(3326) A tudósok, új bizonyítékokat találtak a klímakárosodásokra, az óceánok melegedésével kapcsolatos tanulmányban

Tibor bá’ fordítása online

 

Az Atlanti-óceán ismerten aktív hurrikán időszakának egy ritka pillanatában egy klímakutatókból álló nemzetközi csapat hétfőn publikált egy új tanulmányt a Nature Climate Change folyóiratban, kimutatva azt, hogy az Ember okozta globális felmelegedés a világ óceánjait stabilabbá teszi, ami Nichael Nann egyik szerző szerint „egy nagyon rossz hír”.

A Penn State Egyetem  Földrendszer Tudományos Központ igazgatója, Mann mint kutató részletesen beszámolt a Neswek-ben arról, hogy széles körű adatok, és pontosabb módszerek alkalmazásával felbecsülték  az óceánok rétegződését. Ezek szerint a tudósok úgy találták, hogy az óceánok nem csak egyre stabilabbak lesznek, de a folyamat sokkal gyorsabban történik, mint ezt korábban gondolták.

A Kínai Atmoszféra Fizika Intézettől, Guanchena Li által vezetett csoport úgy találta, hogy globálisan a rétegződés egy jelentős 5,3 százalékkal növekedett 1960 és 2018 között, többnyire az óceán felső 200 méterében. De, ennek a látszólag technikai kérdésnek jelentős és aggályosító következményei vannak. – állította Mann.

Minél stabilabb az óceán felső rétege, annál kisebb a függőleges keveredés. Pedig ez a keveredés azt jelenti, hogy a melegebb vizek a mélybe kerülnek. Ennek hiányában az óceán felülete gyorsabban melegszik, ami több okból kifolyólag is rossz hír.

Az utóbbi idők egyre hevesebb hurrikánjainak oka a melegebb vízfelszín. A stabilabb óceánt garantálja. De a melegebb víz kevesebb széndioxidot nyel el az atmoszférából, és kevesebb oxigént tárol.

Más szavakkal, az emberiség az óceánokat stabilabbá tette, aminek eredménye a szélsőségesebb időjárás, tehát a klímaváltozás.

A jó dolog az, hogy tudjuk, miért változik a klíma. És azt is tudjuk, hogy az óceánok miként reagálnak erre.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

27 gondolat erről: „(3326) A tudósok, új bizonyítékokat találtak a klímakárosodásokra, az óceánok melegedésével kapcsolatos tanulmányban

  1. Látom a jövőtől nem féltek, csak a jelentől. Pedig a jövő is elfog jönni, és hamarosan jelen lesz belőle.

  2. Kedves Tibor bá’

    Fagyunk meg, mit írjunk a felmelegedésről.

  3. Szeritem most nem született senkinek gondolata. Én azon gondolkodtam hogy érdemes e még leszigetelni a homlokzatot kívülről, mert nagy emeletes házban lakunk és én csinálnám a munkát ,de ha enyhe telek lennének akkor nem éri meg belefogni.Mármint úgy értem hogy pl. a 30 évvel azelőtti telek mások voltak a mostaniakhoz képest.És a 10 év múlva levő telek szintén melegebbek lesznek a mostaniaknál.Lassan bejönnek a fagymentes telek,bár volt már hogy megszívtuk és kemény minuszok voltak tavaly vagy előtte.

  4. Re:3
    A szigetelés nem csak a hideg ellen véd, hanem a hűtés energia igényét is drasztikus lecsökkenti…
    Már ezért érdemes szigetelni, mert teljesen más lesz a hőérzet a lakásban télen/nyáron, és olcsóbb is lesz klímázni. 15cm alá ne menj, ragasztó anyag, dübel, háló, vakoló anyag, színező ugyan annyi 5cm-es homlokzati szigetelésnél, mint 15-20cm-esnél is, és nem sokkal drágább egy vastagabb szigetelő anyag, mint egy vékonyabb.
    Én min 15cm kőzetgyapotot rakok majd fel, mert páradiffúz rétegrendet kell tartanom a porózus kő falazat miatt.

  5. Kedves Mindenki!

    Én az idén egy 95 m2-es családi ház klimatizálása mellett döntöttem. Bele öltem 780 ezer forintot, hogy miért nem tudom, mert 5x ha bekapcsoltam, sokat mondok. Ellenben mivel inverteres, már vagy tíz napja fűtök vele.
    Vagy is, mi van?????

  6. Megválaszolom a kérdést amit feltettem.
    Vagyis, a globális felmelegedés tulajdonképpen egy nagyon nagy lehűlést eredményez:-))).
    Ennek oka, hogy Nyenyecföldön a nyáron 32 fok volt (ami már volt többször is az elmúlt 100 évben):-)).
    Erről mindig Grün, Rachel és Khon vicc jut eszembe, amikor Grün rajtakapja az asszonyt Khonnal, majd felkiált, hogy Rachel te mit csinálsz?, mire az asszony, hogy semmit, erre Grün, de hát kefélsz Khonnal. Rachel, Grün!!!, te most nekem vagy a szemednek hiszel!
    Ez a világ kezd egyre inkább ilyené válni.

  7. 4.dajtás
    Nem ide tartozik, de épp tegnap beszéltem austrothermes tanácsadóval.Emeletes házunk van alul pincével.A lábazat terméskő amit semmiképp nem akarunk beborítani szigeteléssel mert meg akarjuk őrizni a ház eredeti jellegét.
    Azt mondta hogy ha nem szigeteljük a lábazatot akkor könnyen elkezd vizesedni és penészedni az alsó szintnél a padló a hőhíd miatt.Pedig a pincében van a kazán,ami azért fűti egy picit a pincét.Azt mondta hogy vagy a pince tetejét kellene szigetelni vagy fűteni jobban a pincét, de még így is beindulhat a vizesedés,penészesedés belül a padlónál ha nem szigeteljük a lábazatot.Persze ez csak egy tanácsadó.
    Esetleg valaki otthon van a témában?
    **bocs az offért 😀

  8. 7. Andrew
    Jól mondta, ahol hőhid alakul ki ott páralecsapódás alakul ki, majd penészedés.

  9. 7: Ha egy házat bebugyolálsz, akkor nem szabad rést hagyni. Egyrészt ott kimegy majdnem ugyanannyi hő, mint az egészen korábban, így felesleges pénz, munka és anyagpazarlás lesz a szigetelés. Másrészt valóban, a hőhíd még penészedik is.

    A fal és födém rétegrendeket kell átgondolni, hogy hol áll meg a hő. Nálunk például a fal alja Ytong start, ez jön egybe egyrészt a falszigeteléssel, másrészt az aljzatszigeteléssel. De ha nálatok már kész a ház, és nem így épült, hanem hővezető az egész, akkor a terméskől aljzatba mindenképpen leviszi a hőt, nem fogod tudni megúszni a szigetelést.

    Ami plusz macera lesz attól, hogy az egyenetlen felületre nem lehet bármit felrakni. Vagy síkravakolod előbb, arra ragasztod a lábazatszigetelést, vagy egy kollégám PUR habbal rakta fel (de nem a dagadóval, hanem valami térfogattartóval).

    Ma már vannak lemezbe vágott kövek, ezzel le lehet burkolni kívülről a lábazatszigetelést is, és nagyjából úgy nézhet ki utána, mint most.

    Még azt el tudnám képzelni, hogy szeletelt terméskőből építeni egy kis falat a lábazat elé úgy 15 cm-re, és kitölteni valami szigetelőanyaggal. Vannak erre optimalizált anyagok, berendezés és vállalkozó. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy lábazatba való befúvós szigetelőanyag is van-e, mert annak bírnia kell a párát. Az újrapapírt például oda biztos nem raknám.

  10. Saját tapasztalat. Vettem egy házat. 200nm 2 szint+tetőtér+pince.
    Falusi csok, néztem a lehetőségeket. Szigetelés+gázfűtés korszerűsítése pont annyiba kerül, mint napelem+klíma+infra fűtés együtt, amivel 0 a villanyszámlám szigetelés nélkül. Az utóbbi mellett döntöttem, úgy hogy később meg fogom csinálni a teljes külső szigetelést, ahogy pénz lesz rá. 4 millió lesz a vége a 3nak együtt. Ehhez fogok egy sziget üzemű rendszert kialakítani 2 használt leaf akumlátor felhasználásával, ami 2 heti energia szükségletünket biztosítja és beszerzek egy leszerelt osztrák szélerőművet 500e ft. A ház teljes rezsiköltsége már a szigetelés előtt plusszos lesz… + van egy fúrt kutunk, ami jelen pillanatban ivóvíz minőségű vizet biztosít és úgy tűnik, hogy stabil.

  11. @Drakonisz! Most egy kicsit “off” leszek, de nagyon érdekelne amit csinálsz, mert én majdnem ugyanezt teszem, szóval érdekelnének a tapasztalataid, meg amit eddig csináltál. Én sokat kísérleteztem a szükséges teljesítmény elektronikával, de most sajna mással vagyok elfoglalva, de amint meglesz a külső szigetelés, újra elkezdek építeni. Sziget üzemben vannak tapasztalataim, valamit a háznál már üzemel egy visszatáplálós rendszerem is, hat hónapja.

  12. 11. Tibor bá el tudja küldeni az e-mailemet… Kérlek szépen… Tudom eloffoltam a postot… Bocsánat.

  13. 5:
    Kontinentális éghajlaton a klíma felszerelése sosem volt és sosem lesz létkérdés.
    Amikor a klímaváltozás kiugró szélsőségeként ideiglenesen és hullámokban extra hőség és szárazság jelentkezne, úgysem lesz áram, ami működtesse a klímádat.
    Ha még nem tudtad, most elárulom, a klíma egy energiapazarló, kényelmi berendezés, bármennyire is energiatakarékos, inverteres, napelemes, flancos modell került a birtokodba.

    Régen félig a földbe építették a házakat, nem kellett klímaberendezés…
    A mai passzívház technológia abból áll, hogy drága high-tech rendszerekkel szellőztetnek, ill. beburkolják a házat szigetelőanyaggal, ami egyrészt valóban hoz az energiaköltségeken, másrészt a szellőztető rendszer nem megfelelő működésekor rendkívül egészségtelen légkört teremt a ház lakótereiben.

    Semmivel sem lehet stabilan és hosszútávon tervezni, ami akárcsak részben is a mai technológiák használatára építő rendszer-elemet feltételez! Ezek kizárólag akkor és addig működnek, amíg a javításuk, utánpótlásuk és újrahsznosításuk biztosított, tehát a civilizációs tömeggyártáson alapuló, robotizált és globalizált “finomtechnológiák” működnek. Amúgy csak apró gazdasági csodák, akár egy milliós költségű tv készülék. Villogni velük és hamis biztonságban ringatni magadat, max. erre lehetnek szép példák. Esetleg jó indok lehet még egy összeomló világban adott rablóbanda kéretlen látogatásához… De hát kinek a pap, kinek a papné, én csak hablatyolgatok megint, természetesen mindenki azt csinál, amit akar!

    Szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy az energiaforrások hirtelen elvesztése esetén legnayobb valószínűséggel az élelmiszer (ill. annak megtermelése) lesz az elsődleges probléma és nem a fűtés, főleg nem elektromos árammal!

    Új ház építésekor csodákat lehet művelni, de egy már meglévő, szigetelt ingatlan kínlódásos alapon történő további korszerűsítgetésével inkább pénzt lehet veszíteni, sőt el is lehet cseszni az addig működő rendszereket. Egy családi háznál a tetőfödém szigetelésével (üveggyapot tekercs a padlásra), az ablakok cseréjével (nemesgázzal töltött), valamint ha nincs szigetelés, egy 15-20 cm-es hungarocell szigeteléssel lehet a legtöbb energiát megtakarítani. Kazánt is, ha 92%-osnál rosszabb hatásfokú a működő, akkor érdemes cserélni… A kondenzkazánok takarékosak, de a megtérülésbe bele kell számolni a karbantartás, és a 10 évente történő felújítás költségét is, nem beszélve a csere (új kémény, kondenzvíz elvezetés, ha nem fűtött helyiségbe kerül, nem lesz jó hatásfoka, 50 C fokos víznél melegebbre ne számíts nála) horribilis, kényszerített adminisztrációs költségeiről.

    10:
    2 használt Leaf akku az kb. 40 kWh-t tud tárolni teljes merítés esetén. Feltöltéséhez hálózatról 2,2 kW-os töltővel minimum 15 óra szükséges, amit a 0,5 kW-os szélgenerátor télen nem igazán fog hatékonyan elvégezni.
    A napelemes rendszerhez jó kiegészítő lehet, de kelleni fog hozzá egy méregdrága inverter, ill. töltésvezérlő rendszer is (ez az akkupakk ugye 400V egyenáramot jelent).
    Külön érdekesnek találom, hogy miként fogsz 2 hétig fűteni róla egy 220 nm-es családi házat, ami legalább 500 hasznos légköbméternek felel meg, így legalább 8 kW-os fűtőberendezés nélkül (s főleg szigetelés hiányában) csak temperálása lehetséges. A 8kW-al számolva a 40KWh kapacitású akku max. 5 óráig fog működni. Ha csak hőntartást számolok, és 2 kW teljesítményt veszek is max. 20 óráig elegendő energiát tároltam, ami nálam egy napra, de semmiképpen sem 2 hétre elegendő. Természetesen, ha csak világításra kell, akkor LED rendszerrel akár 1 hónapig is elég lehet, de ennél egyszerűbb és olcsóbb megoldás néhány tekerős lámpát, esetleg egy olajmécsest beszerezni. S tudom, van 12V-ról működő mosógép is, meg lehet 12V akkuhoz is párezerért 1 kW-os invertert kapni, de az csak szintén rövid, vészhelyzeti ellátásra elegendő. Egy aggregátort sem lehet folyamatosan működtetni, hiába vásárol valaki akár 8kW-os diesel aggregátort is…

    Az szépen és jól nyomon követhető a történetekből, hogy manapság igen sok embernek van komoly pénzügyi forrása, amiből szórakozásra és önmaga igényeinek kielégítésére bőségesen tud költeni. Ez egyben megnyugtató, mert amíg ez így lesz, nem kell tartani semmilyen válságtól!

    A klíma nem így fog megölni bennünket, hanem a hirtelen, semmiből történő megfutása fog utolérni egyszer, amelynek billenési pontjáról semmit sem tudunk, tehát igazán készülni sem lehet rá. Majd az ITER megtermeli az elektromos áramot, a szén-dioxid faló technológiák pedig eltüntetik a légkör felesleges üvegházhatást okozó gáz tartalmát… Csak kérdés, hogy a kettő közül melyiknek jön el előbb az ideje?

  14. 13. Horváth Csongor.

    Jaj de jó, hogy mondod.
    De eddig nem arról volt szó itt köztetek rettegök között, hogy még a pinceében sem lesz elviselhető a klíma. Tibor bá’ szerint meg egyenesen fölösleges bármit is tenni, mert mindmegsűlünk.
    Aztán erre fel idén olyan nyarunk volt mint ezelőtt 43 éve. És még a jégnek is volt pofája el nem olvadnia É-sarkon.
    Amióta hallottam az ELTE tanárát a Kossuth rádióban nyilatkozni, hogy annyi jég van Grönlandon (kb. 3 km vastag), hogy 2 ezer évig kell folyamatosan 23 foknak lennie, hogy elolvadjon, nem félek a felmelegedéstől (sajnos addig már bent volt a klíma:-(). És még nem beszéltünk a D-sarokról, ahol helyenként 5 km a kontinentális jég vastagsága.
    Tudod mit számít az ha elolvad az É-sarok tengereinek jege? Semmit, mert a légkőr hűtését főleg az a nagy jégkocka adja ami Grönlandon van és aminek akkor a tömege, hogy a kontinentális lemezeket mozgatja.

  15. 15: Kedves tanuló!
    Köszönöm / köszönjük, hogy ezt megosztottad velünk!
    Rendkívül sokat tanultam belőle!
    Éljen a magyar szabadság, éljen a Kossuth Rádió, és éljen a független, demokratikus magyar felsőoktatás is!

    De beszéld majd meg kérlek pl. a Karibitiben élő emberekkel is!
    https://femina.hu/terasz/kiribati/
    Hogyan is lehet valaki ennyire szűk látókörű… A magyarok nyilaitól, ments meg engem Uram!

    Tényleg… Tiborbá azt nem mondta még, hogy nem kellene folyton itt a magamfajta hülyék között lógni? A végén még téged is teljesen hülyének fognak nézni emiatt!

  16. 16. Horváth Csongor

    Ha nem vetted volna észre a klímahiszti épp úgy mint a vírus hiszti az új baloldal (neomarxisták, frankfurti iskola) vesszőparipája.
    Valamivel valami okból mindig rettegtetni akarják a jónépet. Biztos meg van az okuk rá.
    A femina pont egy ilyen újság, ami a Grétácskákhoz hasonló hasznos idiótákat tolja. Amit feltettél az egy olyan szűk rétegét érinti a globális populációnak, hogy említésre sem méltó (tudom minden élet számít és ha az anyukám lenne ott, akkor nem így beszélnék, bla, bla, bla.).

    Szar lehet nektek világvége váróknak, hogy már vagy húsz éve egyik világvége jóslatotok sem jön be.
    Tudom meglátjuk két hét múlva (vírus) vagy 5-10-20 év múlva (klíma)! Az már biztos!!! Kár, hogy sokan nem érjük meg ezt. Legalább olyan tudattal hajtjuk örök nyugalomra a fejünket, hogy már másnak is csak két hete, de legjobb esetben is 5-10-20 éve van hátra.

  17. 17: tanuló:
    Engedd meg kérlek, hogy ezt az újabb csodás hozzászólásodat most ne szedjem darabokra. Igazad van, tényleg nem néztem meg melyik hírportálról linkeltem, mert ebben az esetben ennek semmi jelentőségét nem láttam. Mint kiderült, számodra ez kulcsfontosságú egy ilyen leírás esetében is, tehát csatolok egy másik linket ugyanerről a témáról:
    http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=108353
    Így elképzelhető, hogy más megvilágításba kerül számodra???

    Tudom, nem tehetsz róla…, élj soká, boldogan és egészségben! De legyél olyan kedves, és amennyiben ezt a sok hülye világvégeváró, baloldali, sorosista, zsidóbérenc, ostoba, klímahisztiző, vírushisztiző kurafit velem az élen nem akarod tovább hallani, húzzál már el a jó büdös p…ba!
    (Mindenkitől elnézést kérek faragatlanságomért, de minden okot megadott erre a mai hozzászólásaival!)

  18. 18. H. Cs.
    Tiszteletben tarom kérésed!
    Kergesd tovább a nemlétező képzeteidet. Én biztos nem foglak Téged zavarni.
    Neked is jó egészséget.

  19. 19: tanuló:
    “Tiszteletben tarom kérésed!”
    – Köszönöm!

  20. Ha a tenger felsziní hőmérséklete emelkedik, akkor a párolgás fokozódik. Több felhő keletkezik amelyek árnyékolják a napsugárzást. A több felhőből több eső esik, amelyek megint csak hűtenek. Visszacsatolás.

  21. @13: Kedves Csongor, nem bírom ki, hogy ne reagáljak az általad leírtakra, amelyek nem minden tekintetben helyesek, persze az én szubjektív véleményem szerint. Például a klíma egyáltalán nem egy energia zabáló luxus flanc csupán, hanem a legkisebb költséggel telepíthető levegő, levegő hőszivattyú is, amellyel hatékonyan és olcsón lehet fűteni , és bónuszként hűteni is. Az enyémek 5,1 SCOP értékkel vannak megadva, ami azt jelenti, hogy az általad is említett kondenzációs kazánt messze megveri hatékonyságban ( a nappali áram kb. 2,7x drágább mint a gáz ), főként annak fényében, hogy az esetek többségében a felújítás alkalmával beszerelt új kazán a régi viszonyokra méretezett radiátorokkal egyáltalán nem működik kondenzációs üzemben, mert ehhez sajna mindent ki kellene dobni. Ja és lesz villany nyáron bőven, tehát a meleg ellen működhetnek a klímák a napelemekről, télen meg fűtünk fával. Amúgy én is egyetértek veled az alapvető dolgokban, csak én egy kicsit lassabb összeomlásra számítok ( pl. mint Venezuela ) s akkor bizony jól jöhet ,hogy van villany és így víz is a kútból, stb..

  22. 23: Gartai:
    A vízzel / kúttal kapcsolatban semmi kifogásom nem volt, ott egyetlen probléma az lehet, ha mindenki egyszerre saját kútból próbálja fedezni a vízellátását (locsolással együtt), mert akkor a talajvízkutak hamar használhatatlanná válhatnak.

    A kondenzkazánt én nem helyeztem előtérbe, ha ismét elolvasod, pont ezt írtam én is, hogy a gazdaságos kondenzüzemre csak speciális feltételek mellett képes, tehát nem hoz egy egyszerű kazáncsere a meglévő komfort mellett akkora megtérülést. Épp azt tanácsoltam, ha nem muszáj, nincs értelme csak gázkazánt cserélni, amennyiben egy 90% feletti hatásfokkal működő modern gázkazán dolgozik problémamentesen a háztartásban.

    A levegő – levegő hőszivattyúk fejlődésében igazat kell adnom, de ezeket továbbra is azt mondom -saját tapasztalatból-, hogy negatív hőmérséklet tartományban nem lehet hatékonyan és tartósan fűtésre használni. A fával történő fűtést, amíg van gáz én alapból elutasítom, ha minden macerát számításba veszünk vele, és átlagos háznak a paramétereit vesszük, a költsége közelít a gázfűtés jelenlegi költségszintjéhez. A füstről, levegőszennyezésről nem is beszélve…

    A levegő – víz hőszivattyú telepítésénél, amennyiben megigényled hozzá a H tarifát, teljes mértékben igazat adok felém jelzett kritikádnak, de annak telepítési költsége nagyságrendekkel meghaladja egy gázkazán telepítési költségét. Emiatt leginkább új otthonok kiépítésénél használják, mint extra megoldást.
    Egy normál 250E Ft-os hűtő – fűtő klíma esetén nehogy már fűteni akarj gazdaságosan, mert saját kényszerű tapasztalat alapján tudom bizonyítani, hogy nem lehetséges!
    (Radiátorcsere miatt kellett a klímát a tavalyi igencsak hidegnek bizonyult májusban 2 hétre beindítani, s a lakás felfűtésének felére több áramot pörgetett ki, mint amennyit gázáron a kazán fogyasztani szokott. Egyébként tényleg rendkívül jó hatásfokkal működött, például egy 2 kW-os hősugárzóhoz képest.)

  23. 13. Pillanatnyilag azzal számolok, hogy a faluban minden 5. házon van napelem. Minden 3.-on klíma kültéri egység lóg. Nyári estéken pár perces áramkimaradások vannak amikor az emberek hazaérnek egyszerre kapcsolják a klímákat és a lámpákat. Ha ez a helyzet romlik egy 35kWh szünetmentes táp, amire a használt leaf aksikat használni szeretném tökéletes. Akár néhány napos kimaradást is megold, ha romlana a helyzet. Lehet hogy csak önámítás és az ellátó rendszer nélkül nem fog működni hosszú távon, de jelen helyzetben számunkra nagyon alacsony rezsit fog jelenteni, és a pénzt amiből a rendszert kiépítem ingyen kapjuk és muszáj elkölteni, különben elveszik. Van egy 2000 nm-es kertünk, jövő évtől saját konyhakertet is kialakítunk. Idén érkeztünk a házba, még csak fűszer kertünk van, a és néhány dísznek telepített paradicsom, paprika. Illetve a gyümölcsös amit a házzal együtt kaptunk (Alma, cseresznye, meggy, szöllő). A klíma messze sokkal kevésbé környezetszennyező, mint egy fa-, vagy szénfűtés (Egyébként van a házban egy vegyes tüzelésű kazán is, a régi gázkazánon kívül, mely nem olyan jó hatásfokú, mint egy modern kondenzációs, de minimális a karbantartás igénye, azokban az évi maximum 2 hetes időszakokban, amikor -10 fok alatt van a hőmérséklet, bármelyiket használhatjuk kiegészítőnek) Nyári hűtés egy opció, nem fogjuk használni napi 24 órában az tuti, csak a tényleg brutál hőhullámokban szintén évi 1-2 hétre. Az egyensúly így áll be a teljes éves elszámolásra 0-ra. A földszint a ház tömege miatt gyakorlatilag nem igényel hűtést, az emelet melegszik túl, pedig a födém duplán szigetelt. Szintén pár napos kiesésekre jó a kút, a pince elég arra, hogy szezonálisan vásároljunk krumplit, hagymát, stb, vagy a saját termésünket tároljuk.

    24. Ha felfűteni akarsz, az baj. A lényeg a folyamatos szinten tartás, temperálás, a hőveszteség minimalizálása. Ha a falak melegek és szigeteltek, töredéke a fűtés a rendszeres felfűtésnek. Én most nem csinálom meg a szigetelést, a következő 5 éves tervben viszont benne van.

  24. 25: Drakonisz:
    “…a pénzt amiből a rendszert kiépítem ingyen kapjuk és muszáj elkölteni, különben elveszik.”
    – Így érthető, minden ok. Bolond lennél bent hagyni!
    Nem mondtam, hogy a klímát nem lehet fűtésre használni, azt állítottam, hogy jelenlegi árképzés mellett még nem gazdaságos a gázzal szemben (Paks2 is hozhat majd ebben fordulatot).
    – A célom nem az, hogy elkedvetlenítselek, sőt, minden lépés amit az ember meg tud tenni fontos lesz majd, tehát a szándék helyes, csak óva intem azokat, akik kizárólag ötletért/információért jönnek ide, hogy ezen a példán keresztül, megtérülés reményében ugyanilyen projektekbe fogjanak tisztánlátás nélkül. Mint kiderült, sokkal árnyaltabb a helyzet, mint azt az első leírás elárulta.
    – Ha tudsz olcsón selejtezett Leaf cellákat, akár magam is belefognék egy ilyen kísérletbe… Egyébként pedig sok sikert a megvalósításhoz!
    – S ami még fontos, mindig legyen “B terv” is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük