(3812) Univerzum

Tibor bá’ fordítása online

 

Az univerzum átrendezhetősége

(„Leváló” Univerzum)

89. Útban a 90. felé

Úgy tűnik a Világmindenség az Ősrobbanást követően néhány milliárd évvel később drámai átrendeződésen ment át. Minden idők legalaposabb galaxis-feltér­képezésnek ez a megállapítás a meghökkentő eredménye. Ezek szerint az Univerzumban lévő anyag eloszlása az igen sűrű csomókból kiindulva hirtelen átrendeződött és sokkal egyenletesebbé vált. Ezzel az új megállapítással a csillagászok nem tudnak mit kezdeni, fogalmuk sincs, mi okozhatta a változást.

A Sloan Digitális Égboltfigyelők kutatói a New Mexikóhoz tartozó Apache Pointban két felszentelt teleszkópot használva hoznak létre a teljes égbolt egy negyedére kiterjedő, részletes, 100 millió objektum, többségében galaxis helyzetének és fényességének megjelölésével egy három-dimenziós térképet. Már ebben a be nem fejezett állapotban is, amikor még csak 15 millió objektum van feltérképezve, messze felülmúl minden korábbi galaxis eloszlási felmérést, melyek során legfeljebb néhány százezer galaxisról lehetett csupán szó.

Budavári Tamás a John Hopkins Egyetemről (Baltimor, Maryland) és munkatársai különböző szűrőket alkalmaztak, hogy a felmérés során detektált galaxisokat a formájukra és korukra jellemző színeik szerint osztályozni tudják. A vörösebb galaxisok elliptikusak, öregebbek és nagyobbak. Ezek közvetlenül az ősrobbanást követően alakultak ki, és már régen túljutottak a csillagszületési fázison, vagyis többnyire idősebb, stabil csillagokból állnak. Evvel szemben a kékebb galaxisok spirálisok, melyek jó néhány milliárd évvel később alakultak ki és még ma is az aktív csillagszületés állapotában vannak.

A kutatók máris tudják, hogy a korai, vörös, még a jóval kisebb kiterjedésű és sűrűbb Világmindenségben kialakult galaxisok inkább csoportosultak, mint a későbbi, kék galaxisok, amelyek egymástól nagyobb távolságokra helyezkedtek el és nem volt elég idejük a csoportosulásra. Azonban azt várták, hogy az idősebb galaxisoktól a fiatalabbak felé húzódó eloszlási skála mentén történő elmozdulás egyenletességet fog mutatni. Evvel szemben, amikor a skála különböző részein helyet foglaló galaxisokat megkeresték kiderült, hogy az eloszlás messze nem volt folyamatos. Helyette egy éles ugrást tapasztaltak a két elkülöníthető galaxis populáció között, mivel az öregebb és vörösebb galaxisok jóval erőteljesebben csoportosultak, mint a másik csoport. „Ez erősen meglepő” mondja Andrew Connolly a Pittsburgi Egyetemen dolgozó munkatárs. „A csoportosulásnak számtalan fokozatával számoltunk, nem csak kettővel.”

Ez azt jelenti, hogy a múlt egy bizonyos pontján a galaxisok hirtelen eltérő módon kezdtek csoportosulni. Sőt nem csak a galaxisok. A fizikusok nagy része úgy gondolja, hogy a Világmindenség anyagának legnagyobb része láthatatlan, vagyis „sötét” és így a teleszkópokkal nem észlelhető. Feltételezik, hogy a gravitáció a sötét anyagot éppen úgy tereli össze, mint a látható anyagot és ezért eloszlása megfelel a galaxisok tömörülésének. Ha a kutatócsoport észlelése megfelel a valóságnak, akkor az egy drámai eltérést jelez a Világmindenségben jelenlévő teljes anyagi struktúrára.

Az eredmény annyira nem várt, hogy a New Scientist megkeresésére egyetlen fizikus se volt hajlandó érdemben válaszolni, mi lehet a kiváltó ok. Elképzelhető, hogy vagy a Világmindenség terjedési sebessége, vagy a gravitációs erő értéke változott meg hirtelen. Ezeknél valamivel valószínűbb, hogy valami fázis eltolódással állunk szemben, melynek során az anyag sűrűsége egy olyan küszöbértéket lépett át, ami után hirtelen a korábbitól eltérő módon tömörödött. Bármi legyen is a kiváltó ok, a kutató csoport meg van győződve arról, hogy a válasz megtalálása alapvető fontosságú annak megvilágítására, miért néz ki a Világmindenség úgy, ahogy ismerjük. Budavári szerint: „az összeterelődés közvetlenül kapcsolódik Világmindenségben jelenlévő anyag eloszlásához”.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

10 gondolat erről: „(3812) Univerzum

  1. Írok egy merészet:
    A: Régebbi teremtési ciklusból valók az öregebb galaxisok, avagy nem azonos napon születtek. 🙂
    B: Galaxisok korának megállapítása helytelen, öreg galaxisok is kaphatnak valahonnan friss csillagközi port, ami által folyamatosan fiatalnak tűnnek.
    Mondjuk ez az egyszeri ősrobbanás elmélet koporsójába újabb szöget ver be.

  2. Kedves dajtás!

    Ez most megerősíti az általad preferált „teremtés” elméletet? Vagy egy újabb bizonyíték, hogy nem értjük azt ami írva vagyon?

  3. 1, dajtás

    nekem van egy „rádiós” kollégám, aki nemcsak a rádiótechnikában, hanem a hidrogényelőállításban is járatos…
    Előkamrás dízelmotoros – chip nélküli – házi csettegőbe épített vízbontót, így a szokásos erős füstölés nagy terhelésen elmaradt…a szabadalmi hivatalba” „aszonták neki, hogy mihamarabb tüntesse el a szerkentyűt és semmiképp se szerelje be személygépkocsiba. Mondjuk a fogyasztás nem változott csak a dízelfüst eltűnt.

  4. 1 – dajtás:
    Az Ősrobbanás körül még van némi homály. Egy biztos a végtelen (és gyorsuló) tágulás nem maradhat.

  5. Re:2
    Ez a mérési tény csak egy dolgot erősít meg, hogy az egyszeri ősrobbanás elmélet szigorúan csak elmélet, és egyre több sebből vérzik.
    Vallási filozófiák egy része nem egyszeri aktusként írja le a teremtést, hanem folyamatos aktusként, innen nézve nem is meglepő, ha ugrásszerűen eltérő galaxis korokat mérünk…

    Re: János
    Ha kicsit feltűri az ingujját, akkor lesz ez még jobb is.
    Javasold neki, hogy nézze át Stanley Meyer szabadalmait, ő elég mélyrehatóan foglalkozott ezzel.

    Re: Tibor bá’
    Nem van, hanem egyre több a homály… 😉
    Mérések pedig ezt mutatják, hogy valid a gyorsulva tágulás, ami generálisan azt jelenti, hogy az ősrobbanás elmélet jelenlegi formájában nem jó.
    Ha mérek valamit, és más is ugyan azt méri, ergo nem mérési hibáról beszélünk, akkor a mérést kell kidobni, vagy a modellt kell korrigálni? 😉

  6. Anyag,anyag,anyag…
    Láthatatlan,sötét . Az.
    Az antianyaggal mi a helyzet ?
    Már József Atilla is tudta ,h. annak lennie kell :

    T. i. a mi univerzumunk a pozitiv és negativ elektrónok rendszere, és a másik jelenlevő univerzum pedig azoké, melyekhez képest a jelen ismert negativok – pozitivok; illetve a jelen ismert elektrónok pozitiv és negativ egyedei által alkotott rendszer – pozitiv rendszer és ennek megfelelően van negativ rendszer is. Ellenkező esetben, ha nem kötné le azt a rendszert egy ellenkező pólusu rendszer, rendszer volta a pozitiv és negativ töltések azonos számánál fogva megszűnne, vagy az energiaérték 0-val volna egyenlő.)

    https://www.ponticulus.hu/rovatok/megcsapottak/jozsefattila62.html

    Talán előbb ezt kellene pontra tenni .

    Mindent a vörös eltolódással mérni ,
    kezd fárasztó lenni .

    A világegyetemben egyetlen állandó van :
    a folyamatos időkiáradás .
    A többi csak következmény.

  7. Tibor bá’: Az ősrobbanás implózió volt, vagy explózió volt?

  8. Implózió v. explózió ?
    Kívülről nézve implózió,belülről explózió .
    A mi világunkról lévén szó , csak belülről tudjuk szemlélni .

    Van egy könyvem :Bíró Béla -Véges végtelen
    (Sok jó könyvem van.)
    Már a címe is sokat mondó…
    A kint, meg a bent fogalmát is mélyrehatóan taglalja .
    Amivel sehol máshol nem találkoztam, az a VETÜLET.
    Az általunk érzékelt világ min. 4 dimenziós kell legyen .
    Amit érzékelünk,a derivátum ,az már csak 3 .
    Persze,mint az már József Atilla is tudta ,2*4 .

    Szerintem sokkal közelebb áll a valósághoz ,mint a sok robbantó (Nobel) díjas …
    Az időt is belekeveri a mondandójába .(Dajtás)

  9. Re:8
    „Az általunk érzékelt világ min. 4 dimenziós kell legyen .”
    Jó lesz az 11, vagy 16 dimenziósnak is, de mivel az alap rendszer komplex térben is oszcillál két állapot között, így nyugodtan veheted ezeknek a dupláját is. 😉

    Szükségszerűen egyik(fő) fundamentum az idő, mert a folyamatokat csak időben lehet leírni,léteztetni, semmi sem statikus az Univerzumban, ergo ha ezt kihagyjuk, akkor alapvetően hibás lesz a modellünk. Ha inverz logikát használunk, és elkezdjük a modellünk alapparamétereit redukálni, akkor egészen addig juthatunk, amíg csak az idő marad.
    Előbb utóbb eljutunk ide is, talán nem is túl soká… 😉

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük