18 gondolat erről: „(3729) Édes anyanyelvünk”

1. Üdv!
   Szerintem ez a jelenség nem butaságból fakad, legalábbis újságcímek esetén. Ami megfogalmazást Tibor bá helyesnek vél, azt nem lehet félreérteni, és muszáj végigolovasni. A pirossal jelölt címeket érdemes annak fényében elemezni, hogy mennyivel félreérthetőbbek, mennyivel könnyebb felszínesen végigsiklani rajtuk. Azt gondolom nem véletlenül, és nem butaság által vezérelten.

2. Egyrészt a nyomatékosítás miatt cserélik fel a szórendet (Azért akar valamire hangsúlyt fektetni, hogy már azt is ráerőltesse az emberre hogy mi a fontos rész szerinte.)
   Aztán van amikor „beszaratás” miatt adnak ilyen címeket: „Árvíz karácsonykor..” kattintás után viszont kiderül hogy nem Magyarországon).
   Illetve ha bizonyos keresőként funkcionáló gyűjtőportálokat nézeget valaki, akkor arra fog kattintani, hogy „Sportolónk meghalt..” (és mindenki azt hiszi Csollány, és már kattints is), miközben így folytatja a cikkben: 1872-ben Üzbegisztánban ijedtében..
   A kattintás lényeges, úgy lesz olvasottság ha ráveszik az embert hogy rákattintson, ezt pedig a fenti csőbehúzásokkal érik el.

3. 2 – Tia:
   Lehet, hogy a torz fogalmazás szándékos, de ettől még fennáll a káros hatású nyelv torzítás.

4. The pot calling the kettle black

5. Szerintem semmi gond a kritizált címek többségével, a szórend átalakításával Tibor bá’ esetenként kimondottan ront rajtuk, legalább is abból a szempontból, hogy a hangsúlyos dolgok helyett mást emel ki. Pl:

   „Forró témákat kerülgettek Brüsszelben” – itt a fókusz a témák forróságán van
   „Brüsszelben kerülgették a forró témákat” – itt a fókusz a helyszín, hogy Brüsszelben, nem máshol kerülgették a forró témákat.

   A magyar nyelvben a szórend viszonylag szabad, talán éppen az nem tud eléggé magyarul, aki beleköt abba, hogy valaki más szórenddel fogalmazza meg a mondandóját.
   A címadásoknál pedig igenis fontos, hogy a figyelmet megragadó információk előre kerüljenek, különben átsiklik rajtuk az emberek többsége, nem fogják az egész mondatot végigolvasni, ha az első 1-2 szó alapján érdektelen számukra.

6. 5 Pontosan. És különösen pikáns ez az indokolatlan kritika valaki olyan részéről, aki égbekiáltó szarvashibákat követ el rendszeresen, alapvető helyesírási dolgokban.

7. 4 Ábel
   De gonosz vagy… 🙂

8. 6 – Ábel:
   Ezt akartad mondani? aki rendszeresen égbekiáltó szarvashibákat követ el. 😛

9. Tibor bá’ kritikája lehet abból fakad, hogy a cikk(cím) írói nem magyar anyanyelvűek, hanem csak tanulták… 🙂 🙂

10. 5 – Avatar:
    Magyarban a szórend valóban nem kötött, de van egy általános gyakorlat: Alany – állítmány – tárgy. A te indoklásod szerint ilyesmik születnének: „Szereti a piát Pista” Pedig ami helyes: Pista(alany) szereti(állítmány) a piát (tárgy).
    –
    Különben másik gyakori hiba a névelők elhagyása. Sokszor fájdalmat érzek, amikor olvasom.

11. 10 Tibor bá’
    Ismered azt a nótát, ha máshonnan nem, az Indul a bakterházból, hogy „Szereti a tyúk a meggyet”? 🙂

12. Tibor bá, ilyen szabály egyszerűen nem létezik. Nem minden tekintetben teljesen szabad a szórend, de pont az alany, állítmány, tárgy sorrendje cserélgethető, amit ki is használunk. Ettől lesz ízes, kifejező a nyelv.

13. 10: Amit itt leírtál, az a SVO (Subject (alany), Verb (ige/állítmány), Object (tárgy)) szórend, ami többek közt az angol jellemző szórendje. Az angolban meglehetősen szokatlan, ha ettől eltérő szórendet alkalmaznak (mint pl Yoda a Star Wars-ban).
    A magyart viszont a SOV szórendbe szokás kategorizálni, így a alapvetően a „Pista a piát szereti.”, „Sanyi sört iszik” (Nem „Sanyi iszik sört”!) az alap szórend, de némi jelentésmódosulással más szórendek is használhatóak.
    Pista a piát szereti. (ez az alap szórend)
    Pista szereti a piát. (ez is elfogadható, csak kicsit germanizmus, de már megszoktuk…)
    A piát szereti Pista. (Nem a kaját szereti)
    A piát Pista szereti. (Nem Jóska szereti)
    Szereti Pista a piát. (nem pedig utálja lásd Szereti a tik a meggyet (kösz hubab))
    Szereti a piát Pista. (nem pedig utálja – másik változatban)

14. „A rosszul leírt szalagcímeiket százezrek olvassák…”
    Ezt se SVO-ban írtad, hanem OSV szórenddel (A piát Pista szereti). Ha ragaszkodnál az alany – állítmány – tárgy elrendezés helyességéhez, akkor „Százezrek olvassák a rosszul leírt szalagcímeiket” formát használtál volna, de olyat kérsz számon másokon, amit magad se tartasz be.

    „Újabb kiadáscsökkentést jelentett be Varga Mihály
    Varga Mihály újabb kiadáscsökkentést jelentett be”
    Alany – állítmány – tárgy?
    Akkor:
    Varga Mihály jelentett be újabb kiadáscsökkentést.
    Esetleg némileg átírva:
    Varga Mihály bejelentett egy újabb kiadáscsökkentést.

    „Észak-Koreában betiltották a nevetést egy időre
    Észak-Koreában a nevetést egy időre betiltották”
    Alany – állítmány – tárgy? Épp azt a sorrendet írtad át! 🙂

15. Tibor bá”
    Pedig nem ártott volna a portálok nevesítése, mert
    legalább figyelemfelkeltő lenne, fentartásokkal
    kkezelni ezeket az oldalakat. — ( ha más nem is, én
    biztosan tanulhatnék belőle. )

16. 15 – Barna Mihály:
    Népszava

17. Olvassatok bele a jogtárba. Nincs itt semmi látnivaló! Egyszerűen Magyarországon már mindenki jogász. 🙂

    Aztán meg az újságírás nagyrészt átkerült az onine térbe. Így az ott megforduló olvasók korosztályához és értelmi szintjéhez igazítják az újságírást is. Meg aztán most már az újságíró is a neten tanult írni, olvasni és fogalmazni. Eccer – eccer belefér nem?!

18. Ez a poszt szép nagy öngól lett. A példáid egy részével semmi baj nincs, a te verzióid több esetben szépen kiherélték, és megváltoztatták az eredeti mondat jelentését.