Tibor bá’ szerkesztett fordítása online
A nemzeti büszkeség forog kockán: Oroszország, Kína, Egyesült Államok verseng a hiperszonikus fegyverek fejletésztésében
Szerző: Richard Stone
Forrás: Science
Észak-kelet Kína légterében, magasan fenn, egy ék alakú, pilóta nélküli légi jármű levált a hordozó rakétáról. A Xingkong-2 (hullámlovas) hiperszonikus cirkáló rakéta (HCM) hatszoros hang sebességgel szelte át a sztratoszférát, meglovagolva saját lökéshullámát. Legalább is így írta le az eszköz megalkotója a Kínai Légi és Aerodinamikai Akadémia az 2018. Augusztusi tesztet (videót nem tettek közzé). A Kommunista Párt „Global Times” elnevezésű újsága így számolt be a HCM sebességéről és manőverezéséről, ami lehetővé teszi, hogy a jelenleg létező rakétaelhárító rendszereken áttörjön.
Az amerikai hadsereg (és ellenfeleik) olyan rakéta után sóvárognak, amely hiperszonikus sebességgel közlekedik, ami alatt általában 5 Mach vagy ez feletti sebességet értenek. Az Interkontinentális Ballisztikus Rakéták (ICBM) kielégítik ezt a kívánalmat, amikor az űrből visszalépnek az atmoszférába, de mivel kiszámítható pályán közlekednek, nem képviselnek meglepetést. Ezzel ellentétben az olyan hiperszonikus rakéták, mint a hullámlovas, aerodinamikusan manővereznek, ami lehetővé teszi, hogy a védelmet kijátssza, az ellenfél a célpont helyzetét csak találgathatja.
A Hidegháború vége óta a Pentagon időnként ösztönözte a manőverezhető, hiperszonikus fegyverek fejlesztését, de felhagytak vele, amikor a fejlesztők előálltak a műszaki problémákkal, ideértve a meghajtást, irányítást, és a hőellenállást.
Jelenleg a Védelmi Minisztérium megváltoztatta a véleményét, és évente 1 milliárd dollárral támogatja a hiperszonikus kutatást. Erre elsősorban az motivál, hogy Kínának és Oroszországnak nagyravágyó programjaik vannak. A képet nem teszi tisztává az a tény, hogy ma a három nemzet titokban fejleszt, és jelentős előrelépést ért el a hiperszonikus rakéták hő elleni védelmében. Oroszország nemrég fellebbentette a fátylat a Kinzhal nevű rakétájáról, ami az állítás szerint 10 Mach-al halad saját meghajtással, és egy másikról, amit rakéta gyorsít fel 27 Mach-ra. Kína az utolsó katonai parádéján bemutatott egy rakétával felgyorsított, saját fejlesztésű hiperszonikus siklót (HVG), a Dongfeng-17 elnevezésűt. Közben az Egyesült Államok különböző hiperszonikus fegyvereket próbál ki. „Olyan ez a verseny, mint ami annak idején a Holdra szállásért folyt. A tét a nemzeti önbecsülés.”
A fegyverkezési verseny vége a stratégiai kalkuláció. Az oroszok az atommeghajtású hiperszonikus eszközzel akarnak érvényesülni, ha az amerikaiak hatástalanná tudják tenni az érkező ICBM támadást.
Ezzel ellentétben a kínaiak a hiperszonikus fegyvereket „gyilkoló buzogánynak” tekintik, ami a legendák szerint egy olyan fegyver, ami előnyhöz juttat egy jobban felszerelt hadsereggel szemben.
Ha nő a feszültség a Dél Kínai Tengeren Tajván-nál kapcsolatban, és Kínában kísértésbe esne, hogy hiperszonikus fegyverekkel egy megelőző csapás beindítsanak, akkor az ellen az Egyesült Államok tehetetlenek lennének. Kína hiperszonikus fegyverekkel szándékosan fel akarja rúgni a stratégiai stabilitást, amit a Hidegháború vége óta érezhetünk.
Jelenleg egy eszköz manőverezhetősége hiperszonikus sebesség mellet, lehetetlenné teszi a lelövését, de ez a mai lehetetlenség nem jelent lehetetlenséget holnap is. Vannak technológiák, amiket ki lehet fejleszteni egy hatékonyabb védelem érdekében, de ezen dolgozni kell. Állítják az amerikai szakemberek.
Az Egyesült Államok évtizedeken át dolgozott a hiperszonikus sebesség elérésén. Az első eszköz, amely elérte az 5 Mach sebességet, egy kétfokozatú rakéta volt, amit 1949-ben indítottak el. Négy sikertelen kísérlet után egy V-2 rakétát lőttek ki Új Mexikóban, ahol a második fokozat 6,7 Mach sebességet ért el, „Bumper” név alatt.
A hiperszonikus elnevezés tetszőlegesen vonatkozik 5 Mach feletti sebességre, ahol a hőmérséklet elég magas ahhoz, hogy figyelemre méltó legyen.
Nemzetközi Űrállomás (~400 km), ICBM ballisztikus röppálya (1200 km-ig), az atmoszféra (~100 km), célpontra indított hiperszonikus sikló röppálya (~40-100 km), hiperszonikus cirkáló rakéta röppálya (~20-30 km), turbóventillátoros gázturbinás hajtómű légsebesség (Mach), hiperszonikus repülés, hiperszonikus siklás, hiperszonikus cirkálás 0,5, 1,10, 15, 20, 25, 30 Mach. A hadsereg majd megdöglik olyan fegyverért, ami hiperszonikus sebességen manőverezhető, ami 5 Mach-nak felel meg. A kép nem teljesen tiszta biztonság politika miatt, de úgy tűnik Kína, Oroszország, és az Egyesült Államok mind megoldották a nehézségeket. A polgári utasszállító gépek turbóventillátoros gázturbinás hajtóműveinél a tolóerőt a jet kiáramlása és az égőteret elkerülő levegő adja. Ezek a motorok nem úgy vannak tervezve, hogy ellenálljanak a hangnál gyorsabb haladó levegő lökéshullámának. A hiperszonikus cirkáló rakétákban szuperszonikus belsőégésű scramjet van. Ez utóbbi alig több mint egy nyitott cső. Azonban hiperszonikus sebességeknél a levegő molekulák mindössze a másodper milliomod részét töltik a csőben, ami nagyon kevés idő ahhoz, hogy az üzemanyag és a levegő kellően keveredjen.
Az interkontinentális ballisztikus rakéták visszatérése kiszámítható, nem lehetnek meglepőek. Ezzel szemben a hiperszonikus fegyverek manőverezhetőek, és alacsonyabban repülnek, elkerülve a radar hullámokat.
A felhevülés függ az eszköz sebességétől, és felületétől. Amikor egy űrhajó visszatér pályájáról, 25 Mach sebességgel érkezik az atmoszférához, tompa orra 1400 °C-ra hevül. Az orr anyaga szén kompozíció, ami ellenáll a hevítésnek. Hiperszonikus eszköz felülete nem lehet ilyen sima a manőverezhetőség miatt, ezért ez 2000°C-ra is felhevül. Turbulencia miatt a helyzet még rosszabb lehet. Hiperszonikus sebességnél az eszköz felső rétege megvastagodik, és a sima, lamináris áramlás hirtelen feltörhet örvényléssé, ami hő kiugrásokat okozhat az eszköz felületén. Kísérletek azt mutatják, hogy az eszköz felületének rugalmas ötvözetnek, és magas hőmérsékletnek ellenálló kerámiának kell lenni.
A nagy sebesség kihívást jelent a HCM motorjára is, amelynek, ellentétben a HGV-vel, saját meghajtása van. A HCM eszközök szuperszonikus belsőégésű ramjetet vagy scramjetet használ a gyorsításhoz. Ez a legegyszerűbb jet motor, ami elképzelhető. Csak egy nyitott cső, amikben a levegő összekeveredik az üzemanyaggal. De talán a legkomplikáltabb típus, aminek szélsőséges körülmények között kell működnie.
Hiperszonikus sebességeknél a levegő molekulái a motorcsőben a másodperc milliomodrészéig vannak jelen, ami igen kevéske idő ahhoz, hogy a levegő és az üzemanyag összekeveredjen. És amikor a repülő eszköz hánykolódik, és hirtelen iránt változtat, a levegő beáramlás változik, ami egyenlőtlen égést és tolást eredményez.
A jobb égésre való beállítás következménye lehet a repülő egység lökéshullámmal szembeni ellenállása. Minden, mindennel összefügg. Egy tökéletes repülő eszköz előállítása roppant bonyolult. Az Egyesült Államoknak 46 év kellett, hogy az első scramjec motort előállítsa, a NASA X-43a-t 230 millió dollárért, egy pilóta nélküli repülő eszközt 2004-ben.
HGV esetében más a probléma. A sikló repülésnél nagyobb sebességet érnek el, mint a HCM-eknél, ami azt jelenti, hogy a motornál olyan anyagot kell alkalmazni, ami nagyobb ellenállást tanúsít a hővel szemben. Ennek ellenére a HGV-ket könnyebb gyártani, mert nincs scramjet, ami érzékeny a rázkódásra, hánykódásra.
Az Ural hegység lábától 2018. december 26.-án az orosz hadsereg Avangard néven felbocsátott egy ballisztikus rakétát, ami hordozott egy HGV-t. Miután a sztratoszférában a HGV levált a hordozóról 6000 km-en át cikk-cakkozott Szibéria felett, az oroszok állítása szerint, elérve a 27 Mach sebességet, majd eltalálta a kijelölt célpontot Kamcsatkán. Ezt követve a boldog Vlagyimir Putyin elnök az Avangardot, az országot meglepő, újévi ajándékának nevezte. Az orosz védelmi miniszter a múlt hónapban bejelentette, hogy a nukleáris robbanófejjel felszerelt Avangard elnevezésű HGV-t hadrendbe állították, ami lehetővé tette Putyin számára, hogy kijelentse, Oroszország az első a világon, aki rendelkezik hiperszonikus fegyverrel.
Az orosz dicsekvés, és a kínai előrelépés az Egyesült Államokban megszólaltatta a vészharangot. Ez évben a Kongresszus több mint 1 milliárd dollárt tesz félre hiperszonikus kutatásra. Ez feldobja az amerikai kutatást.
Az éles verseny arra ösztönözte a Pentagont, hogy a hiperszonikus eredményeket titkosítsák. Ezzel azonos mértékben az oroszok se teszik közzé a hiperszonikus irodalmukat. Ezzel ellentétben a kínaiak teljesen nyitottak, szinte felvágnak az eredményeikkel. Hatalmas összegeket költöttek el modern szélcsatornák, és lökést tesztelő csövek építésére. Tíz év késéssel lemásolják Oroszországot és Amerikát. A 2017-es kínai hiperszonikus konferencián (Sziamen) kínai tudósok több mint 250 publikációval álltak elő, ami tízszer volt több mint az amerikai. Példának okáért a kínaiak nyíltan közölték, hogy kutatásaik szerint a motorok után visszamaradt ionizált gázfelhő jobban látható a radar ernyőn, mint maga a repülő eszköz. Ez azt jelenti, hogy a radar korai figyelmeztetést adhat.
Más országok a három vezető hatalmat kergetik. Ausztrália csatlakozik az Egyesült Államokhoz Mach 8-at tudó HGV terén. India ugyanezt teszi az oroszokkal Mach 7 HCM-mel. Franciaország 2022-ben akar belépni HCM kergetésbe, Japán pedig 2026-ban HGV területén.
Ilyen fegyverekkel szemben az Amerikai Egyesült Államok többnyire védtelen, legalábbis jelenleg, részben azért mert nem képes észlelni őket. Az amerikai katonai műholdak érzékelik a kilövésnél tapasztalható fellobbanást, de később elveszítik a nyomot. Ennek a hátránynak a megszüntetésére a Pentagon tervezi több száz, kis méretű műhold fellövését, amelyek érzékelnék a rakétakilövéseket, és képesek lennének nyomon követni a sokkal kisebb hőforrásokat. A számosságuk pedig garantálná, hogy ne lehessen mind megsemmisíteni. A rendszer hadrendbe állítására 2030-ban kerülhet sor. Ha már egyszer megvan az érzékelő, nincs akadálya annak, hogy kiépítsék a megsemmisítésük lehetőségét.
A jelenlegi ICBM-ek megsemmisítése a röppálya tetején történik, ami sokkal magasabban van, mint a hiperszonikus repülő eszközök repülési magassága. Megsemmisítésükhöz sokkal alkalmasabb eszközre van szükség, mint az ICBM-ekhez kell.
Első számú követelmény a nagyobb sebesség, amihez új, könnyű, hőellenálló ötvözetekre lenne szükség. A légvédelmi lövedék vagy direktben eltalálja a robbanófejet, vagy a közelben felrobban, de van más megközelítés is: lézer sugár, neutron sugár, mikrohullám. Az Egyesült Államok ezekkel 1980-as években foglalkozott, majd átlépett rajtuk, de most újra elővették őket, mert most plauzibilisebb a téma. Jelenleg beterveztek egy 500 kW-os, műholdra telepített lézer sugarat, és neutron sugarat. Céldátum 2025.
Szakértők vizsgálják a lehetőségét annak, hogy a hiperszonikus fegyverek betiltásával kapcsolatban hozzanak szerződéseket. Azonban ez manapság nem divatos. Kína, Oroszország és az Egyesült Államok egymást noszogatják az egyik élenjáró teszttel a másik után. A hiperszonikus versenyfutás úgy tűnik gyorsulni fog.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Itt a jó alkalom, hogy az atomhatalmak kipróbálják hiperszonikus fegyvereiket. Egyre többet figyelmeztetnek a lopakodó III.vh.-ra. Kínai külügyminiszter, az USA (volt) külügyminisztere (H.Kissinger). Ezek elég nagyágyúk!
Ez annyira titkos hogy senki sem látta még.
Sok a tanulmány meg az arc, de egy videó sincs sehol sem. Persze értem én, hogy nehogy ” Az elg. is hallja!!” , egyebek, de jó lenne már látni is, vagy nem?
Anyways, Tibor ba’ kicsit google translate-s ‘íze’ volt az olvasmány ak itt-ott, de lehet tévedek meg meleg van.
Re:2 Minato
Annyira titkos, hogy az egyik nyugati zsoldos ukrán tábort pont ilyen fegyverrel semmisítették meg az oroszok.
Neten van fent róla videó, kegyetlen gyorsan megy, csak azt látod, hogy pár másodperc alatt áthúz az égen.
3. Linket pls, megnézném ha lehet. Tx
Levegö molekulák….ha a levegö molekula szerkezeti képlete is ismertetésre kerül, akkor ez minimum Nobel-dij
Ezt találtam, de telegrammos csatornákon többet lehet találni.
https://www.youtube.com/watch?v=n4rJ4STHiwU
https://twitter.com/JackPosobiec/status/1505177013593817093
Több ICBM Avangard kísérleti indítás is volt, aminek a teljes útját az USA műholdak végig kísérhették – ezek az indítások többek között a rivális hatalmaknak is szólnak…
Szintén Pentagon források jelezték, hogy eddig 12 Kinzhal indítás/csapás történt ukrán célpontok ellen.
Tehát a bevethető hiperszonikus fegyverek léteznek, a másik lehetőség, hogy a Kreml és a Pentagon összekacsintott és közösen hülyítenek minket. Lehet választani.
Kiegtészítés:
A Burevesztnyik „atomhajtású” cirkálórakétáról egy német egyetemi prof azt állította, hogy lehetetlen. Pár nappal később a Pentagon jelezte, hogy egy ilyen „lehetetlen” atomhajtású cirkálórakéta kísérletet figyeltek, a cucc az északi sarkör környékén egyébként lezupált. Tehát nem lehetetlen, csak még nagyon kísérleti a masina.
Az USA 2023-ban készül hadrendbe állítani az első saját hipsz fegyverét.
Nő a feszültség: Oroszország hiperszonikus rakétákat telepít a NATO Achilles-sarkához
A vadászgépek által szállított Kindzsal rakétákat az oroszok egyik legmodernebb fegyvereként tartják számon, bevetésére már az ukrajnai fronton is sor került. MiG-31-esekre szerelve a rakéta hatótávolsága 2000 kilométer, végsebessége átlépheti az ötszörös hangsebességet és elérheti a 12000 km/órát is.
(13 másodperces videóval)
https://www.portfolio.hu/global/20220818/no-a-feszultseg-oroszorszag-hiperszonikus-raketakat-telepit-a-nato-achilles-sarkahoz-561931
8 – Elek:
Ezt hívják eszkalációnak. Mert erre a NATO fog lépni. Aztán az oroszok, aztán a NATO…..
Egyelőre 3 db Kinzhal-indítót visznek Kalinyingrádba, ezt én inkább jelzésnek tekintem, semmint valós fenyegetésnek. Nagyjából annyit ér 3 db MIG-31K és 3 db Kinzhal a NATO ellen, mint 6 db HIMARS az orosz haderő ellen. Kábé lóf@szt, de legalább jól mutat a médiában.
Attól függetlenül ez valóban már a médiában deklarált eszakalációs lépés, ez nem vitás.
A Cirkon hiperszonikus rendszerek hadrenbe állítása most kezdődött, ezek alaptípusa hadihajókra és tengeralattjárókra kerülnek 1000 km hatótávolsággal és M10 sebességgel (M10 = 3,4 km/sec tengerszinten, 2,95 km/sec 11 ezer méter magasságban).
A Cirkon esetében már zajlik a szárazföldi telepítésű változat fejlesztése, ezek fix tárolóból vagy mobil indítóról lesznek bevethetőek, a hatótávolságuk pedig 1000 km+. Mivel ezek relatíve kis méretű fegyverek, emiatt sokkal könnyebb lesz rejteni őket, illetve rejtve mozgatni, jóval kevésbé lesznek feltűnőek, mint egy MIG-31 + Kinzhal kombó.
A NATO/USA jelenlegi csúcskategóriás rakétaelhárító rendszerei kb. az 1 km/sec körüli sebességű cuccokra jók, a 2-3 km/sec és afeletti támadó fegyverek ellen már óriási szerencse is kell az elfogáshoz.
A jelenkor csúcskategórája a kinetikus energiával (ütközéssel) működő megsemmisítők, de egy hiperszonikus sebességtartományban mozgó támadó fegyver ellen – pláne, ha valamilyen szintű manőverre is képes lesz útközben – már nem biztos, hogy ez lesz a jó megoldás. Sőt, szinte biztos, hogy nem.
Annak idején a Szovjetunióban fejlesztettek olyan műhold megsemmisítő műholdakat amelyek egy viszonylag szűk szögtartományú sugárban kilőtt (robbantott) repeszfelhővel dolgoztak volna a világűrben az ellenséges műholdak ellen, szerintem valami hasonló elv szerint működő elfogókban kell majd valószínűleg gondolkodni ezen fegyverek ellenében is.
Nem úgy volt, hogy Putyin azért indította az ukrajnai háborút, mert Ukrajna (vagy a NATO) még rakétákat telepítene a keleti részébe és az túl közel lenne Moszkvához?
Aztán még kiderül, hogy azzal vádolta az ellenfeleit, amit ő akar megvalósítani.
Diktátorok jellemzői, hogy azzal vádolják ellenfeleiket, amit ők maguk tettek vagy akarnak tenni.
11. Gyarmathy
Megint időrendi zavar van.
Ki mondta fel az ABM egyezményt?
Ki mondta fel az INF egyezményt?
Ki mondta fel az Open Sky egyezményt?
Ezek mind az orosz támadás előtt történtek évekkel.
Nem tegnap döntötték el, hogy a helyzet romlása esetén Kalinyingrádba csapásmérő erőket fognak telepíteni.
Fél éve ömlik a fegyver Ukrajnába a NATO részéről + real-time adatszolgáltatást is kapnak, holott nem NATO tagok.
Az orosz-ukrán-német-francia megállapodás törölve, senki sem óhajt még fegyverszünetről sem tárgyalni.
Nem az oroszok nem akarnak, hanem senki.
Ez nem zavar egy kicsit sem?
„Az Egyesült Államok nem egy új rakétát próbált ki, hanem válaszolt a közelmúlt orosz és kínai fegyverkísérleteire – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.”
„Alapvetően ez egy elég régi fegyver, hiszen a LGM-30G Minuteman III-ast még az 1970-es években állította hadrendbe az amerikai haderő és azóta már jó néhány korszerűsítésen is átesett” – mondta Kaiser Ferenc. A hivatalos adatok szerint 400 darab áll szolgálatban jelenleg ebből a régi fegyverből. Mivel a rakéták átlagéletkora megközelíti az 50 évet, időről időre tesztelni kell, hogy működik-e a rendszer – hangsúlyozta az NKE tanára.”
https://infostart.hu/kulfold/2022/08/18/kaiser-ferenc-az-amerikai-raketa-oreg-de-meg-mindig-felelmetes
Az USA stratégiai atomütőereje elöregedett, a hiperszonikus technológiában pedig lemaradt Kína és az oroszok mögött.
Az USA legfiatalabb stratégiai SLBM rakétája a Trident-II D5, amelyek 32 évesek.
A brit Vanguard atomtengók is ezekkel vannak felszerelve, melyek kizárólagosan képviselik a brit atomütőerőt – Nagy-Britannia nem rendelkezik a nukleáris triád másik két tagjával: ICBM erőkkel és a légi indítású strat csapásmérő erőkkel.
A francia arzenál szintén nem rendelkezik ICBM rakétákkal, a nukleáris triád két tagjával viszont igen: M45 és M51 SLBM valamint ASMP-A légi indítású támadó fegyverrel. Az M51 és az ASMP-A új eszközök.
Ezek is a valós helyzethez tartozó tények.
12. MangaM,
Az a kérdés, hogy telepített – e a NATO atomrakétákat az orosz határ mellé bármelyik európai államba?
Ha nem, akkor mégis az oroszok miért akarnak?
„Fél éve ömlik a fegyver Ukrajnába a NATO részéről + real-time adatszolgáltatást is kapnak, holott nem NATO tagok.”
Esetleg nem kellett volna letámadni egy 40 milliós európai országot Oroszországnak és fenyegetni az egész kelet európai egykor volt szovjet befolyású régiót. (Lásd múlt decemberi orosz jegyzék a NATO részére).
„Az orosz-ukrán-német-francia megállapodás törölve, senki sem óhajt még fegyverszünetről sem tárgyalni.
Nem az oroszok nem akarnak, hanem senki.”
Putyinban nem bízik már senki. Világos, hogy csak az erőből ért, (a diktárorok gyakran ilyenek) úgyhogy az ukrán és nato megítélés szerint ezt a meccset le kell játszani.
A háború elején voltak próbálkozások, csak mindig jöttek az orosz teljesíthetetlen feltételek (diktátumok).
14. Gyarmathy
„Putyinban nem bízik már senki. Világos, hogy csak az erőből ért, (a diktárorok gyakran ilyenek) úgyhogy az ukrán és nato megítélés szerint ezt a meccset le kell játszani.”
Ez világos dolog. Lenne, ha mondjuk Bangladeshről lenne szó, vagy talán Irakról, Líbiáról, Szíriáról, Yemenről.
Aztán majd amikor cafatokban lóg a bőr sok millió emberről, akik nem voltak olyan szerencsések, hogy elpárologjanak, akkor kell majd feltenni a kérdést, hogy jó ötlet volt ennyire erősködni. Na de sebaj, a sok millió, milliárd áldozat kap majd egy szobrot emlékbe, a „szerencsés” túlélő torzszülött gyemekeik pedig azt bámulják majd, miközben a sült patkányt majszolják. De akkor is, a lényeg, hogy az agresszor ruszkikat legyőzték.
14 Gyarmathy
„Az a kérdés, hogy telepített – e a NATO atomrakétákat az orosz határ mellé bármelyik európai államba?”
A válasz, de mennyire: Románia és idénre tervezve Lengyelország, radar Csehország. Ezek bár ABM – ballisztikus rakéta elleni – renszerek, bármikor indítani tudják a Tomahawk rakétákat pl., melyek bármikor felszerelhetők nukleáris töltettel. Pont.
14 – Gyarmathy:
Az oroszok arról híresek már vagy 100 éve, hogy a szerződéseket szigorúan betartják. Ez köztudott (ami téged sose zavart).
14. Gyarmathy
Jövőnk már megválaszolta a kérdésedet, de tennék ezzel kapcsolatban némi kiegészítést:
A román és lengyel támaszpont potenciális lehetőséget ad arra, hogy nukleáris csapásmérésre is használja az USA, ha akarja. Ez nem jelenti azt, hogy automatikusan már atomrobbanófejekkel felszerelt BGM-109-esek pihennek a cellákban.
Ugyanez igaz az orosz Kinzhalokra is – ezek csak hordozóeszközök, amelyekre lehet szerelni éppenséggel atomrobbanófejet IS.
Ráadásul – egyelőre – csak 3 db érkezett Kalinyingrádba, ami jelképes figyelmeztetésnek jó, de önmagában három darab Kinzhal nem dönt el semmit. Kalinyingrádban egyébként Iszkander rakétarendszerek is vannak már pár éve, érdekes, ezen nem rugóztál semmit, pedig azokon is lehet atomrobbanófej, ha azt szerelnek rájuk.
Van még egy további különbség:
Kalinyingrád az Orosz Föderáció saját szuverén területe, ergo az oroszok a saját területükre pakolják a saját fegyvereiket.
Az USA ellenben Európában alapból 3+1 országban tárol atomrobbanófejeket: Hollandia, Németország, Olaszország és Törökország, de a rossz nyelvek suttognak brit és belga tárolóhelyekről is.
A tárgyilagosság kedvéért, ami baromira nem megy neked továbbra sem:
2021. telén (akkor még nem volt orosz-ukrán háború) Barosso beszélt arról az EU-ban, hogy az orosz kérdést nem diplomáciával, hanem a csatatereken kell eldönteni és Oroszországot le kell győzni. Igen, ez akkor volt, amikor az oroszok újra akarták tárgyalni a saját biztonsági igényeiket, de ezt az USA és a NATO tárgyalás nélkül lesöpörte az asztalról.
Utoljára pedig – de ezt sem írom le többet: nagyhatalmi/geopolitikai kérdésekben aki etikai, erkölcsi és egyéb rószaszín f@szságokkal jön tárgyilagos és a lehetőség szerint egzakt elemzés helyett, az lépjen át a Nők Lapja Café fórumára, jobban jár.
14
Érdemes további időutazást tenni….
Például érdekes eset volt az is amikor az iráni veszélyre hivatkozva a Nato akart védelmi jelleggel rakétákat telepíteni a kelet- európai államokba. Jóval 2014 előtt….. Probléma ezzel az volt az oroszok számára ,hogy ez nemcsak az iráni hanem az esetleges kilőtt orosz rakéták észlelési az arra adott válaszreakció időt is lényegesen lecsökkentette volna a Nato számára….és ez pont elég ,nem szükséges támadó fegyverek telepítése ahhoz ,hogy a korábbi a katonai erőviszonyok megváltozzanak- esetünkben az oroszok kárára. Amikor jelezték az oroszok problémát akkor meg mindenki csodálkozott….. De a Friderikusz podcast- ban ezt a történetet valamiért elfelejtették megemlíteni a meghívott szakértő urak….
19. Tom
Kanadai katonai szakértők évekkel ezelőtt világosan kimondták, hogy az amerikai 4 lépcsős rakétavédelmi rendszer egy elsőcsapás mérő képesség megteremtésének az alapja, azaz a nevében „védelmi” rendszer valójában technikai lehetőséget teremt egy hatékony csapásméréshez úgy, hogy jelentősen lecsökkenti a válaszcsapások hatékonyságát. Emiatt Kanada a mai napig nem támogatja az amerikai rakétavédelmi elképzeléseket.
Az USA felmondta az ABM-szerződést, amely mindkét oldalon 100-100 db elfogóban korlátozta a honi rakétavédelmi rendszert pont azért, hogy egyik oldal se essen még véletlenül se kísértésbe és évtizedekig ez biztosította a MAD-doktrína életképességét.
A világ békéjéért, az emberi jogokért és a szabadáságért szóban oly sokat aggódó USA szívbaj nélkül egyoldalúan felrúgta az ABM szerződést (is), ezzel kivégezve a MAD-doktrínát.