Tibor bá’ fordítása online
70 év után is Sztálin árnyéka vetődik Oroszországra és Ukrajnára – míg Putyin saját jogán zsarnok
Joszif Sztálin 70 éve szívta be utolsó lélegzetét. Agyvérzésben halt meg 74 évesen, 1953. március 5-én, a Kremltől nyugatra fekvő vidéki nyaralójában.
Most, több mint 30 évvel a hidegháború vége után, Sztálin nagy szerepet játszott az újraindulásban, Moszkva ismét egy tekintélyelvű vezető markába került, Vlagyimir Putyin személyében. Az orosz elnök elvileg egy „demokratikus kormány” élén áll, de valójában sokkal közelebb áll a diktatúrához.
A történelmi folytonosság kérdései elkerülhetetlenül felmerülnek azzal kapcsolatban, hogy a Sztálin-korszak milyen mértékben inspirálja továbbra is Oroszország uralkodóit és népét, és hogy elméletileg Sztálin visel-e bármiféle felelősséget Oroszország brutális ukrajnai háborújáért.
Van itt valami mélyebb logika? Lehetséges-e Oroszországot jelenlegi formájában, óriási méreteivel, borzalmas történelmével és birodalmi gondolkodásmódjával úgy irányítani, mint egy gyilkos diktatúrát?
Minden diktatúra ugyanabból a forrásból fakad: az államhatalomból, amely nagyrészt ellenőrizetlen, amely rendelkezik akarattal és képességgel az ellenállás megszüntetésére és az engedelmesség rendkívüli szigorúságra való kikényszerítésére. Putyin Oroszországa újraélesztette a régi szovjet sablon nagy részét.
Van a büntető igazságszolgáltatási rendszer, amelyet az állam könnyebben ellenőrizhet.
Ott van a civilizációs harc nyelve. Egykor a szocializmus kontra kapitalizmus volt, most pedig a „hagyományos” orosz értékek szembesülnek a nyugati liberális elvekkel. Az USA továbbra is az elsődleges célpont, de ez egy átfogó idegengyűlölet. Oroszországban ma már szinte bárkit „külföldi ügynöknek” bélyegezhetnek olyan homályos dolgok miatt, mint külföldi „befolyás” alá kerülése, majd bármi politikai tevékenységbe való bekapcsolódása.
Ott van a retorika és a valóság éles megfordítása. Az 1930-as évek végén hangosan hirdették a szocializmust, miközben csendben közel egymillió embert végeztek ki. Ma egy atomfegyverrel felvértezett Oroszország azt állítja, hogy harcol szomszédjával, hogy megvédje saját népét a fasizmustól.
És akkor ott van még maga Ukrajna, mert nem ez az első eset, hogy az országot feldúlták a Moszkvában hozott döntések. A holodomor – a szörnyű éhínség az 1930-as évek elején – ukránok millióinak életét követelte a szovjet mezőgazdaság radikális változásait követően.
Sztálint rehabilitálni?
Oroszországban évek óta sok szó esik Sztálin népszerűségének látszólagos újjáéledéséről.2019-ben egy közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy az oroszok 70%-a jórészt pozitívan ítéli meg Sztálin vezetését.Ennek nagy része a második világháború („nagy honvédő háború”) győzelmi kultuszához kapcsolódik, amely vitathatatlanul Sztálin uralmának legnagyobb diadala.
De Putyin Oroszországát Sztálinhoz hasonlítani – részben Sztálin közelmúltbeli rehabilitációja alapján – több okból hibás.Egyrészt jelentős különbségek vannak a Szovjetunió és a mai Oroszország között.
Egy olyan országban, amelyet nagyrészt Putyin szuper gazdag szövetségesei irányítanak, nincs értelme, hogy Oroszország uralkodói hangsúlyozzák szovjet elődeik elkötelezettségét a szocializmus valamilyen formája mellett.Az sem segítene, ha a szovjetvezetők gyakran hirdetett imperializmus ellenességén elmélkednénk, noha saját birodalmat hoztak létre.
És mi a helyzet Sztálin hozzáállásával Ukrajnához?Úgy gondolta, hogy egy jellegzetes ukrán identitás megszűnik létezni, de nem azért, mert Ukrajna csupán egy nagy Oroszország leszármazottja.Sztálin úgy gondolta, hogy végül minden nemzetiség feloldódik a szocialista internacionalizmusban.
Történelmi revizionizmus
Ez jól elvezet bennünket Oroszország sztálinista múltjához való hozzáállásához.Uralkodói számára a Putyin-korszak legkövetkezetesebb üzenete egy erős állam fontossága volt, amely meg tudja védeni Oroszország érdekeit és egyedülálló történelmi identitását. Az 1945-ös szovjet diadal nagyon jól illik ide.
De ez szükségszerűen szelektív megközelítés a sztálinista múlthoz nem nélkülözte a bonyolultságot és a kritikát.Az elmúlt években Oroszország uralkodói elismerték és elítélték a Sztálin-rezsim saját népe ellen elkövetett bűneit.Putyin még emlékfalat is szentelt a sztálini elnyomás áldozatainak.
És mi lesz az orosz néppel? 2022 előtt, még akkor is, amikor Sztálin általános hírneve emelkedett, az emberek inkább elítélték a sztálini elnyomást, mint mentegetni. Valójában 2018-ban több orosz gondolta úgy, hogy Sztálin „embertelen zsarnok”.
Nagyon nehéz ezeket a kérdéseket mérlegelni egy szörnyű háború kellős közepén, amely kihívást jelent a történelmi arányérzékünknek.De ha a Sztálin-korszak ihlette Oroszországot Ukrajnában, akkor ezt csak a múlt szelektív megközelítésével tette.
Semmi nem jön a semmiből.A birodalmi uralom évszázadai és a diktatúra évtizedei kétségtelenül táplálták azt a talajt, amelyből a Putyin-rezsim kialakult.Ám Putyin kvázi diktatúrájának kialakulása időbe telt, és a 2020-as évekig még nem volt világos, hogy Oroszország utazási iránya mennyiben tér el a demokratikusabb és liberálisabb értékektől, vagy, hogy ukrajnai háborúja ilyen drasztikusan eszkalálódik.
Általában véve nem szabad túlbecsülnünk a történelem jelentőségét. Egyetlen embercsoport sem esik csapdába a történelmi viselkedés olyan öngerjesztett mintájába, amelyből lehetetlen kiszabadulni. Az oroszok 2022 februárja óta tartó kivándorlása azonban azt sugallja, hogy a liberális alternatívát leginkább támogatók némelyike soha nem térhet vissza.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Orosz barátommal többször beszélgettem erről, az ő véleményét próbálom pontosan idézni, hátha hozzátesz valamit a témához:
” Sztálin őrült volt, zsarnok, és gyilkos. Minden orosz tudja, de ettől még sokan szeretik.
Putyin diktátor, gyilkos. Minden orosz tudja, mégis sokak szemében népszerű vezető.
Ezt még ti magyarok sem érthetitek. Itt sosem volt demokrácia. Az emberek elfogadják, hogy a vezetők ilyenek, őrültek. Mindig is ez volt. Azt hiszik, azt akarják hinni, hogy így kell ennek lennie.
Akinek nem tetszik a rendszer, milliokrol beszélek, ők elmennek. Köztük a legjobbjaink is.
Akik maradnak, befogják a pofájukat, és isznak.
Változás? Itt csak minden rosszabb lesz, ne legyen igazam „.
1:
Tudod Szokja, Amerikát ilyenek alapították, akik mindenhonnan elmentek, a vadnyugattal kezdték, válogatott gyilkosok és népirtók lettek, utána a fél világot lerabolták, most meg szeretnének a rablott holmin élősködve erkölcsi felsőbbrendüségről prédikálni…
Aki akar, menjen, de a megoldás nem égtájfüggő az biztos.
2 Vaszil
A vadnyugati mentalitáshoz később társult egy csoport, ami nem éppen a keresztény erkölcséről ismert.
Történelmi tettekkel indokolni és relativizálni, általánosítani sok értelme nincs. Mi magyarok is kiirtottuk a Kárpát-medence itt élő népeit mikor megjöttünk, portyáztunk nyugaton, ottani templomok őrzik a Magyarok dúlásár, öldöklését és rablásait.. Nincsenek szent népek, mindenki múltja saras. Felesleges erre-arra mutogatni, nem old meg semmit, feszkót szül.
Az lenne a sokkal inkább fontosabb hogy a jövőbe tekintsünk. Merre tovább? Hogy lehetne innét értelmesen továbblépni?
Re:4 Minato
Jó nagy marhaságot írtál a honfoglalásról…
Árpád úgy jött be ide hogy nem kellett neki tolmács, szerinted kik voltak akkor itt?
Genetikai kutatások is azt támasztják alá, hogy min Attila korától kezdve több hullámban jöttünk ide, ergo az avarok rokonság volt, nem leigázott nép.
Máskülönben a kalandozások kora se úgy volt, de ez már csak apróság.
A különbőző történelmi korokban , különböző földrajzi régiókban élő közösségek,népek kultúrák , törvényei, szokásai és erkölcsei eltérőek, egyéb különbségeik mellett mást, mást tekintenek bűnnek is.
A zsidó – keresztény Tízparancsolat egyik pontja :
Felebarátod feleségét ne kívánjad !
Ha történetesen ezt vesszük alapul, akkor a nyugati civilizáció már nem keresztény !
Hiszen a félreb@szás szinte már kötelező.
A cél nem szentesíti az eszközt. – intelem értelmezése is ahány, annyi féle.
Például az , hogy mikor szabad gyilkolni ?
5 – dajtás:
A dajtás szövegétől ments meg uram minket! (Árpád tolmácsa):D
6 – Mosógépszerelő
Jé, régen nem írtál, most szabadságolsz?
Úgy hallottam, hogy az oroszok elutasíthatatlan ajánlatot adtak és a novorosszijszki kikötő egyik raktárépületében 3 műszakban szereled ki a csippeket a mosógépekből! Könnyű munka, jó nagy léért, nem is csodálkozok…
Azért van szabadidőd? Szocsiba elugortál? Nem egy Barcelona, de azért nem is annyira rossz hely, ugye? … remélem, hogy nem csajoztál be! 🙂
8 – Zsolt:
😀
Nekem ez már régebben feltünt:
Tatárok: tatárjárás
Magyarok: kalandozás
Úgy látszik, hogy a történelem függ attól, hogy ki meséli el. 🙂
Na majd..
https://index.hu/belfold/2023/03/06/magyarsagkutato-intezet-kasler-miklos-horvath-lugossy-gabor/
„Fekete sas, sáros utca, itt lakik a Varga Pista. Varga Pista, Varga-firka: mind a kettő ebenguba!
3:kakukk
Ez is igaz, bár mindig lesznek akik szerint ez is csak emlékezetpolitika és relativizálás…
Kezdem élvezni a helyzetet, ahogy szaporodunk okos emberek a földön, úgy egyre inkább haladunk a 8 mrd relatív valóságok világa felé, és ez sokkal jobb mint régebben, amikor egyetlen ideológia mindent vitt. Ha ugyanis az ellenvéleményeket elhallgattatják, vagy szószólói értelmetlennek látják a további megnyilvánulást, akkor a rendszer előbb-utóbb mindig pokollá válik, ami mind a hatalomnak, mind a tömegeknek tragikus pusztulásával jár a végén. (a’la Desmet)
Ellenkező esetben lehet csak a valóságon igazítani, ahogy közösen tudatosodunk..
@https://www.tminfo.hu/tudomanyos-tudatkutatas/dienes-istvan-miert-a-tudat-a-vegso-valosag/
1 Szokja
Ezzel a beírással gyakorlatilag minden témához kapcsolódó labdát lecsaptál és kérdést megválaszoltál. Tökéletes.
10. Karak
Nagyon úgy néz ki!
Teljesen mindegy mennyi hamis nézet és információ kering a médiában és az agyakban, mert be van adagolva az igazság is – átléptünk a Rubikonon!
A mainstream propaganda és narratíva hazugságait már nem veszik be az emberek! Ahhoz, hogy a tömegek ilyen bölcsessége kialakuljon számos feltételnek kellett teljesülnie:
(1) az információáramlásnak decentralizáltnak kell lennie;
(2) az információs univerzumban jelen kell lennie a valós információknak;
(3) a vitában résztvevők széles skálájának kell lennie, és
(4) a résztvevők nem függhetnek egymástól ítéleteik meghozatalában.
Már kiszabadult a szellem a palackból, az elmúlt három évben hiába követtek el mindent az egységes narratíva kialakítása érdekében, azonban két kritikusan fontos fronton látványosan kudarcot vallott ez a szándék!
(1) az Oroszországgal való konfrontációjukban, és (2) a Covid 19 világjárvány nyomán tett kísérletükben, hogy egy disztópikus „új normálisba” tereljenek minket.
Reménykeltő idők!
https://alexkrainer.substack.com/p/this-time-its-different-wisdom-of
Pável,
köszönöm, szívesen tettem.
A valaha volt legszörnyűbb tragikomédia nézői és részesei vagyunk, amikor a békésen haldokló Német Szövetségi Köztársaságban kétszer annyit növekedett a halálozás az utobbi években, mint a Wagner csoport révén speciális hadban álló Orosz Föderációban….
Van akinek tragédia, de egyre inkább komédia. Ahogy az előző műsorszám is.
15 & 17. Vaszil
Teljesen egyetértek.
Talán annyi kiegészítést tennék csak, hogy könnyen lehet, hogy volt már és lesz is még az idők végtelenségében ilyen szörnyű tragikomédia.
Pusztán tudati evolúció zajlik. Az alsóbb szintekről a felsőbb szintek felé törő társadalmak törvényszerű útja ez.
A szörnyűségét csakis érintettségünk, azonosulásunk és persze a kettőből fakadó félelem adja.
Nem egyszerű, az már biztos.
Egyébként információsan pontosan az történik ami „szokott”. Lehet, hogy párszor még lesz tűzözön mire felsőbb osztályba léphetünk.
Az az információmintázat, hogy hogyan kell együttműködni(egymással, a természettel stb.) és a jelen társadalmi-, kollektív öngyilkos rendszer paradoxanjainak érzékelő-képessége(ez a kettő ugyanis kéz a kézben együtt jár) már ősrégi információk a mátrixban. Csak ugye az újszülöttnek minden vicc új.
Most csak végigvesszük a tananyagot,
épp a bukásnál tartunk.:-(
Mindent meg kell próbálnunk, no nem csak a siker miatt (ami ugye mai felfogás szerint a fizikai túlélés), hanem pont az információtöbblet miatt. Ezzel is bővítjük a mintázatot, a lefutás ezen variációjával. A kis különbség is különbség.