Tibor bá’ fordítása online
Itt vannak a „statisztikailag lehetetlen” hőség szélsőségei – azonosítottuk a leginkább veszélyeztetett régiókat
2021 nyarán, Kanada minden idők hőmérsékleti rekordja majdnem 5°C-kal megdőlt. Az új rekord 49,6℃ ami melegebb, mint bármi, amit valaha Spanyolországban, Törökországban vagy bárhol Európában rögzítettek.
A rekord Lyttonban született, egy kis faluban, néhány órányi autóútra Vancouvertől, a világ azon részén, ahol igazán nem úgy tűnik, hogy ilyen hőmérsékletet kellene tapasztalni.
Lytton volt a csúcspontja annak a hőhullámnak, amely azon a nyáron sújtotta az Egyesült Államok és Kanada csendes-óceáni északnyugati részét, és sok tudóst sokkolt.Pusztán statisztikai szempontból ennek nem lett volna szabad megtörténnie.
Egy klímatudósokból álló csapat tagja vagyok, akik azt akarták kideríteni, hogy a csendes-óceáni északnyugati hőhullám egyedülálló volt-e, vagy más régiókban tapasztaltak-e ilyen statisztikailag valószínűtlen eseményeket.És fel akartuk mérni, hogy a jövőben mely régiók vannak leginkább veszélyeztetve.Eredményeinket most a Nature Communications folyóiratban tettük közzé.
Ezeknek a kiugró hőhullámoknak a nyomon követése nemcsak azért fontos, mert maguk a hőhullámok veszélyesek, hanem azért is, mert az országok hajlamosak a kollektív emlékezet legszélsőségesebb eseményeire való felkészülésre.Egy példátlan hőhullám ezért politikai válaszlépéseket válthat ki a jövőbeli hőség hatásának csökkentésére.
Például egy súlyos kánikula Európában 2003-ban a becslések szerint 50.000-70.000 többlethalálozást okozott. Bár azóta voltak intenzívebb hőhullámok, a 2003-at követően a felkészülés miatt egyik sem vezetett ilyen magas halálozási számhoz.
Az egyik legfontosabb kérdés ezeknek az extrém hőhullámoknak a tanulmányozása során, hogy „meddig kell várnunk egy másik, hasonlóan intenzív eseményre?”. Ez, egy kihívást jelentő kérdés, de szerencsére van a statisztikának egy olyan ága, az úgynevezett szélsőérték-elmélet, amely módokat ad arra, hogy a múltbeli események alapján pontosan meg tudjuk válaszolni ezt a kérdést.
De a csendes-óceáni északnyugati hőhullám egyike azon számos közel múltbéli eseménynek, amelyek megkérdőjelezték ezt a módszert, és a szélsőséges értékek elmélete szerint nem lett volna szabad megtörténnie.A statisztikák ezen „lebontását” az okozza, hogy a hagyományos szélsőérték-elmélet nem veszi figyelembe a fizikai mechanizmusok sajátos kombinációját, amely a történelmi feljegyzésben szereplő eseményekben esetleg nem is létezik.
Valószínűtlen hőség mindenhol lehet
Az 1959-től 2021-ig terjedő történelmi adatokat áttekintve azt találtuk, hogy a Föld szárazföldi felületének 31%-a tapasztalt már ilyen statisztikailag valószínűtlen hőséget (bár a csendes-óceáni északnyugati hőhullám még ezen események között is kivételes) .Ezek a régiók az egész világon elterjedtek, egyértelmű térbeli mintázat nélkül.
Hasonló következtetésekre jutottunk az éghajlati modellek által előállított „nagy együttes” adatok elemzésekor is, amelyekben számítógépek szimulálják a globális klímát. Számunkra ezek a szimulációk rendkívül hasznosak, mivel ennek a szimulált „történelmi rekordnak” az effektív hossza jóval nagyobb, és így sokkal több példát adnak ritka eseményekre.
Míg azonban a legkülönlegesebb események elemzése érdekes, és óva int attól, hogy pusztán statisztikai megközelítést alkalmazzunk a fizikai szélsőségek határainak felmérésére, munkánk legfontosabb következtetései a spektrum másik végéről származnak – olyan régiókból, amelyek korábban nem tapasztaltak extrém eseményeket.
Eddig, néhány helynek szerencséje volt
Számos olyan régiót azonosítottunk, amelyekben az elmúlt hat évtizedben (a „várható” éghajlathoz képest) nem volt extrém hőség.Ennek eredményeként ezekben a régiókban valószínűbb, hogy a közeljövőben rekordot döntenek.És ha nincs tapasztalatuk ilyen hatalmas kiugró értékről, akkor semmi se ösztönöznek arra, hogy felkészüljenek rá, ezért különösen árthat nekik a rekord kánikula.
A társadalmi-gazdasági tényezők, beleértve a népesség nagyságát, a népesség növekedését és a fejlettségi szintet, súlyosbítják ezeket a hatásokat.Ennek eredményeként a globálisan leginkább veszélyeztetett régiók értékelésénél figyelembe vesszük a népesség és a gazdasági fejlődés fokát.
Veszélyezett régióink közé tartozik többek között Afganisztán, több közép-amerikai ország és távol-keleti Oroszország.Ezek a régiók meglepőek lehetnek, mivel nem azok az emberek, akikre általában az éghajlatváltozás szélsőséges hőhatásaira gondolnak, mint India vagy a Perzsa-öböl.De ezek az országok a közelmúltban súlyos hőhullámokat éltek át, ezért már most is megtesznek mindent a felkészülés érdekében.
Közép-Európa és számos kínai tartomány, köztük Peking környéke is sérülékenynek tűnik a rekord szélsőségességét és a népességszámot tekintve, de fejlettebb területekként valószínűleg már tervezik a súlyos hatások mérséklését.
Összességében munkánk két fontos szempontot vet fel:
Az első az, hogy statisztikailag valószínűtlen hőhullámok bárhol előfordulhatnak a Földön, és nagyon óvatosnak kell lennünk, ha a történelmi feljegyzéseket elszigetelten használjuk a lehetséges „maximális” hőhullám becslésére.A döntéshozóknak szerte a világon fel kell készülniük a rendkívüli hőhullámokra, amelyeket a jelenlegi rekordok alapján valószínűtlennek tartanának.
A második az, hogy számos olyan régió van, amelynek történelmi rekordja nem kivételes, és ezért nagyobb valószínűn lehet a bekövetkezés. Ezeknek a régióknak eddig szerencséjük volt, de ennek következtében valószínűleg kevésbé lesznek felkészülve a közeljövőben bekövetkező példátlan hőhullámra. Különösen fontos, hogy ezek a régiók az eddig tapasztaltnál intenzívebb hőhullámokra készüljenek fel.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Köszönjük az elmúlt 4 klímás posztot Tiborbá.Jók voltak.
Tegnap mutatta az M1-en hogy már most tavasszal a kiszáradás szélén van a Pó folyó.
És igen Spanyolban 40 fok meleg van pedig 37 fok körül volt az előző rekord.
Nyáron elképzelhető hogy majd az M1-en nyomatják a megszaporodott természeti katasztrófákat és hőhullámokat.Nyárra a pop cornt bekészíteni egy jeges hideg teával és indulhat a mozi 😀 Nem igazán kell katasztrófafilmeket letölteni , elég lesz az M1-et bekapcsolni és mindig új évaddal szembesülünk.
1. a, nyáron mi fogunk megsülni. Ha nem most, a következőn, vagy az azt követőn. Nincsenek kivételek, mindenhol nagy melegedés lesz. Nem kell hozzá TV, inkább egy klímát vegyél, ha van napelemed + klímád, akkor ki tudod bekkelni akkor is ha elmegy az áram.
2. Minato
Óvatosan a napelemmel is, mert nem biztos hogy egérutat jelent. A hőmérséklet emelkedésével rohamosan csökken a hatásfoka.
Ezt találtam.
„Egy másik fontos elem a környezeti hőmérséklet. A napsugárzás hatására a napelemek hőmérséklete jelentősen megemelkedik, akár a 60-80°C-ot is elérheti. A napelemek adatlapján szereplő hőmérsékleti együttható azt mutatja meg, hogy 1°C-os hőmérséklet-emelkedés hány százalékos teljesítménycsökkenést okoz a 25°C-os teljesítményhez viszonyítva.
Ez az érték – típustól függően – 0,35-0,55%/°C is lehet, amely egy 60°C-os, 0,35%/°C hő tényezőjű napelem esetében 35×0,35=12,25%-os, de egy 80°C-os, 0,55%/°C hő tényezőjű napelem esetében már 55×0,55=30,25%-os teljesítménycsökkenést jelenthet.”
Érdekes volt ez a Lytton-i rekord, nem gondoltam volna hogy Kanadában ilyen hőmérséklet előfordul. A sztorit még sötétebbé teszi, hogy a hőhullám következtében erdőtűz is keletkezett, ami a városra is átterjedt és ~90%-a leégett…
Viszont ez a Lytton nem most találkozott először meglepően nagy hőséggel. A 2021-es kiugró hőhullám előtt a rekord 44.4 fok volt náluk, amit 1941-ben mértek.
#https://www.extremeweatherwatch.com/cities/lytton/highest-temperatures
Az éves csúcs általában 39-40 fok környékén szórt az utóbbi 90 évben.
#https://www.extremeweatherwatch.com/cities/lytton/highest-temperatures-by-year
Az adatokra lineáris trendvonalat illesztve évi 0,019 fok emelkedés van _átlagosan_ az éves csúcsokban…
2: Nem tudom a sógoroknál mi a gyakorlat, de itthon a napelemeket általában nem úgy telepítik, hogy a külső betáp kiesésekor sziget üzemben képesek lennének ellátni a háztartást.
4 Általában nem, de nem lehetetlen megoldani a hibrid üzemet. Igaz, akkupakk is kell hozzá, ami nem olcsó. De ha csak azt akarod elérni, hogy míg süt a nap, menjen a légkondi, nem kell nagy akkumulátor.
Re:3 Z
A hír igaz, csak nem osztogatják a Volvókat, hanem fosztogatják a Moszkvicsokat.
Ma a nem dzsunkaszolár napelemnél 40C° a bázisérték, ergo egy 60C° cella dT-je 20C°, ami 10%-os teljesítmény veszteséget mutat. Erre mondják azt, hogy lenne ilyen jó egy 5 fokozatú váltómű teljesítmény vesztesége difivel…
Megjegyzem, hogy ezt a problémát némi túlnapelemezéssel ki lehet küszöbölni, kellően olcsók a panelek ahhoz, hogy 1-2db plusz panellel ez a probléma nem mérvadó, máskülönben az értelmes kivitelezők/tervezők olyan szoftvereket használnak ami számol a cellamelegedéssel, és így kalkulálják ki az éves hozamokat.
Idehaza ez nem probléma, még Afrika-Ázsia nem sivatagos területein sem, egyedül a tartósan 40C° fölötti helyeken jön elő ez a „probléma”, de ott túlnapelemezéssel kikompenzálják a „veszteséget”, ami inkább hozamcsökkenés.
Re:4 Avatar
Ma az összes klasszikus napelemes inverterek nem működnek sziget üzemben, külső betáp megszűnésekor letiltanak, és leállnak. Ahhoz hogy külső betáp nélkül működjenek hibrid inverter kell, amiben van valamennyi akku, de itthon jelenleg az összes ÁSZ tiltja az akkus hibrid inverteres sziget üzemet. Ezt az orbitális fas.ságot úgy lehet legálisan áthidalni, hogy veszel egy fele annyiba kerülő off-grid invertert, amiben van generátor/hálózati bemenet, rárakod a napelemet, raksz annyi akkut mellé, ami kell X órához, és mélytorokkal benyelheti az összes ÁSZ, mert az off-grid inverter fizikálisan képtelen a visszatáplálásra, ergo ez csak egy napelemes UPS, ami viszont nem engedély köteles. Slusszpoén, hogy így nincs HMKE méretkorlát(50kVA), annyi napelemet, és invertert rakhatsz föl, amennyit a pénztárcád elbír…
A bibi ott van, hogy kell hozzá akku, ami megdobja a beruházás költségét, de ha világvégére készülünk, akkor amúgy is alapértelmezett az akkus üzem 🙂
Akkuból csak LFP kémiájú, vagy LTO, MNC li-ionnal csak óvatosan. Ha tüzet fog, akkor a házad porig ég, mert olthatatlan. Ma a piacon megjelent nagyon jó áron a visszahívott Kona autóakku telepek, csak éppen senki se tudja mitől hívták vissza, mert lehet hogy 500 ciklus után cellazárlatos lesz a teleped, ergo egy időzített bombán ülhetsz…
AMikor majd júliusban is fűteni kell, ti akkor is a hőhullámokról fogtok fantáziálni. Már benne vagyunk bőven a Globális Lehűlési ciklusban.
7:
Na, Te balfácán, ha ez így van, akkor miért kerülnek az elmúlt 100 év legmelegebb átlaghőmérsékletei közé kifejezetten a 2000 utáni esztendők?
https://hirado.hu/belfold/cikk/2023/01/11/a-tavalyi-volt-az-otodik-legmelegebb-ev-a-foldon
S miért van idehaza is egyre melegebb télen – nyáron, ami megegyezik a tapasztalatainkkal is??
7 – Gianni:
A hőhullámok nem fantáziák, hanem halálos valóságok. Tavaly Indiában és Pakisztánban rengetegen belehaltak. Néhány napja Spanyolországban 38°C-os kánikula volt (van). Ilyet áprilisban még nem mértek. A globális lehűlési ciklus pedig egy kitalálmány. Az É és D sark jege olvad, a gleccserek az egész világon olvadnak. A Föld átlag hőmérséklete évről évre emelkedik.
Vajon 1926-ban Magyarországon is mindenki arról beszélt, hogy most aztán „mindmeghalunk” mert akkor Debrecenben 33,6 °C fokot mértek április 25-én.
https://www.met.hu/eghajlat/magyarorszag_eghajlata/homersekleti_szelsoertekek/Magyarorszag/index.php
Spanyolország, Badajoz 1864!!! június +47°C
Mostanában „kicsit” túltolják a rémisztgetést. Mint mindennel.
7:
Ha lehűlési ciklus van, akkor miért születtek a kiugró melegrekordok szinte mind 2000 után? Nézhetjük a globális, vagy a hazai értékeket is!
9:
Ember, gondolkodj! Akkor egy-egy ilyen kiugrás volt, most meg minden évben jön egy újabb… Ezek a szélsőségek már szinte mindennaposak, fel sem kapnánk rá a fejünket. Ráadásul a linkelt adatok egy-egy lokális kiugrásra vonatkoznak, nem például egy havi, vagy éves átlagra, s nem is trendszerűek, miért aggódtak volna miatta? Ettől függetlenül abban is biztos vagyok, hogy anno a helyi gazdák nem örültek neki!
Another Record hot day in Algeria and Tunisia with up to 43°C at Ouellane.
Van melegedés, kismértékben, ez tény.
Viszont arra senki sem gondol? hogy amikor felhős az ég, a hőmérséklet nagyot ZUHAN! Nyilvánvaló, tapasztalati tény, hogy a felhőzet mennyisége erőteljesen befolyásolja a földfelszín hőmérsékletét.
Mitől kevesebb a felhőzet?
Hát kéremszépen az óriási lecsapolások, és erdőirtások miatt.
Hatalmasat csökkentettük a vizet párologtató felületeket.
A lecsapolt vizek emelték a tengerek szintjét.
13 Bögözy Jánossy László
Statisztikailag lehetetlen, hogy utaljak a poszt címére… 🙂
Az óceánok, tengerek képviselik a föld vízkészletének 97,16%-át, a sarki jégtakaró, gleccserek 2,207%-át, a folyók, édesvizű tavak 0,009%-át, a talajvíz 0,005%-át.
Ha a jégen kívüli teljes édesvízkészletet az óceánba engednénk, az is szinte észrevehetetlen szintemelkedést jelentene.
A jég, az már más kérdés…
https://www.miviz.hu/rolunk/ivoviz-szolgaltatas/fold-vizkeszlete
14. HUBAB
Más a felület, más a térfogat.
A lecsapolt vizek, a kivágott erdők pontosan a szárazföldek felett csökkentették a párolgást, a felhőzetet.
Helyi hatás.
Nemcsak a felszíni vizeket csapoljuk, de a talajvizet is.
Re:14 hubab
Megboldogult Molnár Géza erről rengeteget tudott volna mesélni.
Erdős Kárpát medence másodlagos vízkörzése annyi vizet tudott párologtatni, mint egy nagyobb tenger, ami teljesen logikus is. 1m2-re mennyi lombfelület esik, amit szembe kell állítani 1m2 vízfelülettel? Nem túlzok, de szerintem min 1 nagyságrend eltérés van köztük a fák javára.
16 – dajtás:
Mi az, hogy megboldogult?
Egy ötvenéves fa becsült éves párologtatása 4.2 m3.
Egy ötvenéves fa élettere 7×7 méternél biztosan nagyobb, de most számoljunk ennyivel, 49 m2.
A vizek párolgási napjainak száma, télen elhanyagolható a párolgás, 240 nap körül van. Ha a napi párolgási átlag 1mm, akkor 24 cm párolog el 1m2-ről, az az 240 liter, 49m2-ről 11m3.
Ha 0.5 mm párologna naponta, az még mindig több, mint a lombos fa párolgási képessége.
17. Meghalt, elhunyt, elhagyta ezt az árnyékvilágot, az örök vadászmezőkre költözött… 2021-ben.
http://www.antalffy-tibor.hu/617-vissza-a-jovobe
95. hozzászólás…
13: BJL. Csacsiság… A vízgőz atmoszférikus tartózkodási ideje néhány óra, vagy nap. Nyilvánvaló, hogy az erdőirtás is hozzájárul az ökológiai katasztrófához és szintén gyorsítja a felmelegedést, ill. hatásait, de önmagában kevés lenne. Miért? Mert a víz egy anyag, ami adott mennyiségben áll rendelkezésre. Nem jön a világűrből és nem vész el a Földről (nem úgy, mint a napenergia, ami a légkör aktuális paraméterei szerint kerül befogásra). Persze ugyanez igaz a szénkörforgásra is. De a szén-dioxid atmoszférikus tartózkodási ideje évtizedekben mérhető!! Ez óriási különbség és ennek megfelelően óriási hatással van hosszabb távú folyamatokra. Ha lenne egy módszer, amivel a szén-dioxidot komolyabb energiafelhasználás (kvázi újabb CO2 kibocsátás nélkül) meg lehetne kötni néhány év alatt, talán megúszhatnánk… A víz-vízgőz/felhők egyensúly lokális klímakatasztrófák kialakulásához vezet, a globális folyamatokba csak fenti súlyának megfelelően szól bele. Ahhoz, hogy az általad felvetett hatás működjön, szinte el kellene tűnnie a szárazföldi vizeknek, hogy folyamatosan vízgőzként legyen jelen. De hát, ahogy felér a légkör magasabb, hidegebb rétegeibe, lecsapódik. Ha meg nem csapódik le, az azt jelenti, hogy a földfelszín már élhetetlen! Hányszor hozzátok még elő Miskolczi „professzor” – „szenzációs felfedezését”?! Plusz a tapasztalati tények alapján (jelentős tengerszint emelkedés) hubab is cáfolta a téves feltételezés érvényességét! Molnár Géza kiváló ökológus volt. Sohasem állította, hogy a globális felmelegedés nem létezik és a CO2 visszafogás nem égető! Javaslatai és megfigyelései, valamint számos működő próbálkozása a közösségszervezésre és a Kárpát-medence lokális megmentésére koncentráltak. Utóbbi elsődleges pillére lett volna a vízmegtartás. Egyébként ezt nem egy helyen alkalmazzák is, csak nem kísérleti projektek kellenének, hanem komoly befektetések, ellenkező esetben a Pannon-sivatag hamar keserű valósággá válik majd. Géza ennek elkerülése érdekében dolgozott, ne kapcsoljátok össze a nevét olyan áltudományos csacsiságokkal, amelyek ellen meggyőződésem, ha köztünk lenne, maga is kikelne! 16: Az erdős Kárpát-medencéhez megfelelő mennyiségű természetes csapadék is kell! Általános iskola, 7. osztály/földrajz törzstananyag. Kontinentális éghajlat: nedves kontinentális – száraz kontinentális – félsivatag – sivatag (Az óceántól való távolsággal csökken az éves csapadékmennyiség.) És miért is csökken az a csapadékmennyiség minden évben kicsit még lejjebb? Mitől is nő elsődlegesen bolygószerte az elsivatagosodás veszélye? Dajtás trükközés, dobálózás a számokkal, ép elmével vizsgálva látszólag ész nélkül… Egyébként matematikailag stimmel. Milyen nagyszerű! András, ezt nem lehet véletlenül csinálni. Gratulálok, de komolyan megkérdezném, mi hasznod lesz később abból, ha a hülyék királya lehetsz? Feltaláltuk a spanyol viaszt: A sivatagos föld kevesebbet párologtat, mint a fűtenger, s annál jóval többet párologtat az erdő. És tessék mondani, a vizet, ami ehhez a párologtatáshoz kell/kellene, honnan tetszenek vételezni? Szíveskedjenek beleszámolni a nagy folyók vízjárásának lassan kiszámíthatatlan ingadozását, éves vízhozamának drasztikus csökkenését, a talajvízszint egyre riasztóbb apadását, a klímaváltozás miatti csapadékmennyiség-csökkenést, ja és azt is, hogy a mezőgazdaság vízszükséglete egyre erőteljesebb, meg szeretnénk boldogan pancsikolni nyáron, szóval az a minimum, hogy a hűvös lakásokban a csapokból rendületlenül folyjon a víz! ——————————————————————————- De persze a 11/7-re senki sem adott választ! Jellemző…
15 Bögözy
Már elnézést, nem a felhőkről, és párolgásról volt szó, hanem a tengerszint emelkedésről.
A tengerszint emelkedést nem lehet a belvizek, folyók, tavak és talajvíz csökkenésével magyarázni, mikor az jelentéktelen hányadát képviseli a jég formájában lévő, és mérhetően csökkenő víz mennyiségének.
Ettől még lehet jelentős hatása a belvizek csökkenésének a helyi klímára…
Re:18 Károly
Gézától már nem fogom megkérdezni mire alapozta a számítását, de pl tud lokálisan egy nagyobb erdő lenni szárazföld közepén, szemben egy tengerrel. Fákat tudsz telepíteni, tengert viszont nem tudsz ásni… ?
22: Te M…a,
Ha jó helyen ásol egy gödröt, odafolyik a víz (ami van).
De a telepített fákat öntözni kell, folyamatosan!!!
Ja, és tengervízzel nem lehet öntözni, édesvíz kell…
Géza a helyben lehetséges vízmegtartás (csapadékvíz összegyűjtése, tárolása, árasztásos és ártéri gazdálkodás) terén gondolkodott. A csökkenő csapadékmennyiség miatt! Ha nincsenek meg a feltételek, nem lesz zöldellő erdő, sőt, ami van, az is kipusztul majd.
22. dajtás
Olvastam én is amire hivatkoztál, hogy sokkal többet párologtat el egy fa, mint a vízfelület.
Igazából azt kerestem, de a cáfolatát találtam. A legjobb, ha van vízfelület és van fa is. Ártér.
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:%C3%81rt%C3%A9ri_erd%C5%91_magas_Duna-v%C3%ADz%C3%A1ll%C3%A1skor.jpg
Re: Csongor
Direkt nem akarod érteni, ki beszél sós vizes öntözésről?
Re:24 Károly
Valamire alapozta Géza amit állított.
De el tudom fogadni, ha nem így van.
Árterekben egyetértünk, szisztematikusan kiszárításra mentek a folyók szabályozása terén.
Valamelyik rádióban hallottam nem is olyan régen, egy kutatóval készült riportot. Ott az hangzott el, hogy a Kárpát medence térségében egyáltalán nem csökkent az átlagos csapadék mennyiség, sőt még növekedett is, csak az eloszlás változott. Erre kellenének a víztározók, hogy a szárazabb időben öntözésre tudják hasznosítani a puffert.
Dehát ahhoz pénz kellene. Az meg ugye másra kell döbrögiéknek. 🙂
26: Pista:
Igen, így van!
Pedig nem olyan nagy ördöngősség ám:
/https://www.youtube.com/watch?v=Qc6LCARzPAk
/https://www.youtube.com/watch?v=aplZWwoc9C0
S azért azt is bele kell kalkulálni, hogy a hasznosítható víz mennyisége bizony évről-évre csökken, ezért lasssan az ilyen műtárgyak nélkül elpusztulnak az erdeink. Plusz egy hősokk az erdőt is megviseli, ma már nem elég leszúrkálni a csemetéket, ezzel nem lehet egy újratelepítést kipipálni! Öntözni kell, vagy az ültetett csemeték nagy része kiszárad a következő évre…
Dajtás:
„Fákat tudsz telepíteni, tengert viszont nem tudsz ásni… ?”
– Most komolyan! Szerinted a fenti mondat egy értelmes hozzászólás?!
Re:28 Csongor
Ha érteni akarnád, akkor megértenéd.
De a kedvedért újra leírom, hogy biztosan jól értsd.
Fákat/erdőt tudsz telepíteni, amivel a lokális mikroklímát és vízháztartást jobb irányba el tudod billenteni, de műtengert nem tudsz csinálni, amivel a lokális vízháztartást megváltoztasd.
Pár hónapja voltam távol-keleten(Kínában), és mindenhol ahol jártam nem hagytak semmit sem parlagon. Mindent beültettek vagy haszonnövénnyel, vagy az adott tartományra jellemző klimatikus viszonyokat kedvelő fákkal. Meglepő volt számomra az, hogy mennyire odafigyeltek erre, gyaníthatóan azért, mert valós probléma a Kína több tartományában az elsivatagodás.
29:
„tud lokálisan egy nagyobb erdő lenni szárazföld közepén, szemben egy tengerrel”
dajtás fordítóval:
„Fákat/erdőt tudsz telepíteni, amivel a lokális mikroklímát és vízháztartást jobb irányba el tudod billenteni, de műtengert nem tudsz csinálni, amivel a lokális vízháztartást megváltoztasd.”
– Akkor még Kínába repkedés helyett tanulj meg magyarul érthetően fogalmazni!
A második megfogalmazásnak van értelme. Eszerint egyetértesz velem a témában.
Több csapadék nem lesz, vissza kell tartani a vizet, amennyire csak lehet.
S eszerint osztod azt is, hogy a globális felmelegedést nem fogja a vízgőz visszafogni?
Tartós felhőket lehet mesterségesen létrehozni, ami valóban visszafogná az egész bolygó felmelegedését, sőt akár újabb jégkorszakot idézhetne elő. Ilyen lenne például a termonukleáris armageddon…
Re:30 Csongor
Szerintem meg nem akarod megérteni, és mivel én írom, belekötsz. 😉
Több erdősséggel több csapadék is lehet, mert felhő folyosókat tudsz létrehozni a tengerek felé.
Ezt a gondolatot szintén nem én szültem, légkörfizikával foglalkozók mondják, így lehet hogy több nem leszből több lesz a végén.
„S eszerint osztod azt is, hogy a globális felmelegedést nem fogja a vízgőz visszafogni?” Magasabb hőmérséklethez magasabb egyensúlyi állapot tartozik, ami a rá jellemző vízgőz egyensúlyt jelent. Hogy ez milyen lesz, fogalmam sincs, de el tudom képzelni hogy lokálisan megváltozik annyira a vízkörzés, hogy sok hely csapadékosabb lesz, és lokálisan még akár hidegebb is lehet a klíma. Egy ennyire bonyolult rendszert, mint a földi klíma, nehéz modellezni, és itt hozzákapcsolnám a nünükémet, ez pedig az űridőjárás. Sokkal nagyobb szabályzó tag véleményem szerint, mint ahogy azt ma gondoljuk, akár teljesen keresztül is húzhatja a mai számításokat.
31: dajtás:
Nem tudsz egy hsz-t sem írni anélkül, hogy valami abszolút irreleváns faszságot bele ne tolnál…
„űridőjárás”
Én nagyon nehéz koponya vagyok, értetlenkedem továbbra is:
Honnan lesz vized öntözni, hogy kifejlődjön minimum 20 év alatt az erdőd?
S nem utolsó ám az időfaktor sem, mármint, hogy lesz -e erre még 10-20 év „várakozási idő”?
Amúgy a kérdés a „globális felmelegedésről” szólt! Vallj színt, ez egy eldöntendő kérdés: Visszafogja -e a globális felmelegedést (nem helyben!, az egész Földre nézve) a vízgőz? igen vagy nem
Várom a választ! Igen esetében indoklással…
Re:32 Csongor
Űridőjárás egy merő f.szság:
https://soho.nascom.nasa.gov/spaceweather/
„Honnan lesz vized öntözni”
A verzió szárazság tűrő fajok, B verzió hogy a rétegvizek is használhatóak, feltéve ha nem merítjük ki, és van mögötte egy jó vízgazdálkodás. Vannak persze gyorsan növő fahibridek is, ami 20 év alatt elég nagy lombfelületet növesztenek, feltéve ha nem foglalkozunk azzal, hogy a talajerőt kizsigereli…
„Vallj színt”
Mi ez, a szent inkvizíció bírósága? 🙂
Bevallom nem tudom, mert nem látom tisztán varázsgömbömben, mert állandóan megváltoztatják a jövőt. 🙂
A vénuszi forgatókönyv szerintem nem fog megvalósulni, ellenben egy megfutás, majd a stabilizálódás teljesen reális, amiben a vízgőznek elég komoly szerepe lesz.
A kérdés az, hogy hol lesz az egyensúlyi állapot, és ez élhető lesz-e vagy nem…
33: dajtás:
Ezt rakétakilövésekhez, ill. az űrben használt eszközök védelmében használják.
Miben tudja érdemben befolyásolni a mindennapi földfelszíni időjárást, s főként az éghajlatot? (A napkitöréseket, ill. a Milankovics-ciklust rég kiveséztük, tehát azok minimális közvetlen hatásain túl.)
Szóval Miskolczi-elmélet támogató vagy. Gondoltam. A vízgőz stabilizálni fog. 🙂
De vajon hogyan?
„A kérdés az, hogy hol lesz az egyensúlyi állapot, és ez élhető lesz-e vagy nem…”
– Na ezzel aztán megint előbbre vagyunk.
Mint ezzel is:
„elég nagy lombfelületet növesztenek, feltéve ha nem foglalkozunk azzal, hogy a talajerőt kizsigereli…”
Köszönöm a válaszokat!
Re:34 Csongor
„Miben tudja érdemben befolyásolni a mindennapi földfelszíni időjárást, s főként az éghajlatot? ”
Úgy hogy a felhősödés függhet tőle.
https://physicsworld.com/a/physicists-claim-further-evidence-of-link-between-cosmic-rays-and-cloud-formation/
Ki mondta hogy Miskolczi elmélet támogatója vagyok(nem olvastam el az elméletét részletesen), megint olyat adsz a számba amit nem is mondok(szerintem ma ez legalább a 3. ilyen). 🙂
„A vízgőz stabilizálni fog. ? De vajon hogyan? ”
Szerintem te is tudod. Melegebb klímával többlet víz kerül a légkörbe. Egyszer ez pozitív visszacsatolás, mert üvegház hatású „gáz”, másod sorban felhőképző komponens, ami negatív visszacsatolás a rendszerben. Kérdés már csak az, hogy hol lesz ennek az egyensúlyi állapota(fogalmam sincs, de eocén korban melegebb volt több fokkal, mint most, és nem volt klímakatasztrófa.
„Hogy mekkora is volt a légköri szén-dioxid tartalom az eocén elején, még ma is vita tárgya, a becslések a 700–900 ppm[16] és a 2000 ppm[17] között mozognak, a mintavétel helyétől is függően.[16] Összehasonlításul, a mai szén-dioxid szint 400 ppm. Az eocén elején a légköri oxigénszint is megduplázódott”
„Ez idő alatt állandó jégtakaró sehol nem képződött a földön, az átlaghőmérséklet még a sarkokon is olyan volt, mint az Egyenlítőnél.”
Ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden jó, dőljünk hátra, de közel sem evidens az, amit ma annak gondolunk.
35. dajtás
„Melegebb klímával többlet víz kerül a légkörbe. Egyszer ez pozitív visszacsatolás, mert üvegház hatású „gáz”, másod sorban felhőképző komponens, ami negatív visszacsatolás a rendszerben. ”
Ez sem ilyen egyszerű, ezt a holnapi poszban (Kihalás?) olvashatjuk.
„további vízgőz és a légkörbe záródó többletenergia intenzívebb viharokat és csapadékot,…”
„a hevesebb viharok üllőfelhői feletti csóvák nagy magasságba juttathatják a vízgőzt a sztratoszférába, ”
„és hozzájárulnak a pehelyfelhők kialakulásához , amelyek sok hőt csapdába ejtenek, amely egyébként kisugározna a Földről az űrbe”
Pehelyfelhő kontravízgőz.
Hogy egy kicsit még bonyolultabb legyen, itt egy új felfedezés.
„Kutatók rájöttek, pontosan hogyan jön létre a légkörben a hidroxilgyök, az a részecske, ami segít megkötni az üvegházhatású gázokat, ezzel mintegy „öntisztító folyamatot” végez az atmoszférában – írja a phys.org. A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent tanulmány rámutat: eddig azt hitték, hogy napfényre vagy fémekre van szükség a hidroxilgyök megalkotásához, most viszont kiderült, hogy a légkörben megtalálható vízcseppek és a levegő kölcsönhatásával keletkező elektromos tér spontán módon is képes létrehozni.
Ez a felfedezés átírja a tudósok eddigi elképzeléseit arról, hogy a légkör hogyan tisztítja meg magát az olyan vegyületektől, mint például az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok. A kutatók szerint a szénhidrogének oxidálásához a levegőnek hidroxilgyökre van szüksége, különben azok végtelen mennyiségben felhalmozódhatnak a légkörben.”
35:
„Egyszer ez pozitív visszacsatolás, mert üvegház hatású „gáz”, másod sorban felhőképző komponens, ami negatív visszacsatolás a rendszerben. ”
– Ez Miskolczi elméletének a lényege, ha olvastad, ha nem. Tévedését számtalanszor bizonyították már, ezért tudományos körökben senki sem hivatkozik tanulmányára.
Válaszodnak -a wikipedia oldaláról beollózva- az alábbi pár mondat lenne a tudományosan releváns mondanivalója:
„Az is egy magyarázat lehet, hogy a sarkvidékek felett felhők képződtek a sztratoszférában.[32] Ezek hasonlóképpen viselkednek, mint az üvegházhatású gázok, ráadásul a felszabaduló metán elősegíthette a keletkezésüket.[33] Mivel létrejöttük hideg hőmérsékleten és éjszaka történik, így éppen akkor lehettek a légkörben, amikor a sarkvidékeken beköszöntött a tél. A modellek szerint egy egy reális oka lehetett a kiegyensúlyozott klímának, az elmélettel csak az a probléma, hogy ennek igen hosszú ideig kellett volna fennállnia.[34] Ehhez azonban folyamatos metánkibocsátás és párolgás lett volna szükséges, amire nincs bizonyítékunk.”