Tibor bá’ online
Az idén összes a Duna vízállása rekord alacsony volt. Mindenki elment, megnézte, rácsodálkozott, aztán semmi. Hát istenem, a rekordok korát éljük. Paksnál csaltak egy kicsit, mert az alacsony vízállás magával hozta a könnyebb felmelegedést is, és 30°C-nál le kellett volna állni. Nem álltak le, inkább csaltak. Most november közepén fátylat teríthetünk a múltra, és boldogan készülhetünk karácsonyra. Probléma egy se!
De nagyon sok problémánk lesz, ha ez a rekord ősz véletlenségből nem egy 100 évente előforduló anomália, hanem egy új trend, aminek lényege a sivatagosodás. Ha valóban erről van szó – ami 2019 őszén elválik – akkor az energia gondok mellett meg fognak jelenni az élelmiszer gondok, elsősorban az árak megugrásával. Szóval emberek, úgy néz ki, hogy a kapca szorítása elkezdődik.
https://www.portfolio.hu/vallalatok/olyan-sulyos-anomalia-lepett-fel-az-idojarasban-ami-miatt-elszallhatnak-az-arak.5.303916.html
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Csányi Sunyi bácsi már át is állt az élelmiszer iparra.
Manapság az a trendi, esztelen mozgalom uralkodik, hogy az eső vizet villámgyorsan el kell vezetni. Okosabb emberek tudják, vagy tudták? Hogy az eső vizet gyűjteni kell, és ivásra, locsolásra kell használni.
1 Bogozy
„Hogy az eső vizet gyűjteni kell,…”
De nem esik!
Tibor bá’ a posztban csak a problemát írta le, a megoldásról nem beszélt és látom hogy Te sem látod a kiutat 🙂 .
Ez a megoldás: https://privatbankar.hu/agrar/nagy-bajba-sodorja-az-almatermeloket-az-idei-ev-322261
„”Az idei év sok almatermelőt le fog nullázni” – írja a Penta TÉSZ, majd konkrét adatok segítségével ismerteti, miért is vágják gallyra a multik a gyümölcstermesztés nehéziparát.”
Ki kell vágni az almafákat (is), mert úgyis kiszáradnak.
A nyár vége óta nem volt igazán valamirevaló esőnk és még most sincs rá kilátás. Ha a tél nem pótolja a hiányt és tavasszal csak egy kisebb aszály lesz, már kétségessé válik a gabonatermés.
3 – n/a:
Évekkel ezelőtt foglalkoztam a kérdéssel. Nem értettem, hogy miért nem építünk tározókat a Tisza mentén. Ehelyett inkább a töltések magasságát emeltük. (Ja és stadionokat építettünk). Az a baj a politikusokkal, hogy csak ahhoz értenek (de ahhoz nagyon) hogyan lehet hatalmon maradni, de semmi máshoz.
4 Hetesi Zsolt
Néztem egy videót ahol Molnár Géza vizügyi szakember kendözetlen öszinteséggel elmodta,hogy 1-2 évünk van a nagy gebaszig amikor nem lesz konkrétan élelmiszer termelés mert a klimatikus változások nem teszik lehetövé.Rég láttam ,hogy valaki ennyire öszintén elmeri mondani,hogy mekkora szarba vagyunk..Ha ilyen alacsony viz llással megyünk neki egy forró nyárnak akkor a Duna elfog tünni.. Pécsen egyébként tényleg nagy baj a hirtelen lezudoló hatalmas csapadék mennyiség mert a csatornarendszer nem erre lett tervezve 🙂
Tibor bá’
„Évekkel ezelőtt foglalkoztam a kérdéssel. Nem értettem, hogy miért nem építünk tározókat a Tisza mentén. Ehelyett inkább a töltések magasságát emeltük. (Ja és stadionokat építettünk). Az a baj a politikusokkal, hogy csak ahhoz értenek (de ahhoz nagyon) hogyan lehet hatalmon maradni, de semmi máshoz.”
Ha ez igaz, márpedig van rá esély hogy értenek a hatalmon maradáshoz, vagyis akkor nem véletlenül terelik a folyamatokat ebbe az irányba, hanem hosszabb távon érdekhálózatuk (megbízóik) ezt követelik. Lepusztult (lepusztított) vállalkozásokat és piacokat ócsón lehet ugyanis begyüjteni – lásd rendszerváltás-cirkusz. A mostani tökölések a víztározókkal meg stadionépítések ebbe a folyamatba szépen beleillenek… A vízbázisok védelme cimszó alatti kútösszeírást se véletlen hogy most indították – mire szanálni lehet itt a kivéreztetett komplett településeket és háztartásokat addigra tuti lesz megint minden infóval rendelkező jelentkező aki majd „segít”.
A klíma persze mindent felülírhat…
5 Tibor bá’
A 3-as hsz.-t nem gondoltam teljesen komolyan.
Igazából nincs megoldás (szerintem).
A víztakarékosság segíthet, vagyis a nem hasznos növényeket lehetne nélkülözni, de..
Az a sejtésem, hogy a nagyoknak van valamiféle pontos (és méregdrága) előrejelzésük és eszerint cselekszenek.
A 3-as a link szerint nem véletlen a rendkívül alacsony alma ár.
A háborús események is gyorsak, és a sarkok körül aktívak. Az ásványkincsekre hajtanak.
Mikor olvad el a jég? Akkor lesz itt az ideje a világ ujrafelosztásának.
? 6 hónap ?
Jó volna belelesni abba a prognózisba.
6: Meg tudnád adni ennek a video-nak a linkjét?
9
https://youtu.be/mKsVrTsQvWk?t=286
10: Hetesi Zsolt is ott ül az asztal szélén ezen a videon, de amúgy sem kell neki bemutatni Molnár Gézát. Viszont neked lehet, hogy be kell mutatni Hetesi Zsoltot 🙂
11.Intuitív
Camelia-nak linkeltem be a videót mert ebböl a videoból meritettem a hozzászolásomat.
Hetesi Zsoltot nekem se kell bemutatni mivel szinte minden jou tube-on megjelent videót megnéztem amibe szerepelt.Pécsi lakosként sokat hallotam róla..
Valószínű, hogy ez már trend. Persze még kb. 5-10 évig nem minden év lesz ilyen, mint az idei. Hanem 2-3 évente szembesülünk ekkora szélsőségekkel, de már középtávon is évente ez lesz, mert a medence jelleg erősíti a felmelegedésünk, és egyre nagyobb aszályok lesznek, továbbá egyre intenzívebb klimatikus szélsőségek jellemzik majd a Kárpát-medence területét.
4: Zsolt, az Alföldön sem sokkal jobb a helyzet, bár itt több csapadék volt mint felétek, de itt is igen erőteljes az aszály!
12: akkor bocsi, félreértettem (a 6-os kommentben Zsoltnak írtál a videoról)
Egy picit mi is tehetünk valamit a vizek megvédéséért:
http://wwf.hu/viz
Ide tartozó hír ami már hetek óta kering a facebookon, hogy a kormány 2018 végéig akarja regisztráltatni az összes vízkinyerő helyet (beleértve az összes ásott kutat is).
Mire kellhet nekik ez a lista? 🙂
„Paksnál csaltak egy kicsit, mert az alacsony vízállás magával hozta a könnyebb felmelegedést is, és 30°C-nál le kellett volna állni. Nem álltak le, inkább csaltak.”
Tibor bá’, ez a „hír” azon alapszik, hogy a az Átlátszó és az Energiaklub stábja, eljött Paksra és csaknem térdig belegázoltak a Dunába két darab, hétszázforintos, műanyag medencehőmérővel. Ez biztosan pontos, kodifikált eljárás alapján elvégzett mérés! Valószínűleg jegyzőkönyv is készült róla, melynek alapján ellenőrizhető, reprodukálható.
https://atlatszo.hu/2018/08/27/30-fok-feletti-vizhomersekleteket-mertunk-a-dunaban-paksnal-a-hivatalos-homero-elromlott/
https://www.agrowebshop.hu/termek/4115/medence-homero-0-70-c-higanymentes-muanyag-homero-zsinorral.html
A hivatalos mérési adatok szerint 29,88 °C volt a maximum, 30°C felett kell leállni.
Biztos vagyok vagyok benne, hogy ezeket az információkat magad is ismerted, ezért érthetetlennek tartom, hogy miért informálod félre az olvasóidat, a csalás lehetőségét az atomerőmű vonatkozásában pedig visszautasítom.
https://blog.atlatszo.hu/2018/08/itt-vannak-a-hivatalos-meresi-adatok-az-atomeromu-szerint-29-88-fokos-is-volt-a-duna-paksnal/
Tény, hogy a hivatalos méréseket 11:00 és 14:00 óra között kell elvégezni és az is tény, hogy vannak olyan vélemények, melyek szerint 16:00 és 18:00 óra között melegebb a víz. Tekintettel arra, hogy ez egy atomerőmű és nem egy csirketelep, a hivatalos méréseket szigorúan az előírt időintervallumban, az előírt eljárással kell végrehajtani, mely időintervallumot és eljárást nem az atomerőmű határozott meg!
A Paksi Atomerőműre irányadó 15/2001 (VI.6.) KöM rendeletet itt találjátok:
http://www.atomeromu.hu/hu/rolunk/vizhomerseklet/Lapok/default.aspx
Elnézést kérek, hogy ennyi hivatkozást voltam kénytelen beszúrni.
17 – pipás:
Természetesen én nem végezetem hőmérést Paksnál. Viszont a hírportálok szerint a „csalás” tényét az alapozta meg, hogy nem a legmelegebb hőt adó napszakban volt a mérés. Véleményem szerint (és ezt az olvasóim tudják) amikor ezt a 30°C maximumot megadták a kérdés akadémikus volt, mivel senki se gondolta, hogy a Duna valaha is ilyen meleg lesz. Lett és lesz még melegebb is. Áram kell! Tehát átfogjátok lépni a 30-at szívfájdalom nélkül, mert Paks nem állhat le. Egy-két év és a Duna élővilága fogja legkevésbé érdekelni a zöldeken kívül bárkit. Már a fél ország klímázik, ha majd 45°C lesz júliusban, az egész ország fog. Áram nélkül??? Az igazi kérdés inkább az, hogy lesz-e elég víz a hűtéshez?
18: Paks 2 csúszik, valószínű 2032 -re elkészül, ha elkészül. Viszont hűtőtornyok, és duzzasztómű nélkül a Dunán, szerintem egyre kérdésesebb lesz biztosítható a megfelelő hűtés volumene az elkövetkező 25 évben az atomerőművi blokkok részére.
17 – pipás:
Meg az is tény, hogy a Paks utáni következő mérési pontnál, ahol szerencsére nem romlott el a hivatalos hőmérő 30 fok feletti hőmérsékletet mértek.
Ha elromlott a paksi hőmérő, akkor nem az a logikus, hogy ugyanakkor mérek, mint a megszokott, az összehasonlíthatóság végett?
Ez eléggé gyanús, akár hogyan is nézzük.
Remélem más paksi protokolloknál nem veszik ilyen lazára a dolgot.
Na most képzeljük el, hogy ármenetileg Paks 1 és Paks 2 párhuzamosan működik.
Hogy nem csak a (sötét)zöldek sirámairól van szó, azt az is mutatja, hogy hirtelenjében közbeszerzést írtak ki a vízkivétel vizsgálatára.
Hirtelen szembe jött velük a valóság, ami 100 évenként egyszer fordul elő.
Bár nem is értem, hogy miért nem dőltek hátra nyugodtam, hiszen a 100 évenkénti rendkívüli esemény megvolt, tehát akkor a következő 100 évig nyugi lesz. 🙂
18. Tibor bá’:
Világos, hogy nem lesz szempont a Duna élővilága, az áramtermeléssel szemben.
A hatásfok azonban romlani fog.
Minapi hír, hogy a Balkánon, ahol sok vízi erőmű van, csökkent az energiatermelés a csapadékhiány miatt. Ez azt is jelenti, hogy kevesebbet tudnak exportálni.
Azon csodálkozom, hogy a sok bölcs ember, miért nem látta ezt előre.
Főleg 10-15 év tervezett üzembe helyezés időtávja kapcsán.
Valószínűleg sokan láthatták, de a politika felülírta a döntést.
Tanulságos az erről szóló hatástanulmány.
„Érdekes” feltételezések vannak benne.
16.
Az ügy már ennél előrébb jár.
Akkora felháborodás volt a kutak regisztrációja kapcsán, hogy gyorsan kapcsoltak, és benyújtottak a kormánypártok egy módosítási javaslatot, amely a határidőt két évvel eltolná, decemberben fogják elfogadni. Persze ezt sem ők nyújtották be elsőnek, hanem a Jobbik, csak azt elhallgatják.
Az már csak hab a tortán, hogy a módosítási javaslat szövegében fúrt kutakról írnak, holott az eredeti törvény mindenféle kutakra vonatkozott, és ezt az elírást a mai napig nem javították ki, mindenhol így bukkan fel a szövegekben.
Még jó, hogy az értelmesebb önkormányzati szakemberek már másként fogalmaznak, jelzik, hogy ez az ásott kutakra is vonatkozik. De sok helyen egyszerűen bemásolják a hibás szöveget, és ezt terjesztik.
Állítólag Áder fúrta meg azt a korábbi beterjesztést, hogy csak a 80 m-nél mélyebb kutakat kelljen legalizálni, a többit nem.
És persze arra hivatkoznak, hogy az EU elzárja a vízgazdálkodásra adott támogatásokat, ha Magyarország nem felel meg az uniós előírásoknak.
Egy reálisnak tűnő tájékoztatás, persze egy kis fideszes feltupírozással, az „emberek” érdekében:
https://www.youtube.com/watch?v=_47uPH0fHtM&t=157s
De még itt is videón látható szalagcímben fúrt kutakról ír, a képviselő viszont már ásott és fúrt kutakról beszél…
17 Pipás
Nem kellett volna ennyire felháborodni!
Vannak akik tudják, hogy mi történt akkor. Mások csak sejtik, és a többiek még azt sem.
Én csak sejtem, és eszerint helyesnek tartom, hogy nem állították le az erőművet.
Viszont,
„…a csalás lehetőségét az atomerőmű vonatkozásában pedig visszautasítom.”
Emberek vagyunk ugye?!
https://alfahir.hu/2017/07/10/paks_ii_paks_atomenergia_foldrenges
http://nol.hu/belfold/ereszt-az-atomeromu-megis-meghosszabbitottak-az-engedelyet-1510227
„…nukleáris ellenőrzés és tájékoztatás megengedhetetlenül alacsony színvonalú.”
Beszéljünk inkább a szürke árnyalatairól.
21. hubab:
Arról csak néhány cikkben volt szó, hogy a nagy kegy, hogy ingyenesen lehet legalizálni a kutakat költségekkel is jár.
Állítólag a beadásnál ilyen-olyan szakvélemény, tervrajz is kell, aminek a költsége a százezret is elérheti.
A népek nem nagyon kapkodták el a bejelentést (joggal tartva tőle, hogy ebből előbb-utóbb adó is lehet), a határidőig hátralévő időben meg lehetetlen lett volna ennyi igény lepapírozni.
Ez a népi, polgári ellenállás egy formája, volt már kormányzati intézkedés, amit a passzivitással fúrtak meg, kényszerítették határidő módosításra vagy az ötlet abortálására.
Áder meg ilyen a többség számára jelentéktelen ügyekben felfedezi az alkotmánysértést, amíg sokkal súlyosabb ügyekben simán átengedi az alkotmánysértő törvényeket pl. a pártok finanszírozása, amikor egyszerű többséggel módosítottak 2/3-os törvényt, ami a Jobbik ellen volt kitalálva.
Találó a gúnyneve.
Hm… az Apofis mester által linkelt videót még akkor láttam, amikor kábé… a 378. megtekintő voltam… most jár – hat hete van kinn a mozi cirka – az 1080. meglesésnél…
.
Mindazonáltal… egy éve van kinn a YT-n az alábbi mozi – egy kortárs YT „sztárról” szól… 194 E meglesésről beszélhetünk… izé, érdekel valakit – a nagy számok törvényei, vagy mi alapján -, hogy mi a közelgő jövő…? :-O
Ja, igen, a link..: YT/watch?v=c8VpYLfN6iQ
22. n/a:
Ez igen:
„Az OAH 2013 júniusában értesült először a problémáról, aminek azért van jelentősége, mert akkor már túl voltak az 1-es blokk üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos vizsgálatokon, és – mint utóbb kiderült – a csőrendszerben a korrózió ott is jelentkezett, ez azonban a hatóságnak nem tűnt fel (pontosabban nem is vizsgálták, mert a csővezeték az orosz építőktől kapott tájékoztatás szerint korróziómentes anyagból készült). ”
„Jávor úgy látja, az a gyakorlat sem változott az elmúlt másfél évtizedben, hogy Pakson a termelés gazdasági érdekeit hajlamosak a biztonsági szempontok elé sorolni. ”
„Nem felel meg a Nemzetközi Atomenergia Hivatal hazánkban is törvénybe iktatott földrengésbiztonsági ajánlásainak a Paksi Atomerőmű, és a tervezett bővítés telephelye: egy tektonikai törésvonal gyakorlatilag a nukleáris létesítmények alatt halad át – derül ki a dokumentumból.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nukleáris biztonsági ajánlásait tartalmazó 2011-es magyar kormányrendelet értelmében tilos olyan helyre atomerőművet építeni, ahol 10 km sugarú körben olyan törésszakasz található, amelynél az utolsó százezer évben felszíni elmozdulás volt.”
„Apró földrengést mértek Pakstól északra, a Richter-skála szerint 2,8-as rengés az első jelentések szerint nem okozott károkat.”
„A magyarországi szabályozás szerint az atomerőműveket olyan földrengésre kell tervezni, amely tízezer évben egyszer fordulhat elő az országban. A történelmi feljegyzésekből ismert magyarországi földrengések magnitúdiója 6,6-nál kisebb volt.”
http://www.origo.hu/itthon/20110903-kisebb-foldrenges-volt-pasknal.html
Ez kicsit off, de helybeli info:
Barátnőm szülei Franciaország délebbi részén élnek Bayonne környékén. A meleg ősz hatására elkezdett kihajtani a májusi cseresznye. Már tavaly is ez történt mondják ők.
Mi nem messze élünk a Gibraltári szorostól, Dél-Spanyolországban. Nyaranta van 4-6 hét igen meleg idő nagyon magas páratartalommal. Kb Júli közepén kezdődik, és Augusztus végéig tart ki. Nagyon nehéz elviselni, főleg klíma nélkül.
Idén kicsit később kezdődött, de még Október végéig is kitartott. Azaz jóval 8 hét fölött volt az időtartama, de gyakran érzem most is, hogy ha kimelegszem, „vizes marad” a karom-szokatlanul magas még mindig a páratartalom. Erkélyen a növények szenvednek vagy stagnálnak, nehezen bírják. Bocsánat egy kicsit off volt, de kicsit ide is vág mert aktuális.
25 PZuj
?
Mit akarsz mondani? Mit állítasz?
Én szürkét mondtam. Esőt nem. 🙁
23 PZuj
Így igaz, a ma érvényes törvények szerint a kútról építési tervet kell készíttetni, amit csak megfelelő szaktervezői minősítéssel rendelkező tervező készíthet, ezt is mellékelni kell a fennmaradási engedélykérelemhez.
Ennek költségéhez képest valóban aprópénz lenne az eljárási díj, amitől eltekintenének.
Viszont a kilátásba helyezett bírság már legalább hasonló nagyságrendű, ha nem nagyobb, mint a tervezési költség, ez is elesik, ha időben nyújtják be a kérelmet.
De ha megnézted a videót, ott már arról is beszélt a képviselő, hogy nem csupán halasztani akarnak, hanem át is dolgozni a tervezetet, hogy ne jelentsen akkora terhet, illetve teljesíthetetlen feltételeket, mint a mostani.
De tartok tőle, hogy akkor sem lesz olcsó a dolog, ki fogják tapogatni az érintett réteg tűrő- és teherviselő képességének határát, de azt nem hiszem, hogy hajlandók lesznek állami pénzekből fedezni a hiteles adatszolgáltatást.
És gyanítom, hogy ezeket az adatokat később fel is fogják használni újabb bevételek alapjául, fizettetnek vízhasználati díjat.
Persze erről egyenlőre hallgatnak, de biztos benne van a távolabbi tervekben…
28. hubab:
Készülnek az EU pénzek utáni korszakra.
Marha nagy ötlet volt paks2. Mire megépül, talán nem, vagy alig lesz víz a Dunában.
De legalább a tolvajbandának lesz még néhány plusz jachtja meg néhány kastélya, magánrepülője, néhány milliárdcsilliárdja.
Csak épp áram nem lesz, meg úgy nagyjából semmi, legalábbis a pórnép számára.
Megújulók, fásítás, víztározók nuku, van helyette stadion meg paks2.
Gondolom stratégiai gabonatárolás sincs, mint normálisabb országokban.
13.
„Persze még kb. 5-10 évig nem minden év lesz ilyen, mint az idei. ”
Lehet, de is lehet, hogy még ilyenebb lesz. Mondjuk már a 2019-es is. Elég ha egy év lesz még ilyenebb és kiesik a gabonatermés jó része. Elég ha csak 50%-a esik ki. Az alapélelmiszerek ára meg felmegy 2-3 szorosára vagy még feljebb. Már most is 2-3 millió ember alighogy tud enni az országban, azaz a jövedelme éppen a legolcsóbb kajára elég, mi lesz akkor, ha többszöröződik az ár?
Aki tud, 2019-re családtagonként 500 000 kalóriát tároljon be szerintem. Ha pedig a szárazság tovább súlyosbodik és mondjuk jövő májusban is tart még, ha aszályos évnek néz ki 2019, akkor azonnal 2020-ra is minimum fél millió kalóriát be kellene tárolni fejenként.
30. Gyarmathy
Egyetértek.
Nagyon látszik, hogy amiről beszélsz már kezd realizálódni.
Emlékszem, hogy olyan 6 éve amikor besz@rtam, hogy mindjárt összeomlunk. Tibor’bá megnyugtatott, hogy még egy pár évig biztos nem.
Úgy látszik most már ő sem mond ilyet, sőt. Petsze tudom ő sem jós.
Érezni a jelekből, hogy a helyzet lassan eszkalálódni fog. Lehet, hogy a lassú változat jön be, és akkor szar lesz szegénynek lenni. És érdemes lesz élelmiszerrel meg biztonságtechnikával foglalkozni.( Lehet most kéne kutyatenyésztésbe fogni egy kis mellékesért).
Egynek mindenesetre örülök, ma már a hírek ellenére is tiszta a gatyám?.
31 – Balázs:
Már egy éve mondom, hogy 2019 őszén fogunk tisztán látni, bár nekem már vannak szomorú előérzéseim.
Különben nálunk virágzik az almafa. Igaz csak a felső ágak. Mikkor lesz ebből érett alma, januárban? Bár csak ez lenne a legnagyobb baj.
30: Benne van a pakliban amit írsz, nagyon is!
Arra utaltam fentebb, hogy a La Nina és az El Nino is befolyásol sok mindent, nálunk is. A szélsőségek persze fokozódni fognak idehaza is. Az elkövetkező 3-4 év időjárás mintái után nagyon is tisztán fogunk látni.
Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, és az előrejelzések szerint továbbnő a vízhiány, pedig a szárazság miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok jelentősebb esőt igényelnének – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.
Az elmúlt héten egyáltalán nem esett eső az országban, elszórtan, a Tiszántúl északi felén és foltokban a Dunántúlon ködszitálás fordult elő, ami legfeljebb 1 milliméter csapadékot jelentett.
Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén illetve Baranyában 10 milliméter csapadék sem hullott, de a középhegységek valamint Nagykanizsa térségének kivételével az ország többi részén sem haladta meg a 30 millimétert a lehullott csapadék. Ez a mennyiség 20-40 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál.
A száraz időszak az ország nagy részén már augusztusban elkezdődött, és az Alföldön, valamint Baranyában az elmúlt 90 nap csapadékösszege is jelentősen, 50-90 milliméterrel elmarad az átlagos értékektől. Ennek nyomán a talaj országszerte nagyon száraz, a felső egyméteres talajrétegben a telítettséghez képesti vízhiány az ország nagy részén meghaladja a 100 millimétert, a Tiszántúlon a 150 millimétert is.
Az őszi vetések állapota nagyon vegyes az őszi csapadék területi eloszlásának megfelelően. A Dunántúl nyugati felén jellemzően jó állapotúak a kalászosok és a repce vetései, bár a repce a meleg időben sokfelé túlfejlett, és emiatt igényel beavatkozást.
Ezzel szemben az ország nagy részén, de főként a Dél-Alföldön illetve a Tiszántúlon már eleve száraz, poros magágyba vetettek, így a kelés is vontatottan indult, és sok a foltos, hiányosan kelt állomány.
https://24.hu/belfold/2018/11/12/idojaras-szarazsag-vizhiany/
28: Ráadásul (kútfúró mondta ismerős érdeklődésére), ha bevallod a kutat, nem lehetsz biztos abban, hogy nem úgy határoznak majd, hogy tömedkeld be. Állítólag elgég sok ilyen határozatot hoznak hasraütésre; mintha az lenbe a cél, hogy a kertek száradjanak ki.
34.
Erre ott van esély, ahol sérülhet a vízbázis.
Szerencsére a kerti kutak nagy része nem esik ebbe a kategóriába, sekély kutak, amelyek a talajvizet csapolják meg.
De valóban lehetnek esetek, mikor a kút felszámolásáról döntenek, ebben meg az a szép, hogy ezt sem lehet amatőr módon végezni, és egyszerűen betemetni, ehhez is tervet kell készíttetni, és szakszerűen végrehajtani, ami szintén tetemes költség lehet…
Gyarmathy:
Te , az Egyesült Britisztáni Kalifátusban hány atomreaktor van?
Meg mennyi magas radioaktivitású atomfegyver- temető?
A helyedben utánanéznék, a folyók vízszintjeinek is.
No, meg annak is mi is ott a „nagy tervük”- az „orosz agresszió” c. habiszti alapján kiprovokált III. Világháborún kívül.
36 Ouse M.D.
Tudsz valamit? Oszd meg velünk, légyszi. 🙂
36.
Először is köszi, hogy ennyire aggódsz értem. 🙂
Tudtommal 9 atomerőmű 16 blokkja üzemel. Folyók vízszintje? Fogalmam sincs, mint ahogy arról sem, hogy mivel hűtik ezeket a blokkokat.
Annyit tudok, hogy van tengervizes hűtés, abból meg rohadtul sok van Britannia körül és még nyáron is olyan hűvös (délen is), hogy eddig a kb. másfél évtizes itt tartózkodásom alatt egyszer merészkedtem bele egy nagyon meleg nyári napon és akkor is rövid időre, mert a víz nagyon hideg volt.
Még annyit, hogy a 16 blokk villamos energiatermelési aránya kb. 12%. Ha mindet le kéne állítani egyszerre, az sem volna tragédia. Legfeljebb lekapcsolnának néhány ipari fogyasztót, meg éjjel a közvilágítás egy részét. Paks aránya mennyi ? 40-50%? Ha kiesne, picit nagyobb gondot okozna.
Egyébként miért érdekel a téma? (Az értem való aggódáson kívűl 🙂 ). VAgy csak az a baj, hogy bántottam a vezírt és nem tudtál mással ‘érvelni’? 😀
38: vízen kívül mással nem nagyon lehet hűteni- de ne áruld el senkinek!
Tengervizes hűtés? A sósvíz szépen korrodálja és roncsolja a fűtőelemeket- nem túl jó ötlet :DDD
Aggódni max. a szellemi képességeid miatt aggódom, mert azt hiszed ott jobban fel lennének kéeszülve bármire is- a gyarmatok lerablásán kívül meg ‘az orosz agresszió” c. blabla nyomatásán kívül.
Majd csak összeáll, miért is nyomatják…
39.
Ohh, te ilyen nagy tudós vagy? Nyílván nem használják nagy mennyiségben akkor sehol a tengervizet.
Persze lehet, hogy igazad van és nem használnak tengervizet a brit erőműveknél, akkor majd leállítják némelyiket, de mintha írtam volna erről.
A szellemi képességeim miatt aggódsz? Áruld már el miből hiszed, hogy azt gondolom, az angolok jobban fel lennének készülve bármire is? Hol írtam ilyet?
Saját szellemi képességeid és erkölcsi színvonalad miatt aggódj inkább, mint a nemzetrontó, gigatolvaj nagyvezír szekértolója.
(Ha nem lennél az, akkor ne vedd magadra).
„Majd csak összeáll, miért is nyomatják…”
Őszintén szólva szarok rá, hogy mit nyomatnak és miért.
„A Népszava hétfői cikkében arról ír, hogy most már kormányzati körökben is felmerült, hogy 2032 előtt nem lesz készen egyik új erőmű sem azok közül, amelyeket a kormány még 2014-ben a Roszatomtól rendelt.
A Népszava szerint a csúszás fontos oka, hogy a Roszatom terveivel problémák vannak, és ezért nehézkes az engedélyeztetés, ráadásul a tervek átnézéshez sincs elég magyar szakember: „Forrásaink szerint az orosz tervek tartalma, formája és minősége nem elégíti ki az EU-s előírásokat. Eme megjegyzéssel sokat visszaadtak átdolgozásra. Emellett a magyar energetika állapota sem hasonlítható össze a ’60-as-’70-es évekével. Nyomasztó a szakemberhiány” – írja a lap.”
„Magyarországon és Finnországban is úgy megy az engedélyezés, hogy a Roszatom leadja a terveket az építtető cégnek (itthon a Paks 2 Zrt.-nek, ott a Fennovoima nevű konzorciumnak), és az építtető adja tovább az engedélyező hatóságnak (itthon az OAH-nak, ott a STUK-nak).
Mindkét országban hasonlóak a gondok: az orosz tervek lassan jönnek, sokszor már az építtető szakemberei is komoly problémákat látnak, és ha valami a szűrőjükön át is jut a hatósághoz, akkor még ott is szoktak találni komoly hiányosságokat.
VVER-1200-as típusból az egykori Szovjetunió területén már épültek atomerőművek, de azok nem felelnek meg az EU által előírt, még szigorúbb szabványoknak. A Roszatomnál iparági pletykák szerint szerették volna menet közben, az építkezés idején alakítani a prototípust, de a finnek, és egyelőre a magyarok is ragaszkodnak hozzá, hogy csak teljesen kész, előre átvizsgált tervek alapján kezdődjön az építkezés.”
„A csúszás a magyar államnak kínosabb, mint a finneknek. A mostani paksi szerződés értelmében ugyanis 2026-tól mindenképpen törleszteni kell az építkezésre kapott orosz hitelt, akkor is, ha az erőmű még távol van attól, hogy termelni tudjon.”
https://444.hu/2018/11/12/egyre-tobb-jel-utal-arra-hogy-az-uj-paksi-atomeromu-meg-tervezoasztalon-sincs-kesz
Egyre érdekesebb kezd lenne a sztori.
A kormány nagy atompártisága után és napenergia ellenessége után ( nap nem süt éjjel stb.)kb. az előző évtől kezdték nyomni a napenergiát.
Természetesen a haveri cégek elsőbbséget élveztek pl. Lázár féle napelem farmok csókosoknak, miközben a lakosságtól elvették a megígért, az EU-nál bejelentett pályázati támogatást.
„Egyre forróbb terep lehet a napelemes rendszerek kérdése is. A 2011-es stratégiában 2030-ra még csak 80 megawatt napelemes kapacitást jósoltak, miközben most a szakmai fórumokon azon vitatkoznak, hogy 2020-ban inkább 2000 vagy 3000 megawatt rendszerbe lépése lesz a valószínűbb. (Ehhez természetesen kellett az is, hogy Lázár János szabadjára engedje, sőt, a kormány számára kedves üzleti körök számára pénzbeli ösztönzőkkel még jobban megtámogassa a napelem farmokat.) Ehhez nem elég egyszerűen átírni a számokat, mivel ez a kapacitás már komplex hálózati, rendszerirányítási és energiatárolási feladatokat jelent, amiket nem lehet a régi stratégiában elképzelt atom-szén-zöld rendszerben kezelni.”
„A naperőművek építése előtt egyengetett úttal a kormány ismét nem a lakossági érdeket tartja szem előtt. Nem a kiskapuzó, az üzletet kiszimatoló cégek vagy azok hibája ez, akikre ezt szabták, hanem az energiapolitikáé. Azé a szemléleté, amelyben csak az erőművi méretű beruházásokban gondolkodva a haszonszerzési reflexek számítanak, a lakossági energiaprojektekre viszont a figyelemnek és pláne: ezeknek az összegeknek a töredékét sem biztosítják. Ma sem lehet azt másként értelmezni, ahogyan Lázár János hónapokon keresztül tagadta, hogy a 90 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást az EU kifejezetten lakossági energiahatékonysági programokra adta, és emellett akkor is kitartott, amikor Brüsszelből, hivatalosan is helyretették. A két kormányzati ciklus végére a regnáló kormányzat a hűtőgépcsere, kazáncsere „cirkuszi mutatványa” mellett azt tudja az asztalra tenni, hogy legalább 6-800 milliárd forint összegű lakossági ösztönző projektet csatornázott be máshová. A naperőművek esetében is azt kell látni, hogy az engedélyesek közül bármennyi épül is meg végül, annak hasznából a lakosság sem komfort, sem ár, sem életminőség-javulás szempontjából nem részesül. ”
„Adnan Polat a magyar delegáció tagjaként írt alá egy 750 MW-os fotovoltaikus (PV) erőmű létesítéséről szóló megállapodást. A török oligarcha cége ugyan tavaly még 1 GW-os napelemparkot ígért Magyarországra, de szakmailag ez a mostani, „csak” 750 MW is őrültségnek hangzik egy Magyarország méretű ország számára.”
„Nem csak azért, mert 750 MW PV telepítésének területigénye egybefüggően is legalább 12 négyzetkilométer, hanem azért is, mert ekkora méretből nem véletlenül épült kevesebb, mint egy tucatnyi a Földön. Egy ilyen Góliáthoz ugyanis külön villamos energetikai hálózatot is építeni kell – nem véletlen, hogy az ilyen mega-infrastruktúrák rendre sivatagban „teremnek”, mivel így a rendszerbe illesztésüket is a nulláról tudják megtervezni.”
https://magyarnarancs.hu/gazdasag/orban-kinaba-is-elvitte-magaval-torok-oligarcha-baratjat-hogy-egy-zsiros-uzletet-hozzon-ossze-neki-114852
https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/atejti_a_fogyasztokat_a_magyar_napenergia_boom.673155.html
https://g7.hu/allam/20180904/mindent-maskepp-kell-mert-dolni-kezdett-a-rendszer/
https://hvg.hu/kkv/20180302_Maris_mi_vagyunk_a_kormany_naperomuforradalmanak_vesztesei
Nagyon érdekes dolgok ezek, még át kell olvasnom párszor.
„A kormány eddigi energiapolitikai elintéző- és megmondóemberei mostanra el- vagy kikoptak. Előbb Simicska Lajos emberei (Baji Csaba, Nyerges Attila, Németh Lászlóné, Márton Péter és mások) kerültek ki a hatalmi pozíciókból, majd ugyanez lett a sorsa az e társaságot részben szárnyai alá vevő Lázár Jánosnak is. Később a területet miniszterelnöki hátszéllel elfoglaló Seszták Miklós sem járt jobban: nem tudott értelmes stratégiát alkotni és végrehajtani, ráadásul egyre gyakrabban sejlett fel mögötte a hagyományos energialobbi vagy Hernádi Zsolt és Csányi Sándor sziluettje. Később hiába szeretett volna miniszter maradni, Bártfai-Mager Andrea félreállította az ő embereit is.
Az idén áprilisi választások után Kaderják vélhetően lehetőséget kapott arra, hogy Orbánnak négyszemközt, több részletben is elmagyarázza, milyen strukturális és politikai zavarokkal kell Magyarországnak szembenéznie, ha a kormány továbbra is csupán lerabolni akarja az energetikai szektort. Kaderják kizárólag szakmai alapon érvelhetett amellett, hogy meg kell húzni azokat a határvonalakat, amin túl már nincs helye a politikai alapú pénzszivattyúzásnak. „
Ehhez még hozzá tehetjük a korábbi MET-es sztori ( törvénykezéssel több milliárdos nyereség egy újonnan alakult, nagyon gyanús hátterű cégnél) és a nem régi MVM-eset (a könnyvizsgáló lemondott, mert nem fogadta el egy milliárdos nagyságrendű kétes beszerzést, az MVM vezetősége lemondásra kényszerült), akkor sejtéseink lehetnek, hogy miről is szól itt is a játék.
De azért mivel kell az adóbevételt, pl. a kutakat azt regisztráltatjuk jelentős költségeket a tulaj nyakába rakva.
Ez még lemaradt az előző bejegyzésből.
https://nepszava.hu/3014828_puhul-a-kormany-a-gigaberuhazas-ugyeben-2032-lehet-az-uj-paksi-celdatum
Nagyon érdekes olvasmányok, van bennük karakter.
40:
nagyvezíred neked van, úgy hívják: PÉNZ,
azért vagy rabszolga a gyarmattartóknál.
Majd, amikor az első gombafelhőt meglátod, majd nem sz@rod le, az oroszellenes uszítást, amit a sokszoros háborús bűnös, népirtó Újhazád Nagyvezíre nyomat- az amcsikkal egyetemben.
43.
Ne reménykedj, nem lesz semmiféle gombafelhő.
Ha meg mégis lenne, az sajnos otthonra is jut. Már írtam, hogy jobb elpárologni, mint pár hét vagy hónap szenvedés után sugárszennyezett zombik között megdögleni.
Kibújt hát a szög a zsákból!
Bár egy idegen nemzetben élek, mégis annyi rosszindulatot, irigységet nem kaptam másfél évtized alatt tőlük, mint egy év alatt a magadfajta honfitársaimtól.
A Portfolio által lehozott EU JRC kutatás szerint a Duna-medence déli és keleti területei is „hidropolitikailag” kockázatos területnek tekinthetőek. Bár a cikk nem emeli ki, de a kutatásban jegyzik és térképpel szemléltetik.
Portfolio: Brutális hatása lehet a klímaváltozásnak: háborúk törnek majd ki a vízért
https://www.portfolio.hu/vallalatok/brutalis-hatasa-lehet-a-klimavaltozasnak-haboruk-tornek-majd-ki-a-vizert.2.304210.html
„Despite the evident progresses made after the EU integration, our results highlight high likelihood of water related issues in specific portions of the Danube basin (score 0.499), especially in the eastern and southern parts, where there is still need to consolidate institutional development and the economic dependency on agriculture still remains relevant. A complete list of the results for the transboundary river basin is available in the Annex D.”
(PDF) An innovative approach to the assessment of hydro-political risk: A spatially explicit, data driven indicator of hydro-political issues. Available from: https://www.researchgate.net/publication/327466480_An_innovative_approach_to_the_assessment_of_hydro-political_risk_A_spatially_explicit_data_driven_indicator_of_hydro-political_issues?pf14 [accessed Nov 13 2018].
A kutakra mindig is kellett engedély (láttam már kézzel írt vízjogi engedélyt az 1880-as évekből), legfeljebb szartak rá. A vízzel értelmesen kellene gazdálkodni, az illegális, esetenként nem megfelelően kialakított kutak szennyezhetik az ivóvizet, elszipkázhatják a vizet a jogszerűen használó felhasználó elől, esetleg fölöslegesen ivóvíz minőségű vizet használnak pocsékoló módon öntözésre, stb. A jegyző hatáskörébe tartozó házi vízellátó kút engedélye 100000 Ft alatt kihozható.
Képzeljük el pl., hogy az állattartó telepen itatnának, de nincs víz a kútban, mert a szomszéd úgy döntött, hogy ugyanabból a vízrétegből fogja locsolni a füvét…
46 – hargi:
Aki állattartó telepet létesít, előbb rendezze le az itatási lehetőséget.
Erről beszélek. Ha jogszerűen jár el, terveztet egy kutat, megcsinálja, engedélyt kap. Aztán valakinek eszébe jut, és mellette engedély nélkül fúrat egy kutat, és elszívja az engedéllyel rendelkező elől a vizet.
46 hargi
Ha az államnak annyira fontos a kutak helyzetének ismerete, akkor költhetne rá, főleg ha az Uniótól is kap forrásokat vízügyi célból.
A környékünkön lévő kiskertek tulajdonosai főként kisnyugdíjasok, akik egyik napról a másikra élnek, és a kerti kutas telkeket előző tulajdonosoktól vásárolták olyan árakon, amelyben ilyen költségek nem voltak beszámítva. Ráadásul sekély kutak, nem mélyebben 4-5 m-nél, egyértelműen talajvízből táplálkoznak.
Ha ezekre rázúdít az állam ilyen költségeket, ellehetetleníti őket.
Szerintem most jutott el az illetékesek tudatáig a valós helyzet, a nyilatkozatok arra utalnak, hogy át akarják dolgozni a tervezetet, valami lájtosabb változatra, ami nem jelent akkora terheket.
Amúgy valóban, eddig is engedélyköteles volt a kutak létesítése, de igazából a hatóságok soha nem ellenőrizték, mintegy passzívan asszisztáltak az illegális létesítésekhez.
Most kaptak a fejükhöz, miután az Unió elvárja a vízhelyzet tisztázását.
Kíváncsi leszek, mire jutnak, tavaszra tervezik a kidolgozását.
Apáméknál ( Pest megye, Gödöllőhöz közel)ellenőrzés volt. Kint voltak a vízügyisek. Komoly büntetés terhe(távollét esetén) mellett otthon kellett lennie valakinek.
Mondták, hogy műholdról minden látszik.
Mindent leellőriztek, csak a kerti csap volt rákötve. Bementek a pincébe, végigkövették a csöveket stb.
Én megértem, hogy az államnak központilag kell felügyelnie a mo.-i vízbázist teljesen érthető okokból.
De!
Ez az állam nem az az állam, ennek a respektje addig tart míg félnek tőle. Mondták, hogy moratóriumot kitolták, addig legyenek kedvesek 2 év bejelenteni.
Kezdődik az állam részéről a nyomásgyakorlás. Elég volt az entyem-pentyemből.
Kossuth-on is megy a mosdatás ezzel kapcsolatban.
Értelmes ember előtt már nincs hitelük.
50.
Szóval már ilyen razziákat csinálnak?
A sok évi adminisztrációs mulasztást és sok tíz vagy akár százezres költségeket rászabadítani a leszegényedett, kivérzett vidéki lakosságra akkor is szemétség volna, ha tényleg jót és csakis jót akarnának.
Csak hát mindenkinek azonnal a hátsószándék, a lehúzás, meg majd az azt követő adók és hasonlók jutnak eszébe. Talán nem véletlenül.
50: Én nem értem, miért mennének ki ilyenkor, a határidő lejárta előtt ellenőrizni? Milyen indokkal, amikor még nyugodtan be lehet jelenteni a kutat? Én ezt nem értem.
52.
Pl. félelemkeltés céljával, hogy elterjedjen a hír és minél többen fejet hajtsanak, bejelentsék.
Meg van itt tervezve minden lépésről lépésre. Lebegtetik a 2 éves halasztást, így nem lázad fel a nép. Majd 20-30-40 % szépen bejelenti ez évben és nagy kegyesen majd meghosszabbítják a határidőt, ha szükségesnek látják.
Így a renitensebbje időt kap, szokja a gondolatot, gyűjti a pénzt.
Szalámi taktika. Meg van tervezve precízen. Ha népnyúzásról, megosztásról, ganéságról van szó, akkor profik a skacok.
53.
Egyetértek.
50 Balázs
Kissé zavaros a leírásod, mit is ellenőriztek a hatóságok.
Kútból van ellátva a telek és a ház?
Milyen következménye van ennek az ellenőrzésnek? Büntetést még nem fizettethetnek, nincs rá jogalapjuk.
Vagy be van vezetve a hálózati víz, és azt ellenőrizték, nincs-e illegális, nem mért leágazás a vezetékes hálózatról?
53 Gyarmathy
Elég nagy hülye lesz az, aki a legutóbbi fejlemények után elindítja az engedélyeztetést.
Egyrészt ugye a legutóbbi tájékoztatásokban felhívják a figyelmet, hogy senkinek nincs tennivalója az ügyben az új határidő lezártáig, másrészt azt is jelezték, hogy olyan új javaslatot szándékoznak kidolgozni, amely kisebb terheket ró a tulajdonosokra.
Aki most elindítja a dolgot, annak többe fog kerülni, és biztos, hogy ezt utólag senki nem fogja neki kompenzálni.
Szóval ki kell várni…
55.hubab
Van egy fúrt kútjuk, kb. 5 éve fúratták. A kút viszonylag mély, mert lévén a gödöllői dombság terül arrafele. És ők egy ilyen magaslati részen laknak.
Az ellenőrzés célja az illegális vízkivétel volt, legalábbis szerintünk. Nagyon erre mentek rá.
Büntetés nincs, csak felszólítás, hogy bejelentési kötelezetségük van. Aminek 2 éven belül tegyenek eleget.
Ennyi történt, ennyit tudunk.
Gyarmathy verziójára gondolok. Mármint, hogy valójában miért is.
Mindenhonnan ez ömlik. A nagy nemzeti vízvagyon.
57.
Mindenképp meg kell várni az új törvényt, addig semmit nem szabad lépni…
58.
Igazad van, sőt a kitolt határidő utolsó munkanapját érdemes megvárni.
Nekem van egy használaton kívűli kb. 10 méter mély fúrott kutam, melyről hivatalosan nem is tudok. A vize tele van sókkal, így egyelőre értéktelen számomra.
Majd utánanézek, hogy hogyan tudják felderíteni, ill. hogyan lehet elrejteni és mekkora a kockázat, ha be sem jelentem. Aztán majd ennek fényében döntök.
Egy kb. 20m3-es esővíz gyűjtő föld alatti medencét tervezek építeni, de ez már más kérdés.
59 – Gyarmathy:
Ez aztán az optimizmus. 20 m3. Sose lesz tele. 😀
60.
Ha már lúd, legyen kövér. 🙂
Majdnem 200 m2 tetőm van,(melléképületekkel együtt) így egy egy nagyobb zuháré esetén komolyabb mennyiség befogásában reménykedem.
Ha meg még lesz olyan, hogy csapadékos időszak, akkor legyen hely gyűjteni a vizet, mert aztán akár hónapig nem lesz semmi.
60.
Jelenleg (még) kb. 500-800 mm./év az átlagos csapadék. Ez 200 m2-en 100-160 m3. Így nézve nem elborult ötlet a 20 m3 tároló.
61-62:
Az én tetőm is kb. 200 m2. Valóban sok vizet felfog, de közben fogyasztani is fogod. Mire esik az eső, már üres lesz.
180 m2-s tetőről gyűjtöm az esővizet egy nyitott tárazóba, ami egy 25 m hosszú, földbe süllyesztett kádra hasonlít. A tárazó kb. 80 m3-s. A 20 m3-s tárazónál azért lehet csak az éves csapadékmennyiség töredékének felfogásával számolni, mert a lezúduló csapadék mennyisége, időbeni eloszlása rapszódikus. Esetünkben, rövid idő belül leesik 60 m3 felfogható eső, de ebből csak 20 m3 tárolódik el. Egyre többször számíthatunk villám esőkre.
Egy másik szempont, földalatti tárolóban desztillált vizünk lesz.
E miatt építettem nyitott tárazót. Ihatják az állatok, mehet a konyhakertbe, nem okoz kárt, mert rövid időn belül élő víz lesz belőle. Alga, béka, kígyó, szúnyog, képződő iszap, csíbor, stb. rövid időn belül megjelenik és belakja. Igaz, ivásra, főzésre tisztítás nélkül nem ajánlott. A jövőben tervezem, hogy bevizsgáltatom, emberi fogyasztásra alkalmas e?
A kerti kutak vízkivételi mennyisége eltörpül amellett a vízpocsékolás mellett, ahogy itt megjegyezték, a gátak magasításával azon vannak a döntéshozók, hogy a csapadékvíz minél hamarabb elhagyja az országot. Ha azt a vizet természetes ártereken és tárazókban visszafogták volna, akkor a kiskert tulajdonosok szabadon locsolhatnának a jövőben is.
Nekem is kb.200-230m2 a vízgyűjtő tetőfelületem. 20 m3-es ciszternába gyűlik, túlfolyója megy egy kb 100m3-es tóba, aminek felszíne kb. 100m2 (ez szintén vízgyűjtő felület). A tóból öntözzük a kb 100m2-es konyhakertet (nagyobb részt csepegtető öntözéssel) ez biztosít némi vízcserét a tónak. A tó párolgását a ciszternából pótoljuk, ez a mi luxusunk. Hogy fürödhessünk meg pecázhassunk benne. 15 év alatt (lehet már 10 éve) egyszer kellett vezetékről pótolni vagy 10m3-t a tóba. A jelenlegi klímával ez bőven működik. Ha a klímát időben rám bízták volna, az is működne. 🙂
Köszi, hogy megosztottátok a tapasztalatokat.
Lehet akkor, hogy a 20 m3-es tározót is valamennyivel növelni fogom,(mondjuk 25m3-re) mert ha megtelik és utána jön több hónap csapadék nélkül,(ami ugye egyre valószínűbb) akkor nem árt, ha van bőven tartalék. Még ha kicsit öntözök is vele, akkor is sokáig kitart.
Én inni, főzni, zuhanyozni szeretnék belőle elsősorban, ezért szeretnék föld alatti tározót.
65.
Kérdezhetek egy kicsit? Föld alatti a ciszterna? Milyen mélyen van, illetve mennyi földréteg van a tetején? És nyáron milyen hőmérsékletű benne a víz? (Mondjuk egy két hét kánikula után).
39. Ouse. Tengervízes hűtés szétrágja a csöveket? Emlékszem, azért nem lehet hévízzel fűteni mert eldugulnak a csövek! 🙂 Sajnos sokan nem értik a hőcserélő szerepét. Lehet elsődleges és másodlagos hűtőköröket építeni. Izlandot működik. 🙂
66. Gyarmathy: Bocs, nem vettem mindjárt észre, hogy hozzám intézted a kérdést.
Nálam nincs földréteg a ciszternán, mert a teteje a házunk előtti terasz. Déli oldalon van, tavasszal, nyár elején alaposan süti a nap, később egyre jobban belombosodik fölötte a szőlőlugas, de délről az nincs. 2 méter feletti valamivel a vízmélység, + fölül legalább 30 cm üres marad, még nem kanyarítottam feljebb a túlfolyót. Ilyen körülmények ellenére nagyon hideg marad benne a víz, nem mértem, de sokkal hidegebb augusztusban is, mint a tó, pedig az sem melegszik nagyon fel, még fürdőzésre kellemes hőmérsékletre is inkább a teteje, mert nádas és D-NY-ról árnyékoló magas fák veszik körül. A ciszternavíz biztos jóval 20 fok alatt marad. Ezt biztos tovább javítja egy félméteres földréteg és a köré ültetett árnyékoló növényzet. Lombhullatóban én a szőlőt preferálom, mert jól alakítható, vezethető és termése is van. Örökzöld árnyékolónak a loncot szeretem a virága, illata miatt.
Méret növelése egyre javítja a költséghatékonyságot, mert egyre kisebb a relatív felület, a további köbméterek egyre olcsóbbak. A nagyobb fesztávolság áthidalását pedig megoldja egy oszlop középre, ami eláll a vízben.
Vizes kérdésekben mindenkit ide irányítok: http://www.eautarcie.org/hu/
Paksról még:
https://444.hu/2018/11/20/korrupcios-penz-atadasa-kozben-ertek-tetten-a-roszatom-emberet-zsenialis-video-keszult-rola
https://hvg.hu/gazdasag/20181120_paks_2_martha_imre_levele_suli_lajosnak
69 – PZuj:
Paks II-ből nem lesz semmi. A kérdés csupán az, hogy ez mennyibe fog nekünk kerülni.
69-70.
Szerintem sem lesz belőle semmi, mert mire megvalósulna, addig már nagyon nagy gáz lesz. Az ország vezető rétege már saját gondjaival lesz elfoglalva, de nagyon.
Senki ne számítson semmiféle szervezett kormányzati segítségre nagyobb baj esetén. Most, amikor még bőven volna miből, nem segítenek kisgyermekes családoknak sem, öregeknek sem. Könyörtelenül kidobták őket az utcára. A gyerekeket elviszik, a szülők pedig még az utcára sem mehetnek, max. elbújhatnak valahol egy félreeső helyen és szép csendben megdögölhetnek. A 30 ezer forintból(nem vicc) tengődő öregek nyugodtan megdögölhetnek, senkit nem érdekel, a kormányzatot biztosan nem. Semmi nem érdekli a törvények felett álló elitet saját jólétük, gigavagyon gyűjtésük és hatalmuk megtartásán kívűl.
Ha nagyobb gebasz lesz – márpedig lesz hamarosan – akkor esetleg számíthatsz családtagokra, barátokra, talán szomszédokra is, de a kormányzatra egész biztosan nem. Jó lenne ezt tudatosítani annak, aki még nem tette.
71 – Gyarmathy:
Aki ezt nem tudja, az „nem érdemli meg” a hosszú életet.
68.
Köszönöm, hogy válaszoltál és közkinccsé tetted a tapasztalataid.
72.
Hát igen, így visszaolvasva kicsit közhelyesre sikeredett. Egyébként a való életben történő beszélgetéseknél való tapasztalatokból: hihetetlen micsoda tévhitben élnek nagyon sokan.
Majd a tudomány megoldja, ha baj lesz, a kormányzat, a katasztrófavédelem, a hadsereg stb.. segít. Vannak vésztartalékok évekre és hasonlók.
A közvetlen családtagokon kívűl túl sokat nem is szabad mondani, mert egyrészt falrahányt borsó, meg esetleg semmi mást, de azt megjegyzik, hogy nálam van készlet és ha baj lesz, beugrik nekik, hogy hová is kell menni…
A klimaváltozás miatt évmilliók folyamán kialakult élővilágrendszerek borulnak :
Az esti hirekben jelentik be, hogy vándormadarak ezrei térnek vissza hozzánk Afrikából, az ottani telelési helyeik vizhiánya miatt!
A sorok mögött: Afrika lassan kiszárad!
Egy hozadéka van a dolognak, éspedig, hogy ha igy megy továbbra is a globális felmelegedés, lassanként nálatok sem lesznek olyannyira hidegek a telek, ergo megszünik a madarak elvándorlási kényszere.
Sovány vigasz.
Azért érdekes, hogy a mainstrem-média is kezdi egyre jobban nyomni a klíma-témát: most megy a Duna Tv-n a „Nulladik nap” a fokvárosi vízkrízisről…
75 – Vaszil:
A szajha média parancsra működik. Már tarthatatlan, hogy nincs globális felmelegedés. A szajha médiának most az a dolga, hogy bagatellizáljon. Van melegedés de 2100-ra csak akkor lesz 2 °C, ha nem csinálunk semmit. – Kit érdekel, hogy mi lesz 2100 után? Aki ma születik, az is 82 lenne 2100-ban. A másik, hogy hozzá kell szoktatni az embereket, hogy jönnek majd kellemetlen napok is. És nagyon jól csinálják. Az eddigi tagadók, most hirtelen elismernek egy keveset, és azt állítják, hogy mindig is elismerték a globális felmelegedést.
70, Tibor bá’:
”
69 – PZuj:
Paks II-ből nem lesz semmi. A kérdés csupán az, hogy ez mennyibe fog nekünk kerülni.
”
Remélem.
Sokba fog, lásd bolgár kihátrálást az orosz atomerőműből.
17 Pipás
„…a csalás lehetőségét az atomerőmű vonatkozásában pedig visszautasítom.
http://www.amiidonk.hu/hirek/belfold/az-ombudsman-vizsgalatot-inditott-a-paksi-duna-vizhomersekletevel-kapcsolatban/
Meglátjuk.
Mindentől függetlenül helyesnek tartom, hogy akkor nem állították le az erőművet.
Minden takarmányalkotó ára emelkedett az aszályos év hatására Németországban, de ami igazán meglepi a piacot, az a szalma és a széna drágulásának mértéke. A takarmányköltségek döntő hatással vannak a termelés jövedelmezőségére, ezért elkeseredtek az állattartók, mivel a ráfordításaikat nem tudják érvényesíteni az átadási árakban. A tápok általánosságban 25 százalékkal drágultak idén októberben a tavalyi év azonos hónapjához mérten, ami leginkább a takarmánygabonák azonos mértékű drágulását tükrözi vissza.
https://www.agrarszektor.hu/noveny/oriasi-biznisz-szenat-es-szalmat-nemetorszagba.12197.html?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link
Tibor bá”:
Licaj Vuv kollégánk hozzászólásait te meg tudod keresni a blogod szerkesztői felületén?
Nem tudom, csak akkor, ha tudod a címét a posztnak.
Tibor bá”
A posztok címe:
574, 626, 598, 3761, 500, 523, 601, 513, 617, 568, 622, 605, 494, 512, 606, 591, 624
A vízről, a Tiszáról, erózióról, a kelet-magyarországi félsivatagokról, a hazai élelmiszerválságról, gátak átszakításáról, EU-s pénzek szakszerűtlen szétszórásáról, az erdőkről mint esőfelhő vonzó mágnesekről volt benne szó…