Tibor bá’ fordítása online
Genetikus vakcinák
Olyan vakcinák, amelyek egy vagy több gént használnak a korona vírus génjei közül.
Moderna – mRNS alapú vakcinát állít elő együtt működve a National Institudes of Health-intézménnyel. Észlelték, hogy a vakcinájuk megvédi a kísérleti majmokat a koronavírussal szemben. Márciusban volt az első kísérlet önkénteseken, ami ígéretes eredményt adott. A harmadik fázisú kísérletre július 27-én került sor. A végső kísérletben 30.000 önkéntes fog részt venni.
A német BioNTech cég együttműködik a Pfizer-rel és a kínai Fosum Pharma-céggel mRNS vakcina előállításában. Júliusban végezték el az I. II. fázisú teszteket. Ennek eredményeként az önkénesek T sejteket produkáltak. Néhány önkéntesnél tapasztaltak mellékhatást: alvás zavar, fájdalmas felkar. Július 27-én beindították a III. fázisú tesztelést 30.000 önkéntesen. Pfizer vállalta, hogy 2021 végére 1,3 milliárd dózist állít elő.
Imperial College London kifejlesztettek egy „önerősítő RNS vakcinát, ami vírus proteint állít elő az immunrendszer stimulálására. Az I. II. fázist Június 15-én indították be Morningside Ventures partnerükkel. A vakcinájuk hatékonyságát ez év végén fogják tudni megmondani.
Zydus Candila indiai vakcinagyártó létrehozott egy DNS bázisú vakcinát. Július 3-án bejelentették, hogy elkezdték a vizsgálatokat önkénteseken.
Az AnGes japán biotechnológiai vállalkozás bejelentette, hogy elkezdik a DNS alapú vakcinájuk tesztelését az Osaka University és Tkakara Bio partnerekkel.
A Kaliforniában székelő Arcturus Therapeutic és Duke-NUS Medical School (Szingapúr) partnerekkel kifejlesztettek egy mRNS vakcinát, ami erős immunreakciót váltott ki az állat kísérleteknél. Július 21-én elkezdtek az I. és II. fázisú teszteket.
Az amerikai Inovio bejelentette, hogy az I. fázissal készek DNS alapú vakcinájukkal, ahol mellékhatást nem észleltek. 36 önkéntes közül 34-nél találtak immunválaszt.
Márciusban a Trump adminisztráció sikertelenül megpróbálta Németországból Amerikába átcsábítani a CureVac kutató intézetet. A vállalkozás júniusban hajtotta végre az első tesztet mRNS vakcinájával. Állítják, hogy évente több millió dózist tudnak előállítani.
A koreai Genexine vállalkozás júniusban elkezdte tesztelni DNS bázisú vakcináját. Ősszel fognak bele a II. fázisú tesztelésbe.
Júniusban kínai kutatók az Academy of Military Medical Sciences, valamint az Abogen Biosciences, és Walvax Biotechnology fejlesztőknél jelezték, hogy beindítják az ország első biztonságos tesztjét mRNS alapú vakcinájukkal, ARCoV név alatt. Majmokkal végzett tesztelés jelzett védelem kialakulást.
A francia Sanofi gyógyszercég fejleszt mRNS vakcinát a Translate Bio partnerrel együtt. Június 23-án jelezték, hogy ősszel belevágnak az I. fázisú tesztelésbe.
Vírusos vektor vakcinák
Olyan vakcinák, amelyek vírust használnak fel, hogy koronavírus géneket szállítsanak a sejtekhez, immunválasz kikényszerítésére.
Az angol-svéd vállalkozás AstraZenexa és az Oxfordi Egyetem ChAdOx1 nevű csimpánz adenovírus alapú vakcinát fejlesztett ki. Majmokon végzett teszt jelezte, hogy a vakcina védelmet nyújt. Az I. és II. fázisú tesz bizonyította, hogy a vakcina biztonságos, nem okoz komoly mellékhatást. A vakcina jelenleg a III. fázisú tesztelés alatt áll. Vészhelyzetben októberre tudnak szállítani vakcinát. Teljes termelő kapacitásuk 2 milliárd dózis.
A kínai CanSino Biologics Ad5 névre elkeresztelt adenovírusra felépített vakcinát fejlesztett ki az ország biológiai intézményével az Academy of Military Medical Sciences-el. Májusban publikáltak ígéretes eredményeket az I. típusú teszteredményről. A júliusi jelentésükben közölték, hogy a II. fázisú tesztjük jelezte, hogy erős immunreakciót váltottak ki. Szokatlan módon a kínai katonai vezetés egy évre jóváhagyta a vakcinát, mint „különlegesen szükséges gyógyszert. Arról nem volt szó, hogy a vakcina beadása kötelező lesz-e, vagy csak tetszőleges a katonák részére.
Tíz évvel korábban kutatók a bosztoni Beth Israel Deaconess Medical Center-nél kifejlesztettek egy módszert, ami szerint vírusból készült vakcina, Adenovirus 26 (röviden Ad26) elnevezés alatt. A Johnson & Johnson Ebola és más betegségek ellen kifejlesztett egy vakcinát az Ad26-al, és most ugyanezt tették a koronavírus ellen. A vakcina majmoknál sikerrel vizsgázott. Júliusban beindították az I. II. fázisú teszteket. Szeptemberre tervezik a III. fázist. Jóváhagyás esetén 2021-ben az egy milliárd dózis termelését vállalják.
Az orosz Egészségügyi Minisztérium alá tartozó Gamaleya Research Institute júniusban belekezdett I. fázisú tesztelésébe, egy Covid-Vac Lyo elnevezésű vakcinába, ami két adenovirus: Ad25 és Ad26 kombinációja, melyek mindegyike koronavírus génből készült. Júliusban az orosz parlament felsőháza bejelentette, hogy az ország az év végén beindíthatja a vakcina gyártást.
A svéd Novartis génterápiára alapozott vakcina gyártásba kezd, amit a Massachusetts Eye and Ear Hospital fejlesztett ki. A vírust adenoval-összefüggőnek nevezik, ami a sejtekre koronavírus részeket szállít. Az I. fázisú tesztre 2020 végén kerülhet sor.
Az amerikai Merck Májusban bejelentette, hogy vakcinát fog előállítani vesicularis astomatitis vírusokból. Ezt a megközelítést sikeresen használták az Ebola ellen egyedül engedélyezett vakcinánál. A társaság partnere az IAVI, és 38 millió $ támogatást kaptak az amerikai államtól.
A Merck együttműködik a Themis Bioscience osztrák céggel, és egy másik vakcinát terveznek kifejleszteni, amihez a mumsz vírust akarják felhasználni, hogy gént vigyenek a beteg sejtjeibe.
A Vaxart vakcinája egy szájon át bevehető tabletta, amiben olyan adenovírus van, ami koronavírus géneket szállít. Az I. fázisú tesztelésre készülnek.
Protein bázisú vakcinák
Ezek a vakcinák a koronavírus fehérjéjét, vagy annak részét használják fel az immunrendszer beindítására.
Júliusban a kínai Anhui Zhifei Longcom vállalkozás elkezdte II. fázisú tesztelését egy olyan vakcinával kapcsolatban, amely vírus fehérjék és adjuvánsok olyan keveréke, ami stimulálja az immunrendszert. A vállalkozás partnere a Chinese Academy of Medical Sciences.
A Marylanden székelő Novavax kifejlesztett egy módszert, ami szerint fehérjéket kapcsol mikroszkopikus részecskékhez. Létrehoztak különböző betegségek elleni vakcinákat ezzel a módszerrel. Az influenza vakcinájuk III. fázisú tesztelése Márciusban volt. A Covid-19 elleni vakcinájukat májusban tesztelték. Siker esetén a vállalkozás 100 millió dózist állít elő amerikai felhasználásra, 2021 első negyedévére.
A Clover Biopharmaceuticals olyan vakcinát állított elő, amely koronavírustól származó fehérjét tartalmaz. A jobb hatásfok érdekében a vakcinában van a Dynavax amerikai és GSK angol vállalat által készített adjuváns is. Évente több 100 millió dózist tudnának előállítani.
Az ausztrál Vaxine vállalkozás előállít egy vakcinát, amiben vírus fehérje és adjuváns van. I. fázisú tesztelésüket Júliusban végezték el. A II. fázist szeptemberben indítják be.
A Philip Morris cigaretta vállalat által részben finanszírozott kanadai Medicage dohány bevonásával készít vakcinát. A vírus génjeit a dohánylevélre felviszik. A növény sejtjei fehérjét állítanak elő, ami utánozza a vírusokat. Júliusban beindítják az I. fázisú tesztelést növény alapú vakcinát adjuvánssal együtt Covid-19 ellen. Siker esetén Októberben folytatják a II. és III. fázissal.
Az ausztrál University of Queensland megváltoztatott vírus fehérjét plusz a CSL által előállított adjuvánst tartalmazó vakcinát tesztelt júliusban. Sikeres teszteléseket követően több 10 millió dózis gyártására képesek.
Egy másik dohány alapú vakcinát fejleszt ki a Kentucky BioProcessing, mint a British American Tobacco leányvállalata. A Nicptiana benthamiana nevű dohányt használják vírus fehérje kinyerésére. A vállalkozás ezzel a módszerrel már készített vakcinát az Ebola ellen. Az I. fázisú tesztelésre Júliusban került sor.
A 2002-es SARS járványt követően a Baylor College of Medicine kutatók elkezdtek kifejleszteni egy vakcinát a járvány megfékezésére. Sikeres munkálkodás ellenére a támogatásukat leállították. Most viszont, mivel a SARS és a Covid-19 között nagy hasonlóság van a kutatók leporolták a korábbi kutatásaikat és a Texas Children’s Hospital-al együtt folytatják a munkát.
Az University of Pittsburgh által kifejlesztett, PittCoVacc elnevezésű vakcina egy bőrtapaszban van, ahonnan bőrön át szívódik fel a páciensbe.
Az RNS vakcina mellett a Sanofi kifejleszt egy vírus fehérje alapú vakcinát is, amit egy rovar sejtjeiben növeszt, és kiegészít adjuvánssal. A vállalkozás klinikai tesztelést júliusban végezte. Munkájuk után az angol és az amerikai kormány is érdeklődik. A vállalkozás évi 600 millió dózis legyártására képes.
Egész vírust tartalmazó vakcinák
Legyengített vagy ínaktivált vírusokat tartalmazó vakcinák.
Miután kiderült, hogy ínaktivált vírus biztonságos, és immunválaszt vált ki, a kínai tulajdonban lévő Sinophar vállalkozás Júliusban III. fázisú tesztelést végzett az Egyesült Arab Emirátusban. Jelezték, hogy általános felhasználásra a vakcinájuk az év végére elkészül.
A kínai magán vállalkozás a Sinovac Biotech ínaktivált vakcinát tesztel Corona Vac néven. Júniusban bejelentették, hogy I. és II. fázisú tesztelést folytattak 743 önkéntesen. Nem találtak erős mellékhatást, immunválasz mellett. Júliusban indítják a III. fázist Brazíliában. Tervek szerint évi 100 millió dózis gyártásához építik az infrastruktúrát.
Az Institute of Medical Biology at the Chinese Academy of Medical Sciences korábban Polió és hepatitisz A ellen fejlesztettek ki vakcinát. Júniusban ínaktivált vírusos vakcina II. fázisú tesztelését kezdik.
Az Indián Council of Medical Research and the National Institute of Virology vállalkozással együttműködve a másik indiai vállalkozás a Biharat-al Covaxin néven ínaktivált koronavírussal készített vakcinát. Júliusban végezték el az I. és II. fázisú tesztet. Terveik szerint augusztus 15-re készek lesznek, de nem fogják rendelkezésre bocsátani 2021 előtt.
Július 18.-án az Észak Koreai State Commission of Science and Technology bejelentette, hogy elkezdték a klinikai tesztelést egy vakcinán, aminek alapja a koronavírus tüskéinek fehérjéje. Nehéz eldönteni a bejelentés igazságtartalmát egy elzárt diktatúrából. Állítólag állatokon már teszteltek, de adatokat nem közöltek. Ráadásul azt mondták, hogy a vizsgálatokat máshol kell elvégezniük, mert saját betegük nincs.
Átcsoportosított vakcinák
Olyan vakcinákról van szó, amelyeket más betegségre fejlesztetek ki, de most átcsoportosítják őket a Covid-19-hez.
A Bacillus Calmette-Guerin (BCG) vakcinát az 1900-as évek elején hozták létre tuberkulózis ellen. Az ausztrál Murdoch Children’s Research Institut III. fázisú tesztelést végez annak kiderítése végett, hogy a vakcina nem hoz-e létre mérsékelt védettséget.
A lista értékelése után semmi kétség, hogy ha biológiailag lehetséges, akkor az emberiség rövid időn belül rendelkezni fog vakcinával a Covid-19 ellen. Érdemes addig életben maradni, és betartani az előírásokat.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Kicsit zavaros a kép a fenti listát olvasva. Legalább harminc féle vakcina lesz kifejlesztve és legyártva. Ebből csak egy lesz a legtökéletesebb, leghatásosabb. Ki fogja azt eldönteni, hogy melyik az? Ki akarja és meri majd beadatni magának ezt a sok kutyulmányt?
Előre boritékolható, hogy minden cég a saját “csodaszerét” fogja sztárolni.
1. Hanyistók
A tűzoltásra a moslékosvödör is jó!
1 – Hanyistók:
Egy-két hónap alatt ki fog derülni, hogy melyik milyen hatásos. Aztán pedig további 6-10, hogy mennyi ideig tart a védettsége.
Tibor bá’, az orosz vakcináról van bővebb info?
4 – Fehérlábú gólya:
Az oroszok bejelentették, hogy a 2 komponenses vakcinájuk kész. Megvan a III. fázisú teszteredményük. Független szakértők most vizsgálják. Várhatóan 12-én lesz jóváhagyva és bejegyezve. Elsőre egészségügyi dolgozok és idős állampolgárok kapják.
6 Home defender
Kérlek, hogy pár szóval írd le, mit akartál ezzel a videóval megmutatni!
A bacillus thuringiensis toxinjainak a kristályszerkezetét? NEM.
Talán nézd meg a videót és kiderül.
Nekem nem volt türelmem végignézni, de nagyon rossz véleményem van a kezdeményezésről. A pasi kihangsúlyozza a szörnyű mellékhatásokat. Az I. II. és III. fázisú tesztek pont azért vannak, hogy ezekkel tisztába legyünk. Van egy bizonyos mennyiségű mellékhatás, amit el lehet fogadni. Valószínűleg az is igaz, hogy a vakcina csak kb. 3 hónapos védettséget ad. De nem tudhatjuk, hogy ismételt oltás mit eredményez. Ezen kívül létezik emlékező T-sejt. Vagyis el tűnnek az antitestek, de vírus támadás esetén az emlékező T sejtek gyorsan riaszthatnak. Végül is több mint 160 helyen tudósok, kutatók megfeszített munkáját nem lehet lesöpörni az asztalról úgy, ahogy ez a pasi teszi a Magyarok Világszövetsége székházában.
5.
Köszönöm!
Tibor bá’
„A lista értékelése után semmi kétség, hogy ha biológiailag lehetséges, akkor az emberiség rövid időn belül rendelkezni fog vakcinával a Covid-19 ellen. Érdemes addig életben maradni, és betartani az előírásokat.”
„Az egyetlen dolog, ami tény, hogy egy oltóanyag kifejlesztéséhez, kipróbálásához, először állatkísérletekre, majd embereken végzett teszteléséhez legalább 4-5 évre van szükség.
Amennyiben hamarabb és több évi kipróbálás nélkül eresztenek rá a társadalomra bármilyen oltóanyagot a BigPharma gyógyszergyárai vagy Bill Gates magánvállalkozásai az egyértelmű kockázatot jelenthet – ezt gondolom senki sem vitatja.”
A Floridai Egyetem biostatisztikusa, Natalie Dean megjegyezte ezzel kapcsolatosan:
Azt várjuk el az amerikaiaktól, hogy értsenek egyet a vakcinával és oltással még azelőtt, hogy az egyáltalán elkészült volna?”
A New York Timesnak nyilatkozva még azt is elmondta, hogy
Én magam vakcinakutató létemre is a bizonytalanok közé sorolnám magam és arra szavaznék, hogy ‘nem biztos, hogy beoltatnám’ magam vele.”
„Olyan bizonyító erejű dolog, mely a Covid-19 vakcinával kapcsolatban meggyőzne engem, vagy egyáltalán szeretteimnek javasolnám a beadását, JELENLEG NEM ÁLL RENDELKEZÉSRE!” – szögezte le egyértelműen a vakcinakutató.
https://www.alternativhirek.com/2020/08/az-oltasipari-lobbi-ellenere-az-emberek.html?fbclid=IwAR1FRzVW-7sMBcTyCjOSQMnap0sW_HjNCozMmidr9KpHJOCwzScw2z9a88w
Nem jár kártérítés:
A Big Pharma nem vonható felelősségre a Covid oltás mellékhatásaiért!
Az AstraZeneca egyike azon 25 gyógyszeripari cégnek, amelyek világszerte már tesztelik a Covid-oltást emberben, és több száz millió ember számára készítik elő az oltást.
Ez Nagy-Britannia legnagyobb gyógyszeripari vállalata, körülbelül 70 millió font értékű.
Már beszámoltak 12,6 milliárd dolláros nyereségről az elmúlt hat hónapban.
Az egészséges mérleg ellenére az AstraZeneca nem hajlandó felelősséget vállalni a „ígéretes” oltóanyag esetleges mellékhatásaiért.
Más szóval: a társaság teljes mértékben védett miden felelősségtől, bármilyen esetleges perből amely felmerülne olyan emberek által, akik az oltásuk miatt , súlyos vagy hosszú távú károsodást szenvednek.
Ruud Dobber, az AstraZeneca vezető igazgatója azt mondta a Reuters nek : „A megkötött szerződésekben kompenzációt kérünk. A legtöbb ország számára elfogadható, hogy ezt a kockázatot a vállára vállalja, mert ez „nemzeti érdekükben áll”.
Ahogyan az EU magas rangú tisztviselői elmondták a Reuters nek ezen a héten , ellentmondásban vannak a vakcinagyártókkal az ár, a fizetési ütemtervek és mindenekelőtt a felelősség tekintetében.
És nyilvánvalóan senki sem akarja vállalni a felelősséget.
„Dobber hozzátette: „Ez egy egyedülálló helyzet, amikor mi társaságként egyszerűen nem vállalhatjuk a kockázatot, ha… négy év alatt az oltásnak mellékhatásai vannak.
Bill Gates szerint a vakcinától valószínűleg a világon 700 000 ember sérülhet meg és felhívja a kormányokat, hogy vállalják ők a felelősséget, amelyek, úgy tűnik, valószínűleg nem lesznek nagyon hajlandók.
Vajon tényleg úgy gondolják, hogy ezt az egész mesét elhiszik az egész világon, különösen, ha azt mondják nekünk, hogy a vakcina nem fedez minket teljesen, és maszkokat kell viselnünk, távolságot kell tartanunk, és újra és újra mindent elölről?
Καμία αποζημίωση: Η Big Pharma ΔΕΝ θα λογοδοτήσει για παρενέργειες του εμβολίου Covid! – Η Γάτα