérséklet nem fogja csökkenteni a vízkörzést, mert a párolgással feljutott vízgőz nem fog statikusan a légkörbe maradni, mert felemelkedve előbb utóbb eléri azt a magasságot, ahol az alacsony hőmérséklet miatt ki fog csapódni.
Sőt, szerintem a vízkörzés még dinamikusabb lesz, de mint most, lesznek a levegőnek felszálló és leszálló zónái, legfeljebb nem ott, ahol most vannak, és a leszálló zónákban pokoli sivatagok lesznek, a felszállókban meg özönvízszerű esők, és az lesz a legritkább, ahol kiegyensúlyozott, gazdálkodásra alkalmas lesz a felszín.
Arról már nem is szólva, hogy ez a megnövekedett dinamika sokkal erősebb viharokat, ciklonokat, hurrikánokat fog gerjeszteni ott is, ahol a hőmérséklet még elviselhetőbb lenne.
Az elolvadó jégsapkák hűtő hatására meg nem érdemes számítani, az legfeljebb átmeneti enyhülést jelenthet, amint az elolvadt víz is felveszi a megemelkedett hőmérsékletet, már nem tud tovább hűteni. Olyan, mintha egy fazékban vizet forralnál, és bedobnál egy pár jégkockát, ami egy rövid időre leállítaná a forrást, aztán folytatódna tovább…
8. hubab, nyilvánvalóan nagyon bonyolult, kaotikus dimanikája van a légkörnek, ezért is nehéz előre jelezni. A magasabb hőmérséklet nagyobb tömeget mozgat meg (pára), nagyobb a hőmérs3klwti graiens is, emiatt hevesebbek a változások. Jelenleg egy turbulens szakaszban vagyunk, melegedés van, ha beáll egy egyensúlyi állapot az lesz éedekes, hol (értékek) és mikor.
Re:7 Tibor bá’
Ezzel el is érkeztünk a vitatott Miskolczi elmélethez…
(Nem mintha egyet értenék vele)
Emlegetett elmélet, személyesen a kitalálójától:
Amúgy egy esős párás idő után a cseresznye , meggy iszonyú gyorsan tönkre tud menni. Na képzeljük el egy WET BULB-nál hogy napokig fennál a magas pára +hőmérséklet.Ott nem is az emberek kihullása lenne a gond hanem
hogy minden tönkremenne :gyümölcs ,búza , krumpli stb…… és nem is lehetne ellene védekezni mert wet bulbnál hiába permeteznénk szerintem esélytelen..Ráadásul pl nem tudni hogy érintené pl a méhállományt vagy egyes fajokat a wet bulb.
De akár szerintem ha nagy területen lenne wet bulb akkor hullanának a háziállatok is sertés, baromfi minden. De nem tudom hogy érintené a méheket pl. Szóval lenne baj bőven .Hihihi 😀
Az emberekre meg szerintem ki tudnának találni valami hűtőmellényt hisz millió egy háztartási gépet kitalálnak így ez nem lenne nagy kihívás.Elvégre a36,5 fokos maghőmérsékletet kell megtartani egy 70-80 kg-os testen.Pl. beleönt az ember 3 liter vizet ami kering csöveken keresztül és hűti a testet és pl kétóránként kellene bele 3 liter víz.Olyan meg egyenlőre úgysem lesz hogy pl . az egész országban wet bulb lesz.
Amúgy múlthéten volt kb 28 fok az irodában és nem is volt nagy pára odakin.Talán az volt az idei év legmelegebb napja és a munkatársaim már klímáztak és hajtogatták hogy jaj de meleg ven , meg lehet dögleni….
Mondom magamban mi????? 28 fok, mi lesz ha 48 fok lesz magas pára és kint kell dolgozni vagy mozogni .Hihihi, muhaha 😀 Ha 28 foknál döglődtek, azért + 20 foknál kb. hazamenni nem tudnának az utcán.
Mondjuk az egy szerencse hogy idén Magyarországonmár szerintem nem lesz nagy meleg..A június gyakorlatilag kifut úgy hogy csak alulról nyaldostuk a 30 fokot.Júliusban lehet meleg de azt mondom 30 nap alatt nem tud megenni a hőség minket.
Augusztus meg már fika, nyárutó.
A földek telítődtek csapadékkal.Úgyhogy idén már nem mardos meg minket a meleg.Persze más országokban nem tudom mi a helyzet.
11 „Ott nem is az emberek kihullása lenne a gond hanem hogy minden tönkremenne :gyümölcs ,búza , krumpli stb…” Igazad van, kit érdekelnek az emberek? Pálinka legyen!
Egyébként igazat adok. Még az ember be tud húzódni klimatizált helyiségbe, de ha a földeken nem terem több élelem, akkor éhenhalunk.
Hát, el ninnyó ide, la ninnya oda, hideg van.
13 – Naná, mert sok a csapadék! Hála Istennek!
13 – infos:
Nézz utána „futó áramlás” témának.
Ez a varázsszó, a probléma az, hogy Marokkóban is hideg van, az Adrián meg kékre fürdi magát az ember 10 perc alatt
… 🙂
De ha itt https://www.windy.com/hu/-Hőmérséklet-temp?temp,48.183,17.038,5 bárki mutat nekem egy darab olyat, amire rá lehet fogni, hogy fut, nyilvánosan géniusznak titulálom… 🙂
Ha egy kicsit is hiszünk abban, hogy van a nagyoknak időjárás szabályozó képességük (és miért is ne hinnénk, amikor az elmúlt 30 évben egyre több körülmény és elszólás ezt bizonyítja), amit akár fegyverként is használhatnak, azt is mondhatjuk, hogy a tavalyi európai időjárás anomáliák valaki ez irányú tevékenységének is köszönhetők.
Mert például május óta figyelem, hogy szőrén szálán kialakulnak olyan anticiklonok az ukrán hadműveleti területek felett, melyeknek pont akkor nem lenne ott mit keressenek.
Májusban (de főleg a közepétől) végig blokkolta egy ilyen anticiklon a délnyugati és északi esőfrontok betörését Donbasz vidékére. Mintha valaki szárította volna az ukránoknak a földet, hogy már végre meg tudjanak indulni a harckocsik.
A napokban el kezdett esni megint az eső arrafelé, aztán derült égből anticiklon és máris ment két fele az esőfront. Most meg ott kínlódik két oldalon, de betörni a háborús területekre nem tud.
Lásd az alábbi műholdfelvételt:
https://www.met.hu/idojaras/aktualis_idojaras/muhold/
Szóval, ezzel csak azt akarom mondani, hogy van egy gyanúm, hogy azért van viszonylagos nyugalmunk időjárás ügyben, mert az usánka éppen nem ér rá Európa időjárást basztatni. Nincs ekkora kapacitása. Ami pedig van, az kell az ukránokhoz.
11. Andrew
Írod, hogy:
„Amúgy egy esős párás idő után a cseresznye , meggy iszonyú gyorsan tönkre tud menni. Na képzeljük el egy WET BULB-nál hogy napokig fennál a magas pára hőmérséklet.Ott nem is az emberek kihullása lenne a gond hanem
hogy minden tönkremenne :gyümölcs ,búza , krumpli stb…… és nem is lehetne ellene védekezni mert wet bulbnál hiába permeteznénk szerintem esélytelen..Ráadásul pl nem tudni hogy érintené pl a méhállományt vagy egyes fajokat a wet bulb.
De akár szerintem ha nagy területen lenne wet bulb akkor hullanának a háziállatok is sertés, baromfi minden. De nem tudom hogy érintené a méheket pl. Szóval lenne baj bőven .Hihihi ?”
Jártál növénytermesztésre használt fólia sátorban?
Na ott van wet bulb rendesen. Jó időben 30 (de inkább 40 közeli) meleg, plusz közel 100%-os páratartalom.
És ennek ellenére, milyen szépen fejlődnek (kétszer olyan gyorsan, mint a szabad-földben) a paradicsomok, paprikák.
Nem mondom, hogy könnyű lenne szénát szárítani, de mivel a tél is nagyon enyhe lenne, a marhák (legalábbis az Angus és Magyar-szürkemarha fajtájúak) kényelmesen el lennének legeléssel. Azonkívül ott van a silózás lehetősége, aminek pont jót tesz a magas páratartalom. Igaz, nem lenne ennyi hús, mint most.
Gabona félék esetében pedig megtalálnánk az a hibridet, ami a párás levegőben is jól el van (a meleg egyébként nem zavarja – lásd közel keleti gabonatermesztést), vagy a bak- és ráktérítő alatti és feletti övezetekben termesztenénk, ahol nem lenne olyan mértékű a felmelegedés.
Mint korábban is írtam, ott abban az övezetben, lenne fél év amikor a nap alig vagy egyáltalán nem süt (amikor süt akkor is ferdeszögben). A maradék napos időben, kb. mediterrán jellegű lenne az időjárás.
18 Bendegúz
Igen a paprika, paradicsom , zöldségek bírja a fóliát, sőt tényleg jobban nől.Arra értettem hogy talán a gyümölcsfák nem bírják de a fene tudja.
Amúgy érdekes hogy itt is sokan mondták hogy a háború miatt nem lesz ukrán búza mert nem tudnak vetni közben meg elárasztanák európát búzával.
Arról is ment a beszéd hogy nem lesz műtrágya és mindmeghalunk európában és hatalmas éhínség lesz,közben meg idén is ugyanannyi termés várható mind Magyarországon mind Euróbában.Sehol nem hallani hogy műtrágyahiány miatt hatalmas terméskiesések vannak.
19. Andrew
A felénk található gyümölcsfák nagy valószínűséggel nem bírnák a megváltozott körülményeket, azonban lehetne más fajtát termeszteni, mondjuk narancsot, mangót, gránátalmát vagy éppen olyan növényt ami meg fog élni az új klimatikus viszonyok mellett. Egyébként a búza lesz az utolsók között ami ki fog esni. A tavalyi gabona pánik is mesterséges volt, ezen is jót kerestek bizonyos jól értesült körök. A műtárgy szintén.
Mifelénk, még ha importból is, mindig lesz gabona. Az orosz bőven el tud látni akár szibériai, rövidszárú gabonával is. A ruszki műtrágya pedig – embargó ide, embargó oda – az USA legnagyobb ellenkezése ellenére jönni fog. Ha nem közvetlenül, akkor közvetve. Nem véletlen, hogy a bekötött és Európa ellen ténykedő EU-s politikum a napokban fogadta el az új zöldített agrárszabályozást, amivel az európai gazdákon kívül mindenki jól jár (ha nem lehet az USA kedve szerint embargóval, ukrán dömpingárúval és műtrágya hiánnyal letörni az EU-s gazdák szarvát, majd letörik a nagyonzöldbió szabályozással). 2035-re termőföldek 20%-át akarják visszaadni a természetnek, majd 2050-re 50%-át. Ennyi megművelt területet akarnak kivonni a forgalomból. halkan jegyzem meg, hogy szerintem ezt főleg itt K-Európában kívánják megvalósítani, ami azt jelentheti adott esetben, hogy pl. Mo. esetében akár 80-90%-át is kivonatják művelés alól. Éppen úgy mint az új migráns-kvóta elosztó rendszerrel. A színe javát lefelezik, a semmire sem jó és balhés betolakodókat, pedig ide tennék.