(3470) Kérdések

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

Szakértői válasz a legégetőbb vakcina kérdésekre

2021 a 89. év

Beoltassam-e magam, ha már átestem a COVID fertőzésen?

A CDC nem ír elő minimális időtartamot a gyógyulás és a védőoltás beadása között. Azonban Dr. Anthony Fauci úgy gondolja, hogy a fertőzésből kigyógyultaknak a védőoltás beadásáig 90 napot kellene várni.

 

Mit jelent a vakcina hatékonyság? Mit jelent a 95 százalékos hatékonyság?

A vakcina hatékonyság azt jelzi, hogy a védőoltás hogyan viselkedik pontosan leszabályozott tesztelés alatt. A „hatékonyság” a valós életben történő viselkedést jelzi. Gyakori hiba azt feltételezni, hogy a 95 százalékos hatékonyság jelentése szerint 5 százalék esélyed van arra, hogy megbetegszel az oltás ellenére. Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak.

A hatékonyság kiszámításánál számba veszik egy nem oltott placebo kontroll csoport eredményét, vagyis a tesztelés végéig hányan kaptak COVID szimptómákat. Például a Pfizer/BioNTech vakcinának 95 százalékos a hatékonysága a klinikai tesztelés alatt. Ez a szám úgy jött ki, hogy a placebo csoportból 162 személynél jelentkezett COVID szimptóma, míg a beoltottak csoportjából mindössze 8-nak. Összesen tehát 170 személy, amiből 8 egyenlő (kb.) 5%.

Tibor bá’: Az eredeti szöveget kb. ötször olvastam el. A fordítás helyes. Ez szerintem valóban azt jelenti, hogy az oltást követően 5 százalék megfertőződik.

 

Ha a védőoltás ellenére megfertőződsz, a beoltottság jelent-e különbséget? Megakadályozza-e a halált vagy a súlyos lefolyást?

IGEN. A jelenlegi védőoltások megakadályozzák a súlyos szimptómákat, szinte biztos elkerültetik a kórházba kerülést, és az elhalálozást, ha bekövetkezik a fertőzés.

 

A létező védőoltások védenek-e az új vírus variánsok ellen, beleértve az angol, dél afrikai, és a brazil változatokat is?

Mind ez ideig az adatok azt mutatják, mintha a vakcina legalább némi védelmet adna az új variánsok ellen. A vizsgálatokból az derül ki, hogy az eredeti vírus törzsre kifejlesztett vakcina hatékonysága az új variánsokra kevésbé hatékony. Ez különösen igaz a dél afrikai B.1.351 variánsra. A variánsok elleni legjobb stratégia a minél több ember beoltása.

 

Létezik „legjobb” vakcina?

A különböző vakcinák mindegyikének van valami, ami csak rá jellemező előny. Vagyis nincs „legjobb” vakcina, de olyan van, ami jobb lehet bizonyos ember csoport részére.

 

Megakadályozza-e a vakcina, hogy a vírust átad másoknak?

Reméljük, hogy igen, de biztosan még nem tudjuk. A vakcináknak két célja van. A beoltott megvédése, és a járvány leállítása. Van ok a bizakodásra, de biztosan még nem tudjuk, hogy a vakcina megakadályozza-e a betegség terjedését. Ez az oka annak, hogy az oltások ellenére tovább hordjuk a maszkokat, és betartsuk a társadalmi távolságtartást.

 

A vakcina hatékonysága idővel nem csökkenhet?

Ez bekövetkezhet. A vakcináknak néha szükségük van felfokozó dózisra a védelem egy életre szóló fenntartása végett. Más betegségek esetén szükség lehet évente történő ismétlésre. Fontos lehet időnként az immunválasz befigyelése beoltottaknál, hogy megtudhassuk van-e szükség felfokozó oltásra. A jelenlegi COVID vakcinákból, 3-4 hét különbséggel, két dózist kell beadni.

 

Kell-e aggódnod allergiás reakciók miatt?

Bármilyen vakcina vagy gyógyszer esetében fordulhat elő allergiás reakció, azonban igen ritkán fordul elő. A vakcinákat olyan helyen kell beadni, ahol bármilyen, váratlanul bekövetkező allergiás reakciót kezelni tudnak. Azoknak se kell aggódni, akiknek van valamifajta allergiás reakciója bizonyos ételekkel kapcsolatban. Azonban jobban teszik, ha ezt megbeszélik az orvossal, mielőtt beadják a COVID vakcinát.

 

Milyen mellékhatásokra lehet számítani, és normális-e előfordulásuk?

A gyakori mellékhatások azok, amiket más vakcinák esetében is tapasztalhatunk: fáradtság, fejfájás, láz (különösen a második dózis után), erős fájdalom a beadás helyén, ami forró lehet és fel lehet dagadva. Ezek mind az immunreakció jelei. Ezek igen gyakran fordulnak elő és azt jelzik, hogy az immunrendszer komolyan veszi a feladatát.

 

Hogy lehetsz biztos abban, hogy valós, engedélyezett vakcinához jutsz?

Nálunk az oltás állami monopólium, ezért a kérdés irreális.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

4 gondolat erről: „(3470) Kérdések

  1. Tibor bá’: Az oltást követően csak 5 százalék fertőződik vagy betegszik meg azok közül, akik statisztikailag oltás nélkül megbetegedtek volna. (Ui. nem mindenki lesz beteg, aki találkozik a vírussal)
    A nem oltott emberek közül megfertőződöttek vagy betegedettek arányához viszonyítja az oltottak közül megfertőződöttek vagy megbetegedettek arányát.

  2. 1 Delp
    Ez bennem is felmerült, mikor elolvastam a posztot.
    De ha azt az állítást is elfogadjuk, hogy aki nincs beoltva, az előbb-utóbb elkapja a vírust, akkor hosszabb távon már elfogadható lenne a kétféle megközelítés azonossága.
    Igaz, ezt már boríthatja a közben kialakuló nyájimmunitás, mert akinek szerencséje lesz, az már ezért nem kapja el a betegséget, még ha statisztikailag eredetileg lett volna rá esélye.
    Szóval a két megközelítés nem teljesen esik egybe, csak bizonyos kikötések mellett.
    De ez lehet, hogy már szőrszálhasogatás… 🙂

  3. 2 hubab
    Szerintem kétséges, hogy a nyájimmunitás a koronavírus esetében mennyire lesz járható út.
    Az oltás után illetve a gyógyulás után kialakuló védettség mértéke és időtartama meg nem pontosan ismert. A kovid után gyakoriak hosszabb távon a szövődmények (most kezdjük látni: long haulerek, szívizom-, tüdőkárosodás, fizikai és mentális utóhatások, gyengeség, tartós kimerültség, agyköd, diabetes gyakoribb jelentkezése, stb.
    Idővel kiderül.

  4. Hétfőn fát hasgattam, meg felpakoltunk 3 m3-t, leöntés után bedobálás a pinceablakon. Este fáradt voltam, bealudt a tűz, 11:30-kor fáztam (13,5 fok volt bent) bekapcsoltam a gázt, de az meg éjfél körül kifogyott, reggel 13 fok volt, kivert a láz reszkettem. Beszedtem egy algopirint, kicseréltem a gázt, ettem, mentem metszeni 1-ig a szőlőbe. Estére meleg lett, reggel 6 körül volt egy kis lázhullámom, algopirin, másnap mentem metszeni. Cs-P se volt túl vészes, kicsit fáradt voltam, főleg az alkarom akadt ki.
    Szombaton többet pihentem, vasárnap délig nem volt semmi, de utána elment az erőm, mentem az ágyba, lázhullámok, meg nincs étvágyam.
    Tegnap este 9 előtt megettem 3-4 ek rizi-bizit, bevettem a porcerősítőt, meg a vérnyomásgyógyszert (egiramlon 5mg, Doxaciclin) meg egy algopirint, Ittam rá kb 2 dl vizet. kb 3 perc múlva állok fel a székről, elkezd forogni a világ. Nyulok a Tensiomin után berakom a nyelvem alá, elkezdek visszaülni, aztán filmszakadás. Elkezdtem magamhoz térni, de nem láttam, és nem hallottam. Aztán visszajött a kép, 5 sec múlva a hang, és 2 perc múlva már fel tudtam állni.
    Beestem a szék meg 2 gázpalack meg a vödrök közé.
    Felálltam, kivert a víz egy pillanat alatt, és mintha semmi nem lett volna, elmúlt a láz, a szédülés.
    Mintha újjá születtem volna. Fél 4-ig aludtam, akkor kiengedtem a macskát, begyújtottam, aztán aludtam 7-ig mint a bunda.
    Most kicsit szédelgek, ilyen lázszerűen.
    A mondatértés nehéz, ha gyorsan dumálnak, a felét nem értem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük