(3221) Hét végi múlt látogatás

EGY KOLOZSVÁRI VASÁRNAP TÖRTÉNETE A DUALIZMUS KORÁBÓL

Átvéve a: https://www.erdely.ma/ hírlevéltől

 

eddigiekhez képest valamivel jobban megismerheti a „boldog békeidők” Kolozsvárját.

235

Nagy napra virradt Kolozsvár. A szombati hírlapok szerint ma a város két különböző pontján is vásárt tartanak, a piarista templomban egy híres lipcsei zeneművész előadását mutatják be, Pferschy éttermében újfajta sörök kóstolhatók, kora délután egy izgalmasnak ígérkező futballmérkőzésre kerül sor, este pedig a Nemzeti Színházban a Bánk bánt játsszák

66

Egyelőre azonban még csak pár utcaseprő és néhány koránkelő lézeng Kolozsvár utcáin

287

És természetesen a postás is talpon, hogy időben kihordhassa a frissen nyomtatott Magyar Polgár és Ellenzék vasárnapi lapszámait. Vajon ezúttal milyen pikáns hírekkel fogják borzolni a kedélyeket?

271

A postásnál és az utcaseprőknél is korábban keltek Kolozsvár őstermelői, a hóstáti földművelők, akik áruikkal megrakodva elindultak a vasárnapi piacra

323

A legkorábban érkezők már kipakolták portékáikat és türelmesen várják, hogy felébredjen a város. Addig azonban bőven akad idő elbeszélni a hét legizgalmasabb eseményeit

6

Ezalatt a Deák Ferenc utcában szintén nagy a készülődés. Ma itt is vásárt tartanak

200

Befutott a 8 órási vonat, megjöttek a kalotaszegi asszonyok. Mint mindig, most is a legtarkább, legszínesebb ruháikban pompáznak

327

Más falvakból is folyamatosan érkeznek a jó vásárban reménykedő parasztok

324

Még kilencet sem ütött az óra, de már nagy a nyüzsgés a Széchényi téri piacon

175

A két piacot összekötő Wesselényi utca egyre zajosabb és forgalmasabb. Kovács József épp időben nyitotta boltját, Pap Ernő azonban nem érzi jól magát, puffadás kínozza, ezért úgy döntött, hogy ma otthon marad

IMG_0016

A kényesebb igényű polgárság nem kedveli a zsúfolt vasárnapi piacokat, inkább Lakatos József bécsi és párizsi termékeket kínáló áruházában költekezik

120

Időközben kinyitottak a főtér elegáns éttermei és cukrászdái

115

Fess pincérek várják a vásárlástól kimerült és megéhezett vendégeket

98

Pferschy makulátlan tisztaságú és trópusi növényekkel díszített éttermét főleg a sörimádóknak ajánlják. Állítólag a városban csak itt kapni igazi Pilsner sört

21

Sokan a délelőtti evés-ivás helyett a Piarista templom vasárnapi miséjét választják. Úgy hírlik, hogy a mise után egy híres lipcsei orgonaművész előadását fogják bemutatni

Egy kolozsvári vasárnap története a dualizmus korából

A Szent-Mihály templom gyülekezetét nem izgatja különösebben a lipcsei “muzsikus”, ők továbbra is kitartanak a kevésbé szabadelvű öreg plébánosuk mellett

181

A nagy-utcai reformátusoknak sejtelme sincs, hogy milyen versengés zajlik a két katolikus gyülekezet között. Őket jobban aggasztja a Farkas utcai református templom töretlen népszerűsége

19

Habár egyelőre úgy tűnik, hogy nem sokan tolonganak a Farkas utcai templom előtt

259

Kolozsvár unitárius gyülekezete ma nem tart istentiszteletet, helyette a kórházban lábadozó betegek számára visznek friss, a Széchenyi téri piacról vásárolt gyümölcsöt

207.

Az öreg neológ rabbi már kora hajnal óta a tórát tanulmányozza. Ortodox kollégájáról azonban semmi hír

197

Míg a felnőttek a piacon, a vendéglőkben vagy épp a templomok padsorai között töltik a délelőttjüket, addig a város legifjabb generációja felméri a terepet, hogy melyik szomszéd cseresznyefáját lehetne a legkisebb kockázat mellett megdézsmálni

29

Az “úri” közönség miután megebédelt valamelyik elegáns főtéri étterem teraszán, kisebb csoportokba verődve elindul a városi sporttelep irányába és közben hangosan skandálja: Hajrá KAC! Vesszen Pest!

276

Sajnos a Kolozsvári Atlétikai Club vesztett. A Budapesti Postás 19 alkalommal talált be, míg a KAC csapatának mindössze egyszer sikerült megzörgetni a postások hálóját

304

Sebaj, a vereséget könnyen feledteti a sporttelep melletti kioszk epres ízű fagylaltja. Cede József külföldön tanulta, hogyan kell tökéletes epres fagyit készíteni

100

Közben esteledik. Az egész napot piacozással töltő környékbeli parasztok, termelők lassan elindulnak hazafelé, hogy még sötétedés előtt megetessék a disznókat, tyúkokat

IMG_0012

Sajnos nem minden kolozsvárinak telik egyformán a vasárnapja. A Sáncalja nyomortelepének lakói ekkortájt kezdenek előmerészkedni, hogy felkutassák a pár száz méterre lévő kiürült Széchenyi téri piacot, hátha találnak valami hasznosíthatót

282

A polgárság vasárnapja másképp folytatódik. Miután befejezték az epres ízű fagyijukat, a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz vonultak. Az est fénypontja a visszatérő Jászai Mari, aki újra Gertrudis szerepében fog játszani

143

A színház késő estig tartott, ezért sokan kocsist fogadnak és azzal szállíttatják magukat haza

123

Ám nem mindenki vágyik az otthon melegére. Egy nagyobb társaság a New York kávéház felé veszi az irányt. Megvacsoráznak, megvitatják, hogy a KAC balhátvédjét ideje lenne nyugdíjaztatni, egy kicsit dicsérik Jászai Mari színészi tehetségét, majd hajnalig isznak és kártyáznak

40

Mindeközben a dohánygyár vasárnapi műszakjában dolgozó munkások, mit sem sejtve, hogy mi zajlik Kolozsvár központjában, tovább robotolnak… a termelés nem állhat le

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

22 gondolat erről: „(3221) Hét végi múlt látogatás

  1. Elsüllyedt, már legalább egy évszázadnyi mélységben nyugszik az idők tengere mélyén.
    Nyugodj békében, te réges-régi, letünt világ.,
    Magaddal vitted az emberi társadalom évezredes, sziklaszilárdnak hitt értékeit-alapjait, mint erkölcs, becsület, tisztesség, meg hasonló öreg kacatok…

  2. 1 – bálint:
    Amit írtál, az nem csak Kolozsvárra vonatkozik, amiről a kizárólag gombok nyomogatásához értő mai ifjúságnak fogalma sincs.

  3. Érdekes volt, nagyon tetszett ez a múltidéző képzeletbeli séta ! Köszönet !

  4. 2.Tibor bá
    3. n/a
    Nem csak a régi Kolozsvár fogott meg, és nem a nosztalgia.Habár a közhiedelem szerint a nosztalgia hajlamos megszépiteni az évtizedes emlékeket, én egy pillanatig sem felejtem az akkori nehéz idők nehéz, küzdelmes hétköznapjait, amde mégis, csakis és mindezek ellenére vallom, hogy annak a világnak megvolt az ő ize-zamata TÁRSADALMILAG, mert más volt, yeljesen és elmagyarázhatatlanul más volt az atmoszféra.Ezt NEM LEHET szavakkal körülirni, erröl nem lehet beszámólót tartani azoknak, akik nem éltek abban a régi világban.
    Avagy megpróbáltad elmagyarázni egy jófajta magyaros gulyásleves izét egy eszkimónak?

  5. Szuper a poszt!

    Mivel (balint) tényleg nem tudhatjuk milyen volt a régi Kolozsvár, így segíthet nekünk elképzelni, ha megismerni nem is lehetséges.

    Érdekesek a képek! Köszönöm!

  6. Jól sikerült válogatás. Az összekötő szövegeket olvasva olyan volt, mint egy diafilm. Megszakad az ember szíve, hogy ez az ékszerdoboz város is a bocskorosok martaléka lett. Ilyen gyönyörű épületeket és várost csak egy nagy múltú kultúrnép tudott építeni. Abban az időben még egy magtár is jobban nézett ki mint egy mostanság épített bármilyen épület. Eltűnt a hit, eltűnt a szív és a lélek a mostani épületek tervezőiből és kivitelezőiből is. Ha valami szépet akar látni az ember, akkor csak a régmúlt marad. Szomorú!

  7. Az életstílus, a közgondlkodás, a világnézet. Egy életen át tartó kemény munka, és az arisztokrácia ma emberéhez hasonló léhasága. A szép múltidéző képeken túl kiegészül egy élménybeszámoló gondolatsorral, ténylegesen átélhetjük pár perc alatt a múlt egy napját. Szép munka, köszönöm!

    Jól nyomon követhető, hogy míg -e letűnt kor embere tökéletesen elvolt saját közösségében, nem vágyott messze utazásokra, tengerparti álomszállodákba, vagy az állandó mozgásra a k. autójával, cserébe az idővel nem kellett folyamatosan versenyt futnia, ami megmérgezi a jelen emberének életét.

    A múlt már csak ilyen, jó merengeni rajta!
    Viszont az sokkal riasztóbb, hogy míg ők a korlátlan lehetőségek jövője felé tekinthettek, ma szinte félelmetesnek tűnik a jövő. Ez sztem. sokkal nagyobb gond, mint az, hogy a múltunk szép lassan elhagy bennünket.

  8. Legutóbbi élményem Kolozsváron: sétáltunk az utcán és egy vénasszony pofázott, hogy ne beszéljünk magyarul. Ha felrúgtam volna, az is nekem lett volna szégyen… Szóval a vadak lejöttek a hegyekből és otthon érzik magukat.

  9. 9: Ezen ne csodálkozz, kb. 9 éve a cenzusnál a lakosság 15,2% -a volt magyar nemzetiségű Kolozsváron, ez azóta csak tovább csökkent kb. 2-3% -al, ha a korábbi tendenciákból indulunk ki, hogy 10 éves időtávban hogyan változott az etnikai összetétele a városnak.

  10. 9-10:
    Erről ez jutott eszembe:

    “Egyszer a románok nagy ásatásba kezdtek, hogy hátha találnak valamit, ami igazolja, hogy ők már a római-korban is ott voltak. A szorgos munka meghozta gyümölcsét, találtak egy régi nagy kőtáblát a következő felirattal:
    Ave Cezar Vavan
    Megörülnek, hiszen kezükben a bizonyíték, így már nem érheti szó a ház elejét, csak a -vavan- szót nem értették, de a többi egyértelműen igazolja, hogy római kori.
    A hiányzó részt majd a tudósok kitalálják, addig is a bukaresti nemzeti múzeumban a helye. Jöttek is a látogatók, ám egyszer csak a sokaság arra figyel fel, hogy egy székely paraszt iszonyatosan röhög. Oda is súgja neki a múzeumőr:
    – No, te székely! Ne nevess ilyen hangosan, mert elvisz a Sekuritate!
    De a székely csak nevet, és nem bírja abbahagyni…
    Be is viszik kihallgatásra és kérdezik, min nevet ennyire?
    – Hát, csak azon -mondja a székely-, hogy nem az van oda írva: Ave Cezar Vavan, hanem az, hogy: A Véce Zárva Van!.” 🙂

  11. Kolozsváron nekem az tűnt fel, hogy az utcán magyar szót nem lehetett hallani, szemben a székelyföldi városokkal, ahol viszont csak magyar szó volt az utcákon is.
    Viszont azért Kolozsváron bementem egy étterembe felvilágosításért, ahol első kérdésem az volt, hogy “Beszél itt valaki magyarul?” Amire a közelben álló fiatalember színtiszta magyarsággal válaszolta, hogy természetesen, én is és a kollégáim is.
    Szóval a látszat még a valóságnál is rosszabb.
    Feltehetően itt már a magyarok többsége is románul beszél nyilvános helyen, és a magyart legfeljebb otthon használja, meg szükség esetén…

  12. Nem sokon múlt, hogy ma akár Debrecen is ilyen ősi román város legyen. Ahogy Nagyváradnak már nem volt szerencséje.

  13. 12 – hubab:
    Én is voltam kolozsvári vendéglőben, és egy pincér jelentkezett, de hozzátette, hogy halkan beszéljünk. – Sorban álltam egy önkiszolgáló étteremben. Előttem ketten magyarul beszéltek. Aztán, amikor rájuk került a sor, magyarul is kértek, nagy örömömre, mert én is kérhetem magyarul. A kiszolgáló egyáltalán nem csodálkozott, pedig nyilván nem ismert.

  14. Az amerikai álom vége, vagy mi áll mögötte? Itéljétek meg a video megtekintése után.
    Ne ijedjetek meg a hosszúsága miatt, vasárnap van, ráérünk, gondolom. Viszonylag egyszerü, hétköznapi angol, majd mindenki megértheti. Feccöljétek bele ezt az órácskát, megéri.Miért hozom ezt a poszt alá? Szemléltetni a szavakkal nem magyarázható különbséget az én, illetve a mai világ között.Akkor is volt nyomor, de nem ilyen TÁRSADALMILAG elfogadott, orditó nyomor.Sokat nyomorogtunk, de igy és nem ennyien!

  15. Szép békeidők.
    Ez az időszak amikor egyensúlyban-arányban volt a földi populáció a nyersanyag/energia fedezettel.

    Minden természeti jelenség/tünemény az egyensúlyi állapot felé törekszik, az ember sem lehet kivétel. Korrekció várható.
    A természetben ez a folyamat a természetes szelekcióval zajló verseny, mely meghatározza az egyedek számát, a terület eltartóképességéhez igazítva.

    De hogy miért nem szabályozódott le eddig?
    – Az ember az ösztöneit félretéve remélt.
    Pedig rég tudjuk:
    A remény a legrosszabb gonosz, mert elnyújtja az emberek szenvedését.
    Friedrich Nietzsche

  16. Tibor bátyám, elmeséled-e, mikor volt az az ominózus összesúgós kolozsvári látogatásod? 😉 Már, csak a miheztartás végett… 😀
    Itt hagyom most új földim filmecskéjét… Kolozsváron, kokárdában, magyarul menyen kenyeret vásárolni… 😀 😛
    A KuKKeRpontró rég megdeglett már, emiatt a film kb. 2010-es lehet… 😐
    Nándika amúgy filmrendezőnek tanult – pont Kolozsvárott… 😉 Jó szórakozást! 🙂
    https://youtu.be/gztMgueG47w

  17. 17 – Zapverho:
    A vendéglő eset a 80-as években volt, amikor az önkiszolgáló boltban az egy kiló cukor mellé kellett vennem sós halat is. De voltunk a rendszerváltás után is. Marosvásárhelyen a pénzváltóban a nő azt mondta “nem ért magyar”.Majd, amikor angolul kértem, azt mondta ékes magyar nyelven, “akkor most mit akar?” helyi barátommal Brassóban elmentünk kora reggel egy pékségbe kenyeret venni. Volt egy kisebb sor, 8-10 ember előttünk.Mi halkan beszélgettünk, mire valaki fennhangon mondott valamit, amire a barátom fennhangon válaszolt. Kérdeztem mit mondott? Azt modta, ha román kenyeret akarsz enni, akkor beszélj románul. És mit válaszoltál? Hogy nem tudsz románul, de van román pénzed. Akarsz még olvasni ilyeneket, mert elég sokszor voltam Erdélyben. Kolozsvárott osztogattam “István a király” kazettákat a magyar srácoknak. Amikor IBUSZ körutazáson voltam, még Kádár alatt. A busz utasait megtanítottam a székely himnuszra. Tudod: Ki tudja merre, merre visz a végzet…Pedig Budapesten születtem. Igaz, kisiskolásként még azt tanultam, hogy nem, nem soha! Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország.

  18. Köszönöm szépen az infót! 😉

    Csak annyit fűznék mindezekhez hozzá még, hogy azóta elég sok víz lefolyt biza mind a Dunán, mind pedig itt az Olton… 😀
    Van ami(k) nagyon megváltoztak és van(nak) ami(k) nem… 😐

  19. 17 zapverho
    Akkor nekem úgy látszik szerencsém volt a hely kiválasztásával, és ez kb. három éve volt, igaz nem kenyérboltban, hanem valamiféle étteremben.
    De egyébként csodák nincsenek, ha igaz, hogy ma Kolozsváron (vagy Kolozsvárott?) a magyarok aránya már csak 15 % körül van, akkor nagy a valószínűsége, hogy egy random kiválasztott ember nem tud magyarul… 🙁

  20. 21 – hubab:
    Nem csak a magyarok tudnak magyarul. Nálam dolgozott szín román, és elég jól tudott magyarul (csak a szókincse volt szegényes). Kérdésemre azt mondta, hogy gyerek korában magyar szomszédok voltak, együtt játszhattak, és megtanult magyarul magyar fiúktól. Arad környékén találkoztam nagyon öreg román nővel akit a pap úgy hívott elő, hogy mondja el nekünk a templom történetét. Kérdésemre miért tud gyakorlatilag tökéletesen magyarul, azt válaszolta, hogy ő még magyar iskolába járt 1920 előtt. A templomról annyit, hogy 1920 után építették terjeszkedési célból.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .