(3155) Egy apró kis hiba a kapitalizmussal

Tibor bá’ online

 

A koronavírus után valószínűleg marad a globális kapitalizmus.

Ami most a világgazdaságban történik, azért meglepő, mert az emberiségnek gyenge a memóriája. Nem kell meglepődni, ez nem egy új fejlemény. A budapesti közgazdasági egyetemnek évtizedeken keresztül Marx Károly volt a névadója. Aztán a rendszerváltás után az újonnan hatalomhoz jutottak úgy gondolták, hogy a marxizmus egy diktatórikus baklövés, és Marxot gyorsan megfosztották a trónjától. Nem kellett volna, mert ő volt az első, aki megállapította (legalább is tudtom szerint), amit 100 évvel később John Maynard Keynes megerősített, és újabban külföldre szakadt hazánkfia, Soros György is pálcát tört felette. Vagyis, hogy a kapitalizmus, mint gazdasági rendszer, nem stabil.

Semmi kétség afelől, hogy a kapitalizmus kegyetlenül produktív, mert az emberi kapzsiságra, önzésre épül, de hatalmas belső ellentmondásai vannak. Ezért gondolta Marx, hogy el fogja magát pusztítani, ami után egy jobb világ jöhet el. Keynes angol közgazdász (nem is akármilyen) a kapitalizmust olyan problémának tekintette, amelyik el fogja pusztítani a világot. A háború után (1945) ő találta ki a jóléti államot abból a célból, hogy a létező kapitalizmust megmentse önmagától. Szerinte a bankok működését szabályozni kell, hogy a tőkespekulánsok ne tudják tönkretenni a gazdaságot. A szakszervezetek működését bátorítani kell, hogy a dolgozók fenn tudják tartani a státusz quot, és sakkban tarthassák a politikusokat. A gazdagoknak bele kell nyugodni adóztatásukba, végül is jobb a szegények száját betömni, mit kivárni, hogy a lámpavasra húzzák őket.

Nevezzük ezt egy ki nem mondott, meg nem fogalmazott egyezségnek, amit a nagy gazdasági világválság, a II. világháború és a szovjet ideológiai terjeszkedése váltott ki. És láss csodát, ez az egyezség elég szépen tartotta magát, de egy percre se tudta megszüntetni a világgazdaságba rejtőző ellentmondásokat. Idővel újabb gazdasági hatalmak léptek elő. Azok a külföldi befektetések, amelyek lehetővé tették Amerika háború utáni prosperálását, követendő példát mutattak először Nyugat Németországnak és Japánnak, az ázsiai kis tigriseknek, majd az Európai Uniónak és végül Kínának és Indiának.

Csakhogy a jól szervezett munkavállalók az iparosodott Nyugaton a termelékenység növekedését meghaladó mértékű fizetésemeléseket értek el. Ennek volt következménye az infláció beindulása a 70-es években. Ellensúlyként a munkaadók vendégmunkások után néztek és a termeléseket kezdték áthelyezni olyan országokba, ahol a munkabér lényegesen alacsonyabb volt. A kialakult munkanélküliség ellen a sztrájk nem a megfelelő fegyver.

A jóléti állam ellen elsőnek Margaret Thatcher lépett fel, akinek sikerült a rendkívülien jól megszervezett angol bányászokat betörni, igaz közel egy évig tartó sztrájk árán. Példáját az USA-ban Reagan követte, aki a sztrájkoló légi irányítókat egyszerűen kirúgta. A cél a társadalmon belüli erőviszonyok átbillentése volt. Reagan (Orbánhoz hasonlóan) csökkentette a gazdagok adóztatását, arra a hazugságra építve, hogy a gazdagok zsebében hagyott pénzből munkahelyteremtő beruházás születik. Thatcher egyszerűen megnyirbáltra a munkavállalók fizetését. Ezeknek következtében a gazdag gazdagabb, a szegény szegényebb lett.

Ezzel azonban az oligarchák étvágya nem enyhült, ellenkezőleg, most jött csak meg igazán. Az egész világ kizsákmányolásához (a kifejezés nem véletlenül ismerős, de most egy kicsit másként cseng) egy gondosan kidolgozott stratégia kellett, ami egyenlő volt az ismert kapitalizmus megbuktatásával. Az első lépést a nagy bukás felé Nixon tette meg, amikor 1971-ben felrúgta a bretton-woodsi megállapodást, aminek lényeg az volt, hogy kérésre az USA az általa kibocsátott 35 dollárt 1 uncia (kb. 31 g) aranyra vált át. Az „USA $ = arany” alapján a dollár a világ tartalék valutájává vált. Az országok nemzeti bankjai arany helyett dollár tartalékokat halmoztak fel (az amerikai aranyat, mintegy 8000 tonnát, Fort Knox-ban tárolják). 1971 után ezek gyakorlatilag értéktelen papírosokká váltak, úgynevezett „fiat money” lett belőlük, aminek értéke mindössze az volt, hogy mindenki elfogadta. Ez a húzás sikeresen tartotta fenn azt a bizonyos „amerikai életformát”, hiszen az egész világról javakat szereztek, szolgáltatásokat vettek igénybe és cserébe egy zöld színnel nyomtatott papírt adtak. Az egész világ jegybankjai teli voltak fedezett nélküli dollár milliárdokkal. Ezt nyugodtan nevezhetjük a világgazdaság 22-es csapdájának, mert a rendszer megbuktatására senki se mert lépéseket tenni, hiszen a dollár bukása egyértelműen vesztességet jelentene minden jegybanknak.

A második nagy húzás a roosevelti „New Deal” lényegének, a bankok, pénzintézetek szigorú szabályozásának a megszüntetése volt, amit eufemisztikusan „deregulációnak” neveztek el. Parasztosan szólva, a bankoknak mindent szabad lett tenni. Például saját tőkéjük akár harmincszorosát is kikölcsönözhették, a helyhiány miatt most nem részletezett speciális technikákkal.

Az első áldozatok az amerikai „takarékpénztárak” voltak a 80-as években, de ezeket a kormány megmentette. Viszont a befektetési alapokkal foglalkozó pénzintézetek, a biztosítótársaságok, és befektető mogulok fúziónáltak, amint a kölcsönök kihelyezése elől elgördültek az akadályok.

Az utolsó lökést a FED (amerikai jegybank) irányadó kamatlábának 1 százalékra csökkentése adta meg. Ez a neokonzervatív ötlet megtette a gazdasági hatását, amihez párosult annak deklarálása, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak kivételezett joga a nemzetközi törvények ignorálása. Így aztán üzleti érdektől hajtva, teljesen jogtalanul megtámadták Irakot, aminek árát természetesen az egész világgal fizettetik meg kétes értékű, amerikai államkötvények eladásával.

Miközben a deregulált befektetési bankok fedezet nélkül ontották a jelzáloghiteleket, csak a fedezetnek felkínált vagyontárgy értéke meg se közelítette a tartozást. A financiális trükkök száma folyamatosan nőtt: derivatives, hedge funds, collateralized debt obligation. Kifejezések, amik mind azt takarták, hogy picike töke befektetéssel hatalmas hasznot lehet húzni (elképesztő kockázat felvállalása mellett – amit természetesen elhallgattak). Pontosan azt csinálták, mint 1929 előtt. Ez a séma ragyogóan működik mind addig, amíg az árak kizárólag felfelé mennek. Kölcsönpénzből bármit megvettek abban a reményben, hogy amit vettek, annak az ára felfelé megy. De amint a trend megfordul, a fedezett elégtelenné válik.

Ahogy a kíváncsiság megöli a macskát (angol közmondás) ugyanúgy öli meg az ismert kapitalizmust a kapzsiság. Az amerikai kongresszus megszavazta, hogy megmentsék a csődbe jutott bankokat, pénzintézeteket. Ez nem más, mint a középosztály tervszerű kifosztása. A részvénytulajdonosok elveszítik értékeiket, a házat vásárlók elveszítik otthonaikat. A bankárok kumulatív haszna biztos helyen van, a tönkrement bankokat az állam feltőkésíti.

A jóléti államról szó se lehet, annak gazdasági alapjai már átvándoroltak Kínába és Indiába. Trump és bandája valami olyasmit sugall, hogy helyreállítjuk a jól ismert kapitalizmust, megtartjuk hatalmas házainkat és fizetéseinket. Ti meg visszakapjátok a munkalehetőségeket olyan fizetések mellett, amik lehetővé tesznek egy elfogadható életvitelt. Talán sikerül. És persze ezt a szabad piaci hülyéskedéssel, ami állítólag minden problémára megadja a választ, felhagyunk. Szép csendben elfogadjuk, hogy a piacgazdaság legalább olyan szar, mint a tervgazdaság, csak egy kicsit másképpen szar.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

41 gondolat erről: „(3155) Egy apró kis hiba a kapitalizmussal

  1. Tökéletes összefoglalás, még egy mondat a végére: Ezért jött kapóra a vírus, mert az összegyűlt problémákat el lehet fedni vele, úgy lehet beállítani, hogy a vírus miatt omlik össze ez a hazugságra, csalásra, kapzsiságra épített szeméthalom.

  2. A másik fontos problémára is megadja a választ az összefoglaló, ami pedig a Klímaválsák. A hivatkozott Nixon távolíttatta el a Fehér Házról Kennedy által feltelepíttetett napelemeket, amely napelemek és a Kennedy űrprogram szimbólikus üzenetek voltak a kapitalista háborús ipar átállítására, hogy az a tudomány, a kutatás és felfedezés irányába forduljon és egy értelmes jövő felé vigye az emberiséget – ez is elbukott a korrupción, kapzsiságon és az erőszakon! Ma is tanulatlan, kis tudású, erkölcstelen hulladék emberek töltenek be fontos döntéshozói pozíciókat, mert megvehetőek, és ez a lényeg. Nem szoktam linkeket becsatolni, de ezt ajánlom a kiváló írás megkoronázására:

  3. Színvonalas összefoglaló! Mint minden dologban, ebben is az arany középút megtalálása lenne a célravezető. A kapitalizmus és a szocializmus erényeiből kellene kimazsolázni a lényeget. A baj az, hogy ez utópia marad. Mindig győz az emberi kapzsiság. Valószínűleg, jelenleg egy birodalom (usa) bukásának vagyunk szemtanúi. Recsegve, ropogva omlik össze a csalásra, hazugságokra, kizsákmányolásra épített kártyavár. A fák nem nőnek az égig!

  4. Kár arra alapozni, hogy a gazdaság úgy nő, mint a fű, tehát mindegy mit csinálunk, a gazdaság prosperálni fog, mostmár csak az a feladat, hogy végtelen bendőjű oligarchákat elkergessük a mezőről, és élvezzük az életet. Sajnos ez nem így működik, a füvet ápolni kell, nyírni, locsolgatni, és megvédeni. A kapitalizmus minden hibája ellenére hatalmas tömegeket emelt ki a nyomorból, eddig erre semelyik másik rendszer sem volt képes.

  5. És már megint jön a borongás, morgolódás, hitvallások, üres frázisok és költői képnek szánt pálcikarajzok. Egyetértek, száz év újság címlap felsorolása és felületes ítélkezés csak erre elég. Megoldás kereséshez érteni kell a folyamatokat, nem elég haragudni rájuk vagy a rögzített szerepeket eljátszó figurákra, szervezetekre. Kontrasztként beugró a már sokszor ajánlott Ray Dalio, 2013-ból. [A folytatást töröltem, csak ismétlem magam.]

    https://indavideo.hu/video/Hogyan_mukodik_a_gazdasagi_gepezet

  6. Mehetett volna ez tovább is, de a Föld lehetőségei limitáltak.

    Le és be kell szabályozni népesség, termelés, minden.
    Egyensúlyban és arányban a Föld teherviselő-képességével.
    Ez nem tudom meddig tart.

  7. Nem a kapitalizmus emelte ki a tömegeket a nyomorból, hanem a fosszilisek.
    Látszik, hogy a fosszilisek növekedésével, hogyan változik a kapitalizmus is. Elembertelenedik. vagyis a kapitalizmus egyre jobban az lesz ami. Ez az elszemélytelenedés törvényszerű, és így a globális felelősségvállalás hiánya is. Ez az alapprobléma, a változtatás lehetőségének hiányához vezet.

    A gazdaság meg- mint minden más is- az emberi alaptermészet megnyilvánulása.

    Kedves Loránd

    Miért ne lehetnének mérgesek? Ez az első lépés, a koherens megértés-mit oly nagyon hiányolsz- csak odébb van.

    Ha úgy nézzük, akkor az egyenletedből te is kihagytad a saját fizikai életfeltételeid biztosítását a várhatóan megváltozó körülmények között. A “nem erre gyúrtam” mondatok legalábbis számomra erre utalnak.
    Pedig-megbocsáss- a felhalmozott tudásra , melyet te is megszemélyesítesz , jobban kéne vigyázni!

    Értem én, hogy a megoldás globális kellene, hogy legyen és még nemzetállami szinten sem várható áttörés, pontosan a nemzetállamok “törvényszerű”? szembenállásából fakadólag. Mely szembenállást maga a ‘nemzeti’ szó is táplál.
    Azonban ettől függetlenül a “mit tehetünk mi?, csinálunk-e végre vmit? stb.” felvetéseimet is pontosan az elérhető maximum szintjén értettem.
    Pl. van egy csoport, mely bizonyos tagjai az irányítást végző személyek és a csoport tagjai életfeltételeinek és azok viszonylagos zavartalanságát hivatottak biztosítani, mivel egyedül senkinek sem megy. A “nem akarok belemélyedni ” kijelentés is csak arra utal, hogy a saját személyes feladatkörömön nem kívánok túllépni, egyszerűen nem ez a dolgom. Lehet képességeim sem erre predesztinálnak.
    Egyébként egyszerűen idő-, és technológiai feltételek hiányából csak részlegesen tanulmányozom a témát.
    Ahogy a te dolgod nem a kapálás, így az én dolgom nem a társadalmi rendszerek építését segítő, egyáltalán lehetővé tevő programozási rendszerek építése lenne.

    És ugyanezt a hiányosságot vélem felfedezni” a mindig a problémára és annak a megoldására koncentráltam, nem arra, hogy mit érezhet a másik” típusú kijelentésekre.
    Mintha a másik ember érzései szintén nem lennének lényeges részei a kérdésnek.
    hubab erre mondta, hogy több empátia hasznos lenne. Magam is utaltam erre többször.

    Egy -valóban- tényszerű kommunikációt folytatsz. Azonban a beszélgetőpartnerek értelmi- és információbeli szintkülönbsége nem lehet kiindulópontja a beszélgetésnek. Csak jelentős , úgymond behozhatatlan különbség esetén válik a kommunikáció teljesen értelmetlenné.
    Itt azért pár ember megütheti azt a szintet messze magasan, amitől érdemes.
    Gondolom csak látod valami értelmét az ismételt próbálkozásoknak.

    Abban egyetértek, hogy a legtöbb esetben róka fogta csuka más, a gondolkodásbeli panelekkel nem megegyező irányú információkat átadni. Azonban -talán-nem lehetetlen.
    Vagy a darwini evolúció szerinti kihalásunk biztos és az önbeteljesítő jóslatok igazzá válnak.

  8. 5. Kedves Loránd

    Ez a videó nagyon szép és jó, elmagyarázza Átlagjóskának, meg a közgazdászjelölt lelkes diáknak, hogy hogyan működik a gazdasági gépezet AZ ELMÉLETBEN.
    A mai poszt azzal foglalkozik, hogy hogyan is működik a gazdaság A VALÓ VILÁGBAN.

    Mivel tudom Rólad, hogy nem vagy diák, valamint Átlagjóskának sem tartalak (sőt!), ezért most csak értetlenül bambulok magam elé, egyszerűen nem tudok mit kezdeni ezzel…

  9. 7: Balázs

    “szembenállást maga a ‘nemzeti’ szó is táplál.”

    Kis kiegészítés:

    A magyar nyelv egy kerek egész kódrendszer (az egységes valóságot nem darabolja többek között nemekre, alapvetően mellérendelő és nem alá-fölérendelő… de erről van anyag rengeteg), ezért alkalmasabb a teljes valóság leírására, csak pontosan kell használni!

    A nemzet fogalom a nemzett vagy nemzeti egy bokor, azokról szól akiket nemzettek, vagyis a megszületett, élő vagy már meghalt emberekről. Ennyi. Rendszerszinten eleve alkalmasabb a megoldás kulcsát is adni – ha jó helyen használjuk a jó kulcsot… akkor működik!

  10. 9 proton Ez egy használható kérdés, köszönöm.

    Nem, a kettő között nem az elmélet / gyakorlat a különbség, illetve amennyiben igen, pont az ellenkező irányban. Dalio ismertetője a globális kapitalista gazdaság alapvető működési ciklusairól, következményeiről és kezelésükről szól, a nyílt piacon évtizedek során milliárdokat kereső Bridgewater hedge fund vezetőjétől (lásd: gyakorlat). A poszt meg arról, hogyan jelenik meg ez alulnézetből, a hétköznapokban, mit írnak róla az újságok, Tibor bától (lásd… vélemény).

    “A kutya ugat, a karaván halad.” Ugyanazt a rákos folyamatot írják le, csak az egyik egy orvosi szakkönyv, a másik meg a beteg személyes naplója. Azért hozom fel újra, mert hiába könnyebb és “emberibb” az utóbbi mentén a beteg történetével azonosulni, a kezelésről és esélyekről viszont csak az előbbi alapján érdemes beszélgetni.

    Ha tényleg összeállt az, amit a csóka 2013-ban elmagyarázott, és például leesett, mekkora ökörséget csinált azóta is a többség egyéni, közösségi és állami szinten, akkor érdemes megnézni, miről beszélt Dalio az elmúlt években és mit jelzett előre 2020-ra. És megint a Cambridge Analytica, illetve hogyan köszön vissza mindez a törvényszerűnek tűnő összeomlásban.

    Csak ezután, ha sikerült elkerülni az egyébként természetes zsigeri pánikot, elkeseredést, dühöt stb., érdemes “miért” jellegű kérdésekkel foglalkozni. És végül azzal, hogy tévedhet-e Dalio, amikor egyébként láthatóan igaza van: az elmélet kerek, a gyakorlatban meg egy rakás pénzt keresett vele. Ha egyáltalán van megoldás, ezen a ponton túl keresendő. És Vaszilnál a pont: bár biztosan mást értünk rajta, de a kulcs valóban a nyelv.

    Persze nem hiszem hogy ezzel most többet tudsz kezdeni… sajnálom.

  11. “Nem a kapitalizmus emelte ki a tömegeket a nyomorból, hanem a fosszilisek.”

    Lásd Venezuela. És akkor ilyenkor jön a karvaly tőke magyarázat…. Igaz, ott most pont orosz katonák vannak…

  12. “Semmi kétség afelől, hogy a kapitalizmus kegyetlenül produktív, mert az emberi kapzsiságra, önzésre épül, de hatalmas belső ellentmondásai vannak. Ezért gondolta Marx, hogy el fogja magát pusztítani, ami után egy jobb világ jöhet el. ”

    “azért meglepő, mert az emberiségnek gyenge a memóriája.”

    Tibor bá’.
    Marx Károly Levi Mordechai jobb világát nagyon hamar elfelejtettük?!

    Azok akik azután álmodnak itt van még Kuba, Észak Korea, tessék csak odafáradni, élőben csodálni.

    “A háború után (1945) ő találta ki a jóléti államot abból a célból, hogy a létező kapitalizmust megmentse önmagától. Szerinte a bankok működését szabályozni kell, hogy a tőkespekulánsok ne tudják tönkretenni a gazdaságot.”

    Kinek sikerült a bankok működését szabályozni?

    Kennedyt kik ölték meg? Az őt követő államfőnek mi volt az első tennivalója? Mit kellett vissza állítania?
    Az első lépést a nagy bukás felé Nixon tette meg, amikor 1971-ben felrúgta a bretton-woodsi megállapodást, …
    Az egész világ jegybankjai teli voltak fedezett nélküli dollár milliárdokkal.

    Mióta a dollár jegybankokat az amerikai állam nyomtatja? Én eddig azt tudtam, hogy kamatért kölcsönzik nekik.

    Parasztosan szólva, a bankoknak mindent szabad lett tenni.
    Az első, a második, a harmadik nagy húzás lényege: bármit is tesznek a szalmaember-vagy állam- mögött ők azok akik a háttérből mozgatják a szálakat.
    Az első, a második, a harmadik nagy húzás lényege:
    bármit is tesznek a szalmaember-vagy állam- mögött Ők azok akik a háttérből mozgatják a szálakat.
    Céljuk: itt az idő, most vagy soha!

    Végre az Új Globális Világrend teljes urai leszünk!

  13. 15 – L.S.:
    Marx Károly elméletével nem volt semmi baj. Sztálin Jóska szart az elméletre, ugyanazt tette, amit Orbán Viktor, ment a hülye ötletei után, amiből volt ami jó volt, volt, ami nem. A bankok működésének szabályozása Roosevelt elnöknek sikerült a Glass–Steagall törvénnyel.
    Az amerikai állam kötvényeit a FED vásárolja fel.
    Kennedy azért halt meg, mert vietnámi háború helyett békét akart.

  14. 15: L. S.

    “Végre az Új Globális Világrend teljes urai leszünk!”

    Kik? Egy nagy rakás fekálián lehet itt urat játszani… Nos ha ez is van napirenden (urak mindig vannak-voltak), de a működő modell ettől még nincs megoldva továbbra sem! Ezen az úton ha lemetélünk a rendszerből 6mrd alattvalót ha nem – ugyanoda jutunk/jutnak, sőt! Egyre kevesebb “népre” jut egyre több “úr”, minél gyorsabb a folyamat, annál inkább jaj az “uraknak” (is). Rendszerhiba van, emberi társadalmat nem lehet pénzemberek irányítása alatt üzemeltetni, mert az törvényt nem ismer, csak pörgeti a pénzt a teljes rendszer lepusztulásáig. Hazudhatjuk bárminek a rendszert, mindig törvényszerű a végén a koppanás…

  15. “Marx Károly elméletével nem volt semmi baj.”

    A kommunizmus áldozatait hány millióra becsülik?
    Számukra és családtagjaik részére szégyen az ilyen kijelentések.
    Csou En Láj, Pol Pot, Ember Hodzsa, Fidel Castro, Csaucseszku azonban a marxizmus jelképévé váltak, ugye?
    Jaj de szép idők voltak!!!
    Itt az idő, most vagy soha!
    Most amíg a koronavírus – a gazdasági összeomlás- a klimahiszti – az élelemhiány – a világvége rettegés és a félelem tart.

  16. “Nagyon összekeverted a dolgokat!”

    Lesz még “a sötétben bujkáló ellenforradalmár” újra üldözése…

    Ajaj…Ajaj, de mennyire!

    A fiatalabbak már nem hiszem, hogy tudnának valamit is erről.

  17. 18. L.S.

    Amiről írsz az a bolsevizmus. Nézz körül, most teljesedik ki itthon is egy “nemzeti” válfaja.. (szocializmusnak is becézték, így még pikánsabb a restaurációja)

  18. 18. L. S.
    Lenin, Sztálin, Csou En Láj, Pol Pot, Enver Hodzsa, Fidel Castro, Csaucseszku, Rákosi, Kim dinasztia, stb. által megvalósított rendszereknek semmi köze nincs és nem is volt a Marxi elvekhez. Egyszerűen találtak egy ideológiát, amivel meghülyíthettek annyi embert, akikkel átvehették a hatalmat az elődeiktől. A lényeg a hatalom megszerzése és megtartása volt, nem pedig a társadalmi változások levezénylése. A marxizmus tényleges megvalósításához talán a svédek kerültek a legközelebb, annak ellenére, hogy ők ezt nem emlegetik.

  19. Kennedy azért halt meg, mert vietnámi háború helyett békét akart.

    (IGEN – hihetetlen), de teljesen valódi.

    Megjegyzés:
    az amerikai adófizetők 400 milliárd dollár kamatot fizetnek a bankárok számára az amerikai kormány által nyomtatott pénzért, amelyet a bankároknak ingyen adják (akik kamatért visszaadják kölcsönként az amerikai államnak.)
    Látva ezt a nyilvánvaló igazságtalanságot az amerikai nép előtt, Kennedy elnök 1963-ban úgy döntött, hogy a 11110. sz. Törvénnyel visszaveszi a Federal Reserve hatásköreit, és nyomtatja és terjeszti a pénzt maga az állam számára, megkerülve a bankárokat.
    Milliárd dollárt nyomtatott, amelyekért az amerikai kormány nem fizetett kamatot a Federal Reserve-nek.
    Valójában Kennedy dollárjain az UNITED STATES NOTE olvasni a FEDERAL RESERVE NOTE helyett, amelyet valaha írtak.
    Ezek az EGYESÜLT ÁLLAMOK bankjegyei halálos fenyegetést jelentettek a Federal Reserve System és a bankárok számára, mivel milliárd dollár kamatot vontak el tőle.
    Öt (5) hónappal a kamatmentes bankjegyek nyomtatása után Kennedy elnököt meggyilkolták.

    Thomas Jefferson: “Ha az amerikai nép valaha is engedélyezi a bankároknak, hogy a pénzkibocsátást a jövőben ellenőrizzék, akkor a növekvő pénzügyi intézmények – először az inflációval, majd a recesszióval – megfosztják az embereket vagyonuktól, amikor gyermekeik felébrednek, akkor már hajléktalanok azon a földön, amelyet apáik meghódítottak. ”

    Forrás: iefimerida.gr – https://www.iefimerida.gr/news/

  20. BAlázs irta:

    “A gazdaság meg- mint minden más is- az emberi alaptermészet megnyilvánulása.”

    Nagyon találó. Emlékeztetnék mindenkit, hogy azon emberi társadalmak és közösségi kísérletek, amelyek az emberek szeretetére, önzetlenségére és együttérzésére próbáltak alapozni: MIND, kivétel nélkül megbuktak. Jézus és közvetlen követői is, helyettük jött a Pál féle ideológián nyugvó egyház.( azok a spirituális nagy tanítók, akik sokat beszéltek a szeretetről és együttérzésről, rendre kereszten, vagy máglyán végezték…) Az eredeti kommunista-szocialista tanok se voltak köszönőviszonyban a megvalósult gyakorlattal. A kibucok sem , és a kommunában élő hippik és idealisták sem tudtak olyat produkálni, ami hosszabb ideig életképes lett volna.

    Ellenben a kapzsiságon és az önzésen alapuló kapitalizmus él és virágzik. Valahogy ilyen az emberi természet.

  21. “Trump és bandája valami olyasmit sugall, hogy helyreállítjuk a jól ismert kapitalizmust,”

    Putyin és Trump vs az új világrend: az utolsó csata
    31/03/2020 Írta: Sylvain LAFOREST / 76 megjegyzés

    Ez a legmerészebb lépés döntő időpontban érkezik, és azzal a felismeréssel néz szembe velünk, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump egyesülnek, és az emberiséget az új világrend és a szabadság kereszteződésébe vitték. Mint korábban már sokszor kijelentem, azt gondoltam, hogy a világ mélyen megváltozik 2020 és 2024 között, mert nemzetük politikai hatalmának e két hősének az utolsó 4 éve lesz.

    Az Új Világrend a bolygó két legerősebb országával áll szemben, és ez a hamis világjárvány mindent megváltoztatott. Megmutatta, mennyire kétségbeesettek a bankárok, és ha nem akarjuk, hogy mindkét irányban repüljenek a nukleáris robbanófejek, Putyinnak és Trumpnak meg kell állítania őket.

    A BIS, a Világbank, az IMF, az Európai Központi Bank, az EU, a NATO felmondása most. Világunk nem lesz tökéletes, de hamarosan sokkal jobb lesz.

    Jön a húsvéti feltámadás. Lehet, hogy bibliai.

  22. 13: Sajnos Ray Dalio zsebében sincs ám ott a bölcsek köve, a hedge fund-ja elég nagyot esett az utóbbi időben, azt megelőzően pedig átlag alatti hozamot termelt a befektetőinek éveken keresztül…

  23. Ceausescu, Pol Pot, Stalin, mind ugyanabba a hibába estek, kommunizmust akartak, de megtartották a kamatos pénzt, nem tudtak kitalálni egy másik pénzrendszert, amiben az emberek megbíztak volna.

  24. 26 Avatar – Sajnos Ray Dalio zsebében sincs ám ott a bölcsek köve

    Szalmabáb? Elolvasni vagy megérteni nem sikerült a hozzászólásomat a “Küldés” gomb lenyomása előtt?
    https://www.linkedin.com/pulse/why-fighter-pilots-know-quick-reactions-losers-tim-davies

    a hedge fund-ja elég nagyot esett az utóbbi időben, azt megelőzően pedig átlag alatti hozamot termelt a befektetőinek éveken keresztül

    Egy olyan pályán, ahol a tömeg ész nélkül a falnak rohan, vajon hogyan teljesít az, aki ezt látja és ennek is megfelelő stratégiát épít? Talán nem tűnt fel eddig, ezért külön leírnám: én nem befektetési tanácsokat adok. Nyilván nem azért javaslom megismerésre, mert barmok között a legnagyobb, hanem mert szerintem is fontos kérdéseket tesz fel a szerepe ellenére. Persze ez téged láthatóan nem érdekel “ilyen mélységben”, a felszínen pedig neked van igazad. Ez is a szokásos dialog vs discussion. Hagyjuk.

    7 Balázs – Bár az alapjai meglennének, nagyon nem megy a dialógus még kettőnk között sem. Megint belefutottam Ted Chiang Ébredés novellájába (amit kivételesen a filmmel sem rontottak el), nagyon ajánlom. Sok kapcsolódó gondolat van benne.

  25. 24. Fénxhozó Kerub

    De ez azért nem Jézus tévedése. Mármint, hogy keresztre feszítették.
    Őt ez egyáltalán nem tette gajra, bármily hihetetlen.

    A kapitalizmus egy ‘szar’ próbálkozás, kifutásának eredménye nem kétséges. Az hogy eddig húzta nem az ideológiának köszönhető.
    Az emberi természet nincs kőbe vésve. Gondolkodásunk saját magát fejlesztheti és igen, valóban , az ember elérheti a szellemi ‘szobatisztaságot’, ami a sallangoktól mentes működőképességet jelenti.
    A kapitalizmus csak egy szalmalángra volt jó.

    28.Kedves Loránd

    Reméljük az az idő is eljön egyszer, mikor mi emberek megértjük egymást!
    Csak rajtunk áll.
    Mindenesetre köszönöm a eddigi hivatkozásokat is! Sokat segített.

  26. 13. Kedves Lóránd

    érdekes végre olyasmit olvasni, ami valamennyire egybevág azzal, amit én mindig le szoktam írni. Bár én a makro és mikro szócskákat használom, a lényege ugyanaz. Valamint az is, hogy a rendszer tulajdonságai a rendszer természetéből fakadnak, és rendszerszintű problémákat nem lehet alacsonyabb szintű cselekvéssel kezelni ( esetleg a hatásokat enyhíteni).

    A videót megnéztem, gyönyörű darab, tényleg közérthetően magyarázza el a mondanivalót. Annyira szép és kerek, hogy majdnem tökéletes 🙂

    Ám ami ennyire tökéletes, sosem lehet teljesen igaz. Bár ez sokszor nézőpont kérdése, hiszen a videó minden tétele igaz. Egy analitikus elme ( jobban mondva egy gyakorlattal rendelkező analitikus elme ) számára azonban a képedbe ordító módon hoz fel olyan dolgokat is, amelyeken csak az tud átlépni, aki nem látja meg ezeket. Aki pedig meglátja, annak olyan, mintha éppen Kleopátra obeliszkjébe lépett volna bele, hogy stílusos maradjak. 🙂

  27. 29 Balázs Reméljük az az idő is eljön egyszer, mikor mi emberek megértjük egymást! Csak rajtunk áll.

    Nem “csak” rajtunk áll, a kulcs a kommunikációs minták és az eszköztár, a közepén a nyelv, itt van egy félelmetesen pontos megérzése Ted Chiang-nak. A háttér elmélete a Neo-Whorfian gondolatmenet ember, tudás és infrastruktúra között. Alulnézetből ebből lett a “we don’t need no education”, felülnézetből Engelbart, Augmenting Human Intellect, félrecsúszásából a Turing teszt, a helyesbítést Chomskynál találod, ahányszor megkérdezik annyiszor ismétli el ugyanazt. Nem, nincs itt olyan ember, akinek ez annyit jelentene mint nekem.
    Másik példa: a “megértés” nem az, hogy “a tudjukkik tudjuk miért megölték Kennedy-t”. A megértés az, hogy basszus, ha én akkor abban a helyzetben lettem volna, én is aláírtam volna a parancsot, mert az adott kontextus logikája szerint borzalmas kárt készült okozni.

    Szóval a jó szándék teljes elismerése mellett: nem “csak rajtunk áll.” A “reménykedés” szintén nem elég. Teljesen értelmetlennek tűnő módon, iszonyú erőfeszítést kell tenni azért, hogy egyáltalán esélyünk legyen megérteni egymást a ma szükséges szinten.

    A helyzet olyan, mint amikor a hegymászóklub versenyén mászni kezdenek a falon felfelé. Nyilván a legbunkóbbak jutnak a legmagasabbra, akik becsapják, lerúgják, kirabolják a többieket, ez nem kérdés. A kapitalizmus csupán ennek az ideológiája, pont olyan amilyen, áldása és átka ugyanaz. Viszont van egy pont amikor el kell dönteni, melyik az igazi veszély: a másik színű pólóban mászó, aki ugyanolyan kegyetlen barom mint én – vagy a gravitáció, amelynek mindegy a póló színe?

    A gravitáció megöl bármilyen hibára. Nem lehet alkudozni és kiegyezni vele. Nem lakik jól a vetélytárssal. Biztosan megöl ha félelmedben csukva tartod a szemed és próbálod tovább játszani a megszokott játékot. Jó eséllyel megöl akkor is, ha megpróbálod kinyitni. Még akkor is ha túljutsz a halálfélelmen, dühön stb. és képes vagy hideg fejjel mérlegelni, azzal dolgozni ami van és nem amire szükséged lenne (free solo climbing, vezető fejlesztőként korábban sok ilyen videót néztem).

    Ugyanakkor az esély nem nulla és növelhető, ha sikerül összekapaszkodni úgy, hogy mindenki a saját képességének legjavát teszi a közösbe.
    Ehhez kell egy eszköztár, ezen dolgozom és nem itt fogok találni segítséget. Gyakorlatilag nulla esélyem volt arra, hogy a kísérletem sikeres lesz, de amit most látok, tényleg esélyt jelent. Van egy ígéretes elméleti válaszom arra, “hova tűnt” az informatika exponenciális növekedése, és még mindig nem omlott össze a fejlesztés sem.
    Viszont kellenek felhasználók is, akik nem “lógnak” rajta természetes egyéni motivációikat és félelmüket követve, és nem is eszközt látnak benne a többiek távirányítására, hanem tartják a többieket a segítségével, a saját személyes kockázatuk növelése árán is. Ennek esélyét növelem azzal, hogy pofázok róla. Ismét matematikai nulláról gyakorlati nullára, ráadásul ennek érdekében én tenni semmit nem tudok. Viszont az első fele értelmetlen enélkül, tehát csinálom.

    30 sleeper – Örülök hogy tetszett, remélem másokat is bátorítottál a megnézésére. Folyatod a 13 második felével? 😉

    (Nálam 2765 karakter)

  28. A rendszerváltással elfelejtettünk egy szót. Imperializmus. A nyugati országokat 89 előtt imperialistáknak tartottuk. Érdekes, hogy a rendszerváltás után, hirtelen az imperialistákból szabad piacgazdaságok lettek, pedig nem nyugaton volt a rendszerváltás, ott a rendszer maradt ugyanaz.

  29. 29: Balázs
    “De ez azért nem Jézus tévedése. Mármint, hogy keresztre feszítették.”

    Észre kéne már venni, hogy tévedésben mi vagyunk, amikor egy misztérium-játékban nem látjuk hogy a főszereplő mi vagyunk, az egész emberiséget feszítik keresztre a hatalom megszállottjai… A “passiójáték az ember” fiáról” szól

    De “et rezurrexit tertia die”!

    Három “nap” a világ – és egyszer a precessziós “nap” is letelik 🙂

  30. 31. Kedves Lóránd

    Lehet, de nem biztos. Nekem újat nem mondott, és megállt egy alacsonyabb szinten.
    Ettől függetlenül ez persze egy jól összeszedett videó.

    A kilencvenes években volt egy film Angelina Jolie es Johnny Lee Miller főszereplésével. Ott használtak egy jelmondatot: ‘Hack the world’

    Nekem ugyanez a jelmondatom, de teljesen szó szerint értelmezve, és az eredeti értelmezés szerint 🙂 . Ez pedig beláthatatlan távlatokat nyit meg …

  31. 31. Kedves Loránd

    Rendben.
    Mi kell, hogy valaki jó felhasználó legyen?
    Mik a megértésének alapjai? Tudjuk-e teljesíteni? Pontosabban vannak-e (akár itt)kik tudják teljesíteni?

    33. Vaszil

    Észrevettem.
    Bizonyos nézőpontból, kicsit feljebbről a hatalmat kényszeresen akarók is mi vagyunk.
    Számomra kérdés, hogyan tudjuk kiiktatni saját ‘beteg’ részünk túlműködését?!

    Ki kell-e vágnunk a sérült részt?
    (Ez lehet, hogy költői?!)
    És itt kapcsolódik Sleeper felvetéséhez a mondókám.

    34. Sleeper

    Ezt hogy gondolod?
    Milyen szinten érdemes hackelni?

  32. 35. Balazs

    a legmagasabb szinten 🙂
    a korai értelmezés szerint azt jelenti, hogy megértsd, lásd át a müködését.

    Mint már sokszor említettem, a világot ugyan végsö soron a természet törvényei irányítják, az emberek világát a gazdaság törvényei.
    Ebböl automatikusan következik, hogy ezek nem természeti törvények, és az emberek világa azért olyan, amilyen, mert ilyennek alkották meg.
    Egy másik folyamodvány, hogy amennyiben mégis összecsengenek a természeti törvényekkel, csupán azért, mert ez utóbbiak megkerülhetetlenek, ám ilyenkor is olyan módon, hogy az elöbbiek céljaival összhangban legyenek.

    Ezekböl nagyon sok minden következik, többek között az is, hogy igazából egy, esetleg két aprócska változás elegendö lenne, hogy a világ a pozitív konvergencia révén diametriálisan megváltozzon. Természetesen jó irányba ( és értve ezalatt az emberek világát ).

  33. 34, 36 Sleeper – Jaj… Hát megnéztem a filmedet. Na jó, áttekertem a felét. Szóval így képzelte Hollywood, ahogy az ifjú Sherlock és Mrs Smith “kompóterezik”, amire lelkes kamaszok csorgatják a nyálukat? A valósággal ez olyan viszonyban van, mint a Start Trek az Apollo programmal. Not impressed.

    Bocsi, egyetem alatt én tényleg minden éjszaka kibiceltem a barátom mellett ahogy egy kibelezett 286-oson programvédelmet tört (abban ő volt a mester), aztán amikor megtaláltak minket, segítettünk páran egy jobbat írni. Később beteghordó koromban visszafejtettem, módosítottam és újrafordítottam hálókártya meghajtót (bár mire végeztem, feleslegessé vált). Stb… . Az egyetlen értelmes hivatkozás ebben a szemétben a sárkányos könyv. Az egyik kedvencem, itt van a polcomon húsz éve. Ha sikerül amin dolgozom, egy új fejezet lenne benne.

    Te tényleg erre építesz “filozófiát”? És azt tudod, mi történik, ha egy tehetséges srác elhiszi ezt a marhaságot? Megnézheted, van róla dokumentumfilm. Beperelték, öngyilkos lett, az általa remélt változásokból néhány értelmetlen szabvány (RSS) meg egy újabb önfényező portál (Reddit) maradt.
    https://topdocumentaryfilms.com/internet-own-boy-story-aaron-swartz/ De csak hajtogasd tovább, hogy “a világ a pozitív konvergencia révén diametriálisan megváltozik”. Természetesen jó irányba. Ehh… Sleeper.

    35 Balázs – Elvileg nincs akadálya. Gyakorlatilag az itt “beszélők” hét év alatt nem változtak semmit, akkor sem értették amit mondani próbáltam. Én viszont olyan messze vagyok a hét évvel korábbi tudásomtól, hogy az akkori önmagam nem értené, kellett az az idő. Ez a kommunikáció valaki másnak, valamikor máskor lesz érthető, ha egyáltalán.

  34. 37 -Kedves Loránd:
    Mit szólnál ahhoz, hogy a posztok témától teljesen független dolgaitokat nem itt tárgyalnátok ki, hanem mondjuk levelezésben?

  35. 38 Tibor bá: Mit szólnál ahhoz, hogy a posztok témától teljesen független dolgaitokat nem itt tárgyalnátok ki, hanem mondjuk levelezésben?

    A poszt így fejeződik be: “Szép csendben elfogadjuk, hogy a piacgazdaság legalább olyan szar, mint a tervgazdaság, csak egy kicsit másképpen szar.”

    A beszélgetés tárgya az volt, hogy lehet-e két szar helyett valami mást csinálni. Sleeper egy közismert szakértő bevezetőként ajánlott előadását alacsonyra értékelte, a folytatást erre hivatkozva feleslegesnek tekintette és helyette a “varázsütést” javasolta. Erre adtam tényleg túl technikai és részben személyes választ. Balázs kérdése arra vonatkozott, hogy itt van-e értelme ezt a beszélgetést folytatni. Ezen eddig így nem gondolkodtam, a válasz viszont sajnos egyértelmű, tartalmától függetlenül itt közöltem.

    Mindkettőért elnézést kérek.

  36. 37. Kedves Lóránd

    fájdalmasan nem figyelsz a dolgokra, a filmet nem minősítettem, egy jelszót emeltem ki, amit sokan alapból értelmeznek, ám lehetséges egy “finomhangoltabb” jelentése is.

    Sajnálom, nem vagyunk egy hullámhosszon, és látom nem is vagy képes ráhangolódni.

    @Tibor bá’ : befejeztem

  37. Bocs, Tibor bá, ez itt úgyis holtág, 3000 karakternyi kiegészítés talán még elfér rajta…

    40 sleeper – Szerintem vettem az adást. A jelszó a “hack the world”, az állításod pedig az, hogy pár dolog jó irányba billentené a világot. Ezért hoztam ellenpéldának Aaron Swartz valós történetét, aki nem egy fórumon vagy haverok előtt hangoztatta, hanem a gyakorlatban művelte.

    Egyik hackelése a tudás közösségi elérhetővé tétele volt (okokat lásd lejjebb). A saját egyetemi hálózatáról hatalmas mennyiségű kutatási anyagot töltött le, rendszerezett és ingyenes hozzáférést adott hozzá (“Google for Science”). Ezért kiber-terroristának bélyegezték. Politikai aktivistaként megbuktatta az internet szabadságára aktuálisan legnagyobb veszélyt jelentő törvényt (SOPA). Satöbbi. Beperelték, elszigetelték, addig szekálták amíg végül 26 évesen felakasztotta magát. Ez a valóság.

    Azért bosszant a film, mert jó eséllyel az ő döntéseire is hatással volt. Akár ma is élhetne és nagyszerű dolgokat csinálhatna, ha lelkesedés helyett megérti a valós környezetet. Sajnos erre nem volt esélye, mert csodagyerekként került középpontba, nem fogta fel a mélyebb szabályokat, nem nőtt fel. Ha már hackelés és kilencvenes évek, szerintem tetszeni fog neked Ted Chiang: Understand (Értsd meg!) 1991. Akár ma is írhatta volna, de harminc éves a szöveg. A csodabogyós klisét félretéve ott van benne az is, amivel én foglalkozom.

    Túl hosszú magyarázat arról, miért nincs értelme egyik régi mintának sem. Az talán a korona árnyékában értékelhető: az emberi civilizáció jövője az alapkutatáson múlik. Ez az, ami iszonyú sok erőforrást emészt el az adott pillanatban “értelmetlen” módon, de felkészít minket a váratlan helyzetekre.

    Tervgazdálkodás, dinasztiális gondolkodás esetén a kutatás céljait és eszközeit a pártközpontban határozzák meg, röviden: a lojalitás üti a tudást. Ilyen volt (a természetesen katonai) Apollo program, “zöldmezős” belső fejlesztések, de ilyen az is, amikor “elkutatjuk az EU pályázati pénzt”. Nem akarok itt sok évnyi saját kudarcra hivatkozni. A mai körülmények között nem hatékony.
    Kapitalizmusban elvileg a tudás szabadon elérhető árucikk. Gyakorlatilag a publikációkat kiadók jelentetik meg, cikkenként fizetned kell az olvasásért. Ha egy területet akarsz áttekinteni, nagyon sok pénzbe kerül; hiába vagy okos, ha nem férsz hozzá a korábbi eredményekhez. Pénz (mögötte pedig a megrendelő motivációi és igényei) nélkül esélytelen vagy a versenyben, még akkor is, ha tényleg új dolgot találtál ki. Pláne ha a világ rossz felére születtél. A kutatás céljait és eszközeit a gazdasági hatalom határozza meg saját igényei szerint, röviden: a pénz üti a tudást. Nem akarok itt sok évnyi saját kudarcra hivatkozni. Az eredmény látható, például az űrkutatás stagnálása (Shuttle, LEO) miután a lényeg (az akkori hardverre és szoftverre épülő, ebben a pillanatban is aktív és éles ballisztikus csapásmérés képessége mindkét oldalon) elkészült.
    Szóval igen, “hackelni” kellene az egészet, non-profit környezetek, startupok stb. Nem akarok itt sok évnyi saját kudarcra hivatkozni. Az eredmény látható (pl SpaceX, minden évben új low-budget parasztvakítás, de a pénz nem onnan jön).

    Ismerek néhány valódi hackert, akiknek a mai világ köszönhető. A nevüket, eredményeiket alig ismerik, a néhány rajongó meg a szobrukat fényezgeti ahelyett, hogy a műhelyükben dolgozna. Ott egyedül kalapálok valós feladatokon. Sajnálom, nem látok sok okot a “hullámhosszodra hangolódásra”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .