(4129) Kínai elemzés

Tibor bá’ jelentősen szerkesztett fordítása

Ministry of Foreign Affairs of the PRC

Az amerikai hegemónia és veszélyei

(sz: 1933.02.11.)

Bevezetés

A két világháború és a hidegháború után az Egyesült Államok a világ legerősebb országává vált, aminek következtében merészebben avatkozott be más országok belső ügyeibe, hegemóniáját folyamatosan fenntartja, más országokban felforgatást hajt végre, valamint szándékosan a háborúkat indít be, és más módon ártalmat okoz a nemzetközi közösségnek.

Az Egyesült Államok kifejlesztett egy hegemonikus forgató könyvet a „színes forradalmak” színpadára, ami szerint háborúkat indíthat a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok ürügyén.A hidegháború mentalitásához ragaszkodva az Egyesült Államok felgyorsította a blokkpolitikát, és konfliktusokat és konfrontációt váltott ki. Visszaélt a nemzetbiztonság fogalmával, bántalmazta az exportellenőrzéseket és egyoldalú szankciókat vezetett be másokkal szemben.Szelektív megközelítést alkalmazott a nemzetközi jog és a szabályok alkalmazásában, vagyis vagy felhasználja őket vagy átlép rajtuk, ahogy érdekeinek megfelel. Valamint olyan szabályokat hoz létre, amelyek saját érdekeit szolgálják. Mindez a „szabályokon alapuló nemzetközi rend” fenntartása érdekében.

Ez a jelentés a releváns tények bemutatásával arra törekszik, hogy feltárja az Egyesült Államok visszaélését a politikai, katonai, gazdasági, pénzügyi, technológiai és kulturális területeken, és nagyobb nemzetközi figyelmet szenteljen az Egyesült Államok gyakorlatának veszélyeire a világbéke és a stabilitás szempontjából.és mindannyiunk jólétének érdekében.

Politikai hegemóniavisszaélés az erőfölénnyel

Az Egyesült Államok már régóta próbál más országokat és a világrendet saját értékeinek és politikai rendszerének megfelelően formálni a színlelt demokrácia és az emberi jogok előmozdítása érdekében.

Az Egyesült Államok beavatkozása más országok belső ügyeiben számtalan esetben történt, a „demokrácia előmozdításának” érdekében. Az Egyesült Államok „neo-monroe doktrínát” gyakorolt Latin-Amerikában. Eurázsiában „színes forradalmakat” kezdeményezett. Afrikában pedig elhozta az „arab tavaszt”, amivel katasztrófát hozott sok ország számára.

1823-ban az Egyesült Államok bejelentette a Monroe doktrínát. Vagyis „Amerika az amerikaiak számára”, valójában azt akarta,  hogy „Amerika az Egyesült Államok számára”.

Azóta a Latin-Amerika és a Karib-térség felé irányuló, egymást követő amerikai kormányok politikáját a politikai beavatkozás, katonai beavatkozás és rendszer felforgatása jellemzi.A kubai 61 éves ellenségeskedéstől és a chilei Allende-kormány megdöntéséig az Egyesült Államok politikáját egy olyan maximumra emelték, ami számukra prosperálást hoz. Aki ellenáll, azt elpusztítsák.

A 2003. évtől jöttek a „színes forradalmak”.  Grúziában a „Rose-Revolution”, Ukrajnában „Tulip-forradalom”, Kirgizisztánban a „Narancssárga Forradalom”. A „Rose Revolution” volt a kezdet. Az Egyesült Államok nyíltan elismerte, hogy „központi szerepet” játszik ezekben a „rendszerváltozásokban”. Az Egyesült Államok szintén beavatkozott a Fülöp-szigetek belső ügyeibe, 1986-ban Ferdinand Marcos elnököt és Joseph Estrada elnököt 2001-ben az úgynevezett „People Power Revolutions” révén mozdította el.

2023 januárjában, Mike Pompeo volt amerikai államtitkár kiadta új könyvét, amiben kiderült, hogy az Egyesült Államok tervezte a venezuelai beavatkozást. A terv az volt, hogy a Maduro kormányát arra kényszerítse, hogy megállapodjon az ellenzékkel, megfosztja Venezuelát az olaj és az arany eladásának lehetőségétől. Nagy nyomást gyakorolva a gazdaságra, és befolyásolva a 2018. évi elnökválasztást.

Az Egyesült Államok önérdeke szerint kettős szabványokat gyakorol. Az Egyesült Államok eltér a nemzetközi szerződésektől, kilép és szervezetektől, és a saját nemzeti jogát a nemzetközi jog fölé helyezi.2017 áprilisában a Trump adminisztráció bejelentette, hogy az Egyesült Államok minden finanszírozását megszüntet Egyesült Nemzetek Népességi Alapja részére (UNFPA) azzal az indokkal, hogy a szervezet „támogatja az abortuszt, és a sterilizációs programot.Az Egyesült Államok 1984-ben és 2017-ben kétszer hátat fordított az UNESCO-nak. 2017-ben bejelentette, hogy elhagyja az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást.2018-ban bejelentette az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való kilépését, hivatkozva a szervezet Izrael elleni „elfogultságára” és az emberi jogok hatékony védelmének elmulasztására.2019-ben az Egyesült Államok bejelentette, hogy kivonul a középtávú nukleáris erők szerződéséből, hogy a fejlett fegyverek korlátlan fejlesztését kérje.2020-ban bejelentette, hogy kilép a nyílt égboltról szóló szerződésből.

Az Egyesült Államok a biológiai fegyverek ellenőrzésének megakadályozását is szabotálta azáltal, hogy ellenzi a Biológiai Fegyverek Konferenciájának (BWC) ellenőrzési protokollját, és akadályozza az országok biológiai fegyverekkel kapcsolatos tevékenységeinek nemzetközi ellenőrzését. Mindez azért mert  övék az egyetlen ország, ahol van vegyi fegyverkészlet. Az Egyesült Államok többször késleltette a vegyi fegyverek megsemmisítését, és továbbra is vonakodik teljesíteni kötelezettségét.

Az Egyesült Államok kis blokkokat összerak a szövetségi rendszerén keresztül. Az „indo-csendes-óceáni stratégiát” az ázsiai-csendes-óceáni térségre kényszerítette. Az Egyesült Államok önkényesen ítélkezik más országok demokráciájáról, és a „demokrácia és az autoriterizmus” hamis narratívájával áll elő az elidegenedés, a megosztás, a rivalizálás és a konfrontáció ösztönzésére.2021 decemberében az Egyesült Államok otthont adott az első „Demokrácia csúcstalálkozójának”, amely sok ország kritikáját és ellenzékét vonzza a demokrácia szellemének kidolgozása és a világ megosztása miatt.2023 márciusában az Egyesült Államok egy újabb „Demokrácia csúcstalálkozóját” rendezett, ami továbbra sem kívánatos, és ismét nem talál támogatást.

Katonai hegemónia – az erő alkalmazása

Az Egyesült Államok történetét erőszak és a terjeszkedés jellemzi.Mióta 1776-ban elnyerte a függetlenséget, az Egyesült Államok folyamatosan erővel bővült. Kiirtotta az indiánokat, megszállta Kanadát, háborút folytatott Mexikó ellen, kezdeményezte az amerikai spanyol háborút és magához csatolta Hawaii-t.A második világháború után az Egyesült Államok által provokált vagy elindított háborúk között szerepelt a koreai háború, a vietnámi háború, az Öböl -háború, a koszovói háború, az afganisztáni háború, az iraki háború, a líbiai háború és a szíriai háború.Az utóbbi években az Egyesült Államok átlagos éves katonai költségvetése meghaladta a 700 milliárd amerikai dollárt, ami a világ teljes katonai költségvetésének 40 %-át teszi ki, ami több mint a következő 15 ország együttes költségvetése.Az Egyesült Államoknak mintegy 800 tengerentúli katonai bázisa  van, ahol 173.000 katonát állomásoztat 159 országban.

Az „America Invades” című könyv szerint: Hogyan támadták meg vagy léptek katonai kapcsolatba a Föld szinte minden országával. az Egyesült Államok harcolt vagy katonai kapcsolatba lépett az Egyesült Nemzetek Szervezete által elismert összes országgal mindössze három kivétellel.A három országot „megkímélte”, mert  nem találta meg őket a térképen.

Ahogyan Jimmy Carter, az Egyesült Államok volt elnöke állította, az Egyesült Államok kétségtelenül a világ története legháborúsabb nemzete. A Tufts Egyetemi jelentése szerint „Bemutatja a katonai beavatkozási projektet: Egy új adatkészlet az Egyesült Államok katonai beavatkozásairól, 1776-2019”, az Egyesült Államok az évek alatt közel 400 katonai beavatkozást hajtott végre, amelynek 34 % -a Latin-Amerikában volt, és a Karib-térség, 23 % Kelet -Ázsiában és a Csendes -óceánban, 14 % a Közel -Keleten és Észak -Afrikában, és 13 % Európában.Jelenleg a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, valamint a Szaharától délre fekvő Afrikában a katonai beavatkozás növekszik.

Alex Lo, a dél-kínai reggeli posta munkatársa rámutatott, az Egyesült Államok alapítása óta ritkán volt különbség a diplomácia és a háború között.A 20. században sok fejlődő ország demokratikusan megválasztott kormányait megdöntette, és felváltotta őket az Amerikát támogató bábrendszerekkel. Manapság Ukrajnában, Irakban, Afganisztánban, Líbiában, Szíriában, Pakisztánban és Jemenben az Egyesült Államok megismétli a proxy, az alacsony intenzitású és a drónháborúk taktikáját.

Az amerikai katonai hegemónia humanitárius tragédiákat okozott.2001 óta az Egyesült Államok által a terrorizmus elleni küzdelemben indított háborúk és a katonai műveletek több mint 900.000 életet követeltek, amelyek közül mintegy 335.000 civil lakos, megsérültek milliók, és tízmillió kénytelenek voltak elhagyni lakóhelyeiket.A 2003. évi iraki háború mintegy 250.000 polgári halálesetet eredményezett, köztük több mint 16.000-et, közvetlenül az Egyesült Államok katonasága által, és több mint egymillió hajléktalan maradt.

Az Egyesült Államok 37 millió menekültet hozott létre szerte a világon.Az afganisztáni két évtizedes háború elpusztította az országot.Összesen 47.000 afgán civil és 69.000 afgán katonát és rendőrt öltek meg, akik nem kapcsolódtak a szeptember 11-i támadásokhoz. Az afganisztáni háború megsemmisítette az ottani gazdasági fejlődés alapját, és az afgán népet szegénységbe süllyesztette.A 2021 -es „Kabul kudarc” után az Egyesült Államok bejelentette, hogy mintegy 9,5 milliárd dolláros afgán vagyont fagyaszt be, ami „tiszta fosztogatásnak” tekinthető.

2022 szeptemberében, a török belügyminiszter, Suleyman Seylu egy gyülekezésen kommentálta, hogy az Egyesült Államok háborút folytatott Szíriában, Afganisztánt ópiummezővé és heroingyárakká változtatta.Az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy bármely ország embereit rávegye országa erőforrásainak elrablására és továbbadására.

Az Egyesült Államok a háborúban is félelmetes módszereket alkalmazott.A koreai háborúban, a vietnámi háborúban, az Öböl-háborúban, a koszovói háborúban, az afganisztáni háborúban és az iraki háborúban az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű kémiai és biológiai fegyvert vetett be, valamint kazettásbombákat, üzemanyagbombákat, grafitbombákat,és kimerült uránbombák alkalmazott, amelyek óriási károkat okoztak a polgári létesítményeknél, számtalan polgári veszteséget és tartós környezet szennyezést okoztak.

Gazdasági hegemónia – fosztogatás és kizsákmányolás

A második világháború után az Egyesült Államok erőfeszítéseket vetett be a Bretton Woods rendszer, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank felállítására, amely a Marshall-tervvel együtt az amerikai dollár körüli nemzetközi monetáris rendszert hozta létre.Ezenkívül az Egyesült Államok intézményi hegemóniát is létrehozott a nemzetközi gazdasági és pénzügyi szektorban azáltal, hogy manipulálta a nemzetközi szervezetek súlyozott szavazási rendszereit, szabályait és megállapodásait, ideértve a „85 százalékos többség jóváhagyását”, valamint a családi kereskedelemről szóló törvényeket és rendeleteket.Azáltal, hogy kihasználja a dollár nemzetközi tartalék valutájának státusát, az Egyesült Államok alapvetően a „Seigniorage”-et gyűjti a világ minden tájáról;A nemzetközi szervezetek feletti ellenőrzés felhasználásával más országokat kényszerít Amerika politikai és gazdasági stratégiájának kiszolgálására.

Az Egyesült Államok a „Seigniorage” segítségével kihasználja a világ gazdagságát.Csak körülbelül 17 centbe kerül egy 100 dolláros bankjegy előállítása (vagyis seigniorage = 99,83$), de más országoknak 100 dollár tényleges értékez kellett adni 100 dollárért.Több mint fél évszázaddal ezelőtt rámutattak arra, hogy az Egyesült Államok túlzott privilégiumokat élvez a dollár által, és az értéktelen papírfecnit felhasználta más nemzetek erőforrásainak és termékeik kifosztására.

Az amerikai dollár hegemóniája az instabilitás és a bizonytalanság fő forrása a világgazdaságban.A Covid-19 járvány során az Egyesült Államok visszaélt globális pénzügyi hegemóniájával, és milliárd dollárt injektált a globális piacra, így más országokat, különösen a feltörekvő gazdaságokat hagyva, hogy megfizessék az árat.2022-ben a Fed befejezte rendkívül egyszerű monetáris politikáját, és az agresszív kamatláb-emelkedéshez fordult, zavarva a nemzetközi pénzügyi piacot és más valuták, például az euró jelentős értékcsökkenését, amelyek közül sok 20 éves mélypontra esett vissza.Ennek eredményeként számos fejlődő országot nagyszámú infláció, valuta értékcsökkenés és tőkeáramlás szenvedett el.Pontosan ez volt az, amit Nixon kincstárának titkára, John Connally egyszer önelégültséggel, de feltűnő pontossággal megjegyezte, „a dollár a mi valutánk, de ez a te problémád”.

A nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek feletti ellenőrzéssel az Egyesült Államok további feltételeket állít fel más országok számára nyújtott segítségükre.Az Egyesült Államok tőkebeáramlás és spekuláció akadályainak csökkentése érdekében a kedvezményezett országoknak előmozdítaniuk kell a pénzügyi liberalizációt és a pénzügyi piacok megnyitását, hogy gazdaságpolitikájuk összhangban álljon Amerika stratégiájával.A nemzetközi politikai gazdaságtan felülvizsgálata szerint az IMF által 1985 és 2014 között az 131 tagállamára kiterjedő 1550 adóssággondozási programmal együtt további 55 465 politikai feltételeket csatoltak.

Az Egyesült Államok szándékosan elnyomja ellenfeleit gazdasági kényszerítéssel.Az 1980-as években a Japán által felvetett gazdasági fenyegetések kiküszöbölésére az Amerika stratégiai céljának szolgálatában, hogy szembeszálljon a Szovjetunióval és uralja a világot, létrehozta Plaza Accordot. Ennek eredményeként Yen felértékelődött, és Japánt arra kényszerítette, hogy megnyissa pénzügyi piacát és megreformálja pénzügyi rendszerét.A Plaza Accord súlyos csapást adott a japán gazdaság növekedési lendületére. Ezt nevezték később „három évtized”-nek.

Amerika gazdasági és pénzügyi hegemóniája geopolitikai fegyverré vált. Az egyoldalú szankciók és a „hosszú fegyveres joghatóság” megduplázódásakor az Egyesült Államok olyan hazai törvényeket fogadott el, mint a Nemzetközi Sürgősségi Hatalom Törvénye, a Global Magnitsky Emberi Jogok elszámoltathatóságáról szóló törvénye és az Ellenfelek szankcióiról szóló törvényét, és a végrehajtási utasítások az egyes országok, szervezetek vagy magánszemélyek szankcionálására. A statisztikák azt mutatják, hogy az Egyesült Államok külföldi szervezetekkel szembeni szankciói 933 százalékkal növekedtek 2000 és 2021 között. A Trump adminisztráció önmagában több mint 3900 szankciót vezetett be, ami napi három szankciót jelent. Eddig az Egyesült Államok gazdasági szankciókat vezetett be vagy vezette be a világ közel 40 országa ellen, beleértve Kubát, Kínát, Oroszországot, a DPRK -t, Iránt és Venezuelát, a világ lakosságának közel felét érintve. Az „Amerikai Egyesült Államok” a „szankciók Egyesült Államokká” vált. És a „hosszú fegyveres joghatóság” csak egy eszközre csökkent az Egyesült Államok számára, hogy az állam hatalmi eszközeit felhasználja a gazdasági versenytársak elnyomására.

Technológiai hegemónia – Monopólium és elnyomás

Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy megakadályozza más országok tudományos, technológiai és gazdasági fejlődését azáltal, hogy monopóliumi hatalmat, elnyomási intézkedéseket és a technológiai korlátozásokat használ a csúcstechnológiák területén.

Az Egyesült Államok a védelem nevében monopolizálja a szellemi tulajdont. Kihasználja más országok, különösen a fejlődő országok gyenge helyzetét, a szellemi tulajdonjogok és a releváns területeken működő intézmények állásaival kapcsolatban. Így az Egyesült Államok a monopólium révén túlzott nyereséget szerez.1994-ben az Egyesült Államok előmozdította a szellemi tulajdonjogok (TRIPS) kereskedelemmel kapcsolatos aspektusairól szóló megállapodást, kényszerítve az amerikanizált folyamatot és a szellemi tulajdon védelmének szabványait annak érdekében, hogy megszilárdítsák a technológiai monopóliumot.

1980 -as években a japán félvezetőipar fejlesztésének visszatartása érdekében az Egyesült Államok elindította a „301” vizsgálatot, a kétoldalú tárgyalások során hatalmát megerősítette többoldalú megállapodások révén, és azzal fenyegetőzött, hogy megjelöli Japánt tisztességtelen kereskedelem folytatásával, és megtorló vámtarifákat vezetett be, és arra kényszerítette Japánt, hogy aláírja az USA-Japán félvezetői megállapodást. Ennek eredményeként a japán félvezető vállalkozásokat szinte teljesen kiszorították a globális versenyből, és az 50 %-os piaci részesedése 10 % -ra csökkent. Eközben az Egyesült Államok kormányának támogatásával számos amerikai félvezető vállalkozás megragadta a lehetőséget, és nagyobb piaci részesedésre tett szert.

Az Egyesült Államok a technológiai kérdéseket ideológiai eszközként használja fel. A nemzetbiztonság fogalmának túlfeszítésével az Egyesült Államok mozgósította az állam hatalmát a Huawei kínai vállalat elnyomására és szankcionálására, korlátozta a Huawei termékek belépését az Egyesült Államok piacára, megszakította a chips és operációs rendszerek kínálatát, és más országokat kényszerített, hogy tiltsák a Huawei-vel történő kereskedést.

Az Egyesült Államok rengeteg kifogással állt elő, hogy a globális versenyképességgel belenyúljon a kínai csúcstechnikával rendelkező vállalkozásokba, és több mint 1000 kínai vállalkozást helyezett a szankciók listájára. Ezenkívül, az Egyesült Államok ellenőrzést alá helyezte a biotechnológia, a mesterséges intelligencia és más csúcskategóriás technológiákat, és megerősített exportkorlátozások, valamin a szigorította a befektetési szűrést. Elnyomta a kínai közösségi média alkalmazásokat, például a Tiktok-ot és a WeChat-ot.

Az Egyesült Államok kettős szabványokat alkalmaz a kínai technológiai szakemberekkel kapcsolatos politikájában. A kínai kutatók elnyomása érdekében 2018 június óta a vízum érvényességét lerövidítették a kínai hallgatók számára, akik bizonyos csúcstechnológiával kapcsolatos tudományágakban szakosodtak. Ismételt esetek fordultak elő, amikor a kínai tudósok és a hallgatók, akik az Egyesült Államokba mennek csereprogramokra és tanulmányozásra, indokolatlanul voltak hátráltatva.Az Egyesült Államokban dolgozó kínai tudósokat nagyszabású vizsgálatnak vetették alá.

Az Egyesült Államok megerősíti technológiai monopóliumát a demokrácia védelme érdekében. Azáltal, hogy kis blokkokat épít ki a technológiában, mint például a „Chips Alliance” és a „Tiszta Hálózat”, az Egyesült Államok a „Demokrácia” és az „Emberi Jogok” címkéit helyezte a csúcstechnológiára, és a technológiai kérdéseket politikai és ideológiai kérdésekké változtatta, úgy, hogy el tudja készítése más országokkal szembeni technológiai blokádjára. 2019 májusában az Egyesült Államok 32 országot vett fel a Prága 5G Biztonsági Konferenciára a Cseh Köztársaságban, és kiadta a prágai javaslatot, hogy kizárja Kína 5G termékeit. 2020 áprilisában Mike Pompeo, az Egyesült Államok államtitkára bejelentette az „5G Clean Path”-ot, amelynek célja a technológiai szövetség felépítése az 5G területen olyan partnerekkel, akiket a demokrácia közös ideológiájuk és a „kiberbiztonság” védelmének szükségessége köti össze. Az intézkedések lényegében az Egyesült Államok technológiai szövetségek révén fenntartsa a technológiai hegemóniáját.

Az Egyesült Államok számítógépes támadások és lehallgatások segítségével visszaél a technológiai hegemóniájával. Az Egyesült Államok már régóta hírhedt, mint a „hackerek birodalma”, és a világ minden táján végzett kiberlopásai felgyorsultak. Ezen kívül Mindenféle eszközzel rendelkeznek az átható számítógépes támadások és a megfigyelések elvégzéséhez, ideértve az analóg bázisállomási jelek használatát is. Valamint a mobiltelefonokhoz való hozzáféréshez az adatlopáshoz, a mobil alkalmazások manipulálásához, a felhőkiszolgálók beszivárgásához és a tenger alatti kábelek lopásához. A lista folytatható.

Az Egyesült Államok felügyelete válogatás nélküli. Bármi lehet a megfigyelés célpontjai, riválisok, de akár szövetségesek is, még a szövetséges országok vezetői, például Angela Merkel volt német kancellár és számos francia elnök is le volt hallgatva. Az Egyesült Államok által indított számítógépes megfigyelés és támadások, mint például a „Prism”, a „Dirtbox”, a „Irritáns kürt” és a „Telescreen Művelet” mind bizonyítják, hogy az Egyesült Államok szorosan figyelemmel kíséri szövetségeseit és partnereit. A szövetségesek és partnerek ilyen lehallgatása már világszerte felháborodást váltott ki. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, egy olyan weboldal, amely felfedte az Egyesült Államok felügyeleti programjait, azt mondta, hogy „ne várja el, hogy a globális megfigyelési szuperhatalom tisztelettel járjon el. Csak egy szabály van: nincs szabály”.

Kulturális hegemónia – hamis narratívák terjesztése

Az amerikai kultúra globális kiterjesztése a stratégiájának fontos része. Az Egyesült Államok gyakran kulturális eszközöket használt a világon hegemóniájának megerősítésére és fenntartására.

Az Egyesült Államok beágyazza az amerikai értékeket olyan termékeibe, mint a filmek.Az amerikai értékek és életmód egy kész termék a filmjeihez, TV-műsorokhoz, különböző kiadványokhoz, a médiatartalomhoz és a kormány által finanszírozott nonprofit kulturális intézmények programjaihoz.Így formál egy közvéleményt, amelyben az amerikai kultúra uralkodik és fenntartja a kulturális hegemóniát.John Yemma, az amerikai tudós, a The World Americanization című cikkében az amerikai kulturális bővítésben feltárta az igazi fegyvereket: a Hollywood, a Madison Avenue-i képtervező gyárak, valamint a Mattel Company és a Coca-Cola gyártási vonalai.

Különböző eszközök vannak, amelyeket az Egyesült Államok használnak kulturális hegemóniájának megtartására.A leggyakrabban az amerikai filmeket használják.Most a világpiaci részesedésének több mint 70 % -át foglalják el.Az Egyesült Államok ügyesen kihasználja kulturális sokféleségét, hogy vonzza a különféle etnikai hovatartozásokat.Amikor a hollywoodi filmek leereszkednek a világra, üvöltik az amerikai értékeket.

Az amerikai kulturális hegemónia nemcsak a „közvetlen beavatkozásban”, hanem a „média beszivárgásában” is megmutatja magát.Az Egyesült Államok által uralt nyugati média különösen fontos szerepet játszik a globális közvélemény kialakításában. Téma: az Egyesült Államok beavatkozása érdekében más országok belső ügyeiben.

Az Egyesült Államok kormánya szigorúan cenzúrázza az összes közösségi média társaságot, és engedelmességet követeli meg tőlük.A Twitter vezérigazgatója, Elon Musk 2022. december 27 -én elismerte, hogy az összes közösségi média platform az Egyesült Államok kormányával együtt dolgozik a tartalom cenzúrázása érdekében – jelentette be a FOX Business Network.Az Egyesült Államokban a közvélemény a kormányzati beavatkozás alá tartozik az összes kedvezőtlen megjegyzés korlátozása érdekében.A Google gyakran eltűnnek az oldalak.

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma manipulálja a közösségi médiát.2022 decemberében a The Intercept, egy független amerikai nyomozó weboldal kimutatta, hogy 2017 júliusában, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának hivatalos, Nathaniel Kahler utasította a Twitter közpolitikai csapatát. Például a Jedmenben elkövetett amerikai drón támadások igazolására azzal álltak elő, hogy a támadások pontosak voltak, és csak a terroristákat ölték meg, nem pedig a civileket.Kahler irányelve után a Twitter ezeket az arab nyelvű fiókokat egy „fehér listára” helyezte, hogy bizonyos üzeneteket felerősítsen.

Az Egyesült Államok kettős szabványokat gyakorol a sajtó szabadságáról.Különböző módon brutálisan elnyomja és elnémítja más országok médiáját.Az Egyesült Államok  nyomására az olyan platformok, mint a Twitter, a Facebook és a YouTube, nyíltan korlátozzák Oroszország hivatalos beszámolóit.A Netflix, az Apple és a Google eltávolították az orosz csatornákat és alkalmazásokat a szolgáltatásokból és az alkalmazásboltokból.Az Oroszországgal kapcsolatos tartalmakra példátlan drákói cenzúrát vezetnek be.

Az Egyesült Államok ellenzi a kulturális hegemóniát, hogy „békés evolúciót” kezdeményezzen a szocialista országokban. Megdöbbentő mennyiségű állami pénzeszközöket önt a rádió- és TV -hálózatokba, hogy támogassák ideológiai beszivárgásukat, és ezek tucatnyi nyelven bombázzák a szocialista országokat.

Az Egyesült Államok téves információkat fegyverként használ más országok megtámadására. Vannak csoportok és egyének, akik történeteket alkotnak, és világszerte rávilágítanak, hogy félrevezessék a közvéleményt szinte korlátlan pénzügyi források támogatásával.

Következtetés

Míg az igazságos ok megnyeri a bajnok széles támogatását, az igazságtalan elítéli üldözését.Az erő felhasználásának uralkodó és zaklatási gyakorlata, a gyenge megfélemlítésére, másoktól való részvételre, valamint a nulla összegű játékok játszása súlyos károkat okoz.A béke, a fejlődés, az együttműködés, és a kölcsönös előny történelmi trendjei megállíthatatlanok.Az Egyesült Államok hatalmával, és az igazságszolgáltatás becsapásával az önérdek kiszolgálására megkerülte az igazságot.Ezek az egyoldalú, egoista és regresszív hegemóniás gyakorlatok egyre növekvő, intenzív kritikát és ellenzéket vonzottak a nemzetközi közösség részéről.

Az országoknak tiszteletben kell tartaniuk, és egyenlőnek kell kezelniük egymást. A nagy országoknak úgy kell viselkedniük, hogy megfeleljenek státuszuknak, és vállalják a vezetést az állam-állam kapcsolatok új modelljének megvalósításában, amely párbeszédet és partnerséget tartalmaz, nem pedig a konfrontációt vagy a szövetséget. Kína ellenzi a hegemonizmus és a hatalmi politika minden formáját, és elutasítja a beavatkozást más országok belső ügyeiben. Az Egyesült Államoknak komoly önvizsgálatot kell végeznie. Kritikusan meg kell vizsgálnia, hogy mit tett, meg kell szüntetnie az arroganciát és az előítéleteket, és abba kell hagynia a hegemónikus, uralkodó és zaklatási gyakorlatait.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

26 gondolat erről: „(4129) Kínai elemzés

  1. Jó pár helyen kellett volna még beavatkozniuk, illetve általában hamarabb is. Az egész afrikai , ázsiai illetve kelet európai bagázs, akikkel folyton csak a baj van, diktátorok, elmebetegek.
    Ezt mindenképpen a szemükre lehet vetni. Persze érthető politikai okai vannak, hogy miért nem tettek így sokszor.

  2. Nem is értem, amikor emberek jönnek, hogy így Irak, meg úgy Szomália, meg Milosevics stb.
    ????
    Örülni kéne.
    Illetve, ha valami egy nagyhatalom, akkor viselkedjen úgy, mint egy nagyhatalom.
    Ne pedig úgy, mint egy banánköztársaság .

  3. 3: Szokja
    Igen barátom egy nagyhatalom viselkedjen nagyhatalomként!!!
    Oroszország nagyhatalomként rendet rak szomszédjánál akit
    ukrajnának hivnak = Nagyszerü dolog!!!
    USA akinek lakosságát mind tudjuk fegyencekböl, kurvákból és
    jötment csavargókból rakták össze, akik kiirtották az indiánokat
    rabszolgasorsra hordtak afrikaiakat, atombombával égetek el
    városokat plusz stb most gyáva módon korupt és hazaáruló
    vezetökkel megvert EÚ államokat szed rá hogy egyenlöre csak
    fegyverszálitással lépjen hadba Oroszország ellen …

  4. Amerika nagyhatalom, de a sok szép duma közben egy banditára hasonlít. Mottója: Csak saját érdek, ha kell hulljon a többi alárendelt féreg!

  5. „Ha a fasizmus valaha is megérkezik Amerikába, akkor az a liberalizmus képében fog jönni.”
    Ronald Reagan
    https://www.youtube.com/watch?v=Y2sMoykZ-lM
    Úgy látom, ez a fajta fasizmus nem csak Amerikába érkezett meg, hanem erre a blogra is.
    Örülni kéne…

  6. 6 – MM:
    Az USA bűnei elég szépen fel van sorakoztatva a posztban. ha „valakik” ezek után is atlantisták, akkor nyugodtan lehet jellemzésükre használni szalonképtelen szavakat.

  7. 7. Tibor bá’

    Vegytisztán imperialista háborúk demagóg támogatása és közben más földrészek, népek, nemzetek és kultúrák becsmérlése…, voltaképpen annak idején a III. Birodalom ifjú növendékei is így kezdték.

    Ödönnek a 4. hozzászólásban teljesen igaza van, voltaképpen Oroszország is most pont azt teszi, aminek „örülni kéne”.
    Hát akkor örvendezzünk együtt!
    Az USA sokkal inkább viselkedik egy szociopata bűnözőként aki előszeretettel keni a saját kuláját is másokra – Berlin, Kijev,… ugye…

  8. Az USA birodalmi politikát folytat vadnyugati módon. A Szovjetunió is birodalmi politikát folytatott, de szerencsére, amikor látta, hogy ez tovább nem megy, akkor feladta. Kína még nincs erre rákényszerülve, van mivel kereskednie, nincs szüksége rá, hogy más eszközöket kelljen használnia. Ugyanígy Oroszország is, van mit eladnia.
    „Az Egyesült Államoknak komoly önvizsgálatot kell végeznie. Kritikusan meg kell vizsgálnia, hogy mit tett, meg kell szüntetnie az arroganciát és az előítéleteket, és abba kell hagynia a hegenómikus, uralkodó és zaklatási gyakorlatait.”
    De abba tudja hagyni, meg tud változni? Aligha, amíg van hozzá ereje, ezt fogja folytatni, mert mást már nem tehet. Oda aligha jön egy Gorbacsov. Tehát nincs más megoldás, a többieknek kell rákényszeríteni a változást, ha meg nem, akkor tűrni. De úgy látom, a tűrésen már túl vagyunk.

  9. 9. kakukk

    Az a helyzet, hogy Oroszország birodalmi politikát folytat most is, erre az Ukrajna elleni támadás a bizonyíték. Az Orosz Impérium nem olyan, mint Kína, az orosz alapvetően nem kereskedő nép.

    Van egy furcsa „történelmi helycsere”, erről is lehetne írni egy külön tanulmányt, röviden a lényeg a következő:
    A nemzetállami és szakrális berendezkedés eltörlésére az első igazi nagy kísérlet a Szovjetunió volt. Ott nem a nemzetiség számított, hanem hogy jó és öntudatos szovjet állampolgár legyél.
    A sors fintora (vagy hogy kié, ki tudja), hogy a Szovjetunió felbomlásával előtérbe került az a két dolog, amit a Szovjetunió eltörölni akart: a vallás és a nacionalizmus.
    Ezzel szemben a demokratikusnak nevezett Nyugat kezdte meg a vallások összemosását és a nemeztállami berendezkedés és tudat eltörlését. Lásd az EU politikáját vagy az USA jelenlegi belső trendjeit.
    A mai Nyugat törekvése társadalmi szempontból sokkal közelebb áll a régi szovjet törekvésekhez, mint a mai Oroszország vagy a többi, volt exszovjet tagállam esetében, sőt, ott pont fordított a folyamat.

    Az Egyesült Államok a Brit Birodalom egyfajta reinkarnációjaként működött sokáig, de mostanra már ez sem teljesen igaz. Ahogy fordul a történelem kereke, minden korábbi birodalom próbálkozik az új helyének a megtalálásával, ez igaz a törökökre, a britekre és az oroszokra is. Ahogy viszont én látom a helyzetet, az eljövendő korszak nem az elmúlt évszázadok régi birodalmainak fog kedvezni, hanem a sokkal régebbi óbirodalmaknak, első helyen Kínával, utána Indiával majd a perzsákkal. Ha a törökök ügyesek, ebbe be tudnak kapcsolódni, de a régi oszmán álmokat el kell engedniük.
    Európa hatalmai kivétel nélkül egyre romló demográfiai mutatókkal rendelkeznek, ez történelmi léptékben leszállóág, mese nincs. Több generáción át tartó ismételt növekedés és stabilan 2,1 feletti érték kellene ahhoz, hogy a trend megforduljon, ez alsó hangon is egy-két évszázadnyi idő lenne.
    Az USA lakossága ugyan növekszik, főleg a bevándorlási politika miatt, ugyanakkor a populációs ráta ott is 1,78, ami a bevándorlás nélkül ugyanazt jelentené, mint Európa esetében.

    Két dolgot még érdemes tudni:
    1. Az USA-n belül a kaukázusi fehér rassz születési rátája pont olyan szar, mint Európáé, tehát a demográfiai/etnikai arányok változásban vannak, ezek 25-50 éven belül már igen látványos egyéb következményekkel fognak járni.
    2. Kína rátája is 1,7 körüli, egyes számítások szerint 2100-ra a kínai társadalom 500 millió körülire csökken.
    Tehát az évszázad végére sem az USA, sem Kína már nem az lesz, ami most.

  10. Miért nem találunk olyat , hogy List of wars involving The Russia?
    A cári birodalom és a sztálini éra ugyanúgy elfoglalta és kiirtotta a szibériai őslakosságot, mint ezt történt Észak Amerikában (amit az európaiak követtek el).
    Javaslom a 2001-ben készült rövidfilm a Mezitláb Szibériában megtekintését, ahol a hanti-manysik mesélnek erről! A Youtubeon megtalálható.
    Egyébként mondjatok egy olyan közép-vagy nagyhatalmat, amelyik nem élt vissza erejével. Kezdve a kicsikkel: Belgium, Hollandia, Francaország, Nagy-Britannia, Oroszország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Osztrák-Magyar Monarchia, Németország, Japán, Kína. Elég ennyi?

  11. 11. Kacor

    A cári birodalom ugyanúgy terjeszkedett, mint a nyugat európai hatalmak. Európában kevés volt a „szabad hely” viszont volt sok tengeri kijáratuk, így kialakultak a tengeri nagyhatalmak, amelyek a tengerentúlon „gyűjtötték be” a gyarmataikat.
    A cári birodalom elégtelen kikötővel rendelkezett, ellenben kelet felé hatalmas területek voltak, így szárazföldi hatalomként ők ebben az irányban gyűjtöttek gyarmatokat.
    Az eltérésből eredő sajátosság az, hogy amíg a cári birodalom a „közel külfödi” gyarmatait közvetlenül be tudta olvasztani a birodalom testébe, addig ez az európai birodalmak esetében okozott némi nehézséget egy másik kontinensen megszerzett gyarmat esetében.
    Itt válik ketté a keleti és a nyugati birodalmak birodalomépítő metodikája, ennek alapvető oka pedig a földrajz.

    Ugyanakkor a kiírott szibériai őslakosság nem egészen így igaz, voltak ott is súlyos atrocitások, de az orosz impérium közel sem dolgozott olyan „hatékonyan”, mint például az Észak Amerikába beszabadult európai gyarmatosítók. De ennyi erővel megnézhetjük Dzsingisz Kán birodalmát is, azok végiggyalulták fél Eurázsiát.

  12. 12 MangaMonguz
    Hát igen, az orosz birodalom a keleti népeit nem kiirtotta, hanem szépen eloroszosította.
    Ráadásul a szibériai területek igen alacsony népsűrűségűek voltak, így az oda betelepített orosz népesség hamar túlsúlyba került, főleg a nagyobb városokban.
    Most már a helyi lakosság zöme is orosz nemzetiségű, akik már generációk óta ott élnek.
    A kisebb nemzetiségek meg többnyire elvesztették gyökereiket, legfeljebb népművészeti körökben mutogatják.
    Habár ebben nem különböznek az európai gyakorlattól, nálunk sem élő már a nemzetiségek tényleges megléte, csak a kirakatban.
    Gyerekkoromban felénk a piacon a kofák még svábul, tótul is beszéltek, ma ilyent már nem látni sehol.
    Nemzetiségi származású iskolatársaim már meg sem tanultak szüleik anyanyelvén…

  13. 11 – Kacor:
    Ne mosd össze a dolgokat. Az Egyesült Államok az indián irtáskor is Egyesült Államok volt. Az Orosz Federáció csak 30 éves. A cári idők tetteit ne varrd a nyakukba.

  14. Ez nem kínai elemzés, ezt Noam Chomsky írta:

    „A globális Dél támogatásának biztosítása nem működött

    Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államok az angol nyelvű világon kívül milyen elszigetelt helyzetben van. Csak az európai elit van velük egyetértésben. De nem maguk a nemzetek, amelyeken belül nincs egység, hanem nevezetesen az elitek. Kivéve talán a franciákat. Ennyi az egész. A világ többi része nincs velük. A világ lakosságának 90%-a nem ért egyet a szankciókkal. Nemrég a müncheni biztonsági konferencián az USA mindent elkövetett, hogy megszerezze a globális Dél támogatását Ukrajnával kapcsolatban. Nem sikerült. Egyik ország a másik után állt fel, és azt mondta – ez nem a mi háborúnk. Mi békét és ennek a rémálomnak a végét akarjuk, nem pedig eszkalációt. India, Indonézia, Brazília, Kolumbia, Afrika és így tovább. Az amerikai delegáció vezetője, Kamala Harris azt mondta nekik, hogy amikor az egyik ország megtámadja a másikat, az egész világ veszélyben van. Ez homéroszi nevetést váltott ki. Ezt mondhatja az USA. De nem a globális Délnek. Ez egy vicc! Persze ők udvarias emberek, és csak udvariasan mondták nekik: nélkülünk. Mi pedig továbbra is Oroszországgal és Kínával fogunk kereskedni”.

  15. 11. – Tibor bá’ –

    Nálunk a feleségem mos, így nekem nincs szükségem rá!
    1776-ban jött létre az Amerikai Egyesült Államok, addigra az őslakosok nagyrészét már kiirtották.
    Értem a logikádat: Csak úgy lehet mindent értelmezni, ahogy Putyin szaval és ti utána mondjátok! Megnézte valaki a filmet, amit ajánlottam? Nyilván nem! Ugyanakkor történt, mint Észak Amerikában, de nem volt népirtás!? Sőt, a sztálini időket sem lehet említeni, mert azt mondjátok! Mert az nem tetszene Putyinnak és csicskájának!
    Ez a blogg kezd hasonlítani a Rákosi féle szemináriumokhoz, sőt, nem lehet mást mondani, csak az egysíkúan mantrázni, hogy az Orosz Föderáció az angyal és a Nyugat az ördög! Ennyi erővel szektát is alapíthatnátok!
    Most esett le: ha a cári Oroszország nem bűnös semmiben, akkor Magyarország (Magyar Királyság) sem lehet! MIvel akkor más volt az ország neve! Logikus! Hát, így is lehet gondolkodni(?) de ez kelepce. Száztíz éve hazudunk a történelmünkről, legendákat mantráznak történelem helyett. Bármit megtehettek és bármit le is tagadhattok és ráfoghattok másokra!

  16. 17: Kacor
    Nem kell megsértödni ha nem a Te véleményed az amit
    a töbség hangoztat, ez itt nem a HVG fórum-trollfarmja
    ahol csakis a haladó-felvilágosult eszméknek adnak teret.
    Álomvilágban éltek megint az lesz mint tavasszal az utolsó
    választásoknál, az interneten „elsöprö-erejü” diadalból
    nagy pofáraesés a moslék-koaliciónak …

  17. 17 – Kacor:
    Nem szokásom hosszú lére engedni a gondolataimat. Egyszerű mondatokat alkalmazok, ha ezeket se érted meg, és közismert kifejezéseket nem ismersz, azon nem tudok segíteni. Talán művelhetnéd magad.

  18. A következő írás hivatkozik egy másik kínai elemzésre, amely érdekes eredményt hozott.

    „Ami az ukrajnai békejavaslat mögött van: Kína nyárra a háború végét vetíti előre

    Peking — Miután az elmúlt évben elkerülte, hogy túl mélyen belekeveredjen Oroszország ukrajnai háborújába, Kína a múlt hónapban hirtelen békeajánlatot tett. E fordulat mögött valószínűleg az a kínai katonai szakértői előrejelzés áll, hogy a háború idén nyáron véget ér.

    Amikor több mint 200 világvezető és magas rangú tisztviselő gyűlt össze Münchenben a múlt havi biztonsági konferenciára, Wang Ji, Kína vezető diplomatája közölte a résztvevőkkel, hogy Kína hamarosan bejelenti tervét, hogy közvetítő szerepet vállal az orosz-ukrán konfliktusban.

    „Ki fogjuk terjeszteni Kína álláspontját az ukrajnai válság politikai rendezéséről és szilárdan a béke és a párbeszéd oldalán maradunk” – mondta Wang a február 18-i beszédében.

    Kína február 24-én, napra pontosan egy évvel azután, hogy Oroszország megkezdte invázióját, hivatalosan is bemutatta 12 pontos béketervét. A javaslat mielőbbi tűzszünetre szólított fel és arra, hogy mindkét fél kezdjen újra tárgyalásokat a békés rendezés érdekében.

    Maga a terv prózai, de azt a benyomást keltette, hogy Kína hirtelen aktív szerepet játszik.

    Peking nem ítélte el Oroszország invázióját, és nem csatlakozott a Moszkva ellen bevezetett gazdasági szankciókhoz sem. Bár Kína a múltban tűzszünetre szólított fel, vezetése nem volt hajlandó konkrét lépéseket tenni.

    Kína hirtelen változásának oka egy két hónappal korábban kiadott jelentéshez vezethető vissza, amelyet egy vezető pekingi agytröszt adott ki.

    A Katonai Tudományos Akadémia (The Academy of Military Sciences) közvetlenül a Népi Felszabadító Hadseregnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Bár a térképen nem lehet megtalálni, az intézmény Peking Haidian kerületében található, amely maga is otthont ad a nyugati hadseregek által a 19. században lerombolt Yuanmingyuan palota romjainak.

    Az AMS rendszeresen ajánlásokat és jelentéseket ad ki a Kommunista Párt Központi Katonai Bizottságának, a kínai fegyveres erők legfelsőbb döntéshozó testületének. Az akadémia élén egy kabinetszintű tisztviselő áll.

    Decemberben az AMS befejezett egy szimulációt az ukrajnai konfliktusról, amely a kínai kormányhoz közeli források szerint megdöbbentő eredményt hozott. A szimuláció szerint a háború 2023 nyara körül fog véget érni és Oroszország lesz a nyerő fél.

    A jelentés szerint mind az orosz, mind az ukrán gazdaság túlságosan kimerült lenne ahhoz, hogy a háborút a nyár után is fenntartsa.

    Lehetséges, hogy az eredményeket Oroszország javára ferdítették el, hogy Kína Moszkvába hajló vezetésének kedvében járjanak. Véletlenül azonban a tavaly decemberben az Egyesült Államokban elfogadott 45 milliárd dolláros segélycsomag is lejár a nyáron.

    Az amerikai Képviselőházban jelenleg a republikánusok vannak többségben, és a párt egyes tagjai szkeptikusak az Ukrajnának nyújtott bőkezű támogatással kapcsolatban.
    „Nem tudom, mi lesz ősztől az amerikai segélyekkel” – mondta a japán miniszterelnöki hivatal egyik magas rangú tisztviselője.

    Az Egyesült Államok adja az Ukrajna által kapott segélyek felét. Az az érv, hogy a tűzszüneti tárgyalások még azelőtt megkezdődnek, mielőtt ez a támogatás megszűnne, nem alaptalan.

    Az AMS jóslatának meghallgatása után Peking időben, a háború egyéves évfordulójára békejavaslatot dolgozott ki. Három célt tűzött ki maga elé, köztük az Európával való kapcsolatok helyreállítását.

    A kínai megfigyelő léggömb incidense mélyebb szakadékot okozott a kínai-amerikai kapcsolatokban. Japán az Egyesült Államokhoz csatlakozott a tajvani kérdésben.

    Peking azonban még mindig lát esélyt Európában. Bár az európai országok bővítik az Ukrajnának nyújtott fegyversegélyt, egyesek Németországban, Franciaországban és máshol is mielőbbi tűzszünetet sürgetnek.

    Peking úgy véli, hogy Európa még mindig nyitott a Kínába irányuló közvetlen befektetésekre és technológiatranszferekre és a régióval való jobb kapcsolatok gazdasági fellendüléshez vezetnének. Ennek fényében a kínai kormányban sokan azt követelik, hogy Peking még a tűzszüneti tárgyalások megkezdése előtt kapcsolódjon be.

    A második cél az Ukrajnával való baráti kapcsolatok fenntartása. Kína Ukrajnán keresztül vásárolt egy szovjet gyártmányú repülőgép-hordozót, és a hajót átalakította a Liaoning nevű hajóvá, az ország első hordozójává.

    Még akkor is, amikor a legtöbb nyugati ország támadta Kínát az emberi jogok megsértéséről szóló jelentések miatt, Ukrajna hallgatott a témáról.
    „Oroszországgal együtt nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük Ukrajnát” – mondta egy kínai kormányzati forrás. A béketerv tartalmaz egy rendelkezést a gazdasági helyreállításról, ami azt jelzi, hogy Kína már a gazdasági segítségnyújtást fontolgatja.

    A végső kívánatos cél az, hogy Kína játssza a vezető szerepet a tűzszünet elérésében. Hszi Csin-ping kínai elnök fontolgatja, hogy elfogadja Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását Moszkvába.

    „Az oroszországi látogatás sem túl korán, sem túl későn nem jöhet” – mondta egy, a kínai diplomáciában jártas forrás.

    Hszi számára a legjobb forgatókönyv az lenne, ha Oroszország és Ukrajna tárgyalásokat kezdene, miután a kínai vezető bemutatja Putyinnak a béketervet. Ez Kínát a tűzszünet valódi tárgyalópartnerének mutatná, és előnyös helyzetbe hozná, hogy a globális déli országokat maga mellé állítsa, különösen azokat, amelyek az USA-t és Kínát is távol tartják maguktól.

    Sok elemző úgy véli, hogy a háború hosszú ideig fog tartani, mert Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is elszántan törekszik az elvesztett területek visszaszerzésére. A nyugati országok egyre inkább bírálják Kínát, amiért állítólag fegyvereket szállít Oroszországnak.

    Ha Kína kudarcot vall a béketeremtő szerepvállalásban, annak következményei aláásnák Hszi tekintélyét és presztízsét. Még nem tudni, hogy a Hszi lojalistáival teli jelenlegi vezetés képes lesz-e a komplex tárgyalási készségeket és kitartó kitartást igénylő mutatványra.”

    Forrás: Nikkei Asia

  19. 2O. Zsolt
    ” A következő írás hivatkozik egy másik kínai elemzésre, amely érdekes eredményt hozott.”

    Kedves Zsolt
    Csak most vettem észre, hogy ugyanazt az írást közöltem – részben – amit az előbb magyar nyelvre tolmácsoltál.

  20. Remélem, Kína sikerrel jár, mert gyanúm szerint utána mi, azaz a B9 megyünk a húsdarálóba…

  21. 22. infos

    Szlovákia, igen, menni fog.
    Egyelőre mi, amíg OV. van hatalmon, addig nem megyünk. Ez 100%.
    Ugyanis ha beleáll, akkor bukik, el lesz seperve, így nem lesz hatalmon, amikor minket magyarokat hajtanak, ha pedig leveszik és valami helytartót tesznek a helyére akkor sem lesz hatalmon.
    Mellékesen menjenek a románok, szlovákok, horvátok, lengyelek, csehek meg a többiek, akiknek van amit meghálálni a fényességes nyugatnak.
    Nekünk magyaroknak nincs semmi tartozásunk feléjük! Ha csak trianonért nem kell hálásak legyünk.

    Eszi is a penész a nagy vízen túli ördögfattyakat, hogy ellenállunk! DE az idő fogy számukra és nem tudják a rövidsége miatt létrehozni a keleteurópai egységfrontot. Vagy ha mindenképpen akarják, rövidre zárják az ügyet és lerohannak. Szép kis demokratikus lépés lesz. Mondjuk én kinézem az USA-ból. Igaz akkor már nem tudják eladni kifelé, hogy a magyar önként ment neki a medvének. Megszállt ország leszünk.

  22. Ha nem találnak ki valamit az ukránok a tüzérségi lőszerek készletkisöprés ütemű fogyása ellen, amit nyárra datál összhangban más szakértőkkel Scott Ritter volt amerikai hírszerző tiszt, akkor négy hónap és elfogy a 155-ös lőszer. Valószinűleg ez alatt nem azt kell érteni, hogy egyetlen darab lőszer sem marad, hanem a harcokat érdemben befolyásoló mennyiség nem áll majd rendelkezésre.
    Hármas harapófogóba kerültek az ukránok.
    A harcolni képes élőerő utánpótlás az oroszokhoz képest töredék.
    A gazdaságuk összeomlása miatt telesen ki vannak szolgáltatva a nyugat kénye kedvének és a politikai széljárásna.
    Harmadik, a nyár derekán fellépő lőszerhiány.

    Már negyedik és ötödik problémát jelentő alpontok is látszódnak.
    A megmaradt lakosság kezd kifáradni és felteszik a kérdést, ez kinek a háborúja.
    Ők is látják, a nyugat ígéretekben sokkal jobb, mint a fegyverek szállításában. Eljutnak hozzájuk az olyan hírek is, hogy nyugat hajlandó az utolsó ukránig harcolni.
    Törés Zelenszkij és a katonai vezetés között. Politikai ellentét azért nem látszik, mert miden ellezéki pártot betiltott.

  23. 18 – ödön –

    Az az én bajom – tudom -, hogy én nem változtattam meg a nézeteimet, nem cseréltem köpönyeget és nem mentem át liberálisból a szélsőjobba. Nem gondolkodtatok még azon, hogy ez tűrhetetlen és az ilyenfajta hozzászólásokat be kéne tiltani? Sokkal jobb lenne nektek, ha magatokban lennétek és dícsérhetnétek magatokat agyba-főbe! Az is a bajom, hogy egy hatalom megtámad és lerombol egy nálánál kisebb és gyengébb államot. Szerintetek ez így van jól. Nekem más a véleményem!

  24. 15: Vajon a szocialista időkben a románok erdélyi magyarokkal szembeni atrocitásaira is azt mondod, ne varrjuk a 89-es forradalom utáni Románia nyakába?

    Nehéz elfogadni, hogy a mai Oroszországnak ne lenne köze a cári Orosz birodalom és a Szovjetunió időszakához, hiszen a Birodalom által meghódított szibériai területek feletti uralmat folyamatosan fenntartották, jogfolytonosságra hivatkoznak.
    A XV. századtól kezdve senki más nem uralta ezeket a területeket csakis az oroszok.

    A mai USA területének középső része viszont 1800-ban még a franciák területe volt, a nyugati oldal pedig a spanyol gyarmatbirodalom része volt.
    Persze azért a területek megszerzése után is volt még mit irtania az USA-nak, és ezekről az eseményekről sokkal jobb dokumentációval rendelkezünk, mint Szibéria történelméről…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük