(3860) Kihalás

Tibor bá’ online

A kihalás elkezdődött


89. Útban a 90. felé

Így kezdődik az Indiából érkező levél. 300.000 év után az ember kihalása elkezdődött saját tevékenységének következményeként. Indiában hetek óta 45°C körüli hőmérséklet van. Az égből élettelen madarak hullanak a földre. Az utcákon macska és kutya hullák hevernek szanaszét. Az emberek vizet keresnek, ahova beülhetnének. Az ember vesztesség is jelentős, de nincs aki összeszámolná őket. Indiában volt már 45°C, de nem májusban, és főleg nem heteken át. 800 millió ember nem tud elmenekülni, és nincs is hová. Nem csoda, ha a közgondolkodásban előkerült a kihalás gondolata. A következő ugrás akkor lesz, amikor beüt az el Nino, ami statisztikailag már aktuális.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

30 gondolat erről: „(3860) Kihalás

  1. “Indiában volt már 45°C, de nem májusban, és főleg nem heteken át.”

    Nem néztem bele a statisztikákba, de szinte kizártnak tartom, hogy ne lett volna Indiában 45 °C fok májusban, lehet, hogy nem heteken át, de még az sem kizárt. Ez a mondat azt sugallja az európai fülnek, hogy “még csak május van, de már ilyen forróság van, mi lesz akkor nyáron!”.
    Csakhogy Indiában nem az a négy évszakos ciklus van, amit mi ismerünk.
    Ott a nyár márciustól májusig tart, amikor a száraz, forró levegő a jellemző.
    Júniusban megérkeznek az esők, a monszun szeptemberig tart. Továbbra is nagyon meleg van, de általában bőven van csapadék, ez megkönnyebbülést jelent embernek és állatnak egyaránt.
    A tél ott októbertől februárig tart, viszont az indiai gyerekek hóembert sosem építenek, esetleg azok, akik a Himalája indiai részén laknak.

  2. Csak azt felejted el, amiről Tibor bá’ is szokott beszélni, azaz, hogy nagy páratartalom mellett nagy hőmérsékletet nem bír el az ember. Nem tudja hűteni magát a szervezet. Mi van, ha nyáron ezzel kell szembenézni az indiai embereknek.

  3. Az India Meteorological Department szerint a májusi esőzések után a megszokott normális napközbeni hőmérséklet várható.

    forrás: hindustantimes

  4. Én már akkor “haldoklok” ha 38°C van, teszem hozzá nagy ritkán. Valójában 28°C-tól már nem kellemes. El tudom képzelni (frászt, nem tudom) mit jelent 45°C heteken át.

  5. 4 Idős ember vagy, és európai. Ha ki is próbálnánk, mit jelent a 45°C, még akkor se tudnánk, milyen az az indiai embernek, akinek az ősei évezredek óta magasabb klímához szoktak.

    Nem bagatellizálni akarom, csak azt akarom mondani, hogy tényleg nem igazán tudhatjuk, mit is jelent ez. Kár, hogy nincsenek pontosabb számok, azokból képet lehetne alkotni.

  6. Olyan még nem volt, hogy potyognak a madarak az égből, ez azért jelent valamit. Ha az a nagy meleg normális dolog lenne, akkor evolúciósan hozzáedződtek volna. Persze lehet, hogy csak egy kiugrásszerű anomáliáról van szó, egy tüske a grafikonon, de a trend egyértelmű.

  7. 6 Mindenki a halálhoz vezető úton jár.
    De most arról van szó, hogy kinek milyen hőmérséklet mit jelent.

    Vitatod azt, hogy egy kenyai jobban bírja a hőséget, mint egy svéd, és fordítva a svéd jobban bírja a hideget, mint a kenyai?

    Ugyanez elmondható egy indiairól és egy magyarról, kisebb szélsőséggel.

    És az is biztos, hogy az idősek hőháztartása is romlik (a test összes többi egyéb funkciójával együtt), ezért az, hogy Te milyen hőfokon érzed jól magad, semmit nem árul el arról, hogy egy 30 éves indiainak mit jelent egy adott hőmérséklet.

  8. 7. Így van. Az még a kérdés, hogy a jelenség mennyire marad lokális időben és térben.

    Szvsz ha nálunk kihalás lesz, az nem a 45°C-tól lesz, hanem hogy összeomlanak az élőrendszerek, és egyik szint se találja meg többé az életfeltételeit abban a formában, ahogy megszokta.

  9. Igazából mindenkivel egyetértek, aki eddig az íráshoz hozzászólt és magának a posztnak a mondanivalóját sem vitatom, brutális lehet elviselni 45 °C körüli hőmérsékletet, főleg huzamosabb ideig.
    Ábelnek is igaza van, az emberek hőérzéke különböző, és ez igaz még az egy rasszhoz tartozó emberekre is. Elég csak a fázós feleségekre gondolni! 🙂

    Én magam a legkisebb gond nélkül viseltem a 38-39 °C-os hőmérsékletet egy trópusi éghajlathoz tartozó nagyvárosban, semmi olyan emlék nem villan be, hogy annyira kellemetlenül éreztem volna magam a klíma miatt, pedig a páratartalom jó magas volt.
    Ellenkezőleg, nagyon is emlékszem, amikor Dél-Egyiptomban, július közepén irtózatosan melegem volt, természetes környezetben ez volt a legszélsőségesebb tapasztalatom. A levegő teljesen száraz volt. A hőmérsékletre nem mernék esküt tenni, mert ez elég régen történt, de úgy gondolom, hogy simán 45 °C felett lehetett. Ott literszámra kellett a vizet is fogyasztani.

  10. Azért a 45 C / 80-90% relativ páratartalomhoz extrém körülmény kell ami nem tudom előfordul -e bárhol. Szerencsére a relatív páratartalom csökken a hőmérséklet emelkedésével.

  11. Én élem át 40°C-os hőhullámot Melbourne-ben 28 éves koromban. Egy hétig tartott. Az emberek lementek a tenger partra a homokban aludni, mert a tenger felől “kellemes” szellő fújt. Szörnyű volt. Néhány éve itt is volt 38°C. Nem azt mondom, hogy nem bírtam ki, de kellemetlen volt. És igen, állítom, hogy 28°C felett már nem kellemes, főleg, ha dolgoznod is kell.

  12. “A hőség elpusztította az indiai búzatermés 20 % -át”

  13. 13: Na, ebbe fognak tömegek belepusztulni! Amikor ez nem 20% lesz, hanem 80%!

  14. Annyit kérdeznék hogy milyen kukorca van a 13. Videóban?
    Itt már 35 fokban is kisülnek. Valahogy a videoban türhetö üde a növényzet.
    Nem kérdöjelezem a meleget. Viszont idehaza a vízhiány nagyobb növénykárokat okoz.
    Bár török idökben itt is fél alföld homoksivatag volt…

  15. Kuvaitban nem ritka nyáron az 50 fok, Állítólag magasabbra is megy, de arról hivatalosan nem lehet szó, mert 50 fok felett nem dolgoztathatók a külföldi munkások. Egy darus gépkocsivezető azt mondta, hogy napi 8-9 liter vizet iszik. Késő délután, vagy kora este már focizni is lehetett. Ennél sokkal rosszabb a párás meleg, mert lecsökken az izzadság mértéke és ezáltal a test hűtése is. A legjobb klíma a trópusokon van 1000 méter feletti magasságban. Sir Athur C. Clarke is azért költözött Sri Lankára. Ott szinte állandóan 28 fok körüli a hőmérséklet. A kávét és a teát is ilyen tájakon termesztik.

  16. 13: A 109 milliobol 4 millioval kevesebb lesz, az 20 %…hmmm. Értem hogy ebből 7 milliot exportáltak amiből most kevesebb lesz, na de na.

  17. Ma megdöbbentő jelenségre lettem figyelmes.
    A döbbenet tárgya két sima cinege.
    Van nálam egy kerti tó, melyben minden évben van tavirózsa.
    Haza értemben egy cinegére lettem figyelmes, mely kapaszkodik egy tóba hajló borostyánba. Majd megláttam a valószínű párját, amely már halott volt, lebegett a víz felett.
    A még élő cinegét kiszedtem. Tele volt kullancsal, testszerte, a szemei alatt is. Szerintem nem is látott rendesen. A halott cinegét is kihalásztam, az is tele volt kullancsal.
    Ennyi kullancsot egy állatban(illetve kettőben) sohasem láttam egyszerre . A cinege eleve nem nagy, és volt benne vagy tíz kullancs, vagy több, teljesen röpképtelenné vált.

  18. 18 – Dan:
    Hosszú évek óta etetjük a madarakat. Mindig itt nyüzsögtek. Az idén alig látunk madarat.

  19. A francia sajtó megkongatta a vészharangot: a teljes mezőgazdasági termelésben legalább 10, a gabonaféléknél akár 40 százalékos terméskiesést jelent a szokatlan méretű aszály. A Párizsi-medencétől Németországon át Lengyelországig húzódó sávban a teljes búzatermesztési terület érintett a kontinentális méretű természeti csapásban. A búza ára, amelyet január elején tonnánként 253 euróért adtak el, a héten máris 438 eurós, történelmi csúcsra szökött. Mindeközben az ukrajnai háború is jelentősen megzavarja a gabonakereskedelmet. Összeállításunk.

    https://hirado.hu/kulfold/cikk/2022/05/20/egyre-kozelebb-az-elelmiszervalsag-aszaly-is-sujtja-europat-egekben-a-buzaarak?fbclid=IwAR15NGpa5GFg1U34Lpl58AHApOdKe2j8e63DJsRqKF_18O6aA-qCigsr-0A#

  20. Mindenhol azt írják a legtöbb esetben, hogy: gabona

    A kukoricát el kellene felejteni, egyedül a búzának van esélye. Pl. az alakor búzának. Persze kis hozamú. A tömeges éhezés nem elkerülhető pár éven belül.

    De senki ne aggódjon, lesz “váratlan” esemény! Olyan amiről senki nem beszél, amire senki nem számít. Nem kell lassan megfőnünk a vízben! Elintézik gyorsan-

  21. Nálunk vannak madarak, hajnalban nyitott ablak mellett ők ébresztenek. Meg persze a kutyám. Idén már kétszer láttam a kertben erdei siklót.

  22. Nálunk is sok madár van. A kertben 2 madáritató van, amiatt jönnek. A fecskéknek pocsolyát készítettünk.

  23. 21 “A kukoricát el kellene felejteni, egyedül a búzának van esélye. ” – Épp fordítva! A kukorica azon kevés növényfajok közé tartozik, amik melegben is képesek életben maradni, fejlődni, ha lassabban is.

    Az alakor egy kamu. Igazából a modern fajtákból válogatták ki azokat a szemeket, amiknek nem válik el a héja. Ennek egy lényeges következménye van: nem lehet normálisan, egyszerűen feldolgozni, hanem még pluszban le kell koptatni róla a héjat. A beltartalmi értéke semmivel sem jobb, mint ugyanannak a búzafajtának a leváló pelyvájú változata, amiből a selejteseket kiválogatták.

    Egyébként a megoldás az lenne, hogy
    1. Több növényfajt és fajtát termeszteni folyamatosan, hogy valami mindig legyen
    2. Változtatosabb tájat és termesztéstechnológiát használni, pl. mezővédő erdősávokat és no-till,
    3. Öntözni

  24. 24. Ábel

    A gyakorlat nem ezt mutatja.
    A búzát ősszel ültetik és sokkal jobban bírja amúgy is a csapadékszegény állapotot. Ráadásul ősszel és tavasszal több a csapadék. Ezenkívül a kukoricához, hogy jó -beltartalmi értéke legyen-nagyon sok műtrágya kell, ami szintén és egyre inkább szempont.

    A no till meg egyebek persze igazak és úgy általában is az általad mondott módszereket kéne követni, de ez már túl sok nekik.

    Egy pék és molnár barátom így nemesít búzákat. Mindig homokos talajba veti a szaporítóanyagot az un. királybúzát, direkt nehéz körülmények közé. Rendkívül jól vizsgázik jobb földben a cucc, kiváló beltartalmi értékekkel. Van más titka is, hogy mitől jó amit ő csinál, de azt nem írom ide le.

    Egyébként világviszonylatban meg kéne nézni a kukorica és a búza termésátlagainak alakulását. Mondjuk mi mindig MO.-ban gondolkodunk. Szerintem pár szokásosan száraz év és búzát kifizetődöbb lesz termelni idehaza.

  25. the Guardian:

    ‘It seems this heat will take our lives’: Pakistan city fearful after hitting 51°C
    Ez megöl minket: Pakistán aggódik az 51°C miatt.

  26. 26.
    Nálunk meg hétvégére 17 fokot mutat az időkép . Hüsölünk:D

  27. Amúgy meg nem tudom mennyien haltak meg indiában a hőség miatt, de megnézhetjük azt is hogy hány gyerek nem születik meg az elemkedő ÁRAK miatt.Amúgy meg azt olvastam hogy lehet hogy év végére sok építkezés leállhat mert ukrán orosz vonalról jött az építési acél.És lehet hogy lesz olyan hogy pl. csarnoképítések leállnak emiatt.Sok fa jött ukrajnából ami most nemjön.Namármost én sem és sokan mások nem fognak már így bele egy családalapításba amikor egy házépítés már kiszámíthatatlan lett .Nem napi hanem félnapi ár van a fára, vasárura.A hungarocell még menni fog fel nem mintha eddig nem ment volna fel.Namost ha építesz egy kis házat már nem úgy van mint régen hogy akkor majd 3 év múlva ha lesz pénz leszigeteled kívül, mert kb. bele sem költözhetsz addig.Mindennek napi ára van lassan.Namost így az emberek fiatalok 80-90%-a nem fog építkezni ,családot alapítani mert az ember inkább beleszarik a napiáras kiszámíthatatlan gecibe és hogy repkednek a 10 milliók. Nyilván a kihalás itt Európában is elkezdődött.A környezetemben sok 30-40-éves van aki szingli vagy éppen nincs háza.És már gyereknemzésre is minden évben egyre csökken az esélyük (ha eddig nem akkor a gecidrága és mégtovábbdráguló építőanyagárak mellett hová?? ). Amúgy az ember kedve el is megy ettől, mert mondjuk ha tavaly számoltál egy kisebb házra 30 milliót (úgy hogy te csinálsz mindent a mesterek helyett kemény munkával) akkor most az már lehet 40-45 millióba kerül mert a geci hungarocell ment mondjuk 50%-ot.Namost így már tényleg lassan azt mondja az ember hogy beleszarik az egészbe munka után hazamegy és tévézik mint a szalagdolgozók és le van szarva minden 😀
    Nyilván ha ezek az emberek megöregszenek egyedül maradnak.A statisztika meg csaló, mert így sincs 1 párnak 2 gyerek emiatt csökken a lakosság, de ha még azt is belevesszük hogy olyannak van 2-3 gyerek akinek nem kéne (cigány, szegény réteg) akkor tényleg szarul állunk.
    Indiában sok a gyerek szerintem így a hőhalálban kihaltak pótlódnak.
    De európában baj lesz az elöregedő lakosság és ugye ez az áremelkedés nem átmeneti 1-2 éves hanem már tartós lesz.

  28. 28,
    Andrew:

    Ne halogasd már az életedet, a terveidet.
    Ha visszaolvasod magad, évekkel ezelőtt is ilyen – reménytelenségeket beszéltél.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük