(3057) Ókori Egyiptom összeomlása várhat a mi civilizációnkra, figyelmeztet egy archeológus – fordítás

Tibor bá’ online

 

Úgy látszik, az emberiség kezd rádöbbenni, hogy nagyon nagy a baj, és mindenki temperamentuma szerint reagál rá. Olvassátok ilyen szemmel az alábbi posztot.

Egy cseh archeológus csoportot vezető Miroslav Barta professzor, aki az összeomlás előtt álló Egyiptom idejéből származó temetkezést fedezett fel, állítja, hogy a történelem megismételheti magát. A leletekből kiderül, hogy egyfajta klímaváltozás miatt, nem volt megfelelő áradás. Áradás nélkül nem volt megfelelő termés. Termés nélkül nem volt adóbevétel. Adó nélkül nem lehetett fenntartani az államapparátust.

A professzor szerint a modern világ szintén szemben találja magát belső és külső kihívásokkal. Ha megfelelően tanulmányozzuk a múltat, átvetíthetjük a jelenre. Az emberek azt hiszik, hogy ez ma más, mint régen volt. Nem, nincs új a Nap alatt.

Ha elfogadjuk ténynek a közelgő összeomlást, akkor észrevehetjük, hogy az összeomlás egy természetes dolog, ami alatt lépéseket kell tenni az újraébredés érdekében.

Ezt követve tehetünk valamit. De a professzor még hozzátette, „szükségem van még néhány évre, hogy felfedhessem Egyiptom részére mit jelentett az újraébredés.”

És esetünkben vajon mi?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

49 gondolat erről: „(3057) Ókori Egyiptom összeomlása várhat a mi civilizációnkra, figyelmeztet egy archeológus – fordítás

  1. A városok a világ rákfenéi ,erre kell rádöbbenie egyszer s mindenkorra mindenkinek Tokyotól kezdve Budapestig. Máig sem értem ,hogy miért tömörülnek egymás seggébe
    ezer és milliószám az emberek -ki fertözhette és fertőzi mai napig is az elméjüket ( ebben a felvilágosulnakt nevezett korban),hogy
    tízezren,millióan teljesebb,értékesebb,boldogabb életet lehet élni ,mint pár száz fős közösségben ?!
    Erre keresem a választ ,de ismét nem találom .Talán azért ,mert ez a fajta életmód nem tűri meg az élősködöket .Aki nem dolgozik,az ne is egyék. Nem reklám, 21 századi EU- os tagbeli ország,sok millióan élünk még így.

  2. Minden bonyolult, sokszorosan összetett szervezésű komplikált rendszer, a rá nehezedő különleges megterhelésre erózióval és egy ponton túl teljes összeomlással válaszol.
    Az emberi például akár bele is halhat a szervezetét érő különleges terhelésbe.
    ( zaj, sugár,éhezés,szomjazás, nélkülözések,extra hideg ,extra meleg stb.)
    A történelem pedig – megtapasztalhattuk – ismételgeti magát.
    (népirtások, háborúk stb)

  3. 3
    Helytelen helyzetelemzés ,mert negyven éve tudjuk,hogy nagy baj lesz ,kivédhető lett volna,de ehelyett hazudtunk magunknak és továbbra is az urbanizációba,iparba menekült boldog boldogtalan.Na ettől indult be a klimakatasztrofa.Az önhülyitéstől.
    Nagyon megérdemeljük a kínkeserves kiszenvedést

  4. 4 – kalotaszegi:
    Közel 8 milliárd ember úgy nem férne el, ahogy te élsz.
    Azt el kell ismerned, hogy rengeteg előnye van a városi életformának. Nem részletezem, bizonyára tudod. A többség ezt választja.
    Az Embernek nehéz legyőzni az ösztönét. Nézd meg a videódon. Nincs elég víz, rendkívül kényelmetlen az élet, láthatóan a helyzet csak romlani fog, ennek ellenére teli van a nyomor negyed csecsemő korú gyerekkel.
    A helyzet meg fogja oldani önmagát. Ha nem kapnak elég vizet, a családok irtani fogják egymást a víz miatt. Fogyni fog a lakóság.

  5. Egyiptom már másodjára is összeomlott mert pár éve amikor voltak ott a felkelések akkor úgy tudom hogy a gabonatermelés befuccsolt és azóta behozatalra szorulnak és az életszínvonal is jelentősen süllyedt.Egy darabig megoldják az élelemhiányt, mert jellenleg nem gond egy gabonatankert indítani akárhová a világban többszázezer tonna búzával ami akár egy országot ellát hónapokig.
    Viszont ha sok ország kieseik (ausztrál , közel kelet, távol kelet) és senkinek sem lesz eladásra többlet akkor lesz gond. (nem tudom hol tartunk)
    Viszont a gabonatermelésen kívül sokat feljődött a mezőgazdaság: pl. ausztráliában már szerintem rengeteg robottraktor van ami a hőségben is tud dolgozni,illetve van ez az izraeli technológia ami tizedannyi vizet igényel ha jól tudom : föld alatt megy a csepegtető , így kevés az elpárolgás stb…
    Pl sivatagban krumplit is tudnak termelni így. Így az ausztrálok is tudnak féket építeni az összeomlás elodázásába szerintem: pl tengerből desztillálják a vizet (nem élményparkokat építenek meg kirándulgatnak), majd ezzel a víztakaréskos megoldással öntözik a krumplit, zöldségeket.Tudom hogy a desztillálás nagyon energiaigényes, nem fenntartható évezredekig, de élelem termelhető vele a
    végső időkben vagy kitolható a végső összeomlás.

  6. 5.
    “Közel 8 milliárd ember úgy nem férne el, ahogy te élsz.”
    Az a 8 milliárd ember Bács- Kiskun megyében elfér úgy, hogy mindenkire jut 1 négyzetméter. Innen lehet számolni hogy mennyi terület van a földön és az mire elég.

  7. A nők miatt van minden. Mindegyiknek a luxus kell, és mivel a pina mozgatja a világot, így a túlfogyasztás és a luxus is a nők miatt van.
    Milyen logikus 🙂
    Nyílván ez is nagyon igaz lehet…
    Vagy nem?

  8. 992.Kr.u.
    A 960. évben Thüringiai Bernát tudós okozott Európában nagy ijedelmet azzal, hogy magabiztosan bejelentette, számításai szerint a világ még 23 évig fog tartani. Nagy szerencséjére saját vége előbb következett be a megjósolt nagy esemény időpontjánál.

    Íme az érdekesebb világvége-jóslatok egy rövid listája, amely egy bibliai idézettel kezdődik és néhány napjaink-béli „látnok” próféciáival végződik. A jövendőmondók e témabeli „sikereiből” ítélve, biztonsággal állíthatjuk, hogy bolygónk élete az eddigihez hasonlóan folytatódik fog még egy jó ideig a jövőben is.

    http://www.termeszetvilaga.hu/szkeptikus/vilag.html
    NEGYVENKILENC BE NEM TELJESÜLT JÓSLAT A VILÁG VÉGÉRŐL

  9. “Az a 8 milliárd ember Bács- Kiskun megyében elfér úgy, hogy mindenkire jut 1 négyzetméter. Innen lehet számolni hogy mennyi terület van a földön és az mire elég.”

    András

    én nem értem ebböl mit lehetne kiszámolni?

    —–
    Amúgy régen a faluk közel önfenntarto modon müködtek. Nem volt fürdöszoba, és egyetlen helyiséget fütöttek télen. Budi csak a pottyantos volt.
    Hogy mekkorát fordult a világ mi sem mutatja jobban, hogy ezek a takarékos kis falvak a legpazarlobb életvitelbe fordultak át, ami létezik.
    Az önelláto funkciojuk szinte teljesen megszünt, ellenben müködtetni kell a 120 nm-es alapterületü energiapazarlo épitményt.

    Sokat segitene még a bolygon ha a teljes népesség városokba lakna, mert ennél hatékonyabb mod nem létezik. De ez csak akkor ha közben hatalmas mezögazdasági vidékek szabadon maradnának.

    Pl. Magyarországon lenne 5 db Budapest méretü város és ennyi. Az összes falut eldozerolni és felszántani…..
    De ez megint olyan terv amit nem lehet megvalositani, meg elsö nekifutásnak örültség, pedig hatékony lenne.

  10. Egyiptom ókora vagy 7000 évet ölel fel. Ez magában foglal néhány civilizációt és hatalomváltást. A cikk vajon melyikről szól? Illetve elég hiányos volt a történelemoktatásunk, mert a Fáraók kora utáni Egyiptomról alig volt szó. Érdemes lenne ezt kifejteni.

  11. A magyar falu mégis miben jobb mint a város? Állattartás megszűnt, eltűntek a gyümölcsösök, de még a kiskertek is. A falusi életvitel is megszűnt, konkrétan a helyi Tesco cukrásza mesélte feleségemnek, hogy elképesztő mennyiségű süteményt adott el az ünnepek alatt (ezres nagyságrendet mondott, de már nem emlékszem pontosan) és az érdekes az volt, hogy nem a városiak vitték (kisváros vagyunk, mindenki ismer mindenkit) hanem a környező falvakból vitte boldog boldogtalan. Magyarul, már nemcsak nem termelnek, már nem is sütnek a falusi asszonyok. De azt is tapasztalom kirándulás közben a környéken, hogy a falvak környékén nem mozog senki, bent gubbasztanak egész nap. Már a gyerekek se az utcán, vagy focipályán játszanak, ki sem dugják az orrukat a házból, városi életet élnek, csak épp sokkal ingerszegényebbet.

  12. 12:

    “városi életet élnek, csak épp sokkal ingerszegényebbet.”

    +1
    Bingo! és mindezt drágán, nagyon drágán egy panelhoz képest.

  13. 12 & 13:
    Kalotaszegi erdélyi állapotokat promotál. Ott még úgy van. Amit nem tud, hogy rájuk is sor kerül, csak idő kérdése (ha lesz).

  14. Sajnos Erdélyt is elérte a főleg Amerika által terjesztett kulturális és ideológiai métely. Már a kisebb gyimesi falvakban is van parabola antenna és mobil telefon. Innentől semmi sem állítja meg a pusztulást. Saját szememmel is láttam, a barátom meg kb. 15 éve figyeli a lassú romlást. Mindezeket összevetve társadalmilag, szociálisan is fényévekre előttünk járnak.

  15. 14.Tibor- bá , arra már biztos nincs idő, de a legfényűzőbb városok elgettosodására annál inkább ,fogy és egyben drágul az energia évről évre ,élelem, víz,rohadni fog az infrastruktura,amit majd nem lehet helyreállitani, pillanatok alatt alakulhat ki végzetes káosz bármilyen természeti katasztrofa , élelemhiány esetén .
    Háború kitőrése esetén a nagyvárosok lesznek az elsőszámú célpontok.

    1o.Curix
    ”Pl. Magyarországon lenne 5 db Budapest méretü város és ennyi. Az összes falut eldozerolni és felszántani…..”

    M.o a jelenlegi állapotában sem képes fedezni energiaigényét saját erőforrásaiból, (katasztrofális demográfiája pedig már önmagában hordja a modern városi életmód totális megszűnésést) ,ahogy a legtöbb eu-s tagország sem.Hacsak nem importálunk elegendő fiatal ,kemény négert legényt Afrikából és észlényt arábiából ,de amint az élelmiszeripar odakozmál a méregdrágává váló energia miatt,Bp olyanná válik ,mint Ciudad Juarez. 🙂

    A befogadás pedig egy akkora baromság ,hogy azt csak valamilyen abberált neoliberális támogathat,akinek lételeme a multikulturális metropolisz, amelyik a világra szarta

  16. Kalotaszegi

    ez csak egy elméleti feltevés volt tőlem, én is tudom hogy nem lehetséges, de sokkal takarékosabb életvitel lehetséges egy városban mint a jelenkori falukon.

    Nem ismerem az erdélyi állapotokat, de ahogy Tibor bá is írja csak idő kérdése minden. Ott is csak ugyan olyan emberek élnek mint máshol a földön.
    Erdély 10-20 év hátrányban van nyugat Magyarországhoz képest, de ott sem állt meg az idő. Ahogy jövedelem érkezik majd a területre, ott is elindul ugyan az, mint itt. Ott eddig a szegénység ezt nem tette lehetővé….
    Meg az erdélyi magyar elég igénytelen.
    A környezetére is.
    Ezek az igények azonban ott is nőni fognak.

  17. Kedves Andrew!

    A krumpli növekedése 21 C-os talajhőmérsékleten leáll!
    Ezt figyelembe véve nem tudom mi terem abban a talajban ami tavasszal már 20-C-os.

    Üdv

  18. 17. – Curix
    “ Nem ismerem az erdélyi állapotokat” – Ennek ellenére nem tudom, hogy mire alapozol ilyen magvas kijelentéseket ? : “ Meg az erdélyi magyar elég igénytelen.
    A környezetére is.”
    Szerintem az erdélyi románok és a cigányok igénytelenek, ha majd arra jársz – a saját szemeddel is láthatod. Nem a pénz teszi igényessé az embert. Barlang is lehet igényes és palota is igénytelen. Nézd meg Bánffyhunyad cigány palotáit. 🙂
    Nem a jövedelemtől lesz egy hely jól élhető, hanem az ott élők lelki alkatától, meggyőződésétől és a munkához való viszonyulásától.

  19. Azt senki ne felejtse el, hogy a városi életforma a hajdani falusi életforma evolúciós eredménye. Mint ahogy a falusi paraszt életkörülményeinek optimalizálási törekvése nötte ki magát a x7-es bmw-vel nyomulok az aszfaltúton,városi “érthetlen” agybajjá.

    Egy erdélyi falu ma már teljesen más mint egy tipikus anyaországi falu. Itt nagyobb az “elkurvulás”.

    Én Ir01-gyel értek egyet ebben a kérdésben.
    Én legalábbis ezt tapasztalom magam körül egy dél-dunántúli kis faluban.
    Az ingerszegénység egy komoly probléma.
    Szeretnének városi életet élni, de -értelemszerűen-nem tudnak.
    Az ingerszegénység sajnos a legtöbbször a rosszat hozza ki a nem gondolkodó, igénytelen lakosságból.
    Egymásról pletykálnak egymásnak, megcsinálják a maguk kis végeláthatatlan szappanopera sorozatát. Futják a szokásos értelmetlen kis köröket. Maguk teremtik saját maguk poklát. Az őszintétlenség súlyos gond, eszméletlen romboló.

    Ezenkivül nincs semmi kultúrális lehetőség, semmi érdemes, értelmes program.
    A szűreti bálok és egyebek már csak formális semmiségek.
    Műfű, bódult cigánygyerekek.

    Én a falutól messzebb lakom, itt nyugi van.
    Személy szerint én szeretek így élni és részben osztom kalotaszegi véleményét a “helyes” életről, értékrendről,de a párom hiányolja a színházat, programokat stb. És rendkívül szenved ettől a fajta színháztól(ide született, elkerült Győrbe, majd hazajött), a” maszkos” néniktől, kik felületesen jófejek, de ahogy elmész a közelükből már a nyelvükre vesznek. A kislányunkat nem tudjuk a falu óvodájába járatni, mert az itteni gyerekek legtöbbje kis vadember.

    A városi létforma sokkal könnyebb életet nyújt és elősegíti a dekadenciát meg a nagyarcuskodást. “Elszakadsz “a valóságtól és elájulsz ha kézzel gyúrt tésztáról hallasz.

    Szerintem felesleges a városi és a falusi életet szembeállítani, inkább egy új fajta életet kell kialakítani. A “vissza a múltba, gyújtsunk be a sparheltbe, kakáljunk a kinti budiba, szakadjunk bele a munkába, tüzeljük el az erdőket”helyett egy valóban természetközeli, újtechnológiás életen kell gondolkodni.
    Ehhez érteni kell a folyamatokat és az ok- okozati viszonyokat. Nem lehet visszacsinálni és nem is lenne jó-sajnos.

  20. “Ennek ellenére nem tudom, hogy mire alapozol ilyen magvas kijelentéseket ?”

    18:

    A tapasztalatomra, ugyanis a szomszédunk is erdélyi magyarok, és azt a putrit, amit ök ott kialakitottak (rozsdás lemezekböl szögelték össze a garázst) még egy magyar cigány is megirigyelné. Hiába mondod, erre a szintre egy magyar magyar nem megy le, bármilyen szegény is. Inkább nem épül garázst.
    De nem csak ez az egyetlen ilyen tapasztalatom van velük.
    Félre ne érts nem rossz emberek ök, semmi bajom velük, csak igénytelenek és ez nem a szo prejorativ értelmében.

    “Nem a jövedelemtől lesz egy hely jól élhető, hanem az ott élők lelki alkatától, ”

    Az erdélyi magyarok lelki állapota semmivel sincs jobb helyzetben, mint a magyar magyar.
    Én abszolut nem bántom az erdélyi magyarokat, de a lelkületet ott is komoly behatások érték az elmult 100 évben. Nehéz így megörizni egy egészséges lelkületet.
    Amugy legjobb 10 barátom között van két marosvásárhelyi is, szóval nem a levegöbe beszélek és eme kijelentésemmel ök is egyetértenének.
    Nem mi menekültünk oda, hanem ök ide………

  21. “Szerintem felesleges a városi és a falusi életet szembeállítani, inkább egy új fajta életet kell kialakítani. ”

    Balázs

    itt nem arrol van szo, hogy egymással szemben állnának, hanem arrol hogy jelen helyzetben melyik fenntarthatobb, és a városi lét az inkább az.
    Nem hiába lettek a falukbol városok, mert erre igény volt.
    Az ember tragédiája, hogy nem ismer határt.
    Az egész emberi létezés arrol szol, hogy találd meg az arany középutat.
    A város is ilyen lett volna. Egy fél millios város például kb. az a hely lehet ahol ideális élni, ahol már “minden” van. Az emberek 95%-át kielégitené az ilyen élet.
    Ma már senki nem vágyik 3000 nm-es szántokra meg veteményesekre.
    Aki zöldre vágyik elmegy kirándulni, vagy ültet cserépbe pár virágot…..
    A falusi életmód meghalt….
    De a 30 millios nagyvárosok szintén embertelenek. Hát itt a baj, hogy az ember képtelen megállni….

  22. 12: Jelentem, faluja, de főleg embere válogatja. Vannak még porták, ahol van állat, kiskert, stb. Persze olyan tősgyökeres földműves is akad, akinek a csemetéje csak azért mozdul ki a házból, hogy az elektromos kisautóját nyektesse, de egy bringát már nem hajtana meg.

    “sokkal ingerszegényebbet”? Hát, elismerem, hogy a konstans motorzúgás is egy inger, a folyamatos kipufogógáz szagolás is, a villamoson tömegben tipródás is, de valahogy nem hiányzik.

    Amúgy mitől lenne drágább? Egy átlag falusi házat megkapsz egy átlag bp-i panellakás áráért, még marad is. A fűtés valóban drágább lehet, de ha elzárják a gázt, még mindig fűthetsz a kerti nyesedékkel, vagy a fával, amit megvettél tavalyelőtt.
    Semmi egyéb nem drágább, viszont lehetőséget ad egy rakás dologra, amik a túlélést segítik baj esetén.

    14: Ha a cica a ventillátorba kakil, akkor ők is kapnak belőle, nyilván. A kérdés az, hogy ki mit kezd vele, hogy tud vele megküzdeni. Én is azt gondolom, hogy a legtöbb esélye a hagyományos erdélyi falusi közösségnek van.

    Amúgy a pletyka tud fájni, de szerintem még mindig sokkal egészségesebb, amikor egy közösségben a közösség dolgait tárgyalják ki, mint amikor virtuális celebek virtuális életén élik ki a társaságigényüket.

  23. “Amúgy a pletyka tud fájni, de szerintem még mindig sokkal egészségesebb”

    Ábel ezt nyilván addig mondod, amig nem te vagy a tárgya a pletykának 🙂
    Amúgy tévedsz, a pletyka nem lesz egészségesebb attól, mert falusi. Pont olyan káros.

    Ma a falusiak bizonyos értelemben butábbak mint a városiak.
    Pont az ingerszegénység hozza ezt ki. Többnyire a TV az egyetlen szorakoztato elem az életükben, és ez rossz hatással van. Ismerek olyan falusit, aki az egész életét leélte egy ilyen 20 km-es sugáron belül és ez sajnos nyomot is hagyott.

    Fiatalok ezt a hátrányos helyzetet nagyon hamar érzékelik, és igyekeznek is a városokba.
    Nincs kielégitö megoldása a helyzetnek, én nem azt mondom hogy a város minden tekintetben jo, de fenntarthatoság szempontjábol és az emberi létezés szempontjábol is sokkal jobb mint a falu.

  24. “Ma a falusiak bizonyos értelemben butábbak mint a városiak.” – Te tényleg ebben a röhejes városi felsőbbrendűségi tévképzetben élsz?

    A hülyék ugyanolyan hülyék városban mint falun, az okosak is pont olyan okosak.

    De a falusi bunkó legalább tud füvet nyírni, fát vágni, disznót vágni, pálinkát főzni, amit a legtöbb városi suttyó nem mondhat el magáról.

    Falun a következő ingerek helyettesítik a városiakat: az ég látványa, a föld szaga, az állatok, a növények. Ezek azok az ingerek, amik az ember mentális egészségéhez – és igen, az intelligenciájához is – hozzájárulnak.

    És nekem ne mondja senki, hogy az utazástól okosabb lesz valaki. Ez egy kozmopolita tévképzet.

  25. Curix

    A fenntarhatóság szempontjából állítottuk szembe a falusi illetve a városi életformát,
    tehát szembeállítottuk őket egymással.
    Egyébként egyik sem fenntartható.

    Nem mellesleg sok dologban egyetértek veled.
    Azonban egy közösség önfentartó szintje már 8000 fő, ebben -ha jól emlékszem a tanulmányra- már valamiféle békéltető testületnek is lenne hely, kvázi bírósáģnak, ami a kérdéses ügyeket intézné.

    Én városban nem tudnék már nyugodt életet élni, pedig 32 évet éltem Bp. Zuglóban(egy elég jó helyen, zöldövezet stb.).
    Minőségi életet élni a napi 3-4 óra forgalmi dugóban nem lehet. Én nem tudok.

    Azért nem fenntartható egyik mód sem, mert az emberek akik csinalják az adott társadalmat nem belső igényből törekednek a fenntarthatósagra. Faluhelyen a legtöbbször kényszer szüli a fenntarthatóbb megoldásokat, a város meg a kényelem és az életmód miatt pazarlóbb.

    Ha ebből az aspektusból vizsgáljuk egy erdélyi falu sokkal közelebb áll a fenntarthatóság emberi oldalához.

  26. Ábel

    Valóban intelligensebb lesz az ember ha sokat van a természetben. Ennek megvan a magyarázata is, nem beszélve arról, hogy mennyivel szebb így élni.

    Azonban az utazástól-szerintem- okosabb lesz az ember. Na nem attól, hogy a vonaton ül🤣, hanem, hogy a változatosság révén új behatásokat szerez, feltételezve, hogy interakcióba kerül emberekkel, helyzetekkel stb.
    És minden(főleg új) információ egy kicsit hozzá tesz a látásmódjához. Így nagyobb halmaz áll rendelkezésére, nagyobb gondolkodási variabilitást tesz lehetővé a több eltérő és megélt tapasztalat.

    Curixnak -mind mindenkinek-sok a sztereotípiája, biztos nem utazott elegett. 😄😁😁😁

  27. 30: Jó, lehet benne valami, hogy az utazástól is lehet okosodni akár.
    De szerintem helyben is meg lehet találni a lehetőségeket. Aki megtanul szerszámmal jól bánni, növényt termeszteni, állatot tartani, építeni, ráérezni az élőhely összhangjára, odafigyelni a dolgokra, az többet tanulhat egy helyben, mint egy utazó ezer helyen eltöltve pár napot.

  28. “Curixnak -mind mindenkinek-sok a sztereotípiája, biztos nem utazott elegett. ”

    Balázs,

    szerintem nem az utazástol lesz valaki “okos”. Hogy kijelentésem alátámasszam, nézz rá néhány kamionsoförre. Ök rengeteget utaztak a többség sokszor megtette a Föld-Hold távolságot. És?
    Az utazás önmagában semmit se ér.

    Engem Németország változtatott meg. Az az 5 év amit ott eltöltöttem.
    Bár erröl én nem tudok nyilatkozni, de Tibor bára is biztos nagy hatással volt Ausztrália.

    Ha az ember folyton utazik, akkor pont a lényeg marad el. Nincs idöd a helyet magadba szivni, nincs idöd azt ténylegesen átélni, megélni a hely lényegét, ráhangolodni az ottani bennszülöttekre. Erre mind nincs idö ha valahová elmész 2 hétre nyaralni, az spirituális és egyéb fejlödés szempontjábol alig ér valamit.

    Szoval bár alapvetöen nem értek egyet Ábellal, de a 31-esben az utolso mondatait osztom.
    Ettöl függetlenül aki nem mozog a földön nincs lehetösége több helyen élni, az hatalmas látokör bövüléstöl esik el, ami semmi mással nem potolhato.

    Város kontra falu.
    Egyik sem fenntarthato ebben igazad van, de a városokban sokkal több potenciál van, és ha arra felé megyünk hogy egyre kevesebb energiábol kell gazdalkodnunk akkor igenis csak a város marad.
    Egyre több a szingli ember, akiknek 35 nm teljesen elegendö, ezt házban nem lehet kivitelezni és iszonyat a pazarlás. Ennyi. Ez csak elméleti hangos gondolkodás tölem,
    ez nem azt jelenti hogy igy is lesz.
    Mai embernek pedig szüksége van a városkra.
    Könnyen ugatnak a falusiak hogy micsoda jo nekik a zöldbe, de fingani se tudnak kocsi nélkül és naponta bemennek a városba, mert a falukban sok helyen már bolt sincs.

    Ami a sztereotipiákat illeti. Általában megfigyelés után teszek ilyeneket. Nyilván a mintavétel ez esetben nem olyan kiterjedt, mint egy kutatásnál.
    Valoban van városi buta is. Szo se rola. Akkor ugy helyesbitek, egy városinak sokkal több a lehetösége képeznie magát, és sokkal több impulzus éri, ami az elbutulás ellen hat. De kinek vérmérséklete szerint……..

  29. 32.
    A város nem feltétlenül takarékos életvitel.A szemetet 10ezer köbcentis autó viszi el hetente, az a kukáskocsit meg kell építeni ami százezer alkatrész.A kaját autók hozzák be száz,ezer km-ekről.A szart csatornán vezetik el , tisztítani kell, csatornarendszert építeni , csövet fröccsönteni,infrastruktúra, stb…..
    Falun a 70-es évek életszínvonalán mindez nem kellett mégis jól megvoltak.Persze ma senki nem akar élni azon a szinten , mert bejött a net és mindenki látja hogy hogy élnek mások,nagy igények vannak. Akkoriban nem kellett új nyílászáró, autó, iphone , tuningolt ház, stb.. egymással el voltak az emberek , rokonok , szeretetben.De az a szint takarékosabb volt egy mai városnál.

  30. “vezetik el , tisztítani kell, csatornarendszert építeni , csövet fröccsönteni,infrastruktúra, stb…..
    Falun a 70-es évek életszínvonalán mindez nem kellett mégis jól megvoltak”

    Andrew

    te most összehasonlitottad a Trabantot a legujjabb X7-es Bmw-el.
    Ennek semmi értelme.

    Ma a faluknak ugyan ugy ki van épitve minden, a csatorna is és nálunk pl. 250 ember miatt átemelöszivattyukat kellett épiteni domborzati okok miatt.
    Tekerheted csavarhatod de a mai ujgazdag falusi élettöl pazarlobb és drágább nem létezik.
    Meg kell épiteni a 120 nm házat arra tetö kell. Kert csak azért kell hogy legyen hol füvet vágni és felállitani a 10 köbös medencét, amit ivovizzel tolnak tele. Garázsban ott áll a terepjáro, amivel beugranak a városba ha elfogyott a hütöböl a tej.

    30 évet laktam falun. 6 éve városban lakom. Városban lakni sokkal praktikusabb és takarékosabb.
    Minden más kijelentés nem logikus hanem érzelmi.

  31. Re:27
    Már “vártam” mikor hozza ezt elő valaki.
    Röviden: A puhítás igazság alapon kezdődik, majd megoldásként egy masszív okkult szabadkőműves megoldást kapunk.
    Mondhatni az egész Zeitgeist egy önvallomás, ami saját magukról szól…
    Kell ez nekünk?…

  32. 34: Az igaz, hogy városban könnyebb autó nélkül élni. Az infrastruktúrát is hatékonyabban meg lehet oldani.

    35: Több közös van bennünk, mint gondoltam.

  33. 35.dajtás

    Erre még így nem is gondoltam! Hmmm…több mint érdekes.

    32. Curix

    Amit kifejtesz, pont ugyanazt mondtam a 30-ban. Magam is éltem Angliában, Olaszországban, Svédországban, Amerikában(hajón). Valahol csak 1 hónapot, valahol 1-2évet. Sehol nem turista voltam, tehát nem a turistaösvényeken jártam. Pl. a hajón értettem meg az alapjait a mai rendszernek. A hibás beidegződéseket,pl. az öntudatlan félelem alapú felhalmozást, mely közvetlen okozója mai világunk készülő megroppanásának.

    Itt is van egy Kamionos, ő ezek szerint nem is egy kamionos?! Ha már sztereotípia😜.

    De mára Ábel (31)nézetét osztom magam is, sehova nem kell menni.
    Azonban néha mégis. Pl. ha tanulni akarok valakitől személyesen, vagy pusztán értelmes, kedves emberekkel szeretnék találkozni. Egyébként mindenhol tudom jól érezni magam, de sokszor elég nekem a magam “sötétsége”, nem kell még ennél is lejjebb menni.
    Én nem vagyok város ellenes. Ahogy mondtam, minden az embereken múlik.

  34. 16 kalotaszegi
    “A befogadás pedig egy akkora baromság ,hogy azt csak valamilyen aberrált neoliberális támogathat”
    Az rendben van, hogy a videóban levezetett dolog igaz, de ez csak azt bizonyítja, hogy a befogadás valódi célja nem a világ szegénységének enyhítése.
    Ez csak egy szemérmes takargatása a kisemberek felé a valódi oknak, ami nem más, mint a világ boldogtalanabb részén élő népesség legmozgékonyabb, ambiciózusabb, tehetségesebb, képzettebb részét beszippantani a nyugati világ gazdaságába, amely nem képes fenntartani a saját fogyatkozó munkaerejét és nem akar pénzt költeni a saját képzésre, ha ellophatja azt ingyen máshonnan is, ráadásul nyomott bérszínvonalon is dolgoztathatja. De ezt túl nyíltan nem merik csinálni, mert akkor kilógna a lóláb, ezért a selejtből is átcsorog sok a határokon, aminek kellemetlen következményei vannak.
    Ez a kapitalizmus működéséből fakad, puszta anyagi motivációjú, ha nem ezt teszi, akkor lemarad a gazdasági versenyben azokkal szemben, akik nem ilyen finnyásak.
    A hosszabb távú következményekkel meg nem foglalkozik, azt az időre bízza.
    Ilyen népességcsere régen is volt, csak nem ilyen mértékű, nézd meg, Erdély is egy kis népek kohója volt, az örménytől a tatárig, a szásztól a tótokig ott vannak a töredék népek.
    De még a környékemen is, a környező falvak fele vagy sváb, vagy tót gyökerű, igaz, a mai generációból már csak az tudja a nyelvüket, aki hagyományőrző szervezetekbe jár, és tanulja a nyelvet…
    Persze a mai folyamat veszélyesebb, mert a népesség folyamatos csökkenése nem egyszeri, hanem folyamatos népességbeáramláshoz fog vezetni, és nagy a veszélye egyre növekvő zárványok kialakulásának.
    De amíg a globális kapitalizmus modellje működik, addig ez a trend várható a világban, hogy ne legyen így, ahhoz egy új, másmilyen modell kellene…

  35. 32-34 Curix

    a különbség mentális szinten van.

    Az igazi falusi (aki nem városlakó életmódot folytató falusi) az tulajdonképpen egy gazda. Gazda, gazdaság, gazdálkodik. Ebben benne van a közvetlen kölcsönhatás a környezetével, a törődés, a függőség vagy egymásra utaltság fel- és elismerése. A legfontosabb pedig az ebből következő jövőkép. Ezért veszélyes egy gazda mindig mindenki számára (lásd a kommunizmus kulákellenességét), mert bizonyos fokig önálló tud lenni, saját akarata van, ismeri a saját valódi érdekeit, nem lehet olyan könnyen kényszeríteni ( mint pl.a gyárak munkásait, ahol mindig el kell fogadnod amit kínálnak, de ugyanez érvényes a szolgáltatói szektorra is tkp.), előtte meg kell törni, és megsemmisíteni a “gazdaságát”.

    A városlakó kényelemből választja a városi életet. Néhányan aztán elfelejtik, hogy mindaz az infrastruktúra, ami nem látható, nagyon is létezik, és elengedhetetlen ahhoz, hogy fenn tudja tartani városi életmódját. Amit látszólag megtakarít, az máshol jelenik meg “költségben”, a környezetére gyakorolt hatását távolabbra viszi, az máshol csapódik le (pl. a vécé lehúzása után minden távozik a csatornába – egy városlakó azt hiheti ezzel minden rendben is van, pedig még a tisztítóállomások kilépő vize sem lesz olyan tiszta mint szennyezés előtt volt). Egy városlakó hamarabb hiszi azt, hogy a környezettel való függősége jelentéktelen, hiszen nem közvetlenül érintik a változások, és sokszor időben is eltolódva ( ha nincs kenyér a sarki üzletben, akkor majd két utcával arrébb levőben vásárolok be ).

    “…Városban lakni sokkal praktikusabb és takarékosabb…”

    Ez így van. Az egyén szintjén, és a Te szemszögedből. A valóság meg azért árnyaltabb.

  36. Sleeper

    jokat irsz, és osztanám is, ha te sem multidöben beszélnél a falúról, hogy milyen volt.
    Te is elköveted azt a hibát, mint elötted páran.
    Összeveted az egykori 40-50 évvel ezelötti falusi létet a mostani városi léttel.
    És ez olyan, mintha almát hasonlítanál körtéhez. Lehet, csak semmi értelme.

    Sleeper ma már a faluk infrastrukturája sokkal bonyolultabb és drágább, mint a városoké. Lassan minden falu be van kötve a csatorna, gáz és üvegszálas internet hálózatába.
    Jelenleg én egy 10 emeletes tömbben lakom. Ebben az egyetlen tömbben pontosan annyi ember él, mint az én falum lélekszáma. Ez a tömb területileg kevesebbet foglal el, mint amekkora a mi EGYETLEN telkünk a falun!

    Egy ilyen tömbben az infrastruktura sokkal költséghatékonyabban megoldhato, mint minden egyes házba külön külön bevezetni.
    Sokkal olcsobb a fütése és melegviz ellátása, mint a falusi házaknak, arrol nem beszélve hogy sok potenciál van még az ilyen tömbökbe. Lehet öket szigetelni, telepakolni a tetejüket kollektorral és napelemmel. stb….

    Ezeknek a tömböknek a karbantartása bár szar, de mégis sokkal jobban megoldott, mint a falusi házaké.
    (Menjetek körbe az országba nézzétek meg a falusi házakat, katasztrofális állapotban vannak)
    A falusi ugyanis legtöbb esetben olyat hogy “közös költség” nem ismer és nem is rak félre semmi ilyet. A városinak muszaj. A tömb ebböl van karbantartva.
    A falusi nem gondol arra, hogy a háza egyszer lepukkan és akár teljes anyagi csödbe boritja egy nyilászárocsere, vagy tetöcsere. (Most cserél tetöt egy haverom sima egyszeru kis falusi házon és 3,5 millio Forint lesz)

    Szóval továbbra is kitartok az mellett hogy a városi lét nem csak az én szemszögemböl olcsobb, hanem minden szemszögböl. Arrol nem beszélve, hogy a városi infrastrukturát nem csak a városi használja, hanem a falusi is ide jár. Falusi élet ma már nincs városi nélkül!!!

  37. 40 – Curix:
    Még megtoldanám azt, amit írsz azzal, hogy idős korban egy városi lakásban vígan elvagy, egy falusi (vagy nem falusi) családi házban ezt nem lehet elmondani. [kert karban tartás, fűnyírás, hó eltakarítás, stb.)

  38. @40: Szörnyű, hogy ahogy olvassa az ember a hozzászólásokat, szinte mindenkinek igaza van, pl. Curix-nak is, s amit leírt az általánosságban nagyon helytálló, de ha a mi sajátos szemszögünkből nézzük ( geddon) , akkor már vitatható. A társasházak működése is katasztrofális, s a legnagyobb baj vele, hogy gyakorlatilag nincs ráhatásod, hogy mi történjen felújítás címszó alatt, mivel demokratikus rendszerű a döntéshozatal ( a munkálatok amúgy is drágák a korrupció és a számla kötelezettség miatt ). Az előbbiek következménye súlyos problémák halmozódása ,amelyeket a lakók többsége észre sem vesz, amely végül katasztrofális meghibásodáshoz vezet (pl. loggia és függőfolyosó szétrohadása, leszakadása ). Én pl. ezért döntöttem kb. 1 éve a közeli falura ( 4km ) költözésről, ami természetesen a fentebb leírt magas költségekkel járt, s még közel sincs vége. Viszont sokkal jobb kinn lakni, van kert, van nyugalom, ha jól sikerül a felújítás a rezsi közelíteni fog a nullához ( napelem, házi vízmű, kiváló szigetelés ) van alternatív fűtés ( öntöttvas kiváló kazán, plusz sok fa letárolva, külterületi kertben 3 éve működő napelemes áramellátás, olyan amiről Dajtás már sokszor szólt, s ami be fog kerülni a pincébe). Szóval ha először csak “kis” geddon lesz, mint pl. Venezuela, akkor itt jobban elleszek, a város meg 1 hét alatt élhetetlenné válik, első télen a sok munka mellett is ástam fel kiskertet, sok minden meg is termett benne, szóval itt legalább a lehetőség megvan ( de persze ezt már sokszor kiveséztük ).

  39. 42: Gartai

    A te szemszögedből nézve tökéletesen igazad van. Én is falun fogok lakni késöbb, tehát kicsit magam ellen beszélek, de én csak ténymegállapítást teszek, hogy ma egy várost üzemeltetni sokkal célszerübb olcsobb és értelmesebb dolog, mint egy falut.

    Régen a városi és falusi lét két külön életforma volt. Kétirányu érték forgalom volt város és falu közt. Ma már csak a város állit elö árut és szolgáltatást a falunak, a falu pedig csak használja azt és semmit se tud cserébe szolgáltatni.
    A faluk eljesen funkciót vesztettek csak ezt ilyen drámaian senki nem meri kimondani és megfogalmazni. Teljesen elavult életforma.
    A faluk totálisan életképtelenek a városok nélkül.
    A mezdögazdasági területek X ember kezében vannak, tölük függ a hazai termésgazdálkodás nem a falusiaktol.
    A falu ma a legközelebbi város kihelyezett telephelye.

    Amugy gondolkodtam, hogy valoban olyan rossz lesz e egy városi tömbben gedon idején? Hmmm érdkes kérdés.
    Miért is jobb a falu? Azt mondod geddon esetén tudsz termelni? Feletsd el, te semmit se fogsz termelni ha nincs rend az országban. Még ost békeidöben is szétlopkodnak mindent akkor mi lesz itt geddonban? Szoval felejtsd ez a szabadföldi termesztést, azzal most elszórakoztatsz de amúgy semmi értelme. Akkor mi is a falusi lét elönye?

    Talán annyi, hogy a közműveket meg tudod oldani saját magadnak. Tudsz alap viz és áram szolgáltatást létrehozni. Más kérdés hogy azt meg tudod e védeni. Ha ilyened lesz akkor ugyanis célpont s leszel egyben! Míg én itt a 10 emeletesben viszonylag jol el tudok vegyülni, mert ide nem sok értelme lesz betörni….
    Szoval van itt pro és kontra böven. Érdekes téma ez.

  40. Curix

    Ha geddon esetén egy tömbházban laksz, akkor jól jársz, mert 2 hét alatt mindennek vége. Nem kell szarakodni éveket.

    Laktam lakótelepen is, még egy normális kamrája sincsen. Miről beszélünk kéremszépen?! És ott nem kel megvédened magad?
    Ha iyen helyen laknék az első lenne, hogy tönkretenném a kaputelefont. Egy idős naív nénike mindenhol lakik, aki aztán beengedné a suhancbandát.

    Egy város, egy jó város energetikailag hatékonyabb mint a falvak. Ez nem vitás.

    De mit történik az ételmaradékkal, nálam megeszik a csirkék, disznók. A tömbhazban minden megy a kukába.
    Ezen technológiai szint és feldolgozás mellet város falu egykutya.

  41. Balázs

    igazad van. Én egyébként ha vennék ilyen helyen lakást akkor csak is a 10-en a legfelsö lakásban.

    Amugy ilyenkor visszakérdezek. És mi van faluhelyen? Ma békeidöben boldog boldogtalan feljelent mindenkint. Ha geddon lenne az elsö dolgom lenne hogy az ilyen szomszédokat likvidáljam.
    Te hogy állsz a szomszédaiddal?
    Falunak csak akkor van esélye ha közösségként eröt muatatnak. Egyénenként felejtös az egész. Erröl Jani tudna mesélni neked többet, ö ilyenen dolgozik Jásdon.

    (a mai faluk kevés kivétellel már nem közösségek)

  42. Ismerem Janit. Mi is ezen dolgozunk.

    Nincsenek szomszédaim.
    Ettől eltekintve teljesen igazad van.
    Közösség? Ajh be szép álom!

    Alakul valami ilyesféle, de mára rájöttem mit jelent a közösség.
    A legtöbb közösség egy csapat majomember akik a túlélési ösztöntől vezérelve össze fognak fogni.

    Attól nem tartok, hogy egyedül maradok, attól viszont igen, hogy megértik-e mi a közösség valódi alapja!
    Az elején nem lehet demokrácia. A vezetés meg nagyon bonyolult dolog.
    Egyén, pár ember, kisebb csapat, nagyobb csapat fejlődési utat kell bejárnia, nem lehet egyből a lecsóba csapni.

    Érteni kell a lélektanát, a bizalomkiepítési stratégiakat.

    Jani jó ebben és jó személyisége van.

  43. 45 – Curix:
    Budapest ostroma után, 1945 januárjában (akkor) modern hat emeletes ház 3. emeletén laktunk. Nem volt víz, csak a földszinten és az első emeleten. Az egész ház odajárt vízért. Egyértelműen semmi se a legjobb.

  44. Tibor bá:

    biztos vagyok benne hogy rengeteg olyan dologgal szembesülnék majd amire most nem is tudok gondolni. Ebböl egy ilyen amit mondasz.
    A 10-ediknek is csak akkor van értelme, ha a tetöt birtokolni tudom, különben nem sok.

    Szo se rola ha baj van egy családi ház több mozgasteret ad. De nem biztos hogy jobb lesz tulélés szempontjábol, ha a geddon gyorsan következik be és nem lassu lerohadás lesz.

    Balázs

    közösségekhez jol mondod érteni kell ennek a lélektanát.

    Én azt gondolom ezek a közösségek ma nem jöhetnek létre. Közösségeket csak azonos érdekekkel lehet létrehozni. Az ember önzö minden esetben. Közösségbe akkor lép ha abbol elönye van.
    A közösség épités ma azért nehéz, mert az az érdek, ami mentén fel kéne épiteni MÉG NEM LÉTEZIK.
    Nincs geddon. Nincs érdek se.
    Igy a közösség épités csak akkor lehetséges ha olyan ambereket találsz akik a legmélyebben meg vannak gyözödve, hogy ez 10 éven belül be fog következni.
    Ellenkezö esetben SEMMI ESÉLY.
    Ezért van extra nehéz helyzete Janinak is.

  45. Közösség, közösségépítés. Erről beszélt Kalótaszegi is Erdély vonatkozásában. Ott ezek a kapcsolatok még a legtöbb faluban (még ha nem is 70 évvel ezelőtti szinten) léteznek, az emberek napi szinten megélik. Hogy mást ne mondjak, a disznót közösen vágják, a halottat vírasztják, a lagzit a szomszédok, rokonok, komák anyagiakkal is támogatják, a kalápka pedig természetes, stb. Egyes régiókban (Beszterce vidéke, Máramaros, Székelyföld nagyobb része, Gyimesek) pedig nagyon is működnek a közösségek. Ezért is nagyon nehéz ilyen helyekre betelepülni. Nagyon zártak. Ha Geddon esetén be is fogadnának maguk közé, szavad azonban nem lenne a közösség életében, amíg élsz. És ezek a közösségek nem egy két tucat családból állnak, hanem akár több száz főt is felölelnek. A kapcsolati pontok az egyének és családok között vérségi alapúak, majd a következő szint a komaság, végül pedig a barátság. És nagyon erős bennük a bizalmi elem. Például, ha anyai ági községembe (Gyergyó régióban) elmész a téged sosem látott rokonomhoz és azt mondod, hogy X. Y nevű barátod küldött, vagyis én, a vendégjog törvénye alapján (nem tudom tudod-e mit jelent ez a székelyeknél) megkapsz mindent amit én kapnék tőle.
    Tény, hogy jelenleg ezek a kapcsolatok – jellemzően a modern világ negatívumai okán – lazulóban vannak és ha még 50 évig fennáll ez a globális rendszer, akkor meg is szűnnek. De, ha jól értem már nincs ennyi hátra az emberiségnek. És ha 10-20 éven belül beüt a gebasz, ezek a közösségek nagyon hamar visszatalálnak az eredeti kerékvágásba. Nem kell nekik megtanulni a közösségi létet, hisz abban élnek, még ha kopottasabb változatában is. És ha tudnátok, hogy még mennyi arhaikusnak nevezett tudással bírnak. Ezek mind a túlélésüket fogja segíteni. Csak nézzétek a Gasztróangyal erdélyi részeit, nagyon sokat lehet tanulni az ottaniak életviteléről.
    U.i: még csak annyit, hogy korábban Sólyom Loránd néven jelentkeztem a fórumon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük