(421) Tibor bá blogja – A moratórium (és a várható következményei)

énHogy Orbán populista, azt mindenki tudja. Ő úgy gondolja, hogy mire kiderül mennyire meztelen a király, már a korona rég a fején lesz és az istenadta nép – bocsánat, a zemberek már fújhatnak tollat a seggébe. Konkrétabban! A kisemberek tapsoltak, amikor Orbán megrobinhoodolta a rohadt bankokat, a hipereket, és a multikat. Mondjuk, én akkor tapsoltam volna, ha az OTP megmarad az államnak (de nem prinzgábor féle  vezetés alatt) és a hipereket nem engedik be, de a társadalom agyament részének ez is elég  volt. Persze a hiperek máris felemelték az árakat, vagyis a válságadót végül is mi (a zemberek) fizetjük meg. De most a kilakoltatási moratóriumról szeretnék eszmét futtatni.

A történet ott kezdődik, hogy a ragyogó PR munka következtében sokan elhitték, hogy a kapitalizmus egyik kedvező velejárója az álmai lakásának a megszerzése (természetesen ingyen vacsora alapon). Tehát 2008-ig  CHF-ben denominált jelzáloghiteleket vettek fel, és hipp-hopp egy szép lakás „tulajdonosaivá” váltak. Ugyanis a bankban közölték vele, hogy a CHF-ben felvett hitelre a kamat lényegesen alacsonyabb, mint a forinthitelben felvettre. Azt természetesen nem közölték vele, hogy A valutában kapni a fizetést és B valutában felvenni kölcsönt közgazdaságilag nem  bölcs dolog, mert a hitel mellé beiratkozott egy 20-30 évig tartó szerencsejátékba is. Mondjuk úgy, hogy egy  véget nem érő lóversenyen fogad a befutóra, ahol a „Forint” elnevezésű ló versenyez a „Svájci Frank” nevű lóval. Szép dolog a hazafiság, de én arra fogadtam volna, hogy a Forint nem lesz befutó, még akkor sem, ha a szocik vesztenek és a fityuk pedig több lóhosszal (hogy stílszerű legyek) nyernek. A közelmúlt történelme engem igazol, mert a hitel felvételkori 140 forintos CHF-ből, mára 226 forintos lett. Egy-egy 10 milliós tartozás 16 milliós tartozássá változott, ami mindent felborít. Úgy értem a gondosan kicentizett törlesztő részlet közel a duplájára nőtt, amire a családoknak egyszerűen nincs meg a fedezete. Közben a mindenkori kormány, benne a pénzügyminiszterrel saját zsebe megtömésével  volt elfoglalva, hogy úgy mondjam, kizárólag arra koncentrált, és nem vették észre, hogy tízezrek adósodtak el CHF-ben, de alaposan ám, és több évtizedre. Sehol egy figyelmeztetés, sehol egy intő szó, semmi felvilágosítás. Pedig már maga a kölcsönfelvétel is rizikós, hiszen (ellentétben a gulyáskommunizmussal) senkinek sincs garantálva, hogy munkaviszonya 20-30 évig zavartalanul fennmarad. Most meg aztán a macska beleszart a ventillátorba – repül a szar szanaszét. 150.000 lakás részletének a fizetése el van maradva. Ugye a „jelzáloghitel” azt jelenti, hogy a hitel – megállapodott – visszafizetésének elmaradása esetén a hitelező a lakást kisajátíthatja, értékesítheti és a befolyt pénzből kielégítheti követelését és, ha marad még az értékesítési pénzből, azt az adós megkapja. A gyakorlatban természetesen az adós egy forintot se kap, mert meg van ennek a kitaposott módja. Csakhogy ez a lakás kisajátítás azt jelenti, hogy a bentlakók mehetnek isten hírével, ahová akarnak, aminek első állomása a kapualj. Ez persze  csúnya dolog, tehát kihirdették a moratóriumot, áprilisig senkit nem lehet kitenni a lakásából, abból a logikából kiindulva, hogy májusban nem szoktak az emberek megfagyni az utcán.

Jól van na! Tehát 2011 május elsején kivonulás helyett kilakoltatnak 600.000 magyar állampolgárt (csak hogy szítsam a hangulatot, ezek között egyetlen egy cigány se lesz), amennyiben egy lakásban átlagosan 4 személy lakik. Hogy ez bekövetkezik-e vagy sem, az nem lehessen tudni, mert nincs az a moratórium, amit ne lehetne meghosszabbítani. És nincs az a bankigazgató, aki ezt ne venné tudomásul, de a bankigazgatók nem agyamentek és azonnal ellenlépéssel fognak élni, mondjuk, úgy, hogy befagyasztják a hitel folyósítást. Ha most azt hiszed, hogy ez egy piskóta, akkor felhívom a figyelmed, hogy hitel nélkül nem működik a gazdaság se nagyon, se kicsit, sehogy. Már pedig itt olyan nagy élénk pezsgésre számítanak, ami – a legfrissebb értesülések szerint – 10 év alatt egy millió új munkahelyet teremt. Végül is a bankoknak hozzá kell jutniuk a pénzükhöz. A kormány választhat, felemeli a moratóriumot, vagy ő maga fizet valamilyen ügyesen kieszelt formában (nem adok tippeket, mert úgyse fog fizetni u.i. nem lesz miből). Marad a kilakoltatás.

Ennyi embernek viszont valahol lakni kell, tehát a jelenleg albérlőkre vadászó tulajdonosoknak fel fog csillanni a szeme, mert hirtelen nagyon sokan fognak albérletet keresni, illetve a jobb  módú kilakoltatott családok lefanyalodnak majd a korábban eladhatatlan panel lakásokhoz, amiknek így az ára némiképpen stabilizálódni fog. Csakhogy, elméletileg keletkezik 150.000 darab meglehetősen luxus kivitelű üres lakás. Ennek elsőszámú következménye az építőipar felszámolódása, ami munkahelyteremtés helyett munkahely elvesztést jelent, azaz munkanélküliség növekedést. Viszont a (névlegesen) 150.000 lakásra ki lesz téve a cetli, hogy ELADÓ. Ezeket szükségletből senki se fogja megvenni, legfeljebb befektetésnek, de ha az új – kézpénzes – vevők be is költöznek, akkor a Dohány utcai zsinagógát egészen biztos át kell építeni, lényegesen nagyobbra, ami az építőipart aligha fogja kihúzni a szarból, főleg ha palesztin arabokkal fogják elvégeztetni a munkát néhány Shekelért 😀

___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________
              

Éljetek a lehetőségekkel!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük