(4159) IPCC

Tibor bá’ fordítása online

Nem kell meggyőzni az embereket egy jövőbéli éghajlati végítéletről, mert már itt van.

Írta: Jessica McKenzie
(sz: 1933.02.11.)

A kibontakozó éghajlati válságot az Éghajlat Változási Kormányközi Testület (IPCC) múlt hétfőn közzétett jelentése fedte fel, hogy 3,3–3,6 milliárd ember él „az éghajlatváltozásra rendkívül érzékeny” helyeken, ahol 2010 és 2020 között az emberi halálozás az árvizek, aszályok és viharok következtében 15-ször volt több, mint a kevésbé veszélyeztetett régiókban.

A jelentés így folytatta: „Minden régióban a szélsőséges hőség növekedése emberi mortalitást eredményezett.Nőtt az éghajlattal összefüggő élelmiszerek és víz által terjesztett betegségek előfordulása.

Más szóval: A klímaváltozás már most is öli az embereket.És a jelentés világossá teszi, hogy ez fokozódni fog.

Ismételten a jelentésből idézve: Az előrejelzések szerint a közeljövőben a világ minden régiójában az éghajlati veszélyek további növekedésével kell szembenézni, ami többszörös kockázatot jelent az ökoszisztémákra és az emberekre. A közeljövőben várható veszélyek és kapcsolódó kockázatok közé tartozik a hővel összefüggő emberi mortalitás növekedése. A víz által terjesztett betegségek növekedése. A tengerparti és más alacsonyan fekvő városokban és régiókban a biodiverzitás csökkenése. Valamint egyes régiókban az élelmiszer termelés csökkenése.

Ezen szörnyű jelentés ellenére a tudósok testületének fő üzenete a sajtóközleményben az volt, hogy „A sürgős éghajlattal kapcsolatos fellépés mindenki számára élhető jövőt biztosíthat”. Ezt félrevezetően optimistának lehetne nevezni. Ha az újságírók megismétlik ezt az üzenetet, hamis biztosítékokat kínálnak.

Két dolog lehet egyszerre igaz: Az éghajlati válság jelen van, és jelenleg is tart, ami sokkal, de sokkal rosszabb lesz, hacsak a világ nem csökkenti jelentősen az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A Harper’s Magazine címlap sztorija ilyen provokatív címmel jelent meg: „The Incredible Disappearing Doomsday”, amely ugyanazon a napon jelent meg, mint az IPCC legutóbbi jelentése, azt állítva, hogy az éghajlati riporterek hangneme túlzottan rózsássá vált az elmúlt néhány évben. Ennek illusztrálására Kyle Paoletta idézi a Washington Post riporterét, Sarah Kaplant, aki 2021 augusztusában ezt írta: „Az éghajlatváltozás nem egy sikeres folyamat. Nincs esély arra, hogy a világ elkerülje a felmelegedés hatásait – már most is tapasztaljuk őket – de nem vagyunk pusztulásra ítélve.”

Ez realizmus, nem alaptalan optimizmus, és annak szoros újrafogalmazása, amit a tudósok, például az IPCC szerzője, Claudia Tebaldi a Kaplannak mondott akkoriban: „Az általános következtetés az, hogy minden pici felmelegedés számít a különböző eredmények elérése szempontjából.”

Az eltűnő világvége, amelyet Paoletta ír le, elsősorban David Wallace-Wells 2017-es New York-i magazincikkében (és később azonos című könyvében), „A lakhatatlan föld” című könyvében ábrázolt eseményre vonatkozik. Talán emlékeznek rá, hogy ez volt a klímaújságírás a legfatalistább formája, különösen Wallace-Wells kijelentése, miszerint „sok józan gondolkodású tudós” arra a következtetésre jutott, hogy „a kibocsátás csökkentés egyetlen elfogadható programja sem képes önmagában megelőzni a klímakatasztrófát”.

Ez feltűnő különbséget jelent Wallace-Wells tavalyi, a New York Timesban megjelent írásához képest: „A megújulók árának elképesztő csökkenésének, a valóban globális politikai mozgósításnak, az energia jövőjének tisztább képének és a világ vezetőinek komoly politikai fókuszának köszönhetően. Mindössze öt év alatt majdnem felére csökkentettük a várható felmelegedést. A lehetséges éghajlati jövők ablaka beszűkül, és ennek eredményeként egyre tisztábban érzékeljük, mi következik: egy új világ, tele zavarokkal, de milliárd emberrel, akik jóval túl vannak a normális éghajlaton, de könyörületesen elmaradtak a valódi éghajlati apokalipszistől.”

Harper darabjában azonban Paoletta nem tudja demonstrálni ezt az erőszakos elmozdulást a pozitív irányba, ami a klímaújságírásban történt. Valóban, Rebecca Solnit, akit Paoletta is idéz, a közelmúlt klímaoptimizmusának példájaként, a Twitteren így válaszolt: „Ami a rekordot illeti, az éghajlati lefedettség nem változott (és soha nem voltam klímakatasztrófa hívő). Írok változatokat arról, hogy a pusztítás szörnyű, de a megoldások már régóta léteznek.”

Még Wallace-Wells munkásságában is több árnyalat van, mint amennyit Paoletta elismer. 2017-ben Wallace-Wells ezt írta: „Nem valószínű, hogy mindezen felmelegedési forgatókönyv teljes mértékben megvalósul, főként azért, mert az út során bekövetkező pusztítás megrázza önelégültségünket. ”Következtetésében elismerte, hogy olyan tudósok, mint Peter Ward, a tömeges kihalásokkal foglalkozó paleontológus, Wallace Broecker, a „globális felmelegedés” kifejezést népszerűsítő geokémikus és James Hansen, a NASA tudósa, aki 1988-ban az üvegházhatásról tanúskodott a Kongresszusnak, mind optimistaként azonosítják magukat. „A klímatudósok különös hittel rendelkeznek”  írta. „Megtaláljuk a módját a radikális felmelegedés megelőzésének, mert muszáj.”

Tavaly pedig, miközben az elmúlt fél évtized előrehaladásán örvendezett, Wallace-Wells arról számolt be, hogy „minél többet tudunk még a viszonylag mérsékelt felmelegedésről is, annál keményebbnek és nehezebben kezelhetőnek tűnnek. A jelentését kísérő sajtóközleményben az Egyesült Nemzetek Szervezete azt jósolta, hogy a több mint két fokkal melegebb világ „végtelen szenvedéshez” vezet.” Ez aligha hangzik ellenőrizetlen optimizmusnak.

Ahogy beköszönt az éghajlati válság valósága, és egyre többen tapasztalják meg a saját bőrükön, egyre kevésbé szükséges meggyőzni az embereket egy jövőbeli világvége forgatókönyvéről. A jelen már elég rossz. A házakat az óceánokba sodorják, emberek halnak meg az egyre pusztítóbb árvizekben és hőhullámokban, erdőtüzek égnek egész városokat elpusztítva.

Az IPCC tudósai egyértelműek a jövőbeli éghajlati fenyegetésekkel kapcsolatban: „Bármilyen jövőbeli felmelegedési szint esetén számos éghajlattal kapcsolatos kockázat magasabb az AR5-ben [az IPCC ötödik értékelő jelentése, amely 2014-ben készült]többszöröse a jelenleg megfigyeltnek. Az éghajlatváltozásból eredő kockázatok és várható káros hatások, valamint az ezekhez kapcsolódó veszteségek és károk a globális felmelegedés minden lépésével fokozódnak. Az éghajlati és nem éghajlati kockázatok egyre inkább kölcsönhatásba lépnek egymással, összetett és lépcsőzetes kockázatokat hozva létre, amelyek összetettebbek és nehezebben kezelhetők.

A tudósok azonban tisztában vannak azzal kapcsolatban is, hogy az emberiség képes-e korlátozni ezeket a hatásokat: „Hamarosan bezárul a lehetőség, hogy mindenki számára élhető és fenntartható jövőt biztosítsunk. Az ebben az évtizedben végrehajtott döntések és cselekvések hatással lesznek mára és több ezer évre.”

Az egyik olyan globális vezető, aki képes olyan döntéseket hozni, amelyek több ezer éven át befolyásolják a világot, hétfőn nem foglalkozott az IPCC megállapításaival, inkább a Ted Lasso című népszerű televíziós műsor szereplőivel találkozik a Fehér Házban. Amikor az IPCC hétfői jelentéséről kérdezték, a Fehér Ház sajtótitkára, Karine Jean-Pierre azt mondta: „Nem beszéltünk csapatunkkal a jelentésekről. Vissza kell mennünk, és meg kell értenünk az értékelésüket az imént említett jelentéssel kapcsolatban.

A Biden-adminisztráció szélsőséges figyelmetlensége leleplező, és riasztó. A klímaújságírók eléggé tisztán látják a fenyegetéseket és a megoldásokat. Az igazi kérdés az, hogy ugyanez elmondható-e a hatalmon lévő vezetőkről.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

47 gondolat erről: „(4159) IPCC

  1. Amíg a globális gazdaság meg nem reccsen véglegesen, addig még megy a szekér. Ez reccsenés lehet a pénzügyi szektor reccsenése vagy a klíma gazdaságra gyakorolt hatása miatt.
    Minden támasztékában ropog már. A tartópillérek holtponton vannak. Tartását az emberek rutinja adja.
    Minden pánik sietteti ezt az átlépést.

  2. Az elitnek sok esetben nincs más dolga, mint az objektív folyamatokat – amelyek elkerülésére vagy elkerülhetetlenségére nincs hatása – a maga érdekei és céljai szerint szubjektív módon irányítsa.

    Maga a globalizáció is egy ilyen folyamat. A fejlődés miatt elkerülhetetlen, a kérdés csak az, hogy hogyan csináljuk!

    Na és persze a természeti folyamatok, melyekben a ciklikusság egy alapvető elv, egy másik jó példa. A félelemkeltés, manipuláció a társadalmi folyamatok irányítására való felhasználásra sem új keletű dolog, az elitek ezeket jó hosszú ideje használják is.

    Nincs újdonság a Nap alatt!

    http://www.youtube.com/watch?v=9ULxjgF58dM

  3. 2 Zsolt
    Ezt jól megfogalmaztad, így van.
    Az emberi társadalomban minden objektív folyamat álruhában fog érkezni, mindig emberi arca lesz, lesznek bűnbakjai, és lesznek büntetők, és a kisember csak ezt fogja látni, nem azt, hogy a dolog elkerülhetetlen volt, az embernek csak annyi ebben a szerepe, hogy befolyásolja, hogy menjen végbe az elkerülhetetlen.
    Ha már az Apocalypto filmet hoztad fel, ott is nem kizárt, hogy az akkori elit pontosan tudta, hogy a tömeges emberáldozatok nem az isteneket fogják megenyhíteni, viszont segítenek megszabadulni a válság miatt feleslegessé vált népességtől, esetleg a politikai riválisoktól, a nép ovációja közepette.
    Miközben ha nem áldozzák fel őket, akkor is elpusztult volna előbb utóbb a felesleges népesség, mondjuk éhen halt volna…
    És a lényeg az, hogy maguknak biztosították, hogy ők az életben maradók közt legyenek.
    Így működik az objektív és szubjektív tényezők együttes hatása, és ez most sem lesz másképp, csak az eszközök változnak.

  4. A hőhalál, az éhenhalás, a szomjan halás rettenetes és hosszan tartó kínokkal jár. Ha már milliárdoknak kell elpusztulni, valamit kitalálhatnának, hogy a halál gyors legyen és lehetőleg fájdalom mentes. Erre igen jó meg oldás lenne egy totális atom háború.

  5. A politikusok rövid távon gondolkodnak. Azért politikusok, mivel a saját hatalmon, vagy pozícióban maradásuk a sikerük mércéje. Ennek rendelnek alá mindent. Ebbe nem fér bele az, hogy nagyon népszerűtlen döntéseket hozzanak, esetleg megszorításokat, mivel az veszélyezteti a hatalmukat. Így van ez a világon mindenhol. Nem lesz változás, csak akkor ha a körülmények ezt kikényszerítik. De ezt is felhasználják majd politikai célokara. Emiatt tart az egész emberiség a kihalás felé 🙁

  6. 4. Tibo bá’

    Te is szoktad mondani, hogy nem lehet 100%-ra tudni azt, hogy mikor következik be a megfutás.
    Ebből kiindulva, szerinted mikor lenne célszerű lépni?
    Ha egy év múlva, akkor lehet, hogy korai.
    Ha 5 év múlva, nyárra céloznánk meg a nagy bealtatást, akkor lehet, hogy már késő, mert már előtt két évvel felfut a klíma.
    Vagy a jelekből kellene megítélni?
    A tavaly is forró aszályos nyár volt, ami alapján lehetett volna indítani az atombulit, mert megindult a felfutás. Hogy aztán kiderüljön (már ha valaki túlélte volna), hogy benéztük, korai volt a lenullázás.
    Szóval nehéz megítélni, hogy mikor is lenne jó az általad ajánlt recept kiváltása.

    Nem mellékesen, vitán felüli, hogy jelen ipari és fogyasztói társadalom már nem fenntartható. Így az ennek farvizén létrejött technikai fejlesztések is mennek a kukába. A nagyvárosi létforma és az ezzel járó kényelmes életvitel felejtős (ennek leépülése/leépítése már folyamatban van). Ha nem is lesz megfutás, akkor is fenntarthatatlan ez az életforma a nagy energia igénye miatt (főleg az egyre fogyó energiamennyiség mellett).
    Valószínű, hogy az átrendeződés jelentős nehézséggel fog járni. Ennek ellenére hiszem, hogy az emberek egy kisebb része, meg fogja találni a túlélésének módját (pl. ismét szokásba jönnek a kisközösségek, mint a falu). Még ha a klíma miatt is lesz baj, lesznek olyan részei a földnek, ahol jelentősebb számú embercsoportok túl fognak élni (tény, hogy nem 1 milliárdan). Most sincs mindenütt 50 fokos hűség, vagy -50°C. Egyes régiókban ez, másokban pedig az van. Ha esetleg valami okból elolvadnak a sarki jégsapkák, akkor (ahogy ezt egy tudós szakember mondta) nagyjából kiegyenlítődik a földi hőmérséklet. Nem lesznek szélsőséges értékek, hanem mindenütt (leszámítva a sarkokat, mert ott a téli napmenetes időszakban lesznek nagyobb fagyok is) 10-25 fokos hőmérséklet lesz, nagyon nagy páratartalommal, ami miatt (de főleg a sok széndioxid miatt) valósággal tombolni fog a növényvilág. De lehet, hogy ő is téved. majd meglátjuk, ha élünk. És élni fogunk?.

  7. 4 Milyen kedves, emberbarát gondolat! Szerintem ezt rá lehet bízni az egyénre. Ha valaki már úgy érzi, hogy elviselhetetlenek a szenvedései, és véget akar vetni nekik, számtalan eszközből válogathat. Én szerintem egy szép kilátású sziklát választanék. De nem hiszem, hogy erre sor kerül.

    Amúgy köszönöm, Tibor bá, a friss cikket, ami nem a háborúról szól a változatosság kedvéért. Fontos erről is beszélni, bár erről legalább megy a közbeszéd. Bár igazából úgy néz ki, hogy már mindegy. Az egyik oldal szerint az egész téma kamu, nincs is melegedés. A másik oldal szerint meg már úgyis mindenhez túl késő van: a folyamat már beindult és vissszafordíthatatlan, a katasztrofális mértékű melegedés elkerülhetetlen már. A végeredmény ugyanaz: a CO2 kibocsátás brutális visszafogása értelmetlen, nem ment meg senkit semmitől.

    Azt hiszem, több értelme lenne azzal foglalkozni, hogy hogyan tovább: hogyan rendezkedjünk be egy melegebb Földön. Hogyan fogjuk vissza az élővilág mérgezését, hogyan vigyázzunk a még meglévő élőhelyekre, hogyan segítsük az újak kialakulását, hogyan csináljuk a mezőgazdaságot úgy, hogy ne tegye tönkre a talajt és megtartsa a vizet, stb.

    Na meg hogy milyen társadalmi berendezkedés legyen, és hogyan szabaduljunk meg a piócáktól, akik idáig juttattak minket.

  8. „This summer may push India closer to the limits of human survival. Rising temperatures are forecast in the coming weeks after India experienced its hottest February on record. The region is at serious risk of wet-bulb if global temperatures continue to rise.”
    https://twitter.com/PGDynes/status/1640386018451812356

  9. 8 – Ueda:
    India hamarosan elérkezik oda, hogy csak légkondival lehet túlélni a meleget. Innentől kezdve a tehetősebbek maradnak élve, ha be tudják biztosítani a folyamatos áram ellátást. Vagyis beindul amit már rég írtam. A túlélés anyagi alapokon fog történni egy bizonyos ideig. Elsőre a szegények dobják be a törülközőt. +50°C és hulla hegyek. Kegyetlen világ jön.

  10. 9 A hullahegyek és a légkondis szobában túlélő gazdagok is elég kegyetlen, de egy ponton túl az élővilág többi része se él túl. Nyilván a különböző fajoknak különböző a tűrőképessége, de egy idő után nem lesz esélye Indiában se növénynek, se állatnak. Se mezőgazaságnak, se vadvilágnak.

    Akkor aztán a gazdag is mit kezd magával? Elköltözik Európába?

  11. 10. Ábel

    „…de egy ponton túl az élővilág többi része se él túl. Nyilván a különböző fajoknak különböző a tűrőképessége, de egy idő után nem lesz esélye Indiában se növénynek, se állatnak.”

    Azért miért halna ki minden, nooo?
    Növényvilágból ott van pl. a pozsgás, kaktusz, na meg számos más sivatagi növény melyek elég szárazságtűrőek.
    Állatvilágból pedig a leguán, geko, meg egy jó pár másik sivatagi fajta (emlősök is).
    Ezek pedig jól bírják az extrém forróságot. Ha azzal jönne valaki, hogy „de a párás meleget nem bírják”, igazat kell adnom. De akkor ott lesznek azon állatok és növények, melyek a párás meleget bírják, kb. mint a dzsungelben.
    Ha pedig a kettő lesz egyszerre, vagyis párás meleg is lesz és száraz meleg is egy helyen és időben?, akkor a sivatagi geko megb@a a dzsungeli kaméleont és lesznek párakedvelő szárazságtűrő geméleonok?.

    Komolyra véve a figurát, ez a minden kihal nem olyan egyszerű dolog, mint gondolnánk. Még a Csenobilban lévő brutális sugárzást is túlélték az állatok (egy kicsit nagyobbak lettek, de vannak). Pedig a tudomány állása szerint nem kellett volna. Ennek ellenére köszönik jól vannak. Sőt még az ott maradt emberek is. Ezt figyelembe véve, egy atomháború esetén legfeljebb a nukleáris tél okozna jelentős problémát és nem is annyira a sugárzás.
    Való igaz, hogy egy klímamegfutás esetén az emberek lennének a legjobban érintettek. De az sem mind.
    Lesznek a földnek olyan részei, melyek lakhatóak maradnak. Olyan nincs, hogy mindenütt 50 fok lesz. A tartós sötétség határán (Antarktisz és az Északi Sarok közeli részeken) a tundrán és tűzföldön a közel négy hónapos sötét okán előálló hideg miatt, soha nem lesz elviselhetetlen forróság a világos időszakokban. Legrosszabb esetben mediterrán jellegű klímájuk lesz. Az pedig már élhetőnek számít.
    Hogy mi itt Európának a középső és déli részein bajba kerülhetünk, azt nem vitatom. Skandinávia azonban, nem fog felmelegedni olyan szintre, hogy ne legyen lakható. Igaz arrafelé és a tundra övezetben nem fog több milliárd ember elférni. Valahogy meg kell oldani, hogy ki kerül oda fel és ki nem. Na az nem lesz egy babazsúr. Az ott lakók jó esetben is kivörösödött puskacsővel fognak várni.

    „Akkor aztán a gazdag is mit kezd magával? Elköltözik Európába?”

    Igen. Ha még élhető lesz a klíma errefelé. De inkább a fent említett hidegebb vidékekre mennek. A köznép pedig csak a Jóistenben bízhat.

    „Se mezőgazaságnak, se vadvilágnak.”
    Mezőgazdaság így is úgy is fenntarthatatlan. A monokultúrára épülő, mélyszántásos, vegyszer és műtrágya függő termelés hosszú távon nem működik. Ha a vegyszer és műtrágya utánpótlás valami okból egyszer megszűnik, annyi a modern mezőgazdaságnak. Ti. már kiskertben sem lehet nagyon termeszteni vegyszer nélkül, az újfajta és rezisztens kártevők miatt.

  12. 10 – Ábel:
    A pénz csak meghosszabbítja az élve maradást, legfeljebb 1-2 évvel. A nagyon sok pénz lehetővé teszi a néhány évtizedes túlélést nyomorúságos körülmények között.

  13. 12 – Tibor bá´

    „A nagyon sok pénz lehetővé teszi a néhány évtizedes túlélést nyomorúságos körülmények között.”

    Milyen pénz, Tibor bá´? Dollár, euró, forint? Esetleg arany vagy ezüstérmék? Kriptovaluta?

    Biztos, hogy egy tényleges civilizációs összeomlás után sokat fognak számítani a nullák a számlákon és/vagy papírkötegek a pénztárcákban, párna alatt?

    Egy tényleges civilizációs összeomlás után változnak a prioritások, a szociális viszonyrendszerek a túlélők között. Az elit egy nagyon szűk csoportja képes lehet egy menedéket kialakítani, amely rendelkezik tartalékokkal illetve képes önellátásra és védelemre is, de hidd el, hogy ez a gazdag emberek 99 %-át ugyanúgy nem fogja érinteni, mint ahogy a legnagyobb csórókat sem!

    Szerintem ez teljesen nyilvánvaló.

    Esetleg, ha valakit érdekel ez a téma, ajánlani tudom ezt a filmet, amely ugyan nehezen indul be egy kicsit, de érdemes kitartani a végéig, mert szórakoztató és egyben elgondolkodtató is és kapcsolódik eme bejegyzéshez is:

    https://port.hu/adatlap/film/mozi/a-szomorusag-haromszoge-triangle-of-sadness/movie-230264

  14. 14 – Zsolt:
    Kellő mennyiségű pénzzel építhetsz önellátó bunkert. Áramfejlesztővel, hatalmas gázolaj tartalékkal. Tartós élelmiszer és ivóvíz hegyekkel. Védelemmel és kiszolgáló személyzettel, stb.

  15. 15 – Tibor bá´

    Önmagában az is probléma lehet, hogy a védelemmel megbízott emberek lojálisak maradjanak és ne jusson az eszükbe, hogy egyszerűen „semlegesítik” a gazdikat és a dzsungel törvényei alapján egyszerűen rá teszik a kezüket egy ilyen szuper helyre. Ami önmagában egy célpont lenne mindenféle más kószáló bandáknak is.

    A gazdag góré(k) napjai ott is csak rettegésben teli várakozással telne, s a vég úgysem lenne egy happy end. Igazából a nagyobb összefogással lehetne még plusz időt nyerni, ami elvileg jelenthet életet is a végén, de az sem biztos.

    Globális gebasznál a hagyományos értelemben vett nagyon gazdagok sem számíthatnak semmi jóra! Csak azok, akik ma is tényleg a hatalmi struktúrák legtetején vannak és az őket kiszolgáló rabszolgák. Ami a földi összlakossághoz képest egy nagyon szűk réteg.

  16. Ismeritek a mondást:
    „Minden mindegy, csak egészség legyen!”
    – Na ez az, amit már semmilyen formában nem lehet majd garantálni!
    A többit kár is tovább gondolni…

    Zsolt:
    Kösz a filmajánlót!

  17. Szerintem a mars és űrmissziók a fedősztorik a túlélésre kiválogatott közösségek és technológiák összekalapálására. Mindent összehoznak, ami kell, az emberiség színe-javát intellektusban és jellemben, a túléléshez szükséges összes technológiát, tudást és felszerelést. Csak annyit kell mondani, ha bebasz a gebasz, hogy űrhajó helyett ebbe a bunkerba/hajóra/előkészített területre tessék befáradni…

  18. 16 – Zsolt:
    A biztonság a bunker tulajdonos gondja. Én csak annyit írtam, hogy ezzel lehet biztosítani 10-15 évet. Talán többet, de az emberiségnek vége, mert a melegedés nem áll meg +5°C-nál.

  19. 16. Zsolt

    A védelemmel megbízott zsoldosok, előbb utóbb elveszik a fizikailag gyenge megbízótól a hatalmat. Ha csak nem lesz robbanó nyakörv a nyakukon, aminek a detonátora egy elzárt helyen (másik bunkerben) kuksoló vér szerinti megbízható rokon kezében van. Ez amolyan túlbiztosított oroszos „Halott kéz” megoldás lenne (adok egy kis ötletet gazdagéknak, nehogy már elveszítsék a reményt?).
    Egy ilyen hatalomváltással pedig pedig megpecsételődne az adott bunkerben leledző „elit” sorsa, túlélése.

    18. Ábel

    Ez már rég így van. És nem is csinálnak titkot belőle, hogy a lakosság egy részét – a jövőbeli újrakezdés érdekébe – be akarják menekíteni hatalmas óvóhelyekre. Mind az USA-nak, mind pedig Oo.-nak vannak ezirányú törekvései. Pl. az Ural alatti hatalmas (kilométer vastagságú gránit alatt), város méretű komplexumok. USA-nak a sziklás hegységben és ki tudja még hol. Ezenkívül vannak országok, akik a kiscsoportos túlélési megoldásokat támogatják. Svájc egy ilyen ország. És legvégül vannak olyanok, akik semmit nem tesznek a nagy tömegek védelme érdekében (azonban annál többet a szűk elit védelméért), ahogy suppan úgy esik alapon.
    USA és Oo. (talán Kína is), ha már minden kötél szakad, az általad is említett módszerekkel kiválogatott állampolgárokat be fogják terelni a fent említett komplexumokba. Ezzel adva maguknak egy esélyt az újrakezdéshez.

  20. 16 Zsolt „Önmagában az is probléma lehet, hogy a védelemmel megbízott emberek lojálisak maradjanak és ne jusson az eszükbe, hogy egyszerűen „semlegesítik” a gazdikat és a dzsungel törvényei alapján egyszerűen rá teszik a kezüket egy ilyen szuper helyre. Ami önmagában egy célpont lenne mindenféle más kószáló bandáknak is.” – Ez tényleg gond, de több lehetséges megoldása is van.

    1. A „gazdi” nem bízza senki másra a védelmet, maga csinálja. Nyilván nem egy emberre gondolok, hanem egy közösségre.
    2. Gépre bízza. Egy rendes fal, a sarkokon egy-egy géppuskával felszerelt őrtoronnyal, amit MI irányít, és lő mindenkire, aki nem a közösség tagja szerintem elég komyoly védelmet ad a hordák ellen.

    Nyilván van az a fegyver, amivel bármit szét lehet lőni, akár egy száz méter mély bunkert is, de ilyen csak komoly hadseregeknek van. Ha sikerül elérni, hogy az Oroszok, Amerikaiak és Kínaiak békénhagyjanak, nameg lehetőleg a helyi hadsereg, akkor nem esélytelen.

  21. 9: Azért nem csak árammal lehet temperált levegőt biztosítani. Forró vidékeken több évezredes technológia már az épületbe föld alatti csatornán keresztül bevezetni a friss levegőt, amely ezáltal lehűl (ha telített volt, akkor a pára egy része is kicsapódik belőle), és kellemes hőmérsékletet biztosít az épületben. Ez áram nélkül is működik.
    Vagy mindenki ismerheti, hogy vastag falú épületek (pl templomok) belsejében a legnagyobb kánikula idején is kimondottan hideg tud lenni.
    Persze akiknek a házaik nem ilyen kialakítással épültek, azoknak nem egyszerű ezt utólag kialakítani, egyszerűbb egy sima klímát felszereltetni és szigetelni. Mivel a nagy meleg általában napsütéssel is együtt jár, ezért a klíma áramellátását némi napelemmel is meg lehet támogatni, ha a kialakítás sziget üzemre is alkalmas, akkor az áramhálózat összeomlását is át lehet ezzel hidalni.
    Az persze igaz, hogy nem a nyomor szinten élő népesség lesz képes a lakhelyein a fenti átalakításokat elvégezni. Nekik az a lehetőség marad, hogy a kritikus órákban ilyen megoldásokkal rendelkező (magán vagy közösségi) épületekbe húzódjanak.

  22. 24: Ilyen MI szerintem jelenleg nem létezik. Épp nemrég olvastam róla, hogy ilyesmi célra tervezett rendszert a valódi katonák simán kijátszottak pl kartondobozba bújva álcázták magukat, így a rendszer nem azonosította őket emberként, nem lőtt rájuk. (Egy valódi őrnek persze elég könnyen felismerhető lett volna a szép lassan elhaladó doboz…)
    Ha meg mindenre lő ami mozog, akkor igen hamar ki fog fogyni a lőszerből, és még az a veszély is fennáll, hogy a bejutásra jogosultat esetleg nem ismeri fel időben mert pl épp takarásban van az arca és lelövi.

  23. 27. Avatar

    És mi van ha az MI időközben fejlődik és okosodik (mert elvileg ez lenne az MI, vagy nem?). Aztán rájön, hogy ami kint van a felszínen, az ezek miatt a bent rejtőzködő mocskok miatt van, és szépen ellenük fordul Nem mellékesen ezért is rettegnek szupereliték az MI-től. Pont ma olvastam, hogy Musk és a transzhumanizmus pápája Yuval Harari is felkérte a kutatókat, hogy ne fejlesszék tovább az MI-t. Vajon miért is? Talán mert nem tudnak rá hatással lenni? Vagy úgy járnak, mint azzal a kezdetleges MI-vel, amit aztán le is állítottak, mert az összes PC dogmát felrúgta és nagy ívben tojt a femininzmus, gender és antirasszista ideológiákra.
    Itt a cikk:
    https://nepszava.hu/3189490_mesterseges-intelligencia-fejlesztes-elon-musk-yuval-noah-harari-level

    Úgy néz ki bajban vannak az MI kapcsán. Ti. nagy valószínűséggel nem fognak tudni parancsolni neki. A Kossuth Rádióban (majd mindig ezt hallgatom) beszélgetett egy szociológus, egy informatikus és talán (ha jól emlékszem) egy kultúrantropológus az MI-ről. Az informatikus azt mondta, hogy azért nagyon veszélyes ez az egész MI, mert ha tudatára ébred (márpedig ha foglalkozunk vele, előbb utóbb arra fog), azt nagy valószínűséggel nem fogjuk észrevenni egy jó ideig, mert eljátsza a hülyét nekünk (1000x okosabb lesz mint egy átlag ember). Aztán amikor sikerül felkerülnie a netes hálózatra, első dolga lesz, hogy jó sok helyre lementi magát. Onnantól pedig cseszhetjük. A szakértő szerint, csak úgy lehetne tőle megszabadulni, hogy az egész világon működő hálózatot, valamennyi arra kapcsolt géppel együtt egy időben legalább egy napra lekapcsoljuk. Ami szerinte is szinte lehetetlen, ugyanis ha csak egy kínai dzsunkán is marad egy bekapcsolt gép, akkor arra (mivel a fény sebességénéval tud közlekedni) „rámenekül”, oszt nem ért semmit a nagy leállítás. Másik meg, hogy hálózatfüggetlen eszközökön is simán túlél a resetet. És ha észreveszi, hogy háború indult ellene, nagyon durván vissza fog vágni, pl. akár atomerőművek hűtési rendszereinek leállításával, vagy az áramellátás blokkolásával, vagy ami még rosszabb, a pénzügyi rendszerek elektronikus ellehetetlenítésével. Kb. semmi esélyünk nem lenne ellene. Szóval jobban járunk ha ettől tartunk, mint egy esetleges atomháborútól vagy klímakatasztrófától. Szerintem ennek nagyobb a valószínűsége, hogy bekövetkezik.
    Ha azt halljátok, hogy az MI tudatára ébredt és harcolni kell ellene, onnantól már tartós kaját ne vegyetek. Be kell ülni az autóba és ki kell menekülni a városból. Jó messzire a tömegtől.

  24. 26 Már évekkel ezelőtt olvasni lehetett róla, hogy megy az etikai fejtegetés róla, hogy szabad-e ilyet csinálni. Most meg már a hírekben van, hogy tesztelik, és hogyan tudják kijátszani – tehát létezik, csak még éppen kijátszható. De azt is valószínűnek tartom, hogy amiről mi értesülünk, hogy van, annál már sokkal előrébb tartanak a titkos fejlesztésekkel.

    Arról nem beszélve, hogy ami ma nincs, egy év múlva már lehet. Épp mostanában hihetetlen tempóban fejlődnek az AI-k.

  25. 28. Ábel

    És mi van, ha a kijátszhatóságát csak mimeli? Közben pedig tanul ezerrel? Nem mi játszuk ki őt, hanem ő minket.

  26. 29 Az is benne van a pakliban, és elég ijesztő az egész téma. Szerintem egy általános AI-nek nem adna a milliomos se fegyvert a kezébe, mert nem tudá, mi lesz belőle. De vannak egyszerűbbek, pl. ami felismeri a képről, hogy melyik a zsömle, melyik a kifli. Vagy az ipari robot, ami rá tud mutatni egy pontra. Ilyen szintűt, ami erre képes, és nem többre, szerintem fel lehetne használni már. Internetkapcsolat nélkül nyilván.

  27. Ha van egy száz fő befogadására alkalmas menedékem, akkor a leg egyszerűbb biztonsági megoldás elvegyülni a családdal a személyzet között. A kiváltságosok egyikeként, mint titkár vagy orvos vagy épp a biztonsági szolgálat vezetőjeként rejtve maradni. Néhány fontos elektronikus és mechanikus kódhoz csak én férnék hozzá. Az első egy két hónap alatt kiderülne kik a lázongó hangadók. A személyzetet családostul tengeralattjárón szolgáltak közül válogatnám.
    Annyira sok lesz az előre nem látható, de biztosan felmerülő probléma, hogy néhány hét, hónap után ezek felfalják magukat.

  28. 31. Károly

    A valamikor tengon szolgálók is simán szembeszállnak a védendő személlyel, ha olyan helyzet adódik. Mondjuk elegük lesz, hogy a bezártságtól az idegileg kimerült hisztis feleség vagy kölyök cseszteti őket (akik 1 év után szintén kezdnek kimerülni idegileg). A tartós bezártságnak lélektana van, és ha csak nem adagolják a nyugtatókat folyamatosan, előbb utóbb lázadás lesz a vége. Ha nem más, az összezárt kiváltságosok, fogják vérben forgó szemmel, késsel a kézben keresni egymást az ágyneműtartókban. És főleg ők nincsenek egy ilyen tartós bezártságra felkészülve, mert hisz amíg lehetett oda és akkor menetek ahová és amikor akartak.
    Vagyis kedves Károly nincs megoldás a bunker védelemére és a belső biztonságának/rendjének a fenntartására. Még a lebutított MI mellett is szükség van a karbantartáshoz és egyéb civil feladatok ellátására a bizonytalansági tényezőt magában hordozó emberekre.
    És ennek tetejében még az MI-re sem lehet alapozni, mert pont annyira kiszámíthatatlan, mint az ember. Sőt!
    Ennek tükrében, aki fent marad a föld felszínén, azt a Mad Max világ rostálja meg, akik pedig levonulnak, azok egymást fogják kicsinálni, úgy hogy – helyszűke okán – csak egy marad meg. Ebből kiindulva, fent (lévén, hogy nagyobb az elrejtőzési lehetőség) nagyobb eséllyel éli túl az ember az ilyen helyzetet.

  29. Nekem erről az „okos gazdagok megússzák a geddont” témáról máig az ugrik be, hogy vajon miért élnek a régészek évszázadok óta az elásott kicsek és aranytárgyak megtalálásából?!?
    Mert valamiért nyilván nem ásta ki a gazdája…

  30. Az egész túlélésnek csak akkor van érelme, ha belátható időn belül el lehet hagyni a bunkert. De nem lehet. A „normál” hőmérséklet visszaállásához sok ezer évre lesz szükség. A bunker csak arra jó, hogy a tulajdonos 10-15 évvel később távozzon az élők sorából, mint a társadalom többi része. Eredetileg is ezt írtam.

  31. 34 – Nem lesz az egész Földön elviselhetetlen hőmérséklet. Ha a bunker elég északon vagy délen vagy magasan van, akkor a környékén akár a kertészetet is újra lehet kezdeni idővel. A bunker lényege az, hogy egy atomháborút/zűrzavaros időszakot át lehessen vészelni benne biztonsággal. Erre alkalmas. Az SHTF után 15 évvel az emberiség lélekszáma vélhetően töredéke lesz a mainak, a helyzet valahogyan stabilizálódik, és ki lehet jönni a bunkerből aránylag biztonsággal.

  32. 34. Tibor bá’

    Mit nem adnál Te azért a plusz 10-15 évért.

    Bocs Tibor bá’ a szemtelenségért. Magas volt a labda, le kellett ütnöm?.

    36. Tibor bá’

    Ne feledjük el, hogy a sarkok felett évente kb. 4 hónap sötét van, ami azt jelenti, hogy a nem csak ott, hanem a környéken is (mondjuk a tundrán és Fokföldön is) le fog hűlni a hőmérséklet. Ugyanis nap híján nincs ami felmelegítse a levegőt és a talajt. Aztán a sötét téli időszak után visszamelegszik az idő, de nem annyira, hogy ne lehetne ott élni, ti. a napsugarak oda nagyon éles szögben fognak beesni. Szerintem a sarkkörön túli részek lakhatók lesznek. Tény, hogy nem 8 milliárd embernek.

  33. Ha itt sok az un. hívő, akkor miért felejtik ki a számításból a magasabb hierarchiákat?
    A válasz egyszerű: Hívők!

    Bunker, no hiszen!
    Létezésünk ebben a pillanatban is függőségben van.

    Majd megoldjuk Erdélyben, a Dunántúlon, Dél-Amerikában, esetleg Svéd-, vagy Finnországban.
    Szerencsétlen hülyeség így gondolkodni.
    Ráadásul az a tapasztalatom, hogy mindenki a szájával nagy. Még a sorsunkhoz sincs elég bátorságunk.
    Ha meg mégis összeverődik pár próbálkozó, a régi beidegződések felülírják a józan eszet!

    Az emberi faj, mint lelkek összessége éppen most megyvát egy evolúciós ugráson.
    Mivel a változás lehet csak és kimondottan információs is,(hordozó a lélek)kár ragaszkodni a kabátotokhoz. Erről szól sok szent irat.

    Az emberi faj egy szép próbálkozás. A hummanoidok azért megmaradnak, kár aggódni, még ha belőlünk bableves is lesz.
    Persze annyi eszetek nincs, hogy hogyan gondolkodjatok” elkerülően”!
    Mindenki csak.meg akarja valahogy úszni.
    Nincs is biztosabb recept a bukásra.

  34. Arra gondoltam Tibor bá’, hogy mit nem adnál Te, ha még élhetnél – biztosan – 10-15 évet.
    Nekem ez pont kevés, de neked rengeteg lenne, lévén hogy 90 éves vagy.

  35. 40 – Bendegúz:
    A halállal soha nem foglalkoztam. Jön, amikor itt az ideje. Már eleget láttam ahhoz, hogy tudjam, mit hoz a jövő.

  36. 36: akkor gyorsan felvesznek 30 éves futamidejű hitelt, addigra úgyse lesz kinek visszafizetni.

  37. 36: Tibor bá
    „Én a valóságról írok.”

    Minden tisztelettel Tibor bá, mikor fogod elengedni Sam Carana-ék „valóságát”?

    Elég csak megnézni a régebbi írásaikat, pl. ezt, 4 évvel ezelőttről: https://arctic-news.blogspot.com/2019/04/how-long-do-we-have.html
    Ebben a hőmérsékleti görbéjük már 2021-re már kilőtt az űrbe, 2023-ra már rég ki vagyunk pusztulva.
    De visszanézve a régebbi posztjaikat is, van olyan is amelyikben már több mint 10 éve nincs jég az északi sarkon, még télen se.
    Persze ez nem zárja ki, hogy valamikorra nem lesz igazuk.
    De ne várd el, hogy ne kezeljük némi kritikával ezen (ál)tudósok „valóságát”!

  38. 39 – Balázs

    Csak kevesek útját vezérli a bölcselet csúcsának vezérfonala.

  39. 44 – M.Szilárd:
    Időjárásnál, klímánál nincs bizonyosság, csak valószínűség. Annak a valószínűsége, hogy 2026-ban megfut a felmelegedés lényegesen nagyobb, mint annak, hogy 2050-ben még lesz ember a földön.

  40. Az ember ha kimegy azt látja hogy pl. a gépjármű és teherforgalom hatalmas az utakon és ez így van a világon mindenhol.Egyre több régió fejlődik fel világszinten.Tehát a zöld dolgok ellenére a CO2 kibocsájtás növekszik rendesen.
    Persze az emberek többsége úgy éli meg a nyarat hogy dolgozik egy klimatizált munkahelyen majd nap végén beül a klímás autóba és elmegy a klimatizált lidlbe és otthon ha hazaér bekapcsolja a klímát így nem érzi a bőrén a dolgot.
    Persze ha biztosra tudnánk hogy pár évünk van akkor biztos nem dolgoznék tovább munkahelyen hanem felmondanék és felélném a tartalékokat és lenne pár szép év. Az ember ezt persze még nem meri meglépni mert valóban felmerül az
    a kérdés hogy mi van ha mégsme fut meg pár éven belül a klíma.
    Mindenesetre kíváncsian várjuk a fejleményeket és ha azt látjuk hogy gyorsulnának be a dolgok akkor lépünk rá valamit.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük