(3231) Sigmund Freud – Der Traum

Tibor bá’ fordítása online

 

Freud mégse elavult. A mai neurológusok igazolják néhány elavultnak vélt freudian elképzelés érvényességét.

Bár az utóbbi időben a pszichológia teljesen elfordult Freud-tól, valójában sokat köszönhet neki. 1939-ben bekövetkező halála után még sokáig ott lebegett szelleme a terápiás díványok felett. Tanítványai felhasználták pácienseik álmait, hogy felfedjék az elnyomott vágyakat és panaszokat, mert szerintük az álmok szimbólumai interpretációra várnak.

A freudian pszichoanalízis népszerűsége a múlt század hetvenes éveiben kezdett elhalványulni, mert az akadémikusok szerint Freud módszeréről kiderült, hogy szegényes és kizárólag a szexualitásra támaszkodik. Freud tiszteletének a csökkenése mellett olyan sikerorientált módszerek kezdtek előtérbe lépni, mint például a kognitív viselkedésterápia (CBT). Bár sokan gúnyosan kitiltották Freudot rendelőikből, azok, akik megtanulták a pszichodinamikus gyógyítást állítják, hogy Freud alaptételei a modern terápiának ma is legszilárdabb alapjait képezik. Sőt, állítják, hogy Freud elmélkedése a pszichével kapcsolatban ma helytállóbb, mint valaha.

­­Varol Donnelly a Northwestern Egyetem pszichoterápa alkalmazói szerint volt idő, amikor Freudot leszólták, senki se méltányolta munkásságát. Most azonban az agykutatás előrehaladása folytán könnyen feltárható, melyik Freud elképzelés állja meg a helyét a valóságban. Izgalmas kísérletek ezek, többek között azért, mert Freudot újra felfedezték.

Az álmok értelmezését először 1899-ben adták ki, amiben Freud megmagyarázza az álmokat, mint egy fajta vágy beteljesülést, a psziché próbálkozását, hogy kifejezze és megmagyarázza a vágyait és azokat a konfliktusokat, amelyeket az éber agy kirekeszt magából. A Freud követők szétválasztották a páciens lidérces álmait, az önmagába fordulástól, és azon személyektől és elképzelésektől, amelyek használhatóknak ítéltek. A tudatba mélyülés lehetővé teszi a szabad asszociálást, miközben a páciens szabadon, megzavarás nélkül fecseg az álmairól, hogy ki lehessen kaparni az elnyomott megéléseket.

A pszichoanalízis azonban a modern kutatások korában becsődölt, mert nem tudott megfelelni a szigorú tudományosságnak. Nem tudott produkálni bizonyítékokat, illetve a tesztelés rendkívül nehéznek bizonyult. Az 1980-as években színre lépő pszichotikus gyógyszerek, és a beszélgető terápia visszahúzódása elősegítette a CBT előretörését, talán mert ezekhez nem volt szükség hetente három alkalommal érzelmi kotorászásokat végezni.

A XXI. Századra a dolgok megváltoztak. 2007-ben a New York Times lehozott egy felmérést, ami szerint bár a pszichoanalízis az irodalomban, filmekben, és a közbeszédben jelen van, az egyetemeken és a tankönyvekben már meghalt. Azonban Freudot nem mindenki temette el. Maradtak még idősebb Freudiánusok, akik nem voltak hajlandók lemondani azokról a pszichiátriai elvekről, amelyekre évtizedeken át támaszkodtak. Ezek a pszichológusok őszintén megmagyarázzák pácienseiknek, hogy szexuális álmaik partnerei valójában az édesanyjuk. Természetesen olyanok is vannak, akik a pszichoanalízis egy modernebb változatát alkalmazzák, kiiktatva olyan idejét múlta koncepciókat, mint az Ödipusz komplexus és a péniszirigység. Alkalmazzák még az álmok kiértékelését, de nem tartják az egyetlen lehetőségnek a tudatalatti feltárására. Ezek a pszichológusok a neurológusoktól várják a korábban nem létező bizonyítékok pótlását, ami Freud elméletét alátámasztanák. Mára azonban az álmok analizálása mellé felzárkózott az öntudat és az érzelmek vizsgálata, ami nem várat magára.

A neurológusok miként igazolhatják az emberi elme Freudi modelljét? Például a kutatók megkérik a vizsgált személyt, hogy szagoljon meg valamit, mondjuk egy ismert vadvirágot. Ezt követve funkcionális mágneses rezonancia leképezéssel (fMRI) megnézik, hogy az agy aktivitása megváltozott-e? Ha most az érzelmekért felelős agyterületen megváltozik az aktivitás, akkor feltételezhető, hogy az illathoz bizonyos nosztalgia tartozik, még akkor is, ha a tudat előtt ez ismeretlen. Freud természetesen nem láthatta az agy fMRI aktivitását, de a stimulálásra észlelte a páciens zsigeri reakcióját. Pácienseihez véget nem érő módon beszélt, és olyan kérdéseket tett fel, amik felkavarták a lappangó érzelmeket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Freudi módszer visszatér, mert a kognitív és finnyásabb terapeuták igen szkeptikusak.

Ahhoz, hogy Freud visszatérhessen, szükség lenne az elavult nézetek újfent támogatására, például Freud (már nevetségessé tett) elképzelését a pszichoszexuális fejlődés gyermekkori állapotával, valamint megingathatatlan hitét az árulkodó álom interpretációjával kapcsolatban. Ennek ellenére Freudnak jó néhány dologban igaza van, például az alaposan kitárgyalt álomnak valóban van értékelhető jelentősége. Ugyanis a depresszióban szenvedő betegeknek depresszív álmaik vannak, nem lenne célszerű ezek kikerülése.

Összegezve, Freud mint úttörő felbecsülhetetlen mértékben fektette le a pszichológia alapjait. Az pedig természetes, hogy a ma praktizáló pszichológusok másképp gondolkoznak, mint 100 évvel ezelőtt Freud gondolkozott, de ebben nincs semmi rendkívüli, mivel a mai fizikusok se úgy gondolkoznak, mint 100 évvel ezelőtt Einstein gondolkodott.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

3 gondolat erről: „(3231) Sigmund Freud – Der Traum

  1. Szép összefoglaló, Tibor bá. Még eszembe jutott valami Freud-ról.

    Úgy tudom, hogy a páciensei jelentős részét tették ki a “hisztériás” nők. Akikről kiderült, hogy szexuálisan bántalmazták őket. Eleinte úgy kezelte őket, hogy hitelt adott nekik, voltak is sikerek.

    De aztán egy ponton felmérte, hogy ha ez mind igaz, akkor nagyon komoly baj van, mert a társadalomban nagyon durván elterjedt a nemi erőszak, családon belül is, és a legfelsőbb társadalmi osztályokban is. Abban talán még igaza is volt, hogy egyedül nem lett volna ereje megküzdeni ezzel a szörnyűséggel, de abban már nem érthetek vele egyet, hogy a könnyebb utat választotta és elárulta a pácienseit. Elkezdte megmagyarázni, hogy azok a dolgok nem is történtek meg a nőkkel, csak a szexuális fantáziáikat vetítik ki.

    Innen jött az ödipusz-komplexus elmélete, meg hogy mindent a gyerekkori szexualitásra vezet vissza. Nem csoda, ha ezt a részt már nem tudja használni a tudomány.

  2. Három nagy veszteséget , csapást kellett elszenvednie az emberiség nárcisztikus hiúságnak.
    Az egyik az volt amikor kiderült nem a föld a világ közepe.
    A másik, hogy bizonyítást nyert,hogy az ember ősei majomhoz hasonló állatok voltak.
    A harmadik, hogy még a saját tudata sincsen korlátlan ellenőrzése alatt.
    Ezen utóbbi tudásunk Dr Sigmund Freud kutatásainak eredménye, aki felfedezte a tudattalant.
    A személyiség tagadhatatlanul létező rejtett részét, amely a legváratlanabb pillanatokban avatkozhat be az emberi magatartásba.
    Nem tudom akad e aki vitatja, hogy minden idők egyik legjelentősebb pszichológusa.
    Az emberi szexualitást kimentette a prüdéria “elfojtásából ” és az őt megillető méltó helyére tette.
    Megalkotta neurózisok gyógyító terápiáját a pszichoanalizist.
    Rámutatott, hogy az elfojtott trauma,elfelejtett rossz élmény , tartósan megbetegítő, neurotizáló hatású lehet.
    Megfelelő türelemmel és technikával azonban vissza lehet emlékezni rá és ettől rendszerint bekövetkezik a végleges gyógyulás.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .