(3348) Ha a múlt iránymutató, akkor az Arktiszon a permafroszt az összeomlás szélén áll

Tibor bá’ fordítása online

 

A visszamaradt üledékek gyors melegedést, és tengerszint emelkedést mutatnak, amit széles körű olvadás vált ki széndioxid felszabadulásával. Ez a lehetőség a fagyos talajban van eltemetve. Valójában sok milliárd tonna szénvegyület van eltemetve a talajban. Néhány fok melegedés ezt felszabadíthatja, és így bejuthat az atmoszférába.

Legalább is ezt mutatja a múlt. Egy új tanulmány szerint, ez a múltban már többször bekövetkezett. A Scienc Advances című magazinban pénteken a kutatók publikáltak, egy 27.000 éves visszatekintést az Arktiszra történetében. A tanulmány úgy találta, hogy legalább három alkalommal a klíma hirtelen változott, ami hatalmas permafroszt területeket olvasztott fel az Arktiszon (permafroszt szénvegyületben gazdag talaj). Következésképpen, hatalmas mennyiségű széndioxid került a levegőbe.

Jelenleg a Föld újra keresztülmegy egy gyors klímaváltozáson, amit az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok okozzák. Tény az, hogy a kutatások szerint a Föld sok millió év óta, ilyen gyors melegedésnek nem volt részese.

Ha a múltból lehet tanulni a jövőre vonatkoztatva, akkor egy kicsivel több melegedés beindíthat az Arktisz permafrosztján egy erős destabilizálódást.

A tudósok a vészjeleket már évek óta leadják.

Amint az Arktisz hőmérséklete emelkedik a permafroszt elkezd melegedni, és amint olvad, széndioxidot és metánt enged a levegőbe.

A kutatok ismételten figyelmeztetnek, hogy a kibocsátások felgyorsíthatják a klímaváltozást. Ez egy veszélyes visszacsatolás megfutáshoz vezethet, ahol a nagyobb melegedés még több permafroszt olvadást okoz, ez pedig még több szénvegyület levegőbe kerülésével jár.

Hogy ez milyen gyorsan következik be, az még vita tárgya.

Több tanulmány is jelezte a melegedést és az olvadást az Arktisz permafrosz területein. De a kutatások még nem tudták meghatározni, a permfroszt milyen gyorsan reagál a bekövetkező klímamelegedésre, és a folyamatban mennyi szénvegyület kerül a levegőbe.

A klímakutatás terén ez még egy ismeretlen folt, a tudósok jövőbéli klímaváltozásának fő bizonytalansága.

Az új tanulmány egy gyors klímaváltozást sugall, még csak néhány fok melegedés esetén is, ami az olvadó Arktisz esetében drámai mennyiségű szénvegyület kiáramlását jelenti.

A tudósok őskori üledékek adataiból dolgoznak, melyet a Szibériától északra fekvő Jeges-tenger fenekéből nyerik, ahol azok több ezer éven át voltak eltemetve. Az üledékek pontos kémiai analízisével a tudósok képesek megállapítani mennyi szerves anyag áramlott az óceánba a permafrosztos szárazföld összeomlása miatt.

Hasonló tanulmányoknak köszönhetően, amelyek szintén rég eltemetett üledékek és ősi jég mintákra támaszkodnak, a tudósoknak elfogadható elképzelései lehetnek, mi történt a Föld klímájával és a széndioxid szinttel több ezer évvel ezelőtt.

A tanulmány szerint az elmúlt 27.000 évben volt három elhatárolható periódus, amikor gyors klímaváltozás következett be nagy fokú permafroszt olvadással.

Az esemény főtétele a hőmérséklet emelkedése volt. Amint a klíma melegszik, a permafroszt olvadni kezd és a folyók az iszapot behordják a tengerbe, miközben szénvegyületek kerülnek a levegőbe.

De ez nem a teljes történet. A kutatók úgy gondolják, hogy a gleccserolvadás által kiváltott tengerszint emelkedésnek szintén volt szerepe.

A tengerszint emelkedés jelentősen erodálta az Arktisz tengerpartjait az utolsó két felmelegedéskor. A gyors erózió valószínűleg a fagyott permafrosztot gyorsan bemosta a tengerbe.

A tanulmány szükségszerűen garantálja, hogy ami a múltban megtörtént az újra megtörténhet a jövőben.

Egyre nagyobb az aggodalom, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése nem elég gyors. A tudósok állítják, ha az emberiség nem csökkenti gyorsabban az üvegházhatású gázok kibocsátását, az évszázad végére több fokkal is melegebb lehet az átlag hőmérséklet.

Örjan Gustafsson a Stockholm University tudósa, és a tanulmány egyik szerzője szerint: „A permafroszt olvadásából származó metán kevesebb ember által végrehajtott kibocsátást tesz lehetővé, mielőtt elérnék a veszélyes küszöbértéket. Az egyetlen módja annak, hogy lehatároljuk a permafroszttól származó üvegházhatású gáz csökkenését, ha az Ember kevesebbet bocsátki.”

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

21 gondolat erről: „(3348) Ha a múlt iránymutató, akkor az Arktiszon a permafroszt az összeomlás szélén áll

  1. “Az egyetlen módja annak, hogy lehatároljuk a permafroszttól származó üvegházhatású gáz csökkenését, ha az ember kevesebbet bocsátki.””

    Nem tudom, mi volt az eredeti szöveg: man vagy mankind/humanity. Ha emberiség, akkor egyetértek, mert az összes ember által összességében kibocsátott mennyiség számít.

    Ha az első verzió volt (man, egyedi ember), akkor ellentmondok: az egyes emberek által kibocsátott mennyiség csökkentése nem elegendő. Hiába bocsát ki adott személy fele annyit, mint harminc éve, ha közben a duplájára nőtt az emberiség létszáma; ez összességében ugyanakkora éves kibocsátás.

    Szóval vagy nagyon-nagyon lecsökkentjük az egy személy általi kibocsátást, vagy kevesebb kibocsátó kell.

    Nem, senkinek sem kívánom a halálát, az is megoldás lehet, ha sokan a Marsra költöznek, vagy a soksok gyermekes családmodellt elfelejtik ott, ahol ez most divat.

  2. Semmi gond, a Covid 19 éppen most igyekszik csökkenteni a kibocsátást…
    Ja, hogy mi úgy szeretnénk ezt megtenni, hogy az senkinek ne fájjon?
    Az nem megy, nincs ingyen vacsora, ahogy az már sokszor elhangzott itt… 🙁
    Bocs, már én is olyan vagyok mint a Móricka, mindenről az jut eszébe. 🙂

  3. 1: Fg.:
    Ismét a valóságtól elrugaszkodott ötlet… A Marsra költözés jelenleg nem opció.
    Gondold át, ha sikerülhetne is holnaptól szervezni az utazásokat, az oda jutó emberkék újra kezdenék a szaporodást az új erőforrások adta lehetőségek miatt. Az exponenciális növekedésből adódóan a teljes (Föld+Mars) emberi szaporulat 100 éven belül kinőné mindkét bolygót!

    “a soksok gyermekes családmodellt elfelejtik ott, ahol ez most divat.”
    – Ez működhet, de rendkívül fájdalmas a társadalom számára. És tudod hol kell elsőként reklamálnod?! 🙂

    A kibocsátás csökkentésével elkéstünk. A természet meg fogja oldani, mint mindent (erőforrás vs. élettér).

    Emlékeztetnék arra is, hogy a kibocsátásért nem a teljes népesség felelős. Elég lett volna csak a pazarló, semmi nem elég hozzáállású emberfajtát visszaszorítani, pusztulni hagyni! De hát mindenki többet akart, s amint lehetősége adódott rá, beállt a sorba…
    ——————————————————-
    Egyébként szerintem semmi ok az aggodalomra, nyeglén és dölyfösen élni kell tovább a mindennnapjainkat, a megoldás pedig a Mézga köbüki féle időkibővítő kézikészülék lesz, amit hamarosan Egely György megépít, nem is értem ezt a pesszimista, valóságtól elrugaszkodott, dekadens hangulatot! 🙂

  4. 3. Horváth Csongor

    Az 1. hozzászólásom nyomokban iróniát tartalmaz.

    A sokgyemekes életformát jelenleg leginkább Afrika és a mohamedán országok, valamint India esetében látom kockázati tényezőnek.

    2. huhab

    Egyetértek.

  5. 1: A szennyezés 80%-át nem a fogyasztás, hanem a termelés okozza. A világ néhány leggazdagabb cégének és emberének kezében van minden szennyezés és károkozás túlnyomó része.

    Persze, igyekezzünk mind egy kicsit visszafogni magunkat, úgy fogyasztásban mint szaporodásban, de igazából annál a néhány embernél pattog a labda, akik mindent magasról leszarva teszik tönkre az egész Földet a profitért.

  6. Az elmúlt 27 000 évben az emberiség már bőven létezett. Ha három alkalommal túléltük kőbalta-szinten élve, akkor negyedjére is túl fogjuk.

  7. Karak, Malleusorbi, mondja jól. Mitől olvadt ki? Mitől fagyott vissza? Rendkívül kellemetlen kérdések. Hiszen akkoriban semmiféle lényeges klímabefolyásoló tevékenységet nem folytatott a csekély létszámú emberi faj. Folytathatjuk a kérdezősködést. Mitől indult be 800 évvel ezelőtt a nagy lehűlés? Ezeket a kérdéseket az ember okozta klímaváltozást hirdető klímapápák átugorják.

  8. Re:10
    Nagyrészt a naptevékenység változása volt a fő ok, ami ma kb úgy hatna, hogy a többlet CO2 nem egy gyors jegesedést, hanem egy lassú lehűlést eredményezne.
    Grönlandot sem véletlenül hívják zöld földnek: “A szigetre első európaiként a viking Vörös Erik által vezetett expedíció tagjai telepedtek le a 980-as években.[3] Az éghajlat enyhébb volt és semmi akadálya nem volt itt a gabonatermesztésnek. ” [3] Saqqaq culture chronology. Sila, the Greenland Research Centre at the National Museum of Denmark.

  9. 12: Dajtás:
    A CO2 többlet mértéke nem mindegy…
    Az a baj, hogy senki sem tudja megmondani most, hogy mennyi az annyi, amit meghaladva az A-B-C forgatókönyv teljesül!

    Annyit tudunk, hogy a rendszer száz ponton visszacsatol, finomhangol, pufferel. Emiatt vannak a kilengések, de a trend és az összefüggés egyértelmű. Természetesen a naptevékenység is beletartozik ebbe, de önmagában kevés.
    https://index.hu/tudomany/til/2019/09/16/gronland_izland_nev_elnevezes_zold_jeges_klima_vikingek/

  10. Re:13
    Grönlanddal nem is azt akartam írni, hogy nyugodtan dőljünk hátra, hanem csak azt, hogy a földi klímában is vannak olyan tényezők, amik érdemben befolyásolhatják a modelleket, és erre van történelmi példa is.
    Hogy mi lesz, azt nem tudom, de ha marad minden a régiben, akkor sok jóra nem lehet számítani…

  11. A 7. számú hozzászólásomban linkelt tanulmány most már olvasható zanzásítva magyarul is! 😉

    A 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta-tercier tömeges kihalási eseményt szinte mindenki ismeri, ugyanis ezzel ért véget a dinoszauruszok uralma a Földön. A Science-ben megjelent friss kutatás az azóta eltelt időszak éghajlatváltozását és egyensúlyi klímaállapotait, más szóval éghajlati rezsimeit vizsgálta. Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, eljegesedési időszakban – tehát igazából nem is akkora probléma korunk éghajlatváltozása? A kutatók szerint ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba. Az ilyen típusú, szélsőségesen gyors rezsimváltáshoz pedig kérdés, hogy mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág, előrevetítve ezzel egy újabb tömeges kihalási eseményt.

    Éghajlati rezsimváltás: nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba
    https://masfelfok.hu/2020/10/29/eghajlati-rezsimvaltas-nagyon-gyorsan-atkerulhetunk-a-jegesbol-a-forroba/

  12. 15: Python:
    Sztem. az a szomorú, hogy az emberek nagy része ezt mindenképpen ki akarja próbálni!
    ———————————————————————-
    Ugyanaz a helyzet, mint a vírussal, s ilyen téren ez a covid egy jó főpróba volt az éghajlatváltozással kapcsolatos jövőbeli megpróbáltatásokhoz.
    Nincs melegedés, nem az ember tehet róla, úgyis jégkorszak jön, hohó, még jól is járunk vele…, aztán egyszercsak reccs, körbenézünk, s megint nem hiszünk majd a szemünknek!
    De ide a bökőt, hogy még akkor is hangos lesz a Föld attól, hogy szegény emberek erről semmit sem tehetnek. Persze akkor már mindegy is lesz! Nem igazán tudom, pillanatnyilag még lehetne -e hozni legalább azon, hogy a megfutás ne legyen végzetes, esetleg pár évtizeddel eltolódjon… Véleményem szerint olyan komoly és fájó megszorítások kellenének ehhez, amelyeket senki sem vállalna, hiszen sokan a vírusveszélyt és a tényleges halálozásokat sem veszik komolyan. S úgyis mindent a háttérhatalom irányít, még talán azt is, ha egy szembejövő barom áttér az én sávomba. Hogyan is hozhatnának áldozatot a “semmiért?”!

  13. 17: Csongor, ilyenkor ezt szoktam ajánlani, ezzel a kedvcsinálóval, mert társadalomszociológiailag és pszichológiai szempontok alapján is egy nagyon is eltalált és igen alapos munka 2009 -ből. Természettudományos szempontból pedig egy mestermű.

  14. 18: Python:
    Valóban jó film, kár, hogy a teljes változat elég hosszúra sikeredett, ez a mai fiatalok körében már hátrányára válik.
    Minden évben vetítem, s érdekes, hogy míg egy tinédzser veszi a lapot, hogyan megváltozik abban a pillanatban, ahogy a “való világ” polgárává lesz.

  15. Néztem, hová tegyem, talán leginkább ide illik:
    https://qubit.hu/2020/11/12/a-tortenelem-arra-tanit-hogy-talalekonysaggal-es-egyuttmukodessel-tul-lehet-elni-a-klimakatasztrofat?_ga=2.102796360.954407652.1605260589-2136795280.1599132680

    “Mivel az emberi tevékenységek által felerősített aktuális klímaváltozás sosem látott ütemben zajlik, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a globális felmelegedés előbb vagy utóbb városok, országok vagy a teljes emberi faj pusztulásához vezet majd. Azonban egyes történészek, régészek és természettudósok ugyanígy tekintenek a 20. századot megelőző enyhébb éghajlatváltozásokra is: az emberi civilizációk létét fenyegető természeti változásokra, amelyek társadalmi-gazdasági problémákhoz és népességcsökkenéshez vezetnek.”

    “A kutató szerint a klímaváltozás elleni küzdelmet két szélsőség hátráltatja: azok, akik azt hangsúlyozzák, hogy már tíz évvel le vagyunk maradva a klímaharcban, és az elkerülhetetlen bukás képét ültetik el az emberek fejében; valamint azok, akik egyszerűen azt állítják, hogy a múltban is túlélték az emberek a klímaváltozásokat, miért lenne most másképp. Degroot elismeri, hogy az emberi eredetű felmelegedés kihívásai minden korábbinál nagyobbak, de közben arra is felhívja a figyelmet, hogy az ismereteink és a technológiai képességeink is jóval túlszárnyalják a kora újkori népekét.”

  16. Talán ide…
    Mint faj sokan vagyunk, és mindenhol ott vagyunk. Túl fogjuk élni, hacsak nem robbantjuk fel az egész bolygót. A kérdés már csak az, hogy kik vannak a legnagyobb veszélyben. Valójában azok, akik nagy népsűrűségű, magas technológiai fejlettségű városokban élnek, ahol, ha az internet két napig eltűnik, összeomlik az élet, és ahol nem tudják, hogyan szerezzenek élelmiszert, ha az nem jelenik meg a szupermarketek polcain. Azok viszont, akik tudják, hogyan kell termeszteni, állatot tartani, vadászni, halászni, lehet, hogy nem tudnak semmit az internetről, viszont ők fognak túlélni. Ezért nem is az a kérdés valójában, hogy az emberiség túl fogja-e élni a klímaváltozást, hanem az, hogy a modern civilizáció mely előnyeit akarjuk megtartani.
    https://24.hu/tudomany/2020/11/17/daniel-brooks-interju-stockholm-paradigma-klimavaltozas-technologiai-civilizacio-emberiseg-biodiverzitas-koronavirus-jarvanyok/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük