Tibor bá’ fordítása online
Mit rejt az Antarktisz jégmezői alatt húzódó tó
Az orosz tudósok beszámoltak az Antarktisz jege alatt húzódó, Vosztok-tóban található, teljesen ismeretlen baktériumról. A felfedezett mikroorganizmus választ adhat arra a kérdésre, hogy milyen életformát találhatunk a bolygóközi űrben. A kutatók szerint a w123–10 névre keresztelt baktérium teljesen ismeretlen volt a kutatók előtt. Később kiderítették, hogy genetikailag a baktérium mindössze 86 százalékban azonos az összes ismert organizmussal. A Lenta–ru szerint ez tökéletesen elégséges annak a ténynek a megállapításához, hogy a mikroorganizmus teljesen egyedülálló.
A szokatlan baktérium felfedezési helye az Antarktisz gleccserei alatt elhelyezkedő legnagyobb tó. A tó feletti jég vastagsága 4000 méter, és a becslések szerint 20.000 éves. Az orosz űrkutató állomásról elnevezett Vosztok-tó 15.000 éven át maradt elszigetelve a Föld többi részétől, állítják a tudósok. A tó vizének hőmérséklete a felszín közelében mindössze 2-3 fokkal van fagyáspont alatt. Vagyis nagy valószínűséggel a tó fenekén geotermikus forrás lehet, ami melegíti a tavat és kellemes életkörülményeket biztosít mikroorganizmusok részére. A környezet, amiben a w123–10 baktérium fennmarad hasonló lehet ahhoz, ami a Jupiter bolygó holdjainak (Ganümédesz, Kallisztó, Európé) jégóceánjai alatt, valamint a Mars bolygó pólusainál található. A tudósok ebből arra következtetnek, hogy az Antarktisz prehisztorikus jege alatt található mikroorganizmusok tanulmányozása megoldhatja a talányt, hogy milyen életformákkal találkozhatnak az űrben.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
„A tudósok ebből arra következtetnek, hogy az Antarktisz prehisztorikus jege alatt található mikroorganizmusok tanulmányozása megoldhatja a talányt, hogy milyen életformákkal találkozhatnak az űrben.” – Eletekintve attól az apró mellékkörülménytől, hogy az antarktiszi tó élőlényei pártízezer évvel ezelőttig kontaktusban voltak a Föld bioszférájával, míg a Jupiter holdjai nem. De hát mit számít ez? 😛
2. Ábel
Uuuu bakker!
Akkor nem volt ott a Bárkán. Vagy ott volt greccserestül. ….. Vagy elmasírozott belőlük egy kan mikró, meg egy emse mikro pár, a Nagyhajóra, azt befészkelte magát egy amfórányi borocskába. Na ez lehetett!!!!
De mit számít ez? 🙂
Genetikailag minden egyes földön élő organizmus egyetlen közös őstől származik, az élet a földön egyetlen egyszer jött létre, mind abból az egy pontból indultunk. Azon lehet vitatkozni, hogy a kezdőpont mi volt, vagy hogy egyáltalán a földön jött -e létre, de ha ez a baci 14%-ban megegyezik a földön élő többi bacival, akkor semmi extra a többihez képest. Egyébkét baktérium fajok milliói élnek még teljesen ismeretlenül a földön, az hogy egy ilyen elszigetelt helyről előkerül egy eddig le nem írt, és a hely miatt az még speciális is, abban semmi extra nincs. Elmész bármelyik esőerdőbe beletúrsz az avarba, vagy lemész valami mélytengeri árokban egy hőforráshoz és szedsz egy kis üledéket, máris leírhatsz te is egy pár újat.
3: Ir01:
Ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de egyelőre nem mondhatjuk ki 100%-ban, hogy igaz!
Az archebaktériumok egyes fajai között ugyanis sokkal nagyobb különbség lehet, mint egy ma élő növényfaj és állatfaj között megfigyelhető.
Miért ne alakulhatott volna ki az élet 2-3 ágon, hiszen az evolúcióban is látunk analógia-példákat, amikor egy-egy hasonló kinézetű élőlénynek a környezeti feltételekhez történt alkalmazkodáson kívül amúgy semmi közük nincs egymáshoz. Pl.: delfin (tengeri emlős) – cápa (porcoshal) – tonhal (csontoshal) – ősi, mára kipusztult „delfingyíkok” (hüllő).
Az ember-előember kérdéskörében is megvan ez, a neandervölgyi ősember, mint különálló emberi faj kérdéskörében.
Itt inkább az a fogas kérdés, s arra tényleg csak akkor fogunk választ kapni, ha sikerül egy idegen égitest élőlényeit azonosítani és megfigyelni, hogy kizárólag az itt láthatóval azonos módon, vagy teljesen másként is kialakulhat élet-életforma? Alapvetően a DNS/RNS molekulák biokémiai struktúrájára gondolok, hiszen az összes többi kérdésben és a geológiai folyamatokban már tudjuk a választ, vagyis a miénktől teljesen eltérő módon és anyagokkal is kialakulhatnak ezek a struktúrák (lásd a Titán metánesőit, vagy a Plútó változatos felszínformáit az ordító mínuszok ellenére).
Még egy marsi életforma esetében is felmerülhet, hogy esetleg a földivel közös eredetű.
Az antarktiszi tóban vizsgálható baktériumok inkább az idegen életformák utatáni kutatás módszereihez adhatnak segítséget, ill. további reményt adnak arra, hogy ilyenek tényleg létezhetnek (mint egykoron a marsi civilizációval kapcsolatos, tudományosan megalapozott találgatások).
4 Horváth Csongor
Ha csupán 14% genetika is egyezik a többi baktériummal, az már azt jelzi, hogy közös őstől származnak, még ha az nagyon korai is.
Lehet nagyon különleges, de semmiképpen önálló kialakulású.
Sokan érvelnek úgy az élet spontán kialakulása ellen, hogy akkor miért nem alakult ki azóta újra az élet, valami más alapú?
Nekem erről az az elképzelésem, hogy ha egyszer kialakult az élet, akkor az evolúciós előnye olyan nagy lesz a forrásokért folyó harcban, hogy emellett labdába sem rúghatna egy új, még törékeny működésű kezdemény, az rögtön áldozatul esne a meglévőknek.
Mint ahogy ha egy térségben van egy erős nagyhatalom, ott esélye sincs másiknak kialakulni, mert a másik felszámolja, mielőtt megerősödhetne…
Arra lehet jó példa az említett baci, hogy olyan helyeken is lehet élet, amely a légkörtől teljesen elzárt, több kilométeres jég alatt, fény nélkül.
És a földkéregben is élnek baktériumok több kilométer mélységben.
Kérdés, hogy ezek kialakulhattak-e ilyen körülmények között, vagy sokkal barátságosabb helyeken indultak, és utólag alkalmazkodtak az extrém körülményekhez.
Mert ez felveti annak is a lehetőségét, hogy más bolygókon is lehet a kéregben ilyen egyszerű élet…
5: hubab:
„Nekem erről az az elképzelésem, hogy ha egyszer kialakult az élet, akkor az evolúciós előnye olyan nagy lesz a forrásokért folyó harcban, hogy emellett labdába sem rúghatna egy új, még törékeny működésű kezdemény, az rögtön áldozatul esne a meglévőknek.”
Miért ne lehetne olyan környezeti körülmény, ahol egy másik fajta élet lehetősége is megjelenik, esetleg még jobban megerősödik? Okfejtésedből sztem. inkább az következik, s nem zárható ki, hogy abszolút helyesen látod, hogy az élet működésére mindenütt az itt megszokott példát találhatjuk meg, maximum az itt megszokott 20 aminosav tekintetében, ill. előfordulási arányában lesz eltérés benne.
Ne felejtsük el azonban, hogy a tóban fellelt élet nem ott alakult ki, hanem a fejlődés korábbi szakaszában elzáródott maradványként van jelen, tehát nem az élet kialakulásának laboratóriuma, hanem inkább az élőlények túlélésére, konzerválódására ad példát. Emiatt a kezdőgondolatodat elfogadom, a végkövetkeztetéssel pedig természetszerűleg egyetértek. Viszont itt bújkál bennem a kisördög és visszakérdezek: Miért csak „egyszerű életformák” lehetnének? Hiszen ez mindössze erőforrások (kvázi energia) kérdése… Az evolúciós verseny mindenhol változatosságot és fejlődést, egyre bonyolultabb formák kialakulását eredményezné.
Azt hiszem, néhányan itt félreértelmezték a cikket:
„hogy genetikailag a baktérium mindössze 86 százalékban azonos az összes ismert organizmussal.”
Tehát 86%-ban megegyezik, 14 %-ban eltér.
Nagy különbség!
7 Idegen
Igazad van, de a végkövetkeztetéseken nem változtat, sőt…
Én sem figyeltem az eredeti számokra, csak Ir01 írásából emlékeztem a 14%-ra. Csodálkoztam is, mert bármilyen élőlények esetén ennél jóval magasabb közös génkészletekre emlékeztem…
6 Horváth Csongor
Abban az esetben tudnám elképzelni a másféle vonalon keletkezett életet, ha valami merőben más kémiájuk lenne, és olyan energiaforrást használnának, amit az első élet nem tud hasznosítani.
De nem tudom, mi lehetne ez, hiszen a jelenleg létező élet elég jól alkalmazkodott a legkülönbözőbb energiaforrások hasznosítására.
Tudják hasznosítani a kémiai energiákat a hőforrásoknál, ként, hidrogént a földkéregben, más növényi és állati szervezeteket, de még a kőolajat lebontó baktériumok is vannak, azt a potenciált is megtanulták hasznosítani.
Milyen energiaforrás lehet még, ahol az ismert élet nem jelentene konkurrenciát egy újnak? Kozmikus sugárzás, vagy radioaktivitás?
9: hubab:
Elfogadom az érveidet, akkor marad a teljesen izolált környezetben kialakuló élet vizsgálata… Ennek az igazolására még nagyon sokat kell aludnunk. 🙂
7: Idegen:
Jogos észrevétel, de a kialakult vitát alapvetően nem befolyásolta.
Összegeznék. Nagyszerű, hogy ilyen izgalmas felfedezéseket tesznek, hogy Vosztok-tavi életet találnak és elemzik.
De ezt az űrbéli élethez hasonlítani, pláne arról beszélni, hogy ez annak a megismerésében előrelépés lenne, vaskos nagyotmondás. Ez ugyanúgy a jól ismert földi élet része, mint bármi más, és ugyanúgy egyáltalán semmit nem mond a Jupiter holdjairól, mint bármi más földi élőlény.
9. hubab
„Mi lehetne ez?” Bármi más lehetne. A lényeg, hogy számunkra ismeretlenek kellene lennie.
A 86%-os egyezés szinte mindent elárul, szinte…..
—————————————-
Egyébként arról sincs fogalmunk, hogy miben egyedi a földi élet, lévén nincs összehasonlítási alapunk. És az általunk ismert jellemzők alapján állunk neki a vizsgálatnak, mi más lehetne a kiindulási pontunk?!
Az adott baktérium akár földönkívüli is lehet, lévén, hogy 14%-ban viszont eltér. Ez az eltérés lehet egy évmilliós szeparált létből(mint egy zárvány)fakadó ‘mutáció’. Evolválódva a helyi körülményekhez(ez a valószínűbb).
Vagy lehet egy eredendő eltérés(a 14% azért nem levés),de akkor nagyon érdekes, hogy került egyből szeparált helyre és nem keveredett a földi rendszerrel.
A cikk feltevése azonban nem teljesen alaptalan, hiszen a föld is az ősrobbanásból jött létre. Minden földönkívüli, a föld is hiszen minden anyag és energia egy kupacban volt.
Legalábbis az általános ismereteink szerint.
Ezért csak az eltérések révén vizsgálhatják a dolgokat.
Úgy néz ki, hogy ez a 14% eleg nagy, hogy vizsgálatra érdemesnek tartsák.
És ebben az esetben minden azonos a mi élőrendszerünkkel, kisebb-nagyobb eltéréssel.
Szerintem az a kérdés, hogy mi lehet a mindenség közös, általunk is megismerhető eredetének azon pontja ahol az élet, alapstrúktúrái még azonosak voltak, majd evolúciója(evolúciói) elkezdődhetett(ek),variabilitási robbanása bekövetkezhetett?!
Nyilván az anyag megelőzte az élő rendszereket, az energia megelőzte az anyagot, az energiát a téridő ahol egyáltalán detektálható a léte stb.
12 Balázs
Én annak nem érzem a realitását, hogy egy idegen életforma genetikai kódrendszere kompatibilis legyen egy másikhoz úgy, hogy nem közösek a gyökereik.
Ha viszont közösek a gyökerek, akkor csak idő kérdése, mennyire távolodnak el egymástól, miközben egyre csökken a közös génkészlet, de soha nem csökkenhet nullára…
12: „Nyilván az anyag megelőzte az élő rendszereket, az energia megelőzte az anyagot, az energiát a téridő ahol egyáltalán detektálható a léte stb.” – Nem. Az anyag és az energia nem előzték meg egymást, csak kezdetben össze voltak fonódva. A téridő sem előzhette meg őket, mert anyag nélkül nincs téridő.
De mégis mi köze ennek az antarktiszi mikróbához?
14. Ábel
Rendben. Anyag nélkül nincs téridő. Az anyag és energia kezdetben egyben voltak. Mikor és hogy váltak szét?
Csak kérdezem, nem lehet, hogy a tér ,az energia és az anyag mind csak az idő módosulatai?!
A téridő úgy jön az ‘idegen’ bacihoz, hogy -szerintem-legalább oda vissza kéne menni azzal a közös gyökérrel. És már ott kell szétválnia, más dimenzióban, más alapokon más evolúciós utat kell befutnia, hogy valamire rámondhassuk totál idegen. Onnantól mind egyből, a világunk része, tehát kell lennie közös pontoknak velünk.
Ha valami teljesen idegen -és szerintem rengeteg ilyen van még- az is lehet, hogy még csak nem is láthatjuk. Más valóság.
Az általunk felfogható, tapasztalható dolgok azonos alapokon nyugszanak.
De lehet teljesen hibás a gondolatmenet!
Majd te megmondod.
Komolyan érdekel mit gondolsz.
OFF:
Anyag és energia ekvivalens. Einstein óta tudjuk.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tömeg-energia_ekvivalencia
Az időt mindkettőhöz hozzá kell rendelni, ráadásul nem tisztán idő, hanem téridő formájában.
Sztem. a nagy kérdés inkább az entrópia részleteiben bújik el. Megfordítható -e az idő? Ahogyan a hőmérsékletnél létezik az abszolút 0 K fok, ahol az anyag részecskéi mozdulatlanok, vajon az idő tekintetében is létezhet ilyen?
Ha vannak más dimenziók, amelyek érzékelésére nincsenek sem érzékszerveink, sem műszereink, addig számunkra olyanok, mintha nem is léteznének. Én ennek megfelelően kezelem ezt a kérdést. Ha nem így teszek, akkor tulajdonképpen bármi lehetséges, de azt azért kötve hinném!
Ahogy a „szemünk kinyílik” – természetesen műszerek segítségével gondolom, ezek a dimenziók és a lehetőségeik is kinyílnak majd számunkra. Addig sajnos csak sötétben tapogatózunk, ahogyan a rádiózáshoz is szükség volt az elektromosság és a mágnesesség, majd a kettő összefüggéseinek felismerésére…
15 Balázs
Az idegenséghez nem kell más dimenzió, ahhoz elég lenne, ha az illető élőlény a miénktől eltérő más elemekből felépített, vagy örökítő rendszere más alapon működik, mint az ismert DNS-RNS alapú.
15: Stephen Hawking: Az idő rövid története című művét ajánlom olvasásra. Nem akarom itt tökéletlenül összecsapni, amit ő sokkal jobban leírt.
Ha csak azt tekinted idegennek, aminek semmi köze a mi világegyetemünkhöz, akkor semmi sem lesz idegen. Marad még a transzcendens világ, ami nem a világegyetem része. Elvileg ott se kell, hogy idegenek legyünk, hisz eleve oda tartozunk, de majd meglátjuk…
Ez a téma engem sohase érdekelt, de arra emlékszem, hogy a mi szerves vegyületeink szén alapúak, lehetne viszont szilicium alapú is, ami elvileg nem lehetetlen.
Köszi a válaszokat!
18.Ábel
Megvan, már olvasgatom. Igazi zseni volt az az ember
Egyszerű embereknek(mint én is) egyszerűen írta le.