Tibor bá’ online.
A 93 éves politikus talán utoljára hallatott magáról.
A két ország (USA és Kína) belefogott az egymással vívott kereskedelmi háborúba, amiknek következtében sok milliárd dollár értékű árura ráterheltek akár 25 % vámot is 2018 óta. Washington azt állítja, hogy Beijing bizonyos kereskedelmi gyakorlatot az USA kárára megváltoztatott, és jelezte, hogy egyre több vámot vet ki addig, amíg a két ország nem köt egy új egyezményt.
Henry Kissinger korábbi külügyminiszter és a nemzetközi kapcsolatok szakembere figyelmeztetett, hogy a feszültség Washington és Beijing között a végén egy kiterjedt méretű hidegháborúvá válhat, amennyiben a mind két oldalt érintő témákat tárgyalási úton nem oldják meg. Hozzátette még azt, hogy a két ország közötti konfliktus még nem érte el azt a szintet, ami problémák megszüntetését gátolnák.
A veterán diplomata hozzátette még, hogy a Világ két legnagyobb gazdasága közötti potenciális konfliktus negatív következményei meghaladhatják az Európában lezajlott első világháború következményeit, aminek kitörését egy kellően nem kezelt, viszonylag kisebb krízis előzte meg.
Kissinger kifejtette, hogy támogatja a folyamatban lévő kereskedelmi megbeszéléseket Washington és Beijing között, és reméli, hogy sikeresen fognak zárulni. Amennyiben ez bekövetkezik, úgy Amerika és Kína tovább lépéhet és politikai megbeszélésbe kezdhet, hogy további kétoldalú témákat sorra járjanak.
Végül azt mondta még, hogy olyan országok, mint az USA és Kína arra vannak kárhoztatva, hogy egymás lábára lépjen, mert tisztában vannak a másik céljaival, de ez elkerülhető, ha kellően kezelik a nézeteltéréseket.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Rengeteg amerikai cég helyezte át a valóságos árutermelését Kínába. Felborult a kereskedés egyensúlya, mivel olyan hatalmas mértékű az import Kínából, amelyet képtelenség más országokba történő exporttal ellensúlyozni. Manapság már a technológia fejlesztés is lassan bevándorol Kínába. Furcsa helyzet, amerikai cégek munkahely exportja (a nagyobb profit érdekében) miatt kereskedelmi háborút folytatni. Ez a klasszikus öntökön lövés esete.
Szerintem ez kamu. Nincs itt szó feszülésről, az extra vámokat a fogyasztó fizeti meg, tehát ez egy extra adó. Olyan mint a bankok extra adóztatása vagy a Robin Hood-ban a hadi adó. El kell venni a pénzt, és erre kitalálni valami sztorit.
Ha kétszer akkora adót vettek ki, akkor fele annyi ideig feszülünk?
Ez pontosan így van, majd a fogyasztó fogja fizetni. A kérdés az, hogy az extra adóval terhelt árut megéri e majd Kínából rendelni.
1: Trump tulajdonképpen a saját országának cégeivel van harcban, legalább felerészben. Ezzel nem is lenne semmi baj, érdekek egymásnak feszülnek, megy a sakkparti, ki hogy tudja érvényesíteni amit akar.
Csak közben jó lenne nem belerángatni a világot egy háborúba.
Én amúgy támogatom, hogy hozzuk haza Kínából a termelését, legalább a tényleg fontos dolgoknak.
2 – Zsolti:
Ez egy olyan adó, amit a fogyasztó maga választ ki magának. Ez csak akkor egyértelműen egy adó, ha az adott cikkből hazai nem létezik. Különben tessék megvenni a hazai terméket.
Igaz, de a világ másmilyen lett. Nem tudsz venni ózdi Iphone-t. Már pedig a fogyasztó nem tudatos. Nem is tud az lenni, mert a körülvevő rendszer, mást diktál. Ha ez a vám tényleg védelemről szól, akkor a bankadó tényleg a bankok adója volt, miután a válságban csak ők lettek megmentve? Szerintem a világ nem az aminek látszik!
Német cégek gondolkoztak, hazavinnék a gyártást. Kínában ez illeték fizetést von maga után. Kiszámolták mennyit, maradnak. Tényleg azt hisszük, hogy a nyugat kapzsisága, okosság? Ha élhetetlenné kezd válni a világ, összedőlnek a nagy gazdasági ötletek. De addig is, maximalizálni lehet az átlag fogyasztó terheit.
Mi lesz ha mindenki beszáll az emeljünk büntetővámot játékba? Nem tudsz hazait venni, vagy ha igen, lehet benne olyan alapanyag, amit máshonnan hozol, de büntetővámmal terhelve. Nem az lesz az érdek, hogy bármi elérhető legyen, főleg akkor nem, ha a fogyasztást vissza kellene szorítani.
A motoroknál alkalmazott Euro I – VII ig szabvány is inkább gazdasági érdek volt semmint környezetvédelem. Főleg, hogy a politikusok találták ki, a mérnökök kompetenciájába tartozó számokat. Nekem a ma már 30 éves audi 2.0 D 100-as 4,5 gázolajat fogyasztott. Ma sem vagyunk ennél jobbak, csak a drága megoldások, állandó újítások, tekerik a gazdaságot. A büntetővám akkor érthető, ha van tiszta alternatíva. Van?
Főleg Amerikában, ahol a kenyéren kívül majd minden kínai…
A motoroknál alkalmazott Euro I – VII ig szabvány is inkább gazdasági érdek volt semmint környezetvédelem
Kérlek ne írjatok ilyen hülyeségeket, mert a hivatkozott Audi-hoz viszonyítva a mai diesel autók pl. korom kibocsájtásban a tizedére korlátozták. Nitrogén oxidok esetén is hasonló…….stb
6 – Zsolti:
Én nem álltam ki a védővámok mellett, csak közöltem, hogy a fogyasztónak nem feltétlenül kell kifizetni, ha van alternatív hazai termék.
7 – Szj
Érdekelne, hogy a mai kisebb kibocsátás, mibe került ipari szinten. Nem azt mondom, hogy ma nem kisebb a kibocsátás/autó, hanem a végszámla érdekel(ne). Mert ma meg jóval több alkatrészt dobunk ki, mert javíthatatlan. A több gyártás, több kibocsátás!
8 – Tibor bá
Hagyományos értelemben egyetértek, de itt szerintem csak a kommunikáció hivatkozik egy hagyományos értékrendre, mert így kiválóan el lehet rejteni az extra bevétel indokát. Nem tudom elképzelni, hogy megjelenik egy valós tartalmú szöveg. A politikában minden a játszmára épül, az igazság beszéd is csak egy protokoll, na nem a leleplezés érdekében! Ha fókuszálunk valamire, úgy könnyebb elrejteni a többször akkora dolgot is.