Az Orvosi Kutatási Tanács Országos Egészségügyi és Fejlődési Felmérése (NSHD), más néven a brit 1946-os születési kohorsz (csoport), a mai napig működik, és az információk lehetővé teszik számunkra, hogy új ismereteket szerezzünk az egészségről – beleértve az agy működését és az Alzheimer-kór kialakulását. Abban a kiváltságban volt részünk, hogy folytathattuk Douglas munkáját, és valóban, ma is használjuk azokat az adatokat, amelyeket több mint hét évtizede kezdett gyűjteni.

2016-ban az Insight 46 néven a kohorsz 502 fő részvételével indított altanulmányt kifejezetten az agy öregedésével és a demenciával kapcsolatban, valamint az életútjukra gyakorolt hatásával foglalkoztak. A legmodernebb képalkotás és mesterséges intelligencia technológia segítségével azóta is megfigyeljük az agyukat.

Tanulmányaink eredményei számos fontos felismerést tártak fel, többek között:

• A gyermekkori kognitív funkció a 70 évvel későbbi kognitív teljesítményhez viszonyítva.
• Az oktatás nem csak növeli az egyed lehetőségeit, hanem jelentősen összefügg az agy egészségével a későbbi életkorban.
• Úgy tűnik, hogy a középkor az az időszak, amikor a magas vérnyomás és a kardiovaszkuláris kockázat befolyásolhatja a demencia kockázatát.
• Míg a középkorban bekövetkezett súlygyarapodásnak számos káros egészségügyi következménye van, a későbbi életkorban bekövetkezett fogyás bizonyos esetekben az agyi egészségkárosodás jele lehet.

Hogyan kezdődött az egész

Amikor a tanulmány elkezdődött, a feladatköre meglehetősen specifikus volt. Az Egyesült Királyság kormánya a második világháború után az infrastruktúra újjáépítésére törekedett, hogy felfedezze, mi akadályozhatja meg az embereket a gyermekvállalásban. Az országos születési ráta a 19. század közepe óta folyamatosan csökkent, és valóban aggodalomra adott okot legalább az 1920-as évek óta. A háború utáni munkaerő növelésének szükségessége azonban ezt különösen sürgető céllá tette. Ez összefüggött a csecsemő halandósággal, a családoknak nyújtott megfelelő támogatás elérhetőségével és minőségével kapcsolatos aggodalmakkal is, valamint azzal, hogy ez milyen mértékben segítette elő az anyák és a csecsemők egészségét és túlélését.

E kérdések kivizsgálására a Népesedési Vizsgáló Bizottság és a Királyi Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégium kinevezte Douglast, a közegészségügy iránt érdeklődő orvost, aki a második világháborús légitámadásoknak a gyermekek mentális egészségére gyakorolt hatásairól vált ismertté. Douglas egészségügyi látogatókat toborzott, akik kihallgattak minden anyát Nagy-Britanniában, aki 1946 márciusának egy adott hetében szült. Ez minden körülmények között jelentős eredmény volt, nem is beszélve egy olyan országban, amelyet éppen háború sújtott, és még mindig élelem és üzemanyag hiánnyal küzdött.

Az orvoslátogatók 13 687 anyát találtak, akiket megkérdeztek az egészségügyi és szociális ellátással kapcsolatos tapasztalatairól, és annak költségeiről (ez két évvel az NHS előtt történt), a baba egészségi állapotáról és túléléséről, valamint a család körülményeiről. Az eredményeket a Maternity in Great Britain című könyvben írták le.

Az eredmények rávilágítottak az egészségügyi látogatások és a közösségi csecsemőgondozási szolgáltatások előnyeire, arra, hogy a szegényebb családok csecsemői rosszabb egészségi állapotot és rövidebb túlélést mutattak, miközben a szülés költségei aránytalanul megterhelték a jövedelmüket. Ez évekkel a számítógépek megjelenése előtt történt, így az információkat kézzel dolgozták fel, ami rendkívüli eredménynek mutatkozott.

Helen Pearson tudományos újságíró a The Life Project című könyvében idéz néhány, a felmérés során feltett kérdést. A kérdések sok mindent elárulnak az akkori társadalomról.

• Ki látta el a férjét, amíg ezzel a babával ágyban volt?
• Sikerült megkapnia a teljes extra adagot, vagyis egy fél liter tejet naponta?
• Mennyit költött mellényekre, szalvétákra, alsószoknyákra, bakancsokra, motorháztetőkre, kendőkre, nadrágokra és gumilepedőkre?
• És mennyit költött fűzőkre, hálóingekre, nadrágokra és melltartókra?

Az Insight 46 kezdete

A mentális öregedés kutatási programjának kidolgozása során felismertük, hogy izgalmas új irányt jelentene az NSHD résztvevőinek agyvizsgálata.

A University College London (UCL) Neurológiai Intézetének Demencia Kutatóközpontjában végzett korábbi munkák kimutatták, hogy az Alzheimer-kór ritka genetikai formáiban szenvedő betegek MRI-vizsgálatai azt mutatták, hogy a tünetek megjelenése előtt túlzott agyzsugorodás következett be.

Ezenkívül az UCL telepítette az Egyesült Királyság első szkennerét, amely lehetővé tette az MRI és a PET egyidejű alkalmazását. Mivel az NSHD résztvevői közeledtek a 70. életévükhöz, és még mindig viszonylag egészségesek, ez egy izgalmas lehetőséget vetett fel: két csapatunk egyesítheti erőit, és kombinálhatja az egyedülállóan gazdag életút-adatokat a legmodernebb szkenneléssel, hogy feltárja a fellépő agyi változásokat. mielőtt a tünetek nyilvánvalóvá válnának egy születési kohorszban, ami korábban soha nem történt meg.

De izgalmunkkal együtt járt az aggodalom is: a vizsgálat tagjai kutatóklinikákra jártak, hogy átvizsgálják szívüket, ereiket és csontjaikat. Vajon most feljönnének-e Londonba, hogy radioaktív nyomjelzőt fecskendezzenek be ereikbe, majd egy órát feküdjenek a szkennerben? Hogy megtudjuk, fókuszcsoport-szakértőt béreltünk fel, hogy üléseket tartson a résztvevőkkel. Íme néhány visszajelzésük:

Most, hogy jobban bíztunk abban, hogy ez működhet, el kellett döntenünk, kit hívunk meg. Abban az időben körülbelül 3000 résztvevő volt Nagy-Britannia szárazföldi részén. Kidolgoztuk, hogy egy 500 fős minta ideális lenne az agy finom változásainak és azok hatásainak tanulmányozására, és ez megvalósítható. Ha napi két embert látnánk heti három napon keresztül, akkor évente 250 embert láthatnánk, tehát öt éven belül kétszer is.

Azt sejtettük, hogy azok, akik korábban a klinikára érkeztek, szívesebben utaznának Londonba, éjszakáznának, majd eltöltenének egy napot az UCL klinikai kutatólaboratóriumában. Gondosan ügyeltünk arra, hogy ne legyen olyan ok, ami miatt valakit nem kellene átvizsgálni, például klausztrofóbia vagy fém implantátumok. Aztán kimentek a meghívók az utazással és a szállodával kapcsolatos rendelkezésekkel, a várható részletekkel, és még egy brosúrával is a helyi látnivalókról és szolgáltatásokról.

Azok, akik beleegyeztek a részvételbe, számos különböző felmérésen estek át, beleértve a klinikai interjút, vérvételt, egy órás kognitív tesztelést, fizikai és neurológiai vizsgálatot, valamint hallás-, látás- és szaglásvizsgálatot. Végül jött a szkenner látogatása.

A tanulmány előrehaladtával, valamint a résztvevőkkel folytatott visszajelzések és szoros kapcsolatfelvétel nyomán további teszteket adtunk hozzá, beleértve a szívműködés részletes felmérését, lumbálpunkciót kínáltunk az embereknek (amelybe körülbelül 30%-uk beleegyezett), valamint a tevékenység és az alvás megfigyelését okosórával.  Mit találtunk eddig?

1. Az amiloid felhalmozódás a tünetek megjelenése előtt kezdődik

Azt találtuk, hogy a kohorsz „kognitívan normális” embereinek körülbelül 18%-ánál volt amiloid PET-vizsgálat, mint az Alzheimer-kórban szenvedőknél. Ez a megállapítás összhangban van más, a tünetekkel nem rendelkező emberekkel végzett vizsgálatokkal. Ezek az egyének valamivel gyengébb teljesítményt nyújtottak a kogníció teszteken, és kissé megnövekedett az agy zsugorodási aránya.

2. A gyermekek kognitív tesztjei az agyműködést jelzik az élet későbbi szakaszában

Azt találtuk, hogy a gyermekkorban értékelt kogníció körülbelül 60 évvel később jelezte előre a megismerést. Ez összhangban van az egész kohorszra vonatkozó korábbi megállapításokkal, ami arra utal, hogy a kognitív teljesítmény bizonyos aspektusai egy életen át stabilak. Ez azért fontos, mert a kognitív funkció nem csak az elméről szól, segít a mindennapi készségek kialakításában, támogatja az életminőséget, és végső soron megjósolja, mennyi ideig élünk.

A kognitív teljesítmény szintje azonban potenciálisan javítható. Ugyanebben a jelentésben az iskolai végzettség és a foglalkozás a középkorban a későbbi megismerést jósolták a gyermekkori kognitív pontszámok figyelembevételével. Ezt az egész kohorszban is láthattuk, ami ellentmond egy régi, néha még ma is hangoztatott érvnek, miszerint az oktatás nem más, mint az IQ jelzője. Más szóval a későbbi életkorban az iskolai végzettség és a foglalkozás típusa pozitívan befolyásolhatja a kognitív teljesítményt, függetlenül a gyermekkori kognitív készségektől.

Azt is megállapítható, hogy az oktatás nemcsak a lehetőségeket növeli, hanem jelentős hatással van az agy egészségére is.

3. A korai szív-egészségügyi ellenőrzések jelentősége

Az Insight 46 első publikációi közül néhány kimutatta, hogy a 40-es és egyes esetekben a 30-as éveiket taposók magas és emelkedő vérnyomása kisebb agytérfogatot jelez előre. Ennek számos lehetséges mechanizmusa van, beleértve a magas vérnyomás okozta mikroszerkezeti károsodást és a kis vérerek károsodásának nagyobb terhelését az agyban. Utóbbit az agy törékenységének jelzőjeként tartják számon, növelve a stroke, a demencia, a depresszió, a mozgáskorlátozottság és a halál kockázatát.

Hasonló eredményeket tapasztaltak a szív egészségével kapcsolatban is, egy olyan index segítségével, amely magában foglalja a vérnyomást, a magas vérnyomás elleni gyógyszerek használatát, a cukorbetegséget, a dohányzást és a túlzott testsúlyt. Ezzel szemben, a későbbi életkorban csökkenő vérnyomás bizonyos esetekben a rossz agyi egészség jelzője lehet.

Hasonló eredmények vonatkozhatnak a testsúlyra is. Egy nyomon követési elemzés megállapította, hogy a vizsgálat előtti két évben a testtömeg csökkenése amiloidot jelez előre.

Ezek az eredmények jelentős hatással vannak a közegészségügyre, és arra utalnak, hogy a szív egészségének és különösen a vérnyomásnak a rutinszerű ellenőrzését a szokásosnál jóval fiatalabb korban kell elkezdeni – valószínűleg 40 éves korban vagy az előtt.

4. Vérvizsgálat Alzheimer-kórra

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ha új gyógyszereket készítünk az Alzheimer-kór kezelésére, akkor valószínűleg a lehető legnagyobb előnyökkel járnak, ha a betegség korai szakaszában alkalmazzák őket, és a kognitív hanyatlás megelőzése egyértelműen előnyösebb lenne, mint a már korábban kialakult memóriaromlás lassítása vagy megállítása. Nem valószínű, hogy az Insight 46-ban végzett drága PET-vizsgálatok teljes populációt képesek lesznek kiszűrni, ezért nagy az érdeklődés a vérvizsgálatok kifejlesztése iránt.

Az amiloidot az agyból eltávolítani képes új gyógyszerek kilátásba helyezése még több okot ad az amiloidpatológia korai, olcsó és nagyszabású azonosítására irányuló erőfeszítések fokozására.

Hasonló eredmények vonatkozhatnak a testsúlyra is. Egy nyomon követési elemzés megállapította, hogy a vizsgálat előtti két évben a testtömeg csökkenése amiloidot jelez előre.

A teljes NSHD kohorszra kiterjedő tanulmányok összetett összefüggéseket mutattak ki a kognitív funkciók és számos testi funkció között, beleértve a tüdőt, a csontokat és a veséket is. Ez valószínűleg az agy és e szervek között megosztott biológiát tükrözi. Jelenleg azt vizsgáljuk, hogy ezek az eredmények hogyan kapcsolódnak az Insight 46-ban végzett agyegészségügyi intézkedésekhez. Hasonló „közös ok” történet vonatkozik a depresszióra és a kognitív funkciókra, és jelenleg azt vizsgáljuk, hogyan kapcsolódik a depresszió az agyhoz.

Másrészt úgy tűnik, hogy az egészséggel kapcsolatos viselkedés, mint például a dohányzás, a testmozgás és az egészséges táplálkozás valóban előrejelzi a kognitív funkciókat.

Hangsúlyoztuk az egészségügyi problémák előrejelzését, de ugyanilyen fontos a reziliencia megértése. Miért tudnak egyesek teljesen eligazodni ezeken a problémákon, vagy teljesen kikerülni őket, noha látszólag veszélyben vannak, a gének vagy bizonyos élethátrányok miatt? Ez a tiszta szerencsén múlik? De a szerencse természetesen csak egy másik módja annak, hogy elmondjuk, nem tudunk valamit.

Fedezd fel, mi jósolja meg az Alzheimer-kórt

Ez elvezet bennünket a nyugdíjba. A nyugdíjba vonulás az életünk egyik legjelentősebb átmenete, amit megtapasztalhatunk. Ennek ellenére meglepően keveset tudunk az öregedésre, így a szellemi öregedésre gyakorolt hatásairól is. A munka számos olyan mindennapi dolgot biztosít, amelyek fenntartják agyunk egészségét: fizikai aktivitás, mentális stimuláció, jövedelembiztonság, társadalmi szerepvállalás és mindennapi életünk szerkezete. Fennáll a kockázata, hogy nyugdíjba vonuláskor elveszítjük ezeket, hacsak nem találunk módot a karbantartásukra vagy pótlásukra.

Életút-tervezésével az NSHD ideális lehetőséget biztosít számunkra, hogy megvizsgáljuk a nyugdíjba vonulás hatásait számos egészségügyi kimenetelre vonatkozóan, beleértve az agy egészségét is, és reméljük, hogy a közeljövőben beszámolhatunk erről.

De talán a legjobb hozzájárulás, amit az Insight 46 tehet, annak feltárása, hogy mi jósolja meg az Alzheimer-kórt, az idős emberek fogyatékosságának és függőségének egyik legnagyobb okát. 76 éves korban a kohorsz vizsgálat még viszonylag fiatal. Azonban ahogy a résztvevők folyamatosan öregszenek, az Alzheimer-kór elkerülhetetlenül gyakoribbá válik.

Valójában egyes tanulmányok azt sugallják, hogy több mint 30% esélyünk van ennek az állapotnak a kialakulására, ha a 80-as éveink közepén túl élünk. Ezen esélyek csökkentése érdekében képesnek kell lennünk az egész életútra visszatekintenünk, hogy meglássuk, hol tudunk a legjobban beavatkozni. Említettük az oktatást és a szabadidős tevékenységeket, a szív egészségét, valamint a nyugdíjba vonulás utáni életminőség megőrzését. De az NSHD által nyújtott információk gazdagsága olyan lehetőségeket nyit meg, amelyekre még nem is gondoltak.

Tehát e célok eléréséhez fenn kell tartani az NSHD-t és az Insight 46-ot. Már elindítottunk egy újabb felmérési hullámot, amely 1000-re növeli a dedikált agyi vizsgálatokkal foglalkozó tanulmányi tagok számát. Azt akarjuk, hogy ezek a világ első, folyamatosan követett, bölcsőtől sírig terjedő tanulmányai legyenek az általános egészségről és az agy egészségéről. Célunk egy olyan egész életre szóló modell felépítése, amelyet mások is megvalósíthatnak, miután mi magunk nyugdíjba vonultunk.

Ez egy olyan útiterv, amely a jövőbeli kutatások hipotéziseit irányítja, de lehetővé teszi az izgalmas, új és ismeretlen irányokba való utazást is.

De végső soron az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, mi történik az agyban, ha megvizsgáljuk azt a halál után. Az Insight 46-nak már több mint egyharmada feliratkozott a halál utáni agyadományozásra.

Az NSHD életútja végül mindannyiunk számára teljes lesz. Ez azonban biztosan nem lesz a vége, köszönhetően a rengeteg adatnak és bizonyítéknak, amely továbbra is árad az Egyesült Királyság különböző születési csoportjaiból.

Miközben továbbra is tervezzük a jövőbeli értékeléseket, egyúttal visszatekintünk azokra a hihetetlen információkra, amelyeket az 1946-os résztvevők már szolgáltattak. Ennek során csak elképzelni tudjuk, mit gondolna James Douglas, ha láthatná 76 évvel később hol tart most a szülés költségeit vizsgáló tanulmánya.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________