(3485) Gyilkos darázs

Tibor bá’ fordítása online

 

Amerikai szakértői figyelmeztetés: a „gyilkos lódarazsak” tavasszal visszatérhetnek.

A gyilkos lódarázs királynő a föld alatt áttelel, majd tavasszal előbújik.

„Csak a királynő éli túl a telet, a hibernációból április végén jön ki.” Mondotta a gyilkos lódarazsakat tanulmányozó Doug Yanega entomológus a New York Postnak.

Az első gyilkos lódarázs fészket Amerikában 2019 decemberében fedezték fel, és pusztították el. Az ázsiai gyilkos lódarázs a legnagyobb darázsfajta a világon. Szárny fesztávja 70 mm, fullánkjának hossza 6 mm. Néhány szúrás embert ölhet. A lódarázs megtámadja a házi méheket és megöli őket.

Yanega szerint a gyilkos lódarázs királynő tavasszal kezd szaporodni. Májusra teljes a darázsraj.

Amerikában készen állnak a tavaszi megjelenésre. Mindent elkövetnek a faj elszaporodásának a megakadályozására.

A szegény  embert Az emberiséget az ág is húzza. A SARS-CoV-2 nem az egyetlen sorscsapás. Az emberiség felkészülhet még néhány kellemetlen újdonságra.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

7 gondolat erről: „(3485) Gyilkos darázs

  1. Nálunk komoly gond a lódarázs. Mivel az erdő közepén lakunk a házunk az ő házuk is.
    A tető szarufáinak csúscába szoktak fészket építeni. De minden más elképzelhető és elképzelhetetlen helyre is.
    Vigyázni kell velük!

    Olyan 4-5 nagy lódarázsirtó palackot szoktam használni évente. Van egy időszakasz amikor a fészkek még nem túl nagyok, de már nagyon építik. Akkor kell megelőzés gyanánt lecsapni rájuk, leginkább kora hajnalban, beöltözve.
    Ha pár darab szisztematikusan ugyanott repül, biztos lehetsz benne, hogy már a fészket építik, de számuk még nem utal erre. Szeretik a fa dolgokat, megrágva, nyálukkal keverve papírszerű házaik építéséhez használják.

    Tavaly előtt kettő egyszerre csípett meg, miután a takarmánytároló fedelét ‘óvatlanul’, ‘csak úgy’ leemeltem, gyakorlatilag felemelve házukat. Több csak azért nem mert leestem onnan és kicsit távolabbra kerültem.
    Nem különösen agresszív rovar, csak önvédelemből támad(embert). A földi darázs rosszabb.

    A poloskákkal rengeteg gondunk van. Nemcsak kellemetlenek mint a legtöbb helyen.
    Mivel nálunk az erdő közepén koncentráltan vagyunk kitéve rajzásuknak és tél előtti fedezékbe húzódásuknak. Bemásznak a legapróbb helyekre, gyakorlatilag mindent elárasztanak. Fúrógépeket , fűnyírókat, fejőgép motorját, gázrezsó szelepét dugítják el, teszik tönkre szétkenődött, megégett tettemeikkel stb.
    Meg kell tanulnunk együtt élni ezekkel a következményekkel! Hiszen gondolkodásunk és ebből fakadó viselkedésünk egyenes és megnyilvánult következményei ezek a jelenségek.
    Hívjuk egyszerűbben klímaváltozásnak.
    Én az összes nagypofájú hüjét kibasznám egy szigetre amit a tengerszint veszélyeztett, mert a virtuális kis magányába elbújva nem tud szembesülni a chipszeszacskója valódi árával. Így a sajátfelelősségét is háríthatja Orbánra meg a többi általa pozícióba jutatott seggfejre.

  2. Csak az hiányzik, hogy itt is elterjedjen!
    Én is jól ismerem a hazai lódarazsat, ami úgy is félelmetes, hogy kisebb, mint ez a gyilkos lódarázs. Ha meghallom mélyen zúgó erőteljes hangját, már lapulok is, és a hideg futkároz a hátamon.
    Azért elég agresszívek is tudnak lenni.
    Engem is csípett már meg pár éve. Mikor a csemegekukoricát próbáltam szedni a kertben, felfigyeltem, hogy a távolabbi kukorica levelein, és csövein több példány ott sürgölődik.
    Egyébként más darázsfajokra is jellemző, vagy a nedvet kedvelik, vagy a rostokat gyűjtik a fészeképítéshez.
    Próbáltam óvatosan úgy törni a csöveket, hogy ne bolygassam őket, de úgy látszik, így is kihúztam náluk a gyufát, mert az egyik nekem jött.
    Észleltem, mikor megindult, én is futásnak eredtem, de ő volt a gyorsabb, pár méteren belül utolért, és megcsípte az alkaromat.
    Fájt, de annyira nem volt vészes aznap, viszont másnapra durván bedagadt az alkarom, sokáig tartott mire elmúlt a hatása.
    A szomszédasszonyomat viszont vagy tíz is megcsípte, mikor a raktárában ki akart venni egy odatámasztott szerszámot, amit nem vett észre, hogy a darazsak már befalaztak a fészkükbe, szerencsére megúszta orvosi segítséggel.
    Most már én is tartok darázs elleni sprét a kertben, igen hatékony, messze hordó, találat esetén röptében leszedte a lódarazsat, egyből fejest ugrott a vizesvödörbe… 🙂
    Viszont elég drága…
    Rossz belegondolni, hogy van még ennél is nagyobb és agresszívabb faj, ami akár itt is elszaporodhat.
    Számomra egyébként érdekes, hogy Ázsiából is hurcolnak be jövevény fajokat, holott egy közös eurázsiai kontinensen vagyunk, hogyan nem kerültek ezek ide természetes úton is?
    Elvileg kellene olyan klímájú sávnak létezni kelettől nyugatig, amin átjuthatott volna, mégis több rovarfajt úgy hurcoltak be…

  3. 1. Balázs
    A földidarazsak tényleg eléggé agresszívak. Pár éve a telken kaszáltam le a magas gazt a fák alatt. Homokos a talaj. Egyszer csak térdig süllyedtem a homokba, majd rengeteg darázs rajzott ki és támadott. Kb. 40-50 csípésnyomot találtam magamon később.
    Utána az égetésből maradt parazsat hordtam mindig a fészkükre, hatásos volt, mert eltűntek.

  4. Arra nem tudom van e kalkuláció hogy ez mennyire fog elszaporodni pl. hazánkban? Gondolom nem fognak ebbe belehalni 5 év múlva napi 100-an Magyarországon. Az is érdekeh hogy hogy került ide? Ahol jelenleg őshonos ott nem okoz gondot?
    Jovonk hol van? Ő is írt erről a darázsról anno emlékszem kedvenc témája volt:DD
    Veszély mondjuk van mert egyik ismerőst (erdész volt) egy darázs csípta meg és abba halt bele.

    Én a kullancsoktól jobban félek.Nyáron szeretek az erdőben motorozni .Olvasni hogy egy erdei túra alkalmával sok kullancsot összeszedhet az ember.
    De amúgy a föld más részein sok embernek kell eggyüttélni veszélyes állatokkal(pl.kígyók, rovarok, skorpiók)

  5. Mivel csak a darázsanya éli túl a telet, nagyon hatékonyan lehet tavasszal csapdázni. 2 literes pillepalackokból készítek csapdákat. A palackba kb 8 mm-es átmérőjű lyukakat fúrok, 4-5 db-ot, a palack magasságának a közepe felett körben. 3-4 dl cukorszirupot öntök bele és egy kanál ecetet, és rácsavarom a kupakot. Ecet azért kell bele, hogy a méheket távol tartsa. Napos helyre, kb másfél méteres magasságban kihelyezem. Az idén kirakott csapdában még nincsenek darazsak, de már rengeteg legyet befogott. Határozottan állíthatom, hogy jól működik. A csapdák egész évben kint vannak. Ha tavasszal sikerül a darázsanyákban gyérítést végezni, sokkal kevesebb darázs fog kikelni. Később a csapdával az idei darazsakat is be lehet fogni.

  6. 2. hubab.
    Elvileg jól gondolkozol amikor feltételezed létezik egy sáv,
    de valószínűleg ezt a sávot keresztezheti az URÁL vonulata
    és talán a Kárpátok egy része. — A rovarok s bogarak
    ugyanis csak egy bizonyos magasságig találhatók meg a
    légtérben, és ez a magasság nem feltétlenül a földfelszíntől
    számítódik, hanem inkább a tengerszinttől. — Ahogy vannak
    madarak, melyek nem láthatók a fákon, némelyek pedig
    nem szállnak le a mezőkre, talajra. — Minden élőlénynek
    megvan a saját élettere. — EZT PERSZE TUDD BE EGY BUTA
    EMBER OKOSKODÁSÁNAK !!!

  7. Tibor bá’
    Elnézést kérek, de valami vletlen folytán átment a 7. számú
    véleményem ami ugyan az mint a 6-os. —
    LÉGYSZIVES KORRIGÁLD !!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük