(4153) Multiverzum

Tibor bá’ fordítása online

A multiverzum: Univerzumunk gyanúsan valószínűtlen, hogy létezik – kivéve, ha egy a sok közül

Szerző: Martin Rees Emeritus Professor of Cosmology and Astrophysics, University of Cambridge
(sz: 1933.02.11.)

Könnyű más univerzumokat elképzelni, amelyeket kissé eltérő fizikai törvények szabályoznak, és amelyekben nincs intelligens élet, és valójában semmilyen szervezett komplex rendszert sem.Ezért meg kell lepődnünk, hogy létezik egy univerzum, amelyben képesek voltunk megjelenni?

Ez egy olyan kérdés, amelyet a fizikusok, köztük én is, évtizedek óta próbáltak megválaszolni.De nehéznek bizonyul.Noha magabiztosan vissza tudjuk követni a kozmikus történetet egy másodpercre az Ősrobbanás utánig, de az, ami ennél korábban történt, lehetetlen felmérni. Részecske gyorsítóink egyszerűen nem tudnak elegendő energiát igénybe venni az első nanosekundumban uralkodó szélsőséges körülmények megismétléséhez.

De azért elvárjuk, hogy a második pillanat első apró részében az univerzumunk legfontosabb jellemzőit megadják.

Az univerzum körülményei állandosága révén írhatók le rögzített mennyiségekkel, például a gravitációs állandóval (G) vagy a fénysebességgel (C). Ezek közül körülbelül 30 ábrázolja a paraméterek méretét és erősségeit, például a részecskék tömegét, erőit vagy az univerzum tágulását.De elméleteink nem magyarázzák meg, hogy milyen értékeknek kellene lenniük ezeknek az állandóknak.Ehelyett, hogy meg kell mérnünk őket, és az értékeiket be kell dugnunk egyenleteinkbe, hogy pontosan leírjuk a természetet.

Az állandók értékei olyan tartományban vannak, amely lehetővé teszi az összetett rendszereket, mint a csillagok, bolygók, szénalapú vegyületek létrehozását és végül az emberek fejlődését. A fizikusok rájöttek, hogy ha néhány százalékkal megváltoztatnánk ezeket a paraméterek egy részét, akkor az élettelenné tenné az univerzumunkat. Az a tény, hogy az élet létezik tehát a finom hangoláson múlik.

Néhányan azt állítják, hogy ez csak egy szerencsés véletlen.Alternatív magyarázat azonban az, hogy egy multiverzumban élünk, amely különféle fizikai törvényekkel és alapvető állandókkal rendelkező területeket tartalmaz.Lehet, hogy a legtöbb univerzum teljesen alkalmatlan az életre.De néhánynak statisztikailag véve életbarátnak kell lennie.

Küszöbön álló forradalom?

Mennyi a fizikai valóság mértéke? Biztosak vagyunk abban, hogy szélesebb körű, mint az a domain, amelyet a csillagászok valaha is megfigyelhetnek. Ez a domain határozottan véges. Ez alapvetően azért van, ahogy az óceánon is van egy horizont, amelyet nem láthatunk túl. És amint nem gondoljuk, hogy az óceán közvetlenül a horizonton túlig terjed, arra számítunk, hogy a galaxisok léteznek a megfigyelhető univerzumunk határán. Gyorsulva terjedő univerzumunkban a távoli leszármazottaink soha nem lesznek képesek megfigyelni őket.

A legtöbb fizikus egyetért azzal, hogy vannak olyan galaxisok, amelyeket soha nem láthatunk, és hogy ezeknek számossága meghaladják azokat, amelyeket megfigyelhetünk. Ha elég messzire nyúlnak, akkor minden, amit elképzelhetünk, újra és újra megismételhető.

Ez a hatalmas (és elsősorban nem megfigyelhetetlen) domain a „mi” nagy robbanásunk következménye lenne – és valószínűleg ugyanazok a fizikai törvények szabályozzák, amelyek az univerzum azon részeiben érvényesek, amelyeket megfigyelhetünk.De a Big Bang lett volna az egyetlen?

A felfuvódád elmélete, amely azt sugallja, hogy a korai univerzum olyan időszakon ment keresztül, amikor a mérete megduplázódott a másodperc 10-36-od része alatt.Ez figyelembe veszi, hogy az univerzum miért olyan nagy és sima, kivéve az ingadozásokat és a hullámokat, amelyek a galaxisképződés „magjai”.

De a fizikusok, köztük Andrei Linde, bebizonyították, hogy az ősi korszak bizonytalan fizikájáról szóló konkrét, de hihető feltételezések alapján egy „örök” nagy frufru produkció lenne – mindegyik új univerzumot eredményezve.

A húrelmélet szerint, amely a gravitáció egységesítésére irányuló kísérlet a mikrofizika törvényeivel, az univerzumban minden részecske apró, rezgő húrokból áll.De ez azzal a feltételezéssel jár, hogy több dimenzió van, mint amennyit tapasztalunk.Ezek az extra dimenziók, azt sugallják, annyira szorosan tömörülnek, hogy nem vesszük észre őket.És az egyes tömörítés típusai olyan világegyetemet hozhatnak létre, amelynek különböző mikrofizikája van – tehát más nagy frufru, amikor lehűlnek, ezért különböző törvények szabályozzák.

A „természet törvényei” tehát ebben a még mindig nagyobb perspektívában a saját kozmikus javításunkat irányító helyi szabályzatok lehetnek.

Ha a fizikai valóság ilyen, akkor valódi kérdés vannak-e „kontrafaktuális” univerzumok – eltérő gravitációs, és különböző fizika állandó értékekkel, amelyek felfedezésére várnak, hogy milyen tartomány vagy paraméterek teszik lehetővé a bonyolultság megjelenését, és amely sterilhez vagy halva született kozmoszhoz vezet. A közelmúltbeli megújulás azt sugallja, hogy el tudsz képzelni egy olyan univerzumot, amely még barátságosabbak az élethez, mint a miénk.A fizikai állandók legtöbb állapota azonban az univerzumot halva születetté teszi.

Ennek ellenére néhányan nem szeretik a multiverzum fogalmát.Aggódnak, hogy egy alapvető elmélet megmagyarázza az állandókat. Ez hasonlít Kepler numerológiai törekvésére, hogy a bolygópályákat a beágyazott platonikus szilárd anyagokkal összekapcsolja.

De preferenciáink nem relevánsak a fizikai valóság szempontjából – tehát biztosan nyitottnak kell lennünk a küszöbön álló nagy kozmológiai forradalom érdekében.Először Kopernikus felismerte, hogy a föld nem  a Naprendszer központja, hanem a Nap körül forog.Aztán rájöttünk, hogy a galaxisunkban van zillió bolygórendszer, és hogy megfigyelhető univerzumunkban van zillió galaxis.

Tehát lehet, hogy megfigyelhető domainünk – sőt a nagy robbantásunk – egy sokkal nagyobb és esetleg változatos együttes apró része?

Fizika vagy metafizika?

Honnan tudhatjuk, mennyire atipikus az univerzumunk?Annak megválaszolásához, hogy ki kell dolgoznunk az állandók minden kombinációjának valószínűségét.És ez egy olyan doboz, amit még nem tudunk kinyitni – hatalmas elméleti fejlődésre kell várnia.

Végül nem tudjuk, vannak-e más nagy frufru is.De nem csak metafizika.Lehet, hogy egy napnak oka van azt hinni, hogy léteznek.

Pontosabban, ha lenne egy elméletünk, amely a fizikát az ultra korai nagy bumm szélsőséges körülmények között írta le-és ha ezt az elméletet más módon is megerősítették, például néhány megmagyarázhatatlan paramétert a részecskefizika standard modelljében, akkor ha ha több nagy frizurát jósolt, komolyan kell vennünk.

A kritikusok néha azt állítják, hogy a multiversum nem tudományos, mert soha nem figyelhetünk meg más univerzumokat. De nem értek egyet. Nem figyelhetjük meg a fekete lyukak belsejét, de Roger Penrose fizikus elmondja, hogy mi történik ott. Elmélete pedig hitelességet kapott azáltal, hogy egyetértettünk azzal, hogy sok olyan dolog van, amit megfigyelhetünk.

Körülbelül 15 évvel ezelőtt a Stanford-i panelen voltam, ahol megkérdeztek minket, mennyire vettük komolyan a Multiverzum koncepciót – a skálán: „Fogadnál-e az aranyhaladban, a kutyádban, vagy az életedben”. Azt mondtam, hogy majdnem kutya szinten vagyok. Linde azt mondta, hogy majdnem fogad az életében. Később Steven Weinberg fizikus azt mondta, hogy „boldogan fogadja Martin Rees kutyájában és Andrei Linde életében”.

Sajnos azt gyanítom, hogy Linde, a kutyám és én mind meghalunk, mielőtt megválaszolnánk a kérdést.

Valójában még abban se lehetünk biztosak, hogy megérjük a választ – ugyanúgy, mint a kvantumelmélet a majmok számára. Elképzelhető, hogy a gépi intelligencia feltárhatja néhány karakterlánc, elmélet geometriai bonyolultságait, és például a standard modell néhány általános tulajdonságát kidolgozhatja. Ezután bízhatunk az elméletben, és komolyan vehetjük annak más előrejelzéseit.

De soha nem lenne az a pillanat, ami a legnagyobb elégedettség az elméleti szakemberek számára. A legmélyebb szintű fizikai valóság annyira mély lehet, hogy annak megismerésére várni kell a poszthumán fajokra. De ez nem ok a multiverzum elutasítására.

Szerintem: Ez alkalommal nem értek egyet Martin Rees-zel. A Lét nem lehet ilyen bonyolult és felesleges dolgokat (is) szülő. A Létnek nem volt kezdete. Mindig is volt változatlan törvényekkel. Mégis miért lenne nem a legtökéletesebb? Nem tudunk visszamenni egésze az ősrobbanásig. Fogalmunk sincs mi lehetett előtte, de valaminek kellett lenni. Nem kellene foglalkoznunk különböző agymenések megteremtésével. Sok tucat dimenzió, féreg nyúlványok, rezgő húrok, stb. A lényeg, a Lét örök, ami alatt bármi lehetséges az adott törvények mellet.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

14 gondolat erről: „(4153) Multiverzum

  1. Re: Tibor bá’

    Elsőnek is meg szeretném köszönni, hogy nem az újabb világvége posztot raktál fel!

    Ellenben némi kritikát azért írnék:
    „Sok tucat dimenzió, féreg nyúlványok, rezgő húrok, stb. A lényeg, a Lét örök, ami alatt bármi lehetséges az adott törvények mellet.”
    Eleve a mi 3D+1D(idő) dimenziónkkal is az a baj, hogy nem ír le minden fizikai jelenséget, ergo szükségszerűen több dimenzió van. Hogy bonyolult matek van mögötte, lehet, de attól még a világ jobban ismeri a fizikát, mint mi.

    Féreg nyúlvány helyett féreg lyukat írj, ezt használja a szakirodalom, pl a sokszor idecitált anyag is:
    https://sgp.fas.org/eprint/teleport.pdf

    Húrelmélet sem rossz, csak elfelejtik a húrokat keltő forrásokat kifejteni. Igazából ez maga az 1D-s világ, a sík világ a 2D, és mi vagyunk a 3D-s világban(lehet felfelé menni, de nem a végtelenségig)

    Egyébként a Léttel te is eljutottál az Q-bitig, avagy az originális forrásig, ahol a kauzalitás fejre áll már.
    Idézet egy ismeretlen szerzőtől:
    „A Q-bit az első stabil logikai szerkezet, ami önmagában is megáll. 6 kauzális lépést tesz meg, majd a 7.ben visszaigazolja a saját okát. A 7. lépésben az állapotsorrend az első lesz. Közben pörög a komplex síkon az egység hosszú logikai vektora.
    Az első 6 logikai állapot az 101010 bináris számot adja. Három 0 és három egyes. Nagyon érdekes szám ez, a q élet… 😉 Valami misztikus „isteni” szám. Kifejezi a kettősséget a hármasságban. Biztos sokan ismeritek. Bináris formában van, de decimálisan tudja valaki, hogy 10-es számrendszerben milyen szám ez?”
    https://www.youtube.com/watch?v=pWnKQiAT2UU
    Paff.
    Sok lükebóka valami dagályos választ várt, miközben a gép megmondta a tutit…
    (felmerül azért a kérdés, hogy a szerző honnan honnan szedte ezt az infót, de ez már csak ilyen kellemetlen kérdés 😉 )

  2. Egyetértek veled, Tibor bá. Mindenki más terminológiát használ, csak Te Létnek hívod, egyesek Istennek, Turulunak…

  3. Nekem Carl Sagan Cosmos sorozata tetszik leginkább igazából régi de a zenei aláfestés és a stílus ahogy előadja nagyon jó.
    Most is adnak a discoveryn, spektrumon univerzum , multiverzum témában műsorokat.Igazából az átlagembernek készítik.Látványos garfikával az átlagember nyelvén .De úgy látom hogy ami mögötte van tudás és tudósok ők is
    csak találgatnak és megpróbálják nagyjából leírni hogy mi lehet. De ezek inkább elméleti dolgok.Mindenesetre eleinte jó volt nézni csillagászat ,univerzum témában ilyen műsorokat.Pár rész után némileg ellaposodik a dolog .

  4. Ebből az egy univerzumból amit látunk és élünk benne is elég. Ennyi hülyéből, diktátorból, politikusból, háborúból, szenvedésből – ami körülvesz minket – nem kell több!
    Viccet félretéve. Lassan ott tartunk hogy már a kvantumfizika, húrelmélet, multidimenzionális multiverzum is hitszintre degradálódik, a mai világban már „hithű” ateistának lenni is egyre nehezebb, egyre nagyobb kihívás!

  5. Én csak a féregnyúlványban (appendix vermiformis ) hiszek, az gyulladtan kegyetlenül tud fájni… 🙂

  6. „De a fizikusok, köztük Andrei Linde, bebizonyították, hogy az ősi korszak bizonytalan fizikájáról szóló konkrét, de hihető feltételezések alapján egy „örök” nagy frufru produkció lenne – mindegyik új univerzumot eredményezve.” – Őszintén, aki ilyen zagyvaságokat el tud hinni, az nagyobb hivő mindannyiunknál. Én inkább alkalmazom Occam borotváját ezekre a bizonyíthatatlan, kacifántos fejtegetésekre, és azt mondom, hogy ennél még a Teremtés Könyve is egyszerűbb.

  7. „But physicists including Andrei Linde have shown that, under some specific but plausible assumptions about the uncertain physics at this ancient era, there would be an “eternal” production of Big Bangs – each giving rise to a new universe.”

    Ebbe hogy került a fordításban a BigBang helyére frufru és miért?

    Vagy „We might one day have reasons to believe that they exist.” hogy lett
    „Lehet, hogy egy napnak oka van azt hinni, hogy léteznek.”?

    Ezt valami gépi fordító dobta ki így? A Gugli translate-et gyanúsítottam, de az ennél jobb eredményt ad…

  8. A világ az úgy működik hogy te vagy az isten ès ezt az egèszet álmodod amíg aztán az állítólagos halál után felébresztik egy másik álomban . Ilyen egyszerű az egèsz .

  9. „Először Kopernikus felismerte, hogy a föld nem a Naprendszer központja, hanem a Nap körül forog.Aztán rájöttünk, hogy a galaxisunkban van zillió bolygórendszer, és hogy megfigyelhető univerzumunkban van zillió galaxis.”

    A „zillio galaxis” felismerése után meg eléggé valószínüsíthető hogy létezik zillio univerzum. A logika ezt sugallja. Miért lenne vége a térnek az univerzum határainál? Már most is lehet olvasni, hallani 92mrd fényév átmérőjü becsléseket az univerzumunk méretéről. Kiváncsi leszek hogy a J.W. ürtávcső meddig lát el. Remélem befog kb 15mrd fényévnyire levő galaxisokat is.
    Valószínű akkora bazi nagy ez a koceráj hogy az ember soha sem ismerheti meg a teljes nagyságát, méretét és keletkezését. Hasonlóan mint a tiszavirág, soha nem tudhatja meg hogy egyszer lenyugszik a nap és éjszakai sötétség lesz, aztán pár óra múlva ujra világosság! 🙂

  10. Akkor miről beszélt Medvegyev,a Man in Black film kapcsán.
    Ő is iszik? Szörnyű,senkibe se lehet bízni.

  11. Közismert, hogy az Univerzum egyre tágul.
    Miért tágul az Univerzum? Mert minden menekül Chuck Norris elől.

    Felvetés: jó, de mi történik akkor, ha Chuck Norris majd meghal? Véget ér az Univerzum tágulása, megfordul a folyamat és végül az Univerzum önmagába roskad egy pontban?

    Nem.
    Chuck Norris már meghalt. De a Halál ezt fél közölni vele. Tehát az Univerzum tovább tágul.

    Ezek Univerzumunk alapvető fizikai törvényei. A többi részletkérdés.

  12. 11. Zsolt,

    Legújabb elméletem egyike szerint a szingularitásból, mikor az előző világegyetem már kellően kitágult, egy új Chuck Norris születik. A szingularitás x milliárd évente kipöfög egy újabb Chuck Norrist. Norris ezt végtelen sokszor megismétli.

  13. 10

    Ezt az UFO témához írtam volna…
    Hülyülök.
    Épp ma délelőtt röhögtem fel, kedvenc Chuck Norris vicc jutott eszembe.
    Érdekes.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük