(2808) Amritszári mészárlás

Tibor bá’ online

 

Ma, pontosan száz éve, 1919. április 13.-án volt az amritszári, már néven a Dzsallianvala Bághi mészárlás, amikor is a brit rendfenntartó (gurka) erők, tüntetők közé lőttek, Reginald Dyer tábornok parancsára. A következmény, 379 halott, és 1200 főt meghaladó sebesült. Később a parancsnok arra hivatkozott, hogy  felkeléstől félt. Ez viszont nem ad magyarázatot arra, hogy a sortüzet nem előzte meg figyelmeztető felhívás, az oszlatás elrendelése, és a 10 percig tartó lövöldözés alatt nem lehetett a helyszínről elmenekülni.

Az esemény, még az angol társadalmat is felháborította, különösen azért, mert az egy éve befejezett I. világháborúban az indiai katonák az angolok mellett harcoltak, (miközben semmi közük nem volt Európához), és mintegy 60.000 főt veszítettek.

Az öldöklés kinyitotta az indiaiak szemét, és hozzájárult Mahátma Gandhi passzív ellenállásának terjedéséhez. India a függetlenségét a II. világháború után nyerte el, 1947-ben.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

2 gondolat erről: „(2808) Amritszári mészárlás

  1. https://www.youtube.com/watch?v=4n4oOiU1BC8

    Érdemes megnézni a mai Amritsart (nevezetessége az Arany templom), a sikh-ek békés emberek és tiszták, India más részeivel szemben. Ez a fiatalember (angol) egyébként nemcsak hindi nyelven beszél, hanem oroszul.
    Furcsa belegondolni, hogy pont egy békés vallású sikh társadalomban (Punjab gazdagabb és tisztább, mint más részei Indiának) történhetett meg ilyesmi.

  2. Ma, pontosan száz éve, 1919. április 13.-án volt az amritszári, már néven a Dzsallianvala Bághi mészárlás,

    Ugyszintén április 13.-án, 12O4-ben történt egy mészárlás,
    a katolikus keresztesekől, Konstantinápolyban.

    „A IV. keresztes hadjárat

    III. Ince pápa új keresztes hadjáratot hirdetett meg.
    A pápa „szellemi” vezetése és a velencei Doge pénzelése alatt 1202 novemberében a velenceiek elfoglalják Zara, dalmát városát, amely akkor a Magyar Királysághoz tartozott.
    A keresztesek 1204 márciusában szerződést írtak alá a Bizánci Császárság, sorsárol és a főváros bukását illetően.
    Alapvető döntéseik: Egy latin császár és egy latin patriarch megválasztására kerülne sor.
    A fosztogatásból került érték felét a velencei Doge-t illeti.
    A velencei flotta átszállitotta Konstantinápoly öblébe a flamand, frank, németek tömegét – az akkori nyugati társadalom legrosszabb rétegeit, bűnözőket, gonosztevőket, gazembereket, útonállókat.
    Április 12-étől–13-ára virradóan, egy makacs és hosszú ostrom után, a francia-latin keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt.
    Már a megszállás első napján napján 7.000-et őltek meg.
    Válogatás nélkül gyilkolták öregeket, nőket és gyermekeket
    A frankok kimondhatatlanul rosszindulatú, brutalitás és gonosz cselekményeket végeztek.
    Konstantinápolyt megfosztották kincseitől, szörnyű is embertelen jelenetek közepette. A fosztogatásban élen jártak a katolikus latin papok.
    A nyugati hajók sok éven át szállították a kincseket Nyugat Európába, ahol még ma is templomokat, múzeumokat és magángyűjteményeket díszítenek.
    Például: San Marco, Velence.
    A zsákmány elosztásában a megállapodás értelmében részt vett a pápa is. A bizánciak bukását követően Velence tengeri nagyhatalommá vált.
    1204-től a Város és az egész Új Birodalom nem volt képes visszanyerni az előbbi hatalmát.
    A francia-latin csapás olyan erős volt, hogy azóta Konstantinápoly vesztésre volt itélve.”

    https://www.pentapostagma.gr/2019/04/13-%CE%B1%CF%80%CF%81%CE%B9%CE%BB%CE%AF%CE%BF%CF%85-1204-h-%CE%AC%CE%BB%CF%89%CF%83%CE%B7-%CF%84%CE%B7%CF%82-%CE%BA%CF%89%CE%BD%CF%83%CF%84%CE%B1%CE%BD%CF%84%CE%B9%CE%BD%CE%BF%CF%8D%CF%80%CE%BF%CE%BB.html

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük