(4156) Találkozó

Tibor bá’ fordítása online

Al Jazeera

Az orosz-kínai kapcsolatok „új korszakba” lépnek,

(sz: 1933.02.11.)

Hszi Moszkvában találkozott Putyinnal, és megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, ami megerősíti a határok nélküli együttműködésüket, néhány nappal azután, hogy Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.

Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentette, hogy megállapodást írt alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, amely az együttműködés „új korszakába” hozza kapcsolataikat, miközben a két vezető „felelősségteljes párbeszédre” szólított fel az ukrajnai válság megoldása érdekében.

„Nyilatkozatot írtunk alá a stratégiai partnerség és a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről, amelyek új korszakba lépnek” – mondta Hszi Putyinnal folytatott keddi Kremlben folytatott megbeszéléseit követően.

Hozzátette, Kínának és Oroszországnak szorosabban kellene együttműködnie a nagyobb „gyakorlati együttműködés” előmozdítása érdekében.

Putyin azt mondta, hogy „minden megállapodás megszületett”, és hogy Moszkva és Peking közötti gazdasági együttműködés Oroszország számára  „prioritás”.

A kínai vezető napokkal azután járt Moszkvában, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen a szomszédos országban elkövetett bűncselekmények miatt, ahol az orosz erők a súlyos veszteségek ellenére sem haladtak előre az elmúlt hónapokban.

A tárgyalások célja a két vezető által tavaly februárban (kevesebb mint három héttel azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát)   bejelentett „korlátok nélküli” partnerség megerősítése volt,

A konfliktusról a kínai vezető azt mondta, hogy Pekinget „az Egyesült Nemzetek Szervezetének elvei vezérlik… és elősegítik az ukrajnai harcok békés rendezését”. „Mindig a béke és a párbeszéd mellett vagyunk” – tette hozzá.

Egy közös nyilatkozat

A közös nyilatkozatban ismerős vádak hangzottak el a Nyugat ellen – miszerint Washington aláássa a globális stabilitást, a NATO pedig behatol az ázsiai-csendes-óceáni térségbe.

Putyin szerint a konfliktus megszüntetésére irányuló kínai javaslatot a békerendezés alapjaként lehetne használni, de erre a Nyugat és Kijev még nem áll készen.

„Úgy gondoljuk, hogy a Kína által előterjesztett béketerv számos rendelkezése összhangban van az orosz megközelítésekkel, és a békés rendezés alapjaként tekinthető, ha erre Nyugaton és Kijevben készen állnak. Egyelőre azonban nem látunk ilyen felkészültséget részükről” – mondta Putyin.

Kína javaslata – egy 12 pontos dokumentum, amely az ukrajnai eszkaláció enyhítésére és esetleges tűzszünetre szólít fel – nem tartalmazta a háború befejezésének módját.

Az Egyesült Államok elutasítja a tervet, tekintettel arra, hogy Peking nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai invázióját, és azt mondta, hogy a tűzszünet lezárná az orosz területi előnyöket, és több időt adna Putyin hadseregének az újracsoportosításra.

A találkozóra reagálva a Fehér Ház kijelentette, hogy Kína álláspontja nem pártatlan, és sürgette Pekinget, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra, hogy vonuljon ki Ukrajna szuverén területéről a háború befejezése érdekében.

A Hszivel folytatott találkozó után Putyin azzal vádolta a nyugati hatalmakat, hogy „az utolsó ukránig” harcolnak, és dicsérte a Kína és Oroszország közötti növekvő kereskedelmi, energetikai és politikai kapcsolatokat.

Hszi Putyinnal folytatott tárgyalásait „nyitottnak és barátságosnak” nevezve megismételte Kína „semleges álláspontját” Ukrajnával kapcsolatban, és párbeszédre szólított fel.

Kijev üdvözölte Kína diplomáciai részvételét, de kijelentette, hogy Oroszországnak ki kell vonnia csapatait Ukrajnából, és hangsúlyoznia kell Ukrajna területi integritásának fontosságát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden azt mondta, Kijev azt javasolta Kínának, hogy Peking csatlakozzon egy ukrán békeformulához, amellyel véget vethet Oroszország ukrajnai háborújának.

Gáz, Internet

A megállapodás előmozdította a tervezett Power of Siberia 2 vezetéket is, amely évente 50 milliárd köbméter földgázt szállítana Oroszországból Mongólián keresztül Kínába.

Putyin kijelentette, hogy Moszkva kész növelni a pekingi olajexportot, miután Oroszország, Kína és Mongólia minden megállapodást megkötött az orosz gáz szállítására tervezett vezetékről.

A vezeték sürgetővé vált, mivel Moszkva Európát szeretné leváltani fő gázfogyasztóként.

A TASS orosz hírügynökség arról számolt be, hogy a két vezető az internetről is tárgyalt, és egyetértett abban, hogy „az információs és kommunikációs technológiák militarizálása ellen állnak, és támogatják az internet többoldalú, egyenlő és átlátható kezelését”.

„[Támogatják] az internet többoldalú, egyenlő és átlátható globális irányítási rendszerének létrehozását, amely a szféra összes országának szuverenitását és biztonságát támogatja” – idézte a TASS a megállapodást.

„Korlátlan lehetőségek”

A tárgyalásokat követő állami vacsorán Putyin az orosz és a kínai nép „jólétére” koccintott.

„Biztos vagyok benne, hogy az orosz-kínai együttműködésnek valóban korlátlan lehetőségei és kilátásai vannak” – mondta.

Hszi állami látogatása nagy lökést adott Putyinnak, mivel szembeszáll a szerinte ellenséges Nyugattal, amely arra törekszik, hogy „stratégiai vereséget” okozzon Oroszországnak.

Samuel Ramani, a Royal United Services Institute (RUSI) munkatársa azt mondta az Al Jazeerának, hogy bár a keddi megállapodás nem szövetség, „nagyon világos, hogy Kína és Oroszország számos fronton egyeztet egymással”.

Hszi és Putyin találkozója egybeesett a japán miniszterelnök ritka, be nem jelentett kijevi látogatásával, amely hangsúlyozta Tokió támogatását Ukrajnának az orosz invázió elleni harcban.

Zelenszkij olyan felvételt tett közzé, amelyen a japán Fumio Kishidát köszönti, akit az ukrán vezető „a nemzetközi rend valóban hatalmas védelmezőjének és Ukrajna régi barátjának” nevezett.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

8 gondolat erről: „(4156) Találkozó

  1. Egy bökkenő van: senki se szeretne olyan országtól gázt venni (statégiai szinten), amelyik konfliktus esetén elzárja a gázt. Lehet fényezni a találkozót, de annyi lett, hogy Oroszország elveszítette a gázpiac 40%-át, úgy tűnik, hosszú időre. Ekkora hülyeséget szerintem senki nem csinált eddig az orosz történelemben, mint Putyin.

  2. “A megállapodás előmozdította a tervezett Power of Siberia 2 vezetéket is, amely évente 50 milliárd köbméter földgázt szállítana Oroszországból Mongólián keresztül Kínába.”

    2022-ig 170 milliárd köbmétert adott el az EU-nak Oroszország, ez az 50 milliárd nem túl sok.

  3. Nekem végig olyannak tűnt ez, hogy az Oroszok próbálják tukmálni a gázt, olajat, Kína viszont visszafogott, talán látta hogy ha nagyon függőségbe kerülne az Oroszoktól az neki sem jó, ahogy az EU is megszívta.
    Kínát sokkal megfontoltabbnak, „okosabbnak” gondolom mintsem belemenne ilyen kétélű dologba. Legalábbis nem akkora nagyságrendben ahogy az Oroszok szeretnék. Cserébe Kína nem basztatja az Oroszokat háborújuk miatt!? Kína sokkal jobban integrálva van a globális piacokba mint az Oroszok, nekik nagyobb érvágás lenne összerúgni a port a „nyugattal”. Meglátjuk mit hoz a jövő.

  4. 1. Minato

    Megszívta az EU? Vajon miért? Oo. nem adott olajat vagy ő maga vezetett be szankciókat, ami miatt nem lehet (DE lehet, amint a napokban kiderült, kerülő utakon) olajat és gázt venni Oo.-tól?
    Nem mellékesen az orosz tartotta volna a szállítási feltételeket, de azokat az okos EU felrúgta, ilyen olyan módon. Pl. hogy szankcióval sújtott banki számlára volt hajlandó csak utalni a vételár ellenértékét. Ez annyit jelentett, mintha az orosz meg sem kapta volna a pénzét, azaz ingyen szállított volna. Ezek után naná, hogy nem ad olajat/földgázt.

    Kína nem fog így járni a medvével. Ti. eleve nem is valószínű, hogy szankciókkal sújtja Oo.-ot. Több esze van annál, mint hogy a meglévő alacsony árú energiát eldobja aztán 4x-es áron vásárolja.
    Márpedig annál kényelmesebb megoldás nem létezik Kína számára, mint hogy a Szibéria Ereje 1 és 2 vezetéken vásárolja az energiahordozókat. És ott van India is. Egyelőre még tankerekkel szállít, de egy évtizeden belül megépül több nagy szárazföldi vezeték az Isztánok közbeiktatásával. Nem véletlen, hogy Blinken fiú arrafelé rohangált két hete. Gondolom próbálta rávenni őket, hogy gáncsolják az orosz terveket. Csak azt felejtette el, hogy nem tud cserébe semmit adni. Sem biztonsági garanciát (nincs szárazföldi kapcsolata ezen országokkal) sem gazdasági előnyt. Ez volt a harmadik lyukrafutása az USA-nak (első. hogy nem állt be a világ nagy része a szankciók mögé, második, a medve nem purcant ki egy év alatt).

    És az, hogy Kína mennyire van ráutalva a nyugati világ piacára, nézőpont kérdése. Hogy tudja tartani a jelen ütemű növekedését, szüksége van a nyugati piacokra, azonban nem létfontosságúak. Még ha le is vágnák róluk, az ázsiai és afrikai piacok biztosítanák a túlélésüket.

    Minden esetre, nagyon érdekesen alakulnak a történések Ázsia szerte.

  5. 2: Tudod-e mikortól hoztak szankciós intézkedéseket az EU-ban az orosz energiahordozókra (vagy épp a bankszámlákra), és azok mikortól hatályosak?
    Az oroszok a gázárakkal már 2021 közepe óta elkezdték szívatni az EU-t a szállított mennyiség visszafogásával felhajtva az árakat…

    Szibéria Ereje meg kapacitásban köszönőviszonyban sincs az EU-ba jövő vezetékek kapacitásával, és évtizedekbe fog kerülni mire Ázsia felé kiépülhetnek a csővezetékek.

  6. Egy biztosan kijelenthető. Nincsenek évtizedek, hogy gázvezetékeket építsenek.

    Ennek ellenére az EU. vagy egy teljesen tökelütött hülyékből álló galeri, vagy Rodolfót játszanak és csak a kezüket kell néznünk. A szöveget hagyjuk!

    A Casinó című filmből már régóta tudjuk, hogy végül is mindegy.
    ” Vagy valójában ennyire hülye vagy, vagy benne vagy te is. Végül is mindegy így is, úgy is alkalmatlan vagy erre a melóra, na húzz innen a picsába!”

  7. 2014 júliusában tranzakciós tilalmat vezetett be az Egyesült Államok a Rosznyeft és a Novatek energiacégekre, valamint a Gazprombank és a Vnyesekonombank pénzintézetekre. Megint csak pár napra rá az EU is követte az újabb szankciós hullámot, további személyek és cégek ellen intézkedve. Július 31-én a fegyverkereskedelem területén rendelt el az EU újabb szankciókat Oroszország ellen, de az olajipar és a pénzügyek terén is születtek korlátozások európai részről. 2014-et íruk.

    2021 január EP, szeretnék kiterjeszteni az Oroszországgal szembeni szankciókat. Az orosz földgázt a Balti-tenger alatt Németországba juttató Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének felfüggesztésére felszólító határozat …

    2006. január
    Ukrajna 400 millió köbméternyi gázt csapolt le.

    2021-es év. Az orosz gáz egyik legnagyobb fogyasztója, Németország. Németország szeptemberig 10,1 milliárd köbmétert gázt vásárolt, ez 32 százalékkal több mint egy éve. Ebből nem az látszik, hogy visszatartották volna a gáz exportot az oroszok.

    A covid alatti korlátozások több európai országban is a gázfogyasztás csökkenését eredményezte. Mikor feloldották a korlátozásokat, akkor megugrott a gázfelhasználás, ami felhajtotta a tőzsdei piaci árat. Ez 2021 vége felé csúcsosodott ki. Épp úgy hiány lett gázból, mint a chipekből. Vádolhatnánk Tajvant is, hogy az árfelhajtás miatt szándékosan nem szállít elegendő chipet. Végül is mondani mindent lehet.

  8. 3. Avatar

    Tudod, a verekedés úgy kezdődött, hogy a komám visszaütött.
    Egyébként Károly az 5-ös bejegyzésében szépen leírja a tényeket.

    Nem mellékesen az orosz mindig betartotta a szerződéseket, ha csak nem valamilyen idióta nyugati mesterkedés nem jött közbe (pl. COV19).

    Európa csőkapacitása, csak és kizárólag a volt KGST tagok felé kiépített hálózatot jelenti. A nagy nyugati megszálláskor ez a németeknek jól jött, mert azonnal olcsó energiához jutottak, az USA-nak kevésbé, mert ezzel a rivális német ipar megerősödött, de hát a befolyási övezet kiterjesztése érdekében, átmenetileg lenyelte. Aztán elkezdtek dolgozni a vezetékek (olcsó energiaforrásokat közvetítő csőhálózat) lenullázása érdekében. Mostanra elérték céljukat, nem jön orosz gáz és a német ipar ott áll letolt gatyával.

    Hogy mennyit tud a Szibéria Ereje 1 és 2, az legyen a Kínaiak és oroszok baja. Ha nem elegendő a kapacitás, akkor még építenek. Pénz van dögivel Kínában, na meg építési kapacitás is. És hidd el megéri megépíteni nekik. Ti. kb. 2x nagyobb felvevő piac délkelet Ázsia, mint az 600 milliós Európa.
    A mostani csőhiányt átmenetileg megoldják azok a tankerek (a globális flotta 15%-át vásárolta fel valaki az elmúlt egy évben), melyek dubaji és egyéb országokban alapított áttétes cégek nevén hordják a naftát Kínába és Indiába és melyek ellen semmit sem tudnak tenni az atlantisták (ha csak jó történelmi szokásuk szerint ismét el nem kezdenek kalózkodni – persze csakis a demokrácia nevében, ahogy irtották az Irakki és afgán lakósságot is). Lassan már azt a hajóbiztosítási piacot is elveszítik, melyben eddig monopolhelyzetben voltak (beléptek a kínaiak és az arabok).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük