(3837) Hőhullám

Tibor bá’ online

 

89. Útban a 90. felé

Március óta, az évszakhoz viszonyítva szokatlan meleg uralkodik az Indiai szubkontinensen. Az Indiai meteorológiai intézet kiadott jelentése szerint: Április 27-től, szerdától Május 2-ig, hétfőig a hőmérséklet 45 °C körüli lesz, de egyes területeken elérheti a 48-49 °C fokot is. Alkalmazkodj a körülményekhez, és ne felejts el kitenni vizet a madaraknak.

Más források figyelmeztetnek, hogy az indiaiak és a pakisztániak részére sajnálatos szélsőséges hőség csak fokozódni fog az előttünk álló néhány nap alatt. Várható, hogy a hőmérséklet elérheti az 50 °C is. Mindez nem a nyár közepén, hanem a tavasz második hónapjában.

Hadd tegyem hozzá, hogy most éppen La Nina év van.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

31 gondolat erről: „(3837) Hőhullám

  1. Természetesen az óceánok hőmérsékleti és vízáramlásai viszonyai nagy hatással vannak a globális éghajlati viszonyokra. Ugyanez igaz az emberi tevékenységre, itt a hatás mértéke a kérdés. Sok egyéb ilyen ok van még, a vulkanikus tevékenységtől kezdve, a topográfiai viszonyokon keresztül az édesvíz mennyiségéig bezárólag az adott területen, akár vízpára formájában (és még egyebek is).

    De valószínűleg messze a legfontosabb a Nap és Föld egymáshoz viszonyított helyzete és itt természetesen nem csak a legegyszerűbb mozgásra célzok, ami az évszakok változását okozza. Ez a mozgás többrétegűen ciklikus és némely ciklus százezer évben mérhető.
    Milutin Milanković tapintott talán legjobban rá ez ügyben a lényege, de nem kizárt, hogy a teljes képet az ő elmélete sem fedi le teljesen.

    https://hu.alegsaonline.com/art/64924

  2. 1 – Zsolt:
    A Nap és a Föld egymáshoz viszonyított helyzetének változás 10 ezer években jelentkezik. Most a felmelegedés éves szinten változik.

  3. Szegény indiaiak! Végre elérték, hogy minden háztartásban legyen WC, ne kelljen az utcán végezniük a dolgukat, és most kifüstöli őket a hőség.

  4. 2 – Tibor bá´

    A Nap és Föld egymáshoz viszonyított helyzete az egy perces időtartalomtól a százezer éves időtartalomig változik folyamatosan. Igazából a perctől is kisebb egységet lehet említeni, de ennek értelme nincs és nagyobb szám is csak az intervallum hosszúságát érzékelteti, nem pontos szám az, természetesen.
    Értem, hogy arra célzol, hogy most a Föld túl gyorsan melegszik fel, de az az igazság, hogy az igazi okokról biztosra semmit sem lehet tudni. Valaki azt állíthatja, hogy ez az emberi tevékenység kizárólagos eredménye; nos, szerintem meg messze nagyobb hatása lehet az égitestek mozgásának. Én az mondom, hogy az objektív valóságot (felmelegedés) az elit szubjektív céljai elérésére használja, aminek az egyik ilyen eszköze az úgynevezett green deal policy. Mert az nem végcél, hanem csak eszköz.
    Mindent meg kell tenni az embernek, amit meg tud tenni, hogy a környezetét kímélje, ebben vita nincs épelméjű emberek között! De ki tudja azt bebizonyítani, hogyha ember nem lenne a Földön ma, akkor a bolygó ugyanúgy nem melegedne ezekben az években, évtizedekben?!

  5. Ja igen, és még nem említettem magán a Napon történő ciklusok hatását a Földre illetve az egész Naprendszerre. Ott is több ciklus van, az évtizedesektől kezdve a fél évezredesekig (plusz-mínusz), sőt, szinte biztos, hogy hosszabbak ott is léteznek.
    Elég egy súlyos anomália a Napon belül és egy hatalmas napkitörés percek alatt küldi a civilizációt a béka feneke alá. Rosszabb esetben az életet a Földön, mint olyat.

  6. Re:5
    Arról nem is beszélve, hogy a Naprendszer nem statikusan áll a galaktikában, folyamatosan mozog, és egy Platóni év alatt is elég sok eltérő csillagközi térben halad át, ami nagyban befolyásolja a Nap szoláris teljesítményét(Kronosz körüli forgás 100millió éves nagyságrendbe esik, ez minket most nem érint). Pl egy porosabb csillagközi régión áthaladva az átlagos szoláris teljesítmény megnő, egy tisztább régión lecsökken.
    Most az a predikció hogy tisztább régióba megy át a Naprendszer…
    Lehet tippelni ennek milyen hatása lesz a földi klímára, mert lesz, az 100% biztos.

  7. 5: Ez, hogy a földi klímát elsősorban csak a Nap határozza meg, és ehhez képest az emberi tevékenység elhanyagolható, olajlobbista bullshit. A földtudomány 80%-ban a fosszilis energiaipart szolgálja ki, természetes, hogy azt a véleményt hangosítjátok föl, ami felment a bioszféra összeomlasztásának felelőssége alól. Kár, hogy hazugság.

  8. 7. A dinoszauruszok idején 3-4 C-al volt magasabb az átlaghőmérséklet, az élet nem pusztult ki. Kedvezett viszont a hüllőknek. Most is lehet, hogy a gyíkemberek akarnak ide költözni, ezért adták át az emberiségnek a technológiát, amivel felmelegíthetik a Földet.

  9. 8 Nem az a probléma, hogy magasabb átlaghőmérséklet mellett lehetetlen volna az élet a Földön, hanem az, hogy a hirtelen változástól összeomlik az összes habitat. Még azok is, amik valahogy kihúzták eddig az ember pusztítását, de amilyen kártékonyak vagyunk, még klímaváltozás nélkül is tönkretesszük őket.

  10. 6 – dajtás

    Pontosan. Nagyon sok tényező befolyásolhatja még a Naprendszert és benne a Föld helyzetét, klímáját; éppen ezért írtam az első bejegyzésben, hogy a Milanković- elmélet a nem biztos, hogy a teljes képet adja. Mindenesetre így is magas szinten van, szerény véleményem szerint.
    Egyébként nagyon régen egy majákkal kapcsolatos könyvet olvastam, nagyon sok részletre már nem emlékszek, de azt tudom, hogy sokkolt az a tény, ahogy ők az időhöz viszonyultak, szinte fanatikus módon kutatták a csillagok mozgását, valószínűleg ez volt a civilizációjuk alapköve. Sok tekintetben csak a modern csillagászat hozta az emberiséget arra a szintre ebben a kérdésben, amit ők már értettek. Például ismerték azt a 26 000 éves ciklust, amely alatt a Naprendszerünk teljesen megkerüli a galaxisunk központi napját, ezt nevezték a Nagy Ciklusnak. Ez teljesen elképesztő, ha jól belegondolsz! Persze ismerték a 365 napos ciklust (Haab), de ezen kívül más ciklusokat is figyeltek és használtak, nagyon úgy néz ki, hogy nagyon profi csillagászaik és matematikusaik voltak. Más régi civilizációkban is jól értettek a naptárakhoz, de valószínűleg a majáké a trófea ez ügyben.

  11. Re:10
    Nem piszkálásként írom, de ez nem igaz:
    „Például ismerték azt a 26 000 éves ciklust, amely alatt a Naprendszerünk teljesen megkerüli a galaxisunk központi napját, ezt nevezték a Nagy Ciklusnak.”
    Kronoszt(ez a Tejút központi „napja”, ami egy szuper masszív fekete lyuk) durván ~220millió év alatt kerüljük meg.
    Amiről te beszélsz, az a Alcyone körüli keringési idő(25.920év), ami a maja kozmikus évnek(egyiptominak is) az alapja, mert a Napunk a Fiastyúk csillagkép 8. napja(nyilván kívülről nézve).

  12. 11 – dajtás

    Igazad van, így utólag rémlik is az Alcyone megnevezés.

  13. Re:12
    Azért felmerül a kérdés hogy minek, miért, mivel számoltak közel 26000 éves ciklusokkal, mert az akkori asztronómiai műszerezettség némi néműleg primitívebb volt, és egy akkori ember élet is kevés volt ahhoz, hogy foknyi eltérés is látható legyen.

  14. Mindenesetre a Magyarországi időjárás érdekesen indul.Ugye tavaly május végén jött meg a jóidő addig majdnem kabát, tisztán emlékszem.
    Idén eddig semmi meleg nem volt.Talán összesen 1 hét volt ami pólós idő volt.Májusig nem volt 20 fok felett szinte a hőmérséklet.A 30 napos előrejelzés májusra 20 fok körüli hőmérsékleteket mond.
    Itt lesz még a június és július és vége a nyárnak.60 nap és eltelik, enyni ideje van hogy kitombolja magát.Én idén Magyarorzági viszonylatban nem számítok exrta melegre .
    Talán az lesz amit Konfár Imre mond hogy a nyár 1 hónappal lerövidül?(A bolygók mozgása alapján számolva)

    Nyáron a nagy kánikulába imádok az erdőbe és a határba motorozni mert ott olyankor is jó idő van a menetszélnek köszönhetően.Imádom nézni a tájat amin egykor emberek dolgoztak még a gépek helyett.
    Hány év múlva érjük el hogy lesz vagy 50-55 fok nyaranta és megszorul a dugattyú a robogóba a hőtől?Mikor majd júlisuba hullonak le a száraz falavelek és a határban ki lesz égve az összes gabona.Amikor majd az erdők is foltokban kiszáradnak a melegtől és a betegségtől.Amikor majd a határi motorozáskor egy kis dombra leülnénk a fűre merengeni de nem lesz fű mert kiégett, és árnyék sem lesz mert a fák is kégtek.De még legyek sem lesznek mert mind elhullonak.
    Na és még délibáb sem lesz mert a földből nem párolog fel semmi nedvesség.Csak ecsetelgettem egy kis futurisztikus képet 😀 Amúgy még nem most lesz ez maximum ha megfut a klíma.

  15. Re:13
    Ne lepődj meg azon, ha 2025-től indul be igazán a buli, csak pontosan ellenkező előjellel… 😉

  16. Re:Ábel
    Pár dolgot kell tisztázni:
    1. Valid-e az Alcyone körüli Nap keringés.
    2. Fiastyúk csillagképben lévő csillagok egy része szintén az Alcyone körül keringenek-e.
    3. Az hogy milyen távol van valami, nem különösebben probléma, csillagképek csillagai is elég messzire vannak egymástól.

    Elfogadom a cáfolatot, nem dőlök a kardomba, ha nincs igazam. 😉

  17. 17 – Hát, mondjuk szerintem az, hogy két nagyságrenddel távolabb van tőlünk a Fiastyúk, mint az átmérője, szerintem már önmagában is arra utal, hogy nem vagyunk a tagjai, de ha az ember továbbolvassa a wikipédia szócikket, akkor az is kiderül, hogy nemcsak hogy nem keringünk körülötte, de egyenesen távolodik tőlünk az egész halmaz:
    „A Plejádok nyílthalmaz egyben mozgási halmaz is. Csillagainak közös jellemzője, hogy egy irányba tartanak, ez a hely a Naprendszer felől nézve az Orion csillagkép északi részére esik. Miközben a halmaz tagjai erre haladnak, egyben távolodnak is a Naprendszertől, tehát a mozgásuk látszólagos iránya összetartó.”

  18. Egyébként biztos, hogy a Naptevékenységnek és egyéb kozmikus eseményeknek komoly hatásuk tud lenni a földi klímára.

    Az nincs csak rendben, hogy ennek örvén elbagatellizáljuk az ember katasztrofális hatását a klímára és a bioszférára.

  19. „Egyébként biztos, hogy a Naptevékenységnek és egyéb kozmikus eseményeknek komoly hatásuk tud lenni a földi klímára.

    Az nincs csak rendben, hogy ennek örvén elbagatellizáljuk az ember katasztrofális hatását a klímára és a bioszférára.”

    Ez így elég tömör és lényegre törő, hogy érdemes legyen egy megismétlésre.

  20. Futoáramlás hiánya nagyban megváltoztatott mindent. A feláramlás hiánya hozza a meleget. Junius 2 után itt is azert lesz meleg. A meleg erzes a legmozgas hiánya es legszennyezés miatt érzödik még melegebnek.
    Amúgy 700 km3 több hó van északon mint szokás. Ez nem illik bele a történetbe.

  21. A hírekben volt tegnapelőtt hogy egyes helyeken már 2 hónapja van 45 fok Indiában.Na az már odabasz a termésnek.Mondta is hogy lehet hogy csak fele annyi termés lesz.De ugye honnan is hoznák be a termést ha kiesne? Kb. sehonnan.Tegnap meg már azt mutatta hogy 50 fok is volt és megolvadtak a járdák. Utánna meg mutatta hogy a brüsszeli politikusok azt javasolják az európaiaknak hogy mossanak kevesebbet helyette szellőztessék ki a ruhát 😀 Olyan kemény dolgokat kitalálnak mostanában 😀

  22. Még a végén csökkentik a ruhaszárító kötél ÁFA-ját.

  23. Margóra a klímaváltozás okán:
    https://www.youtube.com/watch?v=ihwoIlxHI3Q
    Nagyon nagyon hosszú, kösse fel mindenki a gatyát, de a fenti anyag részletesen kifejti a földi klíma változását, amire nem mi, hanem Tejút/naprendszerünk tehető felelőssé.

  24. Re:25
    Végig nézted a hivatkozásokkal együtt az anyagot Tibor bá’?
    Historikus klíma ciklusokra kb nulla befolyásunk van/volt, és a jelenlegi kutatások azt prognosztizálják, hogy szoláris tevékenység a jövőben nagyban meg fog változni, ami érdemben belenyúl a jelenlegi trendekbe.

  25. 24.
    Nem néztem végig a videót. De az alapján mit mond? Mi várható a következő években?
    Mondjuk ha igaz az elmélet és a tejútrendszer miatt sülünk meg az mindegy 😀

  26. Re:28
    Tibor bá’
    Az anyagban nem Staller Ilona összes van, hanem tudományos folyóiratokra való hivatkozás és támaszkodás, és azok közül sem a Bivalybasznád falusi hírmondó szint(NASA,ESA, szakmai folyóiratok)…
    Nézzél bele, jó kis geofizikai szakzsargonnal van megszórva, csak pilláztam sokszor, hogy felvegyem a tempót az anyag készítőjével(nekem kicsit túl gyorsan beszél) .

  27. Re:30
    Pasas nem olajlobbista, hanem „geofizikus”.
    Következtetései nem a globális felmelegedés ellen szólnak, nem tagadja, de ez csak marginális a témában, hanem a lényeget fejtegeti, a mágneses pólus váltást és ennek a következményeit, és az éghajlatra gyakorolt hatását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük