(4213) De-dollarizáció

Tibor bá’ fordítása online

De-dollarizáció: Nem az a kérdés, hogy van-e, hanem hogy mikor

Szerző: Frank Giustra
(sz:1933.02.11)

Lehet, hogy az Egyesült Államoknak erős hadserege van, de igazi ereje valutájának a státuszában rejlik. Mivel az amerikai dollárt tekintik és fogadják el a világ tartalékvalutájának, Amerikának megvan az a kiváltsága, hogy irányítani tudja a globális pénzügyi rendszert, szövetségi deficitet tud felmutatni anélkül, hogy aggódnia kellene a következmények miatt, és szó szerint a semmiből a dollár billióikat nyomtathat. Ez az egyedülálló előny azt is lehetővé teszi az Egyesült Államok számára, hogy alacsonyan tartsa felhalmozott adósságai kamatait, és olyan életszínvonalat biztosítson állampolgárainak, amely egyébként nem lenne lehetséges. De meddig fog tartani?

A második világháború vége óta az Egyesült Államok birtokolta azt, amit gyakran „túlzott kiváltságnak” neveznek a globális gazdaság felett. A háború pusztításából Amerika felemelkedése és ezzel együtt a világ aranytartalékának nagy részének és a világ GDP-jének felének megszerzése következett. Gazdagsága felhatalmazta az Egyesült Államokat arra, hogy 44 országnak diktálja a Bretton Woods-i Megállapodás feltételeit.

Ez a megállapodás kikötötte, hogy a dollárt az aranyhoz, míg az összes többi ország valutáját a dollárhoz kötik. A lényege az volt, hogy a dollár olyan jó volt, mint az arany. Az országok megnyugodhattak, hogy dollárjaikat bármikor fizikai aranyra válthatják. Néhány évtizedig jól működött a megállapodás.

Az Egyesült Államok azonban az 1960-as évek végén nagy hiányokat kezdett felmutatni Lyndon Johnson „ágyú vagy vaj” politikája idején, ami arra késztette egyes európai országokat, különösen Franciaországot, hogy elkezdték aranyra váltani dollárjaikat.

1971-ben, aggodva, hogy aranytartalékai kimerülnek, a Nixon-adminisztráció egyoldalú döntést hozott, hogy „ideiglenesen” bezárja aranyablakát, és a dollárt fiat valutává változtatta. Ezzel véget ért Bretton Woods, és beköszöntött a lebegő árfolyamok korszaka, amely ma is létezik.

Az Egyesült Államok a kőolajdollár létrehozásának zseniális tervének végrehajtásával elkerülte a deviza leértékelésének gazdasági nehézségeit. Ennek az egyszerű, de nagy horderejű ötletnek jelentős pénzügyi és geopolitikai következményei voltak. Lényegében az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia megállapodást kötött, amelyben a szaúdiak beleegyeztek abba, hogy olajukat kizárólag dollárban adják el, és ezeket a dollárokat amerikai kincstárjegyekbe fektetik be. Cserébe Amerika biztonsági garanciát nyújtott a szaúdiak számára.

Az olaj a világ legszélesebb körben forgalmazott áruja, és dollárban való árazásával globális kereslet volt az amerikai valuta iránt. Mondanunk sem kell, hogy az európaiak nem voltak elégedettek Amerika megszegett ígéretével. A visszacsatolás érdekében egyes európai nemzetek elkezdték megvitatni az amerikai dollárt kizáró aranystandardhoz való visszatérés lehetőségét.

Az amerikai adminisztráció tudomást szerzett az európai tervről, és Henry Kissinger és Thomas Enders helyettes államtitkár 1974-es találkozójának jegyzőkönyve szerint egyértelművé tették, hogy ezt nem engedik tovább. A találkozó fénypontjai enyhén szólva egyértelműek voltak. Összességében az európai országoknak több aranyuk volt, mint az Egyesült Államoknak, ha összefognának, magasabb szinten szabhatnák meg az arany árát, így további tartalékokat és hiteleket hoznának létre.

Kissinger szavai szerint képesek lennének létrehozni egy „pénznyomtató gépet”. A jegyzőkönyvben az is világosan szerepelt, hogy egy ilyen lépés sértené Amerika érdekeit, és ha Európa megpróbálná, Amerika megtorolná. Végül a terv sikeréhez Németországnak együtt kellett volna működnie. De mivel a Szovjetunió a küszöbén állt, nem volt abban a helyzetben, hogy az Egyesült Államoknak ellenálljon.

Amerika erős dollárpolitikája sikeres volt a következő évtizedekben. Az 1990-es évek végére azonban két dolog kezdett növekedni: Kína gazdasága és Amerika pazarlása. A 2000-es évek elejére Amerika a világ legnagyobb hitelezőjéből a legnagyobb adós nemzetté változott, és a Federal Reserve meggondolatlan monetáris politikába kezdett, amely két évtizeden át tartott.

A 2008-as pénzügyi válságot követően Kína panaszkodott amiatt, hogy az Egyesült Államok leértékeli a dollárt nagy adóssághalmozódása és túlzott pénznyomtatása miatt, és hangot kezdett adni egy új globális pénzügyi rendszer bevezetésére. Az amerikai szankciók hatálya alá tartozó országok (pl. Oroszország, Venezuela, Irán és Észak-Korea) figyelemre méltó kivételével az új monetáris rendszer gondolatát közömbösen fogadták. A legtöbb fejlett világ elképzelhetetlennek tartotta azt az lépést, hogy bármi is felváltsa a dollárt.

Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, minden megváltozott. Az Egyesült Államok és a NATO-országok (a Nyugat) nemcsak szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben, hanem befagyasztották amerikai dollártartalékait, és blokkolták a SWIFT dollár átutalási rendszerből.

Látva a lehetőséget, Kína észrevette, és a világ nagy részét arra bátorította, hogy kövessék példáját amikor elkezdett alternatívákat keresni. Noha a Nyugatnak igaza volt, amikor szembeszállt Oroszországgal annak provokálatlan agressziója miatt, alábecsülték az ezekre a szankciókra adott globális választ.

A BRICS-országok és a globális déli országok nagy része számos ok miatt vonakodott megszakítani az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat – kezdve az olajra, élelmiszerre, műtrágyára és katonai felszereléseikre. Ezen túlmenően, a globális déli országokban sokan régóta haragot táplálnak a Nyugat „szabályokon alapuló világrendje” ellen, amelyet képmutatónak és öncélúnak tartanak.

Az orosz dollártartalékok befagyasztása és a SWIFT-rendszerből való kizárása szintén felhívta az országok figyelmét, hogy ők lehetnek a következők. A pénzügyi rendszerek a bizalomra épülnek, és ha felfegyverkeznek, elveszítik a dominanciájuk megtartásához szükséges bizalmat. Mint ilyen, alig több mint 12 hónapos időszak alatt a világ országai összeszedték a bátorságukat, hogy nyíltan megvitassák a kereskedelem és elszámolás alternatív módszereinek létrehozását, valamint dollártartalékaik csökkentését.

A dollár kereskedelmi és elszámolási szerepe az, ahol a legtöbb kilépés megtörténik, és ahol a dollár iránti kereslet rohamosabban csökken. Ezenkívül az elmúlt évben a BRICS-országok számos új tagot vettek fel: Egyiptom, Törökország, Algéria és legutóbb Szaúd-Arábia mutatott érdeklődést, és nyilatkozatot tettek egy BRICS-valuta létrehozásáról, hogy versenyezzen a dollárral.

Ezen országok közül sok agresszíven növelte aranytartalékait az elmúlt 13 évben, és vásárlásaik nagysága felgyorsult, ami azt sugallja, hogy talán bármely új valuta mögött arany állhat. Brazília (amely egyre hangosabban fejezi ki nemtetszését az amerikai dollárrendszerrel szemben) és Argentína megkezdte az Európai Unióhoz és az euróhoz hasonló dél-amerikai kereskedelmi blokk  létrehozását.

A dolláralternatívák listája hosszú és naponta bővül.Például Kína teszteli a határokon átnyúló digitális valuta elszámolásokat Thaifölddel és az Egyesült Arab Emírségekben, és ragaszkodik ahhoz, hogy olyan szankcionált országok, mint Oroszország, Irán és Venezuela, elfogadják a jüant az olajért.Szaúd-Arábia is ugyanezt fontolgatja (a pletykák szerint Szaúd-Arábia már jüanért ad el olajt, és ezeket a jüant aranyra váltja át a sanghaji tőzsdén).

India is egyesült arab emírségek beli dirhamban vásárolja orosz olajának egy részét.A legegyszerűbb, egyre népszerűbb módszer a kétoldalú megállapodások helyi valutával. A kritikus megválaszolatlan kérdés az, hogy az Egyesült Államok hogyan reagál a dollármentesítésre irányuló lépésekre.Az amerikai dollár iránti kereslet bármilyen hirtelen csökkenése katasztrofális következményekkel járhat az amerikaiakra nézve.

Potenciálisan kiválthat egy amerikai dollárválságot, ami nagyon magas inflációhoz, vagy akár hiperinflációhoz vezethet, és beindíthat egy adósság- és pénznyomtatási ciklust, amely szétszakíthatja a társadalom társadalmi szövetét. Röviden, az Egyesült Államok bármely kormánya végső soron nemzetbiztonsági kérdésnek tekintené az ilyen dollármentesítési lépéseket.

A globális közösség nagy része azonban ujjong. A déli globális államadósságok nagy része zöldhasúban van denominált, és a túlárazott dollár ma szinte lehetetlenné teszi az adósságszolgálatot. Ezen túlmenően, mivel a legtöbb nyersanyag ára dollárban van, sok kevésbé fejlett ország olyan inflációt importál, amely egyébként az Egyesült Államokban halmozódna fel.

Ennek ellenére a BRICS-országoknak meg kellene fontolniuk, mi lehet Amerika reakciója a dollártól való hirtelen elmozdulásra.A történelem bebizonyította, hogy kivételesen ritka, hogy a globális gazdasági hatalom átruházása nagyobb háborúskodás nélkül történjen. Amerika valószínű ellenállása ellenére a dollártalanítás továbbra is fennmarad, mivel a nem nyugati világ nagy része olyan kereskedelmi rendszert szeretne, amely nem teszi őket sebezhetővé a dolláros fegyverkezéssel vagy hegemóniával szemben.

Már nem az a kérdés, hogy van-e, hanem hogy mikor. Ahhoz, hogy elszakadjunk ettől a veszélyes pályától, már most meg kell kezdeni egy hiteles és inkluzív párbeszédet egy új globális megállapodásról, amelyben a nagy gazdaságok konszenzussal beleegyeznek egy új monetáris rendszerbe (talán arany és/vagy nyersanyagok mögött), beleértve az Egyesült Államokat is. Ez jelentős kényelmetlenséggel jár az Egyesült Államok számára, esetleg olyan mértékben, hogy politikailag elfogadhatatlan.

A legjobb, amit remélhetünk, egy olyan folyamat, amely hosszú időn keresztül elősegíti a dollárkereslet fokozatos csökkenését, lehetővé téve az Egyesült Államoknak és más országoknak, hogy ennek megfelelően alkalmazkodjanak. A többpólusú monetáris rendszer méltányosabb játékteret biztosíthat a szegényebb országok számára, és talán hosszabb távú gazdasági és politikai stabilitást biztosíthat az Egyesült Államoknak és a világnak.

Ennek valószínű kimenetele továbbra is meglehetősen kaotikus lenne, és az amerikaiak életszínvonalának csökkenésével járna. Mindazonáltal ez az út elkerülhetetlennek tűnik, és egy ilyen lehetőség előnyösebb, mint a történelem során tapasztalt szélsőségesebb forgatókönyvek elkerülhetetlen zűrzavara.

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

22 gondolat erről: „(4213) De-dollarizáció

  1. Ez a természetes folyamat nem ma mezdődött, régóta tart. A legnagyobb volumen az adósság és olajkeresjedelemben van. https://en.m.wikipedia.org/wiki/Petrocurrency Van már PetroYuan is 2018 óta. A piaci árendeződés tart egy jó ideje, gyors összeomlásra nem számít senki, mivel az senkinek nem érdeke a sokszereplős piacokon. A dollárról leválás, diverzifikáció jót tesz a gazdaságoknak, a digitalizáció, crypto/virtual currency-k ezt a folyamatot könnyítik, gyorsítják. Amerika nem igazán tehet semmit, de ott sem fullhülye közgazdászok ülnek, folyamatosan adaptálódnak az új helyzethez.

  2. CBDC a következő lépés, illetve már létrehozták a DCMA-t is (Digital Currency Monetary Authority), hogy haladjon a dolog. Magyarország/Matolcsy erősen támogatja.

  3. Beírtam én ezt már korábban is egy másik poszt alá, de gondolom, le vagyok tiltva, mert soha nem jelent meg. Azért még egy próbát megér a dolog:

    1) Lula brazil elnök azt kérdezte, miért kell minden országot az amerikai dollárhoz kötni ahelyett, hogy csak a saját valutájában kereskedne?

    2) A BRICS-országok véglegesítettek megállapodásokat arról, hogy saját valutájukban kereskednek egymással.

    Elkezdődött tehát a dollármentesítés?

    Már évtizedek óta hallunk a közelgő de-dollárosodásról. De ez valójában soha nem történik meg.
    Ahhoz, hogy megértsük, miért és mik a valódi akadályok, amelyeket a monetáris rendszerünk valódi de-dollárosodásához le kell küzdenünk, először is meg kell értenünk, hogyan működik az USD-rendszer.

    Egy globalizált gazdasági rendszerben a lehető legtöbb partnerrel szeretnénk zökkenőmentesen kereskedni.
    Amikor Brazília Kínába vagy Japánba exportálja áruit, és a kereskedelem USD-ben történik, Brazília amerikai dollárt halmoz fel.

    Más szóval, ma az USA-dollár a választott globális (tartalék)valuta: a globális devizatranzakciók több mint 80%-a, valamint a globális kereskedelem és fizetések több mint 50%-a USA-dollárban történik.
    Ami még fontosabb, hogy az elmúlt 30 évben a versenytársak nem tudtak változtatni ezen a masszív USD dominancián: miért?

    Nos, azért, mert az amerikai dollár kívülről szórakoztatónak és „túlzó kiváltságnak” tűnik.
    De a globális tartalékvaluta szerepét betölteni nem könnyű.

    Kezdjük az eszközoldalon.
    Amikor Brazília többet exportál árukat dollárban, mint amennyit dollárban költ a külföldről származó importra, az ország dollárban képzett devizatartalékot halmoz fel.
    Ezek az USD-k bekerülnek a hazai bankrendszerbe, és végső soron a helyi központi bank felelős ennek a devizatartalék-puffernek a kezeléséért – ami azt jelenti, hogy ezeket az USD-ket biztonságban és likviditásban kell tartani.

    A mi monetáris rendszerünkben a pénz ”biztonságos és likvid” tartása azt jelenti, hogy kerüljük a hitelkockázatot, és olyan mély és likvid piacokra fektetünk be, amelyek szükség esetén fájdalommentes forgalmat garantálnak.

    Az amerikai állampapírpiac világelső ezen a téren: több mint 20 billió dollárnyi összegű, likvid és mély repó-ökoszisztéma által támogatott, minden szempontból megfelel.
    A tőkeellenőrzés hiánya, a demokratikus gyökerek és a jogállamiság erősítik az ügyet.

    A legfontosabb, hogy az amerikai állampapírok (értsd: hiányok) bőséges kínálata biztosítja a világ többi részének azt, amire szükségük van: egy biztonságos és likvid eszköz, ahol a globális kereskedésből származó USD-bevételeket újrahasznosíthatják.
    Ahogy a globális kereskedés növekszik, a világnak több állampapírra van szüksége.

    Mi a lehetséges alternatívája az USD-nek és a Treasuries-nek?

    Japán?
    Államkötvénypiacának több mint 60%-át a BoJ foglalja el, és több egymást követő napon (!) nem volt olyan kereskedés a JGB-kben – hogyan tárolhatná devizatartalékait egy ilyen illikvid piacon?

    Európában?
    Egy ilyen törékeny monetáris, de nem fiskális unióval, és az egyetlen AAA minősítésű ország, amely potenciálisan képes biztonságos fedezetet nyújtani a világnak (német kötvények), ehelyett évtizedekig ragaszkodik a megszorításokhoz?

    Kína? Brazília? Oroszország?
    A tőkekontroll (Kína), a demokrácia/jogállamiság hiánya (Oroszország), a korrupció és a kétszámjegyű infláció gyakori epizódjai (Brazília) kombinációjával szembesülve akarja vállalni ezeket a kockázatokat, amikor a nehezen megkeresett, az áruk és szolgáltatások külföldi eladásából felhalmozott devizatartalékát tárolja?

    Az igazság az, hogy az amerikai állampapíroknak nincs érvényes versenytársa, mint olyan globális eszköz, ahová a devizatartalékokat be lehet fektetni.
    USD-nek lenni nem könnyű: folyamatosan növekvő és likvid eszközt kell biztosítania, ahol a külföldi valuták újrahasznosíthatják devizatartalékaikat!
    És ez igaz az érem másik oldalára is: az adósságra.
    A külföldi országok is az Ön valutájában akarnak majd kölcsönt felvenni.

    Az USD-ben denominált külföldi adósság hatalmas, és ez teszi a rendezett dollármentesítést nem többé mesévé.
    Az USA-n kívüli szervezetek 12 billió dollárnyi USD-ben denominált adósságot halmoztak fel: ez azért van, mert az USD-ben árusító globális vállalkozások finanszírozásához… nos, ehhez USD-adósságra van szükség.

    Nem tudom hangsúlyozni, mennyire fontos megérteni ezt a koncepciót: ha meg akarod törni ezt a rendszert és ”de-dollárosodni” akarsz, akkor egy 12 trillió dolláros adósságrendszert kell leépítened.

    Tegyük fel, hogy Brazília holnap ki akar lépni az USD globális rendszerből.
    Ha Brazília kivonulna az USD-ben denominált kereskedelemből, az akadályozná az USD szerves beáramlását, és a brazil vállalatok megfulladnának az USD szűkösségében, mivel vissza kell fizetniük és refinanszírozniuk kell az USD-adósságukat.
    Ha nem USD-ben adnak el dolgokat, honnan szerzik be a dollárjaikat?

    Tudja, amikor egy adósságalapú rendszer tőkeáttételét csökkentjük, akkor vagy az adósság nevezőjét (az USD-t) licitáljuk fel, vagy tektonikus geopolitikai eseményeknek (pl. háborúknak) lehetünk tanúi, ahol a világrend forog kockán.
    A fenti esetben a brazil vállalatok vagy kénytelenek lennének USD készpénzre licitálni, hogy megpróbáljanak lépést tartani a dolláradósságuk kiszolgálásával, vagy pedig nem fizetnének, és így elveszítenék minden hitelességüket és a nemzetközi hitelpiacokhoz való hozzáférésüket!

    Az amerikai dollár rendezett leépülése egy mese.

    A rendszerünk valódi dollármentesítésére idővel sor kerülhet és sor is fog kerülni, de nem rendezett módon.
    Tektonikus geopolitikai eseményekkel fog járni, és a más rendszerre való átállás nagyon fájdalmas lesz.
    Ezért hallani róla állandóan, de soha nem történik meg.

    Eredeti angol (twitter bejegyzés)

    1) Brazilian President Lula asked why should every country be tied to the US Dollar rather than just trade in its own currency?

    2) BRICS countries finalized agreements to trade with each other in their own currencies

    So, has the de-dollarization started?

    We have heard about the upcoming de-dollarization for decades now. But it never really happens.
    To understand why and what are the real hurdles to clear for a true de-dollarization of our monetary system, we need to understand how the USD system works first.

    In a globalized economic system you want to trade with as many partners as possible in a seamless way.
    When Brazil exports its commodities to China or Japan and the trade happens in USD, Brazil accumulates US Dollars.

    In other words, today the US Dollar is the Global (Reserve) Currency of choice: over 80% of global FX transactions and 50%+ of global trades and payments happen in US Dollar.
    More importantly, in the last 30 years competitors could not alter this massive USD dominance: why?

    Well, it’s because being the US Dollar seems fun and an ”exorbitant privilege” from the outside.
    But fulfilling the role of Global Reserve Currency ain’t easy.

    Let’s start from the asset side.
    When Brazil exports commodities in USD more than spends USD to import stuff from the outside, the country accumulates USD foreign exchange reserves.
    These USDs enter the domestic banking system, and ultimately the local Central Bank is responsible for managing this FX reserve buffer – that means keeping these US Dollars safe and liquid.

    In our monetary system, keeping money ‘’safe and liquid’’ means avoiding credit risk and investing in deep and liquid markets that guarantee a painless turnover if necessary.

    The US Treasury market stands out as the global leader in this field: as big as 20+ trillion in size, liquid and underpinned by a deep repo ecosystem it ticks all boxes.
    No capital controls, democratic roots and the rule of law reinforce the case.

    Most importantly, an ample supply of US Treasuries (read: deficits) provide to the rest of the world what they need: a safe and liquid asset where to recycle the USD proceeds from their global trades.
    As global trades increase, the world needs more Treasuries.

    What’s the potential alternative to the USD and Treasuries?

    Japan?
    Its government bond market is 60%+ absorbed by the BoJ, and there have been multiple days in a row (!) where no trade happened in the JGBs – how can you store your FX reserves in such an illiquid market?

    Europe?
    With such a fragile monetary but non-fiscal union, and the only AAA countries potentially able to provide the world with safe collateral (German Bunds) instead sticking to austerity for decades?

    China? Brazil? Russia?
    You are facing a combination of capital controls (China), lack of democracy/rule of law (Russia), corruption and frequent episodes of double-digit inflation (Brazil) do you want to take these risks when storing your hard-earned FX reserves accumulated from selling your goods and services abroad?

    The truth is that US Treasuries don’t have a valid competitor as a global vehicle where to invest FX reserves.
    Being the USD is not easy: you must provide an ever growing and liquid asset where foreign currency can recycle their FX reserves!
    And this is also true for the other side of the coin: debt.
    Foreign countries will want to borrow in your currency, too.

    USD-denominated foreign debt is huge, and it makes an orderly De-Dollarization not more than a fairytale
    Entities outside the US have accumulated $12 trn of USD-denominated debt: this is because to finance global businesses that sell stuff in USD…well, you need USD debt

    I can’t stress how important it is to understand this concept: if you want to break this system and ‘’De-Dollarize’’, you need to deleverage a $12 trillion debt system.

    Let’s say Brazil wants to walk away from the USD global system tomorrow.
    Brazil walking away from USD-denominated trades would hamper its organic inflows of USD, & Brazilian corporates would be choked under USD scarcity as they need to repay and refinance their USD debt
    If they don’t sell stuff in USD, where are they getting their Dollars from?

    You see, when you de-leverage a debt-based system you are either bidding up the debt denominator (the USD) or you are witnessing tectonic geopolitical events (e.g. wars) where the world order is at stake.
    In the case above, either Brazilian corporates would be forced to bid for cash USD to try and keep up with servicing their Dollar debt or they would have to default on it hence losing any credibility and access to international credit markets!

    An orderly unwind of the US Dollar is a fairytale.

    A true de-dollarization of our system can and will happen over time, but it won’t be orderly.
    It will come with tectonic geopolitical events and the transition to another system will be very painful.
    This is why you keep hearing about it, but it never happens.

  4. 2. Mix
    A dedolarizáció a digitálsi és fizikai léttel nem bíró valután keresztül fog megtörténni, aminek a kibocsátója és ellenőrzője ugyanaz a csoport lesz, mint a dolláré. Az USA és dollár ellenes tömegek pirosra verik a tenyerüket, hogy megbukott a dollár, aztán közben észre sem veszik, hogy dehogy bukott meg csak átnevezték és defizikalizálták, azaz a kibocsátó csapat az egyik csónakból átszállt a másikba.
    Ugyanez várható az USA, mint impérium esetében is. Látványosan meg fog bukni, egy lesz a nagy világállam szereplői közül. Akik eddig az USA-n keresztül érvényesítették befolyásukat, a jövőben (ha összejön tervük) akkor a Világkormányon keresztül fogják ugyanezt tenni. Mi meg majd örömködünk és pirosra verjük a tenyerünket, hogy jujj megbukott az USA, úgy kell neki, közben az igazi kígyók pedig átszállnak a világkormány csónakjában. Persze az USA, mint lokalitás, továbbra is szerepet fog játszani, mert egyrészt továbbra is itt fog tanyázni az angolszász gyökerű szuperelit, másrészt, nagy valószínűséggel itt lesz az új globális digitális valuta kezelő központja (a többi, kevésbé fontos irányítási központot – az elején – majd leosztják az EU, Kína meg a világállam nagyobb tagköztársaságai között – később, ha már a nép megszokta, majd egyetlen központba szervezik, ami lehet akár London is). Ki van ez találva kérem.

    Sok fórumtárshoz hasonlóan, rég óta mondom és is, hogy ez az egész ukrán bohóckodás nem más, mint egy nagy figyelemelterelés, ami arra szolgál, hogy egy nagy horderejű és minden eddigi szabályt átíró globális változás alapjait letegyék. Hogy csak párat mondjak. A COV19 főpróba eredményeinek gyakorlatba ültetésének előkészítése (tömegmanipuláció, lezárás/karanténozás, ellenvélemények elhallgattatása, társadalom megosztása, új eszmék elültetése), digitális valuta feltételeinek megteremtése, 5G rendszerek és kapcsolódó technika alkalmazásának starthoz állítása, azaz a digitális kontroll lehetővé tétele.
    Ha elkészültek az alapok, akkor csavarnak egyet a háború potméterén, hogy a nép beszarjon és – azzal a kintről táplált reménnyel, hogy visszajön a régi élete (lásd Covid alatti reménykeltés – pl. maradj otthon, oltasd magad, mert ettől visszajön a korábbi életminőséged, aztán mégsem) – önként hordja a téglákat a szép új világ bábeli tornyához.
    Úgy, hogy a nagy ukrán szemfényvesztésre figyelni semmi értelme. Minden történés a normális ész szabályai ellen való. És még így is meg tudnak etetni minket.
    És még annyit, hogy a történések tükrében, most már közel 100%-os biztonsággal kijelenthető, hogy Putyin a fentieket megvalósítani akaró körök embere.

  5. 3 elesz, az mért nem működik, hogy az egyes országok egyszerűen elkezdenek a saját valutáikban kereskedni egymással? Mondjuk amikor Brazília elad valamit Japánnak, akkor azt brazil vagy japán valutában fizetik? Aztán ha valaki mástól akarnak venni valamit, akkor fizetnek azzal, ami éppen van a számlán, az aktuális árfolyam szerint. Oszt kész.

    Nyilván ez nem jelentené azt, hogy a dollár helyét hirtelen átveszi valami más, de minél jobban elterjedne a gyakorlat, annál inkább csökkenne a dollár aránya a nemzetközi kereskedelemben, és ezzel a jelentősége is.

  6. 4 Bendegúz – bár most is azt írhatnám, hogy jó a fantáziád! De sajnos amit itt vázoltál, azt egyáltalán nem látom irreálisnak.

  7. 5. Ábel

    Az hogy a nyugati eleitek világállamot akarnak, az nem kérdéses. Többször ki is jelentették, hogy ez a cél, mert hisz így sok napjainkig felmerült probléma (klíma, túlfogyasztás, javak egyenlőbb elosztása, népesség szabályozása, gazdaság és pénzügyi rendszer optimális működtetése, na meg világbéke/csakhogy a szépségkirálynők fordulatával élhessek – bár nem vagyok az/) könnyebben kezelhető és oldható meg.
    És ha belegondolunk, a föld és emberiség megmentése szempontjából, teljesen ésszerűnek tűnik az ötlet. Egy hatalmi központból ezen gondok megoldása valóban jobban menedzselhető.
    A bibi ott kezdődik, hogy olyan fokú szabaságvesztéssel és létminőség vesztéssel járna, hogy egy ilyen projektet a köznép nem fogadna el. Ha(!) csak, nem alakulnak úgy a körülmények, hogy a nép maga könyörögjön a szép új világrend bevezetésért, ahol – ahogy Kalus Schwab bácsi is mondta – nem lesz semmije, de boldog lesz.
    Na ehhez kell az ukrán kifutópályára állítani azt a repülőt, amin a világ csücsül. A nép figyeli a felszállást, drukkol, hogy sikerüljön (nyerjen az ukrán), aztán, hogy majd összejön, beviszik egy pár léőrvénybe, jól megrázzák, majd olyan lezuhanás közeli állapotokat idéznek elő neki, hogy amikor végre leszáll a repülő, a túlélők önként írnak alá mindent, csak nehogy még egyszer fel kelljen ülni.
    Most jelenleg a kifutó pályán, start előtt vagyunk.

  8. 7 Hát igen. Tulajdonképpen nekem nem is lenne kifogásom a világállam ellen, ha a jó emberek, a jó lelkülettel/hozzáállással/ideológiával lennének a vezetői. De ezek, akiket látunk, az ellenkezője annak, amit jónak tartok.

  9. 9. Ábel

    Na ettől tartok én is. Egy csomó belterjes, küldetéstudattal megáldott szociopata és pszichopata kapna lehetőséget a világ irányítására. Amit ezek összehoznának, ahhoz képest 1984 című regényben írtak egy babazsúr lenne.
    Egy biztos. Még ha azt is terjesztik magukról, hogy legyőzhetetlenek, illetve korlátlan hatalommal bírnak, tudni kell, hogy nem azok. Nagyon is kevesen vannak és szükségük van a pórnép támogatására. Ezért is manipulálnak a média által, illetve tartják a tömegmanipulációs felkészítő tréningjeiket a kétévente menetrend szerint „véletlenül” beköszönő válságokkal (2015 migránsválság, 2017 klíma-hisztike Grétikével, 2019 COV19 és 2022 a nagy ukrán különleges műveletes varázslás).
    Ezek közül – a média általi tömegmanipulációs főpróba – talán a COV19 machináció kapcsán sikerült a legjobban.
    Szóval ezek a szarkeverők nem legyőzhetetlenek. Nagy tudást birtokolnak (olyant is ami a nem beavatottaknak nem hozzáférhető) de összességében gyengék. Egy általános szellemi ébredés, úgy el fogja seperni őket, mint őszi vihar a faleveleket. A bajt elkerülendő, mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy a tömegeket sötétbe tartsák. Csak hát az univerzum törvényszerűségeit még a gazdájuk sem tud semmit tenni.

  10. Bendegúz:
    Látott maga mostanában alulról szervezett tömegmozgalmakat? Mert én nem.
    Mi a garancia arra, hogy a jövőben az ilyenek nemhogy sikeres lesznek, de egyáltalán elindulnak?

  11. Ha már dollár ide teszem érdekességképpen:

    Így néz ki a füstbe borult New York a kanadai erdőtüzektől:
    https://24.hu/kulfold/2023/06/08/fustbe-borult-new-york-kanadai-erdotuzek-fotogaleria/

    Érdemes megnézni a képeket ,igazi apokaliptikus képek mintha egy atomháború utáni porfelhő lenne, igaz itt még csak a látvány olyan sugárzás nélkül.Tök jó hogy azért lehet járkálni az utcákon és megnézni milyen lesz az atomháború látképe majdan (persze törött ablakok lesznek de látványnak most is szuper) , na de majd lesz sugárzásos is amikor már nem lehet járkálni 😀

  12. 9,Bendegúz
    Általános szellemi ébredés már soha nem lesz, tettek róla a kizsigerelt mai tantervek, a kifacsart eszmék világhálós teritése, az összezavaró, ellentéres információözön, mindez olyan emberek fejére zúditva, akik semmi értékrendet, miheztartást sem otthon sem az iskolákban nem kaptak meg.
    Prolikból, plázazombikból és megvásárolt értelmiségből áll a mai társadalom.
    Kiket akarnál felemelni, értelmüket megnyitni? Kiket?

  13. Bendegúz, Bálint, igazatok is van meg nem is: Hogyne lenne „ébredés”! Csak az a baj, hogy dezinformációs agymosásra „ébrednek” ezek a szerencsétlenek! A „woke” nem tudjátok, mit jelent? „Felébredt”-et! Ezek a szerencsétlen idióták azt hiszik, hogy ők a felébredtek, akik azt képzelik, hogy a feketék elnyomása meg a bigottság meg a transzfóbia a világ legnagyobb problémái, és szerintük mi vagyunk az ALVÓK, akik ezt nem így látjuk.

  14. Vidéki ember, Bálint és Ábel

    Az ébredés nem olyan lesz, hogy mindenkit érint. Éppen a kritikus tömeg jön létre, ami nem több, mint 10-15%, ami pont elég ahhoz, hogy a vezethető prolik élére álljon. Hogy mikor és hogy fog ez megtörténni, azt nem lehet tudni. Talán a Jóisten tudja. De meglesz. Különben, nem tennének olyan vehemenciával ellene. Az is bizonyítja, hogy tartanak tőle, hogy az ébredést ahogy Ábel is mondja, ellentétes előjellel próbálnák megvalósítani.
    Egyébként már régen megmondták, hogy sokan vannak a meghívottak, de kevesen a jutalmazottak.

  15. 13,Ábel
    Pontosan ezt pofázom én is Bendegúznak.
    Kiket is akarna felébreszteni manapság? A végletekig elhülyitett népet?

  16. 16. Nálint

    Akkor nincs más hátra, mint magunkra húzni a földet?

    Egyébként hazádban is ilyen agymosott az átlag polgár, mint Európában és USA-ban? Mert ha még ti is, akkor nincs sok remény.

  17. Re:16 Az emberek jelentős többsége brutális szellemi elnyomásban van. Miért várod el egy szellemi rabszolgától, hogy felemelje a fejét, nem erre van kondícionálva… Számodra nem létező dolog az, amiről fogalmad sincs, és miért lázadj valami ellen, ami „nincs”. Minden csak konteó, és összeesküvés elmélet, így lesz a valóságból egy megfoghatatlan valami.

  18. 16.Bendegúz
    Látom, el vagy keseredve, de nincs mivel vigasztaljalak. A mai társadalom egy útjavesztett, agymosott embermassza.
    Évezredekig normális volt, most már nem.

  19. 17. dajtás

    Simicska Lajost hónapok alatt kivégezte Orbán és rátalált Mészárosra. Szerinted fel tud emelkedni egy, direkt nem baloldalit írok, karizmatikus ellenzéki jelölt, akinek szemernyi esélye van megdönteni Orbán Viktor hatalmát?
    Mészáros kihívóját halálra gázolták. Norvég alap kezelőjét rendőrök gyűrűjében vezetőszáron vezették el. Később nem felmentették, hisz kederült, a gyanusításból semmi sem volt igaz. Megszüntették az eljárást.
    Ezekbe a piti helyzetekbe így beleálltak, akkor tényleg van olyan ember látva ezt, aki komolyan azt gondolja, hogy egy új ígéretes ellenzék esélyes kihívójává fejlődhet a fidesznek?
    Itt már az sem számít, hogy egyre többen szegényednek el. Ezzel csak a szavazóbázisa növekszik. Az országlegszegényebb falujában 100% Orbánra szavazott. Az ország leg gazdagabb területein pedig veszített. Az MI-t a politika még csak most kezdi majd használni.
    Ezt a rendszert vagy belülről buktatják meg a pénzügyi források szűkülése miatt vagy a nagy hastérfogata és a kézi irányítás fáradalmai Antal Józsefhez hasonlóan tragikus kimenetelt eredményez.
    Jó ellenzék nem nőheti ki magát, rossz ellenzék nem nyerhet.

  20. Re:19 Károly
    Nem tudsz kilépni a kaptafából.
    A megoldás nem a jelenlegi „demokratikus” berendezkedéssel oldható meg.

  21. 20,dajtás
    Mint rendesen, rátappintottál a lényegre, a megoldás egyetlen lehetséges útjára. Nics kizárva, hogy ez az út, ez a megoldási forma 56-hoz lesz hasonló, de sokkalta nagyobb és megrázóbb, de ez a komor, sötét kemény igazság: eszméletlen radikalizmus, mindent eltipró célratörés, amennyiben még van nemzetedben talpraállni és harcolni képes ember, egy megfelelő, karizmatikus vezetővel az élen.
    Ha nincs meg a szükséges tömegbázis, neki se kezdeni.

  22. 20. dajtás

    Valami kavarodás történt. Az biztos, hogy nem erre a tartalmú 17-s hozzászólásodra reagáltam. A most olvashatóra nem írnám azt amit írtam a 19-ben mert így nincs értelme a hozzászólásomnak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük