(3774) Mikor?

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Mikor fogunk kihalni?

Még 2019. június 10.-én jelent meg egy poszt az Arctic News-ben, aminek vezérfonala ez volt: Több mint 5°C hőmérséklet emelkedés várható tíz éven belül. Az emberiség valószínűleg kihal 3 °C emelkedés után, és a Földön majd minden élet kihal 5°C hőmérséklet emelkedést követően. Ez az előrejelzés közel 3 éve történt.

Most ezt az “apró” kellemetlenséget, 2022 február 5.-én megismételték:

Mikor hal ki az emberiség?

Egy évtizeden belül, valószínűleg 2026-ra a hőmérséklet emelkedés meghaladhatja az 5°C-t. Állítják Guy McPherson, Beril Sirmacek and Ricardo Vinuesa. Mivel nekünk 3°C is elég, a 2026 szinte garantálható.

Az ipari forradalom előtti hőmérséklethez viszonyítva a növekedés már átlépte a 2 °C-t, és a következő években hatalmas hőmérséklet növekedés várható.

A kék görbe a jelenlegi melegedés. A zöld görbe a földtörténeti melegedés. Vagyis 100.000 év kellett ahhoz a melegedéshez, ami most kevesebb mint 10 év alatt elérünk a fosziliák elégetésével.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(3774) Mikor?

  1. A tényekkel nem vitatkozom, de a kivitelezés több, mint félrevezető a kevert ábrázolással. A logaritmikus skála megengedte volna az előző 100 ezer év ábrázolását is és mint az köztudott, hogy akkor is hasonló klíma volt Európában. A másik szempont: nem veszi figyelembe az emberek számát, aminek nem elhanyagolható szerepe van a klíma változásában. Egyetértek abban, hogy beszélni kell róla és tenni is kell ellene. Nincs sok esély arra, hogy megfordítsuk a tendenciát: a gazdagok nem fognak rá áldozni, a szegényeknek meg nincs pénzük rá. A vallások tehetnének valamit, de ők viszont a szaporodásban érdekeltek.

  2. Jó lenne látni egy összesítést McPherson eddigi jóslataiból, és kiértékelni, hogy eddig melyik mennyire nem jött be, melyik még a jövőre szól, és csak valószínűsíteni lehet, hogy mennyire nem fog bejönni.

  3. 2 – Ábel:
    McPherson nem jósol. Helyette idéz mások munkáiból. Igaz itt válogat, csak azokat idézi, akik egy bizonyos pesszimizmussal publikálnak.

  4. 3 A jövőre vonatkozó előrejelzést nevezem köznyelvileg jóslásnak. Mint pl. az időjós (meteorológus) is tudományos alapon jósol. Vagy én a mindennapi munkámban. Aztán vagy bejön, vagy nem.

    Amikor valaki szisztematikusan csak a legpesszimistább előrejelzéseket válogatja ki, akkor jó esélye van rá, hogy túlnyomórészt tévedjen.

  5. Egy kis emelkedésből szinte tetszőlegesen meredek exponenciális pályát lehet rittyenteni.

    A föld klíma rendszere sok lassító tényezőt is tartalmaz, amiket rendre figyelmen kívül hagy mindenki.

    Ettől függetlenül az új céldátum 2026.
    Aztán majd kitűzünk egy újat megint.

  6. 4 – 5:
    Azt nem vettétek észre, hogy 2019-ben 2026 volt a cél dátum és ez 2022 januárjában nem változott meg.

  7. A föld nevű bolygó felszíni területeinek 70%a víz, ebből is a legtöbb, a sósvíz. Tengerek, óceánok. Ez a 70 % víz melegszik. Lehet hogy összességében nem annyira észrevehetően, viszont ennek köszönhető hogy erősebb ciklonok, tájfunok, hurrikánok alakulnak ki. Az, hogy nálunk sorra dölnek meg a széltekordok, szintén ennek köszönhető. Lassan élhetetlenné válnak bizonyos területek. Éveken belül nálunk is megjelennek a nagyobb forgószelek, mert az “energia” különbséget valahogy közel egyensúlyba kell hozni, ami teljesen random megy végbe,természetes módon.

  8. Talán azért nem változtat, mert az még mindig elég “messze” van, így nyugodtan nyomhatja újra ugyanazt, mert az olvasó közönségének nagy része már biztosan elfelejtette eddigi “jövendöléseit”, amik rendre nem jöttek be. Emlékszem, a Hetesi írta, mikor szembesült a tévedéseivel, “Jósolni nagyon nehéz dolog, különösen a jövőre vonatkoztatva”, Ő legalább elismerte a tévedését, Mc /son, meg nem igazán, ettől számomra (is) hiteltelenné vált. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy minden OK, csak talán kicsit lassabb a folyamat, mint azt a fent említett személy és kollégái sugallnak. A másik problémám, 2027-ben mennék nyugdíjba, ne má 2026-ban kihaljunk, ez így nem fair…

  9. A pozitív visszacsatolás miatt nem lassabb, hanem gyorsabb. Ez a “gyorsaság” pont a fentebb irtakból adódik. Minél nagyobb az elnyelt hőenergia, annál erősebb a hatása. Mindaddig míg ki nem alakul egy viszonylag kiegyenlített nyugalmi állapot. Csak magasabb klimatikus hőmérséklet mellett.

  10. Továbbá… A földkéreg nagyobb része óceánok alatt fekszik. Arra még senki sem végzett számitásokat, hogy az óceánok melegedése milyen hatással van a víz alatti törésvonalakra, vulkanikus működésre.

  11. Volt már a Földön ennél melegebb, kb 10 °C-al, akkor éltek a dinoszauruszok. Ezért nem értem, miért pusztulna ki MINDEN előlény? Az emberiség nagy része valószínűleg, de pl a rovarok?

  12. “Az emberiség valószínűleg kihal 3 °C emelkedés után, és a Földön majd minden élet kihal 5°C hőmérséklet emelkedést követően”
    Ez akkora baromság, hogy egy önmagát komolyan vevő oldal ilyet nem ír le
    3 fokos emelkedésnél összeomlanak a társadalmak, háborúk lesznek, éhínségek, járványok, katasztrófák sora, de 2050-ig egészen biztosan nem esik félmilliárd alá az emberiség lélekszáma. Ezt kihalásnak nem lehet nevezni, alig pár száz éve élünk ennél többen.
    Maga az élővilág meg biztosan nem tűnik el még 5 fokos emelkedésnél sem, hiszen a Föld hőmérséklete az évmilliók alatt általában ennél több szokott lenni.
    Igen, ökoszisztémák omlanak össze, fajok tűnnek el, de maga az élet bőven megmarad. Sok faj majd arrébb vándorol, állatok és növények együtt.
    Itt állunk letolt gatyával egy ronda nagy klímaváltozás előtt, de azért nem kéne ilyen blődségeket állítani, mert akkor senki sem veszi komolyan / elengedi, mert ezzel már úgysem tehet semmit

    (Persze, ha a katasztrofális események arra késztetnek egy idióta vezetőt, hogy megnyomja a nagy, piros gombot, akkor egy totális nukleáris háború végezne fajunkkal, és az élővilág nagy részével is. Igen, ez benne van.)

  13. 13 – Asidotus:
    “Az emberiség valószínűleg kihal 3 °C emelkedés után, és a Földön majd minden élet kihal 5°C hőmérséklet emelkedést követően”

  14. 15.

    5 C fok hőmérséklet emelkedés esetén, arra tippelek a jelenlegi mérsékelt égöv lesz a forró és a jelenlegi forró égöv lesz lakhatatlan.
    A jelenlegi hideg égöv olyan lesz mint most a mérsékelt égöv.
    Ismerve azonban, hogy néhány faj milyen szélsőséges körülmények között is élni sőt szaporodni képes nem lepne meg ha még erre is lenne jelentkező.
    Ez a változás katasztrofális , nem vitatom.

  15. 16 – Mosógépszerelő:
    A globális felmelegedés nem azt jelenti, hogy arányosan minden melegebb lesz. Ez globális klímaváltozás. Ami nagyobb esőzéseket, nagyobb szeleket, nagyobb szárazságokat jelent, össze-vissza bárhol, bármikor, bármekkora szünetekkel.

  16. A mikor izgalmas kérdés.Ez az amiről senki nem szeret beszélni valahogy társaságban sem.Már párszor elmondtuk hogy nem kell a kihalásig várni hogy az emberek élete megnehezedjen.
    A várva várt összeomlás már jóval előtte eljöhet.Egy egész ország vagy kontintens felvándoroltatása 500 km-el északabbra lehetetlen plusz infrastruktúra kiépítése északon 7 milliárd embernek szintén lehetetlen.
    Ma a fogyasztás pörgeti a gazdaságot.És fogyasztás van rendesen.Ez hamar átfordulhat abba hogy ha megváltoznak a körülmények hogy pl az emberek nem vesznek új autót,házat stb….
    A gazdaság hamar berottyanhat.Nem most hanem majd.Most még világszinten munkaerőhiány van mert pörög a pénz.
    Én csak azt tudom elképzelni hogy nem terme elég élelem, felmegy az élelem ára és nem jut másra pénz ezáltal termelni sem kell.
    Maga a hőség miatt még nem lesz gond talán még ha 45 fok melegek is lesznek nálunk mert csak 2-3 hónapot érint és amiatt még nem omlott össze semmi.
    .

  17. Jóska bácsi, mi nem változó testhőmérsékletű állatok vagyunk, hanem állandó. Mindkettőhöz kötődik egy minimum, illetve maximum hőmérséklet, bizonyos páratartalom mellett. A változó testhőmérséklet lehetővé teszi a hibernációt, illetve nagyobb páratartalom mellett, magasabb hőfokot képes elviselni. Mi nem.

  18. 17

    Ezt csak a 100 alatti ikusok nem értik, de én pont 100 – as vagyok.
    Cudar világ közeleg az tuti !
    De jó azért ezt a támát, néha hosszabb időre lejegelni,ha az ember nem akar harakirizni.
    Legalábbis én nem tudok rajta élvezkedni ……

  19. Nem tetszik nekem a TI bizonytalanságotok meg, hogy
    mindig lesznek olynok akik ki akarják húzni magukat a
    kolekttívából. — Itt van például a 9 eske, mondhatnám Gartai,
    aki még meg kifogáskat is keres, hogy NEKI PONT AKKOR
    lenne közvetlen csatlakozása a nyugdíjhoz. — Mások meg
    majd kitalálják, hogy akkor éppen nekik kell a porontyot
    leadni az ovodába, vagy éppen ballagni fog a nagyobbik.
    Szóval a franc se fog várni ennyi bizonytalan ember között,
    ezért úgy döntöttem hogy ( ha egyedül is,) nem teketóriázom
    én időben fogok kihalni. — Punk-tum. — Értve vagyok ???

  20. Barna Mihály@: Vicc volt…, bár lehet nem a legjobb.

  21. Mikor a jövő katasztrófáiról olvasok, mindig az jut eszembe, hogy amikor San Franciscoban éltem a 1970-es évek végén folyamatosan mondták, hogy max. 30 éven belül jön a “nagy” földrengés a Saint Andreas törésvonalnál és Los Angeles-től San Francisco-ig Kalifornia a tengerbe megy. Aztán volt egy földrengés 1989-ben és azóta semmi. Egyébként a “tudósok” most is azt fújják, hogy 30 éven belül jön a “nagy”. A klíma változással is így van. A 90-es évek eleje óta hallani, hogy itt lesz a világ vége. Azt senki nem említi, hogy milyen légypiszok vagyunk a természetben. Egy vulkán kitörése az emberiség által kibocsátott széndioxid többszörösét juttatja (juttatta) a levegőbe. Úgy ahogy vannak megélhetési politikusok, ugyanúgy vannak megélhetési tudósok. Most ebből lehet pénzt keresni.

  22. 23 – Kardos Zsolt:
    Én húsz éve foglalkozok a klíma katasztrófával és annyira kamatozó, hogy több kiló arany van a seggem alatt. 😀

  23. Nem rég vegighalgattam a Betyárosvilág klima vilag vége apokalipszis videóit. Megfogott érdekes volt magával ragadott. Klimavaltotas, osszeomlas, megoldas keresese. Kesobb pedig Ferenczi Istvan NAsAtol kiebrudalt kutatot anyagat is atneztem. Termeszestes folyamat a legkorben talahato oriasi mennyisegu viz goz.para sokkal tobb uveghazhatast eredmenyez min tmaga a foszilisbol felszabadulo. Vajon az egyszeru ember kinek higgyen? En Ferenczinek hiszek. A jelenseg valos nyilvan de az ok szerintem hamis. Igy probalnak buntudatott kellteni hitelesse tenni a lepeseiket. Uj uzleti lehetosegeket inditani levaltani a regi rendszert. Milyen erdekes hogy ez akkor van amikor a foszilisbol is kevesebb all rendelkezesre.Nagy hamis Paradigmavaltas.

  24. Subidubi.
    Nap mint nap látom, hogy 3és fél literes, 4.2 literes, öt literes diesel szuvok nyomulnak az utakon zöld rendszámmal, mert van bennük egy 20-75 kW os elektromotor, ami nagyjából arra elég, hogy elgurulj vele a sarokig, majd beröffen a dízel, és adtál a szarnak egy pofont. Árulja el valaki de őszintén, mi a büdös francnak kell egy szuvba, teherautó motor? Minek? Nálunk húsz kilóméterenként van egy település, ha mindegyikbe kiépítenék az elektromos töltőhelyeket, nem lehet gond az elektromos autó hatótávja.
    De az ötliteres szuv, gázolajból sem fogyaszt ám kevesebbet egy 75 kW os elektromotor megléte mellett sem. Ráadásul egy kamaznak van gazdasági haszna, mert nagy tömeget szállít a pontból b pontba. De egy q7 es audinak mi az isten haszna van azon kívűl hogy anyuka elviszi gyerekét a 20 km re lévő oviba, majd visszafelé vesz pár dolgot a bevásárlóközpontba.

  25. 26 a pickupnak az a haszna, hogy teherautónak számít, és ezért vállalkozóék meg tudják venni céges autónak EUs pénzből. Ennyi.

  26. 22. Gartai
    A 83 évemet tekintve sajnos nem vicc, de amig be nem
    következik próbálom könnyedebben felfogni.
    Nyüszíteni ráérek majd akkor.

    23. Kardos Zsolt
    Utolsó mondatod eszembe juttatja = Aki egyszer íróasztahoz
    jutott, megteremti magának hozzá a “”munkát”” is.
    ír

  27. Még emlékszem amikor kb 14-15 éve február 8.-án ,nappali -8 foknál térdig érő hóban vágtuk a fát.
    Ma pulcsiban takarítottam az autót ,kb 12 fok és kimondottam erős napsütés érzet volt.
    Talán túl erős…sokat gondolkodok azon hogy az egész vírusos évek amiatt alakultak így mert valahogy valakik lassítani akarják az életet…mert rossz irányba megy ,de irányt meg nem tudnak változtatni.
    Nézhetjük úgy hogy 15 év alatt a február 8.i dátum a -8 fok helyett +12 produkált?
    Ez akkor 20 fok nem? ( tudom nem globális meg átlag meg matek..csak olyan helyi változás érzet..

  28. Az ember hőérzete valóban nől.Már sokszor tavasszal is az van hogy az embernek olyan diszkomfortérzete van ha napon van.Már a tavaszi napsugár is éget sokszor, hát még a nyári..Nem tudom hogy ez mitől van.
    .Mondjuk egy 2026-os kihalásnál hogy lehetne elképzelni a történéseket leegyszerűsítve?
    2022 nyara nyáron 45 fok tartósan hónapokig , még kis mezőgazdasági kár, de a jég oldvad és egyre több hőt nyel el az óceán , indul a megfutás
    2023 nyara 48 fok meleg tartósan összességében hónapokig , aszályok
    2024 nyara a megfuás megindul ,a termőterületeken 50-55 fok melegek is vannak ( a mi égövünkön) tartósan.Most jövünk rá hogy a növényeknél exponenciálisan leromlik a túlélés esélye 50 fok felett.
    Hirtelen kiszárad a gyümölcsfák 50%-a egy perzselő melegfron után.a legelők nagy része kiszárad globális a hiáyn szénából, a fóliás termesztés berottyan mert a kinti 50-55 fok meleg a fóliában 60-70 fokot eredményez
    amiben megfől minden.
    2025 nyara a helyzet fokozódik , az élelmiszerek árak kilőnek (100-1000%), globális hiány
    2026 nyara kihalás.Megrendezzük az utólsó összeomlás partit nyáron Tiborbáéknál az udvarban igazi görög mediterrán hangulatban.Este 7 óra után is 50 fok meleg van a fák alatt úgy hogy locsolva lett az udvar egész nap.
    Feltesszük az utólsó birkapörköltet rotyogni és közben igazi görög dráma zenéket hallgatunk.Még esete is sugározza a beton a meleget , igazi mediterrán a hangulat.Egy vízcsapon mindnekinek hűteni kell magát 15 percenként 1 liter vízzel 😀

    Viccet félretéve, ha lenne kihalás 2026-ra én így képzelném le a teljesség igénye nélkül.Szerintetek?

  29. Az őrült erdőirtások és a szárazföldi vizek bolond lecsapolása szárazságot, kevesebb esőt, sok felhő mentes napot okoz. Melegebb. szárazabb a klíma.
    Az óceánok óriási vízfelülete is melegszik, emiatt az óceánok párolgása fokozódik.
    Több lesz a felhő, az eső, a több felhős nap, visszacsatolja a klímát.
    Ez fizika.
    A Föld történetében a sokkal melegebb időszakokban nemhogy kihalás, de az élet óriási burjánzása volt a jellemző. Óriás testű állatok, növények. A régi életet hatalmas mészkő rétegek, és kőszéntelepek bizonyítják.
    Kicsit melegebb lesz, a mezőgazdasági területek észak felé terjeszkednek. Az óceánok kismértékű szintemelkedése kezelhető.
    A melegebb nyarak légkondícionálóval kivédhetők.
    Alkalmazkodni kell, és a pozitív gondolkodás révén, az előnyökre kell összpontosítani.

  30. 31. Bögözy

    Könnyen elképzelhető, hogy így is lesz.
    De a mai nagyüzemi mezőgazdaság hátán élő tömegeket ez nem menti meg, mert egyszerűen képtelenek felfogni mi miért történik. Túl nagy a rendszer tehetetlensége.

  31. Igazából a kihalás attól függ hogy :
    -a növények nyáron meddig bírják a meleget.Ugye tavalyelőtt is volt már olyan amikor a széna kiégett európában.A gyümölcsfák kezdtek felsülni.Ez kb. 45 fok meleg tartósan vagy felette.Van olyan növény ami nem is köt be bizonyos hőmérséklet felett
    -miylen növények bírnak nagyobb hőséget? Pl a búza lehet bírja 50 fokig de az alma nem, de ha nincs alma és van búza akkor még nem halunk ki.Mely növények esnek kielőször a növekvő hőmérsékeltnél.
    -ez a meleg mikor fog jönni? Minden év melegebb, rekordok dőlnek meg , de az hogy 3 hétig 1 fokkal melegebb van mind tavaly még mindig nem gond, viszont lehet egy billenőppont mert a növényeknél is van olyan hogy a 3 hétig 40 fokot még bírják, de a 3 hétig 45 fokot már nem.Ez egy érzékeny egyensúly.Kérdés hogy hőmérsékeltben ez mikor jöne el?
    Nyilván észrevehető hogy minden év melegebb.20 éve még voltak évszakoka változás szemmel látható.2026 még közelinek tűnik de azt is tényleg figyelembe kell venni hogy a melegedés gyorsul.

  32. 34. Andrew
    Nem csak a hőmérséklettel van baj, hanem a sugárzással is. Tavaly a kert egy része fölé rasel hálót húztunk ki, jobban bírták a növények alatta. A szalmával történő talajtakarás is segített egy kicsit. Viszont már látni, hogy egyes növények a mostani klímát se bírják. Tavaly már nem volt málna, az öntözés dacára sem, nem kötött a bab sem. A szeptemberi virágzásból lett egy kis zöldbabunk.Lehet,hogy rizst kell termelnünk.

  33. Lehet, hogy hamarosan rizst fogunk termelni. Rövid a tenyészideje, két aratás is lehet évente. De sok víz kell hozzá.

  34. Én minden reggel szoktam tojni. De a viccet félretéve és elfogadva az emberiség önpusztítását jelző tényeket, véleményem szerint az evolúció lineárisan halad előre és kódolva van benne az ember túlélése. Jobban mondva nem az emberé, hanem a tudatos személyiségé. De mivel ezt az ember birtokolja, így az emberé is. Mindig is lesz egy maroknyi csoport, aki alkalmassá válik a túlélésre, megoldja a problémákat és továbbviszi az életet, mint Noé bárkája.
    Első osztályú zagyvaság.

  35. Re:38
    Pont tegnap néztem meg.
    Igazi szatíra a mai világról.

  36. 21 fokkal dőlt rekord Sopronban
    https://www.idokep.hu/hirek/21-fokkal-dolt-rekord-sopronban

    Azért mindig csak nyalogatja a hőmérséklet az új rekordokat.Olyan ez mint amikor elkezd jönni egy vihar és recsegnek az ágak először még csak a kicsik.És még csak egy pár darab kis ág törik le.Majdfelerősödik a vihar és egyszer csak kitépi a fát gyökerestől 😀 .
    Most még csak a Mikor kérdésnél lehet ott járunk hogy letör a fáról 1-2 pár centis gallyat a szél.
    Az idei év amúgy szelesnek ígérkezik már csak idén volt vagy 3 nagy szélvihar felénk és a húsvéti szelek szerintem még erősebbek lesznek ha lesz hozzá hőmérséklet.

  37. Re:35-36 néni
    Nekünk már új rasel-hálót kell venni lassan, mert 2-3 év alatt széteszi az uv a hálót is, a szél meg szétszaggatja!

    Lassan bejön amit Asimov írt az Alapítványban, hogy csak tető alatt lehet kibírni a klímát…

  38. 42.Az is benne van a dologban hogy hamar széteszi a hálót az UV sugárzás hogy gyenge anyagból csinálják.Sok környezetvédelmi előírás van és a háló anyagát is ezek szerint lehet készíteni.Persze nem mondom hogy nem erősebb az uv.
    Mondjuk nyáron már nem is látni embereket odakinn mint régen.Mindneki be van bújva a házba.

  39. Nincs a raselháló helyett valami természetesebb megoldás? Utálom, amikor a műanyagokat szétszedi az UV, aztán hiába szedegetem az apró darabkákat a kertből, a nagyja úgyis ottmarad mikroszkopikus szemenként.

    Még talán jobban is bírná egy kenderháló, de ha ki is kéne dobni egy-két év után, simán komposztálnám vagy gyújtós lenne belőle.

  40. 44 Ábel
    Én is többször gondolkodtam már, hogyan lehetne a fólia árnyékolását valahogy jobban megoldani.
    Azt sem értem, miért nem világos színű rashel hálót gyártanak, ami jobban visszaverné a fényt? Nálam a fóliában még a háló alatt is pokoli meleg van nyáron.
    Gondolkodtam már abban is, nem lehetne-e fehér fóliacsíkokat is felrakni, de az sem lehet olcsó mulatság, és az sem környezetbarát.
    Tavaly megpróbáltam a fóliát mészhidrát oldattal lehengerezni, vagy lefújni, az is fog a fényerőn sokat, de sajnos egy idő után lemossa az eső, frissíteni kell. Igaz, nem használtam semmiféle kötőanyagot, amitől jobban tapad, állítólag a tej alkalmas erre.
    Ez elég környezetbarát, a talajba lemosódva nem okoz semmiféle problémát.
    Ezzel még kísérletezek…
    Sajnos manapság sok nyári gyümölcs és a paradicsom is megég védelem nélkül szabadföldön is, vannak akik már nem csak fóliára, hanem szabadföldön is használják a hálót.
    Melegebb éghajlatú országokban már a szőlőt és a kajszibarackot is rashel hálóval védik…
    A kajszi déli oldala nálam is gyakran megég, de a paradicsomon is nagy fonnyadt, elszineződött foltok alakulnak ki nagy kánikula idején. A szeder is tönkremegy, ha direkt napfény éri ilyenkor.
    Régebben ez nem volt jellemző…

  41. Azért némi fénxnek át is kell jutnia.

    Azon gondolkozom, hogy olyan üvegház kéne, amin napelemcsíkok vannak. Ki kell számolni, hogy a laposan menő nap besüssön alá, a meredekből meg sokat lefogjon.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.