(3066) Kiértékelés – Irán/USA első csörte

Tibor bá’ online

 

Iránnak nem állt szándékában amerikai katonákkal végezni, mindössze meg akarták mutatni Trumpnak, hogy eltökéltek, és rakétatechnikájuk vetekszik az amerikaiakéval.

Kászem Szoleimanit a Forradalmi Gárda karizmatikus tábornokát Trump parancsára tőrbe csalták, megölték iraki területen még pedig úgy, hogy ehhez az iraki miniszterelnököt is felhasználták. Egy elképesztő pofon az iszlám köztársaságnak, de egyúttal kifejezetten meggondolatlan, sőt hülye diplomatikai lépés – ha ezt a kifejezést egyáltalán lehet használni. Irán egyszerűen nem tehetett mást, mint előállt egy minimális megtorló lépéssel. Szoleimani meggyilkolása után a világ remegve várta lesz-e viszont válasz, Trump lép-e tovább a III. világháború felé.

A válaszcsapás előtt két órával Teherán felhívta az iraki miniszterelnök figyelmét a várható lépésre, aki azonnal értesítette az amerikai hadvezetést. Enne nyomán a koalíciós legénységet (beleértve a magyarokat is) lekergették a bunkerekbe. Természetesen senki se halt meg.

Irán 22 darab ballisztikus rakétát indított az Al Asadi amerikai légi bázisra, és az Erbili amerikai konzulátusra. 2 rakéta nem robbant fel (némi leégés), de a célba ért rakéták hallatlan pontosságúak voltak. Irán arra hivatkozott, hogy az ENSZ 51. Alapszabály szerint arányos méretű önvédelem volt. Mindjárt hozzátették, hogy Irán nem kívánja eszkalálni a háborút, de meg fogja magát védeni mindennemű agresszióval szembe.

Trump értett a szép szóból, és örült, hogy Bolton által sugallt hülye lépését jóváteheti, és elfogadta a kölcsönös visszalépést. Teherán 80 amerikai áldozatról és 242 sebesültről tett jelentést, de csupán hazai fogyasztásra szánt hazugság volt. Az irániak boldogok, hogy a Forradalmi Gárdának sikerült megbosszulni Szolemaini halálát.

Trump visszafogottsága annál is inkább bölcs volt, mert a támadással kiderült: 1) Az USA rakétatámadással szemben képtelen megvédeni magát. A Patriot elhárítás drága, de használhatatlan. A radar rendszerük is tartogat kívánnivalót.  2) Irán rendelkezik (cca. 2000) nagy hatótávolságú távolságú föld-föld, igen pontosan irányítható rakétával. Megtámadás esetén Irán komoly károkat tudna okozni a közel keleti amerikai támaszpontokon és az amerikai szövetségesek célpontjain. Ezt bizonyítják a műholdas felvételek, amik érzékeltetik, hogy az iráni rakéták olyan pontosan találtak célba, amire eddig csak az amerikai, orosz és kínai rakéták voltak képesek. Iránt már nem lehet lesöpörni az asztalról. Washingtonnak át kell formálnia a közel keleti politikáját. Szoleimani halála nem volt hiábavaló.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

12 gondolat erről: „(3066) Kiértékelés – Irán/USA első csörte

  1. Bush doktrína: „Nem fogunk habozni, hogy egyedül cselekedjünk, és önvédelemhez való jogunkat megelőző csapás formájában is gyakorolni fogjuk, ha szükséges”. Ha valamely nemzet az USA-hoz fogható hatalomra tenne szert, az az USA-val való háborút kockáztatja. (Wolfowitz-doktrína, amit Bush magáévá tett.)

  2. „Trump értett a szép szóból, és örült, hogy Bolton által sugallt hülye lépését jóváteheti, és elfogadta a kölcsönös visszalépést.”

    Az én álláspontom ezzel szemben az, hogy Trump NEM értett a szép szóból és semmit nem tett jóvá.

    „Megtámadás esetén Irán komoly károkat tudna okozni a közel keleti amerikai támaszpontokon és az amerikai szövetségesek célpontjain.”

    Az én álláspontom az, hogy Irán megtámadása esetén az USA nem Iránnal, hanem egy annál jóval kiterjedtebb szövetségi rendszerrel találná szemben magát. A legkevesebb lenne az, hogy néhány ifjú „ágyútöltelék” esetleg meghalna néhány támaszponton, ami az USA vezetését egyébként abszolúte hidegen hagyja, az ilyesmi számára csak ürügy a helyzet további eszkalálásához.

    „Washingtonnak át kell formálnia a közel keleti politikáját.”

    Szerintem ők NEM így gondolják. Nagyon komoly gazdasági kérdésről és nem elsősorban egy korlátozott katonai konfliktusról van szó. Az USA – legalábbis szerintem – nemhogy a KK-i politikáját nem fogja átformálni, hanem fokozni fogja a nyomást.

    Ezzel az ellenoldal érintettjei is teljesen tisztában vannak és látszólag komoly készülődések folynak a részükről (is)…

  3. 2 – B.András:
    Trump újraválasztásának ne m tenne jót a fiúk zsákokban történő tömeges hazaszállítása. Trump most már nem Iránnal taktikázik, hanem a második 4 évért.

  4. 3.Tibor bá
    Meg nem erősitett hirek- tudod, afféle szóbeszéd – szerint a támadást követő éjjel több nagy amerikai szállitógép landolt nálunk.
    Sebesülteket és halottakat hoztak VALAHONNAN. Nem tudjuk hányat, de a szóbeszéd makacs és rebesgetik, már a kis kávézómba is beterjengett.
    Miért ide???
    Nagy a gyanú, hogy ez az állat nem meri őket hazavinni, főleg a halottakat , legalábbis egyelőre nem.
    Ha ne adj Isten, én lennék az egyik áldozat apja és megtudnám, hogy halott gyermekemet szánt szándékkal mintegy eldugták valahol, én a felelőst agyonlőném akkor is , ha világos mint a nap, hogy engem is lelőnek heluyben, de akkor is!
    Nem sok időt adok ennek a szerencsétlen hülyének, ha mindez igy van.

  5. Bálint, azt ne felejtsd el, hogy Irán nem olyan rég kilőtt egy utasszállító repülőt.

  6. Én sem számítok a feszültség csökkenésére több okból sem, igaz, arra is talán van remény, hogy nem is fokozzák majd a végletekig.

    Az egyik az, hogy az USA-nak fontos Irán nyomás alatt tartása és az iráni olajkereskedelem szankciókkal való büntetése, mert nem érdeke az, hogy például az EU-nak legyen egy újabb nyersanyag importőre, akivel neki is versenyeznie kell. Az iráni olaj és földgáz akkor jöhetne az EU-ba, ha azt az USA felügyelné és csak rajta (vagy közvetítőin) keresztül folyhatna a kereskedelem.
    Ugyanígy nem érdeke Oroszországnak sem az, hogy Irán szabadon és nyugodtan kereskedhessen a nyersanyagaival, neki sincs szüksége riválisra a tuti piacain. Az OPEC szintén nem érdekelt abban, hogy Irán letörje a nemzetközi piacon az olaj árát.
    A szankciók feloldásában elsősorban Irán és az EU lenne érdekelt.

    Mivel erre per pillanat továbbra sincs remény, így a szankciókkal sújtott iráni vezetésnek is érdekévé válik a katonai feszültség és fenyegetettség fenntartása, mivel ez biztosíthatja továbbra is a belső hatalmi bázisát és a hatalom viszonylagos stabilitását Iránon belül, ha már gazdasági növekedést és az életszínvonal emelkedését nem tudják biztosítani a szankciók miatt.

    Oroszországnak is tökéletesen megfelel egy USA katonai fenyegetettségben tartott és szankciókkal terhelt Irán, mert amíg ez az állapot fennáll, addig relatíve nagyobb és erősebb az orosz befolyás is Irán esetében, ami egyben a közel-keleti pozícióikat is erősíti.

    Képzeljük el, ha a szankciók megszűnnének és Irán jó, de legalábbis normalizált viszonyban kerülne az USA-val, már nem is lenne olyan nagy szüksége egyfajta orosz/kínai „védelemre”, miközben vígan és gátlástalan módon kereskedhetne az EU-val is, sőt, akár nyugati államoktól is vásárolhatna fegyvereket. Ez Oroszország (és Kína) iráni (és ebből eredően a közel-keleti) befolyásának jelentős csökkenéséhez vezetne.

    Ezen felül Izrael számára is tökéletesen megfelel ez az állapot, Irán katonai felügyeletét és fenyegetettségét így nem neki kell egymagában ellátnia és „marad ideje és energiája” a saját egyéb stratégiai céljait érvényesíteni.

    Mivel az USA mostanra olaj importőrből exportőrré vált, így nekik sem érdekük egy jelentősen csökkenő kőolaj árfolyam (az ugyanis nettó veszteségessé teszi a kőzet repesztéssel történő kitermelést), ugyanakkor a jelentősen emelkedő kőolajárfolyam sem kedvező, ha másért nem, akkor csak amiatt, hogy ebből Oroszország is jelentősen nagyot profitálhat, ergo nesze neked oroszok elleni szankció.

    Ha figyelmen kívül hagyjuk azt a neokon stratégiát, amely Irán konkrét megtámadásával is számol már egy jó ideje (lásd pl. Wesley Clark tábornok interneten is megtekinthető nyilatkozatát), akkor azt kell látnunk, hogy az Irán körül állandósított háborús feszültség kimondottan jó az USA-nak, jó az OPEC-nek, jó Oroszországnak és kissé perverznek tűnő módon még magának az iráni vezetésnek is.

    A nagy kérdés az, hogy meddig tartható fenn ez az állapot, illetve van-e lehetőség egy lassú, de békésnek mondható feloldásra, vagy ebből szükségszerűen így vagy úgy, előbb vagy utóbb, de valódi nagy háborús konfliktus lesz. Nekem az a meglátásom, hogy ez nem elsősorban a „szűken vett” Közel-Keleten dől majd el, hanem a globális szinten zajló folyamatok és trendek fogják végül megadni a választ.

  7. 5.Dan
    Nem látok semmi összefüggést.
    Miért hoznák ide a gép áldozatait, mi közünk hozzájuk?

  8. 4.
    amerikai és anglia hibrid háborúban sebesült polgári zsoldosai lehetnek azok.

    obama féle „polgári erõ”
    Trumpnak nem veszteség, mert ezek elvileg nem katonák,
    másrészt senki (kongresszus,nyilvánosság) nem tud róluk.
    Ilyen értelemben,
    CIA = al-kaida
    moszat = ISIL
    MI6 = szíriai lázadók és fehér sisakos izék

  9. 4. balint
    Egyelőre csak tárolják nálatok, aztán majd lesz néhány baleset szerte a világban és akkor apránként haza lehet vinni. Apropó: állítólag éppen ma halt meg két amerikai katona Afganisztánban, egy olyan időszakban, amikor az időjárás miatt a tálibok nem igazán aktívak…

  10. Célzott gyilkosságok és kifinomult pszichológiai műveletei árulják el
    ezt hybrid háborús vonalat
    amely a kongresszus elől rejtve költi el a milliárd dollárokat.
    Félre vagyunk vezetve
    a hazug hírekből hamis következtetéseket vonunk,
    és csak abba az irányba keressük az összefüggéseket
    ami megfelel a psyop által előírt paramétereknek.
    1. Soleimani eset.
    Nem mindegy milyen felügyeletű repülőről lőtték le (pentagon v. cia).
    2. Az ukrán repülő transponderrel valami eltérés lehetett, ezután az útvonalat a forradalmi gárda központja fölé húzták.
    A perzsa nagyot hibáztott,
    néhány nap alatt másodjára ültették be a hintába.

  11. 6. MangaM

    Ez szintén egy jó elemzés volt Tőled.

    A nyersanyag mint devizaforrás szempontjából nagy különbség van Oroszország és Irán között: Iránnak csak olaja és földgáza van, amelyet jelentősebb mennyiségben termel ki, Oroszországnak mindene (is). Irán az alapanyagokat próbálja csak értékesíteni, a feldolgozott termékeket nem, illetve azokat nem használja fel, Oroszország igen (pl. a földgázfeleslegből műtrágyát gyártott, amelyet felhasználva úgy meglökte a mezőgazdasági termelését, hogy több termék esetében importőrből mára exportőr lett.) Oroszország képes (lenne) a valódi önellátásra és megélne, Irán legfeljebb nyomorogna.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük