Inog az €! Állítják jobbról és balról. Van-e ennek alapja? Erre a kérdésre csak akkor lehet „sejteni” a választ, ha látjuk a számokat. Nézzük először az Euró övezet problémás gyermekeit!
Ahogy én nézem a dolgokat, Görögország és Olaszország messze jobban el van adósodva, mint mi, és kábé egy szinten vagyunk Portugáliával. Sokkal meglepőbb a dolog, ha az államháztartási hiányt nézzük. Nekünk az idén 3,8 % lesz, ami feltétele volt az IMF kölcsönnek, stb. Ez a 3,8 % olyan szent, mint Indiában a tehenek. És akkor itt van ni! Írországnak 14,7 %. Az embernek megáll az esze. Persze ez az ő bajuk lesz, mert a kölcsönt vissza kell fizetni, de szorongatni a mi torkunkat, mert nagy a hiány, szerintem pimaszság, amit politikus nyelven úgy neveznek, hogy „diszkriminálás”. Basszuk a csőrüket, mert itt vagyunk Európa közepén, de hát elég jól megkapaszkodtunk az egyre nagyobb jelentőségű Nagy Alföld és környékén. Persze – gondolták ők – ha már egyszer benn vannak az Euró övezetben, akkor nem kell betartani a 3 százalékot. De most nézzük a teljes bandát!
Ebben az a röhej, hogy Maastricht-ben megállapodtak a 60 százalékos plafonban. A belépni kívánóktól megkövetelték a 60 %-ot. Ugyanakkor a társaság 2/3-a nem tarja be, és még Németország is túllépi 16,7 százalékkal. Az átlag pedig 84 százalék (annyi, mint a miénk). Ezek vizet prédikálnak és bort isznak. De nem ez a prédikáció a lényeg, hanem milyen stabil lehet a közös valuta, az Euró? A másik lényeges dolog, hogy minél többel tartozik egy ország, annál nagyobb rizikónak számit, és minél nagyobb a rizikó, annál magasabb kamatra kap az ország hitelt. Nézzük meg, hogy ez hogyan néz ki?
Látható, hogy Görögország az egekbe szállt, csak úgy tud kibocsátani kötvényt, ha annak a hozama 12 %. Írország és Portugália pedig majdnem 9 %. Mi ennek a pontos oka? Nos, a piac határozza meg a következő módon. Tételezzük fel, hogy a Magyar Állam 1.000.000 € névértékű kötvényt bocsát ki 5%-os éves kamatra, 10 éves futamidővel. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a lejáratkor (10 év múlva) visszafizeti az 1.000.000 €-t, de közben fizeti az 5 %-os fix éves kamatot, ami ezek szerint nem változhat (nem úgy, mint a magyar bankok által a lakosság részére kikölcsönzött tőke után). Közben Magyarország hitelminősítése romlik, a befektető aggódik, hogy a futamidő lejártakor az ország fizetésképtelen lesz, ezért a piacra dobja a birtokában lévő kötvényt. Ez a kínálat a kötvény értékét rontja, ezért csak 900.000 Euróért tudja értékesíteni. A vevő, a kötvény új tulajdonosa továbbra is a kibocsátási összeg után kapja az 5 % kamatot, ami az ő 900.000 Eurós befektetésére 5,6 %-os kamatnak felel meg, és ráadásul a futamidő lejártakor 1.000.000 € üti a markát (amennyiben az ország fizetőképes marad). Ha ez az adásvétel a futamidő lejárta előtt 3 évvel történik, akkor a kamat 9 %. Ha Magyarország ebben az időpillanatban kényszerül kölcsön felvételére, akkor kötvényeire legalább 9 %-os kamatot kell ígérni, különben a befektető inkább a korábban kibocsátott kötvényt veszi meg – ezek szerint – nyomott áron. Az ár pedig azért nyomott, mert a befektető be van szarva, komoly esélyt lát arra, hogy Magyarország 3 év múlva fizetésképtelen lesz. Mivel Németországtól nincsenek beszarva, ezért a Német Állam 2 %-os kamatra is ki tud bocsátani kötvényt.
Természetesen az állami kötvénykibocsátás nem új keletű, mindenféle kötvények különböző időpontokban járnak le. [Nagyon érdekes a szóhasználat. Mi azt mondjuk, hogy „lejár” mintegy azonosítva magunkat az állammal. Az angol azt mondja, hogy „beérik” vagyis a befektetővel azonosítja magát.] Most nézzük, hogyan áll ezzel az 5 renitens ország!
Ha ezeket összesítjük, akkor kiderül, hogy az 5 ország összegezett, lejárt, visszafizetésre esedékes adóssága a következő évtizedben az alábbiak szerint alakul:
2011 468 milliárd €
2012 265 milliárd €
2013 233 milliárd €
2014 195 milliárd €
2015 229 milliárd €
2016 103 milliárd €
2017 140 milliárd €
2018 155 milliárd €
2019 115 milliárd €
2020 129 milliárd €
Ez aztán a fényes jövő! Hogy fogják előkaparni jövő évben a 468 milliárd
Eurót? De ez semmi a 2012…2020 időszakra (legyünk nagyvonalúak és csak erről beszéljünk) a kumulatív tartozás 1564 milliárd €, aminek a 2011 évre szóló kamata egy további 78 milliárd €. Akkor tehát 546 milliárd Eurót kellene előkaparni. Tudják-e?
Már hogy a fenébe tudnák, amikor az idei államháztartási hiányuk 5,3….14,7 % körül van. Nem valószínű, hogy ez jövőre nullára csökken, mert ebben az esetben lenne elég az 546 milliárd előkaparása. Valójában az 546 milliárdra kötvényt kell majd kibocsátani plusz a leendő hiány fedezésére is. Becslésem szerint csak ennek az 5 országnak jövőre 650 milliárd Euró kölcsönt kell felvenni. EU (valójában német) garancia nélkül a kamat 12 % körül lenne, ha van EU garancia, akkor lényegesen kevesebb, de hajlandó Németország ekkora összeget garantálni (ami gyakorlatilag átvállalást jelent)? Illetve képes-e ekkora összeget garantálni? Úgy értem, a piac elfogadja-e? Természetesen nem. Személy szerint én még 12 százalékos kamatra se fektetnék be egyetlen fillért se olasz, görög, spanyol, portugál, pláne ír kötvényekbe.
A nagy kérdés végül is az, belerokkanna-e az Euró (szerintem igen) vagy a problémás országokat kirúgják az Euró övezetből (szerintem igen). Bármelyik szcenárió következik be. A jövő Európai Uniója más lesz, mint a jelenlegi. És mi, magyarok adjuk az elnöklést jövőre. Már régen tudom, ahova mi betesszük a lábunkat, ott fű nem terem. 😀
___________________________________________________________
___________________________________________________________
___________________________________________________________