Tibor bá’ online
89. Útban a 90. felé
A diáklányok többsége őszintén szerelmes valamelyik fiatalabb tanárába. Durvábban megfogalmazva a bakfisok zöme többé-kevésbé apakomplexusban vergődik, amit vagy kinőnek, vagy nem.
Judit nevű, második feleségemnek is volt nyolcadik általánosban egy biológia tanára, akibe a fél osztály „szerelmes” volt, ami akkora élménynek számított, hogy évekkel később több alkalommal is végig kellett hallgatnom az illető tanári, sőt férfiúi erényeit. Istenem, a férji kötelességek listáján ez a végighallgatás is egy tétel.
A történethez csatlakozó következő bejelentés az, hogy volt nejem számtalan erénnyel rendelkezett, de ezek közé valami furcsa véletlen folytán a házastársi hűség nem tartozott. Erre szokás mondani, ez van, ezt kell szeretni. Az egyetlen baj ezzel a mondással, hogy pont ezt nem lehet megszeretni, legfeljebb megszokni. Ráadásul mind a ketten megszoktuk.
Judit különböző emberekkel feküdt össze, nem, mert oly nagy híve lett volna a promiszkuitásnak, hanem mert ezekből a kalandokból általa elképzelt előnyöket vélt kapni, többnyire külföldön, tőlünk nyugatra. Ugyanis nejem a kezdet kezdetétől fogva, számomra az ugródeszka szerepét szánta, csak maga az elugrás hosszú éveket vett igénybe. A nekifutást viszont gyakran megpróbálta. Mire, negyed századdal később, sikerült neki az elrugaszkodás, eredeti állagának 90 százaléka már a múlté volt, de ez legyen az ő, és a következő ugródeszka problémája.
Az egymás mellett élés békés egyszerűségében egy szép napon elérkeztünk, vagy úgy is mondhatnánk, ránk köszöntött a AIDS lehetőségének történelmi időszaka. Egészen addig egy-egy Judit kaland hozadéka mindössze a trichomonas vagy a candida fertőzés hazacipelése volt, ami a vakarózáson kívül túl nagy problémát nem jelentett antibiotikumokkal bőségesen ellátott világunkban, de amikor a HIV fertőzés lehetőségéről is tudomást szereztünk a helyzet kezdett gyökeresen megváltozni.
Történt pedig, hogy egy szép napon kicsapongó oldalbordám szerződést kötött az Ajtosi Dürer sorba hazatelepült amerikás magyarral, aminek a lényege a hetenként egyszeri látogatáson alapuló kosztpénz kiegészítés volt. Nem is lett volna semmi különösebb probléma, hiszen a dolgok menetébe már rég nem volt beleszólásom, de a pasas korábban a colorádói Denverben élt. Denverről pedig köztudott volt, hogy akkoriban a világ AIDS-el legjobban fertőzött városának hírében állt.
Amikor ezt az apróságot Judit tudomására hoztam, beállt a családi pánik. Mint mindig, amikor szarban volt, most is hozzám rohant segítségért:
- Na most, mit tegyek?
- Mit tegyél, mit tegyél? – dühöngtem hangosan – legelőször is menj el a Mária utcába és vizsgáltasd meg magad, nem vagy-e máris AIDS-es. A többit majd meglátjuk. – Judit el is ment a Bőr és nemi beteg gondozó Intézetbe, hazajött és nagy boldogan újságolta:
- Képzeld el, a volt biológia tanárommal futottam össze, ő ott a főnök.
- Nahát, milyen szerencse – csodálkoztam egyet – és különben mit szólt az esethez?
- Azt mondtam neki, hogy a férjem Afrikában volt egy hónapig és biztos akarok lenni a dologban.
- Ennyi?
- Igen – állította nőm.
- Szép tőled, hogy rám kented a dolgot. Különben mikor lesz eredmény?
- Jövő héten megint bemegyek.
Ezzel a téma egy teljes hétre le is zárult. Aztán Judit bement az eredményért, majd egy órával később haza érkezett teljesen kiborulva. Így, első látásra meg voltam róla győződve, hogy az eredmény pozitív, csak az dúlhatja fel ekkora mértékben egy nő lelkét. De mint mindig, most is tévedtem. Hiába na, a nők sok évig tartó együttélés után is tudnak meglepetést okozni.
Kiderült, hogy amikor belépett az intézmény főnökének a szobájába, a volt biológia tanár mosolyogva közölte az eredményt, miszerint Judit HIV negatív. Majd ezt követve odament az ajtóhoz, kulcsra zárta, a nejemet felpakolta az íróasztalra, lehúzta a bugyiját, és a szakterülete, azaz a biológia előírásai szerint megdugta.
Már éppen a számon volt, hogy ez tényleg felháborító, de miért hagytad? Amikor ő szólalt meg először „szemét állat, az íróasztal tetején, miért nem hívott fel a szolgálati lakására?”
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Gondolom, Tibor ba’ te sem ültél otthon ölbetett kézzel és vártad mikor ér haza az asszony telepakolva. 😉 Valami jó kis szaftos kaland csak volt nálad is, nem?
Mennyi romantikus történetet sikerült összegyűjtened hosszú életed során 🙂
Néha kimondottan rossz olvasni egy-egy cikkedet Tibor bá’, és általában nem a „világvége” témákörűek ezek, hanem az ilyen történetek. Üres frázisnak tűnik és tűnhet, de sajnálom, hogy az életedben ennyi szarságot kellett megélned.
(Rengeteg a szubhumán g@ci ember…)
2 – hargi:
Történet van rengeteg, de hogy romantikusak lennének, na azt kétlem.Persze van olyan is, de ritka.
Nemhogy nem szerettem a férfi tanáraimat, de utáltam is őket 🙂 Bár egyik se volt „jópasi”.
Gyerekem osztályában pedig pont fordított a felállás, ők még „kicsik”, 10év alattiak, de már 2 tanárbácsi is fura volt.. Az egyik esetben a szülő is helyénvalónak érezte a lányka és a tanár közeledését, holott értette. A másik esetben keverik a kivételezést és a tanár közeledési szándékát a szülők..
Én gyerekemhez nem mernek közeledni, mert ismerik az anyját 🙂
Na, ilyen nőt mint ez a Judit.. Tibor bá’ miért nem rúgtad ki? Csak nem Stockholm-szindrómád volt? Engem nőként is kiakasztanak az ilyen pics@k.
Miért nem váltál el? Gazdag volt a nő és kitartott téged? Vagy közös cégetek/nagy vagyon volt?
Önbecsülésed ez idő alatt hová tetted? Vagy úgy érezted, neked ennél jobb úgysem jutna (kisebbségi komplexus)? Vagy mi volt az oka, hogy együtt maradtál ezzel a nővel?
5 – 6:
Kohn így szól Grünhőz. Figyelj Grün! Tudod te azt, hogy a feleséged fűvel-fával megcsal? Nézd Kohn én inkább vagyok egy jól menő üzletben csendes társ, mint egy csődtömeg kizárólagos tulajdonosa. De mondhatom durvábban is: a pina nem kopik el.
7.
Hát Tibor bá` ez azért téged is minősít, de legalább is azt az időszakodat mindenképp.
8 – Tia:
A szex, és feminista forradalom után a társadalom egy része ráállt a Poliamore, nyitott házasság, és a gruppen szex gyakorlására. Korábban is, egy életen át hűséges feleség olyan ritka volt, mint a fehér holló, de persze tagadták és titkolták. Ezt felváltotta a nyílt beismerés. Primitív emberek szerelemféltésből kést ragadtak. Értelmes férfiak tudomásul vették, és alkalmazkodtak hozzá. Én alkalmazkodtam egészen 59 éves koromig. 89 évesen gruppen szexre járni nevetséges lenne, és nincs is rá igényem.
Szerintem ez nagyon is jó történet. Semmi szomorút nem érzek rajta, teljesen életszagú és legalább őszinte.
Aki sokat olvasott Tibor bá’-tól az pontosan tudja, hogy őt sem kellett félteni. Nagyon is szerette a nőket és a nők is őt.
Mondjuk ez a szeremféltés szó és legfőképp a fogalom amit takarni igyekszik köszönőviszonyban sincs a szerelemmel egyik fél részéről sem. Sokkal inkább a birtoklással van kapcsolatban.
Furcsák ezek a jogi kifejezések, de hát az egész jog és annak gyakorlata,- mint közösségi normarendszer- is jellemző erre a primitív fajra, amit embernek hívnak.
Ez a történet is ilyen, emberi.
A minősítések pedig még inkább.
„…ezek közé valami furcsa véletlen folytán a házastársi hűség nem tartozott” – Na persze, a véletlen…
11 – Ábel:
Javaslom az „irónia” definíciójának az elolvasását.
9 Tibor bá’
Hát, úgy néz ki, az ember az egyetlen élőlény, amelynek a hímje képes tudatilag úgy kondicionálni magát, hogy eltűrje, hogy párját idegen hímek bitorolják… 🙂
Az állatvilágban ez kizárt, gyakran vérre menő, sőt élet-halál küzdelem árán lehet elnyerni a párosodás jogát, a rovaroktól az emberszabású majmokig.
És tegyük hozzá, az embernél is hasonlóan működik általában, kis kultúrmázzal leöntve.
Ez a fajta szexuális szabadság, ha nem is ismeretlen nálunk, elég ritka előfordulású.
Az én környezetemben is volt néhány ilyen nyitott házasságban élő pár, amit természetesen mindenki tudott, és csodabogarakként néztek rájuk…
Viszont kívülállónak felmerül a kérdés, hogy akkor miféle kapocs tartja meg őket házasságon belül, ha legintimebb pillanataikat rendszeresen másokkal osztják meg?
13 – hubab:
Nem létezik jobb afrodiziákum, mint a látvány, amikor a partner egy másik hímmel közösül. Érdemes kipróbálni. 😀
14 Tibor bá’
Hát, azt hiszem, erről már lekéstem… 🙂
15 – hubab:
Mindent a maga idejében!