(3824) Időközben

Tibor bá’ fordítása online

 


89. Útban a 90. felé

Az USA Stratégiai Vezérkar feje, Charles Richard admirális, egy washingtoni meghallgatáson kifejtette véleményét, ami szerint Kína nukleáris fegyverzetének átütő fejlesztése közel áll a bejezéshez, jelentette a Bloomberg. Ez a gyors eszkaláció a kínai stratégiai nukleáris arzenálban Washington számára a kockázat növelését jelenti.

Az admirális külön kiemelte Peking 2021 júliusában végzett interkontinentális ballisztikus rakéta kilövését hiperszonikus sikló teszt elvégzésére. A hiperszonikus eszköz 40.000 kilométert repült kb. 100 perc alatt. Szerinte ez volt a legnagyobb hatótávolság minden idők szárazföldi támadó fegyverek területén.

Richard figyelmeztetett, hogy Kína technológiai előretörése a „stratégiai stabilitásra komoly mértékben kihat”. Amihez hozzátette, hogy az amerikai képesség és stratégia arra a feltételezésre épül, hogy stratégiai elrettentés, különösen a  nukleáris elrettentés fennmarad.

„Ha a stratégiai és  nukleáris elrettentés megszűnik, akkor semmi más terv és képesség  nem fog működni” tette hozzá, aminek az lesz a végkövetkezménye, hogy az amerikai Stratégiai Vezérkarnak figyelembe kell venni két ellenfél  nagy méretű modernizálását nukleáris területeken. Ezek pedig Kína és Oroszország.

Mindkét nemzetnek egyoldalúan meg van a képessége bármilyen konfliktus, bármilyen szintre emelésére, a Föld bármely pontján, bármikor, jelezte az admirális írott tanúsításában.

Richard 2021 októberében figyelmeztetett a stratégiai egyensúly gyors változására. Vagyis Kína és Oroszország együttes nukleáris képességére, ami az USA részére ismeretlen területre érkezést jelent.

Az amerikai média 2021 nyara óta jelzi, hogy Peking több mint 100 rakéta silót épít az ország nyugati sivatagában, ahonnan könnyen el lehet érni az USA területét.

Az admirális arra is rámutatott, hogy Moszkva újraindította Tu-160 stratégiai nukleáris bombázó programját, amilyen lépésre nem volt példa a hidegháború befejezése óta.

Ezek szerint az amerikaiak csodálkozással veszik tudomásul, hogy a III. világháborúra mások is készülnek.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

8 gondolat erről: „(3824) Időközben

  1. Kötve hiszem, hogy bármi is változott volna, hacsak az nem, hogy tovább fog tartani az esetleges nukleáris tél. Mind meghalunk a négyzeten.

  2. Kína közel 250 silót épít a mongol határ közelében. A Hami siló bázis közel 110 silóból fog állni, míg a Yumen bázis 120 silóból. A Jilantai gyakorló bázis 12 silóból áll. Az építkezés üteme nagyon gyors. Két kérdés merül fel, az egyik mivel töltik fel, a másik a miért kellenek silók, hiszen a teherautóra telepített ICBM-ek nem pontcélok. Előbbire egyszerű a válasz: nem annyi ballisztikus rakéta áll hadrendben, mint eddig feltételezték. Ez kiegészül azzal, hogy jóval nagyobb tömegű pl. a DF-5 ICBM, mint a teherautóra telepített DF-41. A második kérdés a miért. A válasz egyszerű, a jelenlegi silók és indítók könnyen elérhetők nem stratégiai fegyverekkel is az amerikaiak által. A belső területeken épülő újak nem. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy a silómezőn a silók közötti távolság 3km, ami annyit jelent, hogy minden egyes silót meg kell lőni, függetlenül attól, hogy van-e benne ICBM vagy nincs, vagyis ezzel 250 új célpontra kell célozni, amire Amerikának nem nagyon lesz kapacitása, illetve átcsoportosításra kényszerül, levéve a célpontok listájáról “fontosabb” puha célpontokat.

  3. “Kína felgyorsítja erőfeszítéseit nukleáris arzenáljának bővítésére, mivel Pekinget komolyan aggasztja az Egyesült Államok jelentette fenyegetés – írja szombaton a Wall Street Journal.
    Az újság szerint a kínai vezetés jóval a jelenlegi ukrajnai konfliktus előtt stratégiai döntést hozott az ország nukleáris elrettentésének fokozására. A legfrissebb európai események, valamint a Peking és Washington közötti, Tajvannal kapcsolatos egyre konfliktusosabb retorika azonban a program felgyorsítását sürgette.
    A Journal jelentése szerint a kínai kormány egészen a közelmúltig nem tekintette nukleáris képességeinek bővítését az ország legfőbb prioritásának, tekintettel arra, hogy az ilyen fegyverek csekély értékűek a legtöbb helyi és hagyományos háborúban. Egy névtelen forrás azt mondta az újságnak, hogy a kínai vezetők úgy vélik, hogy nukleáris arzenálja jelenlegi formájában túlságosan elavult ahhoz, hogy érdemi elrettentő eszközként szolgáljon egy esetleges amerikai nukleáris csapással szemben. „ Kína gyengébb nukleáris képessége csak az Egyesült Államok Kínára nehezedő nyomásának növekedéséhez vezethet ” – mondta az amerikai újságíróknak egy, a kínai vezetéshez közel álló személy.
    A lap abból indul ki, hogy Peking nem tervezi nukleáris képességeinek a biztonsági érdekeinek biztosításához szükséges mértéken túli felduzzasztását. Ráadásul a jelentés szerint Kína továbbra is ugyanolyan elkötelezett marad, mint valaha, hogy először ne használjon atomfegyvert.
    Kína nem tesz közzé semmilyen részletet nukleáris arzenáljáról, és ez idáig megtagadta a nukleáris fegyverzet-ellenőrzési tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, és ragaszkodik ahhoz, hogy Washington először csökkentse saját nukleáris készletét.”
    https://www.rt.com/news/553631-china-beefs-up-nuclear-arsenal/

  4. Éppen ideje, hogy az amerikai politikusok rádöbbenjenek
    milyen érzéssa saját országukat szorongatott helyzetben
    tudni. — Hetven év óta ugyanilyen szorongatott helyzetben
    tartják szinte az egész világot ( különösen Oroszországot, )
    mert előre soha nem let tudni mikor és mire fájdul meg
    a foguk.— KÍNA helyében én még a szorongatásnál is tovább
    lépnék, legalább is gazdasági területen, mert amit amerika
    csendőrködése művel a földön, az az értékrendszeremnek
    már elfogadhatatlan.

  5. 2. Jövőnk

    Pontosan.
    Teljesen mindegy, hogy üresek-e a silók avagy van bennük rakéta, ezek innentől kezdve “kapacitás lekötő elemek”, miközben a START egyezmény szabályozza az amerikai és orosz hadászati töltetek darabszámát.
    A kínai rakétaarzenál növelése pont olyan helyzetet teremt, mint a Nyugat oldaláról a brit vagy francia arzenál, amely nincs bevonva a START egyezményekbe.
    Azaz a világ vagy egy új atomegyezményt köt és abba be kell vonni minden atomhatalmat, vagy előbb-utóbb nem lesz semmiféle érvényes nemzetközi egyezmény és mindenkinek szabad a vásár.
    Ha borul a fegyverzetkorlátozás, akkor borul a stratégiai erőegyensúly, ezzel borul minden, beleértve az atomhatalmak számát is, ami rövid időn belül növekedni fog. Gondolom nem kell túl nagy fantázia hozzá, hogy mit jelentene, ha lenne hirtelen még fél tucat új atom-középhatalom Irántól kezdve akár Japánig bezáróan.

    A másik a telepítés helyszíne. A Dél-kelet Ázsiába telepített, illetve hajókon lévő elfogók (ABM rendszerek, rakétavédelem) az emelkedő fázisban tudja elfogni ezeket a fegyvereket. Ezek a kínai silók viszont olyan mélységben vannak, ahová az elfogók nem érnek el az emelkedési fázisban, tehát csak az USA területére telepített, utolsó védelmi vonalat jelentő ABM rendszerek maradnak.
    Mivel ezek a rakéták MIRV vagy MARV fejjel szereltek, így előáll az a helyzet, hogy emelkedés közben egy rakéta egy célpontot jelent, a visszatérő egység esetében viszont ez szétválhat 3-6-10 db robbanófejre is, azaz többszöröződik az elfogandó támadók száma. Ráadásul a visszatérő fejek kis méretűek és rendkívül gyorsak (7-9 km/sec), így ezek elfogása – pláne tömeges csapás esetén – szinte reménytelen vállalkozás, pár darab összejöhet, de ez már nem menti meg a védekező felet.

  6. Dánia és Németország is készül az esetleges atomcsapásra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.