(3396) Az emberiség közelgő élettér elvesztése

Tibor bá’ szerkesztett ingyenes VIP fordítása

 

Szerző: Guy R. McPherson nyugalmazott professor, University of Arizona

McPherson összeszedte gondolatait és március óta keresett folyóiratot, amely leközölte volna azt. Ez most végre sikerült, december 9.-én. Pedig semmi olyat nem írt le, amit más már korábban ne jelzett volna. Végeredményben ez nem más, mint a klímakutatók tanulmányainak az összegezése. (a posztot 11.-én McPherson törölte, illetve fizetőssé tette.) Az eredeti posztban vannak hivatkozások, több tucat. Ezeket általában nem fordítom le, mert aki a fordítást olvassa nyilván nem ért angolul, akkor mit ér a hivatkozással? Most azonban menet közben rájöttem, hogy be kellene csatolnom a hivatkozások fordításait is, mert a szöveg annyira hihetetlen, de mire visszamentem hivatkozásokért, a posztot mér nem tudtam kinyitni.

A jelenleg tapasztalt hőmérséklet emelkedés azt jelenti, hogy a Föld klímája 2030-ra hasonlítani fog a Pliocén korszak klímájára. A közép Pliocén több mint 2 C fokkal volt melegebb, mint a mai Föld. Burke és társai által 2018-ben észlelt változási ráta elég gyors ahhoz, hogy a gerincesek és az emlősök ne legyenek képesek lépést tartani vele. A Homo sapiens megjelenése óta mi élünk a legmelegebb Földön, meghaladva az agyon magasztalt 2 C fokot az 1750-es alapérték felett. Nem ismerünk semmit, amivel a Föld átlag hőmérsékletét stabilizálni, pláne csökkenteni lehetne. Az IPCC által előre jelzett jövőbéli klímaváltozás sebessége tízezerszer felülmúlja a gerincesek adaptációs készségét. Ehhez hasonlóan az emlősök se képesek elég gyorsan változni, hogy kikerüljenek a jelenlegi kihalási krízisből.

A besorolás szerint az ember egy gerinces emlős, ami azt jelenti, hogy sorosunk meg fog egyezni a napi 150-200 kihaló fajéval. És az a nap, amikor ez bekövetkezik, egyre közelebb kerül. Burke és társai által közé adott tanulmány a közel jövőben bekövetkező gyors globális felmelegedést jósol, és rámutat, hogy az IPCC nem vesz figyelembe számtalan önerősítő visszacsatolást, és az aeroszol takaró hatást.

A megfigyelt és előrevetített gyors globális átlaghőmérséklet emelkedést a Föld történetében példa nélküli. Más szavakkal a Föld máris egy gyors, visszafordíthatatlan klímaváltozás közepén van, és a globális átlaghőmérséklet emelkedés várhatóan gyorsulni fog a közel jövőben. Az nem kétséges, hogy az emberi állat létét veszélyeztető helyzettel áll szemben. Nem csak arról van szó, hogy az ember a besorolás szerint állat, de életben maradásunk függ más fajoktól. Ahogy ezt Strona és Bradshaw 2018-ban jelezte: „Leegyszerűsítve az együttélés egyszerűen azt jelenti, hogy egy fogyasztó nem maradhat életben fogyasztható források nélkül.” Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ember is beletartozik a „Földön minden élet” megfogalmazásban. Az egyetlen kérdés, mikor, nem hogy bekövetkezik-e az élettér elvesztése és a kihalás bekövetkezése.

A gyors, visszafordíthatatlan klímaváltozáson kívül, a Föld a tömeges kihalás útján halad. Ez nem a jövőben fog bekövetkezni, és nem is tegnap előtt kezdődött. Ez legalább tíz évvel ezelőtt kezdődött. Vegyük Ceballos és társai 2017-es tanulmányának „Jelentős” fejezetét. „A fajok kihalásának fókuszba állítása jelzi, hogy a biológiai kihalás jelenlegi kritikus része azon az ismert tévedésen alapszik, ami szerint a Föld életfáját közvetlen veszély nem fenyegeti, mindössze lassan lép be egy nagy fokú biodiverzitási elvesztésbe. Ez a nézet átlép a jelenleg tapasztatható populációvesztésen és kihaláson. 27600 gerinces ezen belül 177 emlős vizsgálatánál kiderült, hogy a gerincesek családjában igen nagy a vesztesség. A biodiverzitás elvesztése ember által okozott. Megállapítható, hogy biodiverzitás és az etológiai rendszer fenntartása alapvető fontosságú az emberi civilizáció számára. Ez a biológiai megsemmisülés aláhúzza mennyire komoly az emberiség számára a jelenleg fennálló, hatodik, tömeges kihalás folyamata.”

Jelenlétünk az állatok birodalmában lehetőséget ad arra, hogy megjósoljuk, hogy az élettér elvesztése fajtánk funkcionális kihalását okozza, csak úgy, mint más állatokét.

Más szerzők állítják, hogy a Homo sapiens a Földön elvesztheti az életterét, ami már megkezdődött. Az ember kihalása valószínűleg akkor indult be, amikor a Föld 2 C fokkal meghaladta az 1750-es értéket, 2020 márciusában.

Annak ellenére, hogy bizonyos modellek az eseményt több évtizeddel a jövőbe teszik, a halálos wet-bulb (100 % relatív légnedvesség melletti) hőmérséklet már előfordul, ami a szervezet leállásához és halálhoz vezet.

Az élettér elvesztésének első bejelentett okát 2008-ban Shakhova és társai jelezték: A sarki óceán alól tapasztalt metán felszabadulás jelzésével. A tanulmány szerint akár 50 Gt metánhidrát nyugohat lent, ami bármely pillanatban felszabadulhat. Egy ilyen hirtelen felszabadulás a globális átlaghőmérséklet olyan emelkedéshez vezet, amihez organizmusok nem képesek alkalmazkodni.

A metán legalább százszor potensebb, mint a széndioxid üvegházhatását illetően, és az 50 Gt akár csak felének a hirtelen felszabadulása Shakhova és társai véleménye szerint az ember életterének az elvesztéséhez vezetne néhány hónap alatt.

Shakhova és társai 2008-ban nem jelezték, hogy a jégmentes Arktiszra szükség lenne egy ilyen mennyiségű metán felszabadításához. A sarki óceán viszonylag alacsony mélysége nem az egyetlen metánforrás. Ezt az aktív üvegházhatású gázt az Arktisz területek permafrosztja is kiengedi magából.

Az ipari tevékenység folyamatosan termeli a széndioxidot, ami jelenleg 415 ppm felett jár, a metán pedig 1500 ppb lett. Ez biztosítja a Föld katasztrófájának beköszöntését viszonylag rövid időn belül. Érdekes módon az emberi életteret nem csak a növekvő ipari tevékenység rombolja, de a csökkenő ipari tevékenység is. Az aeroszol árnyékoló hatását, vagyis a globális tompítást legalább 90 éve jelzik a szakmailag bírált irodalomban. Az ipari tevékenység növeli az üvegházhatású gázok jelenlétét, de ezzel egy időben hűti is a Földet az árnyékoló aeroszolok termelésével. Az atmoszférában jelen lévő aeroszol blokkolja a bejövő napsugarakat, amivel hűti a Földet.  Az ipari tevékenység csupán 20 százalékos csökkenése a feltételezések szerint a globális hőmérsékletet 1 C fokkal emelné néhány héten belül. Az aeroszol árnyékoló hatása bekövetkezhet a SARS-COV-2 miatt előállott ipari tevékenység csökkenése miatt.

Előzetes mérések szerint a COVID-19 pandémia 17 százalékkal csökkentette a napi CO2 kibocsátást. Hogy ez egyenlő-e az ipari tevékenység 17 százalékos csökkenésével, azt nem lehet tudni.

Az ipari civilizáció meghatározó eleme a gabona termelése, tárolása és elosztása. A gabonatermelés jelentős csökkenése egészen biztos a civilizációnk összeomlásához vezet.

A mezőgazdasági területeken a földi giliszta populáció 83,3 százalékkal csökkent más földterületekhez viszonyítva, ami veszélyezteti az ipari civilizációt.

A jégmentes Arktisz (amit helytelenül 2016 + 3 éve tették) az első jel az összeomlásra, aminek negatív hatását a Finn elnök mondta ki 2017-ben: „Ha elveszítjük az Arktisz jegét, elveszítjük a Földet. Ez a valóság.”

A repülők által keltett légörvények fél-állandó atmoszférikus keringést okoznak. Ezek a légörvények erősen befolyásolják az atmoszféra hőelnyelő és kibocsátó képességét. Az is lehetséges, hogy ezek a változások befolyásolják az atmoszféra víztartalmát, ami veszélyeztet minden Földön élő lényt, nem csak az emberi populációt. Ezért a kereskedelmi légi forgalom hozzájárul a Föld összes élőlényének az elvesztéséhez.

Végül: Az óceánok hatalmas mennyiségű széndioxidot és hőt tartalmaznak. Egy El Nino esemény alatt az óceánból felszabadult hő csökkentheti a mezőgazdaság termelőképességét, aminek eredménye az emberi élettér összeomlása, amit gyorsan követ a faj kihalása.

Bármilyen esemény, ami az ipari civilizáció bukását eredményezi, kis idővel előzi meg az ember kihalását két egymástól független okból kifolyólag. Első: az ipari tevékenység csökkenéséből származó aeroszol árnyékolás megszűnése közvetlenül az élettér megszűnéséhez vezet. Második: A világ atomerőműveinek katasztrofális leolvadása, mivel a szükséges felügyelő munkaerő visszavonul vagy eltűnik az ember kihalása miatt. Ez halálos mutációkat okoz a mindenütt jelenlévő ionizáló sugárzás miatt, ami a növények létét fenyegeti.

Akkor most mi van? Annak ellenére, hogy valamennyien tudjuk, hogy meg fogunk halni. A saját halálunk elfogadása néhány hónap vagy év múlva majd mindenki részére igen nehéz. Ehhez hasonlóan, bár tudjuk, hogy az összes faj ki fog pusztulni, az emberi faj néhány éven belül kihalásának elfogadása igen nehéz.

Számtalan mai klímatudós, vezérigazgató, politikus tud hozzájutni az írásaimhoz. Ennek ellenér ezek az egyének nem szívesen osztják meg az információkat. Az ok a szűkszavú tartózkodás. Az információra, amit évek óta terjesztek, kevés reakció érkezik.

Én általában javaslom a teljes élet élését. Javaslom a kiválóság keresését. Javaslom a szeretet keresését, arra a rövid időre, ami még hátra van. Javaslom mind ezeket hangosabban, mint valaha.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

28 gondolat erről: „(3396) Az emberiség közelgő élettér elvesztése

  1. ” Az ipari tevékenység csupán 20 százalékos csökkenése a feltételezések szerint a globális hőmérsékletet 1 C fokkal emelné néhány héten belül.” – Ja, megtörtént, és nem lett semmi az átlaghőmérséklettel, nemhogy heteken belül, hanem egyáltalán.
    Ha a többi állítását is ennyire lehet komolyan venni, akkor van remény.

    Például ez: “Burke és társai által 2018-ben észlelt változási ráta elég gyors ahhoz, hogy a gerincesek és az emlősök ne legyenek képesek lépést tartani vele.” – Már hogy ne tudnának? Nem mind, persze, talán a fajok 90%-a is kihalhat, ahogy az korábbi nagy kihalások során is történt, de mégis mi a fenéért pusztulna ki az összes gerinces? Legfeljebb a meleg égtájakon lakók majd magasabb szélességre költöznek. A rozmár meg a jegesmedve lehet, hogy kihal, de a sakálnak és a barnamedvének abszolút van esélye.

    “A gabonatermelés jelentős csökkenése egészen biztos a civilizációnk összeomlásához vezet.” – frászt. Le kell szokni a sok búzáról, úgyse tudjuk megemészteni a felturbózott glutént. Tizedére csökkentjük a nagyüzemi állattartást, a szántóföldek felére rögtön nem lesz szükség. Ha átállunk no-tillre, a giliszták is visszatérnek.

    “Bármilyen esemény, ami az ipari civilizáció bukását eredményezi, kis idővel előzi meg az ember kihalását két egymástól független okból kifolyólag. Első: az ipari tevékenység csökkenéséből származó aeroszol árnyékolás megszűnése közvetlenül az élettér megszűnéséhez vezet.” – Épp az idén derült ki, hogy nem. Nem baj, menjünk tovább.
    “Második: A világ atomerőműveinek katasztrofális leolvadása, mivel a szükséges felügyelő munkaerő visszavonul vagy eltűnik az ember kihalása miatt. Ez halálos mutációkat okoz a mindenütt jelenlévő ionizáló sugárzás miatt, ami a növények létét fenyegeti.” – Kivéve, hogy az ipari civilizáció bukása nem egyenlő azzal, hogy mindenki eldob kaszát-kapát, és elfelejt mindent amit addig tudott. Ahogy azt már többször kifejtettem.

    “Számtalan mai klímatudós, vezérigazgató, politikus tud hozzájutni az írásaimhoz. Ennek ellenér ezek az egyének nem szívesen osztják meg az információkat. Az ok a szűkszavú tartózkodás. Az információra, amit évek óta terjesztek, kevés reakció érkezik.” – Lópikulát, McPherson bácsi! Azért nem reagálnak rá, mert hiteltelen vagy!

    Azért köszönöm a fordítást, Tibor bá!

  2. 1 – Ábel:
    Nem győzöm hangsúlyozni, hogy McPherson bácsinak ezek nem a fejléből pattannak ki. Más tudósok szakmailag bírált munkáit szedi össze egy csokorba. Lásd:

    References
    1. McPherson G R (2020a) Earth is in the midst of abrupt, irreversible climate change. Journal of Earth and Environmental Sciences Research
    2: 1-2. 2. Burke KD, Williams J W, Chandler M A, Haywood AM, Lunt DJ, et al. (2018) Pliocene and Eocene provide best analogs for near-future climates, Proceedings of the National Academy of Sciences 115: 13288-13293.
    3. Hansen J, Satato M, Kharecha P, von Schuckmann K, Beerling D J, et al. (2017) Young people’s burden: requirement of negative CO2 emissions. Earth Systems Dynamics 8: 577- 616.
    4. Quintero I, Wiens J J (2013) Rates of projected climate change dramatically exceed past rates of climatic niche evolution among vertebrate species. Ecology Letters 16: 1095-1103.
    5. Davis M, Faurby S, Svenning J-C (2018) Mammal diversity will take millions of years to recover from the current biodiversity crisis, Proceedings of the National Academy of Sciences 115: 11262-11267.
    6. United Nations Environment Programme (2010) Quoted in Vidal J. “Protect nature for world economic security, warns UN biodiversity chief,” The Guardian, 16 August 2010.
    7. Zhao A, Bollasina M A, Stevenson D S (2019) Strong influence of aerosol reductions on future heatwaves. Geophysical Research Letters 46: 4913-4923.
    8. McPherson G R (2020b) Will COVID-19 trigger extinction of all life on Earth? Earth & Environmental Science Research & Reviews 3: 73-74.
    9. Ceballos G, Ehrlich P R, Dirzo R (2017) Biological annihilation via the ongoing sixth mass extinction signaled by vertebrate population losses and declines. Proceedings of the National Academy of Sciences 114: E6089-E6096.
    10. Ceballos, Ehrlich, P R, Raven P H (2020) Vertebrates on the brink as indicators of biological annihilation and the sixth mass extinction, Proceedings of the National Academy of Sciences 117: 13596-13602.
    11. Gaub F (2019) “Global Trends to 2030: Challenges and Choices for Europe,” European Strategy and Policy Analysis System.
    12. Raymond C, Matthews T, Horton R M (2020) The emergence of heat and humidity too severe for human tolerance. Science Advances 6: eaaw1838.
    13. Shakhova N, Semiletov I, Salyuk A, Kosmach D (2008) Anomalies of methane in the atmosphere over the East Siberian shelf: Is there any sign of methane leakage from shallow shelf hydrates? Geophysical Research Abstracts 10.
    14. Streletskaya I D, Vasiliev A A, Oblogov G E, Streletskiy DA (2018) Methane content in ground ice and sediments of the Kara Sea Coast. Geosciences 8: 434.
    15. Ångström A (1929) On the atmospheric transmission of sun radiation and on dust in the air. Geografiska Annaler 11:156- 166.
    16. Le Quéré C, Jackson R B, Jones M W, Smith A J P, Abernethy S, et al. (2020) Temporary reduction in daily global CO2 emissions during the COVID-19 forced confinement. Nature Climate Change.
    17. Blakemore R J (2018) Critical decline of earthworms from organic origins under intensive, humic SOM-depleting agriculture. Soil Systems 2, 33. https://doi.org/10.3390/soilsystems2020033.
    18. Maslowski W, Kinney J C, Higgins M, Roberts A (2012) The future of Arctic sea ice. Annual Review of Earth and Planetary Sciences 40: 625-654.
    19. Niinistö S (2017) Remarks by President Trump and President Niinistö of Finland in Joint Press Conference, 28 August 2017.
    20. Schouw W J, Pauli G (2019) Jetwash-induced vortices and climate change. Earth and Space Science Open Archive.
    21. Ludescher J, Gozolchiani A, Mikhail I Bogachev, MI, Bunde, A Havlin S, et al. (2013) Improved El Niño forecasting by cooperativity detection. Proceedings of the National Academy of Sciences 110: 11742-11745.
    22. Mousseau T A, Møller A P (2020) Plants in the light of ionizing radiation: What have we learned from Chernobyl, Fukushima, and other “hot” places? Frontiers in Plant Science.
    23. McPherson G R (2019a) Becoming hope-free: Parallels between death of individuals and extinction of Homo sapiens. Clinical Psychology Forum 317: 8-11.
    24. McPherson G R (2019b) Going halfway: Climate reports ignore the full evidence, and therapists ignore grief recovery. Clinical Psychology Forum 321: 28-31.

  3. Szerintem is túlzóak a pesszimista állítások, az élet, de még a gerincesek, de még az emlősök is túléltek ennél sokkal gyorsabb és drasztikusabb klímaváltozásokat is, mondjuk a dínók kihalási eseményét.
    Az lehet, hogy ez olyan szűrő volt melyen csak kevés faj jutott túl, de abból újra kivirágzott egy gazdag ökoszisztéma elárasztva a földet új fajok sokaságával.
    Szerintem ma az ember a legalkalmazkodóbb lény a földön, képes volt alkalmazkodni az összes klímaviszonyhoz, ami csak létezik.
    Az viszont garantált, hogy a mai társadalom össze fog omlani, az emberiség létszáma a töredékére fog csökkenni.
    De ha a mai ökoszisztéma összeomlik, és csak kivételes fajok maradnak életben, az ember meg fogja találni a módját, hogy erre alapozva is képes legyen életben maradni, és a maradék rendszernek ugyanúgy a csúcsragadozója legyen, mint korábban az egésznek…
    Kínaiak előnyben, ők ma is megesznek mindent, ami él, és fűszerezik mindennel, ami nem… 🙂

  4. Re:3
    Ez a “mondás” pontosabban így szól:
    A kínaiaknál ami mozog az étel, ami nem mozog az fűszer. 🙂

    Ábellel kell hogy egyet értsek. Az emberiség akkor fog eltűnni, ha egy olyan globális katasztrófa következik be, ami lakhatatlanná teszi a felszínt. Egy kis klimatikus megfutás ezt nem teljesíti, ehhez minimum egy totális atomháború, vagy egy óriásmeteor kellene, vagy egy akkora X típusú napkitörés pólusváltással karöltve, hogy felszínt teljesen leborotválja.

    Szegény Grétácskára már lassan balladai homályba vész, mert senkit se érdekel már egy svéd autista kislány, vacakul is érezheti magát, hogy a globális média ahogy felemelte, olyan gyorsan ejtette is…

  5. 4 – dajtás:
    Szerintem Gréta nem autista, hanem mongoloid (down-kór).

    Mindenkinek:
    Olyan érzéseim vannak, hogy menekültök a kellemetlen igazság elől. McPherson evolúciós-biológus. Szerinte ha eltűnik az élettér, akkor a faj kihal. Ezzel nem lehet nem egyet érteni, mert ez evolúciós alaptétel. Kérdés eltűnik-e a homo sapiens élettere? Illetve hány C° emelkedés mellett tűnik el, és az mikor következik be? minden más csak okoskodás.

  6. 5 az ember élettérévétudott tenni mindent, az egyenlítőtől a sarkokig, a tengermélytől az űrig. Eszünk növényt, állatot, gombát, ha kell, mikroorganizmusokon is elvagyunk. N
    Ahhoz tényleg elképzelhetetlen kataklizma kellene, jogy ez mind eltűnjön.

    Még a nagy kihalásokat is mindig túlélte néhány faj, és kialakította az új élettereket.

    Biztos vagyok benne például, hogy egérfélék, hangyák, csótányok még évmilliók múlva is lesznek a Földön.

  7. 7 Mert a cromagnoni 1%-al sikeresebb volt. De hogy jön ez ide?

  8. 8 – Ábel:
    Nem, mert a viszonylag lassan bekövetkező jégkorszak miatt (élettér elvesztése) a Földközi tenger miatt nem tudtak tovább délre húzódni. Az élettér elvesztését nem lehet félvállról venni.

  9. https://hu.wikipedia.org/wiki/Neanderv%C3%B6lgyi_ember
    “A neandervölgyi emberek eltűnését a fentiek ismeretében számos elmélettel próbálják magyarázni. Ezen elméleteknek talán a genetikai kutatások vethetnek véget, amelyek első eredményei szerint a mai ember (Homo sapiens) több más korai emberfélét olvasztott be, többek közt a neandervölgyieket is.[26] A neandervölgyiek genomjának közel 30%-a fennmaradt a mai emberekben. Az afrikai népességen kívül valamennyi embertípusban megtalálhatók, így ez független megerősítése annak a korábban is feltett modellnek, hogy az Afrikából kiáramló Homo sapiens sapiens a Közel-Kelet és Európa vidékein keveredett a Homo sapiens neanderthalensisszel, majd innen terjedt tovább a világ minden tájára. Az európai populációban a bőr és a szőrzet kialakításáért felelős génszakaszok nagy része származik a neandervölgyiektől. Ez azt jelenti, hogy az egyenes haj, a testszőrzet újbóli megjelenése, és a fehér bőrszín – amelyet korábban egyetlen makromutáció következményének gondoltak – a neandervölgyiek öröksége. Csakúgy, mint a zsírpárnák képződésére hajlamosító gének is, amely a hideghez alkalmazkodás következménye.

    A genetikai kutatások ma már egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a mai emberek több hullámban is keveredtek a neandervölgyiekkel, valamint a genetikailag szintén elkülönülő, valószínűleg a neandervölgyiekhez hasonlóan alfaji szinten differenciálódó gyenyiszovai emberrel.[27][28]”

    “Leslie Aiello angol antropológus szerint a neandervölgyiek kihalásához hozzájárult, hogy mintegy 30 000 évvel ezelőtt kezdődött a legutóbbi jégkorszak leghidegebb szakasza. A nagy hidegben való túléléshez a neandervölgyi embereknek a modern emberrel ellentétben nem volt meg a megfelelő technikájuk, akik talán hatékonyabban használták a tüzet a melegedéshez, például felforrósított kövekkel. Így a neandervölgyi emberek Európa viszonylag enyhébb klímájú területeire szorultak, ezzel viszont populációik elszigetelődtek egymástól.[35][36] A hipotézis logikusnak tűnik, ám nem magyarázza meg az összes neandervölgyi eltűnését, többek között azt, hogy a Közel-Kelet viszonylag enyhe klímája mellett miért tűntek el onnan is.”

  10. 10 – malleusorbis:
    Ez jó nagy duma! 😀

    11 – Ábel:
    Én a véleményemet fejből szoktam írni. A lényeg, hogy egy faj sokkal könnyebben kihal, mint azt te állítod.

  11. 12: Én is fejből írtam először, de aztán hogy megkérdőjelezted, kerestem hozzá forrást. Ez is baj?

    Egy faj könnyen kihal, persze, főleg manapság. Na de mind?

    Mindegy. Parttalan ez a vita. Mindig tervezem, hogy abbahagyom, csak gyenge az önuralmam…

  12. Nem is a kihalásről van szó amin vitatkoztot itt mert pl. 10-100 ezer ember biztosan maradna a földön a klíma megfutás után is, legalábbis nagy a valószínűséggel.Iylen szempontból biztos nem halunk ki, de mi várhat ránk ha megindulna a megfutás? Jóléti államok mélyszegénysége, összeomló szolgáltatás, 90%-os munkanélküliség stb…..Én már ezt az állapotot is kihalásnak tekintem.Az ipari civilizáció és a jólét kihalásának.Szerintem inkább ezen vitatkozzunk mint azon hogy marad e ember a földön.

    Itt arról van szó hogy meddig maradnak meg pl. a munkahelyek?Mert ha dőlnek a dominók akkor nem lesz sok embernek munkája.Nem lesz adóbevétel és pl Tiborbá sem kapna nyugdíjat vagy csak minimálisat.Mivel egymásra épül minden ezért elég ha 1-2 dolog bukik a rendszerben. Vajon meddig marad meg a mai fogyasztói társadalom? Mert ha megnézzük mondjuk az 1 millió lépés Mo-on soozatot ott láthatjuk hogy a 90-es években teljesen más volt minden, alig volt fogyasztói társadalom, akkor kezdtek a multi autógyárak és a multik terjedni.Egy vissaesésnek lehet nem kell 30 év.
    Sokminden nehezebb lett pl. lakáshoz jutni, drágább lett az élelem ,de sok szempontból meg jobban élünk mint bármikor.
    Sokminden változhat a melegedés miatt : pl. extrém élelmiszerárak ,tovább növekvő lakhatási költségek, csökkenő munkahelyek….Ugye a 80-90-es évek biztonsága már sehol sincs és ez csak fokozódhat a globális melegedéssel.
    Gondoltuk volna a 80-as években hogy jóformán pl. ma csak a magaspozíciójú házasok tudnak házat építeni?Lehet ugyanúgy nem gondolnánk hogy 10 év múlva majd csak a mjólkereső felső 10% tud rendes kaját venni.
    Lehet majd egymást rabolják ki az emberek élelemért , és összeomlik az ipar az is tekinthető kihalásnak.Csak kérdés hogy mikor jutunk el ide?
    Pl.Párizsban , tüntetések, no go zónák, megszűnő munkahelyek, stb….Mondjuk mi lesz ott ha rátesz még egy lapáttal a globális melegedés.

  13. 14: Ez mind reálisan bekövetkezhet a közeljövőben, de ez még mindig csak civilizációs összeomlás, és nem kihalás. Ha kihalásnak nevezed, akkor ezzel semmibe veszed a szavak értelmét.

    Kicsit csodálkozom rajtad, Andrew, Te szoktad mindig kifejteni, hogy milyen szép jó világ is volt régen, mielőtt a technológiai civilizáció mindent elborított. Meg hogy milyen szép is lesz, ha visszatérünk hozzá.

  14. Élettérrel kapcsolatban jutott eszembe hogy lassan falun is több millió Ft egy telek. Pl Gödöllő alatt meg 20-40 millió ft.Valahogy úgy tűnik hogy fogy az élettér.Értem én hogy pest alatt van , de akkor is ki a rák fizet ki csak egy telekért 20-40 milliót és nem egy telek van ennyiért hanem nagyrészük.Régen falun kijelöltek egy új utcát oszt a gádzso kapott telket szerintem ingyen vagy nem volt gondolom nagy összeg. Imre bátyám mesélte hogy volt egy “építész ” vagy mi, megcsinálták a döngölt falat, tetőt és kész. Akkor volt élettér .Ma meg egy teleké dolgozzá átlagfizuból évekig.Építeni már nem tudsz átlagfizuból mert részben a GLOBÁLIS MELEGEDÉS miatt olyan követelmények vannak hogy nocsak.Pl. vegyestüzelésű kazánt már nem lehet beépíteni . Éptessé be gázcirkót vagy mi a szart , valaki mondta hogy 500 Eft-nál indul és ugye anyagilag függsz tőle ha fűtesz. Olyan mint ha fogyan itt is az élettér mert egyre drágább a telek. Szóval 20-30 éve el sem hittük volna hogy ilyen szigorítások lesznek.Ha megfut a klíma (vagy elindul) lehet újabb szigorítások lesznek , de lehet anélkül is..Lehet 10 év múlva olyan szigor lesz amit el sem tudunk képzelni. Majd fingasz egyet a lakásba és fizethetsz érte :D.Vagy lehet betiltják a vegyestüzelést és függsz a gáztók .Vagy fizetsz vagy megfagysz.Ha begyújtasz fával meg majd visz el a rendőr10 év múlva. Pl a kültéri gallyégetést már betiltották, csak darálni lehet.Mondjuk anno ősszel este mindig füstszag volt mert az öregasszonyoknak az volt a hobbijuk hogy falevelet égetek 😀 Az őszhöz hozzátartozott a füst feeling 😀

  15. 16 a “finom” nedves avarfüst helyett most a kpe cső a divat a faluban. Meg a pet palack. Minden utcára jut egy-két jóember, így jut mindenkinek a méregből. Elintézzük mi a népességcsökkentést magunk, egymás közt, békében…

  16. Andrew:
    A faj kihalás és a civilizáció összeomlása nem ugyanaz. Bár az egyik követi a másikat.

  17. Re:16
    Ma is beépíthetsz bármilyen tüzelő berendezést, csak egy minősített kémény kell hozzá, magyarán nem lehet csak kis méretű téglából kéményt építeni, azt béléstesttel kell ellátni. Amúgy is divat ma a kandallózás, szilárd tüzelést nem fogja senki se betiltani, főleg azért, mert a csóró népek különben megfagynának.

    Nagyon helyes hogy betiltották az avarégetést, legnagyobb baromságok egyike volt, nettó szerves szén pocsékolás volt. Komposztálni kell azt “jóvan”, legalább humusz lesz belőle. Sok pedáns pedig söprögeti és zsákolja a falevelet, de minek, ha kert végében ugyan azt meg tudja ingyen csinálni, mint amit pénzért a központi telephelyen, megjegyzem pénzért eladva a komposztot… Erre szoktam mondani, hogy az erdőben ki söprögeti a falevelet…
    Rengeteg dolgot teljesen fölöslegesen csinálunk, pl szántás is ugyanebbe a kategóriába tartozik.

    Re:Ábel
    Most menj el Bükkábrányba.
    Gyakorlatilag vágni lehet a kénes füstöt, mert mindenki a bányából hozza a lignitet.
    Pár éve egy mázsa lignit 1200Ft volt, szóval fillérekből meg lehetett oldani a fűtést, cserébe 10 évvel hamarabb haltál meg a szmog miatt.

  18. Amennyiben a klímaváltozás miatt összeomlanak a társadalmak, azok még éppen megszórhatják a Földet atombombákkal, akkor éppen kihalhat az emberiség.
    De önmagában, a klímaváltozás ahhoz kevés.
    Eleve a feltevés, hogy i.sz. 1750, mint alapév, az téves. Akkor igen hideg volt, az írott történelem egyik leghidegebb időszaka, az emberiség alapvetően annál melegebb éghajlat alatt terjedt el, és épített fel annyi civilizációt

  19. 11 Ábel
    Az ember valószínűleg mindig keveredett a külön úton fejlődött, elszakadt tesókkal, ha a földrajzi feltételek újra összehozták őket.
    Annyira soha nem távolodtak el genetikailag, hogy ne tudjanak keveredni.
    Tán éppen ezért olyan sokoldalú az emberi faj, mert szélsőséges körülmények között alkalmazkodott alfajok dobták be a közösbe a génjeiket, szépen apránként….
    Még Afrikában is találtak olyan népcsoportot, amely olyan géneket birtokol, amelyek egyetlen más, még afrikai népnél sem találhatók, feltételezik, hogy egy korai kihalt emberfajtával keveredtek valamikor.

  20. 20 Asidotus
    Pontosan!
    Az emberi fajt jobban veszélyeztetik saját belső politikai folyamatai, mint a klímaváltozás közvetlen ökológiai hatásai.
    Viszont ezeket sajnos a klímaváltozás aktiválhatja, vagy bármi más is, ami felborítja a világgazdaság egyensúlyát.
    Úgy is lehet fogalmazni, hogy mi nagyobb veszélyt jelentünk a földi életre, benne magunkra, mint bármilyen fizikai folyamat…
    Habár Jövőnk szerint a nukleáris holokausztot is simán túlélheti az emberiség, az sem tudná elsöpörni teljesen…

  21. Ne fossatok, nem lesz kihalás!
    Szenvedés lesz, olyan, amiben inkább a halált választanád, de nem tudod.
    Aki most okoskodik és oktondiskodik, majd akkor is így dumáljon, ha a kis családja éhezni fog! Messzinek tűnik, de a covid hullák is gyorsan ránk égtek…

    Szóval abszolút komolyan venni McPersont éppen akkora rövidlátás, mint lesöpörni az általa megfogalmazott következtetéseket.
    A tavaszi leállás és termeléskiesés lófütty volt ahhoz képest, amit egy igazi civilizációs válság előidézhet.

    A sok-sok negatív folyamat egyszerre fog ránk szakadni, ez ma már egyérelműen látszik. A 2030 most olyan messzinek tűnik, mintha 2000-ben a 2100-as évekről elmélkedtünk volna. Ez számomra önmagában egy intő jel, hogy komolyan vegyem az előre jelzett kaszkád folyamatok hatásait! Miközben egyesek a Marsra készülnek, sztem. közben -több pofonnal- vissza fogunk csapódni a XX. század elejéig. Csak modernebb unaloműzőink lesznek hozzá. Majd meglátjuk… Orbán felvirágoztatja az országot, s itt minden szép lesz! A rakétavédelmi rendszert azért beszerezte már… 🙂

    Csípem, nagyon csípem “a semmitől sem félünk, minden frankó lesz” nagyarcú dumákat. Nem mi tehetünk róla, magasra kell mászni, hajrá! Onnan lehet jó nagyot esni majd…

    Hosszútávon (ha összejön 2040 után még) kizárólag egy robotinvázió (értsd automatizált élet és ipar) menthet meg bennünket a végső pusztulástól, mert az energiarabszolgáink lassan eltűnnek.
    Ahhoz meg -nem is értem minek aggódtok ilyen felesleges dolgok miatt-, sem magánélet, sem magántulajdon nem kell majd! Csak az, hogy mindenki rendre azt tegye, amit mondanak. Remélem, inkább nem érem meg ezt a világot!

  22. 23 – Horváth Csongor:
    Mohamedán okoskodás: Addig élsz, ameddig Allah akarja, de akkor halsz meg, amikor te akarod. 😀

  23. Ez a McPherson hasonlít a szektavezérekre, akik világvégét jósolnak és szeretetre buzdítanak.

    Nem azért írom ezt, mert menekülnék a kellemetlen igazság elől. Tudom, hogy szarban vagyunk és akármikor rosszabbra fordulhat a helyzet, a végén persze mind meg is döglünk (egyénileg vagy csoportosan).

  24. Gyerekek, találkoztam az évtized viccével, ezt olvassátok:
    https://telex.hu/tudomany/2020/12/15/ensz-jelentes-szenlabnyom-besorolas

    “Megtorpanhat az emberiség fejlődése, ha a kormányok nem tesznek határozott lépéseket a környezetre nehezedő óriási terhek csökkentése érdekében – írja az ENSZ…”

    MEGTORPANHAT! Így, feltételes módban! Ti is szakadtok a röhögéstől, nem? Hol élnek ezek, a Holdban? Vagy a XX. század elején?

  25. Re:27 Ábel
    Holdban maximum a holdlakók laknak. Állítólag szép hely, jókat lehet fürödni, és napozni, de erősen kétlem, hogy az ENSZ küldöttség túl sokat járna arra… 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük