Tibor bá’ fordítása online egy független orosz portáltól
Négy aggasztó jel az orosz gazdaság számára
Az orosz gazdaság sokkal jobb állapotban közeledik 2022 végéhez, mint azt sokan várták tavasszal, az ukrajnai inváziót és az azt követő nyugati szankciókat követően. A GDP csökkenése csak körülbelül 3%-ot tett ki, és az amerikai dollár árfolyama még mindig 65 rubel alatt van. Még a high-tech importra vonatkozó nyugati tilalom is, bár kihívást jelent, kezelhetőnek bizonyult. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Oroszország gazdasága kikerült a veszély zónából. Kockázatok továbbra is fennállnak. Megkértük Oroszország vezető befektetési bankjainak közgazdászait, hogy emeljék ki az elmúlt hónapokban megjelent új figyelmeztető jeleket.
Az olaj- és gázbevételek meredeken estek. Novemberben az olaj- és gázbevételek 866 milliárd rubellel (13 milliárd dollár) járultak hozzá az állami költségvetéshez, ami 2,1%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Ez nem jelent kritikus bevételcsökkenést. A valóságban azonban ennek az összegnek csaknem a fele (6,4 milliárd dollár) a Gazprom ásvány kitermelési adójának egyszeri befizetéséből származott. E pénz nélkül az olaj- és gázbevétel 48,9%-kal csökkent 2021-hez képest.
Ennek két oka lehet. Az első, a Gazprom jövedelmező európai piacára irányuló vezetékes gázexport szinte teljes leállása az Északi Áramlat gázvezeték lezárását és az azt követő robbanásokat következtében. A második, az orosz olaj árának esése, ami a novemberi olajbevételek 25,4%-os csökkenéséhez vezetett éves összehasonlításban.
Az orosz pénzügyminisztérium pénzt nyomtat a hiány fedezésére. A lyuk egy részét a Nemzeti Népjóléti Alapból be lehet tölteni, de ez önmagában nem lesz elég. Ha kizárólag az NWF-re támaszkodunk, az azt jelentené, hogy az alap likvid része a tervezett költségvetési hiánynak megfelelően 2025-re elfogy – jelentették a Központi Bank elemzői.
A pénzügyminisztérium idén ősszel a szövetségi hitelkötvény piacon nagyarányú hitelfelvételhez fordult a hiány fennmaradó részének fedezésére. Ezek a belső kölcsönök 1,44 billió rubelt (22 milliárd dollárt) gyűjtöttek a minisztérium számára. Ennek az összegnek 77%-a változó kamatozású kötvényekből származik, amelyek végső soron a jegybanki kamatokhoz lesznek kötve. E kötvények fő vásárlói vezető bankok voltak, amelyek korábban 1,39 billió rubel (21 milliárd dollár) kölcsönt vettek fel REPO-tranzakciókon keresztül. Ezért ténylegesen a rejtett pénzkibocsátásról beszélünk, amit az elemzők egyre gyakrabban jegyeznek meg.
Ennek nyilvánvaló következményei vannak: valószínűleg növelni fogja az inflációs nyomást, ami arra kényszeríti a Központi Bankot, hogy kamatot emeljen, és feláldozza a gazdasági növekedést. Azonban, nem minden közgazdász tartja ezt a rendszert inflációsnak. Viktor Tunev közgazdász úgy véli, hogy a modern monetáris elmélet szempontjából ennek a hitelfelvételi algoritmusnak nem lesznek jelentős gazdasági következményei. Ezeket a kölcsönöket „orosz QE-nek” nevezi: a Központi Bank szövetségi hitelkötvények formájában teremti meg a likviditást, ezzel párhuzamosan javítja az eszközök színvonalát és növeli a bankok forrásainak pénzellátását tőke bevonása nélkül.
A munkanélküliségi szint Oroszországban továbbra is a történelmi mélypont közelében van annak ellenére, hogy a külföldi vállalatok elhagyták a piacot és a gyárak bezártak. A legfrissebb hivatalos adatok azt mutatják, hogy októberben a munkaerő 3,9%-a volt munkanélküli (a mindenkori legalacsonyabb, 3,8%-os munkanélküliség augusztusban történt).
Ennek a paradoxonnak több magyarázata is lehet. Először is, Oroszország munkaerőpiaca mindig a fizetések csökkentésével válaszol a válságra, nem pedig a munkahelyek csökkentésére. Másodszor, az oroszországi juttatások alacsony szintje azt jelenti, hogy az állásukat elvesztő emberek a lehető leghamarabb bármilyen munkát elvállalnak.
Ráadásul Oroszország a „sűrített” munkaerőpiac közepette elindította katonai mozgósítását – mondta Rosztyiszlav Kapelyusnyikov, a Moszkvai Felső Közgazdasági Iskola Munkaerő-piaci Tanulmányok Központjának igazgatóhelyettese. A háborús mozgósítás és a kivándorlás miatt mintegy 1-1,5 millió ember elvesztése a munkaerőpiacról tovább rontja a helyzetet az egyre növekvő betöltetlen álláshelyek miatt.
Ez ébresztőként szolgál arra, hogy Oroszország munkaerőforrásai korlátozottak – mondja Alekszandr Isakov, a Bloomberg Economics Oroszországra, valamint Közép- és Kelet-Európára szakosodott közgazdásza. Mivel a gazdaságban nincsenek tartalék erőforrások, a mozgósítás megköveteli, hogy a „termelő” iparágakban (például feldolgozás, építőipar és szállítás) dolgozókat az állami szektorba tereljék. Mindez gátolja a potenciális gazdasági növekedést: a megnövekedett védelmi és állami kiadásoknak strukturális mellékhatásai vannak, amelyek az elkövetkező öt évben mintegy 0,5%-ra korlátozzák a potenciális éves növekedést, mondja Isakov.
Az orosz ingatlanpiacon jelenleg buborék van az olcsó jelzáloghitelek miatt. A jelenlegi, 7%-os kedvezményes jelzáloghitelek programja ez év végén véget ért Oroszországban. A jegybank és a számlakamara is többször kérte a program megszüntetését. Vlagyimir Putyin elnök azonban nemrég bejelentette, hogy a program folytatódik, igaz, valamivel magasabb, 8%-os arányban. Ezek a kedvezményes jelzáloghitelek az orosz ingatlanpiac túlmelegedését okozzák. Az elsődleges és a másodlagos lakáspiac kiegyensúlyozatlan (az új lakás és a „karbantartott” lakás árkülönbsége ma már 40%).
A támogatások több polgár számára tette megfizethetőbbé a lakhatást, akik úgy döntöttek, hogy a várakozás helyett jelzáloghitelt vesznek fel. A kereslet meredeken emelkedett, gyorsabban, mint ahogy a kínálat alkalmazkodni tudna, az árak pedig szárnyalnak. Moszkvában ma már lehetetlen komfortos lakást venni egy új épületben jelzáloghitel felvétele nélkül. Szergej Szkatov független pénzügyi elemző szerint azonban nem valószínű, hogy ez a buborék kipukkan: a fejlesztők a 2023 végén piacra kerülő lakások több mint 51%-át már eladták. További 10-20%-ot kell eladniuk. , ami akkor is teljes mértékben elérhető, ha a kereslet a nyári szintre csökken. A jelzáloghitel-portfóliók nem teljesítései szintén kipukkanhatják a buborékot, de a mindössze 0,4%-os (az elsődleges piacon pedig 0,15%-os) meghibásodási ráta miatt ez sem valószínű – mondta Skatov.
Az itt felsorolt egyensúlytalanságok egyike sem képes önmagában megölni az orosz gazdaságot. Azonban mindegyik komoly probléma, amihez az orosz vezetés hozzászokott, hogy költségvetési pénzekkel, például támogatott jelzáloghitelekkel oldja meg. A költségvetés bevételei azonban csökkennek, miközben a kiadások nőnek: csak a harmadik negyedévben 16%-kal nőttek a kiadások.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
“ az amerikai dollár árfolyama még mindig 65 rubel alatt van.”
Érdekes lenne ennyi rubelért dollárt venni. A feketepiacon 150 körül van a dollár, eladnék 1 millió dollárt 150 millió rubelért, majd hivatalosan vennék 2 millió dollárt, amit eladnék a feketepiacon…
Én azt látom, hogy nagyon szeretnék eszkalálni a problémákat, legfőképpen a háborút. Ahogy írta valamelyik cikk, vagy hozzászoló az USA vérszemet kapott.
Szerintem a fogyó idő egyre kényszeredettebb helyzetbe hozza a felbújtókat. Pl.Patriot rakétatendszert adnak most Ukrajnának, persze kimondottan védelmi célokból. A védelem erősítése tán nem a támadás egy formája?! A közvetett segítség= a támadással, a valódi ellenfél folyamatos gyengítése, lehetőség szerinti kivéreztetése.
Putyin tán nem látja ezt?! Meddig lehet csinálni?!
Vukics egyenesen kimondta, hogy látványos és egyre látványosabb, hogy a döntések a káosz irányába taszítják egész Európát.
Ha ez egyre szembetűnőbb- és most nem a Vukicsfélékre gondolok-egyre többek számára és egy Vukics nyíltan beszélhet erről a tv-ben és mindenhol, retorzió nélkül akkor az számomra azt jelenti, hogy trigger-esemény várható. Ugyanis a tömeges feleszméléshez is kell az idő és még az elején vagyunk. Most még csak a megkérdőjelezések fázisában. A feleszmélés és a valódi cselekvés között mindig eltellik egy kis v. több idő. Ezt már nem várhatják meg! A tüntetések meg semmit nem jelentenek. Azért nem is foglalkoznak ilyenekkel, mert az még a régi „hiszem, hogy így is hatással vagyok a rendszerre és váltást érhetünk el” alapú áldemokratikus szarság hite.
Sőt, talán ők hozzák létre ezeket, mintegy indulat levezetésének és így a valódi változás folyamat-hátráltatójának.
Jelen pillanatban még nincs felelősségrevonás pl. az egyértelműen inflációemelő szankciók miatt. Nincsenek valódi civil szervezetek, amelyek visszajelzést adhatnának a politikának. Nincsenek is számonkérhetők valójában.
Ehelyett egy őrült ámokfutást láthatunk. Már-már a parlamentarizmus alapvető látszatára sem figyelnek.
Szerintem Putyinnak lesz annyi esze- és van egy ilyen kifutása is az idővonalaknak-, hogy megelőzőt fog dobni, amit állítólag nem fog totális adok-kapok követni.
Most már csak azt nem látom, hogy hová?
Persze könnyen lehet, hogy ez sem jön össze, mint sok minden más se.
Valahogy összekuszálódtak a dolgok, az idővonalak ami jó hír, mert azt jelenti, hogy átírtunk valamit amely módosítja a megjövendölt eseményeket, kifutásokat.
De valahogy ezt a tömeges felébredést sem látom, bár a változás kétségkívül elkezdődött az emberekben.
Kár, hogy ennek a változásnak az eleje mindig a félelmekről szól, viszont nagyon is exponenciális.
Ezért is hívják tömegesnek egy szint fölött.
Ennek megvannak a maga léthullámelméleti magyarázatai, de közkívánatra eltekintünk ettől.?
1 – Radovan:
Magyarul a The Moskow Times cikkének igazságtartalmát kétségbe vonod. Ezt: ” Megkértük Oroszország vezető befektetési bankjainak közgazdászait, hogy emeljék ki az elmúlt hónapokban megjelent új figyelmeztető jeleket.” simám átlépted. És gondolom méltatlankodni fogsz, ha kijelentem, hogy hülyeségeket irkálsz össze bizonyíték nélkül.
A rubel árfolyama mesterséges, amit a valutabevételek kötelező átváltásával érnek el. Az olajbevételtől kezdve a civilek valutajövedelméig törvénnyel kötelezik az átváltást, ez a mesterséges kereslet növeli az árfolyamot, de ez a mesterséges árfolyam nem azonos azzal amekkora a tőkekontroll nélkül lenne.
Ami a GDP-t illeti abba meg beletartozik a lőszerek, rakéták és minden katonai eszköz előállítása is, amik jelenleg azonnal mennek Ukrajnába, hogy elfüstöljék őket. Ezek sem azonosak az olyan termékekkel amiket eladnak és bevételük származik belőle, ezek nem hoznak hasznot csak kárt okoznak.
4 – Tilinkó:
„nem azonos azzal amekkora a tőkekontroll nélkül lenne.”Feltételes mód! Ha a nagyanyámnak kerekei lennének, akkor omnibusz lenne. 😀
4. Tilinkó
„Ami a GDP-t illeti abba meg beletartozik a lőszerek, rakéták és minden katonai eszköz előállítása is, amik jelenleg azonnal mennek Ukrajnába, hogy elfüstöljék őket. Ezek sem azonosak az olyan termékekkel amiket eladnak és bevételük származik belőle, ezek nem hoznak hasznot csak kárt okoznak.”
Így van.
DE a fényességes nyugaton is beletartozik a GDP-be a szar kaja miatt megrákosodott tömegek kemo kezelésének ára (ami csak úgy mellékesen közel 1 millió forint/ adag), majd a krematóriumi hamvasztás költsége/bevétele. Na meg a műkörmös körömépítése, amit Gizike egy hét alatt leamortizál (ha már az orosz gránátok elpufogtatásával álltál elő).
3 Tibor bá: a dolog elég egyszerű. Vegyél rubelt, majd rubelért dollárt. 65 Rubelért :)))) Szólj, ha sikerült :))))
7 – Radován:
1971-ig az USA 35 dollárért 1 oz aranyat adott (elméletileg), csak éppen senki se élhetett az igérvénnyel. Két hete még 480 forint volt egy liter benzin csak éppen a kutaknál nem lehetett kapni. Ilyesmik léteznek. Putyin nem ad gázt csak rubelért. Ha át akarod váltani a dollárt csak 65 rubelt adnak érte. Akkor hogy van ez?
A dollár átváltása rubelre, bankon kívüli forgalomban Moszkvában, szignifikánsan jobb kurzussal történik mint a banki árfolyam.
Nem meglepő módon.
Mindössze ezt a tényt rögzíti Radován
“Akkor hogy van ez?” Egyszerű. Vegyél 65 Rubelért 1 dollárt. Nem fogsz tudni.
Hogy van ez? Te is árulhatod a házad 800 millió dollárért, és pár barátodnak beadhatod, hogy te egy 800 millió dolláros házban élsz, páran itt a fórumról el is hinnék 🙂 De a valóság az más. Pont mint az oroszok esetében. Hivatalosan 65-ön tartják, mert ennyit ad az orosz állam az elkobzott dollárokért. Mert processzort már senki sem ad rubelért.
9 & 10:
Én fordítok. Nem vállalom a felelősséget a szövegért, csak a fordításért.
9 Annyit még hozzáfűznék, hogy ez nem a prosperáló gazdaság jele, amikor begyűjtik a cégektől és a lakosságtól féláron a valutát. Magyarul a The Moskow Times cikkének igazságtartalmát kétségbe vonom.
Tudomásom szerint semmilyen platformon, bankon, stb. keresztül nem lehet USDRBL-t üzletelni, semmilyen árfolyamon.
Se 65-ért, se 85 ért, se 135 ért nem veszel rubelért dollárt. De milyen jól mutat, igaz e eetársak:-)
Én most a Saxo-n ugyan 71,37 et látok, de kötni hónapok óta nem lehet, szóval 1:1 be is „jegyezhetnék”, tökmindegy, mit szaroznak már 65-tel… ugyanolyan sima orosz hazugság, mint a csupán 3 %os GDP csökkenés (vagy végülis akármi más).
Kedves atlantista blogtársak!
Az általatok tagadott adatokat a „The Moskow Times” közölte. Ez pedig egy „független portál, ami az invázió óta Oroszországban be van tiltva. Nem hiszem, hogy orosz propagandát terjesztenének. Sokkal valószínűbb, hogy ti terjesztitek az atlantista propagandát.
A Moskow Times a hivatalos adatokat közölte, de az is hivatalos adat, az orosz jegybank közlése alapján, hogy a rubelárfolyam fenntartásához napi szinten milliárd dollárok mennek el. A valutatartalékuk rohamos csökkenése is hivatalos adat. A hivatalos GDP csökkenésbe pedig nincs még beleszámolva a lefoglalt 350 milliárd sem, ami egymaga a teljes orosz GDP 20%-a és ami várhatóan Ukrajnáé lesz háborús kárpótlásként.
Az oroszok és a perzsák új kereskedelmi folyosó létrehozásán ügyködnek, amíg Európa hősiesen a gazdasági és kereskedelmi öngyilkosságba szankcióztatja önmagát.
A perzsák nemcsak Azerbajdzsán, hanem Türkmenisztán felé is odakanyarítják a most épülő vasutat.
India olyannyira célállomás mindkét országnak, hogy a hatalmas projekt érdekében vasúti komphajók részegységeit már gyártják az indiai hajóépítők …
Mi pedig a „sparhelt és lovaskocsi” életszínvonal felé exponenciálisan haladunk, ha most még nem is látszik.
13 “Az általatok tagadott adatokat ” nem tagadok én semmit. Vegyél 65 rubelért dollárt, ennyi a feladat. Itt most nem az elmélet számít, hanem élesben a gyakorlat. Azt ugye lehet mondani, hogy 3 éven belül mind meghalunk, majd 3 év múlva azt mondani, ez túl rövid idő volt, de 3 év múlva most már biztosan… Nem lehet leellenőrizni. A rubel árfolyama nem ilyen, próbáld meg, és nem fog sikerülni. Ezért hülyeség egy propaganda cikkben ilyet írni. Írhatták volna, hogy a gazdaság szárnyal, azt úgysem tudja senki értelmezni, mert mihez képest? Észak koreához?
17 – Radován
Nyilvánvaló, hogy itt a nemzetközi elszámolást szolgáló devizaárfolyamról van szó, tehát amikor – ebben az esetben Oroszország – terméket ad el külföldre, akkor az éppen aktuális (deviza)árfolyam alapján történik az elszámolás (persze, figyelembe véve a fizetési határidőt). A bankok így váltják át a pénznemeket és nem azon törik a fejüket, hogy Tibor bá´, Radován vagy én tudunk vagy nem tudunk ilyen árfolyamon éppen valutát ismétlem valutát vásárolni, ebben az esetben orosz rubelt. Ez a nemzetközi, cégközi illetve bankközi forgalomban fel sem merül! Ezért nyilvánvalóan itt nincs semmi kamu.
Mert tudod, az nem úgy van, hogy mondjuk a leszállított kőolajért a MOL kofferekben viszi a készpénzt Oroszországba az eladónak, amit egy pesti vagy érdi bankfiókban vett ki előtte valaki tőlük.
16. János
Zsák a foltját, avagy suba subához, guba gubához. A jelenkori iráni kormány a középkorban tartaná a perzsa társadalmat, ha hagynák (de maguk az irániak nem fogják hagyni). Putyin hozzájuk dörgölőzik, kínjában. Ezek akárhogy fognak össze, nem lesznek tényezők.
„Putyin az év mérlegére vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy bár visszaesés tapasztalható, Oroszország határozottan vette a lépést. Emlékeztetett rá, hogy sokan összeomlást és gazdasági katasztrófát jósoltak neki, de az idei infláció valamivel több, mint 12 százalékos lesz, amivel az ország „sokkal jobban teljesít, mint sok G20-as ország, és magabiztosan bizonyít”. Fontosnak mondta, hogy a külföldi befektetéseket oroszokkal tudták helyettesíteni. ”
https://www.vg.hu/kozelet/2022/12/putyin-szerint-ukrajnanak-hamarosan-elfogynak-a-tartalekai
Elvileg az volt a cél, hogy az oroszok ne tudják a háborút finanszírozni, ne legyen forrásuk hozzá. Ez nem jött be.
Ne jussanak hozzá csúcstechnológiás eszközökhöz. Ez megvalósíthatatlan, minden csak pénz kérdése.
Az ország gazdasági és pénzügyi elszigetelése nem sikerült, sőt, felgyorsított a nyugat számára káros folyamatokat.
De ez nem csoda, hiszen tudható volt, hogy eladói pozícióban van olyan dolgokból, amire mindenütt szükség van, máshonnan nem pótolható, mint később kiderült, nem is akarják pótolni mások.
Amerika külkereskedelme nem jelentős az ország termeléséhez képest és abban sem volt meghatározó az orosz piac. Arra vigyáztak, hogy amire viszont nekik szükségük van onnan, az továbbra is jöjjön.
Akiket viszont tartósan padlóra lehetett küldeni, az Európa. Import szempontjából nem nélkülözhető Oroszország, a szükség nagy úr, ha nem jöhet közvetlenül, akkor jön átcímkézve, felárral. Export szempontjából viszont kiesett egy jelentős közeli piac, az űrt pedig gyorsan betöltötték mások. Ma már Európa semmi olyat nem tud exportálni, ami máshonnan ne lenne beszerezhető. Eddig az európai felárat még nagy nehezen sikerült megfizettetni azokkal a vevőkkel, akiket el lehetett kábítani azzal, hogy ez hagyományos minőség, nem távol-keleti termék. De az utóbbi időben ez már egyre nehezebben megy, már személyes gyárlátogatásokat szerveznek, hogy bemutassák, ez valóban itt készül (nem is nyugaton, hanem a környékünkön, az arab nem tud különbséget tenni) és nem csak egy, a Távol-Keleten gyártatott árú, amit drágábban rá tudnak sózni. Viszont a továbbiakban annyira megnő majd ez a felár, hogy eladhatatlanná válik.
Az oroszok a továbbiakban is értékesíteni tudják az áruikat, de mit tud majd eladni a Európa?
Az USA GDP jének 0.1% az amivel támogatja az ukránok honvédelmét.
A US Army, költségvetésének 1.2%.
A nyugati szövetségeseknek korlátlan anyagi forrásaik vannak. Az oroszok még egyenruhát sem tudnak adni a katonáknak.
Anyagi oldalról az oroszok bukóágon vannak.
21. Obsitos
Itt már senkinek sincsenek korlátlan lehetőségei.
Az erőforrások kimerelülőben.
Az un. anyagi lehetőséget mindig a természet adta és adja, no meg az emberek munkája.
Ezen természeti erőforrások pénzbeni, vagyis anyagi értelmezése egész addig játszható pl. pénznyomtatással és különféle manipulációs trükkökkel amíg nem érünk el ezen rendszer határaihoz.
Az alrendszerek, mint a pénzügyi is csak alrendszerek, a valósághoz annyi közük van ameddig a takarójuk ér.
A nyugat már rég halott. Bizonyos szempontból Oroszország A NYUGAT része, mert kapitalizmus van és ez igaz Kínára is.
Vége a dalnak, nincsenek győztesek.
A probléma lényege, hogy al-,al-, alrendszerekben gondolkodunk, mintha abszolutomok volnának. Nem véletlenül gondolkodunk így!- teszem hozzá.
A társadalom és gazdaságának komplexitása egy téves alapokon nyugvó kártyavár.
Ha nem érkeztünk volna el a határáig,
akkor már egy fajta digitális rabszolgaság lenne( félig-meddig az is van).
Az izmusok mögött egy nagyon egyszerű filozófia áll, amiben mi is pusztán mint erőforrások szereplünk és
annak is számítunk.
A politika meg a gazdaság sikerességét, kudarcát valamint a háborúk indítékait, igazságosságát stb. maszlagot be lehet kajálni,
de megfekszi a gyomrot.
Most kezdünk rosszul lenni a sok szartól amit lenyomtak a torkunkon. Majd kihányjuk és legközelebb kicsit jobban megnézzük, hogy mit eszünk meg.
A világ nem rossz hely, és valójában nem eshet bajunk. Most éppen Karácsony lesz!
Mindenki együtt lesz a szereteivel stb.
Ki kell hozni belőle a legtöbbet. Leginkább úgy, hogy nem a szarra koncentrálunk.
Boldog Karácsonyt Éva nénénknek és Tibor bátyánknak, valamint minden kedves blogtársnak!
Boldog Karácsonyt kívánok én is Évának és Tibor bá’-nak! Tibor bá’ ugyan nem vett komolyan, de én nem ismerem ki magam rajta.
Neki az kéne, hogy megegyem a vörös csillagot reggelire és utána bízzak a munkásosztály győzelmében vagy éhgyomorra várra a pusztulást? Nem tudom…. Ez a legfőbb bajom……
21. Obsitos
Ha az USA alól kikapják a dollár szőnyeget (már pedig a West-el szemben álló REST-nek épp ez a célja) akkor már ő sem lesz olyan nagy fiú. Az olajdodóból annyit nyomtatott amennyit nem szégyellett, még az inflációtól sem kellett félnie, mert szétterítette a glóbuszon. Ha a REST kivonul ebből az elszámolási rendszerből, akkor az USA lehetőségei is jelentősen szűkülni fognak.
Nem beszélve arról, hogy éppen most számolja fel az egyik erős szövetségesét, azaz az EU-t, aki még ha katonailag nem is tudott segíteni, de közvetve pénzügyi eszközökkel támogatta az USA-t. Lásd a 2008-as USA-ban indult pénzügyi válság negatív következményeinek EU általi elnyelése, na meg a számtalan háborút is lehetne említeni, amit közvetve Európa finanszírozott. Azonban ennek most már vége. Az olcsó nyersanyagtól és energiától megfosztott EU nem lesz képes már saját – jelenleg fennálló – életszínvonalát sem finanszírozni, nem hogy másét.
Mindez persze nem véletlenül történt.
De erről már volt szó itt a fórumon.
Boldog Ünnepeket Mindenkinek!
20.kakukk
…’ de mit tud majd eladni a Európa?”
Ezt, pontosan EZT kérdeztem én is nemegyszer.
Nekem az jön be , egyszerü, szinte gyermekesen primitiv felfogásom alapján, hogy ha bevételre, megélhetésre akarok szert tenni, nekem muszáj legyen valami ELADNIVALÓM!
Ez lehet úgyszólván bármi, végső esetben két dolgos karom, de vegyük sorjában: megélhetek ugyan mezőgazdaságból is, de az soványka kenyér lesz, abból a jelenlegi nyugati életszinvonal legalját sem kapirgálom.
Maradna az ipar, a tizfilléres nyersanyagokból száz forint értékü akármit előállitó ipar, de mi az istenből élek meg, miután a 80-as évek nyugati öngyilkosroham mián EGÉSZ iparomat csak
úgy, ingyen és bérmentve odaadtam Kinának?
Miből él a nyugat még mindig ilyen pazarul, miután már alig semmit sem gyárt?
Valaki már megmagyarázhatná nekem, szegény kételemis öregnek a nyitját.
25. Leginkább a tőkéből.
Olyan ez, mint a sertés bértartás. A tőkés ad malacot, takarmányt, te pedig felneveled, mondhatni a munkát végzed, mint Kína. A végén megosztjátok a profitot, természetesen aránytalanul a tőkés javára.
A bugi akkor kezdődik, amikor a bértartó rájön, hogy akár önállósíthatná is magát, ha már a munkát úgyis ő végzi. Szerintem ezt látjuk mostanság.
Olajszankció életbelépése december 5.
Ezen a napon az orosz Urals olaj 66 dollár volt
A WTI pedig 76.
Most az Urals 55 dollár, a WTI pedig 79.
December 5.-e óta az orosz tengeri szállítású olajeladás a felére csökkent.
Mai hír: “Kína legnagyobb hajózási társasága, a “China Cosco Shipping” megtagadja az orosz olaj szállítását – írja a Bloomberg.”
Ez is: a görög Avin International is bejelentette az orosz olaj bojkottját. Ez a társaság 35 tankerrel rendelkezik.
Nem fájnak a szankciók az oroszoknak ugye?
A sluszpoén, hogy az olcsó orosz Urals olajból készült üzemanyag jelentős részben kerül Ukrajnába – többek között a Mol finomítóiból is – és ezzel mennek az ukrán hadsereg járművei.
„…’ de mit tud majd eladni a Európa?”
Erről eszembe jutott az a kis filmecske 2-3 héttel ezelőttről, amiben Putyin egy autóval áthajt a Kercsi hídon.
És milyen autó volt az? 🙂
Itt meglehet tekinteni: #https://www.youtube.com/watch?v=3HDVQhS8wos
A Nyugat, benne nyugat Európa ‘temetése’ évtizedek óta zajlik a szovjet/orosz propagandában.
Aztán mégse akar kimúlni.
Konkrétan a németektél 6 vagy 7 millió munkahely betöltetlen.
Bármelyik parazita fiat valuta megtartása nem érdeke egy új – sokpólusú világrendnek.
Európa, Nagy-Britannia és az USA gazdasági erejének pusztulnia kell, ha meg szeretné az emberiség szüntetni a szegénységet és a negyedik ipari forradalmat elkezdeni.
Európát nemcsak ez a proxyháború (az 1997.-es NATO határokhoz való visszatérés) és az energiahiány, hanem a nato-n belüli kiskoalíciók is megbomlasztják.
Amelyik tagországnak gondolkodásban tehetsége van a hosszú távú nemzetstratégiához, az már spájzol és a termelő gazdaságát – ill. a lakosság szemléletét előkészíti (mozgósítási tartalék kivonása esetén se dőljőn be a hátország) az európai háborúkra.
Egy írás az orosz szankciók témájában.
Mellékesen, Guy Verfofstadt 2023. január 2.-i tweetjében foglalt táblázattal együtt, érdemes megnézni az eredményt!
https://tfiglobalnews.com/2023/01/07/the-report-card-of-western-sanctions-on-russia-is-out-and-its-nothing-you-have-imagined/
30. Zsolt
Az oroszok elleni szankciókról már egy ideje van egy sajátságos gondolatom, amit még nem osztottam meg és érdekelne a véleményetek.
Szerintem ez azt a célt szolgálja, hogy a sűrű üzleti összeköttetéseket a nyugati országokkal, cégekkel megszüntesse, hogy ezek az érdekek ne akadályozhassák az elkövetkező háborút, illetve addigra a nyugati cégek, országok alternatívákkal helyettesítsék ezeket a gazdasági kapcsolatokat, hogy ne a háború kezdetekor a felfokozott helyzetben érje az a sokk, ami most. Röviden ez már felkészülés az eljövendő háborúra.
Így rögtön értelmet nyernek az „eredménytelen” szankciók állandó újabbakkal megfejelése.
31 – Kamionos
Komoly politikai vagy politikai-gazdasági döntések sosem csak egyetlen egy célt szolgálnak. Az adott esetben ezek a szankciók hatással vannak mindkét félre, kétéltű fegyverként is működnek. A szankciók hatása a szankcionált országok esetében sokszor a végeredményt véve olyan, mintha a szankcionált ország erős protekcionista politikát folytathatna – nem véletlen, hogy a Nyugat által ellenőrzés alatt tartott szervezetek, mint a Kereskedelmi Világszervezet ezt szigorúan tiltja a tagjainak, a felvétel egyik alapkövetelménye annak vállalása, hogy biztosítva lesz a „tőke és társai” szabad áramlása az etatizmus rovására. Persze, amit lehet Jupiternek, azt nem lehet a kis ökörnek…
A szankciók hatása sok esetben tehát nagyon jótékony is lehet. Elég, ha csak a mezőgazdaságra gondolsz!
Pár éve, például Putyin orosz üzletemberekkel találkozott, akik a mezőgazdaságban voltak érdekeltek. Az érdekelte őket a legjobban, hogy biztosan maradnak-e hosszú távon a szankciók! Merthogy nekik az az érdekük, ha hirtelen feloldanák őket, az ő hosszú távú befektetéseik nem térülnének meg, üzletileg teljesen logikus a dolog, ha belegondolsz. Nem azt állítom, hogy ez minden egyes iparágnál így van, de a „képlet” egyáltalán nem egyedi, sokszor a szankciók hatására egyes hazai iparágak nagyon megerősödhetnek.
Szerintem a szankciók legalapvetőbb lényegére viszont te is rájössz, hogy ha felteszed a kérdést, hogy kinek érdeke és kinek nem egy gazdaságilag – ne adj Isten akár politikailag is! – integrált Eurázsia. Európának és népeinek? Ázsiának és népeinek? Esetleg másnak?
A te által felvázolt helyzet is a szankciók egyik hatása, de szerintem nem ezért lettek kitalálva. Ez egy okozat, nem ok. Az ok a fenti kérdéssel függ össze. Az olcsó nyersanyagoktól megszabadított Európa még inkább gyenge, kiszolgáltatottabb, súlytalanabb a világban, s így még könnyebb uralni. Egy, a deindusztralizáció útjára lépett kontinens nem lehet versenyképes a világ már régióival, ahol nincs energiaválság meg ilyen-olyan alapanyagválság. Szerintem 2023-ban például szívás lesz gázolaj (dízel) fronton, többek között. Ez pedig automatikusan érinteni fogja az egész ellátási láncolatot, szinte minden terméket. Jobb esetben „csak” árilag, rosszabb esetben akár súlyos hiánytünetek is felléphetnek majd. Meglátjuk, de sok jóra nem lehet számítani Európában.
Lehet, hogy mások máshogy látják vagy valami még valami más is az eszébe jut a kérdésed kapcsán, nekem ezek a gondolatok jutottak elsőre az eszembe.
32 – Zsolt:
Ezek a szankciók elsősorban Európát sújtják, kisebb mértékben Oroszországot. Mind a kettő az USA érdeke. De a kitalálója feltételezte, hogy Oo-ot nagyobb mértében fogja sújtani, Európát pedig kevésbé.
33 Tibor bá’
„De a kitalálója feltételezte, hogy Oo-ot nagyobb mértében fogja sújtani, Európát pedig kevésbé.”
Ezt még az első néhánynál hihető lenne, de már a kilencediknél? Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy vagy teljesen alkalmatlan, vagy más a szándéka a kitalálójának (vagy ezt az utasítást kapta). Egyik sem jó jel. (igaz, jönni lehet a magyarázattal, hogy jó az, csak mi hülyék nem jól látjuk, meg várjuk ki a végét…)
Kétségtelen, hogy valami választ kellett adniuk, de észre kellett volna venniük, hogy Európának már semmilyen lehetősége sincs azon kívül, hogy azt mondja, hogy nem helyes, de ki nem sz…?
31. Kamionos
Most is megy a boltolás Európa és Oo. között csak fű alatt. Azaz közvetve, közvetítőkön keresztül. Szerbia egy ilyen nagy átcímkéző állomás 2015-től. Ez is csípi a USA szemét (ti. ereszt a szankciós csap, ami neki egyáltalán nem jó), valószínű ezért megy a szarkavarása Koszovó kapcsán (érezzék a szerbek a törődést).
Még egy ilyen átcímkéző hely FOo. volt, amit időközben sikerült az amerikaiaknak kiiktatni a narancsos forradalom leverése miatti EU-s szankciózással.
De ez a szankció sem fog működni míg a világ a világ. Előbb utóbb Európa is felébred, ha nem másért, akkor a bendője miatt. És akkor vagy engednek a kormányok a népnek, vagy el lesznek hajtva. Ezért is lenne jó az USA-nak egy európai háború, mert akkor lehetne mire hivatkozni a szarcunami kapcsán és a hagyományos orosz-EU ellátási vonalak sem állnának helyre.
A bökkenő ezzel kapcsolatban, hogy az európai polgár már nem kíván meghalni a fronton, még a saját jóléte érdekében sem. Főleg nem Amerikáért. Talán a dilis lengyelek és baltik rávehetők egy ilyen öngyilkos akcióra, de a többi biztos nem. Mi már nyíltan ki is jelentettük, hogy nem sorolunk be az USA mellé (azért ez merész!). Románok annál okosabbak, mint hogy nekimenjenek a muszkának. Sőt ahogy írta valaki egy másik fórumon, egyedüli országként, még a SZU licenc alapján gyártott kerekes és lánctalpas fegyvereiket sem adták át az ukránoknak, pedig azokat tudnák azok használni, előzetes kiképzés nélkül is.
Érdekes nem?
Mindent átengednek a területükön Ukrajnába, de a saját elavult technikájukat azt nem. És ezt az USA elnézi nekik, akkor amikor már mindenkiből kipréselte a szart is.
Hogy mi lehet az oka ennek, arra két választ találtam.
1. Hasonlóan Antonescu régens/tábornokhoz – aki meggyőzte a kefebajszast, hogy ne kelljen mind a három hadseregét kiküldenie Oo.-ba (ugyanis a magyarok otthon tartanak egy egész hadsereget, ami támadást eredményezhet Ro. ellen – most is meggyőzték az USA-t, hogy kellenek azok az eszközök a rebellis magyarok ellen.
2. Annak okán, hogy a románok kiküldenék a SZU eredetű fegyvereiket Ukrajnába, nem szeretné csereként felfegyverezni Amerikai fegyverekkel Romániát, ahogy a lengyelekkel is teszi. Nem bízik meg annyira Ro.-ban, hogy átadná nekik a tömeges nyugati nehéz technikát. Vagy mert átállhat, vagy mert túlon túl megerősödne regionálisan, ami már az USA érdekeit és sértené. Inkább maradjon nála az öreg SZU technika.
35 – Bendegúz
„Még egy ilyen átcímkéző hely FOo. volt, …”
Az oroszok csodálkoztak is rendesen, hogy milyen bőséges és változatos a tengeri herkentyűk mennyisége, amelyeket a fehéroroszok a tengerükben halásznak és küldik tovább Oroszországba, pedig azt a tengert még nagyítóval sem sikerült máig megtalálniuk a térképen! Nem is szólva a déli gyümölcsökről; valószínűleg tényleg nagy a baj a klímával, Minszktől kicsit délre már pálmafák nőnek! 🙂
Szerbia meg ugyancsak hasonló gondokkal küszködik….
36. Zsolt
Kíváncsi lennék a véleményedre (mondjuk, nem csak a tiédre), azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy egyedüliként (mi nem számítunk, mert nekünk mér nincs) a románok nem küldték ki a SZU nehéz technikát az ukránoknak. Szerinted, mi lehet e mögött?
37 – Bendegúz
Nem tudom biztosan.
Kérdés, hogy azok az országok, akik elküldték a volt szovjet haditechnikájukat Ukrajnába, kaptak Nyugatról helyette pótlást (részben csak ígéret formájában), de nagyon kérdéses az, hogy a pótolt régi technika arányban van-e a valóban modernebb nyugati harcfelszereléssel, ami azonban drágább és ezért /is) mennyiségileg mindig kevesebbet kaptak az elküldött haditechnikához képest. Tehát mennyiségileg egyáltalán nem jártak jól ezek az országok. Ha mennyiségileg akarják pótolni ezeket, akkor viszont már egyértelműen nagy extra anyagi teherről lehet beszélni.
A románok lehet, hogy úgy gondolják, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok, ráadásul, ha az a bizonyos túzok tyúkméretű…
Nem tudhatjuk, hogy miféle tervek vannak a jövőre nézve, mit tud a román hadsereg parancsnoksága, mondjuk Moldovával vagy Észak-Bukovinával kapcsolatban.
Vagy ahogy te írod, a másik oldalról óvatosak, az amerikaik nem bíznak igazán a románokban….
Sajnálom, nem hiszem, hogy több infóm van e konkrét ügyben, mint neked.
38. Zsolt
Köszönöm. Nem is vártam, hogy konkrét infókat adj, hisz honnan. Hanem csak, hogy te mire tippelsz ez román tartózkodás ügyében.
Szerintem per pillanat sem a lengyelt sem a románt (minket aztán végképp) nem engedik be Ukrajnába az Amerikaiak. Úgy, hogy e miatt nem kell tartalékoljanak a románok. Inkább egy nyugati irányú támadás miatt. Mert mi van akkor, ha az orosz egy magyar-szerb becsatolással elvágja őket a gazditól? Akkor neki kellene menniük ennek a „gátnak”, ha nem más az USA utolsó próbálkozása keretében. Ti. ez a korridor gyakorlatilag a senki földjére tenné mind a románokat, mind a bolgárokat.
Egyébként azért sem engedné az USA a területfoglalást Ukrajna kárára, mert az aztán tényleg felborítana a jelenlegi státuszkót. Ettől kezdve nem lehetne hivatkozni a nemzetközileg elismert határokra, főleg úgy, hogy a területszerzés a NATO/USA beleegyezésével történt. A nyugat még egyszerűbb ügyekben sem enged, mint mondjuk Románia és Moldva egyesülése. Ha ezeknek lehetne, akkor Kínának miért nem? Főleg, hogy az a darab sziget, még a nemzetközi jog szerint is hozzá tartozik!
De ez még csak a kisebbik baj lenne, egy NATO legalizálta Ukrajnából történő területrablás kapcsán. Ahogy ez megtörténne, az ukránok elárulva éreznék magukat, és nem is kellene más az orosznak, mint megígérni, hogy ha mellé állnak és elkergetik az áruló Kijevi társaságot, együtt visszaszerzik a lengyel-román duó által ellopott földeket. Kb. egy nap alatt fordulnának meg az ukránok. És ezt a mellékes körülményt ott a Potomák folyó partján is nagyon jól tudják. Úgyhogy egyelőre sem Lo., sem Ro., sem a mi területeink nem fognak nőni.
Tegnap olvastam bizonyos James G. Rickards ,Ukrajnának nem éppen hízelgő vizionálását.
https://index.hu/kulfold/2023/01/08/orosz-ukran-haboru-cia-tanacsado-katonai-vesztesegek-egyesult-allamok-fegyveres-tamogatas-nuklearis-fegyver/
Nem tűnik sikersztorinak,valaki ismeri az írót a Wiki-n túlról?
Nahát.Kabai D.L épp erről ír.
Gyanús is volt,de hogy így folyna egy felmérés az hajmeresztő.És logikus is lehet.
https://bekialtas.blog.hu/2023/01/09/1081_bekialtas_vigyazat_internetbazar
Putyin jelezte, hogy ő nem veszíthet: az USA jelezte, hogy Putyin nem nyerhet
Ám szvsz nem lesz itt atomháború. Nem lesz, mert ahogy az atlantisták saját kis elpuhult feneke kapná az első vesszőcsapást, gyorsan megszületne a béke. Az atlantista vezetők addig bátrak, amíg az igazi pusztulás, élőerő áldozat az ukrán földön, ukrán emberek rovására történik. Mindaddig tiszta nyereség számukra a sztori. Attól a pillanattól kezdve, hogy ez az USA nak valóban fájni kezdene, gyorsan kiegyeznének: nyilvàn újfent az ukránok rovására. ( Magát a háborút is le lehetne röviditeni,ha a nyilvànosság elé tárnák, hogy USA cégek és lobbicsoportok miként nyerészkednek a háborúban. Az ukránoknak pusztulás, nekik milliárdok: ezt nagyon kedvelik.)
Azonban ha a veszteség megérintené őket, másként szól a harsona. 1983 át követően azonnal elhúztak Libanonból is, amikor a pàlyakezdő Hezbollah elég szép veszteségeket okozott nekik.
A Keresztapa a könyvben azt kérdezi a bizalmasától, mielött megfontolja a csapást a kapzsi filmproducer ellen: ‘ gerinces ember ez’,?
A válasz ‘ nem’ volt, akik olvasták a könyvet, tudják, ez mit jelent. Putyinról már ismert, hogy ‘ gerinces” ember. Az elpuhult , hedonista atlantisták? A legkisebb mértékben sem. Igaz a cinikus mondás: ők csak az utolsó ukránig fognak harcolni .
Csak nem működnek mégis a szankciók? Nohát…
„Oroszország, a világ legnagyobb olajexportőre napi 160 millió eurót veszít az Európai Unió olajembargójának és a G7-ek árplafonjának együttes hatása miatt – derül ki a helsinki székhelyű, független kutatószervezet, a Centre for Research on Energy and Clean (CREA) friss jelentéséből.”
Miközben a brent olaj 80 dollár körül van, addig az orosz urals olaj ennek kb. a fele. Főleg a tengeri szállításúé. A kitermelési és szállítási költségek mellett van ezen még egyáltalán haszon?
#https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230112/felperzseli-az-orosz-gazdasagot-az-eu-csodafegyvere-590012
„Oroszország a szankciók miatt a világpiaci ár feléért tudja eladni az olaját”
#https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230110/oroszorszag-a-szankciok-miatt-a-vilagpiaci-ar-feleert-tudja-eladni-az-olajat-589406
43 – Gyarmathy:
Számold ki, hogy járok: Fele annyiért adom, de háromszor többet.
44. Tibor bá,
Jól hangzik, csakhogy a fél világon átszállítani nincs elég kapaciás. Másrészt van egy pont, ahol akármennyit adok el, nem éri meg, mert a költségek elérik vagy meg is haladják a kapott árat. Az oroszok kb. itt tartanak.
(Moderáljál csak nyugodtan Tibor bá. A blogod lesz szegényebb, ha nem engedsz hozzászólni én viszont gazdagabb leszek azzal az idővel, amit nem itt töltök).
45 – Gyarmathy:
Ha csal úgy vagy képes hozzászólni, hogy a másikat lehülyézed, akkor nem sokat veszítünk veled.
Tibor bá,
Senkit nem hülyéztem itt.
A másik topikban igen, de szerintem jogosan.
Hidd el semmit nem veszítek, ha kitiltasz, sőt…. 🙂
Egy veszteséggel értékesített termék értékesítését megháromszorozni, az hungarikum.
Ma pénteken 13-án mitadazisten gázvezeték robbant
Litvánia Lettországi határánál:
*https://hvg.hu/vilag/20230113_Robbanas_tortent_egy_gazvezeteken_Litvaniaban_egy_falu_lakoit_evakualtak
Újabb csapás az Oroszoknak?
Vagy az Európai Úniónak???
43. Gyarmathy
„Miközben a brent olaj 80 dollár körül van, addig az orosz urals olaj ennek kb. a fele. Főleg a tengeri szállításúé. A kitermelési és szállítási költségek mellett van ezen még egyáltalán haszon?”
Úgy emlékszem, hogy az amcsi palaolaj kitermelési költsége 80 dolcsi körül van. Az oroszé 20 dolcsi. A szállítási költsége is hasonló arányban kedvezőbb az orosznak.
Hiányoznál! Hubabbal együtt a nem habzó szájú ukrán párti vélemény vagytok itt. Gondolkozásra ösztönöztök. A többiek leginkább csak dühítenek.
50. Kamionos,
Köszi, rendes vagy! 🙂
Az urals olajon, amit az oroszok Ázsiába szállítanak, már csak fillérek vannak, sőt bizonyos hírek szerint már időnként ráfizetéses. Nem nehéz belátni, hogy 40 dolláron hordónként már túl sok haszon nem lehet.
Ez a jelenlegi állapot persze, meglátjuk, mit hoz a jövő. Február 5-től újabb szankció lép életbe, miszerint a nyugati világ nem vesz orosz kőolaj származékokat sem.
A szankciók ugye arra kellenek, hogy ne tudja Oroszország finanszírozni a háborút. Az a szöveg ment, aki olajat, gázt vesz az oroszoktól az pénzeli az Oroszországi inváziót.
Oroszország szankciók általi kivéreztetése folytatódik.
Látványos eredmények. Európa és Oroszország kereskedelme 2022-ben soha nem látott mértékben növekedett. Lássuk ki, mennyi többletpénzzel támogatta az inváziót.
Kereskedelmi többletek.
Németország 33%
Franciaország 84%
Lengyelország 24%
Hollandia 51%
Cseh 31%
Spanyol 51%
Románia 55%
Horvát 68%
Szlovákia 71%
Bulgária 116%
Magyar 132%
Olasz 100%
Ausztria 139%
Görög 142%
Cyprus 138%
Luxemburg 262%
Szlovénia 346%
Ezek a számok homlokegyenest ellentétesek a szavaikkal. Bruhaha, Fegyvert küldenek az ukránoknak és pénzt az oroszoknak. Ez az út mindenhova vezet csak győzelemhez és békéhez nem. Finanszírozd mind két felet, abból baj nem lehet. Ez bevált a világháborúk finanszírozóinak is.
Finn, Litván, Svéd, Lett, Észt, Ír, feléjük némileg csökkent az orosz külkereskedelem.
Ha 2023-ban 10-20%-al csökken majd a külkereskedelem, azt mondhatják, hogy a szankciók működnek. Miközben a bázisévnek 2021-et kellene tekinteni.
52 – Károly:
Ha ezt bizonyítod is, akkor tört szúrtál Gyarmathy szívébe.
52, 53 – Károly, Tibor bá´
A saját 30-as számú hozzászólásom részeként mellékelt linket kinyitva már én is lehoztam ezeket a számokat – Guy Verhofstadt twittelte ugyanezt 2023. január 2.-án.
Távirati stílusban:
Az Oroszországba irányuló export tavaly októberhez képest 59,5 százalékkal 1 milliárd euróra csökkent. Németország árubehozatala Oroszországból 1,8 milliárd euró volt októberben, 38,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
https://www.destatis.de/DE/Presse/Pressemitteilungen/2022/12/PD22_526_51.html
54. Zsolt
Az ismétlés nem árthat. Én a portfolio oldalárol szemléztem az adatokat. amik biztosan nem tartalmazzák a szankciók miatt harmadik fél beiktatásával bonyolított kereskedelmet. Ami a jövőben csak nőhet. Egy valami kétségtelen. Eddig mindkét harcban álló felet finanszírozta Európa. A jövőbeli adatok biztosan nem tartalmazzák majd a szankciók miatt harmadik fél beiktatásával bonyolított kereskedelmet.
Kína felé megnő a kivitel, az orosz behozatal pedig megnő Kína felől. Az ilyen országból több tucat található.
Kettős mérce.
Miért szakíthattak ki egy ENSZ tagok által elismert országból önrendelkezésre hivatkozva egy vadonat új ország megalapítása miatt területet náhány nyugati ország bábáskodása mellett, ez Koszovó, és miért nem védték meg mások hasonlóképp jogos önrendelkezési jogát? Ukrajna folyamatosan lőtte a szakadár területeket.
Kevésbé jogos Koszovó elismerése, mint az ukrajnától elszakadt területeken élők önrendelkezési döntése.
„A koszovói háború a Jugoszlávia 1990-es években végbenő felbomlásakor lezajló délszláv válság egyik fegyveres konfliktusa volt. Az 1990-es évekre meghatározóan albán többségű Koszovó autonóm tartomány, a jugoszláv tagköztársaságokhoz hasonlóan független állammá akart válni,”
Az ukrajnai szakadárok csak önrendelkezést szerettek volna, Minszk-i megállapodások, de még ebben is átverték őket a nyugati bábák.
Donyeck, Luhanszk valójában csak annyiban más Koszovóban élőkhöz képest, hogy ott Oroszország szomszédságában oroszok élnek. Ez volt a bűnük. Több ok miatt, de ezért sem állt ki a nyugat a megpuccsolt Ukrajnában az önrendelkezésért küzdők mellett.
56 – Károly:
Jó, hogy emlékeztetsz, de az atlantisták ezen egyszerűen átlépnek. Csak egy dolgot ismernek: Orosz agresszió, orosz agresszió, orosz agresszió.
57.
Játszunk el a gondolattal:
Budapest lakossága megszavazta az autonómiát és leszakad Magyarországról és ehhez elfogadja a légihídon érkező európai segítséget….
Kinek lenne ellenvetése?
Majd csatlakozna Szeged/Hódmezővásárhely
57
– Szikra mozgalom-
Volt már vadabb nevük is,és politikai szervezetként mutogatták magukat.
Keress rá,odavannak Budapest városállammá nyilvánításáért.
Nem Te játszottál el a gondolattal,ez egy tőrekvés.
Anton Bendarjevskiy tegnapi az itteni témába vágó bejegyzése:
„Teljesen észrevétlen maradt az elmúlt napokban az a hír, hogy az orosz költségvetési deficit a modern orosz állam létezése óta a második legmagasabb lett 2022-ben, és elérte a 47 milliárd dollárt. Negyvenhét milliárd dollár, ízlelgessük csak.
Mindezt úgy, hogy közben az energiahordozókból – a rekord magas energiapiaci árak és árfelhajtó hatású nyugati szankciók miatt – rekord összegű bevételekre tettek szert, és tavaly legalább 30, de akár 50%-kal is több bevételt realizáltak.
Tehát a rekordösszegű bevételek mellett – pontosabban ellenére – a deficit is rekordösszegű lett. 2023-ban pedig várhatóan tovább növekednek a kiadások, ellenben jóval kevesebb bevételre számíthat Moszkva.
Ettől függetlenül orosz gazdasági összeomlást nem látunk, nem is fogunk. A GDP negatívba, recesszióba fordult, de a korábbi várakozásokkal szemben nem kétjegyű lesz, hanem várhatóan 3,5-6% között alakulhat. Ez egy lassú elvérzés lesz.
P.S.: az orosz gazdaságban elég világosan lekövethető kapcsolat van az olajárak alkulása és a költségvetés illetve a gazdaság teljesítménye között. Ez ugye annak köszönhető, hogy az orosz gazdaság továbbra is erősen nyersanyag export orientált. Ha növekednek az olajárak, akkor a gazdaság is jól áll, növekedik a gazdaság, az állam tud miből gazdálkodni. Ha csökkennek az olajárak, akkor a gazdasági teljesítmény is csökken, és a költségvetés is deficitessé válik.”
60 – Gyarmathy
Itt on-line követheted az Egyesült Államok államadósságának alakulását, elég aprólékosan.
Figyelemre méltó számok, mi tagadás…
https://www.usdebtclock.org/
folyt.köv.
60 – Gyarmathy
Az alábbi link egyik adatsorában az egyes országok adósságának a nagyságát lehet megtalálni, százalékos arányban a saját GDP-hez viszonyítva.
http://www.ceicdata.com/en/indicator/russia/government-debt–of-nominal-gdp
2022. szeptember végi adatok:
Oroszország: 13,4 %
Egyesült Államok: 123,6 %
Magyarország: 72,9 %
Példás módon szabadult meg az államadósságtól.
https://24.hu/fn/gazdasag/2011/04/01/konok_sikeres_adossagcsokkento/
Az EU felé az orosz külkereskedelmi pozitívumnak az oka lehet, hogy számítva a szankciók kiterjesztésére úgy augusztus szeptemberig a gazdaság minden szereplője betárazott a gyártmányához szükséges áruból amennyit bírt.
Az októberi bezuhanás pedig az EU felé részben ennek a betárazásnak lehet a következménye.
Plusz életbe léptek a szankciók és a cégek elhasználják a felhalmozott raktárkészletet.
Nyilván nem arról van szó, hogy a szankciók hatására durván megnőtt az EU import Oroszországból.
Csak ne mondták volna, hogy aki az oroszoktól vásárol az finanszírozza az ukrajnai inváziót.
60. Gyarmathy
Oroszország GDP arányos államadóssága az idei évi növekedéssel lett iszonyat magas, írd és mond 13.4%
Az euróövezetben 95,6 százalékon állt az államadósság GDP-hez viszonyított átlaga, az Európai Unióban pedig 87,8 százalékos a mutató – az Eurostat friss adatai szerint.
Ehhez képest Oroszországnak 13.4% az államadóssága.
Álljon itt két másik ország adósságának adata összehasonlításképpen.
Olaszország GDP arányos adóssága 150%
Ukrajna esetén a gazdaság összeomlása miatt nincs pontos szám, 90%-ról olvasni.
Ha a következő években ennyivel nőne az adóssága Oroszországnak mint idén, akkor 40 évig mehet ez az eladósodási ütem, hogy utolérje az euróövezeti országok átlagát. Így már más a gyerek fekvése.
Zsolt megelőztél, de már nem törlöm ki.
64. Károly,
Írtam erre a GDP arányos számra egy hozzászólást, valamiért beragadt.
Nem írok le újra, hátha megjelenik hamarosan.
Ha az orosz költségvetésből több tízmilliárd dollár hiányzik, az elég nagy baj.
Emlékezzünk csak azokra a hírekre, miszerint az orosz bankok befagyasztották, illetve erősen korlátozták a dollár, euró és hasonló számlákat. Azaz nem adják oda az embereknek a saját valutájukat. Vajon miért?
És elnézve a felére, harmadára esett olaj és gázárakat, a baj az orosz költségvetés körül csak fokozódni fog.
61-62.
Szépek ezek a számok, csak van egy nagy bökkenő. Az USA saját pénznemében van eladósodva, azaz nem válik fizetésképtelenné.
Magyarországnál már nagyobb a gond, mert egyre nagyobb arányban adósodik el az ország idegen ország pénznemében.
Az oroszok költségvetéséből meg több tízmilliárd dollár (euró stb) hiányzik. Márpedig úgy sejtem, hogy a létfontosságú árukért még Kínának is, pláne a csempészeknek, meg nagyjából mindenkinek nem rubelben kell fizetni.
66 – Gyarmathy:
Mivel a forint is, a rubel is szabadon váltható, teljesen mindegy, hogy a kötvény miben van kibocsátva.
67. Tibor bá,
Micsoda állítások.
Azt mondod, hogy akkor nincs semmi gond, mert az oroszok nyomnak annyi rubelt, amennyit akarnak és beváltják akármikor dollárra? 🙂
68 – Gyarmathy:
Nem ezt mondtam. A fiat pénzek árfolyam változása kivédi azt, amikre célzol.
Tibor bá,
Nem akarlak bántani meg tiszteletlen lenni, de maradjunk annyiban, hogy fogalmad sincs arról, amiről beszélsz.
Az oroszoknak dollárra, euróra van szükségük ahhoz, hogy egy rakás szükséges dolgot megvegyenek. És akármennyi rubelük is van(mert az ugye van, amennyit akarnak vagy előállítanak), attól nem lesz nekik több dollárjuk, eurójuk.
Mint a családi költségvetés, ahol a kiadások havonta 500 ezer forint, de csak 350 ezer ft bevétel van, mert mondjuk valaki elvesztette a munkáját a családban. És ha ez a család iszákos, verekedős, megbízhatatlan, akkor még kölcsönt sem ad senki.
70 – Gyarmathy:
Lehet az a véleményed, hogy nekem fogalmam sincs miről beszélek, de mivel ez nem a poszt témája, talán nem kellene közre adnod.
Na de a téma!
Néhány hónapja Putyin elrendelte, hogy gázt és olajat csak rubelért ad. Nem vagyok közgazdász, de a paraszti eszem azt súgja, ha fizetési problémái lennének, akkor ilyen rendeletet nem hozna. Na és mit csinált a nyugat? Dollárért és Euróért vettek Rubelt, hogy Putyin hülye ötletét Kielégítsék. Felmerül bennem a kérdés, ha Putyinnak dollár tartozást kell kiegyenlíteni, mért nem tud vásárolni Rubelért? Adott árfolyamon ennek semmi akadálya. Ha a Rubel szarban van, akkor egyre több Rubelért adnak egy Dollárt. De hogy ne jusson Dollárhoz, az a te – hogy is írtad? – fogalmad sincs arról, amiről beszélsz.
Tibor’ bá
ez az egész csak egy „kötelező” (fiktív) árfolyam biztosítása a rubel érdekében.
De mire jó az neki?
A rubel nagyon gyenge, Oroszországnak devizára van szüksége, miért kér Putyin rubelt?
A válasz az, hogy az a vevő, aki majd megveszi a rubelt, hogy kifizethesse a földgázt, orosz bankoktól fogja venni azt, vagyis a deviza így is befolyik Oroszországba.
De így még erősödhet is a rubel. Hiszen mi történt? A Nyugat elvágta Oroszország 640 milliárd dollárnyi devizatartalékának a felét, de le is tiltotta a bankkapcsolatokat, így az oroszok most nem igazán tudnak interveniálni a rubel védelmében.
Így a magyar energia vásárlást az önkényes árfolyammal szopatja Putyin.
Kötelező rubelt venni, de ő mondja meg a rubel árát.
Tibor bá,
Én nem azt mondtam, hogy az oroszok semmi dollárhoz nem tudnak hozzá jutni.
Csak nem eléghez! És 2022-ben 47 000 000 000 (47 milliárd) dollárral kevesebb folyt be, mint ami kiment.
Hozzájutottak sok sok dollárhoz, csakhogy ez nem elég a kiadásokra.
Putyin húzása, (hogy aki gázt, olajat akar, az vegyen rubelt) jónak tűnt és jó is volt úgy néhány hónapra.
Csakhogy sokan erre nem voltak hajlandóak és egyszerűen nem vettek több orosz gázt, olajat. Úgyhogy ez a húzás is már középtávon kárt okozott az orosz költségvetésnek. Emiatt az európai piacaik jó részét elvesztették.
Putyin visszakozott is belőle kb. 2-3 hónapja. (Ha akarod megkeresem a hírt).
„Nem vagyok közgazdász, de a paraszti eszem azt súgja, ha fizetési problémái lennének, akkor ilyen rendeletet nem hozna.”
Még nincsenek fizetési problémái, mert ugyan (ahogyan Z.P is írta) az orosz dollártartalék felét befagyasztották, de így maradt 300 milliárd dollár tavaly márciusban. Úgyhogy van még mihez nyúlni, de meddig?
Mint a korábbi családos példában. 500 ezer a kiadás, a bevétel lecsökkent 350 ezerre, de van a családnak 1 millió forint megtakarítása. Úgyhogy pár hónapig van mihez nyúlni, utána kezdődik a baj.
73 – Gyarmathy:
Figyelmedbe ajánlom a holnapi posztot. Szerintem az hiteles, te nem annyira 😀
Oroszország aranytartaléka 1700 milliárd dollár. Aranyért biztosan kapnak dollárt és meglépnék az eladását, ha annyira kifogynának a dollárhoz jutás egyéb lehetőségeiből.
1700:43=39 Harminckilenc éven át tudná Oroszország ezt az évi 43 milliárd dollár hiányt finanszírozni az aranytartalékából.
Ha ez nem is történne meg, de náhány év hiányát biztosan tudnák vele korrigálni.
Károly
2022.júliusban elfogadta az Európai Unió Tanácsa az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot. A csomag a többi között az orosz arany importját tiltja be, beleértve a feldolgozott termékeket is.
77. Zproféta
Szerinted csak az EU-ban, USA-ban lehet aranyat értékesíteni?
Ha annyira okos vagy mond már meg nekem, kérlek, hogy hol van a világ legnagyobb gyémánttőzsdéje? Annyit segítek, hogy nem Európa és nem USA.
Na ott az orosz gyémántot viszik mint a cukrot. És abból aztán van az orosznak bőven. Ha aranyból nem tudnának pénzt csinálni mondjuk az ázsiai piacokon (DE tudnak!), akkor a még mindig ott van a gyémánt meg egyéb olyan ásványkincs amire nagy a kereslet és nincs nyomott áruk. Pl. titánt (sok egyéb mellett) még az USA is vesz az orosztól és piaci áron. Azt, hogy az EU miként lövi tökön magát az az ő baja, de amint láttuk a közzétett hivatalos adatokból az egyes országok nem olyan hülyék mint a Brüsszeli vízfej. Szankciók ide, szankciók oda, azért sokan megduplázták a kereskedelmüket (főleg importjukat) a medvével. És, hogy mivel fizetnek? Hát természetesen rubellel, amit – ahogy te is írtad – megvesznek az orosz bankoktól.
A leírtak tükrében, nem kell aggódnod, hogy a muszka egyhamar kifogy a valutából.
Amennyiben pedig van valutája, azzal mindent beszerez a világpiacról, mert egyrészt az eladó el fogja adni, akár strómannak is, aki tovább adja Oo.-nak, másrészt a nyugat nem tud egy 10.000 km-es határt ellenőrizni (Kínát is ezért nem tudja a nyugat szankciókkal megfolytani), hogy ne menjen be semmi tiltott (főleg ismerve az isztánok korrupcióhoz való hozzáállását, nem lesz nehéz dolga a csempésznek).
És ne feledd, egy jóval nyersanyag és energia szegényebb országot, mint Irán, sem tudtak a nyugatiak szankciói megtörni. Sőt!
Örülök.
‘Minden a terv szerint halad.”
Az orosz arany legendáriuma helyett, magyarul:
https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221025_arany_moszkva_oroszorszag_szankciok_makronom_mandiner
Tegnap KARD blog bejegyzés:
„A tegnapi kereskedésben a mértékadó holland gáztőzsdén 15%-al esett a termék ára és ma is tovább csökken.
Ezzel a 2021 augusztusi szintet értük el, tehát fél évvel a háború tényleges kitörése előtt járunk.
Azért tényleges, mert Putyin már 2021 nyarán már elkezdte csökkenteni az európai gázszállítások mennyiségét, ami szépen lassan el is kezdte növelni az árat. Moszkva tehát már jóval korábban megkezdte az energiaháborút, mielőtt aztán 2022 februárjában új szintre emelete a 2014-ben kezdett agresszióját Ukrajna ellen.
Az enyhe tél, az európai lakosság és a gazdaság fogyasztáscsökkentése, valamint a beszerzési források szuper sebességű diverzifikálása másfél év alatt semlegesítette a Kreml zsarolási potenciálját.
Hacsak nem tör ránk március végéig a semmiből az extrém hideg, akkor a gáztárolók töltöttsége tavasszal is magasan fog maradni (most európai átlagban 81%), vagyis nem fog gondot okozni a következő télre való felkészülés sem.
Tanulság az számtalan van, meglepetés kevesebb, újdonság viszont szinte semmi.
A fejlett nyugati liberális demokráciák gazdasági ereje és alkalmazkodóképessége az új kihívásokhoz már középtávon is meghaladja az elmaradott társadalmi berendezkedésű és a nyugattól függő fejletlen gazdaságú keleti diktatúrák kezdetben hatékonynak tűnő gyors reakcióját.
Kína még mindig a coviddal küszködik, miközben nyugaton már kis túlzással nem emlékszik rá senki. Oroszország addig tudta zsarolni Európát a gázzal, amíg rá nem csukták az ajtót. Putyin hasznos hülyéi addig tudják előadni szólamaikat a nyugat haldoklásáról, amíg nyilvánvaló nem lesz a választók számára, hogy az évszázados hazugság, továbbra sem fog beteljesülni.
A Moszkvából finanszírozott globális szélsőjobb is visszaszorulóban van, ahogy a Kreml pénzügyi lehetőségei is szűkülnek és lassan, de biztosan kiszorulnak a civilizált világ politikai színpadjáról. Most, hogy ezeken a felesleges körökön túl vagyunk ideje lenne lezárni a háborút is, aminek el sem kellett volna kezdődnie, ha a nyugati politikai közeg egy része nem lett volna naív, ostoba, vagy megvehető.
Aki bújt, aki nem, az oroszoktól való energiafüggés megszűnt, nem fog megfagyni senki. Mehetnek a fegyverek Ukrajnába, de most már nem kell pár tucattal bohóckodni, lehet tenni egy nullát a darabszám végére.”
Magára ismer valaki? 😀
74. Tibor bá,
Betettél egy propaganda anyagot a orosz kirakatról. Nagyon szép.
Ezt is nézd meg, itt az igazi Oroszország:
https://www.facebook.com/elenka.dey/videos/542277783981136/
80. Gyarmathy
Ha ha. Akkor ez lenne az igazi amerika?
80 – Gyarmathy:
Ilyen képeket bármely ország hátrányos helyzetben lévő településéről lehet csinálni. A kép, amire hivatkozol, nem az orosz jólétet, hanem azt akarta bizonyítani,hogy a nyugati import zavartalanul folyik.
82 A múltkor láttam egy moszkvai srác riportját az omszki szeméthelyzetről. Olyat azért nem tudnál bármelyik országban forgatni. Siralmas és röhejes egyszerre. Arra mondjuk nem mondanám egyértelműen, hogy Putyin sara. Ami feltűnő, hogy a helyiek zéró felelősséget vállalnak a saját szemetükért. Feltűnő, hogy egyáltalán fel sem merül bennük, hogy bármit is tehetnének a saját nyomoruk megoldására. Csak siránkoznak, hogy a hatóság nem lép.
Ez a fajta mentalitás megvan a magyarban is, de azért talán nem ennyire durván. Azt hiszem, ez a kommunizmus hagyatéka.
Oroszország súlyos tankerhiányt okozott a Nyugatnak, az Egyesült Arab Emírségek szankciókat léptet életbe az EU ellen, Katar megfosztja Németországot a gáztól, a Goldman Sachs sokkolja az Európai Bizottságot.
Oroszország kiszámíthatatlan csapása a tengeri logisztika ütőerére azt eredményezte, hogy az európai fuvarozók teljes ellenőrzése a tengeri szállítmányozás felett megtört és szétforgácsolódott. Az Óvilág súlyos tankerhiánnyal szembesült. Ráadásul a Goldman Sachs sokkoló vizsgálata után Damoklész kardja függ az Európai Bizottság felett, arra várva, hogy valakinek a nyakába szakadjon.
Eközben az arabok megbüntetésére törekvő Európai Bizottság egy nagyon komoly érvet kapott az arab sejkektől, amely alááshatja az európai egység amúgy is ingatag talaját. Erről lesz szó és arról, hogy miért nem fog az Óvilág a következő 30 évben jelentős mennyiségű katari LNG-t látni.
Egyesek nem írnak, mások nem mondanak
Nem is olyan régen olyan információk keringtek a neten, hogy Oroszország több száz tankhajót vásárolt szerte a világon. A Bloomberg szerint az orosz cégek több mint 2,2 milliárd dollárt költöttek erre a célra. De próbáljuk megérteni, hogy ez most sok vagy kevés?
A világon ma körülbelül 2000 darab 95 000 -300 000 tonna kapacitású olajszállító tartályhajó van. Három osztályba sorolhatóak: Aframax, Suezmax és VLCC. Az utóbbiak, a legnagyobbak, összesen 810 egységet számlálnak, és főként a közel-keleti kikötőkből az USA-ba, Japánba és Dél-Koreába irányuló szállítmányokat fuvaroznak. Az Aframax és Suezmax flották pedig valamivel több mint 1200 hajót számlálnak.
A legelterjedtebb verzió szerint Oroszország legalább 109 különböző osztályú tankhajót szerzett be, köztük 29 VLCC-osztályú hajót. Ez azonban nem igaz.
Nagyjából ugyanebben az időben iparági szakértők határozottan kijelentették, hogy Oroszországnak legalább 250 tankhajóra van szüksége ahhoz, hogy ne legyen gondja a fekete arany exportjával.
És nagyjából ettől kezdve az események pörögni kezdtek.
2022 vége felé a Bloomberg néhány egészen szörnyű leleplezéssel állt elő. A kiadvány szerint a szingapúri, hongkongi és dubaji tőzsdéken néhány hónap elteltével mintegy 250 tanker indult ismeretlen irányba. A Bloomberg által megszólaltatott valamennyi hajózási társaság vezérigazgatója és tulajdonosa egyöntetűen kijelentette, hogy valamilyen „meg nem nevezett fél hozza létre az egész flottát”.
„A Braemar hajóközvetítő becslése szerint 240 hajót, köztük 102 Aframaxot, 58 Szuezmaxot és 80 „nagyon nagy olajszállítót” fognak alkalmazni, hogy 4 millió barell orosz olajat szállítsanak Keletre” – jelentette a Forbes a Bloombergre hivatkozva.
A felvásárlások nagyságrendje valóban elképesztő, hiszen ez a világszerte üzemelő összes hajó 13%-át teszi ki.
Mindazonáltal ez az információ sem biztos, hogy a valóságot tükrözi. A lényeg pedig a következő:
„A Trafigura nyersolajipari óriáscég becslése szerint a [beszerzett tankerek] teljes száma 600 hajó lehet, amelyből 400 nyersolajszállító. A nevek közlésének mellőzését kérve a hajótulajdonosok ennél valamivel alacsonyabb, a globális tankerflotta 10-12%-ára vonatkozó számot adnak meg (a kisebb Panamax-osztályú hajók ide számíthatnak)” – írja az Aftershock.
A 400 nyersolajat szállító hajó a világflotta mintegy 20%-át, a 200 kőolajtermékeket szállító hajó pedig 7%-át teszi ki. De miért és ami még fontosabb, hogyan?
Először is, feltételezhetjük, hogy az orosz kitermelő vállalatok kerestek egy helyet, ahová az olaj eladásából keletkező extraprofitjukat elhelyezhetik. Mint már Őnök is rájöttek, ez nem tartott sokáig.
Másodszor, a történetből rendszeresen kiderül, hogy a tartályhajókat ázsiai és közel-keleti közvetítőkön keresztül vásárolták.
És ha 240-en vesznek részt az orosz olaj szállításában, akkor mit fog csinálni a másik 160? És itt valószínűleg ideje megemlékezni arról, hogy az orosz vállalatok jelentős eszközökkel rendelkeznek Venezuelában, és nagyon komolyan befektetnek az iráni termelésbe. Ennek alapján feltételezhető, hogy a fennmaradó hajóknak is találnak majd munkát. És itt első kézből láthatjuk egy nagyon régóta erőltetett paradigma összeomlását.
A világ bizonyos mértékig megtanult iráni vagy venezuelai olaj nélkül élni. De amikor hasonló intézkedéseket hoztak Oroszországgal szemben, az a modell, amelyben a döntések az óceánon túl születnek, és az egész világ betartja őket, kezdett összeomlani. És a Nyugat által az elmúlt évtizedekben hozott döntések halmozott hatása teljes pompájában kezdett megmutatkozni. A tákolmány teljesen és mindenhol kezdett szétesni.
A tankerek nagyon furcsa tárgyak…
Bizonyára, amikor az értékesítési ügyletek megkötésekor a fuvarozók örültek egy ilyen nagylelkű ajánlatnak. És az is igaz, minek kellene a hajózási társaságoknak ennyi tanker, ha orosz olajat már nem lehet szállítani. De még az igazság kiderülése után sem lehetett azt mondani, hogy nagyon felháborodtak volna:
„Az Oroszországból származó kőolajtermékek tengeri szállításának tilalma világszerte visszavetette a tankerpiacot – írja az amerikai üzleti lap [Bloomberg]. A benzin és más üzemanyagok szállításának költségei az egekbe szöktek. Még a kis tankhajók díjai is 280 százalékkal, napi 41 968 dollárra emelkedtek” – írja a NewsFront.
A probléma nagyságrendjét az európai szakértők ijedt megjegyzései is világossá teszik:
„A hirtelen (megjegyzés: az úgynevezett spot üzletekről van szó, amelyek nem hosszú időtartlamú és így tervezhető szerződések alapján valósulnak meg) a tengeri szállítások gyakorlatilag eltűntek” – döbbent meg Eirik Haavaldsen, a norvég Pareto Securities AS hajózási elemzője.
Egyébként, mint az Insider rámutat, az USA-ból Európába irányuló nyersolajszállítás 2022 augusztusában már 12-szer drágább volt, mint az év elején. Ez volt az, ami megakadályozta Washingtont abban, hogy kihasználja a helyzetet, és elfoglalja az általa megüresedett rést. Most már sokkal szórakoztatóbbak a dolgok. Másfelől, az olaj jegyzéseinek bejelentett növekedésének egyik tényezőjét komplikálatlanul megtaláltuk. És fokozatosan közeledünk a csúcsponthoz.
Ezen a háttéren a Goldman Sachs adatai, amelyek a vámstatisztikák elemzése után készültek, nagyon érdekesnek tűnnek:
„…a nemzetközi ügynökségek 50 dolláros hordónkénti olajárról számolnak be, miközben a vevők valójában 80 dollárt fizetnek érte 2022 decemberében az orosz olajtermelők valójában 78 dollárt kaptak hordónként az olajért átlagosan, mindössze 5 dollárral alacsonyabb árat, mint amin az irányadó Brent olajjal kereskedtek.””
Lángoló üdv az Argusnak és a Bloombergnek, akik 38 dolláros Uralsról írtak.
És most jön a halálhír, az ugrásos lövészet mesterkurzusa:
„Az orosz olaj átlagosan 74 dollár körül volt hordónként a felső korlátot követő négy hétben, többek között a Nemzetközi Pénzügyi Intézet, a Columbia Egyetem és a Kaliforniai Egyetem szakértőinek számításai szerint” – írta a Bloomberg február 24-én este.
És a függöny!
Elemzők úgy vélik, hogy az orosz olaj jelenlegi ára kicsit másképp alakul, mint korábban és az Orosz Föderáció pénzügyminisztériuma általában nem hazudik, amikor 50 dollár körüli olajárról beszél. Tény, hogy az orosz vállalatok által újonnan elfogadott modell lehetővé tette, hogy pénzt keressenek olyan kiegészítő szolgáltatásokon, mint a biztosítás és a fuvarozás. És a fuvarköltségek emelkedése miatt a szállítás már most is hordónként 25 dollár körüli összegbe kerül, de lényegében az egyik zsebből a másikba tolja át a pénzt. Ha ehhez hozzáadunk néhány dollárt a biztosításért, akkor a Goldman Sachs szerint 78 dollárra jön ki.
Nagyjából így Ursula von der Leyen, aki nem is olyan régen még boldogan számolt be az orosz olajbevételek csökkentésének eredményeiről, gondosan ráült a puskaporos hordóra, Rettegett Iván parancsainak megfelelően. És hogy az mikor fog felrobbani, csak idő kérdése.
De természetesen még egy ilyen fiaskó sem állította meg Brüsszelt.
Nem szakad el a csomag?
Furcsa leleplezés, hogy az Európai Bizottság a szankciós intézkedések kijátszása miatt az Egyesült Arab Emírségek vállalatai is bekerülnének a 10. szankciós csomagba. Persze, hogy miért kell az emirátusbeli cégeknek megfelelniük ennek a szankciórendszernek, arra nem adtak magyarázatot. Így hát:
„Az EB azt állítja, hogy egy dubaji cég több orosz olajszállító tartályhajót vásárolt Ezek a hajók új lobogó alatt kezdtek orosz olajat szállítani” – írja a Rambler.
A Koban Shipping hajózási társaságról van szó, amely az árplafon megkerülésével orosz kőolaj szállítását biztosította az uniós országokba. Körülbelül öt hajót vásárolt a Sovcomflot-tól.
Az EU képessége, hogy a semmiből bajokat csináljon, valóban megdöbbentő. Valóban, nemrég még az Egyesült Arab Emírségeket tekintették stratégiai partnernek az orosz nyersolaj helyettesítésében, most pedig az Egyesült Arab Emírségek vezetése megtorló intézkedésekkel fenyegeti az EU-t. És ismerve az arab mentalitást, ez a megtorlás biztosan bekövetkezik. De nem csak az Egyesült Arab Emírségek részéről.
Úgy tűnik, az Európai Unió nehezen kiszámítható manőverei a Perzsa-öböl valamennyi államát felbosszantották. A következő hír jól illusztrálja ezt:
A China National Petroleum Corp (CNPC) egy nagyon nagyszabású szerződést készül aláírni a QatarEnergyvel, amely 30 évre szóló cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítására vonatkozik – írja az Oil Price.
Érdemes hangsúlyozni, hogy ez a második legnagyobb szerződés a két ország között az elmúlt hónapokban. Pontosítják, hogy Kína célja az összes rendelkezésre álló LNG-mennyiség megvásárlása, hogy bebiztosítsa magát a piaci ingadozások ellen. Kéretik hozzátenni, hogy „körülbelül 30 évre”.
A legérdekesebb dolog ugyanis akkor kezdődik majd, amikor az EU-nak eszébe jut, hogy a nyárhoz közeledve fel kell töltenie földalatti gáztárolóit. Úgy tűnik, hogy az Unió országainak teljes mértékben meg kell majd tapasztalniuk azt az anyagi vákuumot, amely az Óvilágot elválasztja a valóságtól.
A lényeg pedig az, hogy Robert Habeck tényleg a semmiért hajlott a Közel-Keleten. Nos, a Spigel híre, miszerint Németország 2022-ben több áramot fog termelni szélből és napenergiából, mint gázból, mindenképpen bátorító, de sajnos ez nem jelent Különösen azért, mert a kiadvány alattomosan hallgat a szénről.
Forrás: Dzen.ru
A csak a nevében orosz Orosz Központi Bank ma drasztikus mértékben emelte az ország irányadó bankközi kamatját – 21 %-ra. Ez a legújabb válasza a Nyugat részéről a kazanyi BRICS-találkozóra. Ez a gazdasági háború egy új szintje – a bázispont mostani 200-as emelése pontosan ezt jelenti, ez a szint legalább duplája annak, amit a „szakértők” vártak.
A „független” központi bankok csak a saját országaik mindenkori kormányaitól függetlenek – a Magyar Nemzeti Bank is csak a nevében magyar. A világ központi bankjainak a központja – amelytől viszont egyáltalán nem függetlenek! – valójában a bázeli Bank of International Settlements (BIS). Csak igazán néhány kivétel akad a Földön: Irán, Észak-Korea, Venezuela, talán Kuba is, bár ez utóbbiban nem vagyok teljesen biztos. Oroszország viszont ilyen szempontból nem rendelkezik szuverenitással.
Egyébként világszerte a központi bankok úgy harcolnak az infláció ellen, hogy azt igazából maguk gerjesztik a leginkább. A működésük lényegét a „monetáris rablánc” fogalom fejezi ki a legjobban.
A BIS mögött meg lényegében ugyanazok a családok állnak, akik anno megalapították a FED-et is. A „bázeliek” például igazán gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat ápoltak a náci Németországgal is.
85 „A „bázeliek” például igazán gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat ápoltak a náci Németországgal is.” – Akkor most mégis ők a jók? Vagy mi van?
86 – Ábel
Nem értem, miért lennének jók?
A monetáris politikájukkal és konkrét pénzügyi transzakciókkal segítették Hitleréket. Nevetséges feltételezés, hogy a nácik akkora pénzügyi zsenik voltak, hogy mindenre találtak pénzt és a weimari gazdasági romokból csak a maguk nagy eszük és a dolgos német nép segítségével kerültek ki.
A „bázelieken” kívül még volt egy nagyon fontos tengely, amely a „náci német gazdasági csoda” mögött állt: ez a Montagu Norman – Hjalmar Schacht kapcsolatrendszer és minden, ami ezzel összefüggésben volt. Ezek voltak a kulcskapcsolatok ilyen szempontból.
Az IG Farben – Bush családi ügyletek és a számos hozzá hasonló már csak egy mellékág – igaz, azok is fontosak voltak ipari szempontból, de a „pénzügyi alapozás” nélkül azok nem is jöhettek volna létre.
87 Egyfelől trollkodok, ezzel, hogy akkor jók. Másfelől arra gondolok, hogy alapvetően az a közvélekedés, hogy ha a zsidó bankárok vannak egy oldalon, akkor a nácik azzal ellentétes oldalon voltak. Ezek szerint ez tévedés?
86 – Ábel
Azt értsd meg, hogy eleve az volt a cél rögtön a magyar szempontból oly tragikus lezárásának az I. Világháborúnak, hogy a németeket első körben lehetetlen gazdasági és politikai helyzetbe hozzák – ennek eredménye volt a kaotikus és minden szempontból instabil Weimari Köztársaság. Az éhező németeknek pár év után, természetesen, teljesen tele lett a tökük ezzel – végül, ugyan nagy nehezen, de végül a fűt-fát megígérő, ami közül az Ordnung volt az egyik hívószó nácikat juttatták hatalomra. Minden pénzügyi illetve gazdasági manőver ennek a célnak volt alárendelve – a náci Németország eleve arra volt kitalálva, hogy nekironthasson az akkori Szovjetuniónak. Az ideológia lényegében mellékes volt azok szempontjából, akik Hitlert és nácikat felépítették – ami eleve motiválta őket az az volt, hogy kivéreztessék mind Németországot, mind a szovjeteket. S utána nevető harmadikként mindent vigyenek – köztük például a szovjet ásványkincseket, termőföldeket, mindent. A németeket pedig örökre megszabadítsák „Schiller szellemétől”, amitől Churchill és társai annyira tartottak. A mai Németországra nézve ez egyébként sikerült is.
Ez volt az oka annak, hogy a németeket pénzügyileg, gazdaságilag, s utána természetesen katonailag is „felturbózták” – egyébként magát Csehszlovákiával is ezt csinálták a létrejötte után (a két világháború között Csehszlovákia, elsősorban természetesen a szudéta és cseh iparvidéknek köszönhetően egy ipari világhatalommá nőtte ki magát, nyugodtan utána lehet nézni!). S utána könnyű szívvel dobták oda Hitlernek ezeket a hatalmas ipari kapacitásokat, amelyek 1938-1939-ben nagyon is sokat számítottak a német ipari össztermelés szempontjából.
Az I. és a II. Világháború lényegében a XX. század nagy háborúja volt, ami két felvonásban került levezényelésre. Ezt már az I. Világháborút lezáró békeszerződés után is tudni lehetett – a francia külügyminiszter és mások nyíltan hangot is adtak ennek, mármint annak, hogy egy új nagy háború elkerülhetetlen lesz.
Ezért volt egyébként az is, hogy Sztálin „ész nélkül” iparosított; ő is jól tudta, hogy minden áron ezt kell tennie, mert kicsúszik az időből; minden akkori vezetőnek, akinek volt egy kis esze tudta, hogy az új nagy háború elkerülhetetlen. Még az iparosítással járó hatalmas áldozatok is majdnem kevésnek bizonyultak – a németek Moszkva külvárosáig, Leningrád blokádjáig és Sztálingrádig jutottak el.
A „pénzügyi fogaskerekek” már 1919 környékén beindultak, hogy a fentieket nyélbe is üssék.
88 – Ábel
Ezt tényleg csak álnaiv trollkodásnak veszem a részedről.
Elég, ha csak én teszek fel álnaiv kérdéseket Portish fórumtársnak, részedről erre semmi szükség nincs. 🙂
89 – Ennyire meg akartak szabadulni az „Öszvértől”? Akkor hogyhogy végül mégis vele fogtak össze, és dobták oda neki fél Európát a végén, velünk együtt?
Miben áll „Schiller szelleme”?
91 – Ábel
A terv az volt, hogy a jól megtámogatott németek nekirontanak a Szovjetuniónak és mindig azt támogatják majd így vagy úgy, aki jobban rászorul. Ez egyébként így is volt – Hitleren támogatás volt például az is, hogy az Overlord-műveletre csak 1944. júniusában került sor. Mivel az első időszakban a németeknek nagyon is jól alakultak a katonai műveleteik, a szovjeteket támogatták, persze nem akarták őket túltámogatni, csak „megfelelő szinten”, nehogy már a németek túlnyerjék magukat és Hitler teljesen önjáróvá váljon. Adolf bácsi egyébként igencsak nagy anglofil volt, ezt tudtad?
Sztálinnal sehogy sem boldogultak; sem gazdaságilag, sem katonailag, de még a diplomácia szintjén sem. Egy idő után leírták Hitlert és Németországot és tudomásul vették, hogy az oroszokkal úgy jártak, mint korábban Napóleon. Az idevágó terveket későbbre halasztották.
Nézz utána annak is, hogy mi volt Churchill terve azután, hogy Németország kapitulált. Keresd az „Unthinkable Operation” címszót – a briteknek terve volt arra, hogy 1945. július 1.-én, immár Németországgal a saját oldalukon, háborút indítanak a szovjetek ellen. Ezt az egészet egyébként Roosevelt állította le, mert az amcsik „jól kiszámolták”, hogy a szovjet hadigépezet túl jó állapotban van ahhoz, hogy könnyű kis győzelmet arassanak a szovjetek felett. Az amcsikat akkor még az is motiválta, hogy a japánok szívósan ellenálltak a csendes-óceáni térségben és nekik egy új háború a szovjetek ellen Európában egyáltalán nem illet bele az akkori képbe. A britek maguk meg ebbe nem mertek belemenni, ők maguk ehhez még a németekkel együtt is gyengék voltak.
„Schiller szelleme” kapcsán például ezt az előadást hallgasd meg és még fogod érteni! Az előadás második részében van szó erről, úgy emlékszek. Percet nem mondok, mert az egész érdekes, érdemes rá időt szánni. Steiner egy zseni volt, aki ugyan német volt, de az akkori Magyarország területén született. Érdemes róla tudni, akár csak alapszinten.
http://www.youtube.com/watch?v=vp68yagzhbs
91 – Ábel
A fenti előadásban is érintve van „Schiller szelleme” – szó szerint is, de igazából még jobban megérted, hogy miről van szó, ha ezt is meghallgatod. Ha nincs elég időd, akkor elég kb. 1:20:00-tól a végéig, tehát ez egy bő fél óra. Garantáltan nagyon érdekes és igazából ez nagyon hozzátartozik az összképhez, amikor „Schiller szelleméről” van szó. De egyébként, igazából ezt az előadást is érdemes megnézni az elejétől fogva.
http://www.youtube.com/watch?v=wQAkfsdWJX4&t=4831s
Ma már nem biztos, hogy írni, válaszolni tudok a további kérdéseidre, más dolgom akadt. További szép napot kívánok!