(3715) Ellencsapás

Tibor bá’ fordítása online

 

Egy hajszálon múló ellencsapás

Bulletin of the Atomic Scientists szerint, január 13-án a hawaii-ak kaptak egy meglepő telefon üzenetet: HAWAII FELÉ TARTÓ BALLISZTIKUS RAKÉTA VESZÉLY VAN. VONULJON AZONNAL FEDEZÉKBE. EZ A RIADÓ NEM GYAKORLAT. Másodperceken belül félelem borította be az egész szigetet, miközben az emberek menedékeket kerestek.

A Hawaii Vészhelyzet Kiértékelő Ügynökségen belül (Hawaii Emergency Management Agency – HIEMA) egy egészen más jellegű pánik futott át. Az ott dolgozók hamarosan rádöbbentek, hogy egy ballisztikus rakéta veszély figyelmeztetésének a visszavonására még nincs kidolgozott hivatalos protokoll.

A riasztás kiküldését követően 20 percen belül kiderült, hogy hamis riasztásról van szó, amit Twitteren tettek közzé. Ez sok hawaii családhoz nem jutott el, vagy nem hitték el. A HIEMA-nak 38 percre volt szükség ahhoz, hogy hivatalosan visszavonják a riasztást.

A Hawaii hamis riasztás volt az a ritka alkalom, amikor az emberek betekinthettek a nukleáris fegyverek titkos világába. Ebben a világban a hiba, és a Hawaii-hoz hasonló hibás működés mindennapos. Hogy milyen gyakran fordul elő, az szigorúan titkos adatnak számit, de biztosan tudjuk, hogy előfordul.

Különösen aggasztó a korai riasztás rendszerében előforduló hiba. Ehhez tartoznak a műholdak, radarállomások, amelyeknek feladata az USA felé tartó rakéták detektálása, majd azok riasztása, akiknek a támadásra reagálni kell. Amennyiben ez a riasztás vélhetően valós a jelenlegi szabályok szerint az Egyesült Államok saját rakétáit rövid időn belül kilövi.

Az idő a legfontosabb tényező, mert a viszont támadás rakétáit az előtt kell kilőni, még mielőtt az ellenfél rakétái megsemmisíthetnék őket.

A korai riasztás igen bonyolult rendszer, amihez sok ezer komponens tartozik: rengeteg ember kell a működtetéséhez és a karbantartásához. Egy komponens működhet hibásan, vagy egyáltalán nem. Az embereknél felléphet a hibázás. Az igen visszafogott, a társadalom számára nyilvánosságra hozott információk mutatják, hogy a rendszerben előfordultak már hibák, és hamis riasztások.

A kikényszerített információk feltárták, hogy 1977 és 1984 között évente átlagosan 2,6 hamis riasztás történt, hamisan jelezve, érkező rakétákat. Természetesen a riasztások közül egyetlen egy esetben se volt tényleges támadás. Valamennyi hamis volt.

Érdekes megvizsgálni a hamis riasztás hatását. Hawaii-n a riasztás egyértelmű volt: VONULJ AZONNAL FEDEZÉKBE, EZ NEM EGY GYAKORLAT. A legtöbben komolyan vették a riasztást és iparkodtak szeretteikkel együtt olyan fedezékbe vonulni, amiről úgy tudták, hogy biztonságos. Amikor szembe találták magukat zavaró információkkal, például a Facebookon, Twitteren, sokan a rejtekhelyen maradtak addig, amíg nem kaptak hivatalos jelzést a riadó lefújásáról.

Mielőtt vélemény formálunk az esetről, érdemes összehasonlítani Zbigniew Brzezinski történetével, aki abban az időbe Amerika nemzetbiztonsági tanácsadója volt. 1979 novemberében hajnali 3-kor csenget a telefonja, a másik oldalon William Odom volt, Brzezinski katonai asszisztense, aki közölte vele, hogy szovjet rakétákat lőttek ki Amerika felé. Erre Brzezinski azt válaszolta, hogy hívjon vissza amennyiben a riasztás megerősítést nyert, de mindenesetre értesítsék a Stratégia Légi Parancsnokságot, hogy készüljenek fel a bevetésre. Ezen aztán el lehet gondolkodni, mi történt volna, ha Odon elfelejt szólni a Stratégiai Légi Parancsnokságnak, vagy ha kommunikációs probléma lépett volna fel.

Ez a történet bemutatja, hogyan működött az amerikai parancs és kontroll rendszer: előkészítés az azonnali megtorlásra. A rendszer a figyelmeztetés beérkezésére épül, nem pedig egy tényleges nukleáris robbanás megerősítésére. Ezt úgy nevezik, hogy LOW = „launch on warning” (figyelmeztetésre kilövés), illetve LUW = „launch under attack (megtámadás után kilövés). Az USA és a SZU a riasztásra azonnal felkészül saját rakétáinak a kilövésére mind addig, amíg a riasztás érvényben van. Ez az elrendezés minimalizálja a döntéshez szükséges időt, hogy az ellencsapás létrehozható legyen, mielőtt azokat megsemmisítené az ellenfél rakétái. Ez azonban nagyon kevés időt hagy a pontos döntés meghozatalához, illetve a riasztás kibocsátásához.

A döntéshozáshoz szükséges idő rövidsége függ a rakéták haladási sebességétől. Abban az esetben is, ha a rakétáknak a Föld másik feléről kell célba érni, a becsapódásig kevesebb, mint 38 percre lenne szükség. Ha a rakétát közelebbi helyről lőnék fel, mondjuk egy tengeralattjáróról, akkor még kevesebb időre lenne szükség. A Brzezinskiféle eset mai megfelelőjénél a döntésre rendelkezésre álló tényleges idő mindössze néhány perc lehet.

A kérdés az, hogy megengedhető-e bárki részére, hogy ilyen nagy jelentőségű és kockázatos döntést hozzon. A rakétákat olyan állapotban lehet-e tartani, hogy ilyen rövid idő alatt kilőhetőek legyenek? Kitehetjük-e magunkat egy nukleáris háborúnak, különösen olyannak, amit senki se akart elindítani? Erre a választ a Nobel békedíjas Bob Dylan énekszáma adja meg: a szelek szárnyán található (is blowing in the wind). A hawaii történet arra figyelmeztet, hogy óvatosan kell eljárni.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

19 gondolat erről: „(3715) Ellencsapás

  1. Az a csoda, hogy ennyi évtizeden keresztül nem történt végzetes baleset.

  2. Nem unod még ezt a fegyverkezéses, háborúsdis, túlélősdis gyerekességet? Néhány évente nálad kitör a III. vh, de minimum egy atomháború. Semmi nem lesz most sem.

  3. lr01, 2: Még azt is hozzáfűzhetted volna: “És soha nem is volt! “

  4. MangaM:

    Ha lehetne kérnem, akkor 3-4 bekezdés erejéig meséld már el, hogy az iráni atomalku egyezmény miért a befuccsolás felé tart már megint!
    Köszönöm szépen.
    A szaúdi koronaherceg és az autonóm drónokat gyártó országok esetleg a tengeri kalózok szerepét is mutasd be kérlek.

  5. 5. János

    Jó kis házit adtál, így csípőből nehéz lenne ezekre a kérdésekre korrekt válasz adni, maximum azt tudom elmesélni, hogy szerintem hogy van.

    Az iráni atomalkuból az USA 2018-ban egyoldalúan kiszállt, tehát innentől kezdve az eredeti alku nem a befuccsolás felé tart, hanem konkrétan befuccsolt. Már készültek az európai (francia, német, olasz) cégek benyomulni az iráni piacra, amikor Trump felmondta az egész megállapodást és megfenyegette büntivel azokat az európaiakat, akik ennek ellenére Iránnal üzletelni kezdenek.
    Helyettük Kína nyomult be és kapásból 400 milliárd dollárnyi befektetéssel nyitottak, Irán pedig azóta is dúsítgatja tovább az uránját, iráni vélemények szerint semmi ok az aggodalomra, más vélemények szerint meg pont, hogy átlépte a “határokat”, ami megint egy érdekes része a dolognak. Az USA új elnöke új megállapodást akar, legalábbis a szavak szintjén, de nem igazán látom azt, hogy lenne igazi előrelépés a dologban.
    Összességében ezzel a helyzettel az európaiak jártak a legrosszabbul, Kína meg a legjobban és nem tartom kizártnak, hogy a jelenlegi felemás helyzet pont megfelel Pekingnek és Washingtonnak is egyelőre.

    A másik téma – bár kétségtelenül van geopolitikai hatása is-, de inkább csak “lábjegyzet” a nagyok játékához képest, viszont ezeknek még komolyabban utána kellene menni, de erre mostanában időm nem hinném, hogy lesz, előre is elnézést érte.
    Annyit tudok erről mondani, hogy Bin Salman-t a korábban lelépett szaúdi titkosszolga az egész világra veszélyes pszichopataként jellemezte, egyébként meg a koronaherceg belekezdett egy nagy futurisztikus tervbe, hogy megépítse a világ első igazi okosvárosát mindenféle high-tech technológiával felszerelve, többek között spéci drónokkal is. Innentől kezdve a pénz és a szándék adott, hogy ezen keresztül az autonóm drónok területén mibe és milyen mélyen másznak bele a szaúdiak ez valszeg bőven katonai titok a részükről.

    A térségben régóta tapasztalható tengeri kalózkodásról mit mondhatnék?
    Van arrafelé számos állam és/vagy csoport, akik néhanapján élnek a “tengeri kereskedelem” ilyen speciális változatával is. Hogy ebbe konkrétan ki és milyen mélységig van benne…

  6. 6 – MangaM:
    Azon azért nem kell átlépni, hogy az atomalkut Trump mondta fel, ami egy irracionális hülyeség volt.

  7. 7. Tibor bá’

    Nem léptem át, csak tényként megállapítottam.
    Trump erősen próbált kedvezni az akkori izraeli vezetésnek (pl. elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként és oda vitte az USA nagykövetséget is), nem árt tudni, hogy például a veje igen erős izraeli kötődéssel rendelkezik.
    Az atomalku felmondása egyébként Európával tolt ki rendesen, tehát az amerikai geopolitika szempontjából nem volt feltétlenül irracionális, igaz, ezzel viszont Kínát hozta helyzetbe.
    Sőt, még egy meglátás: ez az állapot nem kedvezőtlen Oroszország szempontjából sem, akinek a gázpiacon Irán lenne a legnagyobb riválisa!
    Ugyanakkor nem volt hajlandó háborút kezdeni Irán ellen és Szíria ellen is csak egy “jelképes” cirkálórakéta csapásig ment – tehát voltak azért nem teljesen elborult döntései is.

  8. 6, MangaM:
    Pedig voltak idők amikor Irán és Izrael, szemberepült az ENSZ-szel és telibevert egy iraki reaktort. Aztán önállósítva magát egy kivitelezés alatt lévő szír szaporítót egyengetett bele a sivatagba.
    A fegyvertisztaságú nukleáris fűtőanyagot – lehetséges, hogy az Indiával történő kereskedelmi kapcsolat miatt gyűjtögeti? 15-20 évre való egyszeri feltöltéssel néhány szállítóhajó a gdp-t jól megpörgeti.

  9. 10. János
    Nemcsak hogy voltak olyan idők, hanem szerintem vannak, de ez egy elég renitens magánvélemény lesz a részemről. A Közel-Kelet ősi népei a perzsák, a zsidók és az arabok – meg a türk népek is, de őket most kihagynám több okból is. A legnagyobb lélekszámú társaság az arab, a perzsa már jóval kisebb, a zsidók pedig alig maroknyian vannak hozzájuk képest. Mégis azt mondom, hogy a két legokosabb náció arrafelé a zsidó és a perzsa.
    Szerintem a háttérben Izrael és Irán a mai napig összejátszik és ennek a több lépcsős játéknak az eredménye az, hogy manipulálják, ezzel pedig uralják maguk körül az arab tengert.
    Izrael, mint a fő gonosz elnyomja a palesztinokat (ez speciel igaz), ez igazi vörös posztó az arab világ szemében, bár a gazdag arab monarchiák magasról tojnak a szegény elnyomott testvéreikre (ez is igaz). Irán, mint siíta nagyhatalom pedig vallási/transzcendentális oldalról osztja meg a muzulmán világot. Ezek ketten kígyót-békát kiabálnak egymásra évtizedek óta, mindkettő nyíltan fenyegeti a másikat, közben az arab világot és korrupt vezetőiket manipulálva mégis mindig a dobogós helyen állnak a több száz milliós arab világgal szemben.

    Izraelnek sem szokása előre szólni, hogy mikor fog támadni, tehát amikor épp megígéri, hogy szétbombázza az iráni atomlétesítményeket, akkor tuti nem fogja.
    Irán, bár havonta megígéri, hogy majd eltörli a cionista hatalmat, valójában évtizedek óta “szerencsétlenkedik” az atombombáján, miközben minden anyagi és tudományos háttere bőségesen megvan ahhoz, hogy már rég összehozhatott volna néhány egyfázisú atomtöltetet, ha nagyon akart volna.

    Nem untatok tovább senkit a kedvenc közel-keleti összeesküvés-elméletemmel, de határozottan van egy olyan érzésem, hogy ez az izraeli-iráni színjáték nem egészen az, mint aminek láttatni akarják.

    Az sem zárható ki, amit írtál, és van errefelé némi “érdekeltsége” vagy terve Indiának is, ha más nem, akkor a jelentősen megnövekedett kínai befolyásra valamiféle választ adni. India még egy nagy kérdés, aki egyszerre focizik együtt az USA/Brit párossal is, de azért gyorsan aláírtak Putyinnal is egy tíz évre szóló katonai együttműködési megállapodást, mielőtt Putyin Bidennel trécselt volna egyet a minap.

  10. 10, MangaM:

    Irán sajnos odaver az érintetteknek, ha egyszer sikerül a fotós műholdakat pályára állítaniuk és így a globális dzsihádot megajándékozniuk.
    Elég lesz eza szökési sebesség Bécsben?

  11. Python és MangaM:

    Az ausztrál Aukus-téma és a kínai, nem hagyományos navigációs kutatások összefüggnek?
    Tehátaz előrehaladott ausztrál kvantumnavigáció-és kvamtumszonár kutatások miatt vetették ela csendes dízel-tengeralattjárókat?
    Mert ennyi erővel a német üzemanyagcellás hajók mellett is voksolhattak volna…

  12. 12: János, fogalmam sincs. Az Aukus pedig továbbra is biztosítja az angolszász dominanciát a térségben, plusz egy atomtengeralatjáróval 1/2 évig vígan őrjáratozhatsz a kijelölt műveleti területen. Igazából 1 évig is, csak a legénység mentális tűrőképessége olyan 6-8 hónap környékén mozog. Fizikailag és a szükséges ellátmánnyal a 12 hónap is letudható lenne. Míg egy dízel-elektromos tengóval elég sűrűn (1-3 naponta) fel kell jönni levegőzni, szóval könnyen kiszúrható vagy, hiába vagy halkabb egy nukihoz képest a sekélyebb vizekben.
    Az üzemanyagcellás meghajtás az annyi plusz, hogy úgy akár 2 hétig sem kell feljönni levegőzni, de az atomtengeralattjáróval rejtve, hosszú időn keresztül biztosított nagy távolságban a felderítési és csapásmérési képesség egyszerre.

  13. Re:12
    Nem tőlem kérdeztél, de az ausztrálok benne vannak az 5 szemben, így van hozzáférésük a kvantumkommunikációhoz, amit a kínaiak több éve megcsináltak függetlenül. Amit te kvantumszonárnak hívsz, azt én gravizornak, ezt a fejlesztést már megcsinálták idehaza is 30 éve, rendes hazai műszert 2008 körül, pár éve publikálták az ukránok is, szóval a katonai programok több évtizede aktívan fejlesztik, és használják, ami működéséből fakadóan teljesen mindegy(érzéketlen rá), hogy milyen meghajtással megy a tengó, mert kiszúrja így is úgy is, mert teljesen más elv szerint érzékeli az objektumokat.
    Ahogy Python is írta, stratégiai előnyt ad az atomtengó a diesellel szemben, szerintem ezért rakták ki a franciákat, és ezért bútoroztak össze az amerikaiakkal.

  14. 11-12 János

    11: Nem hiszem, hogy Irán esetében a felderítő műholdak lesznek a legnagyobb probléma, mint eszköz/fegyver, ha egyszer hadrendbe állnak.
    A 12-es kérdésedre: az AUKUS életre hívása nem egy futó kínai kutatási téma miatt vált aktuálissá.

  15. Tegnap óta aktívan tárgyal Irán és a többiek (Oroszország, Franciaország, Németország, Nagy Britannia, Kína, lehet valakit kifelejtettem még) az atomalkuról, illetve annak felújításáról.

    Január elején – közepén pedig Amerikai-Orosz kétoldalú béketárgyalások lesznek.

    A végén még kitör a világbéke.

  16. Re:16
    Ha véletlenül kitörne a világbéke, akkor számíts rá, hogy a világ végét éljük… 🙂

  17. 17. dajtás,

    Csak sejtem mire gondolsz, de igen, számítok rá. (5:3)?

    Békét az emberi faj nem tudott teremteni egész történelme folyamán, most sem fog sikerülni.

  18. Manga M. Python:

    Azért a főpróbás-élőtüzes Taiwan-szerű, Hainan-sziget elfoglalásának novemberi-decemberi gyakorlata azért csak felhívás a keringőre…?
    Nomega az orosz-kínai tudományos-gazdasági együttműködés az űrben és Holdon…ez azért nem egészen egy NATO-jellegű együttműködés…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük