Tibor bá’ online
A NASA felfedezett egy csillagot, „mindössze” 31 fényév távolságra, amit elnevezett GJ57-nek. Ennek a csillagnak 3 bolygója van, amelyek közül egy olyan távolságra van a csillagtól, ami lehetővé teszi az élet feltételeinek a létezését. Erről a MSM úgy számol be, hogy „which could be ripe for human colonization,”azaz alkalmas lehet az emberi gyarmatosításra. Tehát, azt sugallja a barom amerikaiaknak, hogy elszartuk a Földet, de rá se hederíts, mert van itt a sarkon túl egy másik Föld, ott kezdhetjük elölről a rablógazdálkodást, íme:
Hát nem gyönyörű? Pont olyan, mint a Föld, csak egy kicsit máshol vannak a szigetek, meg ilyesmi. Odamegyünk és kész. Illetve, az megy oda, akinek van erre elég pénze. Persze-persze, mindössze 31 fényév. Ha sikerülne az űrhajónkat felgyorsítani a fénysebesség 10 százalékára, az út akkor is minimum 300 évig tartana. A felgyorsításhoz rengeteg üzemanyagra lenne szükség. Aztán, miután nem akarunk oda becsapódni, a lefékezéshez is rengeteg üzemanyag kell, amit végig cipelni kellene magunkkal, de ezt felejtsük el. Az ember nem él 300 plusz évig. Az útra rámenne 10 generáció. Emberek, akik űrhajón születnek és ott is halnak meg, sőt ott is temetik el őket, bár nem tudom hogy. Na és az élelem és ivóvíz 300 évre. Azzal mi lesz?
Mese, mese, meskete! Azzal, hogy lerajzoljuk a bolygó pályákat:
És érvelünk, hogy létezik bolygó a „habitabel zone” vagyis az életet fenntartó zónában, a mesén kívül semmi se valósult meg. Gyarmatosítottuk Afrikát, gyarmatosítottuk Indiát, gyarmatosítottuk Észak Amerikát, Dél Amerikát, sorry gentlemen, a GJ57d bolygót nem fogjuk.
__________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Én kedvelem a sci-fi történeteket. Ez tulajdonképpen egy ilyen kevert műfaj, egy kis tudományos eredményt kevernek a fantáziával, és újságcikkként tálalják. Nem a Galaktikában jelent meg véletlenül?
1 – Lebá:
A NASA nem szokott sci-fiket írni.
2: A NASA azt írta, hogy találtak egy bolygót a lakhatósági zónában. Az a sci-fi, hogy odamegyünk benépesíteni, amire helyesen rámutattál. Tudományos mese, angolul sci-fi.
Nem tudok úgy egyetérteni, hogy ne vitasd?
Ezzel a kijelentéssel egyetértek, hogy nem fogjuk gyarmatosítani.
De nem azért mert lehetetlen, hanem mert nincs rá időnk, és erőforrásunk!
Itt fogunk megdögleni a földön. Ha lenne még pár száz évünk és nem szartuk volna el a fosszilis erőforrásokat, akkor meg lehetne csinálni. De persze nem a mai technikával.
Ha belegondolok, hogy a teljes amerikai Hold program annyiba került mint 1db.atom meghajtású repülőgép anyahajó, a hozzá tartozó repülőkkel… Nevetségesen keveset költöttünk (mi emberiség) űrkutatásra még az űrverseny idején is!
Sok fantasztikus filmekbe illő technológia, és eredmény született az utóbbi években is.
pl.: A Kvantum hajtómű: https://www.origo.hu/tudomany/20140815-urhajtomu-megnyilhat-az-ut-a-csillagokba-egy-uj-hajtomuvel.html
Vagy pl.: tértől,(távolságtól) független azonnali kommunikációt lehetővé tevő kvantum összefonódás jelensége! https://gyires.inf.unideb.hu/GyBITT/28/ch10s02.html
https://www.origo.hu/tudomany/20180515-einstein-tevedett-az-informacio-utazhat-a-fenynel-gyorsabban.html
Tehát elméletileg létre lehet hozni azonnali széles sávú internet kapcsolatot egy közel fénysebességgel utazó űrhajó és a föld között, vagy a föld egy egy BÁRMEKKORA távolságra lévő bolygó között! Ez néhány éve még vad sci-fi volt!
Ezt először egyébként Orson Scott Card irta le a Végjáték című sci-fi regényben, még 1985- ben! És a folytatásában a „Holtak szószólójában”. És tessék most itt van. Igaz nagyon kezdetleges formában, de működik!
Szóval sose mond azt hogy soha. Meg tudtuk volna csinálni. Csak hát, (klasszikust csak pontosan idézünk) ” Sok lehetőségünk nincs. Azért nincs mert elkúrtuk, nem kicsit hanem nagyon” 🙂
Amúgy a GJ57-et én nem találtam. Persze lehet hogy bénán kerestem. De van a TOI-270 rendszer. Arra ráillik a leírása.
https://www.origo.hu/tudomany/20190731-harom-uj-planetat-fedezett-fel-a-nasa-exobolygovadasz-urszondaja.html
3 – Lebá:
Félreértettél. Arra akartam rámutatni hogy a NASA ezt nem szci-finek szánta, hanem komolyan gondolta. Ez benne az abszurd.
4. Unicornis
az űrprogram mindenhol teljesítette a fő célokat a 60-as évek végére, ezért lassult be minden fejlesztés azóta.
A félreértés ezeket a(z eredeti) célokat illeti:
– Föld körüli pálya, Szputnyik, stb.
a lényeg hogy olyan rakétákat lehessen indítani, amelyek a Föld bármely (ok, ez azért kicsit behatárolt) pontjáról bármely tetszőleges pontját elérik
– Hold-program
ugyanez kissé nagyobb léptékben. Aki előbb odaér, elméletileg uralja a helyzetet. A gyakorlat később megmutatta, hogy az aktuális és közeljövő műszaki megoldásaival nem teljesen reális ezen lehetőségek gyakorlati kihasználása.
– űrrepülőprogram
ellenséges műholdak, stb. elfogása, megsemmisítése
minden más csak porhintés a népnek, minimális erőforrások biztosítása a tudomány érdekében, stb….
Lehet szép reményeket szövögetni az emberiség jövőjéről, de a valóság az, hogy a földi problémáink eszkalálódása a küszöbön áll, míg ezek a planetáris megoldások eszközei még sehol sincsenek.
A másik probléma az, hogy az szükséges, de korántsem elégséges feltétel, hogy a bolygó a lakható zónába essen, és víz is legyen rajta.
Elég arra gondolni, hogy a föld négy és félmilliárd éve itt van a lakható zónában, ugyanakkor a védő ózonréteg mintegy 500 millió éve alakult ki, ami előtt a szárazföldi élet elképzelhetetlen volt.
Szóval ha túl korán érkeznénk, ami a földi példa alapján lehetne akár négymilliárd év az ötszázmillióhoz képest, akkor egy csupasz, kietlen bolygót találnánk, ami életveszélyes lenne ránk nézve, legfeljebb a tengerekben lenne alsóbbrendű élet ott, ahol mi egy természeti paradicsomot vártunk…
7: Ezt a sci-fikben úgy szokták megoldani, hogy ember, állat és növény hibernálva fekszik az űrhajóban, aminek a számítógépe megérkezve elemzi a helyzetet, és annak fényében indítja el a bolygó benépesítését. Először leginkább növényekkel.
Nem ertem hova akarsz „kilikadni”. Ennyi erovel nem erdemes semmit kutatni, es ha tovabb boncolgatjuk a dolgot nem erdemes semmit csinalni, sot sosem volt erdemes. Akkor meg ezek alapjan nem lett volna elektroncso, sem tranzisztor, sem IC, sem ASIC, sem radio sem tv sem pc, es az lett volna a jo.A tudatlansag sosem volt jo semmire. Persze a termeszet erintetlen maradt volna, vagy nem, mert pl nem lett volna gaz kitermeles sem tech nelkul es akkor sokkal tobb fat tuzeltek volna el. Az ember kivancsi, ez se nem jo se nem rossz, ez egyszeruen igy van. De az allat is kivancsi, csak mas prioritasai vannak. Ezek a kutatasok meg nem mai megvalositasra vonatkoznak, ahogy 1822-ben Fourrier sem a DSPre gondolt amikor a Fourier sort csinalta, es Boole sem digitalis elektronikara gondolt, ugye. Lehet hogy 100 ev mulva mar fereglyukakon fognak kozlekedni. De ha nem akkor is, amint irtam az emberi kivancsisag ilyen.
9: Szabi, drága, ki fog féreglyukon közlekedni 100 év múlva? A csótányok?
8 – Lebá:
Lehet álmodozni, de az emberi test nem hibernálható, és ez nem technológia kérdése. A jegesedésnél a térfogat mindig nőni fog. Ez ellen nem lehet tenni. És a fénysebesség se léphető túl, sőt meg se nagyon közelíthető. A fénysebességet meghaladó telekommunikáció OK, de teleportálás nincs, csak a fantáziában. A féreglyuk a fantázia terméke, szó sincs bizonyításról.
–
9 – Szabi:
Ha az USA-ból írnál, még el tudnám fogadni, de Erdélyből ékezet nélkül írni? El se olvasom.
Nem mindegy hogy Erdely vagy USA? Milyen jelentosege van ennek ? Semmilyen. Legfeljebb az etlenseg es a szegenyseg, a tudatlansag, alkoholizmus, fa lopas.
12 – Szabi:
Szívesen megmagyarázom, ha magadtól nem tudod. Feltételezem, hogy Erdélyben vannak rokonaid, ismerőseid, barátaid, akikkel váltasz E-mailt. Ezekkel is ékezet nélkül írsz? Ha igen, akkor az nagy fokú igénytelenség. Erre pedig én személy szerint érzékeny vagyok. És legyél te is az. Gyönyörű anyanyelved van, aminek kifejező készségéhez egyetlen más nyelv se tud felérni. Örülj, hogy ez az anyanyelved, és ki tudod magad fejezni vele, de ne bénán, ékezetek nélkül.
Nagyon sokra megyunk vele. Vagy romanul vagy angolul kell olvasnom, irnom, kommunikalnom a mindennapi kenyerert 🙂 Elnezest de most nem tanulok meg emiatt ekezettel irni gepen. Kezzel meg mondjuk megteszem.
Unikornis. Tételesen. Nem lehet megcsinálni. Háromszáz év. Több generáció. Bezártság, felmenőkkel teli hullaház…
Kvantum kommunikáció. Kivel? A földön addigra nincs emberi élet, a gyarmatositandó bolygón meg ki fogja a jeleket aki kommunikálni tudna?
Szélessávu internet… Feltételezzük hogy minimum azonos technológiai fejletségen lévő élőlényeket találunk mint mi háromszáz éve… Akik fogják a jeleinket és felfogják hogy mit akarunk. Szerinted a közelükbe engednének?
Fel kell fogni. Egy élőhelyünk van. Nincs alternatíva. Vagy ezt mentjük meg ahelyett hogy a Marsra repkedünk feleslegesen, vagy mind megdöglünk.
Dan! Igazad van. Nem lehet megcsinálni! Még nem….
Ne a mai technikában, és sémákban gondolkozzál.
Persze a fénysebességet nem lehet átlépni, sem nagyon megközelíteni. Ez igaz.
Azért lehet egy két kiskapu. Idézek egy cikkből:
„A másik lehetőség, hogy a kívánt tárgyat (vagy űrhajót, és a rajta tartózkodókat) nem próbálunk meg egyáltalán semennyire sem felgyorsítani a térben. Ehelyett egy sokkal elképesztőbb „manővert” kísérelünk meg – éspedig, magát a téridőt torzítani el körülötte oly módon, hogy a kívánt haladási iránya eső teret „összenyomjuk”, a mögötte lévőt pedig kitágítjuk. (Megjegyzés – bámulatos módon a relativitás elméletének jól ismert fénysebességi határa nem vonatkozik magára a téridőre; szabadon megengedi például azt, hogy a tér fénysebességet meghaladóan táguljon, vagy húzódjon össze. Ez történt például az ősrobbanáskor; a téridő feltehetően fénysebességnél jelentősen gyorsabban tágult, és talán tágul ma is).
Ily módon tehát létrejönne egy „téridő-buborék”, amelyben az űrhajó mozdulatlanul lebegne; maga a buborék viszont a fény sebességét sokszorosan meghaladóan lenne képes haladni, a saját inerciarendszerén kívül eső csillagokat, galaxisokat tartalmazó téridőhöz képest. ”
Ez olyan mint a mesebeli „hétmérföldes csizma” modern verziója! 🙂
Itt a teljes cikk:https://www.idokep.hu/hirek/tenyleg-hiperhajtomuvet-fejleszt-a-nasa
Persze ez most még egy igen agyament sci-fi. Egyenlőre…. és valószínűleg hogy az is marad. De soha ne mond hogy soha! Vagy hogy ilyet biztos nem lehet csinálni!
Ezért nem értem Elon Muskot, Marsra akar jutni terraformálni.. Azt hiszi azzal hogy előre vitte az elektromos autózást, akkumulátor telepek tervezésével kvázi forradalmasítani szeretné az elektromos energia ipart, ezzel meg is van oldva minden…
Kvantum kommunikáció lényege nem az hogy az egyik felet először el kell vinni fizikailag „gyalog” távolra? Úgy rémlik így tesztelték…
13. Tibor bá’
„Gyönyörű anyanyelved van, aminek kifejező készségéhez egyetlen más nyelv se tud felérni.”
Biztos vagy benne?
A helyedben én nem lennék olyan biztos ebben.
19 – L.S.
Meglehetősen biztos vagyok. Pl. A magyar nyelv megengedi azt, hogy improvizálj. Ragok felhasználásával szabadon csinálhatsz új kifejezéseket. A közelemben nyitottak egy büfét. Elnevezték „falodának”. A kofák megunták, hogy krétával hosszú szavakat írjanak ki a táblákra. Megszülettek az ubi, cseri, pari, stb. szavak. Nem kell magyarázni, vagy szótárt lapozni. Minden magyar egyből tudja, hogy mik az az ubi. – Görögül mond azt, hogy „az én szerelmetes fiam”. Sikerül?
Tibor bá’
Valami megváltozott.
4 Unicornis írja:
„Vagy pl.: tértől,(távolságtól) független azonnali kommunikációt lehetővé tevő kvantum összefonódás jelensége! ”
11-ben írod:
„A fénysebességet meghaladó telekommunikáció OK…”
és Unicornis-t nem zárod ki a blogról, pedig szajha médiát idézett.
www pont antalffy-tibor pont hu/?p=31378 (6. hsz)
d a j t á s is írt ilyet:
https://www.antalffy-tibor.hu/?p=1125 (72. hsz)
„Ennek a rétegnek van egy kellemes tulajdonsága, hogy az információ gyakorlatilag végesen végtelen sebességgel terjed(véges, de műszeresen mérve még végtelen sebességről beszélhetünk). Ezen a “csatornán” kommunikál minden mindenkivel, és mivel a Teremtőből van minden(ez is messzire vezet, hogy hogyan), ezért a Teremtő mindent lát és mindent hall. ”
Őt végül kizártad.
Akkor van gyorsabb valami a fénynél?
Nem várok választ.
Ami itt a blogon le van írva, abba nagyon bele lehet kavarodni.
21 – n/a:
A kvatum összefonódás (entanglement) tény, és ezt fel lehet használni (primtív) végtelen sebességű kommunikációra.
A fenyítést dajtás nem a végesen végtelenért kapta, hanem a fizikába bekevert teremtőért.
Tibor bá’
„A kvatum összefonódás (entanglement) tény, és ezt fel lehet használni (primtív) végtelen sebességű kommunikációra.”
Ha azt akarod (bárki azt akarja), hogy elfogadjam ezt igaznak, akkor bizonyítani kell.
Gyakorlatias ember vagyok, tehát gyakorlati, és így használható példát várok.
Addig viszont ez megmarad itt „Mese, mese, meskete…..”-nek, amit jó lesz majd elolvasni egy fárasztó nap után, pihenésképp.
Nincs semmi gyorsabb a fénynél. Ez a ” kvatum összefonódás” pedig mérési/értelemzési hiba csupán.
17 – re. Unikornis. Húsz éven belül annak fogunk örülni, ha ki tudjuk törölni a fenekünket, és le tudjuk önteni az angolwct esővízzel. Mert ugye ma ivóvizzel mossuk ki a szarunkat a WC csészéből. Ivóvízzel zuhanyzunk. Ja, Ivóvízzel keverünk betont is…..
Lehet hogy lenne egy generáció, aki azt mondja elég. Nem a mai nyugdíjasok, vagy mi. Oda kéne figyelni rájuk, mert senki de senki sem él örökké. NEM. Nemet kell mondani azoknak a globális, bolygónkat agyonszennyező cégeknek akik igényt teremtenek a fogyasztásra. Szerényebb életvitel kell. Nemet kell mondani az ötliteres turbódízel BMW re. Nálunk a maximum sebességi korlát 130 km/óra. Mi a faszomnak kell olyan autó, amelyik 280 km/órával tud repeszteni. MINEK? Felesleges. Értelmetlen. És mindenkire nézve hálálos az, amit ma művelünk.
Ha államilag szabályoznák az adott országra jellemző KRESZ törvények szerinti, forgalmazható autók teljesítményét, már előrébb léphetnénk egyet. Mert ugye a végfelhasználó buta. Azt veszi amire pénze van. Meg amit a pénzért a nyakába sózhatunk. Megteheti, hát meg is teszi. Erre épül az üzlet. Ami mögötte van, hogy esetleg rabszolga munkával állítják elő, agresszíven gyarmatosítanak, egyik felet sem érdekli.
23 – n/a:
Ez a tétel egyetemi tananyag fizikus hallgatók részére. A lényeg a következő: Az egymással összefonódásban álló részecskék a mérés pillanatában tetszőleges távolságban lehetnek egymástól. A részecskék mindegyikéről határozott információt szerzünk; azokról is, amelyek távol vannak tőlünk. Ez csak úgy lehetséges, ha az összefonódott részecskék között valamiféle instant információátadás történik; márpedig ehhez az információnak a fényénél nagyobb – konkrétan végtelenül nagy – sebességgel kell utaznia a részecskék között.
Dan! Tisztában vagyok a várható jövőt illetően. Csupán azt fejtettem ki, hogy ha lenne időnk, akkor mi mindenre lehetnénk képesek.
n/a! A a kvantum kommunikáció működik! A technikája még gyerekcipőben jár, de ígéretes. https://ipon.hu/magazin/cikk/1203-kilometer-a-kvantum-osszefonodas-uj-rekordja
De itt egy másik cikk is.: https://hvg.hu/tudomany/20190715_kvantum_osszefonodas_foto
Ne legyél olyan, mint a viccbéli egyszerű paraszt bácsi. Aki az első pesti útja alkalmával elmegy az állatkertbe. És ott hosszan időzik a zsiráf kifutója előtt, majd a kezével a korlátra csap, és azt mondja:
-Márpedig ilyen állat akkor sincs! 🙂
20. Tibor bá’
Enged meg, hogy a kérdésre egy kiváló magyar nyelvész-kutató munkályábol idézzek.
1926-ban a magyar nyelvész Aczél József könyvében «Szittya-Görög eredetünk» , írta, többek között:
Hangutánzó,
hangfestő szókban leggazdagabb a görög s így természetesen a magyar is. Milyen pompás hangutánzó szó például a görögben a klaksz (zár, kulcs),
szinte kihallatszik belőle, hogy klakk a mi
nyelvünkben lak-at (klak-id^hn)-
Egyike legsikerültebb hangutánzó szavainknak a kop-og (kopínt, koppan), csak a hellénben van mása, ott is egész tisztán kop u. a. jelentéssel, mint a magyarban.
Különben Brassót a szittyák arról a hires időszaki forrásról nevezték mely az Ó-Brassó melletti hegyen van: a Fortyogó-ról. Brassz- jelentése a hellénben is: jelentése a hellénben is: forr, kiokád, pezseg,, fortyog; partic. alakja brasszón szittyásan brasssó = fortyogó.
>biztos< szavunk a görögben pisztosz (biztos);
Az, hogy a magyar nyelv ízig-vérig görög, pozitív igazság: hogy fajilag is görögök vagyunk, szintén;
Ott, ahol a magyar őshazát gyaníthatjuk, kellett lakni egy
hatalmas, művelt, görögeredetü népnek, amelyből kiszakadtunk;
e görög kultúra melege áradt a szomszédokra, e meleg sugarak vitték hozzájuk azokat a görög szavakat, melyek nyelvünkben is meg vannak: a mi szavainkat.
Most felmerül a kérdés, valyon a hellén dialektusok közül
melyikhez áll Iegközelebb a mi nyelvünk? Kétségkivül a dórhoz.
A hellénnel szemben feltűnő a magyar nyelv képzőinek gazdagsága; de mégis ez a rengeteg képzőnk nagy részben visszavíhető arra az 50—60 képzőre, mely már az ősgorögben is megvolt, s mely megvan a hellénben is.
Jegyezzük még meg, hogy habár a két, egymással rokon nyelv ugyanazon képzőkkel dolgozik is, mégis gyakran más-más esetben használják ezeket.
Az egybevetésnél tartsuk mindig szem előtt, hogy az ősgörög igeragozás a lehető legegyszerűbb volt. Ne tévesszen meg tehát bennünket a hellén conjugalio rendkivül kifejlett volta. A hellén ebben gazdag, a magyar pedig a képzőkben.
A legfontosabb görög kötőszókat tisztán megőrizte nyelvünk,
Végeredményben megállapíthatjuk, hogy az ugor nyelvek egy ösugor és egy ősgörög (szittya) nyelvnek keveredéséből származtak, úgy azonban, hogy az uralkodó elemek görög forrásra mutatnak.
A szittya-görög diktálta a grammatikát is.
A járásra vonatkozó mintegy ötven szavunk közül — mindegyik görög!
Igy vagyunk más fogalomkörökkel is. A növényvilágból való egyezéseink is gorög eredetűek. Ugyanezt mondhatjuk az állatok elnevezéséről is.
A szittya-görög nyelv szépségei és eredetisége?
A világon élt és élő népek nyelve között ez a legeredetibb
és legszebb. Nem fokozatosan fejlődött itt az értelem, a kedély, hanem már magával hozta azt a világra, már az embrióban benne volt az isteni szikra, melyet Prométheusz az égből lopott le. Múzsák ringatták bölcsőjét.
Éles megfigyelés, a dolgok legjellemzőbb tulajdonságainak ellesése, kiemelése, veleszületett filozófia, zene, harmónia, költészet, rithmus, csupa metafora, érzék a szép iránt, a természet csodálata
— ezek hozták létre ezt a bájos nyelvet. És mi idáig vak sötétségben voltunk. Tudtuk, éreztü-k, hogy szép a mi nyelvünk, de szavai mint megannyi szfinksz, titokzatosan hallgattak. Most már beszélnek — regélnek sok ezer éves
dicső múltúnkról.
Itt írom munkámat a Dunántúl, az ősi Pannóniában, mely az egykori nagy szittya birodalom legnyugatibb tartománya volt, a Heszperíon, Veszprém. És a derűs Balaton fodros hullámai csacsogják, hogy ő a Plation vagy Palaton a tenger sík felülete;
Különben is a borra, szőlőre vonatkozó összes szavaink görög eredetűek.
Nyelvtudósaink szerint a legerősebb érv ugor rokonságunk mellett a testre vonatkozó kifejezéseink egyezése. Pedig az egész mindössze tíz szó, míg a göröggel való megfelelések száma jóvalfelül van a kétszázon.
A nemi életre vonatkozó szavaink is görög eredetűek.
A tökéletes, a bevégzett másképen a "teljes", a hellénben
teleiosz, teljosz hasonulva = "tökéletes" bevégzett, teljes, egész, érett, teljesen megnőtt;
Összes helyneveink levezethetők a görögből.
A zenére vonatkozó összes szavaink görög eredetűek:
A szittya-görög írást a székely őrizte meg. Az összes ABC-k közül legközelebb áll hozzá az ó-hellén.
Végszó.
Ar elmondottakból kétségtelenül megállápíthatjak, hogy a magyar nyelv índogermán és legközelebbi rokona a hellén-görög.
Nyelvkincsünk összetétele tehát a kővetkező:
Á) Csak a hellénnel egyezö.
B) A hellénnel és más índogermán nyelvvel is egyező.
C) A helénnel, de az ugorral is egyező..
D) A hellénnél, de a mongoltörökkel és egyező.
E) Speciális rész.
F) Jövevényszavak.
íme, láthatjuk, hogy nem egy idetévedt jövevényről van itt szó, hanem az a görög tő mélyen, terjedelmesen begyökerezett a nyelvünkbe; sokszorosan, terebélyesen kihajtott és indái, kacsai össze-vissszabogozták az egész szócsoportot.
Hát én, amikor most feltárom nemzetem előtt azt a csodás világot, mely álomnak is merész, hisz elvakítja szemünket a fénylő nap, a hellén …
http://www.magtudin.org/Aczel_Jozsef_Szittya-gorog_eredetunk.pdf?fbclid=IwAR3V6UBhbZ2oKpFYdP3RwzT22yVgpXW9JmSqtCHn2FDyVzzo8QevS68Dnuk
A magyar szavak gyökere 3000 göröggel azonos!
Jegyzet: a 3000szó
kb. egy 7 éves gyerek szókincse
A 3000 leggyakoribb szóval egy szöveg 95%-át megértjük, s ez az arány szükséges ahhoz, hogy a kontextusból a többire is következtetni tudjunk.
A 3000 leggyakoribb szótő egy mai orosz nyelvű szöveg szavainak kb. 77%-át fedi le.
Megközelítőleg Katona József Bánk bán c. művének szókincse (egész pontosan: 2882).
Arany János Toldi c. művében felhasznált szókincse (egész pontosan: 3059).
29/30 – L.S.
Kellemes volt végigolvasni.
Kedves N/a, (es akit meg lelkes laikuskent erdekel a kvantumfizika)
Keress ra az interneten: Jim Al Khalili – A kvantumfizika titokzatos vilaga c. 2reszes dokumentumfilmre. Megnyugtatlak nem a mai szokvanyos idegesito es ures dokumentumfilm. Abban erthetoen elmagyarazza Khalili professzor ezeket a dolgokat amikre kerdeztel es meg az Einstein Bohr vitara is kaphatsz ratekintest. Hadd lojjem le a poent, engedelmeddel, Bohrnak volt igaza 😉 igy talan felkelti kivancsisagod.
Nem allitom hogy vegso igazsagokrol van benne szo de biztos vagyok benne hogy tetszeni fog es nem fogod megbanni hogy raszanod azt a 2×45 percet.
Sajnos youtubon letiltottak.
Mas alternativ forrasokon elerheto viszont.
L.S.
Nagyon erdekes volt a gorog nyelvrokonsagrol tett hozzaszolasod es idezeseid! (Tobb ilyen hozzaszolast szivesen olvasnek mas teruletekrol is masoktol is. Nalam nem tilto listas Djts kollega ^eretnek^ hozzaszolasai sem.
Tudnek olyan sajat tapasztalasrol irni ami igencsak felborzolna Tiborba’ idegeit. Pedig orvosi hatterrel is volt kutatva. (Pecsi Neurologiai Tanszek))
(Es vegul Tiborba’ elnezest az ekezet nelkulisegert. Az adott nyelvel muvelt kommunikacio tartalma es minosege is adja egy nyelv erteket, szepseget – megha ekezetek nelkul is. De amugy igazat adok, nem szep es kimondottan barbar.
Ezt muvelte velunk tobbekozt az immaron digitalis kontosbe bujt ^kozepkor^.
Mert ketsegkivul ott toporgunk meg mindig. Kvantumfizikai ismereteink ellenere is…;))
32 Mobiusz
„Keress ra az interneten:..”
Te most elküldtél valahova.
Így akartad, vagy csak így sikerült?
32 – Mobiusz:
Nem kedvencem Einstein, de meg kell védenem. Idős volt, klasszikus fizikus, a természet csodálója, nem csoda, hogy nem tetszett neki a kvantumfizika „földön kívülisége”.
Ha a világmindenséget isten teremtette, akkor indokolatlan a kvantumfizika. Ebben az esetben Einsteinnek igaza lett volna. De a világmindenséget senki se teremtette, olyan, hogy bármi megtörténhessen benne. Vagyis TÖKÉLETES, nem nekünk van szánva. Ezért nincs Einsteinnek igaza.
30: L.S.
“Összes helyneveink levezethetők a görögből.
A zenére vonatkozó összes szavaink görög eredetűek:
A szittya-görög írást a székely őrizte meg. Az összes ABC-k közül legközelebb áll hozzá az ó-hellén.”
Nagyon érdekes lenne valóban kapcsolatot találni pár archaikus helységnevünkkel!
Csak kezdetnek néhány, pl. a Pilisben: Kesztölc, Dömös, Izbég, Csobánka, Ziribár (hegy)…
Zemplénben: Regéc, Hejce Arka, Baskó…
Győr mellett pl. Ásványráró, Darnózseli…
Bakonyban Csatka, Tés, Szápár, Isztimér, Sur…
Börzsönyben Szokolya, Kóspallag, Horpács, Letkés, Bernecebaráti, Zebegény… stb.stb.
Természetesen főleg azok a helységnevek érdekesek ilyen szempontból amik a mai magyar nyelven már nem érthetők/magyarázhatók.
Varga Csaba szerint is izgalmas történet a régies csángó nyelv nyomába eredni, mert az szerinte sem más mint az Ógörög!!
“[…] bebizonyítom, hogy az etruszk és a magyar nyelv korabeli egyezése nem egyedülálló különlegesség, hanem csak a jéghegy csúcsa. Mert többek között az ógörög is ugyanannak a nyelvnek a leszármazottja – igaz, egy másik nyelvjárásának –, mint amelyikből ered Mario Alinei bizonyítása szerint (is) az etruszk nyelv. S igazolom azt is, hogy ennek az ógörög néven ismertté vált ősi nyelvjárásnak a mai csángók a leghívebb őrzői. Vagyis Európának úgy kellene vigyáznia a csángókra, mint a szeme fényére.”
https://bit.ly/2GK237G
Elnézést. Tényleg nem kötözködöm. Meg nagyon meghunyászkodva és alávetetten jelzem. A munkája szó nem elipszilon csak sima j. Valószínű csak elütés, de mivel egy nyelvész professzorról van szó, bátorkodtam megjegyezni. Tényleg elnézést meg minden.
És gondolom az ékírás is ógörög eredetű. Lassan kezdünk misztikus nemzetté válni. Az gondolom mindegy, hogy a monarchián belül a hivatalos nyelv a német volt… Az hogy fennmaradt és beszélt nyelv a magyar, Kazinczy – nak és a nyelvújításnak köszönhető. De kérlek vess össze egy magyar nyelven írt szöveget egy ógöröggel. Ha találsz benne egyezést, átutalok a számládra tízezer forintot.
És megint nem kötözködöm, de az ékezetes betű minden digitális eszközön csak beállítás kérdése. Ez nem függ országhatártól. Tök mindegy hogy én most honnan írok, akár Ausztráliából is írhatnék. Az előttem megjelenő szöveg magyar. Az ékezetek nem vesznek el, és nem alakulnak át.
Persze a mese mese meskete cím alá sok minden befér.
Nyilván nem vagyok nyelvész, nem is biztos hogy helyesen fogalmazok. De azért mindennek van határa.
39 – Dan:
Mulatságos, hogy fel vagy háborodva. És nem is alaptalanul, de miért írod ezt négy hozzászólásban, miért nem csak egyben?
Elnézést.
38.Dan
…”És megint nem kötözködöm, de az ékezetes betű minden digitális eszközön csak beállítás kérdése. Ez nem függ országhatártól. Tök mindegy hogy én most honnan írok, akár Ausztráliából is írhatnék…”
Abszolut igazad van, én sem magyar nyelvterületről irok, de az ékezetek, mint ahogyan te is emlited, csak beállitás kérdése, minden keyboardban ott vannak, csak be kell állitani.
De ki kötözödött volt veled az ékezethiányos hsz. miatt?
Ahogy olvastam a hozzászólást/hozzászólásokat, úgy válaszoltam. Emiatt lett tagolt a reakció.
Pár gondolat a poszthoz:
Egyet értek Tibor bá’-val abban, hogy hiú ábránd a GJ57d gyarmatosítása, de nem azért mert nem tudunk oda menni, hanem azért mert nem engednek oda. 😉
Elsőnek is az a felvetés, miszerint relativisztikus sebességgel száz éveket utazunk teljesen hibás koncepció. Eleve kell egy mesterséges habitat, másod sorban a jármű 95% üzemanyag lenne. Ilyen „szekér” előállításához a Föld teljes erőforrása is kérdéses lenne, nemhogy többre, mert egy célpont nem célpont.
Továbbá a Naprendszert nem lehet elhagyni térben, mert egyfajta „burokban” vagyunk(ez az oka az Olbers paradoxonnak).
Továbbá az a technikai civilizáció, aki így akarja megoldani az utazást, nagyon a fejlődés elején jár, mert sokkal elegánsabb megoldások is vannak.
Ezen problémákat azonban át lehet ugorni, de csak úgy, ha a régi paradigmákat magunk mögött hagyjuk. Innen kezdődik a mai értelemben vett sci-fi, hogy hogyan lehet.
Ami már közszájon van az a Alcubierre meghajtás, ami a tér manipulálásával éri el a látszólagos fénynél gyorsabb haladást. Egy szépséghibája van, hogy negatív tömeg kell hozzá, bármi is legyen az. Másik megoldás, hogy nem térben kell mozogni, hogy látszólagosan gyorsabbak legyünk a fénynél. Itt már vastagon kilépünk a klasszikus 3D-s világ modellből, mert minimum 11, de inkább 16 dimenziós multiverzumban kell operálni… Szépsége ennek a megoldásnak az, hogy nemhogy a szomszéd csillagig, de az Univerzum széléig is el lehet vele menni, de némi „trükkel” ki is lehet belőle lépni…
Élelmezés ebben az esetben értelmetlenné válik, mert az utazás nagyságrendekkel lerövidül, akár órákra, ami egy csomó dolgot feleslegessé tesz.
Felmerül a kérdés, hogy jó, jó, van egy csodás meghajtásunk, de fényévekre lévő bázissal hogyan beszélgetünk? Erre az a válaszom, hogy real-time, mert megoldható a makro anyagi struktúrában a kvantum összefonódás. Most még a fősodor a fény alapú összefonódást ismeri, de lassan le fog szivárogni más megoldás is, ami a mai telekommunikációt is forradalmasítani fogja, mert értelmetlenné teszi a mai bázisállomásokat, és az agár hány G-s technológiákat, nemes egyszerűen azért, mert nem rádió hullám alapú a kommunikáció. Arról nem is beszélve, hogy a technika fütyül arra, hogy egy bányában ülök 2000m mélyen, vagy a Hold túloldalán vagyok, akkor is működni fog a Facebook… 🙂
Ennek ellenére azt mondom, hogy szép-szép a sci-fi, de maradunk itt ahol vagyunk még egy darabig, de nem azért mert nem tudnánk elmenni, hanem azért, mert elsőnek az összeszart klotyót ki kell takarítanunk. Ha ezt megoldjuk, akkor jöhet az első ugrás, a Mars és a Naprendszer kolonizálása, és ha itt sikerült tartósan lábat vetnünk, akkor jöhet a következő lépés, kilépés a csillagok közé.
Re:L.S
Nem akarom letörni a lelkesedésedet, mert valóban egy szinttel mélyebb réteget találtál meg, ami valóban jó, de analóg példával élve az az álláspontod, mint ha a nagybátyám lenne a nagyapám. 😉 Sajnos nem, de nem kell ennek annyira nekibúsulni, ahogy a frissen megismert új rokont se szokták kidobni az családi vacsoráról. 🙂
Kicsit keresgélj, hogy a hellének kit tartottak az akkori időkben legősibb népnek.
Válasz a megoldás is egyben.
Egyébként a NASA bejelentés teljesen más célzattal született, szerintem.
Nem a kiköltözés helyén van a hangsúly, hanem azon, hogy lakhatónak tűnik,
ergo élet is lehet rajta. Egyértelműbben, puhítják a közvéleményt arra, hogy a Földön kívül is van élet.
djts,
Hogy tudatosan vagy tudat alatti oka van e nem tudom, de a mese írók meséi és a gyerekeknek szánt játékok előhírnökei a jövőben megvalósuló fejlődési iránynak.
Jó régen volt már, mikor olvastam egy ilyen irányú vizsgálati eredményről még a digitális korszak előtt.
Önkényesen kiterjesztettem ezt a megállapítást a scifi művekre is.
Nem azt jelenti, hogy ebben vagy ellenkezőjében hiszek vagy meg lennék győződve róla hanem, hogy foglalkoztatott ez a jelenség.
Ha így történik, mint ahogy a tanulmányban le volt írva, annak okaként azt találtam, hogy ezek az alkotók szabadjára engedték a fantáziájukat, felszakadtak gátak és ennek a nagyfokú gondolati szabadságnak a következménye, hogy homályosan felsejlett előttük a jövő.
Ezt pedig papírra vetették a gyerekjátékot megtervezték.
Egy kicsit továbbgondolva ezt, miért pont olyan fantasztikus dolgokról írnak ezeka szárnyaló fantáziájú alkotók, amik közül néhány mára elhagyta a scifi zónát és mára a tudományos világ szereplői vizsgálgatják megvalósítási lehetőségeiket.
A végkövetkeztetésem nagyon tömör.
Csak olyanra tudunk gondolni, ami megvalósulhat.
Nem tudunk olyanra gondolni, ami nem volna lehetséges. Ezt az alábbi kontextusban elhelyezve már nem is akkora scifi.
Sötét anyag, sötét energia, negatívtömeg, negatív gravitáció /a CERN-ben most építik ennek igazolására a berendezést/, tükör univerzumok, végtelen sok univerzum, tizenegynéhány dimenzió, téridő manipulációk és még ki tudja, mi mindenről nem értesülünk.
Legutóbb azon gondolkodtam el, /1800-ban is csak egymilliárd ember élt a földön és ennek töredéke tudott írni olvasni/ ,hogy napjainkban hová lettek a Michelangelo-k, Edison-ok, Tesla-k miközben a hétmilliárd ember 80%-a ír olvas és jelentős részük egyetemi képzésben is részesül nem tudni.
Ez most összeesküvés elmélet, de gyanú él bennem, ma sokkal többen vannak ezek a zsenik, mint akár 1800-s éveket megelőzően voltak, de foglalkoztatóik elrejtik őket a nyilvánosság elől. Csak nem azért, mert odáig jutottak a már alkalmazható és kísérleti technológiákban, hogy azt velünk halandókkal nem akarják megosztani?
Itt be is fejeztem saját bejáratú mesémet.
Re:47
A meséd vége nagyon jó végkövetkeztetéssel bír, minden tekintetben.
Én sem a kisujjamból szoptam ki ezeket… 😉
Ez olyan mint amikor Bell telefon bemutatojan az akkori tudosok „hasbeszelo”nek neveztek 🙂 A jelenleg altalunk is valamelyest ismert tudomany alapjan nem lehetseges ekkora utazas ez teny, de Bell elott sem letezett telefon, es a sok marha fel sem fogta hogy mi tortenik. A tudomany exponencialisan fejlodik, hala a gepeknek (is). Barmi lehetseges 50-100 even belul akar. De meg az 1000 ev is belefer. A vilagvege josolas nem uj keletu, utanna lehet olvasni, mindig voltak vilagvege josolok. Az amcsi tudomanyt meg szolgasorsban levo mo-rol vitatni, kicsit vicces. Bar tudosaink voltak, semmire sem ment MO veluk ( ahogy most sem ! ), nekuk is menni kellett ertelmesebb helyre, ahol megbecsulest kaptak.
Re:49
Merjünk kicsik lenni, ez lehet az üdvözülés kulcsa!
Vagy inkább ez is negatív propaganda, hogy gyarmati sorban maradjunk?…
Minden nagy birodalom bukása után a periféria támadt fel elsőnek…
„Továbbá a Naprendszert nem lehet elhagyni térben, mert egyfajta “burokban” vagyunk(ez az oka az Olbers paradoxonnak).” – Mi van? Az Olbers-paradoxon feloldása az, hogy a világegyetem véges ideje létezik, ezért a látható világegyetem kiterjedése is véges. Semmi köze a Naprendszerhez, vagy annak az állítólagos elhagyhatatlanságához, amiről még nem hallottam.
„Real time” kommunkáció kapcsán – még ha el is képzelem, hogy lehetséges: na de melyik inerciarendszerben? Ha az, akivel kommunikálok, nem ugyanolyan irányban, ugyanolyan sebességgel halad, mint én – ami szinte biztos – akkor az ő „most”-ja egy egészen más téridő-sík lesz, mint az enyém, ami nagy távolságokon már jelentős lesz. Sőt, ha oda-vissza kommunikálunk, akkor simán elküldethetem vele magamnak a jövő heti lottószámokat, amik a kvantumbizonytalanság és a káosz miatt még ki sem alakultak!
29. L.S.
Azért van olyan elképzelés is, amely ugyanezt állítja, de fordított sorrendben 🙂
37. Dan
Az ékírásról érdemes Varga Csaba levezetését áttanulmányozni. Elmélete nagyon meggyözö, személy szerint nekem azért tetszik, mert tényekkel dolgozik az írás, írásjelrk kutatása során.
Másrészt aki már legalább egyszer komolyabban beleásta magát egy (bármilyen) témába, az tudja nagyon jól, hogy kismillió olyan összefüggés és tény létezik, amire az átlagember, vagy témát nem ismerö, de egyéb szakember azonnal rávágja hogy badarság, és sült bolond, aki mondja.
Re:51
Az hogy miről hall valamit az ember, vagy nem, az egy dolog.
Nagyon sok mindenről nem hallottam én sem, de még ettől függetlenül létezik… 😉
Olbers paradoxon látszólagos feloldása valóban az, amit írtál. Bizonyos tekintetben teljesen logikus is, azonban ettől még nem feltétlenül igaz. 😉
Pl a külső Oort felhő közvetett módon utal arra, amit írtam, bár a mai fősodor is csak hipotéziseket gyárt, hogy miért olyan amilyen.
Ezzel szemben én azt a hipotézist állítom, hogy ez a buborék egyfajta dimenzió határ, ami meggátolja az objektumok ki és bejutását. Matematikailag leírható egy 4D-s gömb belső 3D-s felszínével, ami azt vonja maga után, hogy a téridő nem homogén, és lehetnek benne dimenzió zárványok is.
Ha én A pontból kedden elküldöm a vasárnapi lottó számokat a B pont pl. Sirius rendszerbe, amit 0,1s alatt megkapnak, mert tetű lassú a konvertáló rendszerem, és azonnal visszaküldik nekem újabb 0,1s alatt, akkor az én lokális időmben 0,2s múlva egyfajta echoként kapom meg kedden a lottó számokat, ami egy szimpla jelváltás volt, nem időgép. Miért okozna ez időparadoxont?
54: Rajzolj le két relativisztikus téridőgrafikont, ahol az egyik inerciarendszernek számottevő sebessége van x irányában, és el is van tolva x irányában! Akkor ha a mi origónkból odahúzok egy vízszintes térszerű vektort, a jelet, ami odaér a mi most-unk szerint, majd onnan visszahúzok egyet az ő x-tengelyén, akkor az az én múltamban fogja metszeni az én időtengelyemet. Vagyis üzenetet küldtem vissza a saját múltamba.
L.S: Te ismered a székely-magyar rovásírást? Semmivel sem hasonlít jobban a görögre, mint a latinra, illetve a görögre a latin már sokkal inkább hasonlít.
Nyilván voltak közös gyökerek, az összesnek kapcsolata van a föniciai ABC-vel, de távolról sem tisztán görög a magyar rovás.
Re:55
Kezdem érteni a problémádat.
Mivel nem készítettem relativisztikus téridő grafikont lenne egy kérdésem.
Mit kezd az ábrázolás azzal, ha a hipotetikus A és B pont álló helyzetben is más lokális idővel rendelkezik? Továbbá hogyan fésüli össze az ábrázolás a skalárt(idő) a vektorral(távolság)?
57: Relativisztikus ábrázolásban nincs külön skalár idő és 3d vektor: a négyes téridővektor a vektor. Ami úgy transzformálódik az inerciarendszerek között, ahogy.
Igen, mondhatjuk, hogy nincs is globális „most”, csak sok kis lokális most van, de akkor meg aztán tényleg mit jelent az, hogy az információ „azonnal” odaér? Mert jelenthet bármilyen térszerű vektort.
22 Tibor bá’
„A fenyítést dajtás nem a végesen végtelenért kapta, hanem a fizikába bekevert teremtőért.”
Abban a környezetben ez nem derül ki, ezt így nem írtad le.
Ahogy emlékszem, a haszontalan, sehova nem vezető okoskodás, és zavaros félmondatok bosszantottak fel másokat is.
Most is ez a helyzet akar kialakulni.
Fiúk! Ha létezik a fénynél gyorsabb komunikáció, akkor alkalmazzátok.
Vételi szándékot jelzek egy ilyen készülékre. Mondjatok árat!
(Lakik a szomszéd galaxisban – az Andromédában – egy ismerősöm, azzal szeretnék beszélgetni.)
Re:58
Következő kérdésem az, hogy hogyan lehet téridővektort képezni olyan tagokból, aminek egyik komponense nem vektoros?
Köszönöm a válaszodat, és tippre itt lehet a látszólagos probléma is egyben.
Hangosan gondolkozok, de lehet hogy az ábrázolástechnika korlátozottsága ad olyan eredményt, ami félrevezetheti az embert. Analóg példával élve a meddő teljesítményt is csak komplex rendszerben lehet kiszámolni, és itt is kellene egy „komplex transzformációt” alkalmazni, hogy helyes legyen az eredmény.
Teljesen jogos a felvetés, hogy akkor sok lokális most van? Szerintem igen, ami ráadásul más és más helyen másként is telik. Mondjuk egy hipotetikus randi esetén, kell egy közös „C” időalap is, hogy az A és B helyről jövők egy időben találkozzanak D helyen. Hívhatnánk ezt galaktikus időnek is, és praktikusan a galaktika központi idejére kellene szinkronizálni. Ez lenne a közös szinkron idő, ami technikailag egy fekete lyuk(„galaktika origója”).
Kis kikacsintás L.S-nek.
Mit csinál egy fekete lyuk a környezetével?
Ki volt Zeusz faterja, és mi volt a hobbija?
Kirakós minden darabja ki van rakva az asztalra. 😉
59 – n/a:
Ehhez a kisérletek még roppant primitív szinten vannak. Egyenlőre csak annyi biztos, hogy bizonyos információ a fénysebességet meghaladott módon terjed.
Re:59
Ne ígérj olyat, amit nem tudsz teljesíteni… 😉
62 djts
Talán már tudod az árát? Akkor már a gyártási fázisban vagy.
A terveket légyszi ismertesd.
Ha át tudnánk lépni a fénysebességet bárhogyan, akkor abba a világba kerülnénk, amelyben Te élsz.
Más.
Lebá tudja, érti a téridőt. Nem bemagolta, érti.
Itt már ezt korábban bemutatta. Olvass visza.
Ha téridőről vitatkozol vele, az olyan mint ha a matek tanároddal szemben vitatnád a kétszerkettőt.
Más téren még legyőzheted.
Re:63
Nem vagyok a gyártási fázisban, de ha abban is lennék, nem kötném az orrodra… 😉
Most csak elvekről beszélünk, ami senkinek sem fáj.
Virtuális papír mindent elbír, még a tévedéseket is.
Látom én is hogy érti, ami nagyon jó.
Kutyaütő módon kontárkodok ebben a témában, de ez nem jelenti azt, hogy az alapelveket nem lehetne megérteni.
A példád amúgy amúgy azért nem jó, mert a fizika ezen része minden csak nem letisztult.
Itt még a 2×2=? állapotában vagyunk, nemhogy tudnánk a megoldást…
35. Vaszil
„Varga Csaba szerint is izgalmas történet a régies csángó nyelv nyomába eredni,..
S igazolom azt is, hogy ennek az ógörög néven ismertté vált ősi nyelvjárásnak a mai csángók a leghívebb őrzői.”
Vaszil.
Egy pár hónappal ezelőtt, egy elszigetelt dór népcsoportról – Τσακονες- a Cakones-ekről irtam, akik Görögök, az ókori görög dór nyelvjárást beszélik és a nevük „Megközelíthetetlen és strapabíró terület”-re utal.
Lakóhelyük Peloponnészosz délkeleti részén található Spárta város környékén. Feltételezem, hogy a Felvidéki Csángokkal távoli vérkapcsolatuk van. Ezt persze DNS -alapú geneológiai (genetikai leszármazási) vizsgálatok tudnák tisztázni a két népcsoport között.
36. Dan
„Elnézést. Tényleg nem kötözködöm. Meg nagyon meghunyászkodva és alávetetten jelzem. A munkája szó nem elipszilon csak sima j. Valószínű csak elütés, de mivel egy nyelvész professzorról van szó, bátorkodtam megjegyezni. Tényleg elnézést meg minden.”
29. L. S.
„Enged meg, hogy a kérdésre egy kiváló magyar nyelvész-kutató munkályábol idézzek.
Tisztelt Dan.
Ezt a mondatot nem a nyelvész professzor irta hanem én L.S.
Nem volt elütés azt hittem, hogy ez a helyes. Elnézést.
45. djts
„Kicsit keresgélj, hogy a hellének kit tartottak az akkori időkben legősibb népnek.
Válasz a megoldás is egyben.”
Kedves djts.
Nem értem a hozzászólásod célját.
Véletlen a félreértésed vagy szándékosan tereled máshová a témát?
Tibor bá’-val egy apró vitám volt a következő képen:
13. Tibor bá’
“Gyönyörű anyanyelved van, aminek kifejező készségéhez egyetlen más nyelv se tud felérni.”
19. L. S.
„Biztos vagy benne?
A helyedben én nem lennék olyan biztos ebben.”
2O. Tibor bá’
„Meglehetősen biztos vagyok….”
29. L. S.
„Enged meg, hogy a kérdésre egy kiváló magyar nyelvész-kutató munkályábol idézzek.
1926-ban a magyar nyelvész Aczél József könyvében «Szittya-Görög eredetünk» , írta, többek között:…”
A szittya-görög nyelv szépségei és eredetisége?
A világon élt és élő népek nyelve között ez a legeredetibb
és legszebb. Nem fokozatosan fejlődött itt az értelem, a kedély, hanem már magával hozta azt a világra, már az embrióban benne volt az isteni szikra, melyet Prométheusz az égből lopott le. Múzsák ringatták bölcsőjét.
Dajtás, ne haragudj, azt feltételeztem, hogy úgy állítasz fel nagyívű kozmológiai elméleteket, hogy tisztában vagy a legelemibb, százéves, százezerszer igazolt relativitáselmélet alapjaival.
Nem fogok itt most relativitáselmélet kurzust tartani egyrészt mert nem vagyok elég felkészült, másrészt terjedelmi okokból. Van jó magyar nyelvű szakirodalom, vannak kiváló Dávid Gyula előadások, amikben levezet mindent, és világosan elmagyarázza a lényeget.
Az idő nem skalár, hanem a négyesvektor nulladik komponense, és a relativisztikus szabályok szerint konvertálódik az inerciarendszerek között, a helykoordinátáktól nem függetlenül. Minden képletben kulcsszerepet játszi a gyök(1-v^2/c^2), amiből az is látszik, hogy amikor v<<c, a hatása elhanyagolható, ezért használható a newtoni szemlélet földi körülmények között, ahol az idő tűrhető közelítéssel skalárnak látszik. De például a GPS műholdakon már mérhetően gyorsabban telik az idő a Földtől való nagyobb távolságuk miatt, ezzel igazolva az általános relativitáselméletet, és hogy az idő NEM skalár.
A galaktikus idő, mint a "fekete lyuk" órája – kiváló ötlet, tekintve, hogy a szingularitásban megáll az idő. A haladása a 0-hoz közelít.
Persze lehetne valamilyen önkényes időjelet közmegegyezéssel közösnek elfogadni, de ez mit sem változtat azon, hogy két különböző sebességű és helyű inerciarendszer között nincs egyértelmű időpontmegfeleltetés.
64: A fizikának biztosan vannak nem letisztult részei, de speciel a relativitáselmélet annyira letisztult, amennyire csak elmélet letisztult lehet. Csak kevéssé intuitív.
L.S. Én úgy tudtam, hogy az ógörögök írtak a szkítákról, mint tőlül különböző, idegen népről, akikkel érintkeztek, akik lovasnomádok voltak. Milyen alapon lehetne őket azonosítani? Nem értem.
Ne nyomjátok már tovább ezt az off topikot!
Re:67
60. hsz. végén feltettem neked egy kérdést, ami passzol a témához, és a görög vonalhoz is. Kicsit gondolkozz rajta… 😉
Nem célom az elterelés, csak felvetettem neked, hogy mit gondoltak az ókorban a görögök a népek ősiségéről.
Re:68
Nem a relativitással van bajom, hanem magával a jelenlegi téridő szemlélettel.
Egyszerűen azon oknál fogva, hogy a „maradék” 96%-ról lövésünk sincs hogy micsoda, amit jól átkereszteltünk sötétnek anyagnak/energiának. Ez szúrja a szememet, és erre írom hogy 2×2=?
Nem én írtam, de több mint érdekes:
https://docplayer.hu/13178680-Kristof-miklos-az-aramlo-terid-plazma.html
Jó lesz a fekete lyuk időalapnak, csak nem úgy, ahogy most gondolod.
Egyébként sok mondakör elég jól leírja a kozmológia alapjait, csak nem szó szerint kell érteni. Nem véletlenül hoztam fel a görögöket…
A te szemszögedből nézve valóban egy okoskodó hozzá nem értő ember vagyok, azonban én abban a furcsa helyzetben vagyok, hogy visszafelé próbálom megfejteni a dolgokat. Nem könnyű, de inkább ezzel töltöm el a szabad időmet, minthogy kocsmába sörözzek, és értelmetlen dolgokkal töltsem az időmet. 😉
Dajtás, szép hobbi a kocsmába járás helyett, de ha tényleg meg akarod fejteni a dolgokat, akkor szerintem tényleg próbáld meg előrefele is: tanuld meg, értds meg a relativitáselméletet! Amíg ezen nem vagy túl, ne a bírálatait olvasd, mert szinte (vagy nem szinte?) mind azon alapul, hogy nem értették meg, és/vagy nincsenek tisztában azokkal a kísérletekkel, amik bizonyítják.
Lehet, hogy a visszafelé irányuló próbálkozások is új értelmet nyernek majd.
71 djts
Mint írtam, Lebá-t más területen legyőzheted, tehát NE ADD FEL!
Ami ma mesének tűnik, holnap valósággá válhat.
pl.
http://www.urbanlegends.hu/2010/05/munchhausen-baro-290-eves/
„Kettőszázkilencven éve, 1720. május 11-én született Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással és a lódítással forrott össze.”
„Természetesen mindben szerepel a híres kaland, amikor a báró ágyúgolyóra pattanva indult felderítő útra, a visszatérést pedig egy ellenséges golyóbisra “átszállva” oldotta meg.”
…és a valóság:
https://www.youtube.com/watch?v=JWky0KU231Q
Rád szabva:
A WIFi alternatívájaként a gondolatátvitel (telepátia) érdekelne de gyakorlati megvalósításban. Erről írhatnál.
Re:72
Teljesen igazat van, hogy az „agymenést” érdemes kiegészíteni egy biztos matematikai/fizikai aparáttal, mert még is másként hat, főleg ha egy fizikussal beszél az ember, ha formulák közé van szorítva egy elmélet.
Egy kérdés. Mit szólnál ahhoz, hogy ha olyan optikai kísérletet állítanék össze, amiben a vákuumbeli fénysebességet bizonyos határok közt manipulálni tudnám?
Viszonylag egyszerű a mérési elrendezés, műszerezettségem megvan hozzá, azonban a mérés publikálásának vannak formai követelménye, amiben nem ártana a segítség, hogy állja a sarat.
Érdekelne?
74: Természetesen érdekel mindenféle bűvésztrükk, de sem a publikálásra, sem a leleplezésre nem én leszek a legmegfelelőbb partner.
Ha a Szkeptikus Társaságot meggyőzöd, még Nobel-díj is lehet belőle. Hajrá! 😀
Ok, értem, valahogy nem lepett meg a reakciód. 😉
Nem piszkálásból írom, de eddig senki se merte még elméletileg se bevállalni, hogy kicsit is részt vegyen ebben, mert féltették a reputációjukat.
Mondjuk sikertelen mérés esetén soha se lesz publikálva a dolog, szóval nagy tétje nincs, de sikeres mérés esetén annál inkább érdekesebb lenne a dolog.
Játszunk el a gondolattal, mert a bitek minden elbírnak.
Sikeres mérés esetén mi lenne a te reakciód?
Szkeptikus társaságot ez a karikatúra jellemzi a legjobban:
hhttp://2.bp.blogspot.com/-z1YczNVKJ8E/UWsFuJP1cII/AAAAAAAAEBs/0mWVjw2RVTM/s1600/unbelief_meets_unbelief.jpg
Nem célom szélmalomharcot vívni… 😉
77: Nem a reputációval van a gond, sose végeztem tudományos munkát, soha semmit nem publikáltam, mióta levizsgáztam a relativitáselméletből 15 éve, felé se néztem. Vagyis nem vagyok igazán kompetens.
Emellett időm se igen van. Elméletileg nem zárkózom el tőle, sőt mérsékelten kíváncsi is vagyok, hogy mivel rukkolsz ki, de nem vagyok biztos benne, hogy rá akarom szánni az időt.
Mire gondoltál, mi lenne a kísérleti elrendezés? Hogyan akarnád mérni, hogy változik a fénysebesség?
Lebá és dajtás:
Zsák a foltját. Ez természetes, de miért kell nekünk ezt végig „élezni”?
79: Bocs, azt hittem ez ontopic. Csillagközi kommunikáció és fizikai korlátai.
Re:78
Adott 3db fényforrás, ami egy piros,zöld,kék lézer képvisel(RGB lézer egy tokba integrálva).
Lézerek egy méretes vákuumcső egyik felén vannak, tulsó felén a fotodetektor.
Kell hozzá még egy függvény generátor, és egy szkóp, ami méri a lézer fején a leadott jelet, és méri a fotodetektor jelét. Ez eddig egy szimpla fénysebesség mérés laborban, amit BME-n elvégeznek egy délután, semmi extra.
Csavar az egészben, hogy a vákuumcső kialakításában van némi trükk, de nem kell extra bonyolult dologra gondolni. Optikailag látja a detektor a fényforrást, nincs benne tükör, reflexió, akármi.
Ennyi az egész, mondhatni alap fénytani mérésről van szó.
A „trükk” magában a vákuumcsőben van, aminek a „trükkösségét” bizonyos határok közt szabályozni lehet, és azért kell bele 3 színű fényforrás, mert a fény hullámhosszától is függ majd a mérési eredmény. Hozzá teszem nincs benne egzotikus anyag, extrém mágneses/villamos tér.
Fájóan egyszerű, ennyi az egész.
Re:79
Csak hipotetikusan.
Ha az egyik egyetemes alapállandó nem állandó, akkor sok rá épített mértékegység, és számítás/képlet javításra szorul, és akkor finoman fogalmaztam.
Ezért próbálom „kicsikarni” Lébából azt a választ, hogy ezt ő hogyan értékelné, mert kíváncsi vagyok egy szakmabeli válaszára.
1. lehetőség: mérési anomália, hiba, artefact
2. lehetőség: nem jól értjük, hogy mi történik.
Mert mi is történik? Mi lesz a jelenség?
Re:83
1. lehetőség kizárva, mert túl nagy lesz a mérési eltérés, és megismételhető lesz a „hiba”.
2. van rá észszerű magyarázat, és a mérési eredmény ezen magyarázat szerint meg is jósolható
A mérés referencia állapotban hozza a várt mérési eredményt, klasszikus fénytani eredményt kapunk. Módosított mérési elrendezésnél viszont úgy fog viselkedni a fénynyaláb, mintha vákuum helyett egy anyagi közegben mozogna, miközben nagy vákuum van a rendszerben.
84: Érdekesen hangzik, de továbbra se én vagyok a Te embered. Ha gondolod, talán segíthetek találni valakit, akinek témájába vág.
Ezzel együtt lényeges megjegyezni, hogy a c a relativitáselméletben egy sebesség dimenziójú állandó, és az elmélet szempontjából csak mellékes egybeesés, hogy van olyan fizikai hatás, ami ezzel a sebességgel terjed, mint pl. vákuumban a fény.
Tudjuk, hogy az anyagi közeg a fényterjedést lassítja. Ha még az anyagi közegen kívül valami más is tudja lassítani, az érdekes, és ha még nem leírt, akkor izgalmas kikutatnivaló jelenség, de a relativitáselmélet érvényességére nincs hatással. Ha gyorsabban tudna valami terjedni a fénynél, az borítaná.
Re:85
Valóban érdekes, azonban pl a méter fényhez kötött SI mértékegység, aminél kritikus az etalon pontossága, és ez csak egy „apró” dolog…
86: Amíg az általad említett jelenség nem lép fel az etalonméréseknél, addig ez nem probléma. Persze fontos lenne, hogy az illetékesek tudjanak róla, hogy tudatosan elkerülhessék, hogy véletlenül se fordulhasson elő.
Re:87
Valójában föllép, de csak hibahatáron belül.
Én ezt a „hibát” erősítem fel több nagyságrenddel, hogy mérhető legyen.
88: Akkor igen kicsi lehet az a hatás, mert a fénysebesség mérés a legkisebb hibahatárú mérések közé tartozik.
Valóban igen kicsi a hatás, mert a mérési zajban elveszett, de ezt a hatást fel lehet erősíteni több nagyságrenddel, ami már érdemben befolyásolni tudja a mérési eredményt. Ezért nem tűnt fel eddig még senkinek, és ezért nem foglalkozott senki se vele.