Szpasszkij és Fischer a politikai ellenségeskedéssel dacolva a kölcsönös tiszteletből fakadó barátságot alakított ki, és a mérkőzés az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti kulturális testvériség szimbólumává vált. A Szovjetunió sakkozói sokáig uralták a világbajnokságokat, 24 éven át ők birtokolták az első helyet. A korábbi sakkvilágbajnokságokat „a Szovjetunió kontra Világ”-nak nevezték. Szpasszkij és Fischer mindketten fiatal csodagyerekek voltak, 16, illetve 14 éves korukban szerezték meg országukban a legmagasabb helyezést. A két játékos az 1972-es bajnoki döntő előtt már játszott egymással, Szpasszkij minden alkalommal legyőzte Fishert.

Az 1972-es versenyt közel állt az eltörléshez, amikor Fischer az utolsó pillanatban megtagadta a részvételt. Fischer csak azután engedett, hogy jelentősen megemelték a nyereményt, és Henry Kissinger telefonon játékra buzdította. Fischer Izlandra utazott a meccsre, azonban lemaradt a megnyitó ceremóniáról, és csak kilenc perccel a nyitólépés után érkezett meg a sakktáblához, hogy szembenézzen Szpasszkijjal. Az ezt követő 24-es sorozat drámai volt.

Az első meccs elvesztése után Fischer nem volt hajlandó játszani a másodikat, tehát elveszítette azt Szpasszkijjal szemben. Fischer ezután kijelentette, hogy csak akkor tér vissza, ha a bajnokság kamerák nélkül és kevésbé nyilvános környezetben folytatódhat.

A meccsek mérlege drámaian megváltozott Fischer javára, aki a 21 meccsből hetet megnyert.

Barátságukat folytatva Fischer és Szpasszkij 1992-ben ismét találkozott a jugoszláviai Belgrádban a visszavágón. A régió feldarabolására irányuló imperialista törekvése során az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Jugoszláviával szemben, ami törvénytelenné tette Fischer részvételét a mérkőzésen. Fisher nyíltan dacolt a szankciókkal, és folytatta a meccset, aminek következtében szökevény lett, és élete hátralévő részében nem tudott visszatérni az Egyesült Államokba.

Amikor Fischert egyszer Japánból való kiadatással és bebörtönzéssel fenyegették, Szpasszkij levélben fordult George W. Bush amerikai elnökhöz, és követelte régi barátja és riválisának szabadon bocsátását. Szpasszkij hozzátette, hogy ha ez nem lehetséges, akkor „egy cellába kell ültetni Bobby Fischerrel egy sakktáblával együtt”.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________