(4155) Félúton a pokolba

Tibor bá’ fordítása online

„Félúton a pokolba” orosz stratégia

 Szerzők: Andrei Soldatov and Irina Borogan

A Kreml kezdetben gyakran úgy tűnt, hogy maximalista irányt vesz. Kelet-Ukrajna megszállása helyett teljes körű támadást indított az egész ország ellen, és megpróbálta elfoglalni Kijevet. A harckocsik, rakéták és nehéztüzérség bevetése mellett Putyin többször is fenyegetőzött nukleáris fegyverek használatával. És látszólag hajlandó volt több tízezer embert feláldozni, hogy forrón tartsa a háborúját. Itthon… a kormány szélsőséges intézkedéseket jelentett be a … média és a népi ellenvélemény visszaszorítására… [és] az orosz gazdaság háborús alapokra helyezésére. Sok ilyen lépés azonban a gyakorlatban sokkal kevésbé súlyos, mint amilyennek papíron látszik. Sok jel szerint a totális háborúnak ez a részleges megközelítése nem véletlenszerű, és nem a sikertelen végrehajtás eredménye. Úgy tűnik, hogy Oroszország megfontolt stratégiát követ… Maximalista álláspontot képviselve… a Kreml azt sugallhatja a Nyugatnak, hogy kész mindent megtenni, hogy Ukrajnában nyerjen, anélkül, hogy be kellene váltania fenyegetéseit. Otthon az orosz kormány azt üzenheti, hogy lehetősége van tovább feszíteni  húrt, de nem tesz meg mindent a lakosság elidegenítése érdekében. Putyin  stratégiája utat kínál a további eszkaláció felé, de azonnali költségek nélkül. …”

2022. szeptember 21-én, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a harcoló korú férfiak nagyszabású mozgósítását, ezt drámai lépésnek tekintették a totális háború felé. A Kreml többé nem becsülhette le az ukrajnai háborút puszta „speciális hadműveletként”, amelyben a hétköznapi oroszok csekély mértékben vettek részt. Tartva a behívóktól, fiatal férfiak százezrei menekültek el az országból, amikor a pletykák arról szóltak, hogy a biztonsági szolgálatok lezárják a határokat, hogy megakadályozzák több ember távozását, és drasztikus intézkedéseket foganatosítanak a távozók nyomására, hogy térjenek vissza és harcoljanak. Sokan azt is feltételezték, hogy Putyin parancsát egy második, még szélesebb tervezet követi majd, és hamarosan az egész orosz társadalom folyamatos háborús alapokra kerül. E pletykák közül azonban kevés bizonyult igaznak. 2022 hátralévő részében, sőt a háború első évfordulójáig, február végén Oroszország határai nyitva maradtak, és nem került sor második mozgósításra. Ehelyett az ország a részleges mozgósítás (ahogy Putyin nevezte) állapotában maradt. Valójában a rengeteg orosz áldozat ellenére Ukrajnában nem minden család érintett, és sok középosztálybeli orosz élete ugyanúgy folytatódott, mint korábban.

A szeptemberi mozgósítás meglepő valósága rávilágított Putyin ukrajnai háborújának egy nagyobb sajátosságára. A Kreml kezdetben gyakran úgy tűnt, hogy maximalista irányt vesz. Kelet-Ukrajna megszállása helyett teljes körű támadást indított az egész ország ellen, és megpróbálta elfoglalni Kijevet. A harckocsik, rakéták és nehéztüzérség bevetése mellett Putyin többször is fenyegetőzött nukleáris fegyverek használatával. És látszólag hajlandó volt több tízezer embert feláldozni, hogy szítsa a háborúját. Eközben a kormány itthon szélsőséges intézkedéseket jelentett be az orosz média és a népi ellenvélemények visszaszorítására, valamint az orosz gazdaság háborús alapokra helyezésére.

Sok ilyen lépés a gyakorlatban lényegesen kevésbé súlyos, mint amilyennek papíron látszik. Ukrajnában a polgári területek elleni támadások fokozódása ellenére Oroszország visszatartotta teljes arzenáljának felhasználását. És bár Putyin sokat tett azért, hogy az invázió óta eltelt évben megerősítse az orosz társadalmat, a legmesszebbmenőkig ható hazai intézkedései közül sokat hiányosan hajtottak végre. A Kreml újra és újra felhagyott a teljes militarizálással és a teljes mozgósítással – legyen szó akár a gazdaságról, akár a társadalom egészéről.

Sok jel szerint a totális háborúnak ez a részleges megközelítése nem véletlenszerű, és nem is egyszerűen a sikertelen végrehajtás eredménye. Ehelyett úgy tűnik, hogy Oroszország egy megfontolt stratégiát követ, amely mind a Nyugatot, mind a saját lakosságát célozza meg. Azzal, hogy a Kreml maximalista álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban, azt sugallhatja a Nyugatnak, hogy kész bármit megtenni Ukrajna győzelme érdekében, anélkül, hogy feltétlenül be kellene váltania a fenyegetéseit. Eközben itthon az orosz kormány azt üzenheti az egyszerű oroszoknak, hogy van lehetősége a csavarok további meghúzására, de nem tesz meg mindent a lakosság elidegenítése érdekében. A stratégia mindkét esetben nyitott utat kínál Putyinnak a további eszkaláció felé, de azonnali költségek nélkül.

(folyt. köv.)

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

8 gondolat erről: „(4155) Félúton a pokolba

  1. Ez most elég nagy zagyvaság lett. Ennek szerintem semmi értelme: “ Ehelyett úgy tűnik, hogy Oroszország egy megfontolt stratégiát követ, amely mind a Nyugatot, mind a saját lakosságát célozza meg. Azzal, hogy a Kreml maximalista álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban, azt sugallhatja a Nyugatnak, hogy kész bármit megtenni Ukrajna győzelme érdekében, anélkül, hogy feltétlenül be kellene váltania a fenyegetéseit. ”

  2. Biztosan a Progozsin és Kadirov Putyint és a hadsereg irányába tett pocskondiázása is megtervezett színházi előadás? Az is a megfontolt előrehaladást mutatja hogy sok helyen pl. Vuledhar-nál fejjel mennek a falba, frontálisan morzsolják fel a saját technikát, embereket? Az pedig bizonyosan a stratégia része, hogy a tábornokokat hetente cserélgeti Putyin, mint a koszos zoknikat, nem beszélve az alacsonyan, ablakból kirepülő oligarchák és közszolgák hadáról. Azt pedig meg sem érdemes említeni, hogy Putyin megvárta míg a nyugat felfegyverzi és kiképzi az Ukrán hadsereget, ahelyett hogy 2014-15-ben, mikor harmatgyenge volt, bevonult volna. Lehet csak azt akarják velünk, a „nyugattal” elhitetni hogy totális idióták gyülekezete van, buták mint a sárga föld, közben mindez csak színjáték?

  3. Mi nem vagyunk „Nyugat”.

    Egy szaros gyarmat a szemükben,akinek a múltját és szokásait igazítani akarják a beteg szabadossághoz.
    Az Orosz legalább tisztel,nem a SZOVJET,AZ OROSZ.
    Persze ők is hígulnak mint takony az orr spray-től.

    Népeket nem muszáj azonosítani vezetőivel,bár az Orosz oldalról még mindig vannak kétségeim.

  4. Aki ezidáig nem akart Szergej Lavrov-val beszélni, az majd pár év múlva Szergej Shoigu-val lesz kénytelen.
    Kaja Kallas és Sanna Marin jelöltek szeme láttára reped szét a Védelmi Szövetség.

    Oroszország 25 tartományában van 2022. ősze óta a civil lakosság „tudtára adva”, hogy most 2023.-ban merre is dől el az ukrajnai különleges hadművelet, olyan szinten, hogy a lakosság fel van készítve/begyakoroltatva az evakuálásra. Valószínűleg ezzel összefüggésben (mármint az esetleges evakuáció oka) “ül” az Orosz Föderáció két hadseregcsoportja is az EU határainak közelében, hónapok óta.

    Sajnos a kényszersorozott és emiatt alig kiképzett ukrán állampolgárok 3-4 nap túléléssel vannak számontartva, 30 főnyi alakulatokból jellemzően 1-2 fő él túl akár 30 napot is! Ez utóbbiakat hátravonják további lényegesen alaposabb kiképzésre valamelyik EU tagországba, mint harcedzett adjutáns.
    Pszichológiai tesztek során kiderült, hogy a leendő acélkockák szociális – és érzelmi intelligencia készségeik (kapcsolatteremtés, barátkozás, együttműködés) fejlettek, ill. a függőségek (számítógép, drog, ital, stb.) nem jellemzők rájuk.

    Az orosz katonák digitális regisztrációs rendszerének legújabb fejlesztése, még tesztüzemben fut, ott nem található újabb mozgósításra utaló nyom, mint ahogy a hadianyag beszerzési portálon sem, legalábbis a számok szerint, inkább csak az elhasználódás pótlása ill. a szabadságolás látszik.

    Ezenkívűl a Molle-rendszerű kisebb felszerelések beszerzésében az orosz lakosság segítségét továbbra is kérik, ez utóbbi célja a hazafi-szellem erősítése.

  5. Oroszország-szerte sok ezer 14 éves gyermeknek lehet jelentkezni a (szüleik jelenléte mellett) – amolyan félkatonai kiképzésre, ahol megtanítják nekik a létfontosságú szerveik megvédését, elvágódást szilárd burkolatú utakon, szilánkos-törmelékes környezetben való mozgást, menedéképítést, nyílászárók beragasztását és a gépkarabély használatát is.

    Én személy szerint még a bombakereső és a mentő kutyás videókkal népszerűsíteném a televízióban a hazafias-szellem felébresztését a magyar munkáltatóknál és munkavállalóknál is.

  6. 4. gumihuszár

    Erről az evakuációs felkészülésről írt már valaki ezen a fórumon is.
    Tény, hogy nem jelent semmi jót.
    Ha elrendelik és nem csak gyakorlat szintjén, akkor már senki ne vegyen tartós kaját.
    DE honnan fogjuk tudni, hogy gyakorlat és nem valós előkészület???

  7. Az EU erőre alapuló tervet készít arra az esetre, ha az AFU ellentámadása kudarcot vallana (megjegyzés: AFU = Ukrjana Fegyveres Erői, rövidítve)

    Budapest ismét arról beszél, hogy esetleg európai csapatokat küldenének Ukrajnába. Orbán Viktor miniszterelnök ezúttal elismerte, hogy az uniós hadsereg békefenntartó kontingenséről lenne szó. Miért figyelmeztet a magyar vezetés egy hónapon belül harmadszor is európai csapatok Ukrajnába küldésére és mi köze van ezeknek a kijelentéseknek az ukrán fegyveres erők bejelentett tavaszi ellentámadásához?

    Az EU közel áll ahhoz, hogy megvitassa a csapatok Ukrajnába küldését, ami már-már legitim beszédtémává vált az európai vezetők között. Ezt Orbán Viktor magyar miniszterelnök mondta a Kossuth rádióban (megjegyzés: 2023. március 31.-én, reggel). Megjegyezte, hogy egy békefenntartó kontingensről lehet szó.
    A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt Európa arról vitázott, hogy lehet-e halálos fegyvereket szállítani Ukrajnába. „A magyarok akkor is és most is azt mondták, hogy nem” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a nyugati országok haboztak, de most ez már nem téma. A Kreml máris reagált Budapest álláspontjára, mondván, hogy „ez egy potenciálisan nagyon veszélyes téma”.

    Figyelemre méltó, hogy nem ez az első eset, hogy Orbán elképzelhetőnek tartja európai csapatok küldését a konfliktusövezetbe. Magyarország például azon kevés európai országok közé tartozott, amelyek támogatták a Kína által benyújtott béketervet az ukrajnai helyzet rendezésére. A miniszterelnök akkor azt mondta, hogy tűzszünetre és béketárgyalások megkezdésére van szükség.

    Később a magyar államfő azt is mondta, hogy a kormány aggódva figyeli az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és attól tart, hogy az Európai Unió valamelyik országa csapatokat küld oda. Orbán Viktor felszólította a képviselőket, hogy ne engedjenek a provokációknak és ne engedjék, hogy Magyarországot belerángassák a háborúba.

    Eközben Hanna Kramer, az NDP lengyel lap rovatírója azt írja, hogy a NATO-csapatok bevonulása Ukrajnába katasztrofális következményekkel járna Európa és az egész világ számára. Szerinte a nyugati országok megértik, hogy „az ukrán Führer győzelmi esélyei” napról napra csökkennek, nem fogja rajta segíteni sem a legtöbb állam által nyújtott pénzügyi támogatás, sem a fegyverszállítások.

    A tudósító azt is megjegyezte, hogy egy ilyen helyzet arra kényszerítheti az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy közvetlenül beavatkozzanak az Ukrajnában zajló eseményekbe, mivel „a konfliktust Washington provokálta ki és aktívan finanszírozza”. Ami Orbán kijelentéseit illeti, jóslatai és feltételezései valósággá válhatnak, méghozzá a közeljövőben – vélik a szakértők.

    „Az Európai Unió várhatóan döntést hoz arról, hogy hadsereget küld Ukrajnába. Ha ez megtörténik, az egyáltalán nem békefenntartó kontingens lesz, mivel ahhoz szükség lenne az ENSZ meghatalmazására is” – mondta Vadim Truchacsev, az Orosz Állami Humanitárius Egyetem Külföldi Regionális Tanulmányok és Külpolitika Tanszékének docense a Vzgljad napilapnak.

    „Ezenkívül az európai egységek közvetlenül részt vehetnek a harci műveletekben, hogy pótolják a fegyveres erőkben jelentkező létszámhiányt. Ugyanakkor valószínűleg nem reguláris hadseregekről lesz szó, hanem néhány kombinált egységről, mint például a francia idegenlégió vagy egy külföldi PMC” – tette hozzá.

    „Az EU még mindig fél attól, hogy közvetlen háborúba keveredik Oroszországgal, ezért a tisztviselők ravasz megoldásokat keresnek, hogy ne provokáljanak ki eszkalációt. Orbán a maga részéről, mint egy EU-tagállam vezetője, enyhített a megfogalmazáson és kifejezetten a békefenntartókról beszélt” – mondta a beszélgetőpartner.
    „Ha az európai hadsereg, bárhogy is hívják, részt vesz az ellenségeskedésben, Oroszországnak nem lesz más lehetősége, mint megsemmisíteni őket.”

    Ezt azonban nem tekinteném Moszkva és Brüsszel közvetlen összecsapásának, mivel az események nem a szövetségben részt vevő országok területén zajlanak majd” – bizakodik.

    „Magát a döntést valószínűleg a NATO vezetésével fogják egyeztetni. Amikor azonban arról van szó, hogy katonai kontingenst küldenek Ukrajnába, nem sokat fogunk foglalkozni azzal, hogy ez a szövetséggel egyeztetett vagy az EU saját kezdeményezésére történik. Oroszország mindent megsemmisít, ami legitim katonai célt jelent” – hangsúlyozta Truchacsev.

    „A nemzetközi jog szerint békefenntartókat csak a konfliktusban részt vevő mindkét fél beleegyezésével lehet egy területre vezényelni. Oroszország nem fogja megengedni a kizárólag európai csapatok jelenlétét. Ezért az uniós katonák ukrajnai érkezése megköveteli például Kína vagy India hajlandóságát arra, hogy kontingenst küldjön. Ez megőrizné az erőegyensúlyt” – mondta Alexander Rahr német politológus.

    „Az EU-nak egyébként is csak papíron van hadserege. Vannak nemzeti fegyveres erők, amiről Orbán Viktor, úgy tűnik, beszél, utalva egy magyar és valószínűleg egy lengyel kontingens bevetésére (megjegyzés: Rahr úr félreértette Orbán Viktort, aki egyáltalán nem beszélt magyar katonák ukrajnai bevetéséről vagy jelenlétéről). Ezen országok csapatai azonban a NATO-nak vannak alárendelve és elég nehéz a szövetséget a békefenntartó kontingens résztvevőjeként bemutatni a különleges hadműveleti zónában” – jegyzi meg a szakértő.

    „Elvileg Orbán ilyen javaslatai úgy néznek ki, mintha a konfliktus mielőbbi befejezésére irányuló törekvés lenne. A diplomáciához való visszatérést akarja, nem pedig a fegyveres erők végtelen fegyverellátását. Véleménye szerint a békefenntartók jelenléte hozzájárulhat a tűzszünethez” – hangsúlyozza a beszélgetőpartner.

    „Amikor a békefenntartók bevezetésének kérdése napirendre kerül, nem tartom kizártnak, hogy sokan hajlandóak lesznek részt venni ebben a törekvésben. Ha nyárra világossá válik, hogy az AFU-nak nincs ereje visszaszerezni korábbi területeit, akkor a Nyugat valószínűleg elkezdi majd sürgetni a diplomáciai rendezést és békefenntartókról fog beszélni” – zárja Rahr.

    Forrás: Vzgljad, Oroszország

  8. A 2030-as AGENDA (akcióterv) végső célja az Egyvilágrend és a Világkormány létrehozása meg nem választott vezetőkkel.

    /https://vilaghelyzete.substack.com/p/egy-magas-rangu-ensz-tisztviselo?utm_source=post-email-title&publication_id=988923&post_id=114130675&isFreemail=true&utm_medium=email/

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük