(3412) A hiszékeny ember

Tibor bá’ online

 

A nyugati ember számára (és minden ellenkező híreszteléssel szemben mi is ide tartozunk) a vallás az Ó és Újszövetséget magában foglaló Bibliában lefektetett tanokat jelenti, hite pedig a bibliai teremtő istenhez kapcsolódik. Mi tehát vagy hiszünk a Bibliában vagy nem. Szerencsénkre a zsidók már több ezer évvel ezelőtt is olyan „modernek” voltak, hogy egyetlen egy istenhez kötötték a világ teremtését és elég koherens mesét találtak ki hozzá, úgy hogy az, kisebb-nagyobb foltozgatással mind a mai napig fennmaradhatott. Ugyanis a Teremtés könyve jóindulatú allegóriákkal még a hinni akaró természettudósok torkán is lenyomható.

Az természetesen más kérdés, hogy a római katolikus egyház az újszövetségi mesével, nem utolsó sorban az elképesztő maradiságával saját létét csak azért nem veszélyezteti, mert a Föld lakósságának egy jelentős része még ma is primitív, tanulatlan állapotban tengeti életét. Az európai feudalizmust oly jól kiszolgáló egyház most Afrikában és Dél Amerikában biztatja a kisemmizett embermilliókat, hogy nyugodtan tűrjék a Tőke kizsákmányoló hatalmát, amiért cserébe a Másvilágon övék lesz az örök boldogság. Ezzel a maszlaggal az embereket a fejlett országokban már nem lehet megetetni, kivéve az USA 70 százalékát, nem véletlen tehát, hogy a Amerikába a dúsgazdag felső tízezer a keresztény fundamentalizmus bástyája, míg az életét lassan már nyomorszinten tengető, felvilágosodott 30-40 millió állampolgár nagy ívben tesz a vallásra.

Mindennek ellenére a nyugati világ embere a vallás alatt valamifajta keresztény, azaz bibliára támaszkodó hitet ért. Ebből egyenesen következik, hogy az istentagadók a Bibliát kritizálják, a hívők pedig a Bibliára hivatkoznak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 6 és félmilliárd lelket (bocs. a szójátékért J) meghaladó emberiség teljes egészébe behúzható ezen ernyő alá. Éppen ezért szükségesnek tűnik néhány világvallás körvonalazása a diverzifikáció bemutatása céljából. A teljesség kedvéért kezdjük mindjárt a kereszténységgel.

A kereszténység

Keresztényeknek a bibliai Újszövetségben szereplő Jézus Krisztus követőit nevezzük. Jézus egy vándor prédikátor volt, aki kétezer évvel ezelőtt a Palesztina elnevezésű romai provinciában élt és megközelítőleg 3 éven keresztül hirdette tanait, amíg keresztre nem feszítették, megközelítőleg I. u. 30-ban. Jézus apostolai és tanítványai a tanokat tovább hirdették, melyek mélyreható szociális tartalmuk miatt gyorsan terjedtek a Római Birodalomban, ahol a kezdeti ellenállás után 380-ban Konstantin császár állami vallássá nyilvánította. A vallás hirdetői szinte az első perctől fogva kötelességüknek érezték hitük terjesztését, számtalan esetben akár erőszakos eszközökkel is. Nem véletlen, hogy napjainkban a mintegy 2 milliárd hívővel, a világ legnépesebb hitének nevezhető.

A történelem folyamán a kereszténység többször is szétvált, és számtalan szekta keletkezett. Az eredeti hit „jogutódja” a romai katolikus anyaszentegyház mintegy 1 milliárd hívőt tarthat számon. A három fő mellékág: VIII. Henrik angol király által létrehozott Anglikán vallás, Luther Márton német reformátor tanait követők az evangélikusok, míg Kálvin János tanait magukévá tevők a reformátusok. A körvonalazott fővonulatokon kívül számtalan olyan szekta jött létre, melyek mindegyikének a Biblia képezi a spirituális alapját. Ezeknek némelyike a hagyományos európai normák szerint morálisan teljesen elfogadhatatlan.

Az iszlám

Allah követőinek száma a világon 1,3 milliárdra tehető, ami a kereszténység után a Föld második legnépesebb, míg a követőik számát tekintve a leggyorsabban terjedő vallás. Az elmúlt években legnagyobb mértében Afrikában tudott terjeszkedni, és meglepő módon Közép Ázsiában a volt Szovjet Unió hajdani tagállamaiban.

Az iszlám kifejezés tartalma „az isteni akaratnak való teljes alávetettség”. Az a hívő ember, aki ennek eleget tesz, az muzulmán. A muzulmán hitt követői nem fogadják el a „mohamedán” elnevezést (amit a keresztények akasztottak a nyakukba), mert Mohamed próféta maga nem isten, mindössze a muzulmán hit megalkotója.

Kevesen tudják, hogy a muzulmán hit alapjai is a zsidó-keresztény Bibliából származnak. Az i.u. 570-ben, Mekkában született és i.u. 632-ben Medinában elhunyt Mohamed próféta látomásai Gábriel arkangyallal kapcsolatosak. Az igazhitű muzulmának Allah az istene és Mohamed annak prófétája. Szent könyvük a Korán, amiben 114 fejezet (sura) található. Az iszlámhívők is hisznek a halál utáni életben, a paradicsomban és a pokolban. Az iszlámvallás öt támasza a következő: 1) Allah az egyedüli egy isten, és Mohamed az ő prófétája. 2) A napi ötszöri imádkozás. 3) Alamizsna adása. 4) A „Ramadan” hónap alatti böjtölés. 5) Mekka városába zarándoklás legalább egyszer a hívő muzulmán élet folyamán. A mindennapi életben az imádság (salat) minden felnőtt muzulmán részére kötelező, amit naponta ötször kell megejteni, méghozzá „tiszta” helyen, amit egy kis méretű, maguknál tartott szőnyeggel biztosítanak. Imádság előtt a muzulmán hívő leteríti az imaszőnyegét és arra térdelve Mekka felé fordul. Gyülekezeti imádkozást a mecsetekben végzik. Az imára való gyülekezést a minaretnek nevezett toronyszerű épület tetejéről kürtölik szét.

Sok mindent megmagyaráz, ha figyelembe vesszük, hogy a muzulmán hit szorosan összeköti a mindennapi életet a politikával és a hittel. A Korán nem csak vallásos utasításokat ad, de beleszól az életvitelbe is, ami sajnálatos módon lehetetlenné teszi az iszlámkövetők lépéstartását a társadalmi fejlődéssel, illetve más társadalmakba való beilleszkedésre. A vallás és a mindennapi élet szoros összefonásának eredménye az iszlám fundamentalizmus létrehozása és terjeszkedése, aminek végső célkitűzése a vallás valamint a politika egyesítése, és globális elterjesztése az iszlám törvények szerint. Az csak természetes, hogy a fundamentalista iszlám ellenzi a nyugati befolyást, és élesen tiltakozik a vallás és az állam szétválasztása ellen. Az már csak ráadás, hogy a nyugati, hedonisztikus életstílust (az élet adta örömök kihasználását, az élet élvezését) elutasítják. [Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ezekből a tételekből világosan kiderül az iszlám és a nyugati életforma inkompatibilitása, ami felveti a nyugati politikusok felfoghatatlan felelőtlenségét a muzulmán hívők Európába történő beengedésével kapcsolatban.]

A muzulmán hitnek két, egymással élesen szembeforduló ága van: szunniták és a síiták. A szunniták Ali bin Abi Talib nevű 4. kalifát imádják. Aki Mohamed leszármazottja. A síiták ennél kevésbé dogmatikusak, és elfogadnak olyan vallási vezetőket is, akik nem közvetlen leszármazottai Mohamed prófétának. A síiták főbb bástyái: Irán 60 millió követővel, Pakisztán 20 millió követővel és Irak 15 millió követővel.

Az iszlámmal foglalkozva, most, 2009-ben, külön ki kívánok térni az amerikai neocon (új konzervatív) vezetők érthetetlen magatartására a muzulmán országokkal folytatott konfliktuskezeléssel kapcsolatban. A jelek szerint egyszerűen nincsenek tisztában az ellenfél mentalitásával, magukból kiindulva érthetetlenül állnak szembe például az öngyilkos merénylők jelenségével. Ennek oka, hogy a keresztény Biblia világosan kimondja, Isten az embernek szabad akaratot adott. Ez a szabad akarat ad „jogalapot” istennek, hogy a bűnös megbűnhődjön. A judaizmus alapjait lerakó zsidó főpapoknak volt annyi sütnivalójuk, hogy ez csakis így működhet. Ha az ember mindössze egy isten által mozgatott bábú, akkor aligha lehet számon kérni tetteit. Igen ám, de mit mond az iszlám? Vesd magad alá isten akaratának! Nincs tehát keresztényi szabad akarat, van helyette isteni akarat, ha úgy tetszik egy isteni nagykönyv, amiben benne van minden egyes igazhívő sorsa. Az egyén nem irányítja sorsát, hanem megéli azt, amit Allah rászabott. Ebből adódóan egy igazhitű muzulmán félelmetes ellenség lehet, (és volt is a középkori hódítások alkalmával), hiszen nincs mitől tartania. Ha isten számára úgy rendelte, hogy békés öregként megéri a 100 évet, akkor 20 évesen nyugodtan szembeszállhat, akár puszta ököllel is, egy modern izraeli tankkal.

Az erre vonatkozó mese egyik verziója szerint az egyik kalifa szolgája találkozik a Halállal, aki közli vele, hogy az urával akar beszélni. A szolga rohan az urához és jelenti, hogy itt van érte a halál. A kalifa lóra pattan és egész napi vágta után, este megérkezik Bagdadba, ahol a város kapujában vár rá a halál. A holtfáradt kalifa csodálkozására a Halál megszólalt: reggel csak figyelmeztetni akartalak, számodra az van megírva, hogy ma este végkimerültségben meg fogsz halni Bagdad kapujában.

Judaizmus

A harmadik, de kronologikus sorrendbe véve az első monoteista (egy istenben hívő) vallás. Hívei számát tekintve a világvallások közül a legkisebb. A mintegy 13 millió zsidó az egész világon szétszóródva él. Ebből a zsidó államban, Izraelben 5,3 millióan képezik a legnagyobb tömörülést. A zsidók magukat „Izrael fiainak” (Ben Izrael) nevezik. Felfogásuk szerint Isten szövetséget kötött Ábrahám, Izsák és Jákob patriarchákkal. A zsidók az istent a világ urának tartják, magukat pedig az isten által kiválasztott népnek. A zsidók hite szerint az isten a Szinai hegyen Mózesnek átadta törvényeit (Tora), ami nem csak a keresztények által is jól ismert Tízparancsolatot tartalmazza, hanem 613 tilalmat is.

A szabály szerint zsidó az, akinek szülőanyja zsidó, illetve, aki a vallás törvényei szerint felveszi a zsidó hitet. A zsidó hit felvétele után a prozelita (megtért) zsidóvá válik felruházva azonos jogokkal és kötelességekkel. Manapság a zsidók diaszpórákban élnek. Miután feltevéseik szerint i.e. 586-ban a babiloniak meghódították a zsidó államot, illetve azt követve, hogy i.u. 70-ben a romaiak lerombolták a jeruzsálemi templomot, a zsidók földönfutókká váltak. A jeruzsálemi templom lerombolása és Júdea meghódítása a zsidó történelem legnagyobb tragédiája, amiről minden évben augusztus 9-én emlékeznek meg egész napos gyásszal összekötött böjtöléssel. A mai Izraelen kívül a legnagyobb zsidó közösség az Amerikai Egyesült Államokban él, mintegy 5 millió. Ezen kívül élnek zsidók Dél Amerikában, Oroszországban és európai nagyvárosokban. A II. Világháború folyamán a Nácik mintegy 6 millió zsidót gyilkoltak le különböző haláltáborokban. Ennek statisztikai következménye, hogy míg 1933-ban Németországban 570.000 zsidó élt, ebből a háború végét mindössze 20.000 élte meg. Magyarországon körülbelül 100.000 zsidó él, ami a környező országokhoz viszonyítva a legszámosabb. Nem lenne teljes a kép, ha a fenti „hivatalos” adatokat nem egészíteném ki kevésbé „hivatalos” tapasztalati tényekkel. Középiskolás koromban az egyik zsidó osztálytársnőm édesanyja meghalt, akinek temetésére az osztályból néhányan elmentünk. Az eseményre 1950-ben került sor, tehát több mint egy fél évszázaddal ezelőtt. A megásott sír mellé fel volt állítva egy hordozható tábla, amin messziről is jól látható, hatalmas héber betűkkel egy ima volt felírva, nyilvánvalóan azok részére, akik az imát nem tudták fejből. Legnagyobb meglepetésemre (mert, hogy az én családomban a Miatyánkot, az Üdvözlégy Máriát, vagy a Hiszekegyet mindenki kívülről fújta) a gyászoló zsidó gyülekezetből az imát senki nem ismerte, néhány 70 körüli idős rokon (akik 1880 környékén születhettek) a tábláról olvasva együtt imádkozott a rabbival. Az 50 körüliek (akik 1900 környékén születhettek) nem néztek a táblára, feltételezhetően, mert nem tudták elolvasni a héber szöveget, ezért csak motyogtak. Az ennél fiatalabbak pedig néma csendben álltak. Ismeretségi körömben tudok olyan haláltábort megjárt zsidóról, aki a kádári évek alatt egyetlen egyszer nem járt zsinagógában. Viszont a rendszerváltás óta kóser hentesnél veszi a grillcsirkét (háromszoros áron). Rákérdeztem, mitől lesz kóser egy grillcsirke? Nem tudott rá válaszolni. Zsidó ismerőseim hanukáznak, majd néhány nappal később felállítják a karácsonyfát is.

Magyarországon rasszista csoportok néhány tucat zsidó politikus és újságíró nevét és címét közzé tették (nehéz megérteni, hogy miért). A pellengére állított „zsidók” egyike se vallásos. Akkor mitől zsidók? Közvetlenül a rendszerváltás után született a megállapodás, az a zsidó, aki zsidónak tartja magát. Érdekes módon 1942-ben senkitől se kérdezték meg, hogy zsidónak tarja-e magát. Akkor most, hogy állunk ezzel a kérdéssel? Segítséget kell kérnem Gilad Atzmon-tól[i], aki szerint (és vele tökéletesen egyetértek) a zsidó lét megfogalmazása igen széles skálán történhet, mert belefér a különböző kulturális megnyilvánulás, megkülönböztethető csoportok, egymástól eltérő hitek, egymással szemben álló politikai pártálláshoz tartozás, különböző társadalmi osztályhoz tartozás és eltérő etnikum jegyei. Mégis van közöttük egy intellektuális, spirituális és mitologikus kollektív kapocs, ami a zsidó létnek erős identitást ad. Természetesen szó sincs faji vagy etnikai kategóriáról, annak ellenére, hogy a zsidó azonosság faji és etnikai orientációval bír, mégis, egy körülírható, homogén csoportról szó sem lehet. Egyes vélemények szerint a mai zsidóság az izraelita vallást követő ősök leszármazottai. Ez természetesen csak részben igaz, csak kevés zsidó izraelita. Továbbmegyek, a magát büszkén zsidónak vallók legnagyobb részének fogalma sincs az izraelita vallásról (amint erre fentebb több példával kitértem). Sőt, számtalan zsidó egyenesen ateista és vehemens ellenlábasa az izraelita vallásnak. Ha tehát a zsidó lét nem jelenti az izraelita vallás követését, akkor pontosan mi is határoz meg egy zsidót? Született volna egy új vallás vagy ideológia, esetleg mindössze egy különleges elmeállapot?

  • Tegyük fel, hogy a zsidó lét egy vallás követése. Akkor fel kell tennünk a kérdést, milyen vallás? Mit foglal magában? Miben nyilvánul meg? Miben hisznek követői?
  • Tegyük fel, hogy a zsidó lét egy ideológia követése. Ebben az esetben fel kell tennünk a kérdést, mi is ez az ideológia? Megfogalmazzák-e ezt az ideológiát? Merev és megváltoztathatatlan ez az ideológia? Törekszik-e egy új világrendre? Mi a célkitűzése, béke vagy erőszak? Van-e univerzális üzenete az emberiség számára, vagy csak egy újabb, ember csoporttól származó manifesztum?
  • Tegyük fel, hogy a zsidó lét nem más, mint egy elmeállapot. Nos, ha így van, akkor meg kellene tudnunk, hogy racionális-e vagy irracionális? Megfogalmazható-e ez az elmeállapot vagy sem?

Mindezeket átgondolva az ember igaz szívvel arra gondol, hogy némi eséllyel a zsidó lét egy érthetetlen hibrid állapot, mert egy időben lehet vallás, ideológia és elmeállapot is. Yeshayahu Leibowitz[ii] filozófus és egyben ortodox zsidó, volt az első, aki kijelentette: „Az izraelita vallás 200 éve halott. Ma már a világ zsidóságát semmi más nem tartja össze, csak a Holocaust.” Vizsgáljuk meg közelebbről a témát! A Holokaust egészen biztos sokkal több, mint egy történelmi esemény, és valóban tartalmazza az alapvető vallásos elemeket. Meg vannak a papjai (Shimon Wiesenthal, Elie Wiesel, stb.)[iii], és a profétái (Shimon Peres, Benjamin Netanyahu)[iv], akik megjósolják a bekövetkezendő iráni atomcsapást. A Holokaust vallásnak van kialakult rítusa (auschwitzi zarándoklás, megemlékezések az évfordulókról). Léteznek ezoterikus szimbólumok: kapo (a haláltáborok zsidókból toborzott rendfenntartói, akik nem egyszer a náciknál is kegyetlenebbek voltak), gázkamra, kémény, hamu, Musselmann (a haláltáborok „élőhullái”), stb. Megvannak a szentélyek, templomok: Yad Vashem (A holokaust áldozatainak és hőseinek az izraeli emlékhatósága, holokaust múzeum. A holokaust vallás annyira koherens, hogy megvannak saját antikrisztusai is, azok, akik tagadják a holokaust létezését.

Jó hazai illusztráció az a tény, hogy Deutsch Für Tamás (mára a „Für” sztornó), ismert és aktív Fideszes politikus a Holokaust megemlékezésének napján a dohány utcai zsinagógában könnyes szemekkel vett részt a ceremónián. Ehhez tegyük hozzá, hogy a Fidesz Polgári Párt a kezdeti időben erősen vallásellenes volt. Egészen az utóbbi időben pedig, a magyarországi fasisztoid szélsőjobbnak szellemi partnere. Másik meglepő saját tapasztalatom a ”rasszista” fogalommal kapcsolatos. Baráti társaságban arról volt szó, hogy a liberális magyar zsidók érthetetlen módon viszik túlzásba a cigányok védelmét. Ekkor megkockáztattam azon nézetem ismertetését, miszerint ennek oka az, hogy ösztönösen arra gondolnak, amíg a cigány biztonságban van, addig a zsidókhoz egészen biztos nem nyúlnak. Ez a vélemény meglepő reakciót váltott ki az egyik, haláltábort járt, idős zsidó nőből. Az illető felháborodott hangon ”kikérte magának”, hogy a zsidókat összevonjam a cigánysággal. A hölgy – életkorából kifolyólag – nem vette észre, hogy kitörésének alapja a cigányok ellen irányuló mélyen ülő rasszista előítélet.

Mindezeken felül a holokaust vallás politikailag és gazdaságilag erejét tekintve vetekszik a katolicizmussal. Sikerült elérnie, hogy több európai országban a holokaust „tagadása” köztörvényes bűnnek számítson, amiért több év börtönbüntetés is kiszabható. Ennek abszurditása normál körülmények között nem igényelne külön megvilágítást, de éppen az abszurditása miatt kell szót vesztegetni rá. Ugyanis, ha végiggondoljuk, egy ilyen törvény azt jelenti, hogy az állampolgárnak nincs joga hülyének lenni. Konkrétabban, a butaságért börtönbüntetés jár. Ha kijelenteném, hogy 1848-as szabadságharc valójában sose volt, az egészet Kossuth találta ki halála előtt 5 évvel, legrosszabb esetben az emberek elmebetegnek tartanának, de ezért semmi esetre se csuknának börtönbe. Ilyen önkényes hatalma a római katolikus egyháznak csak a középkorban volt, vagy napjainkban a muzulmán fundamentalista vezetés alatt álló országok zsarnokainak.

Érdekes, és nagyon friss adalék a judaizmussal/cionizmussal kapcsolatban. A Tel-Aviv University európai történelem professzora, Dr. Shlomo Sand szerint a „zsidó nemzet” fogalma egy olyan mítosz, amit alig több mint 100 éve találtak ki kizárólag azért, hogy az Izrael állam megteremtésének jogosságát bizonyítsák. Nézetének közreadása előtt Dr. Sand mindenre kiterjedő történelmi és archeológiai vizsgálatot folytatott nem csak a fentiekben vázolt állítás igazolására, de több más ellentmondásos „tény” cáfolására is. Állítása szerint a zsidók soha nem hagyták el a Szentföldet. A ma élő zsidók nagy többségének semmi történelmi köze sincs az Izraelnek elnevezett területhez. Dr. Sand szerint alig több mint száz évvel ezelőtt a zsidók úgy gondolták, hogy ők azért zsidók, mert egy közös vallás hívői. A XX. századfordulón a cionista zsidók ezzel a nézettel szembefordultak és belefogtak egy nemzeti történelem kitalálásába, belopva azt az ötletet, hogy a zsidók a vallásuktól függetlenül, mint „nemzet” léteznek. Ezt követte az a zsidó „kötelesség”, hogy a száműzetésből visszatérjenek az „ígéret földjére”, ami a judaizmustól teljesen idegen. A cionizmus megváltoztatta Jeruzsálemmel kapcsolatos képet is. Korábban Jeruzsálem volt az a hely, ahová vágytak, de nem ahol élniük kellett. A zsidók 2000 éven keresztül távol maradtak Jeruzsálemtől, de nem azért, mert nem tudtak volna visszatérni, hanem azért mert a vallásuk megtiltotta, hogy visszamenjenek még mielőtt a messiás megjelent volna. Bevallása szerint Dr. Sandot a legnagyobb meglepetés akkor érte, amikor a bibliai időkből származó archeológiai bizonyítékokat vizsgálta. Korábban csak úgy, mint minden más zsidó, magától érthetőnek vette, hogy a zsidók Júdeában éltek, ahonnan a rómaiak i.u. 70-ben elűzték őket. De miután elkezdte keresni a bizonyítékokat, rájött, hogy Dávid és Salamon királysága mindössze legenda volt. Ugyanez a helyzet a száműzetéssel is, állítja Dr. Sand. A zsidóságot nem lehet a helyére rakni száműzetés nélkül. De a történelemmel foglalkozó könyvekben a száműzetés leírásával kapcsolatban, semmi se található. Semmi. Az ok egyszerű, a rómaiak senkit se száműztek. Tény az, hogy a palesztinai zsidók majdnem kizárólag parasztok voltak, és a bizonyítások szerint a földjeiken maradtak. Egy alternatív elmélet sokkal valószínűbb. A száműzetés mítoszát a korai keresztények találták ki, hogy a zsidókat áttérítsék az új hitre. A keresztények a későbbi zsidó generációkkal el akarták hitetni, hogy őseiket Isten által elrendelt büntetéskén űzték el a földjeikről. Viszont ha nem volt száműzés, akkor hogy szóródott szét oly sok zsidó a világban, mielőtt a modern Izraeli állam biztatta volna őket, hogy térjenek „vissza”? Dr. Sand úgy gondolja, hogy közvetlenül a keresztény vallásalapítás előtt és után, Judaizmus egy prozelita vallás volt, mindent megtett az áttérítésért. Ezt a tényt a korabeli római könyvekben megemlítik. A környéken utazó zsidók próbálkoztak térítéssel Jemenben, az Észak-afrikai berbereknél, évszázadokkal később a Kazár birodalomban (ami napjainkban Oroszország déli része), ahol a teljes lakosság áttért, és belőlük lettek a közép- és kelet-európai askenázi zsidók. Ezzel kapcsolatban Dr. Sand felhívja a figyelmet arra a furcsa önámításra, amiben az izraeliek élnek. Nemrég az újságok beszámoltak új ásatási eredményekről, ami szerint a Kazár birodalom fővárosát felfedezték a Kaspi-tenger mellett. Ha viszont a zsidók többsége nem hagyta el a Szentföldet, akkor hová lettek? A választ az izraeli iskolákban nem tanítják, de a korai cionista vezetők, beleértve David Ben Guriont is (Izrael első miniszterelnöke) úgy gondolták, hogy a palesztinok az eredetileg ott élő zsidók késői leszármazottjai. Úgy gondolták, hogy a zsidók áttértek az iszlám hitre.

A téma természetesen jóval tovább lenne gördíthető, de nem célom a 13 millió zsidó hitének vagy hitetlenségének politikába hajló boncolgatása, hanem az Ember feltétel nélküli hajlandósága elhinni a bizonyíthatatlant.

Keresztény „osztódás”

Az előzőekben ismertetett vallásokat Magyarországon a „hagyományos” jelzővel szokás ellátni, ami nyilván azt implikálja, hogy kell lenni nem hagyományos egyházaknak is. Világviszonylatban beszélhetünk még jó néhány szektáról, amelyeknek valamilyen mértékben a biblia az alapja. Ilyenek a Metodisták, akik körülbelül 1725-től John Wesley tiszteletest követik. A Jehova tanúi, akiket Charles Taze Russell választott le 1844-ben az eredeti hitről, és az tette őket hírhedté, hogy saját gyermekeik egészségét veszélyeztetik elavult vallási nézeteik miatt. Az Adventisták 1863-ban alakultak meg, hisznek Jézus Krisztusban, és betű szerint értelmezik a Bibliát. Legfontosabb megkülönböztetésük az, hogy szombat az ünnepnapjuk. A Szcientológia vallást egy Ron Hubbard nevű amerikai alapította 1954-ben szigorúan üzleti alapon. A csatlakozó tagok tudományos módszerességgel vannak anyagilag kihasználva. Maga a szekta meglehetősen agresszív és igyekszik politikai befolyáshoz jutni. A Mormonok tanát 1830-ban hozta létre Joseph Smith. Legfőbb nevezetességük a többnejűség, amit 1890-ben hivatalosan „betiltottak”, de amit mind a mai napig töretlenül gyakorolnak. A Baptisták a szentháromság alapján élik hitéletüket. Legfontosabb tételük, hogy Krisztus megváltását az eredeti bűntől nem kell senkire ráerőszakolni. Mindenki saját elhatározásából keresztelkedik meg. A Kvékerek azaz a „barátok társasága” érdekessége, hogy elutasítják a szertartásokat. Szerintük mindenkinek magának kell megtalálni önmagában az istent. Görögkeleti vallás végeredményben a Krisztust követők 1054-ben történő kettéválás utáni keleti, Konstantinápolyhoz szakadt rész, amennyiben ezt szláv nemzetiségűek gyakorolják akkor Pravoszláv az elnevezés.

A szektaalapítás tulajdonképpen azóta „divat”, amióta vallásszabadság van. Magyarországon is összeállhat 100 ember, és abban hisz, amiben akar. Ilyen például a Hit gyülekezete, amit 1979-ben Németh Sándor alapított, és meglehetősen diktatórikus eszközökkel irányít. Mit ad isten, 1998-ban egy csoport szakított vele és létrehozta a Budapesti Autonóm Gyülekezetet. Az emberek hinni akarása, és e vágy egyesek által történő kihasználása a kizárólagos oka annak, hogy a világot százával lepik el a különböző szekták. Ezek egy része kifejezetten káros. Példának röviden megemlíthetem: AUM szekta, ami a buddhizmus tanaira épülő szekta. 1995-ben a tokiói metróban ideggázos merényletet követtek el. A Jombola kultusz követői hisznek egy erőben, amelynek segítségével át tudják alakítani magukat, macskává, kutyává vagy egyéb teremtménnyé. A szekta 1996-ban 30 emberáldozatot követelt. A Naptemplom Rendje (Order of the Solar Temple). Hittek abban, hogy a halál felszabadulás a test fogságából. Ez a francia-kanadai-svájci szekta 1994 és 1997 között kollektív öngyilkosságra utasították/beszélték rá tagjaikat. A Mennyek Kapuja (Heaven’s Gate) 1997-ben Kaliforniában 41 ember tömeges öngyilkosságát követte le Marshall Applewhite vezetésével, melyre előre tudatosan felkészültek. Téves nézeteik szerint a Hale-Bopp üstökös mögött UFO rejtőzködött, melyben földön kívüliek közeledtek a Föld felé, hogy kitelepítsék az “arra méltó” embereket. Sátánista Hasfelmetszők (The Ripper Crew) Robin Getch vezette szervezet az Amerikai Egyesült Államokban a nyolcvanas években működött, nézeteik hatása alatt sorozatgyilkosságot követtek el. Adolfo Jesús Constanza szektája vudu nézeteket vallott. 1989-ben harminc áldozatuk volt. Isten bárányai (The Church Of The Lamb Of God) 1960-tól Ervil LeBaron vezette új poligamista szekta. A szekta legtöbb tagja, saját felesége és gyermekek zöme tőle származott. Az Ervil LeBaron által elkövetett gyilkosságban elhunyt 20 ember a “többnejűség verseny” áldozatai voltak. Hippí-pünkösdista sey kultuszt David Brandt Berg alapította 1968-ban az amerikai Kaliforniában. Megengedett volt a házasságtörő heteroszexuális kapcsolat. (Házasok egyedülállókkal, valamint egymás gyermekeivel 18 éves kor után közösültek). 1969-ben a hippy-pünkősdista Charles Manson 9 gyilkosságot követett el. Magyarországon a szervezet „A Család” néven működik. A Szeretet Temploma (The Temple of Love) 1980 és 1999 között 14 halálos áldozatot követelt. A Holic csoport (Holic gruppe) leginkább a szülők kötelező meggyűlölése, a vagyon kötelező beszolgáltatása, alapvető szabadságjogok korlátozása, valamint a tagok leromlott mentális és fizikai állapota miatt (mely a kötelezően önsanyargató hitelvek következménye) a közvélemény, a sajtó illetve a tagok rokonai, ismerősei destruktív szektának tartja. A Népek Temploma (The People’s Temple), amit az 1970-es években Jones tiszteletes hozta létre és végeredményben a hívők lakóközössége volt a guyanai dzsungelben. 1978-ban a közösség 914 tagját tömeges öngyilkosságra kényszeríttették. Aki ellenszegült, azt agyonlőtték. A legújabb szekta a Christian End Times (Keresztények utolsó napjai), akik szerint Amerikát liberális csoportoknak álcázott sátáni banda irányítja. Miközben az „igazak” (vagyis ők) a végítélet eljövetelében reménykednek. Szóval az amerikai elnöknek csak meg kell  nyomni a piros gombot és kész J.

Különben a lista természetesen nem teljes, mert nem is lehet az. Ki tudja hány szekta létezik titokban vagy éppen jelentéktelenségben. Egy biztos, az emberi hinni akarás ,valóban „csodákra” képes.

Monoteista vallások összefoglalója

Az egy isten „ötlete” Ábrahámtól származik, és az egy istenben hívő vallások közös alapja a bibliai Ó-szövetség, aminek lényege, mint emlékezhetünk, a zsidó nép és Isten szövetsége. Ideológiai alapja pedig, hogy a teremtő isten Izrael népét kiválassza magának (nem tudni miért), kiváltságos helyzetben tartja, amiért cserébe Izrael népének „jól kell viselkedni”. Az csak természetes, hogy a nép és isten közötti kapcsolat a papokon keresztül történhet, amiért cserében a papoknak nem kell „vérednek verejtékével” keresniük kenyerüket, munka nélkül eltartja őket a nép. Ez a felállás természetesen csak addig működik, amíg a népnek jól megy a sorsa, de mi van akkor, ha nem. Háborús vereség, éhínség, szárazság, stb. stb., mind benne van a kalapban. A nép ebben az esetben számon kérheti a papokon, mi van az istennel kötött szövetséggel? Miért hagyta el isten az ő népét? Erre az esetre kellett kitalálni az isteni büntetést, de ez csak úgy volt lehetséges, ha előtte kitalálták a bűnt. A probléma tehát megoldódik: „Bűnösök vagytok, ezért isten elfordult tőletek.” Most már csak egyetlen egy probléma maradt, olyan tevékenységet kitalálni, amitől az embereket hiába tiltják, nem képesek engedelmeskedni. Ebben az esetben ugyanis lehetetlen nem bűnbe esni. Ha például kikiáltjuk a sertéshús fogyasztását bűnnek, akkor a nép nem eszik sertéshús, eszik helyette birkát. Nem követ el bűnt, nincs mivel magyarázni a csapást. De ha kitalálják azt a híres vagy hírhedt 6. parancsolatot: Ne paráználkodj, akkor megoldódott a gordiuszi csomó (néhány ezer évvel Nagy Sándor előtt J). A szex az egyetlen dolog a világon, amitől az embereket nem lehet eltiltani. Így már teljes rendszer. A nép állandóan paráználkodik, de az Isten elnéző. [Gondoljunk Lótra, aki saját lányával „hált”. Tehát Istent egyáltalán nem zavarta Lót vérfertőzése.] Amikor a népet éri valami csapás, akkor az addig elnéző isten egyszeribe haragra gyúl és a papok meg tudják magyarázni a csapást, sőt kigondolhatnak önmaguk részére valami előnyös dolgot, amivel az Isten kiengesztelhető. Ez a zseniálisan átgondolt rendszer aztán átöröklődött és beépült valamennyi monoteista vallásba.

Az eredeti egy Istent kitalálók leszármazottjai, mára már gyakorlatilag ateisák, 13 millió zsidót leszámítva, a keresztény világot és az iszlám hívőket egyaránt, durván 3 milliárd embert, azaz az emberiség felét évszázadok óta sújtja a Szinai hegyen kiötlött „Ne paráználkodj” mózesi parancsolat hozadéka, amit én egyszerű szavakkal „nemi erkölcsnek” neveznék. Nem kívánok a hit ismertetésétől túl messzire merészkedni, de az előzőekben leírt szavaimnak szeretnék két példával súlyt adni.

* A legtöbb keresztény (mondjam úgy, nyugati?) országban a házastársi hűtlenség egyértelmű válóok. Ami például az elkövető férj esetében igen komoly anyagi vesztességet jelenthet, Amerikában plusz egy politikai karrier kettétörését is.

* A muzulmán országokban a helyzet ennél is rosszabb. Szád Arábiában a házasságon kívüli szeretkezésért a nőket egyszerűen lefejezik.

Jól tudom, bennetek ez túl nagy megütközést nem eredményez, elsősorban azért, mert egy olyan országban nőttetek fel, ahol a judo-keresztény kultúrának évezredes hagyományai vannak. Más azonban a helyzet, ha ezt a monoteizmusból származó kellemetlen kinövést összehasonlítjuk az ázsiai vallásokkal, ahol a testi örömök szerzése nem csak nem bűn, de egyenesen kívánatos cél. Van itt azonban más is. Amikor Jézus követői létrehozták az Újszövetséget, akkor ebbe a monoteista elrendezésbe bedobtak egy svédcsavart. Jézusból istent akartak csinálni, de a monoteista elrendezést se akarták felborítani. Arról nem beszélve, hogy Máriát is meg kellett valahogy termékenyíteni, amit a Szentlélekre bíztak, elvégre Jézus önmagát nem termékenyíthette meg. Tessék, máris három istennél tartunk. Most jön a fából vaskarika. Egy isten van, de az egy istenben három személy van: az Atya, a Fiú ás a Szentlélek. Egy kicsit ugyan kusza, egy kicsit érthetetlen, de istennel kapcsolatban nem kell mindent érteni, tökéletesen elég, ha hiszünk.

Hinduizmus (Brahmanizmus)

A hinduizmus természetesen politeista (több istenben hívő) vallás. Követői nem érzik kötelességnek az istentől sugallt térítést, ezért hívei főleg Indiában találhatók. Ráadásul a vallás gyakorlásához nem feltétlenül szükséges egy pap. Minden hívőnek megvan a saját istene vagy istennője, de összeköti őket a mindent magában foglaló Lélekben való hit. A vallásnak nincs megnevezett alapítója, csak úgy van, és összefonódik az indiai társadalommal, illetve a társadalmi kasztokkal, amelyek egyike a „brahmana” vagyis papi kaszt. A papok létre hoztak szent könyveket, amikben vallásos előírások, szokások, rítusok és mitológiai formációk vannak összegyűjtve. Erre szükség is van, mert a hinduizmuson belül elég nagy rendetlenség uralkodik. Némi humorral mondhatnánk azt is, hogy hinduizmus a legliberálisabb vallás, bizonyos tág kereteken belül mindenki abban hisz, amiben akar. Mik ezek a keretek? Nincs teremtés, a Világ öröktől való és örökké tart. Az embernek lelke van, ami a test halála után beköltözik egy másik testbe, ami lehet állat, ember, vagy akár isten is, attól függően, hogy az ember milyen életet élt. A társadalom kasztokban (társadalmi osztályok) élnek, amelyek egymás alá, illetve fölé vannak rendelve. Az újjászületés (reinkarnáció) után a lélek lejjebb vagy feljebb csúszhat. Főistenek: Brahma, aki megteremtette a világot (ez egy kicsit ellentmond az öröktől való világnak, de hát az vesse az első követ……) és irányítja a lélekvándorlást. Visnu, aki az egész herce-hurcát fenntartja. Hatalma nagyobb, mint a Brahmáé, elvégre ez utóbbi csak létrehozta (tulajdonos), de Visnu az üzembentartó. Különben ő maga is reinkarnál abba, amibe az egyén elképzeli (már írtam, hogy a legliberálisabb vallás). Siva, aki nem tudja eldönteni, hogy romboljon-e vagy építsen. Ezért aztán a hívők szerint ezt is, azt is teszi, kinek-kinek ízlése szerint. A három főisten között nincs meghatározott sorrend. Hol Siva, hol meg Visnu az erősebb, ez megint csak az egyén ízlésére van bízva. Vannak alacsonyabb rangú istenek is, például: Indra, Mitra, Varuna és Agni, Ganésa, stb. Ezek össze-vissza mindent csinálnak, amit az Ó-kori görögöknél már megszokhattunk.

Buddhizmus

A vallást kb. 500 évvel időszámításunk előtt Siddharta Gautama (i.e. 563-483) alapította, akit követői a Buddhának vagyis „felvilágosultnak” neveztek el. Buddha tanításának alapja a „négy nemes igazság”, amik a következők:

  • Az élet szenvedésének igazsága.
  • A szenvedés oka a vágy és a megtévesztés igazsága.
  • A szenvedés megszüntetésének igazsága a pártatlansággal és elszakadása.
  • A nyolc út igazsága, ami a vágy és szenvedés megszűnéséhez vezet.

Akkor most a nyolc út:

  • Az igaz hit (vagyis a négy nemes igazság).
  • A helyes cél: a testiség legyőzése, mások szeretete, élőlény nem bántása.
  • A helyes beszéd.
  • A helyes viselkedés.
  • A helyes életvitel.
  • A helyes célkitűzés.
  • A helyes odafigyelés.
  • A helyes meditáció annak érdekében, hogy szentté váljunk és megnyugodjunk a nirvánában. A lények (így mi emberek is) addig-addig reinkarnálunk, amíg el nem érjük a nirvánát.

Shinto:Ezt a tant kizárólag a japánok követik mintegy 100 millióan. A hit lényege, hogy mindennek lelke van, állatnak, növénynek, élettelen tárgyaknak, sőt elvont fogalmaknak is. Az istenek (kami) beköltöznek bizonyos tárgyakba, például hegyek, fák vagy a Nap, ezért aztán ezeket imádni kell. A vallásnak nincs ismert alapítója és nincs szent könyve. A Kami kultusz a VII. század körül jött létre a japán önazonosulás megerősítésére. Ezért aztán különös erőssége a társadalmi rítusok gyakorlása a mindennapi életben (örökös hajlongások, stb. amikről a japánok híresek). A shinto vallás nem dogmatikus, ezért aztán mellette lehet hinni másban is.

Taoizmus: Kína eredeti vallása, ami egyben filozófia is. Alapítása i.e. a VI. században történt. Alapítója Lao Tzu, akinek műve a Tao Te Ching. A vallás érdekessége, hogy egyetlen egy istene sincs. A „Tao” szó értelme „út” átvitt értelemben. Megfigyelt erők az életben a yin (nő) és a yang (férfi), ami egy általános elv emberi elmével nem elérhető. Mint gondolkodó iskola a Konfuciánizmus éles ellentéte. Központi témája az erő nélküli világ, amit tevőlegesség (wu wei) nélkül lehet elérni, vagyis minden szükségtelen közbelépés elkerülésével. A tudás csak azok számára elérhetők, akik tisztában vannak tudatlanságukkal és harmóniában élnek a természettel. A valláshoz tartoznak szellemek és démonok is, valamint meditációs technikák, amik a hosszú életet biztosítják, sőt adott esetben akár halhatatlanságot is.

Konfuciánizmus: A vallást Confucius (i.e. 551-479) alapította, ami nem más, mint erkölcsi és állami filozófia. Kezdetben fontos eleme volt az állandó háborúzás. Elve az uralkodás öröklés helyett rátermettségi alapon történő átvétele. A nemesség tehát nem egy osztályt jelent, hanem a rátermettek csoportját, akik kiérdemlik az uralkodást. A vallás szerinti főerények: Igazság ismeret, együttérzés, erkölcsösség, bölcsesség és őszinteség. Ezekkel a tulajdonságokkal az ember nem születik, hanem állandó tréning által eléri. Confucius tanításainak főforrása a Lunyu elnevezésű bölcs mondásainak gyűjteménye.

Sikhizmus:  A mindössze 24 millió követőre talált sikhizmust Nanak guru (1469-1539) hozta létre északnyugat Indiában. Nanak szerint csak egy isten van (ezek szerint tartozhatna a monoteisták csoportjába is), aki mindenható. Viszont megvan a keleti vallások kedvenc megoldása a reinkarnáció, amit a lélek mind addig folytat, amíg nem egyesült istennel. Ez az egyesülés annál hamarabb következik be, minél kevesebb a reinkarnálódás. A cél tehát az újraszületés elkerülése, aminek módja az erkölcsös életben van elrejtve. Szent könyvük a Guru Granth Sahib.

Ez a rövid összefoglaló a vallásokról valóban csak egy összefoglaló azok részére, akik születésük óta egyetlen vallás hívei és nehezen tudják elképzelni, hogy a földön vannak emberek, akik egészen más dolgokban hisznek. A valóság az, hogy megfelelő körülmények mellett az Embernek felülmúlhatatlan készsége van elhinni bármit, ami nem bizonyított, illetve bizonyíthatatlant.

Most vitatkozhattok!

 

[i] Gilad Atzmon 1963-ban ateista zsidónak született Tel Avivban. Anticionista írásai valamint könyvei jelentek meg. Legfőbb foglalkozása: szaxafonista. Jelenleg Londonban él.

[ii] Yeshayahu Leibowitz (1903-1994) Rigában született zsidó filozófus. Híres volt ellentmondó politikai és etikai nézeteiről. 1935-ben emigrált Palesztinába. Számtalan vallásos írásában élesen kritizálta a zsidó államot. A „zsidó-náci” mentalitás kifejezés az ő szüleménye.

[iii] Shimon Wiesenthal (1908-2005) osztrák fennhatóság alatt álló Galiciai születésű zsidó, aki az „életét tette” a náci bűnösök felkutatására. Elie Wiesel 1928-ban magyar nemzetiségű zsidó családban, Máramarosszigeten született, amerikai író. Több mint 40 könyv szerzője. Ő használta először a „holokaust” kifejezést.

[iv] Shimon Peres 1923-ban született Lengyelországban. Családja 1934-ben vándorolt ki a mai Izraelbe. Napjainkban Peres izraeli politikus, volt miniszterelnök, jelenleg Izrael állam köztársasági elnök helyettese. Benjamin Netanyahu litván származású zsidók gyermeke. Tel Avivban, 1949-ben született, izraeli politikus, aki 1996-99 között miniszterelnök volt, és most újra azzá választották.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

62 gondolat erről: „(3412) A hiszékeny ember

  1. A vitához egy kis kiegészítés!
    A biblia nem egy keresztény vagy zsidó leírás. Miért?
    A biblia által lefedett időszak a zsidók esetében kb. 1/3 rész, míg a keresztényeknél is 1/3 rész, de úgy hogy az új szövetség indulása és megírása között kb. 100 év telik el, így részei előre írnak meg eseményeket, képi megjelenítéssel.
    Ábrahám nem volt zsidó származású, hisz ő kapta az ígéretet, így onnan errefelé beszélünk zsidóságról. Ami előtte történt, az történelem. Vizsgálható akár a biblián kívüli forrásokból is. A zsidó korszak Krisztusig tart, mivel elvetették a Messiást. Isten nem arra kérte a zsidókat, hogy terjesszék a Judaizmust, hanem kiválasztotta őket, hogy legyen az ő népe, ez a kapcsolat pedig legyen nyilvánvaló a többi nép számára, amitől pedig meggyógyulhatna a föld. Nem kapcsolat lett, hanem vallás.
    Jézus Krisztus ebbe a helyzetbe érkezik meg, nem ismerték fel, sőt a vallásosság annyira erős lett, hogy vallásvédelemből Krisztusnak pusztulnia kellett!
    A pogányság ideje ezután érkezett el, a kezdeti napokban gyógyító kapcsolatokban élték meg hitüket, ezért terjedt el hírük messze az akkori világban. Nem erőszakos terjesztéssel, hanem érdekeltek voltak a hit lényegét megértő emberek, ennek gyakorlásában! A kereszténység akkor bukott el, amikor aláírták a Nagy Konstantini szerződést. Ezután nem keresztény hitről beszélünk, hanem vallásról, amihez krisztusi jelzőt használni eretnekség! Ezután a keresztény hitű emberek, elsősorban a vallástól szenvedtek leginkább, ami nemhogy nem vette el a kedvüket, hanem egyenesen szilárd elkötelezett hívőkké tette őket. Így van ez ma is.
    Tehát javaslom mind a bibliát kivenni a vádpadról, mind a keresztény hitet. Ha a vallásokról indulna a vita, akkor ez itt összemosás volna…
    A vallásoknál persze említhető a “kereszténység”, de az nem a biblia miatt, nem Jézus vagy a Teremtő Isten miatt, hanem az ember miatt. A vallás közepén az ember van, akkor is, ha az valamilyen istenséggel van álcázva!

  2. Ugye nem vagyok se teológus, se történész.

    A biblia ószövetségi része EGY ARAB NÉP kálváriájáról szól. Vándor nép voltak, többnejűek. Ez ma nem így van.
    Ábrahám arab volt. Mint ahogy az összes akkori “zsidó”.
    A különbözőséget a másfajta életfelfogás adta. Názáreti Jézus is arab volt. Genetikailag sem lehettek eltérőek.

  3. A leírás számomra azt bizonyítja, hogy az emberiség hiába töltött el együtt többtízezer esztendőt, s hiába magasztosult mindenféle cél felé, valójában nem sikerült megvalósítania azt, ami egy ténylegesen létező teremtő célja és kívánalma lehet!
    A felsorolásból látszik, hogy ma is sok-sok Istent imádunk, sokfelé nézünk és figyelünk, a helyzet tehát nem sokat változott a kiindulópont politeista filozófiájához képest, s ebben a középkori erőszakkal erősödni és egységesedni látszó vonal sem jelent kivételt.
    Képes -e egyáltalán fejlődésre ilyen szempontból ez a faj?
    Az eszközhasználat (bármilyen fejlett eszköz legyen is) önmagában kevés…
    Olyanok vagyunk így együtt, mint egy biogépezet, amely képtelen túljutni saját korlátain.
    Az alapvető dolgokban nincs változás, hiába a sokezer éves fejlődési lehetőség. Beletartozik ebbe a bűnné kikiáltott helytelen életforma, az egoista környezetpusztítás (beleértve egymás és bármi vagy bárki egyoldalú kihasználását is), és a képtelenség az élet lényegének megértésére és használatára. Kár, hogy a teremtőnk nem hagyott egy valós használati utasítást ránk! Engem csak megerősített abban, milyen kellemetlen igazság az, amikor valami csak kialakul, aztán kiderül, hogy semmi haszna. Kedvem támad megmagyarázni, hogy nem is így van! 🙂

    De most komolyan! Nektek egyszer sem tűnt még fel, hogy egy varázsló sámántáncát követő, kufirc után futó, paripáján vágtázó “majomember” alig különbözik egy mai diesel Merciben pöffeszkedő, internetes podcast rádiót hallgató példányunktól?
    S ha már itt tartunk, provokálnék is egy kicsit, mert néha olyan érzésem is támad, hogy egy kismacskába több szeretet szorult, mint az egész emberiségbe együttvéve.

  4. 5 – Horváth Csongor:
    Az evolúció “jutalmazza” az élőlény önzését. Mert az önző egyed életképesebb az önzetlennél. Az evolúció “csúcs teljesítménye” az ember rendkívül önző. A helyzet iróniája, hogy ami eddig előrevitte a fejlődésben, most a sírját ássa. Hiába tudjuk, hogy mit kellene tenni, és mit nem, az egyéni önzés tovább folytatja a halálunkat jelentő gyakorlatot, mert neki a profit kell. Ezért van az, hogy nincs jele rajtunk kívül intelligens lénynek az univerzumban, mert mihelyt eléri azt a technikai szintet, hogy rádió jeleket küld a kozmoszba, hamarosan képes lesz magát megölni, és ha képes, akkor meg is teszi. Mi ez, ha nem annak bizonyítéka, hogy nincs, nem lehet egy teremtő isten.

    Akinek ellenvéleménye van, az olvassa el még háromszor, lassan.

  5. 6: Tibor bá:
    Ezzel elméleti síkon nem értek egyet.
    Az evolúció elvei és a kialakulásunk, sőt törvényszerű pusztulásunk értelmes lépések/beavatkozás nélkül rendben.

    De itt elméletileg lenne megoldás, hiszen értelmes lényként, ahogy sok más dologban, itt is szembe tudnánk menni az evolúcióval, a természetes ökológiai törvényszerűségekkel, akár önmagunkkal (ösztöneinkkel is)! A domesztikáció kapcsán bebizonyosodott, hogy vannak komoly lehetőségek hightech alkalmazása nélkül is. Megjegyzem, a népesség szabályozása ennél is egyszerűbb lett volna, ha időben sor kerül rá (lokálisan van rá konkrét példa is, millió módon lehetett volna kivitelezni ezekben a “hiszékeny társadalmakban”).

    A kérdés nálam pont arra vonatkozik, miért nem teszünk semmit, ha annyira értelmesek és “bölcs teremtmények” vagyunk? Miért nem tudtunk/tudunk a mai lehetőségek mellett sem “jó” döntéseket hozni? /Miért van még olyan egyed, aki fittyet hány a járványügyi intézkedésekre?/

    Ha az általad vázolt forgatókönyv bekövetkezik (amire azért van esély), számomra azt bizonyítaná be, hogy az értelmünk (mint emberi faj) csak illúzió, így a természet törvényei minden körülmények között érvényesülnek. De akkor valójában létezik bármilyen “értelem” ebben a világban? Ismét kikötöm, hogy nem az egyéni ügyességre és a számosságban leledző hatékonyságra, hanem a valódi értelemre gondolok (ami befolyásolni tud, az akaratnak megfelelően, kihasználva, sőt kioltva biz. természeti törvényzerűségeket). Azért itt-ott ezt csak megcsillantotta fajunk! Tényleg csak illúzió?!

    Ha nem létezik olyan entitás a világegyetemben, amely képes kialakulása során létrejött korlátait átlépni önerőből (lásd ösztöneit legyőzni nem tudó ember), akkor igazad van!
    Ha ezzel a mondatommal 3. olvasásra sem értesz egyet (vagyis nagyon leegyszerűsítve az ember le tudja győzni az ösztöneit, kiszabadulhat a “korlátaiból”), akkor pedig nincs igazad, mert ebben az esetben (ahogyan az evolúció egy másik vonatkozásaban is diktálja) bármi lehetséges (csak ki kell várni rá az időt).

  6. 7 Horváth Csongor
    Az a baj, hogy hiába van sok altruista ember, aki legyőzi zsigeri ösztöneit, ha az élet nagy arénájában folyamatosan megy a küzdelem az érvényesülésért, és ott mindig az van lépéselőnyben, aki nem megy szembe az ösztöneivel, és a másik önkorlátozásában nem a közös cselekvés lehetőségét, hanem a saját felülkerekedésének kihasználandó esélyét látja.
    A karrierista, a hatalomvágyó mindig ilyen szemüvegen látja a világot, és az élet sikerei mindig őt igazolják, egészen a végső, közös nagy bukásig…
    És az a szörnyű, hogy ha az emberek akármilyen nagy többsége követné a közös jó eszméjét, annál könnyebb dolga van a néhány opportunistának.
    Machbetek mindig lesznek…

  7. 9: hubab:
    Ebben az esetben Tiborbának van igaza.

  8. Nem kell foglalkozni azzal hogy mennyire eredményes pláne nyereséges – vilagmegvalto – egyszerűen tenni kell azt ami helyes.
    Ez a lehetőség adatott meg mindannyiunknak, aki kivan az el vele. Altruizmus humanizmus önzetlen jócselekedetek.Nem kell megváltani az emberiséget elégedjünk meg azzal hogy egy egészen kicsit jobb hellyé tesszük a világot!A világ rosszabb hely lenne ha nem lennének ilyen emberek !

  9. Horváth Csongor. A születésszabályozás teljesen szembemegy a keresztény katolikus normákkal. A természet alapvetően önszabályozó. Tehát a keresztény katolikus normák egy bizonyos része szembehelyezi az emberi fajt a saját természetes környezetével. Ez a bibliában is benne van. Uralkodunk a természet felett, nem pedig uraljuk. A két szó értelme közt ég és föld a különbség. Az uralni, kontroll alatt tartani. Az uralkodni pedig a végletekig kihasználni szinonímája.

  10. Horváth Csongornál a pont- legalabbis véleményem szerint.

    Az adott személy bizonyos szempontok alapján eldöntheti, hogy merre tovább az adott szituációban.
    Nyilván ez egyénileg más mozgásteret jelent mint társadalmilag.(Itt az egyén társadalmi szerepét befolyásoló trendeket alakító erőkön sok múlik).
    Az egy ember lehet sorozatgyilkos vagy Teréz anya is. Sokszor írtunk erről az evidenciáról.
    Az egón (vagyis a személy azon részén mely az egyensúlyért is felelős az ösztönén és a szuperego között) sok múlik.
    Az egyik felelős az önzésért,
    a másik az önzetlenségért.
    Na de hogyan is lehet az egót befolyásolni, mi is az valójában stb.?

    A szigorúan vett evolúciós ösztöntörekvés szerint minden nőt (ki engedi magát és nem derül ki valószínűsíthetően)a hímnek meg kell dugni. Azonban mi erkölcsnek hívjuk( mivel fogalmunk sincs mi ez) azt ami morális akadályt állíthat bennünk.

    Az, hogy a világ tele dízelmerci-huszárokkal és ezért a kötelezően lenullázza az altruista törekvéseket társadalmi szinten, semmit nem árul el a folyamat természetéről, sokkal inkább pillanatnyi állapotáról ad helyzetjelentést. A társadalom egyénekből álló sokaságát belekényszeríti egy olyan versenyhelyzetbe ami a jelen helyzetet is okozza. Róka-fogta csukaként az egyén képtelen egyéni látásmódját kellő irányba terelni és valódi értelemben véve társadalmilag hasznos tag lenni( ez a tendencia egyre erősebb, végül ember embernek farkasa lesz).
    Ez a nálunk értelmileg fejlettlenebb hangyáknák evolúciósan is működik, hogy is van ez akkor?!

    Az egyén egyrészt nem érti ezt az egészet, vagyis, hogy önmaga hogyan is működik valójában. Mi motiválja egyáltalán, hogy az értelmetlen, sőt önpusztító mókuskerék egy tagjaként maga is hajtsa a pedált?!
    Másodsorban ha értelmével fel is fogja viselkedésének valódi veszélyét, még mindig nem ismeri az eszközöket amivel a szakadékba tartó autóját kormányozhatná.

    Pedig van kiút, ami- az arányokat elnézve-valószínűsíthetően csak elméleti, de legalább van.

    Azonban kár is erről ennyit fecsegni.
    Kérdés, hogy vajon az evolúció tudati szinten megnyilvánul-e, ha már annyira piszkálgatjuk a tudat szerveződési szintjeit?!
    Az erkölcs egyáltalán milyen kategória? Hova tennénk a kialakulását ebben a folyamatban?

  11. 13 Dan

    Pont az az egyik komoly bajom a kereszténységgel, hogy uralkodik a természet felett. Állatok számlalatlanul pusztulnak azért, hogy az ember protein igényeit kielégíthesse. Ezt a természet meg is bünteti mivel a túlzott marhahús fogyasztás miatt a kibocsátott bélgázok komoly gondot okoznak világszerte.
    Más vallásokban ez nem így van. A legszélsősegesebb a Jain hit. Aztán ott van az indiai szent tehén is, hogy mást ne említsek.

  12. Mosógép szerelő, Dan és Balázs iratkozzatok ki. Az egészet nem értitek, csak okoskodtok. Olvassátok el hubab írását háromszor, és lassan.

  13. Csak egy kis pontosítás : Ali nem Mohamed leszármazottja hanem veje-unokatestvére volt.

    Kivonat a wikiből:

    A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.[1] A többségi szunnita iszlámtól alapvetően abban különbözik, hogy Mohamed próféta és veje-unokatestvére, Ali kalifa utódai – ahogy ők nevezik, „a ház népe”, vagyis ahl al-bajt – számára kiemelt szerepet biztosít.

    Egyébiránt meglepett, hogy Tibor bá milyen bátran felvállalta ezt a vallás ismereti összefoglalót. Elég szkeptikusan kezdtem olvasni gondolván, hogy ez egy ilyen posztban lehetetlen. Azt kell mondanom, hogy elismerésre méltó lett az eredmény jóllehet a mérleg az egyisten hit felé billen (már ami a terjedelmet illeti).

  14. 15. Tibor bá’
    Mondókámból mi enged téged arra következtetni, hogy nem értem hubab által felvetett társadalmi paradoxont??????

    Lehet, sőt valószínű, hogy hülyének tartasz, de erre már kb.15 éve rájöttem.
    Szerinted miert költöztem ki egy tanyára? Mert elegem lett az önpusztító hülyék taposómalmából és felszínes cukormáz vilagukból és mert persze vmit tenni
    akartam. Az mas kerdés, hogy a megoldas nem ilyenekben van.

    Ne haragudj és hubab se, de logikailag ennel van feljebb is. Ez meg csak a társadalmi önreflexió
    alacsony szintje lenne. Hol van meg innen a megoldás?
    Kb.itt is vagy 10 éve ezen toporgunk.

  15. Vannak aljas, gonosz ,erőszakos,kapzsi,haszonleső, gatlastalan,önző emberek és vannak Szentek, nem a katolikusok által használt értelemben.
    Egyszerubben szólva vannak jó és rossz emberek.
    Sokszor kell döntenünk,rajtunk áll hova húz az eredmény.
    Eredmenyhirdetes nem lesz.
    Némelyik példaértékű ember soha nem elégedett magával sok szar alak pedig el van telve a saját értékétől.

  16. 17 – Balázs:
    Bizonyos tekintetben én Arany János dédunokája vagyok, mert az egyik tanítványának a tanítványa volt az én magyar tanárom 70 évvel ezelőtt. Így aztán rengeteget foglalkoztunk Arany Jánossal.
    Szóval Arany János egyszer írt barátjának Petőfi Sándornak egy 6 oldalaslevelet, amit így fejezett be. Drága Sándorom,ne haragudj, hogy ily hosszú egy levelet írtam néked, de nem volt időm rövidebb levelet írni.
    Na, ezen elgondolkodhatsz.

  17. 18 . Mosógép szerelő:
    Ez, amit írsz, szép és jó, de semmi köze ahhoz, amiről most a vita szól. Tudod, most arról van szó, hogy az emberiség hamarosan (talán még a te életedben) ki fog pusztulni egy maroknyi önző és hatalommal bíró ember miatt. A tompa agyú hatalmas tömegek erről mit sem tudnak. Akik tisztában vannak vele, azok meg tehetetlenek.

  18. Érdekes kérdés lehet még hubab “És az a szörnyű, hogy ha az emberek akármilyen nagy többsége követné a közös jó eszméjét, annál könnyebb dolga van a néhány opportunistának.” megállapítása alapján, mi történne vajon, ha kívülről kiszednénk a Machbeteket a rendszerből? De persze ki, és mi alapján tudná ezt megtenni? Az “új Jeruzsálem” egy ilyen lehetőséget pendít meg, de a valóságban ez csak akkor működhetne, ha egy olyan faj/entitás, akinek sikerült már túljutni a fenti dilemmánkon, beavatkozhatna a mi történetünk alakításába. Ha a visszaérkező Krisztusnak nem emberi arca lenne, mi már azon sem csodálkozhatnánk. De mi lesz mindennel, ha a világűr csendjét semmi ilyesmi nem fogja megtörni?

    Egyáltalán be kellene látnunk, hogy amennyiben a hubab által említett “szerveződési elv”, amit Tiborbá nemes egyszerűséggel az egyetemes evolúcióval azonosít a hangyáktól, az emberen át, minden hasonló faji rendszerre és fejlődésükre igazak, akkor soha nem fog kifejlődni ezzel ellentétes entitás és erő, mert amelyik pl. az altruizmusra épülne fel, ott az egoizmus elnyomása jelentené a kipusztulását, kvázi ugyanúgy nem élné túl saját faja túlnépesedését. És itt a logikai kör bezárult, nyithatunk új, esetleg más dimenziókat, de azok csak a szomorúan kirajzolódó rideg valóságkép feledtetésében nyújthatnak segítséget, a megértéshez és a keserű valóság elfogadásához csak akadályt gördítenek, így teljesen feleslegesek.

    Itt legalább páran eljuthatunk a felismeréshez. Mintha egy ember belsejében élő apró lények lennénk, akik számolgatunk, logikázunk, kísérletezünk, és kijön, hogy emberünk a hepehupás talajon elbotlott (mert nem tehetett mást), és épp beverni készül a fejét, ami halálos sebet fog ejteni rajta, és ezzel ennek a sztorinak mindannyiónk számára vége lesz.

    De itt jön megint az értelem! OK., hogy eszerint bárki érkezik majd egy “másik ember” belsejében utazva, ugyanígy fog járni… Én biztosan hagynék egy figyelmeztetést, hogy itt gödrös a talaj, elesik a fajotok, az üzenethagyásban pedig semmi sem akadályozhat. Ha nem mi vagyunk az elsők, és az élet evolúciója mindig így működik, s gyakori jelenség, sztem. a világűrnek tele kellene lennie ilyen figyelmeztetésekkel! Valóban ennyire távol volnánk egymástól? Hiszen itt még az idő is átléphető…

    Azt gondolom, most már időszerűen el kellene kezdenünk foglalkozni azzal, hogy a “palackpostánkat” elkészítsük, mert úgy tűnik ez az egyetlen értelmes lépés van még hátra, ill. ez az egyetlen fontos névjegy maradhat utánunk, ami még értelme lévén egyszer alakíthat valamit a világon, a világban.

    Esetleg a készítése során megtalálhatjuk még a hemzsegő üzeneteket, egyfajta bizonyosság gyanánt, hogy mégis csak hiába volt minden…

  19. 19. Tibor bá’

    Rendben!

    21. Horvath Csongor

    Bocs!
    Abba nem gondoltál bele, hogy azért nem szólhatnak
    bele, -feltételezve ha maguk is átmentek rajta,- hogy magunk ugorjuk meg a szintet, mert anélkül a segítség ellenére is a faj a menthetetlen viselkedés-mintázatot hordozná
    továbbra is?

    Egó visszaszorítása ugyanúgy kakkuk lenne? Baromság.
    Nem elpusztítani kell csak a kooperációs szintre rakni.
    Hangya egója hol van, hogy oly tökéletes része a gépezetnek, amit úgy hívnak hangyaboly?

  20. 7 – Horváth Csongor:
    Tököltem, hogy válaszoljak-e, mert hubab megválaszt. Aztán úgy döntöttem, hogy felhívom valamire a figyelmed. Foglalkozásodnál fogva úgy gondolod, hogy minden OK lenne, ha az embereket meg lehetne tanítani a józan észre. Dühöngesz mert nem tudod elfogadni, hogy nem. A helyzet az, hogy csak nagyon kevés ember képes az ösztöneit ésszel legyűrni. Sokszor még úgy sem megy, hogy 20-30 év börtön a jutalom.

  21. Hopp, újratöltött, s köben feljött több komment is, bocsánat, ez a 21-es vége lenne:
    Esetleg a készítése során megtalálhatjuk még a hemzsegő üzeneteket, egyfajta bizonyosság gyanánt, hogy mégis csak hiába volt minden… Ez lehetne az utolsó lépés, ami jelentéktelenségünket igazolva, pontot tenne fajunk tevékenységére ezen a kék pöttyön, a világ valaha volt közepén!
    https://ng.24.hu/uploads/2020/02/palebluedot.jpg

    23: Tibor bá:
    Igen, ebben igazad lehet! Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet!
    Viszont arra a kérdésre egyelőre semmi sem adhat biztos választ, hogy kizárólagosan megléphetetlen -e ez a szint (más fajok számára is)?

    22: Balázs:
    Logikai felvetésekkel éltem. Nyugodj meg, nem akarok és nem is fogok senkit kiemelni vagy kiemeltetni… 🙂
    Megjegyzem, hogy sztem. az ilyen reakcióval tönkre teszed a párbeszéd további alakítását. Ha baromság, hát ne olvasd tovább.

  22. 22-re még:
    A hangyabóly esetében is jön a krack, amikor új hangyabóly alapítása céljából a szárnyas hímek kirajzanak. Ha nem lenne lehetőségük ezt megtenni, mert például már mindenütt éktelenkedne a környéken egy működő hangyabóly, érdekes dolgoknak lehetnénk szemtanúi.

    Itt most pont azt hozza ki a logikai fonal, hogy a meglévő szabályok korlátozzák egy ilyen faj túlélését, egyáltalán kifejlődését! Úgy el tudnak bújni, hogy közvetett jeleket sem fedezünk fel róluk? Ez nálam fantazmagória, lelki megnyugtatás céljából jöhet szóba.

  23. 21 – Horváth Csongor:
    A kihalásnak számtalan útja van: klíma, agyon szennyezés, atom háború, vírus, nagy léptékű nukleáris szennyezés. Gondolj bele. Egyetlen egy őrült beindíthat egy végzetes nukleáris háborút. Fukusimát elhallgatták, de tudott, hogy megállíthatatlan és rádióaktív víz folyamatosan ömlik az óceánba. A műanyag szennyezés az óceánokban elképesztő méreteket ölt, és folytatódik a szennyezés. A termőföld vészesen fogy és a folyamatot nem állítják le. Folytassam? Mindegyik témánál vannak, akiknek nem érdekük a lerendezés. És még valami. A halál közeli állapotban élők kezében a hatalom, és nem érdeke, hogy az emberiség elkerülje a kihalást. A fiatal generációnak nagyon is érdeke, de nincs hatalma.

  24. Tibor bá
    Látom, nagyon értékeled hubab hozzászólását. Én is egyetértek vele, emlékezetem szerint egy nagyon régi posztnál én is hasonlót írtam (más kontextusban).
    Ennek ellenére nem támadom a vallásokat, mert mindegyiknek megvan a maga jelentősége és haszna. Számomra az a nonplusz ultra, hogy Te a keresztény vallás ellen vagy kikelve leginkább (személyes neveltetésed iránti elégedetlenséged okán), ami főleg a gyengéket és elesetteket támogatja. Na most, saját elbeszéléseid alapján te nem voltál egy tradicionális macsó férfi, tehát te annak köszönheted a létjogosultságodat ebben a puha és “degenerált” társadalomban, hogy a különféle vallások hatást gyakoroltak a társadalmi normákra. Ezért aztán értelmetlennek tűnik számomra az összes vallásellenes bejegyzésed…

  25. 26: Tibor bá:
    “A fiatal generációnak nagyon is érdeke, de nincs hatalma.”
    – Ez azért változhat még… Tisztában vagyok az emberiség pill. esélyeivel, de a túlélés szempontjából minden a létszámon múlik. Sztem. sok komoly csapás túlélhető, s a természet logikája is az, hogy nem pazarol, ill. egy Burst fázis utáni kényszerű pusztulást követően mindig vannak refúgiumok, amelyek menedékében újra kezdődik a folyamat, kivéve, ha az erőforrásai nem regenerálódnak.

    Ami engem most letaglózott, az annak felismerése, hogy civilizációsan még akkor sem élhető túl a katasztrófa, ha okosan leírjuk, hogy mi és hogyan fog legnagyobb valószínűség szerint megtörténni. Elképzelhető, hogy korábban a bevált jövendölések alapja is ez lehetett. Elfogadva a törvényszerűségeket fenntartom, hogy az összeomlásra történő figyelmeztető üzenetet keressük, ill. megtegyük, amíg egyáltalán erre adott a lehetőség (úgyis indulnánk a Marsra :-).

    27: proton:
    “…te annak köszönheted a létjogosultságodat ebben a puha és “degenerált” társadalomban, hogy a különféle vallások hatást gyakoroltak a társadalmi normákra. Ezért aztán értelmetlennek tűnik számomra az összes vallásellenes bejegyzésed…”
    – Sztem ez olyan felesleges! Ha van is mögötte ráció, itt éppoly értelmetlen, mint amit a felszínén megkapargattál…

  26. 28. Horváth Csongor
    Szerintem ne menjük ebbe bele, mert akkor Te is bekerülnél az érintettek körébe…

  27. 28. Horváth Csongor
    Amúgy én nem a felszínen kapargatok. Látom, amikor valaki nem az igazságot keresi, hanem az egóját táplálja. Téged is látlak…

  28. 30: proton:
    Értem. Pedig a fenébe is, mindig kikapcsolom a webkamerát… 🙂

    Úgy gondolod, tévút, amit leírtam a felvetett problémával kapcsolatban?
    Nem sértődöm meg, ha kiigazítasz, amennyiben nem az egót, hanem a gondolkodási sémát boncolod fel!

  29. 21 Horváth Csongor
    Valóban az lenne a megoldás, hogy a Machbeteket kiszedegetni a rendszerből.
    Csak ugyebár ez minden forradalom után megtörtént, tragikus következményekkel.
    Mivel a kijelölést is gyarló emberek végzik, az áldozatok egy része nem is Machbet lesz, csak valaki, aki útban van valakinek, másrészt a Machbetek legokosabbjai lesznek a legnagyobb vadászok, akik védik a “közjót”a legkegyetlenebb módon, és az első célpontok azok a valódi Machbet vadászok lesznek, akik tisztán elvi alapon teszik ezt, hiszen ezek rá is veszélyesek.
    Lásd a Francia forradalom, vagy a kommunista mozgalmak történetét.
    Ezenkívül van egy olyan mechanizmus is, hogy a megürült “élettér” valahogy rögtön gerjeszti az addig lappangó jelentkezőket is.
    Szóval ebből az emberi közegből egy valódi ítélő, megvesztegethetetlen isten hiányzik, aki átlát minden ravasz praktikán, és az igazi Machbetet emelné ki a rendszerből, de már most, ebben a földi világban… 🙂

  30. 27 – proton:
    Fő célom az objektivitás. Szerintem a vallásokat nem támadom, csupán felvetem a valós helyzetet. Nem értek azzal egyet, hogy a r.k. a gyengéket és az elesetteket támogatja. Egyedüli célja hatalmának a fenntartása. Pl. a szegényeket arra sarkalja, hogy korlátlanul szaporodjanak, hogy a hívő létszám növekedjen. Miközben a sok gyerek fenntartja a szegénységet. És akkor ott van a cölibátus! Aminek egyetlen célja a vagyon megtartása. És a Péter fillérek = a szegények megsarcolása.

  31. A hiszékenység és a hit között óriási különbség van. A Biblia szerint a hit a reménylett dolgok valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Az olimpiai bajnok hisz benne, ha minden nap keményen edz, akkor négy év múlva lehet esélye az aranyéremre. Arnold Schwarzenegger mondta egyszer egy interjúban, hogy fiatalon elképzelte magát, ahogy a testépítés bajnoka lesz és a dobogó tetején áll. Ez egy valóság, meggyőződés volt számára, amihez már csak az utat kellett bejárnia, elvégezni a szükséges edzéseket.

    A hiszékeny ember azt hiszi, elég neki minden nap bevenni a csodapirulát és egy hónap alatt lefogy 20 kilót, csodás teste lesz. A hiszékeny ember keveset akar tenni és sokat akar kapni cserébe. Talán ez a legnagyobb különbség hit és hiszékenység között.
    Azért hiszékeny a legtöbb ember, mert könnyen akar hozzájutni valami számára értékesnek, előnyösnek mutatkozó dologért. Érdek és önzés vezérli. Minél kevesebbet kelljen tennem, fizetnem valamiért és minél előnyösebb helyzetbe jussak általa. Akár mások hátrányba hozása árán is.

    A vallásos embernek akkor valódi a hite, amikor egy olyan dologra irányul, ami összhangban tud működni a mindennapi, gyakorlati életével, nem csak pillanatnyi érdekek és előny vezérli, valamint nem jár hátránnyal mások számára. Itt a muszlim terrorista már ki is esett a szórásból, mert az önös érdekből mások életére tör. A többi vallásnak így van létjogosultsága.

    A vallásos hit és hiszékenység között is van különbség. Ugyanis a legtöbb vallásnak van olyan alapja és tanítása, ami a mindennapi élettel összhangban működve egy olyan reménylett jövő felé irányul, aminek valóságáról meg vannak győződve a hívek. Nem érdekből és önzésből hisznek, mert tudják, hogy nem az érdemeikért üdvözülnek, hanem isteni kegyelemből. Nem önzésből teszik a jót, hanem azért, mert jónak lenni jó. Mint ahogy minden karácsonykor van ez a Jónak lenni jó kampány a szegényeknek való adakozásért. Sokszor ezzel az ember a lelkiismeretét is nyugtatgatja, de igazából gyarló emberként élünk Isten kegyelméből.

    Természetesen a vallásokat és az önzetlen kezdeményezéseket is megtalálják az érdek vezérelt, hatalom és pénzvágyó emberek. Ezért számos új egyház is születik.
    A római katolikus egyházban az őskeresztények szegénységben és vagyonközösségben éltek, de idővel oda is befurakodott az önzés, érdek, hatalom- és pénzvágy. De mindezek mellett ez nem kérdőjeezi meg az alaptanításokat és ez minden vallásra igaz.

  32. Fiúk, jó ez a Machbet hasonlat, de (halkan jegyzem meg) nem azzal van vége hogy törvénytelenül és aljas módon megszerzi a hatalmat…
    A Bosszúálló megjelenése pedig mindig evolúciósan is tovább lendíti a csupa csalóból és hívő balekokból álló társadalom történetét:
    “A szituáció számítógépes elemzése igazolta a fentieket. A Bosszúálló csakugyan evolúciósan stabil stratégiájának bizonyult a Balekkal és Csalóval szemben, mivel egy nagyrészt Bosszúállókból álló populációban sem a Csaló, sem a Balek viselkedési forma nem tud elterjedni.”
    https://zvarga.com/versenyahaszonert-jatekelmelet-akozlegeloktragediaja/
    A gond tehát az igazságszolgáltatás konstans hiánya, ami miatt a csalók büntetlenül használhatják ki a balekokat, de ezen lehet változtatni.
    Majd kiderül 6.-a után hogy mikor?

  33. 34: Galapagosz:
    Véleményem szerint ez csak fokozatbeli és nem minőségbeli különbség.
    Játék a szavakkal, tipikus teológiai főnyeremény.

    36: Vaszil:
    Köszi! Az elkövetkező időkben ez még igen hasznos lehet számunkra.

  34. Végre egy értelmes, színvonalas cikk. Csak így tovább Antalffy Tibor!

  35. Tibor bá. Én nagyjából ugyanazt írtam le mint hubab. Más szavakkal. Nem áll módomban szöveget magyarázni, valószínűleg rosszul fogalmazok. Mert ugye író sem vagyok. Ez van.

    És azért legyetek őszinték, indulatból írtok válaszbejegyzést, a teljes szöveg részletes átolvasása nélkül. Ebből elég sok furcsa beszólás adódik.

    A fogalmazáskészség 40 évesen még javítható.

  36. 39 – Dan:
    A fogalmazásoddal nincs semmi baj. A témát kerülöd el.

    Úr isten! Már 40 vagy. Tegnap vetted ki a slusszkulcsot a GAZ-ból. 😀

  37. 😄 Túléltem a “krisztusi” kort…

    Igazából pszichológus sem vagyok.
    Szóba kerültek jó emberek, és rosszak.
    Van egy két dal…
    A képzelt riporton belül..

    Valaki mondja meg milyen az élet, valaki mondja meg miért ilyen…

  38. 41 – Dan:
    Minden élőlénynek tudomásul kell venni a környezetében létező életet, és alkalmazkodni kell hozzá.

  39. És mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk, életünkön át.
    Arra születtünk, hogy mindíg menjünk, meg ne álljunk, induljunk tovább, induljunk tovább.

    A holnapoknak minden kulcsa két kezedben van, nyitott szemmel álmodom, de nem vagyok magam.

    Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk, boldogok legyünk, boldogok legyünk,

    Arra születtünk, hogy mégse dobjuk el hitünket, hogyha szenvedünk, hogyha szenvedünk.

    Mint a mécses, világitson egész életed, fordulj felém, ha megérted mit mondok neked.

  40. Szerintem a hiszékenység nem probléma, inkább a következetlenség!
    A tudás is hiszékenységgel kezdődik. Elhiszem, megvizsgálom, tapasztalom. Vagy, elhiszem, megvizsgálom, nem jön ki az eredmény. Átrakva a nagyvilágra, az egyházak nem a hiszékeny emberekből állnak, hanem a következetlenekből, akik ha nem jön ki egy eredmény, megmagyarázzák. Tisztára mint a politika.
    Itt van pl a covid. Még elhinni is nehéz, hogy mi az igazság, mert a részletekben szét van csúszva a történés, így nehéz mérni.
    Földtani szempontból azt tudjuk mérni, ami lassan változik, viszonylag állandó események mellett. Mert példának okáért, ha kitörik egy szuper vulkán, vagy jön egy nagyobb meteorit, vagy elszabadul a metán, mindjárt felborulnak a előrejelzések. Tehát a hitünk ezekkel nem számolnak.
    Ez baj? Volt egy poszt, amiben az írója azt állította, hogy a világnak néhány éve van hátra, dőljünk hátra, nyugodjunk meg, nincs mit tenni. Erre alapozott hit következtében, ha az emberek 100%-a elhiszi ezt, valószínűleg éhen halnánk, vagy elpukkannának az atom reaktorok. Esély nem lenne a föld károsodásának következményeit kivárni, mert előtte már a hit következtében, mint néhány öngyilkos szektánál, kinyírnánk magunkat, egy tudományos hit következtében. Lehet a tudomány is vallás ebben a formában.
    A kisembertől nehéz számon kérni a környezeti tudatlanságot. Azt veszed meg, amit tudsz, azt dobod el, amid van. A politikus a pénzben érdekelt, a tőkés szintén. Ha ez az érdekszövetség tönkreteszi a földet, az egy “elhanyagolható” kockázat a jelenben. Mit tehet a kisember? Elhiszi valaki, hogy tehet?
    Mielőtt valaki azt gondolná, hogy a tudományos oldala fontos a hozzászólásomnak, kiemelem, hogy a hiszékenység oldaláról vizsgálódtam!

  41. 45. Zsolti
    A hit és hiszékenység tárgya sem más mint tudattartalom mely a viselkedésben is megnyilvánul(hat).

    36. Vaszil
    Kiváló cikk. Köszönöm!
    Az átmeneti állapotban amíg a TIT FOR TAT, mint hosszútávon egyedül ‘működő’! rendszer elve nem lesz valóban a fejecskékben, amíg a ‘majmok’ között kívülről kell rendet tartani, addig a’bosszúálló’ kormány nagyon jó lenne a ‘nagy zsarnok’ helyett.
    Erre nem sok esélyt látok.

    Mi lesz 6- a után? Le vagyok maradva.

    25. Horvárh Csongor

    Pont erről beszéltem.

    A boly viselkedik egyedként, ‘konfliktus’a bolyon belül nincs, max.rendszerhiba. Az egy hangya nem rendelkezik önérdekkel.
    Az irányító, összehangoló ‘valami’ kívül helyezkedik a hangya agyán,idegrendszerén.
    A boly esetében ugyanúgy működik mint más fajok( no nem a méhek) egyedei és azok pl. sejtjei tekintetében. Nyilván az egy hangya sejtjei meg az egy hangya szolgálatában.

    Mi lehet ez az evolúciósan kifejlődött és feltehetően transzcendens(mivel fizikai kapcsolat nincs) irányító mechanizmus? Természetesen a tudatot és lelket, pláne csoportlelket,( mely holografikusan kivetiti a kinézettől kezdve stb. és tartalmazza az egyed, vagy jelen esetben egyedek életfenntartó ill. szexuális alapprogramját( ld. pl. ösztönök).) mint röhejes és tudománytalan fogalmakat szigorúan kihagyjuk.
    A hangya ösztöne,hogy a bolyt szolgálja meg elég elmaradott feltételezés, számtalan megfigyelés mutatja,hogy a mozgásuktól stb. kezdve központilag
    irányított.

    Nem kötekedni akarok, hanem csak megérteni, hogy az a sok egymással versenyző ösztön hogyan hozza létre az intelligenciát( ahogy állítják), vagy az ellentéte ahogy Bögözy is mondta( ki is lett érte gúnyolva) talán az alkotó intelligencia hozza létre a többit.

  42. 34. Galapagosz :
    Kitűnő megfogalmazás! Az ilyenekért érdemes néha-néha benézni Tibor bá’-hoz.
    30. Proton: +1

  43. 46 Balázs: “megérteni, hogy az a sok egymással versenyző ösztön hogyan hozza létre az intelligenciát”

    Nem szükséges hozzá transzcendens háttér. A formális logikát kedvelők számára: ez persze nem cáfolat, de így a létezésünk sem bizonyíték egy fizikai szint fölötti mechanizmusra.

    1: Ha van egy faj, amelynek egyedei fizikailag képesek és egyedileg motiváltak fajtársaik elpusztítására (csökken a Konrad Lorenz-féle ölési gátlás), akkor az evolúcióban a fajszintű fizikai képességek lassú, mutációs sodródásának helyét az egyéni mentális képesség veszi át. A ravaszabb meg tudja ölni a butábbat, jobban szaporodik. A “fajtárs lehet zsákmány” helyzet az egyéni intelligencia fejlődés motorja.

    2: A szervezett(!) csoport erősebb, mint bármely egyed. A fajtársak elpusztítására képes egyén erős motivációt kap közösség szervezésre (lásd Csányi Vilmos: Van ott valaki? – “az ember a legbékésebb állat”), szelekciós tényezővé válik az “én” fölött álló “mi”. Akiben a társai megbíznak, megvédik, jobban szaporodik. Valós egyéni érdek tenyészti ki a csoportalkotó modelleket is.

    3: A két, látszólag ellentétes erő dinamikus egyensúlya eredményezi a társadalmi fejlődést. Ennek szelekciós tényezője a közösségek közötti háború; egyszerre forrása és terméke az egyébként szintén csak a felszínen ellentétes hitvilág és tudományos gondolkodás. Ez az egyensúly borul fel, amikor a korábban egyértelmű szelekciós tényezők ismét csak a látszólag megszűnnek, ennek a vége felé járunk most. A kimenetel nem eldöntött: lesz-e a homo ludens-ből communis, viszont eddig eljutni sem volt sok esélyünk. Ez ugyanis természete szerint nem a statisztika játszótere, egy civilizáció lényegi fejlődése mindig a “nagy átlag” (köztudott, népszerű) szinttől távol történik.

  44. 48. Kedves Loránd

    Köszönöm!

    Persze a formai logikát kedvelők ‘ravaszabbjai’ ezt a levezetést attól még felhasználhatnák és ez a transzcendecia kérdését csak hátrébb tolja a folyamatban.

    Én (2., 3.pont) ezt a ‘kiterjesztett’ önzésnek neveztem el, vagyis az önzés határainak folyamatos kitolódását értettem alatta.
    De a miértéket nem értettem.

    A szelekciós tényezők látszólagos eltűnése mit takar? A tudományos világ és hitvilág(?)egymáshoz közeledését?
    A természetes folyamatok magasabb fokú megértésének világra jövetelét?

  45. 49 Balázs
    Az a probléma, hogy Lorándból tökéletesen hiányzik az az empátia, amivel érzékelni tudná, hogy a többiek számára hol szakad el a megértés fonala.
    Azt képzeli, hogy áttételes utalásai pontosan ugyanazon képzeteket és következtetéseket váltják ki a partner elméjében, mint az övében.
    És szinte mindig ez a konfliktusok fő oka.
    Sajnálom, mert biztos van benne sok érdekes ismeret és tudás, csak ezt olyan módon próbálja közvetíteni, ami a többség számára követhetetlen.
    Biztos vagyok benne, hogy ha egy empatikusabb készségű ember megértené, mit akar pontosan kifejezni, át tudná fordítani olyan nyelvezetre, amiben mindjárt világossá és félreérthetetlenné válna a mondanivalója anélkül, hogy túl kéne szaporítani a szöveget.
    Igaz, valószínűleg erre sértődötten úgy reagálna, hogy “De hát én ugyanezt mondtam”, és nem is érezné a különbséget…
    Eddig minden utólagos magyarázási kísérlet újabb homályokhoz vezetett, míg el nem vesztette a türelmét, hogy nem lehet mindent szájba rágni, el kell olvasni mindent, ami a témában nélkülözhetetlen…
    És úgy néz ránk, mint az egyik Die Hard részben a számítógépes srác, mikor azt mondja a nagyfőnökre, akivel konfliktusba keveredett, hogy ” ha a fickónak csak fele annyi volna a fejében, mint nekem, akkor felrobbanna”. 🙂

  46. 50.hubab

    Igen, ez probléma.
    Ez a helyzet, ha jelentős különbség áll fenn a beszélő felek között.

    Azt kell ilyenkor mérlegelni, hogy mi az a minimum ‘kapcsolódási’ pont, ahonnan egyáltalán még beszélgetés felépíthető(a beszélhetés időintervalluma miatt), tehát van értelme.
    A fogalmi egyeztetés( pl.a hit meghatározása téma) nagyon fontos, azonban mikor egy adott téma kapcsán már túl sok az eltérés, akkor az olyan mintha egy általunk nem értett nyelven beszélnének hozzánk. Nincs mit tenni, el kell kezdeni tanulni.

    Ebben az esetben elég konkrét, témába vágó választ adott az általam felvetettekre.
    A gondolkodás, intelligencia stb. elég nehéz nyelv, az alapfogalmakról sem tudunk- szinte- semmit.

    Lehet nem jó tanár, lehet, hogy nagy a különbség.

    Ő nem tanár, Horváth Csongor az.
    A fogalmi precízitás mindkettőjükre jellemző. Azonban nála jobban érzem (az általános itteni közvélekedés ellenében), hogy nem a magas lóról beszél.

    Lehet, hogy csak kérdeznünk kell. Lehet, hogy csak valami átfogó ‘egyszerűsített’anyag kéne a kezdeti ‘áthidalásra’.
    De úgy nehéz ha pl. Tibor bá’ mint a blog gazdája ezt értelmetlen fecsegésnek titulálja és felszólít, hogy folytassuk privátban. Pedig ennek is lehetne létjogosultsága, persze csak ha a közszintet emelni és nem pusztán kiszolgálni szeretnénk.

    Pedig a napnál is világosabb, hogy miért szokott időről időre ide! visszatérni( nyilván nem mazochizmusból). Azért mert az ‘ilyen’helyeken több az esély a megértésre.

    Amúgy a Die hardos hasonlatod olyan volt, hogy nekem megvolt a nap röhögése.😁😂🤣

  47. 51 Balázs “Pedig a napnál is világosabb, hogy miért szokott időről időre ide! visszatérni (nyilván nem mazochizmusból). Azért mert az ‘ilyen’ helyeken több az esély a megértésre.”

    Bár nem illik kérdés nélkül beleszólni mások beszélgetésébe, de mivel én vagyok a tárgya (vagyis már így is off-topic és talán van közöm hozzá), helyesbítenék.

    Szó nincs róla.

    2011-ben megláttam egy ajtó fölött a “Szabadegyetem” feliratot.
    Bementem, mert komoly problémákat láttam, amelyek értelmezéséhez, esetleg megoldásához (akkor már évek óta és sok helyen, még lelkesen és felelősségtudattal) partnereket kerestem. Itt addig verték a fejem, amíg végre felfogtam, ez is csak egy kocsma (mint a Béke Tanszék régi iskolám, a JATE mellett), ahol a lényeg nem az “egyetem”, hanem a “szabad”. Például az érvelés szabályait Wikipédia szinten ismerni és másokon számon kérni megy; saját szövegben betartani, de ami még fontosabb lenne: megérteni őket már nem sikerül. A hely unásig ismételgetett szabályai természetesen mindenkire vonatkoznak, “kivéve a gyevi bírót”, ami egyébként tökéletes magyar jogálom makett. És így tovább.

    De akkor miért megy be egy egyetemi tanár a “Szabadegyetem” nevű kocsmába?
    Mert közel van, és jó a sarokban csendben sörözni egy baromi hosszú nap után, egy másik baromi hosszú nap (na jó: év…) előtt. És ha egyszer elhangzik egy olyan kérdés, amelyre a hallgatóság megbántása nélkül megteheti, akár mond is valamit. Persze utána hallhat néhány Agymenők sorozatra épülő beszólást ahogy harmadik személyben oltogatják és röhögnek rajta a pultnál, de ennek a jelentősége nulla. A remény már úgyis elszállt, a fájdalom egy szintig megszokható, az értelmetlenné vált holnap ugyanolyan nehéz, sör ingyen van és ahhoz képest nem rossz. Igaz, keserű, aki nem bírja, kérjen málnaszörpöt és álmodozzon. Quimby Halleluja remélem megvan, egyik himnuszom, különösen az eredeti videóval 🙂

    Mutatok példát arra, ahol a megértésre lenne minimális esély mert a tömörség érdekében hivatkozott háttér ismerete és hasonló szintű értelmezése elvárható (az előadást a VPRI tette ki). Talán érezhető a különbség a 48-hoz képest. Külön figyelmet érdemel a válasz. Hiánya. 😀

    Mindegy, hagyjuk. Egészség! 🙂

  48. 53. Kedves Loránd

    Kálváriád törvényszerű. Ahogy ebből fakadó szociális magányod és meg nem értettséged is. Sajnos!🤔

    Azért felelősségvállalásod és tenniakarásod mértéke példaértékű pár ember számára!
    Amennyire célodba adottságaimnál fogva egyáltalán beleláthattam, pláne kalapemelés!

    Furcsa lehet nézni, ahogy még beleélik magukat és komolyan vesznek komolytalan dolgokat és komolytalanul tesznek komoly dolgokat. Mindeközben cseppet sem vágyni már közéjük!
    Marad a sarokban sörözgetés!🤣

    Már nem lehet a kék pirulát választani és különben is a szörp is túl gejl ebben a csehóban!

  49. 54 – Balázs:
    Én már a középiskolában is “népnevelő” voltam. Egy népnevelőnek tudni kell, hogy tanait “emészthető” formában kell megfogalmazni. Ha erre nem képes, akkor hatalmas csalódás fogja követni útját. A puszta jóindulat erre nem elég.

  50. 55. Tibor bátyám

    Volt egy bokszedzőm(Kokoé is ő volt), Koncz Bandi bácsi, 72 évesen megcsinálta a Krisztuskeresztet a bordásfalon.

    Nagyon tapasztalt és nagy tudású volt, legalábbis ami a bokszot illeti.
    Ő mondta, hogy neki, ennyi idősen nem bokszolókat kéne nevelnie, hanem min.bokszedzőket, de inkább bokszedző edzőket.

    Loránd mint népvelelő?! Hát ez tényleg reménytelen.

  51. Nem kell mindenkinek népnevelőnek lenni. A legnagyobbak alkothatnak is.

    A probléma az, hogy a legokosabb se tud olyan okos lenni, mint egy tízfős okos emberekből álló csapat.

    Ma már csapat nélkül nem igen lehet alkotni. Nem tudom, hogy valaha is lehetett-e.

  52. 58: A Trinity College tanáraként ez nagyjából pontos, de gondolom ironikusnak szántad.

  53. 57: Ábel:
    Egy hülye emberekből álló csoport sztem. csak arra lehet jó, hogy vagy egy gruppensex-partyt hozzanak össze, vagy nemes egyszerűséggel egymással kibasszanak. Bizonyos tv-s műfajban ez kézzel foghatóan is megtapasztaható. 🙂

    Abban van igazad, hogy csoportban a problémamegoldás törvényszerűen jobb kell legyen, mint egyénileg. Ugyanaz a sikeresség oka, mint az ivaros szaporodásnak az ivartalannal szemben. Ugyanakkor, ha nem csoportról, hanem csordáról beszélünk, a definíciónk már nem lesz minden tekintetben érvényes. S akkor már az sem fog számítani, ha a csordában akad egy-két intelligens egyed!

  54. 48: Kedves Lóránd:
    “A “fajtárs lehet zsákmány” helyzet az egyéni intelligencia fejlődés motorja.”
    – Ez lehet a magyarázata azoknak a megfigyeléseknek (korábban Bálint osztotta meg velünk), hogy az AI kísérletekben az egyik “intelligens entitás” automatikusan próbálja legyűrni és kiiktatni a másikat? Mert így valójában sosem lesz/lehet együttműködő partnerünk az AI, csak amíg korlátozni tudjuk!

  55. 54 Balázs

    Kedves, de azért lássuk be, ez inkább szörpös volt, és sokra nem megyek vele… 🙂

    Ráadásul megjelent az “úri közönség” is. Bár mindegyik kedves érdeklődő kioktatott már a maga módján, Isten látja lelkem, végiggondoltam a válasz lehetőségét. Egyik hozzászólás sem született volna meg, ha értelmezik is azt, amit korábban itt írtam, vagy ne lehetne egyetlen Google kereséssel cáfolni, ha az olvasó nem csak Wikipédia szinten ismeri a neveket és érti a fogalmakat, amelyekből vélemény-féleséget fabrikált. Így inkább arra gondoltam, elbújok egy idézet mögé: “a hülyeség egyik definíciója: azonos tevékenység megismétlésétől eltérő eredményt várni.” Eszembe is jutott a nyuszika sapkája vicc, ami Hofi hangjával működik igazán: https://youtu.be/yiXq1W4ZnrQ (akinek nem esne le: “nincs rajta sapka” = “nem ‘népnevelő’ szinten ért ahhoz amiről beszél”)

    Szerencsére a gyevi bíró megkönnyítette a dolgom 🙂 Ugyanabban a pohárban és tálcán elkezdi felszolgálni a ház specialitását: sörben pácolt patkány, tavalyi hányásban, “mert itt semmi nem megy veszendőbe”. Számomra ennyit ér a ma reggeli, ‘3422-cigany-emlekek’ bejegyzés. Így azért a házi főzésű ingyen sör maradékát is gyanakvással nézi az ember a poharában… vajon rendesen kimosták? hány patkány úszkált benne előzőleg? és pontosan mitől szédülök? …

    Akinek nem esne le: A rasszizmust semmilyen csomagolásban nem tekintem intelligens emberhez méltónak. Ahol előkerül, onnan azonnal távozom. Sajnálom, hogy visszajöttem, még mindig nem tanultam meg a leckét: ha tényleg ennyi a maximum tőletek, megérdemlitek amit kaptok. Persze így nem akkora a lelkifurdalásom, ha esetleg én csinálnám a fegyvert, amivel végleg agyonveritek egymást. Darwinnal szemben nehéz…

    Mosom kezeimet. Az Isten mentsen meg benneteket önmagatoktól, “intelligens fehér emberek”… 😛

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük