(3068) Nincs sötét energia – fordítás

Tibor bá’ online

 

Egy teljesen új elméletben orosz asztrofizikusok állítják, hogy nem létezik sötét energia.

Két orosz asztrofizikus nyilvánosságra hozott egy kozmológiai elméletet, amely megmagyarázza a világmindenség expanzióját a titokzatos „sötét energia” szükségessége nélkül, szembefordulva számtalan kortárssal.

A sötét energiának évtizedeken keresztül helykitöltő szerepe volt a világmindenség megértésében, mert átívelt egy jelenség megmagyarázásán, de Artyom Astashenok professzor és tanítványa Aleksander Tepliakov a Baltik Szövetségi Egyetemen úgy gondolják, hogy sikerült feltörniük a talányt. A kutatásuk eredményét az International Journal of Modern Physics-ben publikálták.

A világmindenség általuk felállított modelljében a folyamatosan fennálló téridő expanzió megmagyarázható a zavarba ejtő és megfoghatatlan sötét energia feltételezése nélkül, a Casimir effektus alkalmazásával, ami leírja a vákuumba elhelyezett két fémlemez között fellépő húzó erőt.

A kutatók a modelljukat összehasonlították a végesnek felfogott Földdel, aminek határait nem szükségszerűen láthatjuk. A Föld esetében két dimenziót síkkal állunk szemben. Ezt kell kivetíteni a világmindenségre, ahol háromdimenziós tér van a saját határaival, ami többnyire alig érzékelhető.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

59 thoughts on “(3068) Nincs sötét energia – fordítás

  1. Nehéz úgy értékelni ezeket az eredményeket, hogy az ember már az eredeti elméletet se értette, és persze az új verziót se.

  2. Tegnapig még 90% körül volt a sötét anyag becsült aránya.
    De ha jól értem, akkor azt akarják ezzel kifejezni, hogy a gravitáció nagy távolságban is négyzetes hatású, csak mivel görbül a “tér”, így “látszólag” egyformák a keringési sebességek, de ehhez mégse setét anyag kell, csak mint egy feltekert budipapíron a csillagok úgy tünnek, mintha, de, valójában utazni csak a papír mentén lehet, míg kukkolni a papíron keresztül is?

  3. 2: Nem, ez nem a sötét anyagról szól, hanem a sötét energiáról. A sötét anyag arra kell, hogy megmagyarázza a gravitációs effektusokat, amiket a mozgásokban látunk, a sötét energia meg a felfúvódás megmagyarázására.

    De mindkettő elég önkényes magyarázat. Számomra teljesen hihető, hogy létezik más, adott esetben meggyőzőbb magyarázat is.

  4. Én arra lennék kiváncsi, hogy ha az univerzumot leíró mindentudás a 100%, akkor a mai ember ennek a tudásnak a megismerésében kb. hány százalékánál járhat?
    85%-nál, vagy pedig 0,0001%-nél?

  5. 4 – Curix:
    Úgy tűnik, hogy a még megismerendő állandóan tovább szökik előlünk. Sose lesz ennek vége.
    Speciel ez most azért fontos, mert a közel múltban az ezoteria ellenes állás foglalásomat azzal akaráták megfúrni, hogy mit akartok én, a világmindenség 95 százalékát kitevő sötét energiáról nem tudunk semmit. Csak azt, hogy nem létezik. 😀

  6. Re:5
    Univerzum anyagának 95% nem ismert, mert nem látjuk, de hatásait tapasztaljuk. Ez azt jelenti, hogy van valami, de hogy mi az, arról csak homályos tippek vannak, ráadásul szinte csak ebből áll az Univerzum, és mi vagyunk a kerekítési hibák…
    Hogy nem fekete anyag/energia lesz a megoldás, hanem a multiverzum, na bumm, szépen lassan helyére fog kerülni minden.

  7. Re:4
    Nagyon bátor becslés a 85%. 🙂
    Mondhatni a tudatlanságunk önbizalma(ne vedd magadra).
    Jó lesz az vastagon 0,1% alatt, mert még az anyagot se értjük rendesen.

  8. Emberek – ott kellene elkezdeni, hogy az emberi Test 70–80–90 százaléka vízböl áll és mégsem lötyögünk!
    Ott kellene megtenni a második lépést, hogy mi a francot keres a földön ez a néhány milliárd ember, a földbe gyökerezett, viz alatt, földfelszinen vagy a levegöben repkedõ “élö” organizmusok trilliárdjai – és mikor jöttünk, minek, no meg meddig maradunk… Ki az Isten az az Isten aki ezt az egészet összelapátolta… és hol lehet hozzá becsengetni, hogy adjon már végre egy értelmes választ
    Arra kellene választ keresni, hogy miért forog, kering, rohan a végtelenségben ez a gyönyörü bolygó, hová visz minket és mikor ér véget, mekkora a világmindenség és mi van azon túl valamint lesz-e a határnál egy WC ahol kimehetek pisilni mielõtt tovább- avagy vissza indulunk.

    További ötletek? Mert elfogadható választ még soha nem kaptam.

    Ja egyet mégis:
    “Ember küzdj és bízva bízzál!” Na persze, a szokásos simlis válasz; nesze semmi… 🙂

  9. Gerry

    az emberi testben pontosan nulla százalék víz van ezért nem is lötyög, szóval ezt mi folyton tévesen halljuk.
    Az emberi testben kizárólag elektrolitok vannak. Ha viz lenne elektrolit helyett, azonnal meghalnánk.

    Ez egy víz alapú bolygó, itt szinte minden tartalmaz vizet.
    Amikor megkeverted a maltert és elkezdesz falazni, akkor sem azt mondod hogy felhordod a vizet a falra,pedig annak jo nagy része víz.
    Ezért nincs értelme az ember esetében sem erről beszélni, félrevezető és meghaladott kijelentés ez a “60%-unk víz” dolog.

    A többi kérdésedre a válasz engem is érdekelne…..

  10. 4 Curix
    Középiskolás koromban volt egy tanárom, aki ezt úgy írta le, hogy ha a meglévő tudásunkat egy nagy léggömbhöz hasonlítjuk, akkor megállapítható, hogy minél nagyobbra fújjuk a léggömböt, annál nagyobb lesz a felszíne, amin kívül helyezkednek el az éppen felfedezésre váró új ismeretek, tehát ezek nem csökkennek, hanem a tudásunk mértékében folyton növekednek…

  11. 4: Nem bizonyítható, de az a sejtésem, hogy a világegyetemet leíró teljes tudás végtelen. A tudásunk pedig mindig véges. Ami a végtelenhez képest mindig 0 – ha arányt számolsz.

  12. Re:10
    Nagyon jó analóg példa.
    Bölcs gondolat!
    Legalább jó tanárod volt?

  13. A 10-es nem rossz analógia, de én inkább úgy képzelem a tudásunk összességét, mint egy zuzmót. Aki kutatásokat végez, az van mindig egy-egy ágacska végén, amit növeszt a munkájával. Aki egy ilyen ponton áll, azt egy iránytól eltekintve csupa ismeretlen veszi körül, amibe nagy nehezen belenöveszti a tudásunkat, de mindig csak az a tapasztalata, hogy a sok munkával kicsit ugyan nőtt alatta a zuzmó, de még mindig majdnem minden irányban sötétség van. Ez hozza magával az alázatot.

    Aki meg bent csücsül valahol a zuzmó közepén, és végzi a mindennapos ilyen-olyan dolgát vagy éppen ingyenél, az azt látja, hogy minden irányból stabilan be van ágyazva a biztos tudásba, és azt hiszi, mindent tud.

  14. 13 dajtás
    Szenzációs figura volt, nagyon kilógott a sorból.
    Tanított irodalmat, matematikát, világnézetet, vezetett latin, logika szakkört.
    És olyan hihetetlen előadókészsége volt, hogy még a renitens diákok is csüngtek rajta, ha ő tartott órát.
    Baloldali felfogású ateista volt, de legjobb barátja egy katolikus pap volt, akivel hatalmas sakkcsatákat vívott levélben, míg közben világnézeti vitájukat is folytatta.
    Volt szerencsém néhány ilyen levelet meghallgatni, ami önmagában egy irodalmi élmény volt, a kölcsönös tisztelet hangján vesézték ki egymás nézeteit… 🙂

  15. Re:15
    Valahogy sejtettem, hogy ilyen fickó volt. 🙂
    Minden korosztálynak hasonló tanárokra lenne szüksége, és nem kín, hanem öröm lenne a tanulás.

  16. 16 – dajtás:
    Hogy a tanulás kin-e vagy öröm, az az egyéntől függ, nem a tanártól.

  17. 17.
    Tibor bá’

    Ez egyszerűen nem igaz, vagy kb. annyira igaz mint a szeretkezésre.

    Egy nagytudású ember majd minden esetben alázatos és mondanivalóját a hallgatóság színvonalára szabja.
    Úgy művészet tanítani, hogy komplex témákba fokozatosan belevonnod a gyengébb képességűeket is nagyívűbb, átláthatóbb, könnyebben érthető gondolatmenettel.
    Aztán emeli a szintet, majd jöhetnek az egyre konkrétabb részletek.

    Egy jó tanító nem a hülyét zavarja el, hanem a “nagyarcút”, mert ő azt hiszi okos.
    Velem konkrétan megszeretették a tanulást és tudásom addig már terjed, hogy rájöttem, hogy van felfúvódó lufi( hubab 10.) és, hogy valójában semmi más nem számít.

    Az egész életünk tulajdonképpen tanulás ami segít az emlékezésben. Ja és mindenkitől lehet valamit tanulni.

  18. 18 – Balázs:
    Manapság az “alázat” Pont olyan divatszó, mint a “kényeztetés”. Megmondanád, miért kell nekem alázatosnak lennem? Mert az ingyenélő celebek állandóan ezt hangoztatják, hogy szinpatikusak legyenek azoknak, akikből élnek? Ha én tanításért kapom a megélhetésem, akkor hivatásbeli kötelességem érthető módon előadni az anyagot. De nem kötelességem a hülyék, lusták fejébe tölcsérrel betölteni. Az se a kötelességem, hogy “megszerettessem” az anyagot, vagy a tantárgyat. Az se az én dolgom, hogy a színvonalat passzítsam. Az előadandó anyag adott, nem én szabom meg. Aki alkalmatlan rá, az vagy lépjen véglegesen vissza, vagy készüljön fel rá. Hogy ki hülye és ki “nagy arcú” azt nem nekem kell eldöntenem. Az én dolgom az anyag leadása, és visszakérdezése.

  19. Re:19
    Ez így iparos munka, semmi több.
    Az igazi tanár elhivatást érez, és számára a legnagyobb öröm, ha az iskola fekete báránya leérettségizik, és ő segített benne.
    Ez az alázat, és az ilyen tanárokból van igazából hiány.

    Megjegyzem, ha egy gyerek úgy találkozik bármilyen tantárggyal, hogy rossz a tanár, akkor egy életre megutálhatja.
    Kitűnően lehet egy gyereket traumatizálni, hogy ne szeressen tanulni.

  20. 19: Nem kell alázatosnak lenned. Az alázat a nagyság mércéje. Aki feszegeti a határait, és megpróbál mindig nagyobbat alkotni, többet teljesíteni, az szembesülni fog a kudarccal, ami alázatra tanítja. Aki megelégszik a közepessel, az nem. A Te választásod. Már rég kiválasztottad az utat, amit végigjártál. Lettél, amilyen lettél. Jó ezt végiggondolni, mert rá kell jöjjek, hogy könnyen így végezhetem én is, ha így folytatom. Köszönöm a példát.

  21. 17: Igaz, hogy az egyéntől függ, de legalább két egyéntől: akit tanítanak és aki tanít.

  22. Mindenki tudja, hogy bizonyos részecskék hirtelen keletkeznek, majd tünnek el az “éterben”. Ezek valahonnan csak felvesznek annyi energiát, ami ezt lehetővé teszi? Vagy nem?

  23. 20 – dajtás:
    Feltételezem, hogy itt mindenkinek van diplomája, nem középiskoláról és annak tanáráról értekeztem, hanem egyetemi előadóról. De ha nincs is diplomád, a középiskolán túl vagy. Nincs értelme arról beszélni.

  24. Ábel: plusz 1 🙂

    Dan:
    “Mindenki tudja, hogy bizonyos részecskék hirtelen keletkeznek, majd tünnek el az “éterben”.”

    Senki se tudja. Feltételezi. Hipotetikus modellek vannak, egyike ezeknek az un. standard modell. Akiknek fantáziáját nem zavarja hogy a vákum nem üres, onnan tetszőleges anyagi részecskék amikor akarnak egyszercsak () előpattannak ha nekik tetszik (akár negatív tömeggel). Ja és persze csak virtuális részecskékről beszélünk. Aki akarja képzelje el.
    https://youtu.be/zxZ6k2D8CFk

  25. Részecskék nemcsak keletkeznek, de furcsamód eltűnnek – CDF esemény.

  26. 21 – Ábel:
    Az ilyen tetszőleges kijelentések: “alázat a nagyság mércéje” nem éppen az általad hirdetett alázat szülte.
    Szerintem az alázatot az emberi sunyiság szülte. Nem más, mint a körmönfont helyezkedés eszköze. Ez volt a múltban és ez a jelenben is.

  27. Nem tisztem Ábelt mosdatni, de szvsz nem egy dologról beszéltek.

    “Aki feszegeti a határait, és megpróbál mindig nagyobbat alkotni, többet teljesíteni, az szembesülni fog a kudarccal, ami alázatra tanítja.”

    A sunyiságnak semmi köze ahhoz az alázathoz, amiről Ábel írt. Előbbi megalázkodás más emberek előtt (ilyen-olyan érdekből, halkan vagy zajosan… ) , utóbbi pedig a végtelen természetet kutató elme reflexiója, amikor ráébred tudásának végességére. (lásd tudás mint lufi hasonlat )

    Előbbiek nagyságrendekkel többen vannak, nem feszegetikk a tudásuk határait, max mások idegeit. 🙁

  28. 29 – vaszil:
    Te ezt véded: “megpróbál mindig nagyobbat alkotni, többet teljesíteni, az szembesülni fog a kudarccal, ami alázatra tanítja. Aki megelégszik a közepessel, az nem.” Valószínűleg nem érted. Ezek szerint az a negatív figura, aki teljesítményre törekszik (mint például egy olimpikon) és az a pozitív figura, akinek elég a középszerűség. Aki lelötyög a langyos vízben. Ami egy centivel se viszi tovább az emberiséget.
    Ennek az ideológiának semmi köze ahhoz, hogy érzékeljük (alázat nélkül) a tudás tára szinte végtelen. Ugyanis az Ábelféle alázat sógorságban van az istenhittel.

  29. 29 Vaszil

    Miattam nem kell védened “Ábel”-t, nem akarom bántani, senkit nem akarok bántani.
    Az Én világomban neki is van helye.

    Evolúció.
    Az Én olvasatomban ez egy verseny, amely születés előtt kezdődik és a halál után is tart. (“halál után”, nem biztos hogy ugyanazt értjük ez alatt)
    Ebben mindenki “egyéniben” indul, vagyis mindenki ellenfél,
    és az a szabály, hogy NINCS szabály.
    Ha futóversenyre hasonlítom, akkor itt nem csak az ellenfél lefutásával lehet győzni, hanem annak hátulról történő elgáncsolásával is.
    Figyelni kell a “hátunk mögé” is, és ez TERMÉSZETES.

    Tudom mit beszélek.

    Evolóció.

    Darwin zseni volt. Az itt olvasottak szerint is egy meg nem értett zseni.

    Egy tömör mondata a fél világot leírja:
    “Az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten vagy más végső ok az anyagi jelenségeken túl”.
    Vagyis nem kell Istent, “vagy más végső ok”-ot keresni, nem érdemes.
    Ez lehetetlen feladat!
    Ábel – a szavai alapján vélem – keresi.
    Reménytelen!

  30. 30: Tibor bá’

    Nem tudlak követni, hogy milyen logikával érted pont az ellenkezőjét annak amit írtam?

    Azt írod “Ezek szerint az a negatív figura, aki teljesítményre törekszik (mint például egy olimpikon) és az a pozitív figura, akinek elég a középszerűség.”

    Teljes félreértés. Ha nem lettek volna mindig a középszerrel elégedetlen emberek, tán még mindig elég volna a kőbalta. Mit nem lehet ezen érteni, hogy csak azok ütköznek a határaikba, akik feszegetik? És természetesen ezeket többre értékelem én is.

    “Ugyanis az Ábelféle alázat sógorságban van az istenhittel.”

    No látom innen fúj a passzátszél n/a-nál is… A “lufin kívül” ugyanis veszélyes terep van, és józanul belátható hogy ez amíg ember él a Földön, ez így is marad. De kit zavar?

    n/a idézi Darwint “Az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten vagy más végső ok az anyagi jelenségeken túl”.

    Én is azt mondom, ez természetesen igaz. És nagy szerencsénk hogy így van!

    Ki beszélt itt istenről? Ti kép-zelitek a kép-be 🙂 Amiről beszélünk, azt az alázatot a véges tudásunk belátása vindikálja, nem kell ehhez se ördögöt se istent keresni… Minél nagyobb a tudásunk, ez annál inkább így van

  31. 32 Technomuzsik

    “Itt egy mélyen tudományos értekezés erről, kikapcsolódás képpen.”
    Ez inkább csak játék, de nekem is tetszett.

  32. 33 Vaszil

    “Én is azt mondom, ez természetesen igaz.”
    Nem biztos.
    Darwin nem ismerhette az újabb elméleteket.
    Egy ilyen: Richard Dawkins „A valóság újraszövése”
    hasonló: https://qubit.hu/2019/04/12/udv-a-matrixban-az-mit-kutatoja-szerint-valoszinubb-hogy-szimulacioban-elunk-mint-az-hogy-nem
    “…egyáltalán nem lehetetlen, hogy a valóság nem létezik.”
    Ez öszecseng a Buddhista tanokkal.
    A sötét anyag – talán – csak “programhiba”.

    Kavarok?

  33. 35: n/a

    Tudjuk, biztos csak a halál… De ettől még sokan feszegetik a határaikat hogy megválaszolhatatlan kérdésekre keressenek választ, a Buddhista tanoktól kezdve a Matrixon át Richard Dawkinsig. Ezzel sok időt lehet eltölteni, hogy a tudat tartalma mennyire tükrözi a fizikai valóságot ill. mennyi benne a vízió, a hologram vagy a programhiba? Egyénenként ez különböző – nem vagyunk egyformák! És ez így jó. Lehet filózni azon hogy minden amit érzékszerveink közvetítenek csak “maya fátyla” lehet. Káprázat, megtévesztô képzetek örvénylése. Fátyol, amely elrejti a valóságot, de aki eegyszeris hanyattesett vagy mondjuk karambolozott, az biztos már “fejlettebb” tudattal bír. 🙂

    Van aki számára a tudat tartalma a végső valóság:
    https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Fájl:Wigner_Jenő-emlékpad.gif

  34. 30 “Ezek szerint az a negatív figura, aki teljesítményre törekszik (mint például egy olimpikon) és az a pozitív figura, akinek elég a középszerűség” – Ennyire azért nem fogalmaztam homályosan. Mért lenne negatív, aki teljesítményre törekszik, és pozitív, aki lelötyök a langyos vízzel?

    Ami lehet, hogy kissé homályos volt: a 21. kommentem kapcsán azért végiggondoltam, hogy én hogy is állok a kérdéssel, és rá kellett jönnöm, hogy elég gyengén. Ezt beismerni mindenki előtt – ez sem lenne alázat?

    Tényleg másról beszélünk. Furcsa, hogy ugyanabban az országban, ugyanazt a nyelvet beszéljük, és ennyire máshogy értünk egy szót. Gyakorlatilag köszönőviszonyban sincs a két értelmezés egymással. Én azért ismerek ateista nagy embereket is, akik nagyon is alázatosak amikor azokról a dolgokról van szó, amiknek a nagyságát megtapasztalták.

    31: Az a “zseniális mondat” egy kiégett elme lemondása a valóság fontosabbik feléről. Istenítsd csak, ha tetszik, nem irigyellek érte!

    35: Ha “szimulációban” élünk, a “valóság” (vagyis amit annak érzékelünk és értelmezünk), akkor is létezik, csak másképp, más a tartalma és a jelentése. A számítógépemen lévő bitek is léteznek, csak a fizikai megjelenésük más, mint amit a képernyőmön látok, és a fejemben értelmezek.

    Egyébként meg, azt a feltételezést, hogy semmit sem tudhatunk, könnyen meg lehet cáfolni. Ha ugyanis ezt, hogy “semmit sem tudhatunk” egy bizonyosságként állítjuk be, akkor ezt az egy dolgot már tudjuk, tehát nem igaz, hogy semmit sem tudunk. Fel lehet még tételezni azt is, hogy talán tudhatunk valamit, de lehet hogy semmit, de ez is önellentmondásra vezet, csak egy kicsit hosszabban.

    Na de mire megyünk ezekkel a filozofálgatásokkal? Sokkal eredményesebb, ha feltesszük, hogy minden, amit tapasztalunk és érteni vélünk, az létezik is, és amennyire lehetséges, azonos is azzal, aminek gondoljuk. Amikor pedig valamiről kiderül, hogy mégsem úgy van, akkor revideáljuk a nézeteinket.

  35. 37 – Ábel:
    Az “alázat” szó értelmét nem lehet félreérteni.

  36. Re:38
    Félre lehet érteni, mert láthatóan te és Ábel teljesen mást értetek alatta.
    Az alázat saját tetteiért elismerést, kitüntetést nem igénylő önleértékelés jelent, ami párosul azzal, hogy nem kérkedik a tudásával.
    Egy alázatos tanár ebből fakadóan nem lenyomni akarja a diákjait, hanem maga mellé szeretné emelni tudásban, mert számára nem az egójának villogtatása a cél, hanem a tanítás.

  37. 37 Ábel

    “…egy kiégett elme lemondása a valóság fontosabbik feléről.”
    Érted is , hogy mit írsz le?
    Egy szellemi óriást próbálsz besározni.
    Örülnél Te nagyon, ha csak ennyire lennél kiégve.

    Van helyed a világomban.

  38. 39 dajtás

    “Az alázat saját tetteiért…”
    NE HARAGUDJ! Ez maszatolás!
    Használd az Occam borotvát.
    Első az önzés. Ha ez nem illik a mondatodhoz, akkor az téves.
    A tanár ne homályos okokra hivatkozva (hivatástudat,…) végezze a munkáját, hanem érdekből. Azért mert az neki is jó. Mert pl. jól megfizetik érte.

    Mintha Ábelt védenéd.
    Ne tedd, nem szükséges, inkább Te is legyél önző!

  39. Re:41
    Ne haragudj, de van az a szint, amikor már nem csak az ego hajt előre.
    Egy alázatos tanár annak örül, hogy a nebuló fejlődik, és sokadlagos az, hogy mennyit keres. Nem csak az én-én-én van a világon, mert ha csak az lenne, akkor a sok önzés miatt összedőlne maga a társadalom.
    Esetleg ha nem tűnt volna fel, ezért robogunk a szakadék felé…

    Egyébként lehet fetisizálni a nagy elméket, de ha túltolják a személyi kultuszt, akkor magát a fejlődést akasztjuk meg, mert minden emberi kreálmány csak a valóság kis darabkáját tudja leírni, ergo szükségszerűen nem tökéletes, és ami nem tökéletes, abban hibák is vannak.
    “Az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten vagy más végső ok az anyagi jelenségeken túl”.
    Ez a mondat jó példa arra, hogy az elme(ego) mennyire korlátos felfogó képességű. Ezzel szemben ha az ego gyeplőjét elengedjük, akkor esélyt adhatunk arra, hogy túl tudjunk lépni rajta, és a fenti kijelentés egyből érvényét veszíti.
    Nem könnyű, de meg lehet csinálni, igaz az ego ismeretlentől való félelmén túl kell lépni. Ez a választó vonal, amin ha túllép az ember, akkor világok dőlhetnek össze, ami még egy ok az ego-nak, hogy seggén maradjon a delikvens… 🙂

  40. 42 dajtás

    Nem örülök, ha félremagyarázzák a szavaimat.
    Ábel viselkedése gyomorforgató.
    Halottról jót vagy semmit, holtnak béke , az élőnek üdv. …

    Darwin okos ember volt, a szavaiból tanulok, PROFITÁLOK.
    A tanai segítenek eligazodni a világban, és így hamarabb érhetek oda a “húsosfazékhoz”.
    Ez tiszta érdek, nem misztikum, nem fetisizálás, nem kultusz.

    “Az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten vagy más végső ok az anyagi jelenségeken túl”.
    Ez az Ő véleménye. Legalább ezen a szinten ezt el kell fogadni.
    Nem félremagyarázni, emiatt “kiégettnek” nevezni, meg hasonlók.

    Nem tartod igaznak? Ez a Te gondod.

    “…a sok önzés miatt összedőlne maga a társadalom.”
    Ez az alap, a “tégla”, amelyből épül a ház.
    A tanár oktassa a gyerekemet, és Én fizetek ezért neki, az alázatát pedig tegye valahova. Azért nem fizetek.
    A boltos adjon nekem kenyeret, Önző módon, felárral. De ez így jó nekem, mert többe kerülne elmennem a távoli pékségbe.

    Folytathatnám.
    Én így látom.

  41. Re:43
    Egy dologban egyet értünk, mégpedig abban, hogy Darwinnak ez volt a véleménye, de csak a számára megélt valóság szerint megalkotva.

    Nem tisztem ítéletet hozni, de én tisztán ebben a szellemben nem tudnék élni, amit írsz.
    Az önzésnek van egy határa amíg egészséges, mert szükségszerű, hogy az adott egyén élni tudjon, de ha túltoljuk a bringát, akkor társadalom át tud fordulni egy groteszk dekandens torzóvá, ahogy a Római Birodalom, és ahogy a mai Neoatlantiszi birodalom is teszi(ismertebb nevén Euro-Atlanti civilizáció).

  42. n/a – dajtás:
    Az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten” Marhaság!!!
    Én kitalálhatom, hogy a Föld gyomrában 2000 km mélységben egy trónon ül a Világ ura. Bizonyítékom természetesen nincsen rá. És akkor jövök, és azt állítom, hogy emberi elme nem tudhatja meg, van-e Világ ura. Persze, hogy nem, 2000 km mélyre most és mindörökké képtelenség lejutni. De micsoda hülyeség foglalkozni velem, csak azért mert kitaláltam, hogy ott lenn van a Világ ura, aki minden kérdésre tudja a választ, hiszen ő alkotta az egészet.
    Kitalálni bármit, kérésre nem bizonyítani, majd azzal állni elő, hogy senki soha nem tudhtaja meg, hogy amit kitaláltam az igaz-e. ABSZURD.

  43. 45 ““Az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten” Marhaság!!! “- Tibor bá, nem gondoltam volna, hogy Te fogod megvédeni a gondolatomat! Köszönöm.

  44. n/a – dajtás:
    Alázat – A keresztény kultúrában nőttem fel, ezt tettem magamévá. Ebben a kultúrában a gyarló ember alázattal viselkedik a teremtőjével szemben. Ennyi. A magyar feudális társadalomban a por nép úgy köszönt a földesúrnak, hogy “alázatos szolgája”. De ez az idő elszállt. Semmi ok arra, hogy ma én alázatos legyek bárki előtt. Elvileg egyenlőek vagyunk Isten és a törvények előtt (Ha nem, akkor is így kell nyilatkoznunk). Ha valakinek van egy cseppnyi önérzete, akkor nem alázatoskodik senki előtt. Aki ezt megköveteli az minimum elmebeteg. Aki pedig csűri-csavarja a mondatokat és a gondolatokat, az egy elvetemült gazember. Én becsülettel végzem a dolgomat, aminek elégnek kell lenni mindenkinek.

  45. 45 Tibor bá’

    Provokálsz? Megfoglak.

    Ateistának, istentagadónak tartod magad.
    Ez a Te szavaiddal “Marhaság!!!”.
    Ezt az állításodat nem tudod bizonyítani. A semmit nem lehet.
    Fordítva szokott lenni. Azt bizonyítjuk ami van.

    Ez paradoxon is egyben.
    Amikor azt mondod nincs Isten, akkor azt azonnal létrehozod. Szóban, fogalomban máris létezik, és mert meghatározhatatlan a tartalom, tagadhatatlanul VAN.

    Igenis, Darwin okos ember volt!

  46. Szerintem az alázat az, amikor az ember tudatában van annak, hogy van ami nála összehasonlíthatatlanul hatalmasabb, és ennek megfelelően is viselkedik.

    Darwin kétségkívül nagy elme volt, és nagyot alkotott a maga területén. Ettől még nem fogok készpénznek venni bármit amit állítólag mondott, még ha n/a éppen azon a mondatán esik is hasra.

    Például Istennel kapcsolatban én inkább Aquinói Szent Tamást vagy Szent Ágostont olvasnék, semmivel sem voltak kisebb elmék, és ezen a területen összehasonlíthatatlanul nagyobbat, lényegesebbet alkottak. Darwin lelkészi munkásságáról gyakorlatilag semmit nem tudunk.

  47. 49 Ábel

    “Darwin kétségkívül nagy elme volt…”
    Így már jobb!

    “Darwin lelkészi munkásságáról gyakorlatilag semmit nem tudunk.”
    Nem is volt az.

    44 dajtás

    “…én tisztán ebben a szellemben nem tudnék élni, amit írsz.”
    Pedig így élsz. Te is feláron vásárlod a kenyeret. A gyereked tanításáért fizetsz (akár az adón/államon keresztül),…
    Álmodozhatsz, de jobban járnál ébren.

  48. 48 – n/a:
    Én nem vagyok ateista. Ahhoz, hogy ateista lehessek, először bizonyítani kellene, hogy a kitalált, istennek elnevezett lény létezik. Ha bizonyított létezése ellenére nem fogadom el, akkor ateista lehetek, vagyis isten tagadó. De nem lehet tagadni azt, ami lényegében TUDOMÁNYOSAN nem bizonyított, hogy létezik. Én agnosztikus vagyok, és várom a bizonyítást.

  49. Darwin fentebb idézett nézete nem saját találmány, ez az agnoszticizmus alapvető megközelítése a világról, amit már az ókori görögök is megfogalmaztak.
    Darwin csak egy volt ennek képviselői között.
    Tibor bá’ hozzáállása érthető, hiszen minden más kitalált dologra ugyanezen állítás igaz, de ez önmagában nem bizonyíték arra, hogy nincs isten.
    Én ezt az agnosztikus állítást el tudom fogadni, mint ismeretelméleti megközelítést, viszont ennek ellenére sem hiszek istenben, mert túl sokminden kötődik fogalmához, ami ma már tudományosan cáfolható, de a világ keletkezésének, létezésének problémáján minden földi logika kicsorbul, az már csak a fantáziánk terepe lehet, annyira megfoghatatlan…

  50. 48: Akkor ha azt mondom, hogy nincs perpetuum mobile (örökmozgó) akkor az máris van, mert a fogalmat valaki már megalkotta? Meg a “láthatatlan rózsaszín egyszarvú” is létezik?
    És a “lóf@sz a seggedben” is ott van? 😉 Vigyázz, mert amikor azt mondod nincs, akkor azt azonnal létrehozod, a logikád szerint.

  51. 53 Avatar

    Egészen közel vagy! Talán meg is érkeztünk.
    Megvernek az utcán sötétben, vagyis Te vagy a sértett. Feljelentést teszel, behívnak a rendőrségre jegyzőkönyvezni.
    Másnap a szomszédaid sugdolózni fognak rólad, RENDŐRSÉGI ÜGYEID vannak, gyanús-gyanús.

    49 Ábel írja:
    “Darwin lelkészi munkásságáról gyakorlatilag semmit nem tudunk.”
    Aki nem tudja, hogy nem volt lelkész, az azt gondolhatja, hogy egy jelentéktelen figura volt, ezért nem hallott róla.
    Ez ismét sározás.

    “…semmit nem tudunk.”
    És kiterjeszti a tudatlanságát másokra is.

    A szavakkal “varázsolni” lehet.

  52. Az alázatos viselkedés nem egyenlő az alázat érzésével.
    Az első egy valamilyen befolyásolási szándékkal történő viselkedési forma. A második meg egy érzés.

    Sokat beszélgettünk már a gondolkodási és az ebből fakadó értelmezési folyamatokról.

    A másik (fák kommunikációja)poszton és ezen poszton lévő párbeszéd kísértetiesen hasonlít egymásra.

    Egyiken a ezotéria kézelfogjató bizonyíthatósága, itt meg az alázat a téma.
    A vita parttalan-mint mindig- ilyenkor.

    Egyrészt a téma nem ismert tartománya miatt, de legfőképpen a gondolkodási sablonok eltérősége miatt. A gondolkodási halmazok kevés ponton kapcsolódnak, így nincs, egyszerűen nem lehet közös nevező bizonyos kérdésekben.

    Mit tesznek a vitapartnerek? Egy téves azonosulás miatt védik az álláspontjukat. És itt meg is bicsaklik az egész.

    Csakhogy vigasztaljak mindenkit, pusztulásunk oka is ez.
    Tehát abszolút nem elhanyagolható, pusztán filozofikus téma.

    A világról és annak műkődéséről való tévképzetek, elgondolások megvalósítása közben belefutottunk a valóságba.

    Még egy egyszerű szót sem tudunk a helyére tenni, mert nem értjük, hogy elménk
    EGYEDI tapasztalatok, ismeretek alapján alkot egy nagyon komplex, de egyedi képet az elménkben akar egy szóról. Ezek összessége adja az egyén fogalomkészletét.

    Megfigyelhető egy kicsit is intelligensebb ember esetében is, hogy sokszor visszakérdez egy beszélgetés közben. ‘Ez alatt mit értesz?’ Stb.
    Ezzel -többnyire tudatlanul-próbálja közelíteni az értelmezési tartományokat.
    Valószínűleg annak reményében, hogy sikeresebben kommunikáljanak.

    Az előítéleteinkkel és véleményalkotásunkkal azért kell vigyázni mert az a mienk, így nem haladhatjuk könnyen meg. Részleges, így törvényszerűen tökéletlen.
    Jól jöhet az alázat😉😁!

    Hogyan jön létre( ma meg) bizonyíthatatlan dolgokból, elméletekből tárgyiasítható, kézzelfogható, hasznosítható eredmény?

    Egyszerű.
    Elég ha gondolatban kitalálod, hogy palacsintát sütsz és fogsz egy serpenyőt.
    Nem kell bebizonyítanod a gondolatot, plane nem a konkrét palacsintasütési kedvedet.
    És ez nem vicc.

    Minden gondolat egyedi mintázatú, bár sok a hasonlósági elem az algorimusokban.
    A tudat vizsgálatának tudománya meg fogja adni a választ a szkeptikusoknak is.
    Addig kívülről nyalogathatjuk a mézescsuprot.

  53. Tibor bátyám!

    Rendben. Majd visszafogom magam.

    Azonban ezen témák szélesebb körű megvitatása azért “veszélyes” mert bizonyos szinteken rossz iranyba vihetik el az embereket.
    Ti egyáltalán nem realisztikusan(ahogy gondoljátok) hanem sokkal inkább vaskalaposan álltok bizonyos kérdésekhez, legalábbis véleményem szerint. Ami persze nem sokat ér a szemetekben.

    Lehet, hogy hülyeségeket beszélek, de lehet, hogy ti is.
    Csongornak sok dologban igaza van, nekem is tele a tököm a sok hülyével.
    De az hogy sokan nem tudjátok szétválasztani az olcsó vásári ezotériát a lényegtől(melyet a tudomány is keres), vagyis a világ felépítésének, szerkezetének kérdésétől, sok mindent elárul.

    Csípőből hülyéztek! Ezt kéne már észrevenni!

  54. 57 – Balázs:
    A 60-as években, amikor fél évszázaddal voltam fiatalabb, ezt az utat már végigjártam. Egy tucat könyvet olvastam. Dehogy voltam én vaskalapos. Akkor a Pentagon dollár milliókat ölt ebbe a témába. Mindent és mindenkit letesztelt. Az Eredmény NULLA., és NULLA, és NULLA.
    Dehogy hülyézek, utoljára nyilatkoztam ezoterika ügyben.

  55. 57 Balázs

    “Csípőből hülyéztek! Ezt kéne már észrevenni!”
    Akkor vedd észre, hogy ezen hsz-en belül Te is “csípőből” lehülyézel mindenkit.
    (Máskor is tettél ilyet.)

    Ez a mondatod:
    “Azonban ezen témák szélesebb körű megvitatása azért “veszélyes” mert bizonyos szinteken rossz iranyba vihetik el az embereket.”

    Ez egy globális lehülyézés.
    Az emberek nem tudják eldönteni, hogy mi a jó nekik. Majd Te.

    Nem kell haragudni, csak mondom: “Ezt kéne már észrevenni!”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..