(3063) A tudósok felfedeztek egy új neuron tevékenységet, ami arra utal, hogy az emberi agy sokkal többre képes, mint gondolták – fordítás

Tibor bá’ online

A tudósok felfedeztek egy újfajta agytevékenységet a neuronok információ feldolgozó képességével kapcsolatban. A fantasztikus felfedezés azt sugallja, hogy agyunk sokkal többre lehet képes, mint amit eddig feltételeztünk, állítja a kutató csoport.

A német és görög tudósok által végzett, a Science-ben publikáltak, új kutatás lényege, a neuronok végére – amit dendritnek neveznek – küldött és oda érkezett jelekkel kapcsolatos. Az agy ezen része által áteresztett információ a kulcsa annak, miként fog az agy dönteni egy létrehozandó akcióról.

Emberi agysejtek metszetével dolgozva, a csoport nem várt bonyolultságú elektromos aktivitást talált az emberi piramis neuronok dendriteiben. Az aktivitás modellezésénél azt találták, hogy egyetlen neuron képes volt olyan számítási problémák megoldására amihez, úgy gondolták, hogy sokkal több agyi tevékenységre lenne szükség.

Tibor bá’: És tessék mondani, hol van a lélek?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

34 gondolat erről: „(3063) A tudósok felfedeztek egy új neuron tevékenységet, ami arra utal, hogy az emberi agy sokkal többre képes, mint gondolták – fordítás

  1. Ha már kérded: a lélek a neuronok aktivitásában fejti ki a működését.

  2. 1 – Ábel:
    Ez semmi. A gépkocsimnak is van lelke. A porlasztó aktivitásában fejti ki a működését.

  3. A lélek nem anyag. Ha anyag lenne, a koporsóban maradna, a többi anyaggal együtt.
    Ezt lehet hinni vagy nem! A többi okoskodás.

  4. Végre van egy kis haladás ezen a területen is. Kár, hogy a további felfedezésekre már nem kerül sor a game over miatt…

    „Tibor bá’: És tessék mondani, hol van a lélek?”

    Ott van az valahol, csak a tudósok még olyan keveset tudnak, hogy egyelőre definiálni sem képesek a lelket (vagy nevezzük akárminek), nemhogy bizonyítani a létezését…

  5. Re:4
    Ne igyunk a medve bőrére… 🙂
    Tibor bá’ még kapkodhatja a fejét, mert ő is meg fog élni pár cifra dolgot a tudománytörténetben…

  6. A test-lélek-szellem „szentháromságot” például az emberre vetítve – kicsit sánta hasonlattal – a számítógépekhez hasonlítanám (egyszer talán már írtam erről).

    Adott a hardver, az maga a test, adottak a megírt szoftverek, ezt tekinthetjük a szellemnek, míg ahhoz, hogy ez az egész működő rendszer legyen, szükség van elektromos áramra (delejre), ez feleltethető meg a léleknek.

    A lélek az, amitől az élettelen anyag végül a szoftvernek (szellemnek) megfelelően élő, gondolkodó és érző életté szerveződik és működik.

    Szerintem az Ősrobbanás és az Univerzum létrejötte után/mellett ez az egyik legnagyobb talány: Hol és mi az a határ, mi az a plusz dolog, amitől az élettelen anyag élővé válik, formát ölt és működik.

    A nyugati tudomány a lélek és a szellem fogalmát gyakorlatilag szinonimaként használja, de nem biztos, hogy ez így teljesen rendben van.

    Két dolog adott: vannak gondolataink és vannak érzelmeink.

    Bár mindkettő visszahat egymásra, mégis van egy alapvető és markáns különbség: a gondolataimat képes vagyok uralni és szabályozni, az érzelmeimet viszont nem én döntöm el. Az érzelmeinket alapvetően nem tudjuk csak úgy akaratlagosan szabályozni, ehelyett az érzelmekre adott viselkedésünket tudjuk csak kontrollálni, azaz önuralmat gyakorolhatunk, de ettől még az érzelmeink nem feltétlenül változnak meg.

    Ha például félek a kutyáktól, attól még odamehetek hozzájuk és megsimogathatom őket, a félelem ettől nem fog elmúlni, csak a viselkedésemet kontrolláltam, azaz a szellem (tudat) uralta az anyagot (testet).

    Ha az érzelmeinket akaratlagosan tudnánk szabályozni, akkor az egész világ és minden ember elégedettségben és boldogságban töltené minden percét, nem lenne irigység, harag, félelem, stb., de ez nem így van.

    Végtelenül leegyszerűsítve a dolgot, azt mondanám, hogy a gondolataink tárháza a szellem, az érzéseink/érzelmeink tárháza a lélek. Bár szorosan összefügg és összekapcsolódik a két dolog, de nem teljesen ugyanaz.

    Másik szempontból nézve a lélek megértéséhez a fizikában (mechanikában) használt erőt, mint vektort hoznám fel példának.
    Amikor számolunk és modellezünk, akkor a valóság hatását (egy erőhatást) – a számolhatóság és modellezhetőség érdekében egy vektorral helyettesítjük, ami matematikai oldalról ugyanazt a végeredményt adja majd, ami a valóságban is tapasztalható.
    Csakhogy az erőhatás a valóságban totál nem egy vektorként működik. A vektor helyett most vegyük a lélek fogalmát – ez is csak egy helyettesítő fogalom valami olyanra, ami nem feltétlenül kézzel fogható, de a működési mechanizmusban egy létező hatás.

    Nem kizárt, hogy a kvantumvilág kutatásában előbb-utóbb rátalálnak valamire, amit akár léleknek is nevezhetünk.

  7. Re:6
    Nyitott ajtókat döngetsz, mert az alapokat már tisztázták.
    Részben a védikus irodalomban, részben az újhullámos egyesített elméletekben.
    Gatyafelkötős leírás, csak bátraknak ajánlva:
    http://esemenyhorizont.uw.hu/2001/lelekrol.html
    Ugyan ezen oldal 2010-es írásai közül a LELKI ISMERETEK fejezetet keresd.
    Ez lesz igazán nehéz falat, de ennél jobb leírást nem igazán fogsz találni magyar nyelven.

  8. 7 – dajtás:
    Addig a lélekkel nem lehet manipulálni, amíg nem tudod megcáfolni az evolúciót. Mert, ha az ember az első egy sejtből fejlődött ki 4 milliárd év alatt, akkor melyik pontnál jött be a lélek. Az egy sejtnél nyilván nem. Amikor még hüllők voltunk? Vagy emlősökké váltunk, esetlen ember szabásúak? És mi váltotta ki? Egy mutáció? Ugyan!

  9. 7. dajtás
    Köszi a küldött linkért, belenéztem, elsőre csak annyit tudok mondani, hogy aztaqurva. Megpróbálom felfogni, amit írnak, nem tagadom, hogy ez nem fog menni teljesen. Ehhez én kevés vagyok.

  10. 8: Hát, ugye azt se fogadjuk el, hogy az „evolúció” spontán, véletlen változások folytán képes lenne egyik fajból másikat, egyik osztályból másikat alkotni.

    A farkasból lehet palotapincsi, de macska sosem – csak teremtő beavatkozással.

    A teremtő beavatkozás pedig lehetőséget ad arra, hogy akkor most ennek az egyednek már lesz lelke.

    Egyébként az egysejtű sokkal közelebb van hozzánk, mint az ősleveshez.

  11. 7. dajtás
    Beleolvastam. Nekem ez áltudományosnak tűnik… hogy finoman fogalmazzak.

  12. 10 – Ábel:
    Aki ilyen hülyeséget képes leírni: „A farkasból lehet palotapincsi, de macska sosem” azzal nem érdemes szót váltani. Ez kb. olyan mintha ezt írnám: Egy márvány tömbből ki lehet faragni Dávidot, de a Dávidból nem lehet csinálni márvány tömböt. Esetleg rámutathatnék arra, hogy a macskának és a farkasnak van valahol egy közös őse, de nálad ez falra hányt borsó lenne. Azt a mesét, hogy lelked van azt megérted, de az evolúciót képtelen vagy megérteni. A Vatikán nálad okosabb, azt mondják,hogy az evolúciót Isten teremtette. Ezzel nem lehet vitázni. Illetve, nem nagyon lehet.

  13. Re:8
    Az lineáris evolúcióval az a baj, hogy hányadik kihalás után állt talpra újra és újra pár millió év alatt a természet? Nincs mrd éves időablak, mert rendszeres törölve volt a földi élet! Ennek az a kellemetlen következménye, hogy a potenciális időablakod, ami szerinted mindent megold, nagyon rövid, és itt piszkít bele az információs elmélet, aka biológiai kódolás random időigényessége, amivel szemben áll a valóság, hogy valamiért(nyilván a véletlen miatt, mi más…) nagyon gyorsan visszatért az élet, sőt még bonyolultabb lett, mint előtte…
    A valóság nem a véletlenre bízza az evolúciót, hanem szelektíven fejleszti, és számtalan példát hoztam rá, hogy jól láthatóan mérnöki megoldásokat is alkalmaz.
    Arról nem is beszélve, hogy sok olyan faj van a Földön, aminek nincsen őse.
    A semmiből idepottyant és kész? Hol játszik ebben szerepet az evolúció?
    Arról nem is beszélve, hogy az evolúciónak ellentmondó leletek is vannak, amit persze nem vernek nagy dobra, de ilyen apróságokon fölösleges rágódni… 😉

    Sokszor leírtam már, tervezett, és folyamatosan menedzselt az evolúció.
    Baromira nem tagadom, ellenben a véletlen evolúciót abszolút nem fogadom el.

  14. Re:9
    Nem egyszerű anyag, jó ha átrágod magadat az egészen, mert vannak benne gyöngyszemek, igaz nem is tévedhetetlen. Eltart egy jó darabig, de megéri olvasni, mert a fickó valóban messzire jutott, sőt a sok ezobubus max a füstölgő cipőnyomát látja csak… 🙂

    Re:11
    Persze hogy a mai korszellem szerint áltudományos, sőt még annál is áltudományosabb! Vannak benne tévedések, de generálisan helyén van az anyag, bármennyire is furcsán hangzik.

  15. Kevertek rendesen.

    Darwin művében nem érintette Istent, a teremtést. Inkább kifejezetten kerülte.
    Az evolúció elméletét és a hitet összemosni HIBA!
    https://mek.oszk.hu/05000/05011/05011.pdf
    „az emberi elme nem tudhatja meg, van-e Isten vagy más végső ok az anyagi jelenségeken túl”
    Olvassátok!!

  16. 12: Ugyanazt fejtem ki, mint amit a Vatikántól idézel. Hogy az „evolúció” Isten megnyilvánulása. Vagyis az élet létrejötte, majd a lényeges mutációk, fejlősési ugrások, nem véletlenszerűek, hanem Isten szándékos cselekedetei.

    15: Nem számolsz azzal a lehetőséggel, hogy nem Darwint akarjuk ismételgetni újra meg újra.

  17. 16 Ábel

    „Nem számolsz azzal a lehetőséggel, hogy nem Darwint akarjuk ismételgetni újra meg újra.”
    Éppen ezzel számolok!
    Kavarsz és zavarsz Te is!
    Evolóciót Darwin „találta ki”, úgy mint a dialektikus materializmust Marx.
    Ha evolúcióról beszélsz, akkor NE térj el a műtől, mert azzal azt meghamisítod.
    Abban NINCS Isten!

  18. 17: Tibor bá elkezdte feszegetni, hogy a neurológia és az evolúció összeegyeztethetetlen a hittel. Már mért ne fejthetném ki, hogy én hogyan egyeztetem össze?

    Milyen alapon akarod te előírni, hogy kizárólag mások konzervgodolatait ismételgethetjük, és nem lehet sajátunk?

    Ha biológus lennék, és egy biológiai tárgyú cikket publikálnék valami szaklapban, akkor én se beszélnék Istenről, mert az nem témája a természettudománynak. De például a tudományfilozófiának már témája, hogy a tudomány eredményeit hogyan értelmezzük, hogyan illesztjük be a világképünkbe, amiben a tudományon kívüli területek is vannak, például az istenhit.

  19. 18 Ábel

    Belekavarodtál.

    „…a tudományon kívüli területek is vannak, például az istenhit.”
    Vagyis a hit nem is tudomány. Ezek pedig csak összejöttek egy teára: https://htk.ppke.hu/

    Igyál egy erős teát!

  20. 13. dajtás
    A földi élet fejlődését nézve az látszik, hogy a legtöbb idő az egysejtűek kialakulásához kellett. A következő leghosszabb szakasz az egysejtűekről a többsejtűekre lépés ideje. A többsejtűeken belül – leginkább az ivaros szaporodás elterjedésének köszönhetően – drámaian felgyorsult a változás, alkalmazkodás, új fajok kialakulásának sebessége. A kihalások leginkább az összetett életformákat érintették, tehát a kihalási események után a felszabaduló élettereket viharos gyorsasággal tudták betölteni a megmaradt többsejtűekből kialakuló új fajok. Nagy időablakra és ezzel együtt a teremtő beavatkozására egyszerűen nem volt szükség.

  21. 19: Nem véletlenül írtam természettudományt egy mondattal előbb. A hittudomány, a filológia, a filozófia is tudomány, csak egészen más módszerekkel és tudományossági kritériumokkal.

    Nem én kavarodtam bele. Ha nem akarod belekeverni a lelket és a hitet, mért nem reklamálsz Tibor bánál? Ő kezdte a cikk végén a kék mondatával. Ez a kérdés egyszerűen nem tartozik a természettudomány körébe. Ahogy egyébként sok más poszt témája sem. Ettől még mért ne lehetne megtárgyalni?

  22. Re:20
    Ez mind jól hangzik, de ott van a bökkenő, hogy az alapoknál nincs tisztázva, hogy mitől lesz az élettelen anyag elő. Tudom, tudom volt elég rá idő, de ezzel szemben ott van az információs entrópia, és a véges időablak.
    Arról nem is beszélve, hogy vannak kilógó leletek, amik sehogyan sem magyarázhatóak evolúcióval. Pl ős nélküli fajok, vagy korba nem illő tárgyi leletek…
    Plusz látványosan elkerülitek a jól látható tervezettséget, pl kitin alapú fogaskeret, vagy vákuumfegyverrel lövöldöző állatokat, stb, stb.

  23. Igen, én is dajtás álláspontjával értek egyet. Vannak ebben az evolúciós történetben is bőven, “isteni” szerencsével létrejött történések. Az ősleves kifejezést direkt nem használom Tibor’bá kedvéért! 🙂
    Minden ember és bizonyos mértékig az állatvilág egyedei is, születésüktől fogva hordoznak egy kódot, amit hívhatunk léleknek is. Ez a belső kód uralkodik az anyagból lévő testen, felülírhatja annak működését. Sokszor erkölcsi és etikai okokból döntünk az anyagi világ, a test kivánalmai ellen. Nem értem azokat, akik szerint magától jött létre egy ilyen “kód”.

  24. Re:24
    Vannak lelkes lények, és vannak lelketlenek is, pl egy baktérium, vagy egy vírus.
    Ez a kifejezés meg száz éve köznyelvben forgott, és egyben a magyar nyelv szépségét is kidomborította, mert ha valakire azt mondták hogy lelketlen, akkor egyfajta morális minőséggel jelölték, hogy nincs semmi erkölcsi normája(gyerekgyilkos és hasonlók).

    Amúgy a lélek sem a végső princípium, mert a test-lélek-szellem hármasságban a matéria és transzcendens világ közti kapcsolatot hivatott betölteni, és valójában maga az egyén, a szellem, tisztán transzcendens, lényegében egy koherens információs mező, amit a lélek hivatott fenntartani.
    Mikor megérted, hogy valójában semmi más nem vagy, mint egy megmaradásért küzdő „hologram”, akkor picit átértékeled az életedet…

  25. 22. dajtás
    Az időablak nem igazán probléma, mert az evolúciós változások nem egy egyeddel történnek egyszerre, hanem óriási, felfoghatatlan nagy mennyiséggel. Elég ha egyikben megjelenik egy hasznos változás, onnantól kezdve az már elterjed.

    A tervezés feltételezése pedig a következő módon alakulhatott ki:
    Az emberi gondolkodás úgy működik, hogy részinformációkból általánosít, mivel a természetnek egyszerre csak kis szeletét érzékeli. (Newton a leeső alma látványára nem azon kezdett filózni, hogy talán máshol nem is esik le, vagy felfelé esik, ezért hagyjuk a fenébe az egész gravitációt, hanem kijelentette, hogy a testek vonzzák egymást és pont. Neki speciel igaza volt.) Miután az ember elkezdett tárgyakat készíteni, amik korábban nem léteztek, azt a téves általánosítást követte el, hogy eszerint minden létezőt valakinek meg kellett csinálni. Az ő tudásával a maga idejében ez egy logikus következtetés volt és ez beleégett az emberi kultúrába. Ennek ellenére ez egy következtetési hiba. Pontosan ugyan ilyen hiba azt feltételezni, hogy ha nem tudjuk egy jelenségről, hogy az hogyan alakult ki (kitin alapú fogaskerék), akkor az biztosan nem is alakulhatott ki magától. Pedig ez csak azt jelenti, hogy még nincs elég ismeretünk.

  26. 13 dajtás
    Az az állításod, hogy az élet sokszor törölve lett, az teljesen hamis.
    Az evolúciós folyamat annyira logikus, ellentmondásmentes, hogy ahhoz nem hiányzik semmi.
    Az, hogy az élet fejlődése folyamán voltak kataklizmák, amelyek olyan drasztikusan megváltoztatták a környezetet, hogy azt a létező fajok jelentős hányada nem bírta ki, az nem jelenti, hogy az élet kitörlődött.
    Semmi nem kezdődött újra ezek után, hanem az életben maradt fajok folytatták a fejlődést.
    Az újszerű fajok nem ezen alkalmakkor jelentek meg, hanem az evolúció már létrehozta őket korábban, a nagy kataklizmák csak a szűrők voltak, amelyek révén dominánsabb helyzetbe kerülhettek egyes csoportok, átrendeződhettek az erőviszonyok.
    De a kataklizmák teljesen természetes folyamatok, események eredményei, csillagászati, geológiai okokból, amelyek a földi élet állapotától teljesen függetlenül következtek be, semmi okunk nincs arra, hogy feltételezzük,ezek tudatos beavatkozások az élet folyamataiba.
    Az viszont igaz, hogy az élet fejlődésében a legrövidebb időszak az, amit már fosszíliák révén ismerünk, az első sejtek is már végtelen fejlődési fokozatok után alakultak ki.
    Sajnos a korábbi fejlődési fázisokról nincs valós információnk, pedig rengeteg fejlődési, szerveződési lépcsőn kellett átmenniük, sikertelen kísérletnek kellett eltűnni, de az biztos, hogy ez nem egy egyszerű dolog volt, amit egy teremtő csak úgy kirittyent egy teremtő gondolattal, hanem egy óriási időigényű, soklépcsős, évmilliárdokig tartó folyamatnak kellett lenni, ami spontán folyamatot feltételez.

  27. Re:25
    Továbbra is szépen hangzik, de te az okozatokat látod okként, ezáltal önmagával próbálod bizonyítani a hipotézist.
    Az entrópia akárhogy is kerülöd, beleköp a levesbe. A magára hagyott rendszerek, és főleg a bonyolult rendszerek nemhogy fejlődnének, hanem egyenesen leépülnek.
    Ez a momentum, és a véges időablak önmagába a random evolúciót megkérdőjelezi… Annyira evidens számotokra az önszerveződés, hogy kiterjesztitek mindenre. Nem, nem alapértelmezett ez a folyamat. Erre a ciklikus kémiai folyamatok jó példák. Tudod mi történik? Felhalmozza a hibákat, és leál, hiába van a rendszerben elég energia hozzá. Ez maga az információs entrópia, amit csak úgy lehet átlépni, ha felülről a „mernök” belenyúl a rendszerbe, és folyamatosan menedzseli a „gépet”.
    És még hol vagyunk a bonyolultabb rendszerektől…

  28. Erről az jut eszembe, hogy ha kint hagynál 10 értelmes embert kajával, minden földi jóval egy elszeparált helyen, akkor vajon tudományos felfedezések történnének, az ottaniak lelkivilága fejlődne ki, vagy inkább csak lezüllenének a sok ingyen piától?
    Van egy tippem…

  29. 27. dajtás
    A Föld nem egy zárt rendszer, mivel a Nap folyamatosan látja el energiával, tehát ebben az entrópia növekedése önmagában nem értelmezhető. Amire te gondolsz, az világegyetem szinten létezik, de ez nem zárja ki a lokális entrópia csökkenések lehetőségét.

    A ciklikus kémiai folyamat nem jó példa (látom te is szívsz az akkumulátorok élettartamával 🙂 ), mert egy kémiai folyamat nem lehet „hibás”, hanem úgy zajlik le, ahogy a természetben le kell zajlania. Hibásnak mi tekintjük, ha az eredmény a saját szubjektív szemszögünkből nem az, amire vágyunk. Mivel a kémiai folyamat kiinduló állapotát valamikor előállítottuk, ezért a „hibás” végeredményből újabb munkával – vagyis energia befektetéssel – újra elő tudjuk állítani, végső soron a hibát hő formájában szétsugározzuk.

    Amúgy az információs entrópia a „mérnököt” nem sújtja? Mivel a definíció szerint végtelen élettartamú, már rég le kellett volna állnia a felhalmozott hibáktól…

  30. Re:29
    Igazából én információs entrópiáról beszélek…
    Túl lehet lépni ezen, csak éppen a lényeget, a rendszer információ tartalmát dobjuk ki az ablakon, ami hiába képzetes, de nélküle egy fabatkát sem ér az egész.

    A mesében vannak tökéletes kémiai reakciók… Ez egy ideál kép a fejedben, amivel szemben a valóság az, hogy baromira nem így van. Mindig van szennyező anyag, mindig van egy rossz katalizátor, nem ideális hőmérséklet/nyomás/tetszőleges zavaró tényező, leépülő/elfáradó struktúrák,stb,stb. Egy ciklusba szervezett kémiai rendszer csak akkor tartós, ha önmagát ki tudja javítani, szennyező anyagokat el tudja távolítani, és van benne egyfajta információs tároló, ami az ideális képet tartalmazza, hogy milyennek kell lennie, hogy jól vissza tudja magát építeni.
    Ez óriási szakadék az élettelen és élő anyag között, amit az random evolúció hívők(te is) csak úgy átugrotok, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne ez.
    Nem, nem az, mert ez már az okozat, de hogy mitől lett ilyen, arra homályosabbnál homályosabb magyarázatok vannak, ultimate válasz, hogy a véletlen műve…

    Magát a mérnököt is sújthatja információs entrópia, de erre fel van készülve.
    Back-up back-upjának back-upja is van.
    Ha valami nagyon el lett kefélve, akkor hard reset is lehet.
    Ugrok egy nagyot, részben ez az Akasha is…
    Valójában a transzcendens rendszerekben semmi „érték” nincs, csak az információ.
    Ez a legfontosabb, mert anyagi struktúrákat bármikor és bármennyit létre tudnak hozni, ahogy hoznak is most is…

  31. 30. dajtás
    Ha jól értem, akkor az információs entrópia (aminek semmi köze a termodinamikaihoz, csak ugyan úgy hívjuk, hogy könnyebben belekeverhessük a kémiát) mindent sújt, kivéve azt, aki a legtöbb információval rendelkezik. Vagy ha mégis, akkor ezt észreveszi, mielőtt túlzottan elhatalmasodik rajta és előveszi a biztonsági mentést, amit viszont biztosan nem sújt. Vagy ha mégis, akkor előveszi a mégbiztonságibb mentést, amit aztán tuti nem. Ha nem marad több mentés, akkor meg minden visszaáll alaphelyzetbe, amit persze nem ismerhet, mert hát elentropáltak az ismeretei. Ez teljesen logikus.

    Azt hiszem mindenben és teljes mértékben igazad van.

  32. Re:31
    Értem én az iróniát, de ez nem olyan egyszerű, mint ahogy le van írva…
    Olyan szinten multiplikálva van minden,hogy konvergál a nulla felé az adatvesztés.
    Arról nem is beszélve, hogy vannak transzcendens struktúrák, amik sokkal jobban tűrik a hiba felhalmozást, és az egész rendszer fraktálisan szét van bontva, így sok sok alrendszerre le van másolva minden.
    Tudom hogy nem hiszed el, de nem a mi Univerzumunk az első próbálkozás, ezért elég stabil a rendszer… 😉

  33. 32 dajtás
    Éppenhogy a gének azok, amelyek milliónyi, milliárdnyi másolat formájában őrzik meg a sikeres változatokat, és az kizárt, hogy mindegyik ugyanúgy sérüljön meg, tehát mindig kell hogy maradjanak az eredetivel azonosak is, a sérültek mellett.
    A sérülteket meg kiszűri a természetes kiválogatódás, kivéve, ha életképesség szempontjából jobbak vagy egyenértékűek, mint az eredeti.
    És még egy iróniája a folyamatnak, éppen a genetikai változások -amelyek mutációk formájában valósulnak meg – hozzák létre azokat az apró változásokat, amelyek lehetővé teszik a változó környezethez való alkalmazkodást.

  34. Re:33
    Megfogtad a lényeget, hogy a folyamatos információs frissítés tartja az információt meg. Ebben nincs köztünk vita, sőt egyet értünk, de…
    Abban viszont nem, hogy az élettelen anyag kupacból hogy lesz elő.
    Amit írsz, az már az okozat, de miért lett ilyen, arról csak homályos magyarázata van a materialista álláspontnak. Itt köp a levesbe az időfaktor, és az információs entrópia.
    Ne feledd, itt még nincs információ megtartó képesség, duplán ellenünk dolgozik a természet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük