Tibor bá’ online
Orbán inflációja
Az első fémpénzek értékét maga az érmében lévő fém adta. Nyilvánvalóan értékállók voltak. A XVIII. századtól fogva több országban bocsátottak ki aranyérméket. Ezek azonban a használattól gyorsan koptak, vagyis csökken az arany tartalmuk. A következő lépés az arany fedezettel kibocsátott papírpénz volt. Ezzel az volt a baj, hogy a kereskedelmi forgalom szükségletével azonos mértékű fedezet nem létezett. A központi bankoknak nem volt más választása, mint fedezet nélkül nyomni pénzt. Ezt hívták fiat pénznek.
A fiat pénzzel nincs semmi baj, ha a központi bank mértékkel végzi pénzkibocsátó tevékenységét. És persze legyen az ország gazdasági elfogadható mértékben stabil. Ebben az esetben mindenki el fogja fogadni csereeszköznek a bankjegyet egészen a névértékéig. Az élet boldogan fog folytatódni a közel végtelenig.
Ha azonban egy ország kormánya folyamatosan többet költ, mint amennyi összeg a rendelkezésére áll, akkor egyre nagyobb adósságot halmoz fel, ami azért is kellemetlen, mert a hiányzó pénzt kölcsönből kell fedezni, arra pedig kamatot kell fizetni. A kamat fizetése miatt pedig egyre több a haszontalan kiadás. Nyilvánvaló, hogy az adósságtól meg kellene szabadulni, de ezt általában nem visszafizetéssel, hanem kinövéssel akarják elérni. Magyarul a leendő GDP növekedésből származó többlettel akarják fedezni a hiányt.
Ezt a gyakorlatot széles e világban mindenütt alkalmazzák, és naná, hogy Orbán se akar kimaradni belőle. Ez rendszerint eredményez egy 2-3 százalékos inflációt, amiről kitalálták, hogy „egészséges”.
De mitől marad meg a bankjegy értéke? Attól, hogy az állampolgár tapasztalja, hogy mindenütt elfogadják, és azt kap érte, amit akar. Az emberekben kialakul egy érzett, hogy 39 forintért kap egy kiló sertés combot, vagy egy színházjegyet. Érzi, hogy mit ér, ha a fizetését 50 forinttal megemelik. Azt is megérzi hogy jé, tavaly tavasszal az eper kilója 500 forint volt, most meg 800. El is határozza, hogy ősztől a matek korrepetálásért a tavalyi 600 helyett 700-et fog kérni. A kiskereskedő azt érzékeli, hogy 1200-ért a szőlőt úgy viszik, mint a cukrot. Fel is emeli a következő tétel árát 1300-ra. Ezért van inflációt gerjesztő hatása a 13. havi nyugdíjnak, a hirtelen kifizetett fegyverpénznek.
De van más is. Számtalan kormány (Orbán) döntésnek van gerjesztő hatása. Orbán azt hiszi mindenhez ért, és mindent lehet irányítani parancsszóval. Rossz külpolitikája miatt jelentős összegeket nem kap meg az Uniótól. Ez nem akadályozza meg abban, hogy ne folytassa kiskirályi magatartását. Nincs elég pénz, akkor kivet extra adókat. Akiket az extra adó súlyt, hogy továbbra is profit termelők legyenek, az elvonásokat beépítik az áraikba. Ha minden egy kicsit drágább, akkor infláció van. Ugyanez történik az ársapkák bevezetése után is. Kétszázért kell adnom a tejet, akkor 5000-et kérek a sajtért. Aztán megszűnik az ársapka. A tej felmegy 600-ra, de a sajt marad 5000-en. A társadalom éppen úgy megszokja az 5000-et, mint ahogy 39-et megszokta.
Végül is az inflációt a társdalom gerjeszti. Az eladó (bármi legyen a portékája használt kocsitól kezdve egy panellakáson át a polcon található mosószerig) a lehető legmagasabb árat akarja elérni. Ez ellen dolgozik a vevő, aki „érzi” a pénze értékét. Ha az árat túl magasnak tartja, nem vásárol. Az eladó kénytelen engedni (ha tud). Ha viszont az eladó költségei nőnek (pl. túladóztatás, energia számla növekedés) akkor nem engedhet az emelésből. Ha a vevő ezt nem méltányolja, akkor erős kereslet csökkenés következik be, amit becsődölések és áruhiány követ A hiány és kereslet növekedés végül megemeli az árat. Jelentkezik az infláció.
Az inflációt a társadalom gerjeszti, de nem alapok nélkül. Ha a valuta piacon a forint veszíti az értékét, a emberek elfogadják az árak emelkedését, elfogadják, hogy a zsebükben lévő forint egyre kevesebbet ér. Ha látják, hogy a magyarországi infláció duplája az európainak, nem ragaszkodnak a forint értékállóságához. Szó nélkül kifizetik az egyre emelkedő árakat, legfeljebb morognak egy kicsit, de cipelik hátukon az inflációt, amit ha a kormány egyszer beindít, nem könnyű leállítani. A leállításához a forint megerősítésére lenne szükség, amihez Orbánnak nem fűlik a foga.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Ez egy nagyon nagy és szerteágazó téma, nem is magyar specialitás, a régi királyságok óta a pénz rontás az egyik hatalmi eszköz volt, rengeteg kifinomúlt módszerrel. Newton főállásban halálos ítéleteket osztogatott a pénzhamisítók ellen, később ez is királyi privilégiuma lett. „Ha nem tudsz valamit megakadályozni, állj az élére…”
No ez van ma.
Ha az amerikai árakat nézzük, kb ugyanezek az arányok jönnek ki, amerikai rokonaim 70-es években V6-os Buick speciállal villogtak itt, amire emlékszem, hogy valami 6000$ volt.
A pénz sokkal több mint a mögötte lévő hitrendszer miatt képviselt anyagi érték,
” a pénz évezredek óta a legerősebb közös társadalmi konstrukciója az emberiségnek.”
És itt a gond, ha ez meginog, akkor a legerősebb közös(!) társadalmi kötelék oldódik el, marad a magányos kivert kutya érzés előbb-utóbb mindenkinek. Bizonytalan a jövő, mint ama kutya vacsorája…
https://barankovics.hu/a-penz-logikaja-2-resz-hit-es-bizalom/
1 Vaszil: azért nem csak a hit van mögötte, ott van a US Army is, ami megvédi a petrodollár hatalmát. Az jó, ha hiszel benne, de ha nem, akkor addig vernek, míg hinni fogsz 🙂
1. Vaszil
Amikor megszüntették a dollár arany fedezetét, azóta a ma használt dollár kb. 2-3%-át éri az 1973-as dollárnak. Szóval van rendesen infláció az USA-ban is, az nem vitás. A 60 év több száz százalékos pénzromlás. Csak szépen elosztva adagolták, illetve – a dollár globális természetéből adódóan – el kenték az egész földön. Így az USA nevű lokalitásban nem annyira érzékelhető.
Egyébként OV. jól csinálja, hogy pénzért nem áll bele a nyugati háborús vicsorgók kórusába. A pénz jön megy, de az emberi élet nem. Inkább legyen infláció, kajajegy, napi pár óra világítás, minthogy fiainkat és apáinkat egy idegen érdekekért vívott háborúba küldjük. Nem és nem. Menjenek a nyugatiak, ha annyira háborúzni akarnak, mert kell a globális elsőbbség nekik. Ne minket K-Európaiakat küldjenek maguk helyett.
EU átlag infláció 10 % körüli.
A könyékbeli infláció húzza fel:
Magyar 25,8%
Cseh 18,4%
Lengyel 17,2%
Szlovák 15,4%
Bolgár 13,7%
Román 13,4%
Horvát 11,7%
„A hanyatló nyugat” meg nyögi az 5-8 % közötti inflációt 🙂 a nyomorultak…
Ez nyilvánvaló bizonyíték az „elhibázott” brüsszeli „szankciós inflációs politikára” ha valakinek kételye lett volna.
Vaszil, a Buick árakról fogalmam sincs, az USA infláció 6-7 %, hát, őket se nagyon tudjuk lesajnálni szvsz.
Re:2 szokja
Nem Orbáni mentegetés, de a Forintot nagyon erősen ütötték, szemben más k-európai valutával, ami rátett még egy lapátot az inflációra.
Plusz a belső spekulatív piac megint rátett, tudna Balázs érdekes számokat mondani pl a tej felvásárlási ár vs késztermék relációról beszélni, és ez csak egy apró szelet. Nekem amúgy nagyon olyan érzésem van, hogy az árakat a háborús okokra hivatkozva sokkal jobban felnyomták, mint ahogy indokolt lenne, és ebből fakad ez a kiugró inflációs adat.
Dajtás,
„a Forintot nagyon erősen ütötték, szemben…”
Igaz, és azt is tudjuk, ki ütötte erősen: az MNB:-) ez volt a gyenge forint policy.
„és ebből fakad ez a kiugró inflációs adat.”
Kiugrónak kiugró az adat, de azt ne felejtsük, hogy már 2021 októberében bevezették az ársapkákat, miután már 2021ben is nalunk volt a legmagasabb az infáció:-)
(Pedig akkor még csak kevesen tudhattak a háborúról).
„Nem Orbáni mentegetés,”
lehet, nem annak szánod: de, de az.
5: „Nem Orbáni mentegetés, de a Forintot nagyon erősen ütötték, szemben más k-európai valutával”
De vajon miért pont a forintot bántották?
És vajon 2010 óta folyamatosan ütik a forintot, mert évről évre ~3%-ot veszít átlagosan az Euróhoz képest azóta. De ha csak az elmúlt 5 évet nézem, akkor ez inkább évi 4,5%-os árfolyam vesztés… Ennek persze biztos nincs köze se a jegybank, se a kormány silány teljesítményéhez, hanem a tuggyukkik ütötték ilyen csúnyán a forintot.
Ugye milyen jó lenne, ha már rég bevezettük volna az Eurót? 🙂
Mivé lett ez az ország?! 🙂
A csehek tavalyi inflációja 18%. A pénzük folyamatosan erösödik az euróhoz képest, tehát nem import okozza. És nincs Orbánuk. Megfejtés?
Ez utóbbi egyébként érdekes lesz.
Pl itt van egy rakás cseh kamionos ausztriában, ahol dolgozok. Gondolom máshol is. Minket még kisegít a gyengülő forint, de ők tulajdonképpen otthon kb. 25%-al kevesebb értékben tudnak költeni emiatt, mint tavaly év elején. Lázadnak is. Mi meg velük lázadunk a jó ügyért. 😀
De mivel itt alacsony az infláció az itteni cég nem is hajlandó emelni. De ha elmennek a kelet-európaiak…
Élvezettel néztem mindig az ilyen összefüggéseket.
Szokja,
az adatokkal azt akarod mondani, hogy minél közelebb van egy ország Ukrajnához, annál magasabb az infláció? Ezek szerint Orbánnak adsz igazat és ez tényleg háborús infláció? 😉
9. – Kamionos
És ezt honnan veszed? A cseh korona addig erősödött, míg be nem iktatták az új elnököt.
Azóta kis ugrásokkal gyengül. Az infláció meg csak látszólag 18%.
A valóság jóval 20% felett van. Az, hogy a korona erősnek tűnik, a Cseh Nemzeti Bank intervenciójának köszönhető.
12. Zolit
https://www.tozsdeasz.hu/eur-czk-keresztarfolyam-grafikon-3-ev-cop0/
Nem erősnek tűnik, hanem erős, főleg, ha a forint elmúlt 3 évét nézzük. Most március elsejétől némi korrekció nem változtat rajta.
A lényeg, amit írtam áll, még ha el is veszel a részletekben kicsit.
13. Kamionos
Itt megnézheted a Cseh Takarékpénztár ( az Erste csoporthoz tartozik) CZK/EUR
középárfolyamát max két évre visszamenőleg.
https://www.csas.cz/cs/kurzovni-listek#/type/NONCASH/currency/EUR
Itt pedig a CZK/100HUF középárfolyama
https://www.csas.cz/cs/kurzovni-listek#/type/NONCASH/currency/HUF
Mind a kettőt naponta figyelem, mert gyakran járok haza a Felvidékre,
és Magyarországra is (több mint negyven éve Prágában élek).
Az erős korona nem nagyon látszik meg az itteni árakon az infláció miatt,
mint ahogy már írtam, ami főleg a magas energiaárak miatt van.
2: Radován
„azért nem csak a hit van mögötte, ott van a US Army is, ami megvédi a petrodollár hatalmát. Az jó, ha hiszel benne, de ha nem, akkor addig vernek, míg hinni fogsz ?”
Nem képzelem, hogy az én hitem valamit is számít ebben. De azt tudom, hogy az erőszakszervek kiszolgálóinak hite már igen. Mármint a petroldollár értékállóságát illetően. A SVB csak a vihar előszele volt, tépázzák azt egyre gyorsabban. Ha az amerikai családok nagy része úgy jár majd, mint Sharon Stone, akkor fiaik kit tekintenek patás ördögnek, Putyint, vagy a saját kifosztóikat?!? Mennek vajon avilág másik felére valami papírért orosz rulettet játszani?
A Római birodalom a végén úgy ért véget, hogy a légiók ellátmánya nem jött meg, vagy semmit sem ért, úgyhogy a kohorszok szépen szétszéledtek és beházasodtak, ki-ki ahol volt…
13. Kamionos
Tibor bá’-nál beragadt a hozzászólásom (két link van benne).
A koronát mesterségesen tartják magasan az euróhoz képest.
Sajnos mi itt Csehországban nem nagyon érezzük ennek az áldását.
„Féljetek azoktól a politikusoktól, akik közgazdásznak adják ki magukat, és azoktól a közgazdászoktól, akik politikusnak adják ki magukat.
A válság kezdetén, miközben az USA a monetáris lazítás politikáját folytatta új pénz nyomtatásával és kamatcsökkentéssel a gazdaság élénkítése érdekében, Európa erősen tartotta az eurót, és emelte a kamatlábakat, mert az európai északi országok jól jártak, és tartottak az inflációtól.
A Central Bank of America (Fed) két parancsot a kell szem előtt tartania, a magas foglalkoztatottságot és az alacsony inflációt, az Európai Központi Bank csak egy parancsot adott, az alacsony inflációt kell érvénybe tartania.
Míg az európai déli országokat a munkanélküliség sújtotta, az észak által irányított Európa erősen tartotta az eurót és emelte a kamatlábakat.
Csak Sarkozy úr mondta 2011-ben, hogy az euró túlságosan túlértékelve van.
Németország az infláció miatt aggódott a hiperinflációtól való történelmi félelem alapján amit a Weimari Köztársaság idején tapasztalt.
/https://www.huffingtonpost.gr/entry/e-ellenike-oikonomike-krise-kai-o-rolos-tes-yermanias_gr_61810824e4b06b9de8baa70a/
A görög gazdasági válság és Németország szerepe
Sok és tragikus hibát követtek el minden oldalon, hazai és európai oldalon.
A pénzről és a belé vetett hitről, valamint az éppen folyó valódi történésekről épp most találtam egy igen alapos összefoglalót.
Az infláció egy picinyke következmény, az ukrajnai tüzijáték meg csak egy hatalmas elterelés a lényegről…
https://youtu.be/F9bCO4OBUuU
Régen is voltak bajok és infláció, és persze mideki jön a világháborús inflációval.
Hozzá kell tenni akkor az a hiperinfláció szerintem rövid idő alatt végbement és más volt a társadalom struktúráltsága, nem volt ennyi munkahelyfüggő ember.
Szóval régen ez hamar végbement de a mai villágunkban úgy néz ki ez tartós dolog és pl. soha nem jön vissza már az olcsó élelem kora.Noha pl. ha azt nézzük hogy egy automata mosógép már van 80 ezerért akkor a régi időkhez képest nagyon olcsó.
A foglalkoztatottság most rendben van mert 3% körüli a munkanélküliség.
Egyrészről szörnyű az árak emelkedése.Az ember amikor bemegy a boltba és a semmiért otthagy 5000Ft-ot akkor azt mondja az ember hogy baszódna meg a világ.Másrészről pedig ha pl. egy fiatal pár keres ketten 560 eft-ot például Orbán 25 év alatti adókedvezménye miatt
akkor nekik még most is rohadt olcsó az élelem.Ismerek olyan sima érettségivel rendelkező embert aki az adókedvezmény miatt hazavisz havi 288 eft-ot.Ketten a párjával havi 560 eft.Azt kell mondjam hogy ők nagyon is jól élnek , bőven jobban mint bármelyik korban éltek volna.Viszont igen elköltik energiaitalra meg mobilra ami megnyomja az inflációt.Persze idegesítő hogy az ilyen fiataloknak jár adókedvezmény a 80 eft -os nyugdíjasoknak meg semmi.
Viszont igen vannak a kisnyugdíjasok akik pl. 90 eft-ból nem tudnak kijönni.Szóval az infláció a társadalom kiskeresetű részét érinti.Más volt az infláció régen és más most.
Egyrészrőm nics itt semmi inflláció amikor ránézünk egy fiatal keresetére , de ha pesszmisták vagyunk és nagyanyáink idejéhez hasonlítjuk pl. a napi élelem, gyereknevelés, egyéb rezsi dolgokat akkor ma siralmas és szar a helyzet.
19 – andrew:
Tudni kell szegénynek lenni. Ne félj! A mai emberek is meg fogják tanulni.
Infláció, defláció, árak, a pénz értéke, azaz vásárlóereje.Valaki magyarázná meg nekem, hogy mitől függ egy adott ország pénznemének belső, inland vásárlóereje.Például, olvasmányaimból tudom, hogy a régi magyar pengő nagyon erős volt, emlékszem a régi mondásra, „200 pengő fixre már házasodni lehetett”.
Mitől függött ez, mi adta a pengő komoly értékét?
21 balint
A kérdésedre a választ ráhagyom a közgazdaságban jártasabbakra, viszont a pontatlanul idézett régi mondás forrását megmutatom. 🙂
22,hubab
Köszönöm.
2O. Tibor bá’
” Tudni kell szegénynek lenni. Ne félj! ”
Ολιγάρκεια = Αρκούμαι με τα λιγα
Oligarchia = Megelégszem a kevéssel
-A leggazdagabb az aki legkevesebbel elégedett.
-Νem a mennyiség, hanem a minőség számít.
Αριστοτέλης – Arisztotelész
-Mértékletesség és egyszerűség,
Θουκυδίδης – Thucydides
-A boldogság az életben nagyon kevés dologtól függ.
Marcus Aurelius
-Ha nem vágysz sokra, a kevés is soknak tűnik számodra.
Δημόκριτος = Demokritosz
-Boldog az, aki kevés dolognak is örül és boldogtalan az, akinek sok cucca van, de nem tud boldog lenni.
Δημόκριτος = Demokritosz
-Jól gondolkozik, aki nem sajnálja azt, amije nincs, hanem annak örül, amije van.
Demokritosz
-Amint rájössz, hogy semmid sem hiányzik, az egész világ a tiéd.
Lao-Ce
-A természet a lehető legkevesebbet használ fel bármiből.
Johannes Kepler