Forrás: Seemorerocks
[A fordítást a VIP előfizetőknek E-mailben elküldöm.]
NUCLEAR WEAPONS
Both India and Pakistan are armed with functioning nuclear weapons. Both nations have made clear they WILL USE THEM against each other.
In the Pentagon and at the White House, briefings have been undertaken to outline the likely GLOBAL effects of a nuclear exchange between India and Pakistan. The consensus is that once either country uses such a weapon, the other country will respond with ALL of its nuclear weapons, prompting the first country to use ALL its weapons.
India and Pakistan nukes are presently of a size similar to what the US dropped on Hiroshima in World War 2: about 15 Kilotons each. Each country has about fifty (50) such bombs.
Here is the briefing seen by Pentagon and White House Staff showing the
G L O B A L effects of such a fight:
Following a war between India and Pakistan, in which 100 Hiroshima-size (15 kiloton) nuclear weapons are detonated in the large cities of these nations, 5 million tons of smoke is lofted high into the stratosphere and is quickly spread around the world.
A smoke layer forms around both Hemispheres which will remain in place for many years to block sunlight from reaching the surface of the Earth.
One year after the smoke injection there would be temperature drops of several degrees C within the grain-growing interiors of Eurasia and North America. There would be a corresponding shortening of growing seasons by up to 30 days and a 10% reduction in average global precipitation.
War with 100 low-yield nuclear weapons
Summary of Consequences of Regional nuclear war between India and Pakistan (from studies done at Rutgers, the University of Colorado-Boulder and UCLA)
War is fought with 100 Hiroshima-size weapons (currently available in India-Pakistan arsenals), which have half of 1 percent (0.05%) of the total explosive power of all currently operational and deployed U.S.-Russian nuclear weapons
20 million people die from the direct effects of the weapons, which is equal to nearly half the number of people killed during World War II
Weapons detonated in the largest cities of India and Pakistan create massive firestorms which produce millions of tons of smoke
1 to 5 million tons of smoke quickly rise 50 km above cloud level into the stratosphere
The smoke spreads around the world, forming a stratospheric smoke layer that blocks sunlight from reaching the surface of Earth
Within 10 days following the explosions, temperatures in the Northern Hemisphere would become colder than those experienced during the pre-industrial Little Ice Age
These nuclear war-induced effects on temperature would be twice as large as those which followed the largest volcanic eruption in the last 500 years, in 1816, which caused “The Year Without Summer”
This cold weather would also cause a 10% decline in average global rainfall and a large reduction in the Asian summer monsoon.
25-40% of the protective ozone layer would be destroyed at the mid-latitudes, and 50-70% would be destroyed at northern high latitudes. Massive increases of harmful UV light would result, with significantly negative effects on human, animal and plant life.
These changes in global climate would cause significantly shortened growing seasons in the Northern Hemisphere for at least years. It would be too cold to grow wheat in most of Canada.
World grain stocks, which already are at historically low levels, would be completely depleted. Grain exporting nations would likely cease exports in order to meet their own food needs.
Some medical experts predict that ensuing food shortages would cause hundreds of millions of already hungry people, who now depend upon food imports, to starve to death during the years following the nuclear conflict.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
India nem osztja meg az Indus-medencében található, általa ellenőrzött mellékfolyók vizét Pakisztánnal – közölt Nitin Dzsairam Gadkari indiai vízgazdálkodási miniszter. A döntést vélhetően a vitatott hovatartozású Kasmír indiai részén, 40 indiai fegyveres életét kioltó robbantásos merénylet miatt történt.
http://greenfo.hu/hirek/2019/02/21/india-pakisztan-vizhaboru-ujabb-csorte
Elméletileg, ha csak helyi marad a két ország nukleáris konfliktusa, a föld nevű bolygóra milyen hatást gyakorol majd?
2. Győző
Ha most „viccelődni” akarnék, akkor azt mondanám, hogy kissé lassítja/leállítja a globális felmelegedést, némileg csökkenti Föld populációját illetve totál hazavágja Indiát és Pakisztánt, jóval több közvetlen és közvetett áldozattal, mint amit a tanulmány ír.
Ma este már fáradt vagyok, de holnap írok erről a témáról néhány gondolatot.
2.
Erről szól a cikk. Rengeteg füst kerülne a magas légkörbe, kevés napfény érné el földfelszínt, alaposan visszaesne a gabonatermés (meg más termés is), több száz millió ember éhezne, aki most nem és így tovább.
No meg elindulna fél Ázsia Európa felé.
Elméletileg, a két ország háborúja, (ha így marad) a föld nevű bolygóra milyen hatása lesz? Egészségügy, pénzügy??
2 & 5:
Erről szól a poszt.
Basszus
Én is követem ezt a topikot és fantasztikus, a mainstreamban egy szó sincs róla
Update Pakisztán lelőtt 2 indiai gépet, alakul ez
DEFCON 4-esen
7: Elméletileg 2 indiai vadász pottyant, az egyik egy Mig-21 -es, meg egy indiai Mi-17 helikoptert is lelőttek a pakik. Az indusok elméletileg meg leszedtek egy paki F-16 -ot.
Persze minden friss hírt fenntartásokkal kell kezelni, mert egyik felet sem féltem ha dezinformálni kell, hogy milyen sikeresek is az akcióik.
Lényeg: felrobbantottak kb. 1,5 hete 40 indiai katonát Kasmirban, erre válaszul India a közös folyók vizhozamát lekorlátozta Pakisztán felé, plusz tüzérségi támadások. Erre a pakik támogatta csoportosulások Kasmír paki részén elkezdtek gyülekezni egy nagyobb akció előjeleként, ezeket az Indiai Légierő (állítólag… :P) 12 db Mirage-2000 -es bevetésével tegnap hajnalban lebombázta. A hol kisebb, hol nagyobb tüzérségi adok-kapok azóta is napi többszöri szintű. Erre ma hajnalban ez lett ami, szóval eszkalálódik a dolog, legalább is Kasmíron belül egyenlőre.
5 Vigh Győző
A VIP-es posztok lényge, hogy fizetsz a fordításért,
vagy megtanulsz angolul,
vagy valaki más segít.
A teljesség igénye nélkül, segítség lehet:
https://duck.co/translate
http://www.reverso.net/text_translation.aspx?lang=EN
https://www.bing.com/Translator
https://www.translate.com/
https://translate.google.com/
Kérdésedre:
A hatás katasztrofális. Nukleáris tél lenne.
https://www.nucleardarkness.org/include/nucleardarkness/images/graph/BCabsoptdaily.gif
Ha +2-3 Cfok gond lenne, akkor a -5 Cfok is.
9 – n/a:
A honlap fejlécén is van lehetőség fordításra „Nyelv kíválasztása” cím alatt.
–
Bocs. Magyarra nem lehet.
8: Megcsippentették a két pilótát is
https://pbs.twimg.com/media/D0Zl9RTX4AAXD7Y.jpg
Általában a WarMonitor, Defence Blog, Al Jazeera hármasát követem ilyenkor, nem szoktak rosszak lenni
Mindenki által közismert, hogy régóta tartó katonai ellentét van India és Pakisztán között (az okokat most hagyjuk), a lényeg annyi, hogy Pakisztán mögé teljesen egyértelmű stratégiai okokból beállt Kína ezzel is nyomás alatt tartva Új-Delhit. Ugyanakkor nem elhanyagolható az orosz-indiai, illetve amerikai-indiai kapcsolatrendszer sem, hiszen ahogyan Kína felhasználja/kihasználja India ellen a pakisztáni vonalat, ugyanúgy Kína ellen fontos szereplő India, akit – főleg – Oroszország katonailag is támogat több területen. Talán kevésbé közismert, hogy az indiai atomfegyver programhoz a legnagyobb segítséget Moszkva adta (1994-1995 környékén vált nyilvánvalóvá), míg a pakisztáni atomfegyverkezés mögött Kína állt.
Egy esetleges indiai-pakisztáni nukleáris csapásváltás viszont nem érdeke sem Kínának sem Oroszországnak, Indiáról és Pakisztánról nem is beszélve, így véleményem szerint nem fog a helyzet a két állam között regionális atomháborúig fajulni. Bármelyik fél is nyúl elsőként atomfegyverhez, az nem csak az ellenfél válaszcsapását kockáztatja, de nagyon könnyen közbe léphet a kínai vagy az orosz fél is, márpedig ellenük – pláne egy atomkonfliktus esetén – esélytelen lenne India és Pakisztán.
Egy indiai-pakisztáni regionális atomháborúnak a következményei első helyen érintenék Kínát és Oroszországot is, így kizártnak tartom, hogy ebbe a két katonai óriás közül bármelyik is csak úgy belemenne vagy „szó nélkül” eltűrné – márpedig figyelembe véve például az orosz atomarzenált igen nagyfokú elmebaj kell ahhoz, hogy valaki egy ilyen helyzetben félvállról kezelje az orosz nemzeti érdekeket.
Európa és az USA relatíve távol vannak, így az elsődleges hatások nem érintenék ilyen mértékben az említett területeket, de a további környezeti hatások természetesen már mindenhová eljutnának, így a közvetett következményekkel mindenkinek számolnia kellene.
Ha el akarunk kanyarodni a spekulációk és a világszintű összeesküvések irányába, természetesen nem zárható ki az sem, hogy egy felszított és némi háttértámogatással kirobbantatott indiai-pakisztáni háború (esetleg „korlátozott regionális atomháború”) végső célja akár egy élesedő orosz-kínai katonai szembenállás, ne adj isten akár egy közvetlen orosz-kínai katonai konfliktus is lehetne, amely egy bizonyos hatalmi centrumnak igencsak jól jönne mostanában a világ másik oldalán.
Továbbmegyek, egy ilyen regionálisra sikeredett kis atomcsörte igen jó pszichés hatást gyakorolhatna a bolygó többi lakójára is, lenne is itt mindjárt hamar-hamar közfelkiáltással megszavazott Új Világkormány is, hogy ilyen szörnyűség soha, de soha többé ne fordulhasson elő még egyszer, természetesen.
(Az már csak külön pikantériája a dolognak, hogy nem kizárt, az emberi faj túlélése és fennmaradása érdekében valóban szükség lenne egy olyan valós irányító testületre, amely az egész bolygót navigálja a bolygó és az emberiség közös érdekében, csak tartok tőle, hogy a szép és színes jelszavakon túl ez valamiért mégsem így valósulna meg végül.)
Visszatérve a saját szűk spektrumú kis valóságunkba, abba bele sem tudunk gondolni, hogy egy indiai-pakisztáni atomháború valójában milyen szinten idézne elő a globális környezeti katasztrófán túl egyéb olyan világgazdasági és világpolitikai válságok sorozatát, aminek csak a jó fene tudja, hogy mi lenne a vége. Egy biztos, az álmoskönyv semmi jót nem ígér egy Oroszország és Kína „szomszédságában” kirobbantott atomháború esetére (sem).
12 – MangaM:
Minden egyes potenciális konfliktust el lehet intézni azzal, hogy ” véleményem szerint nem fog a helyzet a két állam között regionális atomháborúig fajulni”. És utólag kiderül, hogy igazad volt. De egyszer majd „el fog fajulni” és akkor nem lesz utólag 😀 senki se lesz, aki majd azt írja, nem volt igazad.
13. Tibor bá’
Teljesen igazad van, nem véletlenül tértem ki a „spekulációk és a világszintű összeesküvések irányába” is, ugyanis vannak olyan hatalmi törekvések, amelyek egy atomháborút sem tartanak kizártnak – elég, ha az amerikai neokon agytrösztre gondolunk, ők egyenesen egy Oroszország elleni megnyerhető atomháborúban gondolkodnak. Ehhez képest egy indiai-pakisztáni atomháború, amely mind területi kiterjedtségében, mind a bevetett arzenál nagyságában jóformán csak kerekítési hiba lenne az amerikai-orosz arzenálhoz/háborúhoz képest, így gyakorlatilag simán bevállalható ügynek látszik.
Ha nem spekulálunk nagyhatalmi elitek tervein, akkor megemlékezhetünk még arról is, hogy helyi szinten – a példa kedvéért maradjunk az indiai-pakisztáni kérdésnél – szabadulhatnak el az indulatok és a pokol, így valamelyik nukleáris kishatalom figyelmen kívül hagyva a nagyhatalmak és a világ többi részének a véleményét mégiscsak atomfegyver bevetése mellett dönthet.
Ebből a szempontból veszélyes helyzetnek vagyunk a tanúi, de felhívom a figyelmet arra, amiről az INF szerződés amerikai felrúgása során már értekeztünk, nevezetesen azt, hogy viszonylag rövid időn belül elég sok nukleáris törpehatalom születhet. Miután a nemzetközi rend és szabályrendszer a teljes összeomlás szélén táncol, így kedvezőtlen világpolitikai fordulatok során több állam is dönthet úgy, hogy a katonai biztonságát csak és kizárólag a saját nukleáris arzenál garantálhatja, így több helyen kialakulhat viszonylag rövid időn belül olyan szituáció, mint a mostani indiai-pakisztáni helyzet. Több olyan állam is létezik, amelynek jelen idő szerint csak azért nincs saját atomarzenálja, mert így döntött, pedig a teljes technológia, tudás és ipari háttér adott hozzá.
Sajnálatos módon az emberiség egyre jobban hülyül, a magam részéről kizártnak tartom azt, hogy ennek előbb-utóbb ne egy kijózanító hatalmas pofon legyen a vége.
Egyébként bármilyen furcsának is tűnik a dolog, de egy amerikai-orosz vagy amerikai-kínai katonai összecsapás miatt aggódnék inkább. Régebben divatos nézet volt, hogy „nem attól kell félni, akinek több ezer atombombája van, hanem attól, akinek csak egy.” Figyelembe véve a romló nagyhatalmi viszonyokat, valamint az egyre erőteljesebb fenyegetéseket és háborús retorikát, azt gondolom, mégis inkább attól kell félni, akinek jó sok atombombája van – már csak azért is, mert az atomnagyhatalmak bevethetnek úgy is atomfegyvert, hogy senki sem lesz, aki majd vissza mer nekik vágni, kivéve persze azt az egy esetet, amikor egymás ellen vetik be.
„Nem túl burkolt” módon atomtámadással fenyegette meg Pakisztán Indiát, miután az előbbi ország összehívta nukleáris fegyverekért felelős katonai parancsnokságát. Közben állítólag a határ mentén elkezdték a földön is lőni egymást a két ország katonái – írja a Business Insider.
„Meg fogjuk Önöket lepni. Várjanak csak a meglepetésre. Elmondtam, hogy a válaszunk másféle lesz. A válasz nagyon máshogy fog érkezni” – mondta Ghafoor Asif tábornagy egy sajtókonferencián, majd hozzátette: Pakisztán nukleáris fegyverparancsnoksága ülésezni kezdett. „Tudják jól, hogy ez mit jelent” – kommentálta az üléssel kapcsolatosan. A Business Insider ezt „alig burkolt” atomfegyverekkel való fenyegetésként értelmezte.
https://www.portfolio.hu/gazdasag/atomtamadassal-fenyegette-meg-pakisztan-indiat.3.315685.html
Miközben az egész világ arra készült, hogy Donald Trump és Kim Dzsongun újabb randevúja fogja kitölteni a következő pár nap híreit, váratlanul egy rendkívül fenyegető konfliktus robbant ki két atomhatalom, India és Pakisztán között.
A két ország közötti viszály évtizedek óta ismert, de arra közel ötven éve, 1971 óta nem volt példa, ami kedden megtörtént: egy indiai vadászgép átlépte az irányítási vonalaként ismert katonai határvonalat, ami Kasmír indiai és pakisztáni ellenőrzés alatt lévő területei közti de facto határvonalnak számít, és a pakisztáni területen csapásokat hajtott végre.
Már a megelőző légicsapás híre (melyben India szerint számos terrorista meghalt, míg Pakisztán szerint nem sikerült semmit eltalálni vele) jelezte a konfliktus éleződését, szerdán azonban újabb fordulat következett, amikor Pakisztán közölte, hogy lelőttek két indiai vadászgépet, a pilótákat pedig elfogták. A katonai incidens szerdán azzal kezdődött, hogy három pakisztáni harci gép légicsapásokat hajtott végre a vitatott hovatartozású Kasmír indiai területén. Azután az indiai légierő gépei, miközben feltartóztatták a behatoló vadászgépeket, Újdelhi megfogalmazása szerint áttévedtek a szomszédos légtérbe, ahol azonban a pakisztáni erők lelőttek közülük kettőt.
India azóta annyit erősített meg, hogy egy gépet vesztettek el, és egy pilóta nincs meg, viszont ők is lelőttek egy pakisztáni gépet, amit Iszlámábád tagad.
A konfliktus eszkalálódását jelzi, hogy mindkét ország részben lezárta a légterét, Indiában elsősorban az ország északi részén, ahol jelentősebb katonai létesítmények találhatóak. Szintén szerdán Imran Hán pakisztáni kormányfő tévébeszédben jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez a feszültség enyhítése miatt.
India részéről egyelőre a külügyminiszter, Sushma Swaraj értékelte a szerdai fejleményeket, és arról beszélt, hogy hazája felelősen fog reagálni, nem céljuk a helyzet további fokozása.
https://444.hu/2019/02/27/eddig-nem-ismert-fenyegetest-hozott-el-a-ket-atomhatalom-konfliktusa
16 – MangaM:
Aki a posztot elolvasta az pontosan tudja mit kell tennie. Annyi tartós élelmiszert és gyógyszert kell felhalmozni, ami néhány szűk évre biztosítja a túlélést.
India és Pakisztán között a határok este le vannak zárva.
Wagah az egyetlen határátkelő India és Pakisztán között. Minden nap, alkonyatkor a határzárásnál, különösen eredeti ünnepségre kerül sor a két rivális hadsereg között. Ez minden bizonnyal teljesen más, a megszokotnál.
Határzárási ceremónia az Indiai oldalról:
19
Miért nem vetnek cigánykereket is ? 😀
Ha kicsiben így kakaskodnak, „nem kizárt”, hogy nagyban is ugyanezt teszik. (megyek is, veszek egy mázsa lisztet, tűzifát, miegymást…)
Sugárzásban mit jelentene ez a száz bomba? (Nem helyileg, hanem globálisan)
Re:21
Eddig felrobbantottak több mint 1500db atombombát…
Túléltük? Igen.
Nagyobb gond lesz a tömeges migráció…
22 – dajtás:
Rossz okoskodás. Az 1500 robbantás 70 év alatt történt. A keletkezett szálló por napfény visszaverő hatása eloszlott 70 évre. Egy India-Pakisztán nukleáris adok-kapok néhány nap alatt zajlik le tűzvésszel összekötve, irgalmatlan mennyiségű füsttel, ami mint szálló por eltakarja évekig a Napot. Ezt hívják Nukleáris télnek, ami lehetetlenné teszi az élelmiszer alapanyag termelését. A 1 q liszt beszerzése indokolt.
19
Nekem az tetszik, hogy minden ellenségeskedés, látványos fenyegető gesztusok mellett azért arra kellő figyelmet fordítottak, hogy a kerítés két oldalán parádézó katonák tökéletes szinkronban mozogjanak, ami komoly együttműködést, pontos koreográfiai egyeztetést és gyakorlást igényel.
Tán még haveri kapcsolat is kialakulhat közben, csak észre ne vegyék a főnökök… 🙂
2056 (2057) robbanás
25.
Gondolom ezek jó része föld alatti volt, a többi meg sivatagos részen lett felrobbantva, nem borítva lángba, füstbe-hamuba sok száz meg ezer km2-ert.
Közben Trumph papa gyorsan elhúzott a környékről, faképnél hagyva a Kim srácot, igaz nem volt túl közel, de azért olyan messze sem Indiától. Vietnámban nemigen van megfelelő bunker a számára.
Részletek egy cikkből az Indiai-Pakisztáni eseményekről:
Egy regionális geopolitikai játszma előjátékát követjük napjainkban.
India Pakisztán ellen van, a háttéren azonban két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Kína áll.
Az Egyesült Államok és India nem akarja semmilyen körülmények között az Indiai-óceán ellenőrzését Pekingre hagyni.
Pakisztán legfontosabb szövetségese Kína.
Kina azonban Indiával viszályban van, Kasmír keleti területének egy részét magának követelve.
Mint ismertté vált, nemrégen, Kína beleegyezett, hogy Pakisztánnak repülőgép-hordozó anyahajót ad el.
Röviddel ezelőtt, Pakisztán beleegyezett abba, hogy Kinának átengedi Gwadar kikötőjét, az ország harmadik legnagyobb kikötőjét.
Ugyanakkor a Gwadar kikötőjét „a CPEC / Kína-Pakisztánt összekötő gazdasági folyosó/ ” Ázsia kapujának” nevezték. Ez azt jelenti, hogy Kína össze fogja csatolni Iszlámábádon keresztül az összes utat Nyugat-Kínával, és egyben olajvezetékeket is épít.
Kína által Pakisztánnak kínált modell „Port-Park-City” (PPC) néven ismert, vagyis egy hatalmas kikötő építése, amelyet egy ipari park építése követ, kínai tőkével amely azt követően egy szuverén államban egy kínai város létrehozását eredményezi!
2022-ig elővárhatóan 500.000 kínai fog letelepedni Gwadar területén, hogy munkát fogjon.
Κövetkezésképpen két szuperhatalom „proxy háború” elején vagyunk, amelynek intenzitása fokozatosan növekedni fog …
https://www.pronews.gr/opinion-makers/754639_india-enantion-pakistan-i-allios-ipa-vs-kina-i-anaflexi-enos-akomi-proxy-war