MangaMangus 10 fejezetben kifejti Geopolitikai és Geohadászati nézeteit a honlapon, mint vendégposztoló. Nézeteinek alátámasztására gyakran fog idézni Emmanuel Todd: A birodalom után című művéből.
1. Rész Bevezető
„A minap még a nemzetközi rend fontos tényezőjeként elfogadott Egyesült Államok egyre határozottabban a zűrzavar főszereplőjének tűnik. Az amerikai gazdaság mindinkább rejtélyesnek látszik: már nem igazán tudható, mely vállalkozásai bírnak valóságos tartalommal. Az amerikai vezető körök nyugtalansága szinte kitapintható, a sajtó napról napra aggodalommal figyeli a dollár árfolyamát. A gazdaság zavaros helyzetéhez már diplomáciai és katonai zűrzavar is társul.” – írja mindezt Todd 2003. február 4.-én, az USA második iraki inváziója előtt bő egy hónappal a magyar kiadáshoz írt előszavában!
Meglátása szerint az USA, amelyre sokáig mindenki, mint a megoldások letéteményesére tekintett, „mostanra egyre több problémát jelent a világ számára”. Az USA, mint világ hegemón a megfélemlítés érdekében az esetleges ellenfeleket beszámíthatatlannak igyekszik feltüntetni, miközben nyíltan provokálja Oroszországot, Kínát és Iránt, a nyugtalanság pedig eközben érezhetően nő a saját szövetségesi rendszerén belül. A terrorizmus elleni hadjárat meghirdetése pedig „jogossá tesz mindenfajta büntetőakciót, mégpedig időre és helyre való tekintet nélkül”.
„A világ azt álmodta – minthogy az összes, vagy majdnem az összes nemzet elismeri az Egyesült Államok hatalmának létét és jogosságát -, minden adott ahhoz, hogy létrejöjjön a javak igazi birodalma, amelyben a Föld országai alávetik magukat egy központi hatalom felsőbbségének, az amerikai vezetők pedig az igazság szolgálatának.”
A helyzet az, hogy ebből semmi nem lett, az ébredés pedig egyre fájdalmasabbá vált. Washington 1997. decemberében elutasította az ottawai szerződést, 1998. júliusában pedig egy nemzetközi büntetőbíróság felállításáról szóló egyezményt. Sőt, azóta túl vagyunk egy Kis-Jugoszlávia elleni háborún és Koszovó kiszakításán, egy második iraki háborún, a Közel-kelet szándékos felforgatásán és éppen gőzerővel haladunk egy lehetséges orosz-amerikai és/vagy kínai-amerikai közvetlen katonai összeütközés felé a grúziai incidenstől kezdve a kijevi Majdanon át egészen a dél-kínai tengeren folyamatosan emelkedő militarista hisztériáig.
Véleményem szerint az amerikai külpolitika titkának a kulcsa nem a hatalom, hanem a gyengeség oldalán található. Az USA külpolitikai mozgatórugói a félelemből erednek.
„Amerika a történelmi véletlen folytán arra szakosodott, hogy megvédje a fenyegetettnek hitt demokratikus eszmét. Mint láttuk: a német nácizmus, a japán militarizmus, az orosz és kínai kommunizmus fenyegetésétől. A második világháború és a hidegháború mintegy intézményesítette Amerikának ezen történelmi szerepét. Csakhogy, amikor a demokrácia mindenhol győz, az az ellentmondásos helyzet áll elő, hogy az Egyesült Államok katonai hatalomként haszontalanná válik a világ számára és el kell viselnie, hogy ekkortól csak egy lesz a demokráciák között.”
Ez még akkor is igaz lehet, ha az amerikai politikai elit Amerikát rendszeresen nélkülözhetetlen és kivételezett nemzetnek nyilvánítja. Az Egyesült Államok geográfiai értelemben elszigetelt, ami azt jelenti, hogy igen távol esik a népes és iparosodott Eurázsiától, amely a jövő centrumja lesz. Brzezinski is elismerte a Fukuyama-paradoxonban rejlő fenyegetést és egy diplomáciai és katonai módszert javasolt a régi világ feletti ellenőrzés megőrzésére.
Közbeszúrom: Történelmi véletlen ugyanúgy nincs, mint ahogy a véletlen sem létezik. A véletlen csak annyit jelent, hogy jelenlegi ismereteink alapján nem véltük volna, de semmiképpen sem azt, hogy ok és előzmény nélküli, pláne nem az első két világháború.
„Fukuyama legnagyobb teljesítménye az, hogy nagyon gyorsan felismerte a nem nyugati típusú országok egyensúly felé tartó fejlődését.” Ezzel együtt a „társadalomérzékelését a gazdasági szemlélet jelentősen befolyásolja; nem tekinti az oktatást, a szellemi fejlődést a történelem fő mozgatórugójának és alig veszi figyelembe a népesedéssel kapcsolatos kérdéseket.”
Pedig érdekes összefüggés sejlik fel a népesség alfabetizációs fejlődésével párhuzamban: ahogy csökkent az írástudatlanság, és ahogy fejlődött a közoktatás és lassan a felsőfokú képzés általánossá vált, úgy térünk vissza egyre inkább az oligarchiák korszakába, ami Arisztotelész világát idézi, „ahol az oligarchia követhette a demokráciát”.
Az USA problémáját a világgal Todd szerint: „amikorra a világ ráérez a demokrácia ízére és kész lesz nélkülözni Amerikát politikai szempontból, akkora ez utóbbi kezdi elveszteni demokratikus jegyeit és rádöbben, hogy a világ más részeinek gazdasága nélkül nem képes létezni. A Föld tehát egy kettős fordulattal szembesül: egyrészt az Egyesült Államok és a világ fordított gazdasági függőségi kapcsolatával; másrészt a demokratikus dinamizmus megfordulásával, amely immár Eurázsiában pozitív és Amerikában negatív.”
Az USA – mint az egykori angolszász világbirodalom reinkarnációja – a XX. század végére sikeresen elérte azt, hogy a világ többi része a demokrácia irányába mozduljon el, aminek a legnagyobb hátulütője az, hogy az USA által meghirdetett eszmék és ideák sikere esetén nincs szükség tovább az USA-ra, mint szuperhatalomra, se gazdasági, se katonai, se ideológiai téren. Ez természetesen a jelenlegi politikai elitnek ebben a formában nem elfogadható.
Az Egyesült Államok hanyatló gazdasági, katonai és ideológiai ereje már elégtelen ahhoz, hogy valóban uralkodjon a már túlságosan kiterjedt, megfelelően népes, művelt és meglehetősen demokratikus világ felett. Amerika egyeduralmának valódi akadályai a világ jelentős stratégiai fontosságú szereplői, nevezetesen Oroszország, Európa és Japán, amelyek semlegesítése meghaladja az USA erejét. Velük a nagy ország csak tárgyalni tud, sőt, gyakran csupán meghajolni előttük. Mindenesetre az aggasztó gazdasági függőségére valós vagy látszólagos megoldást kell találni, s ehhez legalább szimbolikusan meg kell maradnia a világ középpontjában, ezt azonban csak „hatalmának”, azaz – bocsánat – „mindenhatóságának” színrevitelével érheti el. Mi tehát egy teátrális militarizmus kialakulásának nézői és résztvevői vagyunk…”, amely három lényegi vonással jellemezhető:
- a gondot okozó problémákat soha nem szabad véglegesen megoldani, hiszen az szükségtelenné tenné az „egyetlen szuperhatalom” vég nélküli katonai jelenlétét.
- összeütközés a mikró hatalmakkal (Irak, Irán, Kuba, Észak-Korea), erőt mutatva maradni a világ középpontjában.
- fegyverkezési verseny generálása.
Az Egyesült Államok nehezen kezeli a saját hanyatlását és azóta emelte a tétet is – a színpadias mikró militarizmus átcsapott makró militarizmusba, jelen idő szerint már Oroszországot és Kínát is nyíltan háborúval fenyegetve. Hogy ez csak egy színpadias előadás (blöff) vagy valós opció…, ez bizony belátható időn belül kiderül.
___________________________________________________________________________
Tibor bá’ megjegyzése: Ma már nem lehet nem észrevenni Washington „demokrácia exportjának” igazi arcát. Az elmúlt évtizedekben Amerika ragyogóan együtt tudott működni elnyomó, antidemokratikus, diktatórikus rendszerekkel, amennyiben azok kiszolgálták az ő érdekeiket. Sőt még népirtást is el tudtak nézni. Viszont, ha valahol háborút akartak kezdeni, akkor az adott ország demokrácia hiánya jó ürügy volt a beavatkozásra, hivatkozva azt emberi jogokra. Ez a tény nem jön le az 1. részből.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
két dolgot hozzáfűznék a teljesség igénye nélkül:
1. eredetileg a demokrácia az ókori Görögországból származik – viszont csupán 1-2 évtizedik ( vagy talán max. 40 évig? ) létezett, és csúfosan megbukott.
2. Japán ugyanolyan alárendelt gyarmata az USA-nak, mint Németország. Sőt akkor sem lennék meglepve, ha ott is létezne egy olyan titkos szerződés, amiről rebesgetik, hogy Németországban a mindenkori kancellárnak csupán a kinevezése után dugják az orra elé aláírni, és igazából sok választása nincs (a tartalmáról nincs információ, de vannak bizonyos elképzelések)
Először is köszönet ismét Tibor bá’-nak az írás publikálásáért, nem tudok eléggé hálás lenni érte és remélem, hogy ez nem csökkenti majd ennek az oldalnak sem a színvonalát, sem az oldal iránt való érdeklődést.
Ez az írás eredetileg a Biztpol fórumon lett közzé téve a tavalyi évben és alapvetően a 2002-ben íródott és Magyarországon 2003-ban kiadott könyv ismertetőjének volt szánva, melyet kiegészítettem néhány saját aktuális meglátással is. Mivel az írás alapvetően Todd művére épült, ezért kérnék némi megértést, hiszen most, 2018-ban jóval könnyebb okosnak lenni, mint 2002 környékén, de az író eredetileg leírt gondolatait nem változtattam meg, ezek szó szerinti idézetek a magyar nyelvű kiadásból.
A jövő terveiről még annyit, hogy tervezem még több írás hasonló feldolgozását is (ahogy időm és energiám engedi), aztán majd meglátjuk, hogy mennyire van „kereslet” az ilyen munkákra, ennek függvényében akár közkinccsé is lehet majd tenni ezen az oldalon is.
Tibor bá’ most ezt az írást teszi közzé a saját oldalán, amely során természetesen szabad kezet adtam mind a szerkesztésben, mind a közzététel módjában. Jó olvasást, szórakozást és vitát kívánok mindenkinek, akit érdekel a téma, ezek mellett persze a magam részéről várom továbbra is Tibor bá’ jó kis posztjait és cikkeit, legyen szó akár a nőkről és a szexről, akár visszaemlékezésekről, vagy épp a Föld ökológiai állapotáról.
Tibor bá’ kiegészítésével együtt – és tekintve az írás idejét – nagyon jó!!!
Én csak annyit tennék hozzá, hogy bármilyen elemzéshez ma már kell a klímaválság, a nélkül hibás lesz a konklúzió.
Minden nap nézzük a világ ‘híreit’.
Na
ma kik verekettek
Amikor az USA hadászati és geopolitikai lépéseiről, vagy túléléséről beszélünk
x évente tartott választási cirkusz
annyira hiteles, mint a pénzadományok Esmeralda szemműtétjére.
Talán vmikor a Lincoln elnöksége jelenthetett egy hatalmat.
Valaki szerint Trumpi annyi bölcsességet szedett magára,hogy
meghallja a választói, vagy a világ millióinak béke iránti vágyát?
Á dehogy.
Alap, hogy a politikusok nem választva,
hanem kijelölve vannak.
OV, az őt követő is.
Jobbkéz imádók és balkéz imádók egyháza
ezt a két vallási felekezetet szerethetitek.
Az elnök egy bohóc állás,
elég ha viccesen írkál az instára,
a hírműsorok jól el tudják adni a reklámjaikat
Impeachment fenyegethető, és bármikor lecserélhető.
Nez Percé_Hallottam hogy beszélt de semmi se történt.
Emlékszem minden jó szóra és tört ígéretre.
Olyan setét uborka mint Svarceneggerből csak egy apróság miatt
nem lehetett amerikai elnök, pedig milyen menő lett volna.
Színdarab.
Reagan vagy a Woytila jól hozta a szerepét, mert
azok ketten szakmabeliek voltak.
A poszthoz bizánci oldalt linkelek,
nem az ortodoxia miatt
Túl sok ész van itt egy helyen ahhoz hogy figyelem nélkül hagyjuk
http://katehon.com/search/node/geopolitics%202020?page=1
USA olyan mint a sértett óvodás. Hiába jajveszékel mert nem ő már a mókus örs parancsnoka, lassan kitúrják a homokozóból.
A mai politika egyenes leképeződése az emberi ego túlzott szárnyalásának. Amerika olyan mint egy nárcisztikus személyiség, képtelen az önbírálatra.
Putyinnak azért van egy-két felnőtt mondata.
Ha megy a hiszti tovább, és biztos, hogy megy, akkor a ruszkik részéről elképzelhető egy megelőző lépés.
A kis szarossal-aki jó nagy benga, főleg a korához képest- nem lehet máshogy bírni.
Atomfegyver és egyebek birtokában az ember -sajnos- előbb kifüstöli maga alól a bolygót mintsem elérné a tört-én-elem utáni kor „felnőttségét” és békéjét.
Weöres
A röhej, hogy elég megnézni az utca emberét és annak viselkedését, hogy megértsd a világpolitikát.
Montezuma köszi az írásokat, nagyon jók! Még, még!
Várjuk Monte alias Monguz 10 részes sorozatát. Biztpolon olvastam anno a kis fordítós, kiegészítős szösszenet sorozatait. Jó lesz ez a nagyobb nyílvánosságnak is, hiba nem nagyon volt akkor sem benne!
Jövőnknek igaza van, a klímaváltozás 15-20 éven belül alapjaiban forgatja fel, és rogyasztja meg a mai globális, ipari, tömegtermelő és fogyasztói civilizációnk alapjait; annak minden gazdasági, társadalmi, ökológiai, geopolitikai, stb. következményeivel egyetemben!
Úgy látom, hogy a kis súlyú szövegelés kezd tömeg hisztériává válni. 😀
6 (szerintem hamarabb). És tökéletesen behelyezted a lényeget, ugyanis pontosan ennek a jövőnek megfelelve zajlik a helyezkedés és ezzel a geopolitika. Nagyon leegyszerűsítve: küldetés módosítás (mission) – stratégia módosítás – taktikai szinteken történő kivitelezés @visszacsatolás. A klíma adatokkal sokkal jobban tisztában van az USA, Oroszország vagy Kína, mint mi együtt. Nekik ugyanúgy megvannak a maguk „McPherson-jai és társai”, csak azok szépen vonal alatt maradnak.
Nagyon a lényegre tapintottál, és a többiek is!
8 – Jövőnk:
A klímaváltozással kapcsolatos kutatási adatok nyilvánosak. McPherson nem kutat, ezeket az adatokat szedi össze és értékeli ki. Véleményem szerint a kormányok fejeinek fogalmuk sincs a veszélyről. Úgy terveznek, úgy beszélnek a jövőről, mintha ilyen létezne az emberiség számára. Nem kell a titkos szolgálatokat misztifikálni. Nem olyan mindenhatóak, mint azt az átlag ember gondolja.
3. és 8. Jövőnk
A klímaváltozással kapcsolatos észrevételekkel teljesen egyetértek, ugyanakkor ne feledjük, hogy a könyv megírásának időpontjában ez még marginális kérdés volt csak a geopolitikai térben. Azzal ugyanakkor semmi gond, ha a ma már ismert újabb faktorok is bekerülnek a gondolkodásunkba. A klímaváltozás, mint új rizikófaktor létező probléma, de ez semmit sem von le Todd téziseinek és következtetéseinek alapvető helyességéből – írom ezt úgy, hogy értelemszerűen minden szavával azért én sem értek egyet mindig 100%-san.
5. Balázs
Ha az USA-t kellene megszemélyesítenem, akkor a sértődött óvodás helyett inkább egy skizoid pszichopatának titulálnám a „viselkedését”, pláne Trump hatalomba kerülése óta.
6. Python
Üdv és köszi!
9 Tibor bá’ igen, tudom. Nem is annyira a kormányokra gondoltam (USA). Abban gondolom egyetértünk, hogy a komplex szimulációk terén azért sok civil kutató számára nem áll rendelkezésre az a kapacitás, ami mondjuk a három nagyhatalom számára igen. Persze, a többi ország vezetése segghülye, talán még Trump is. 🙂
10 nincs vita közöttünk, nem kritikának szántam. Az első mondatod a lényeg, kábé ezt szerettem volna leírni én is; 🙂 nem sikerült nekem.
11. Jövőnk
Az egész írás lényege az, hogy amit Todd felvázolt illetve amikkel én bátorkodtam kiegészíteni, azt legyetek szívesek megvitatni, kritizálni vagy ellentmondani, esetleg egyetérteni. Rengeteg olyan dolog van, ami eleve kimaradt a könyvből is, nem csak a klímakérdés, ami mára már azért eléggé egyértelműen látható probléma.
A bevezető fejezet fő megállapításait részletezi utána a könyv, az amerikai világhegemónia gyengülésétől kezdve az USA mikromilitarizmusán át a riválisok lehetséges jövőbeli alakulásáig bezáróan, figyelembe véve nemcsak a szigorúan vett katonai és gazdasági viszonyokat, de a társadalmak családmodelljét, a szaporulati rátákat, a fejlődő világban a drasztikusan csökkenő analfabétizmust és még egy sereg olyan dolgot, amire az egyszeri földi halandó elsőre nem is gondolna.
A geostratégia/geopolitika egy hatalmas halmaz, amit szerintem ember nincs, aki minden spektrumában ismerne vagy átlátna. Viszont minél több tényező és ezek futó trendje válik világossá, annál inkább árnyaltabb képet kapunk arról, hogy merre is tartunk valójában.
A geopolitika/biztonságpolitika nem ördögtől való dolog, sőt, igen széles látókört kíván meg, ellenkező esetben csak „bégető birkák” maradunk, szimplán az aktuális agitpropaganda agymosott szócsöveiként.
12. MangaM. Elgondolkodtató az írás, csak régi a paradigma, már nem működőképes.
A jövő már nem birodalmakról fog szólni, hanem magáról a „ felhőről” – ergo minden birodalom ennek rendelődik alá. Ahogy manapság vállalatok, vagy akár a tőzsde. A tőzsde sem emberekkel irányított hanem szoftveresen, ún. döntéstámogató vállalati rendszerekkel, aki informatikát tanult, az tudja miről van szó. Paradigmaváltás van, akié a virtuális világ, azé a hatalom, de még „világ hírei” is, ergo értelmetlen helyhez kötött birodalmakban gondolkozni, a korszellem már túllépett rajtuk, csak még nem tudják, vagy inkább szerepjáték van, amit eljátszatnak velük a tömegek kedvéért, de a lapok járása bennfentesen ismert.
14. László
Van igazságod, a technológia fejlődése és – ami legalább ennyire fontos – elterjedése átalakítja az egész társadalmat, egyéni, családi és sokkal nagyobb léptékű közösségekben is.
A birodalom fogalma is átalakulóban van, például gondoljunk csak a klasszikus nemzetállam fogalmára, illetve helyezzük mellé azokat a multinacionális korporációkat, melyek adott esetben sokkal nagyobb anyagi lehetőségekkel és technológiai fejlettséggel rendelkeznek, mint akár egy ország, miközben nem kötik őket olyan társadalmi játékszabályok, amelyek egy államot igen.
Ugyanez a véleményem a globális „összeesküvésekről” is (szándékosan idézőjelbe téve) – törekvések mindig is voltak rá, de a jelenkor technológiája – melyet napi szinten és rutinszerűen használunk is – mostanra megteremtette a szükséges alapokat ehhez.
13, 14: Egyetértek.
Ahogy az államok egyre inkább a gazdasági érdekcsoportok foglyai, akik a saját érdeküket szem előtt tartva egyre jobban eladósítják az államokat (pl. USA adócsökkentések, 2008-as bankmentések), azok egyre inkább gyengülnek a nagy vállalatokkal szemben. Nem kell feltétlenül multinak lenni ehhez, a hazai nagy cégeknek is ez az érdeke a saját államukkal szemben.
Ez ellen csak egy olyan nagy támogatottságú párt vagy politikus mehet szembe, aki igazán változást akar, és a választások után nem fordít hátat a választási ígéreteinek.
Aki az állam erősítésével a nemzet, a közjó érdekeit védi, és megszerzett, megerősített államot nem a saját maga és pártja zsebeinek a tömésére használja.
Ez ritkaság számba megy.
16. Pzuj
A kérdés az, hogy erre van-e reális esély.
Szerintem nem sok, azaz a bolygó társadalmai egy olyan jövő felé sétálnak, ami – más köntösben ugyan – de egy új feudalizmust hoz létre, egy digitális feudalizmust. Az állam szerepe csökkenőben, az állami feladatok egyre több helyen kiszervezés alatt állnak a magánszektor irányába (egészségügytől a hadügyig bezáróan) és a civilizációnk lépésről lépésre átcsúszik egy olyan új világba, ahol adott technológiát és megfelelő anyagai hátteret birtokló cégbirodalmak fogják megszabni a játékszabályokat. Ebben az esetben az állam és a törvények (montesquieu-i modell) már csak színházi kellékek maradnak a legjobb esetben is.
Ennek a folyamatnak a felgyorsítása ahhoz hasonló, mint amikor a Felvilágosodás (Vagy inkább Elsötétülés?) után és az ipari forradalom előestéjén hatalmas társadalmi változásokat indítottak be, lebontva az addigi társadalmi struktúrákat, felszámolva az addig érvényes feudális rendszereket. Hogy ez sikerrel járjon, szükség volt arra, hogy ezzel azonos vektorú társadalmi/populációs igény is legyen a változásra.
A nagy kérdés az, hogy a jelen korban hogyan lehet előidézni azt, hogy a mostani társadalmi-civilizációs berendezkedés megváltoztatására jelentős társadalmi igény bontakozzon ki, mégpedig olyan irányba, ami felé egyébként is terelődik a bolygó.
A megoldás valószínűleg a biztonság és a kiszámítható jövő lesz, mint alternatíva, ehhez viszont előtte káoszt és felfordulást kell létrehozni – azaz be kell dönteni a jelenleg élő és még valahogyan működő rendszert.
Azt gondolom, hogy valahol itt van az Új Világrend kutyusa is elásva, azaz a globalizmusban érdekelt erők ezen a ponton ütköznek meg a tradicionális, konzervatív erőkkel és emiatt láthatjuk azt, hogy nem csak nemzetek és államok között, hanem államokon belül is egyre nagyobb a viszály és a polarizáció szinte mindenhol.
Az új törés- és frontvonalak nem határozhatóak meg egyértelműen, pláne nem földrajzilag, ezek a vonalak nemzeteken, államokon belül találhatóak, az azonos érdekeltségű belső erők pedig a nemzeteken és államokon átívelően próbálnak egymással összefogni vagy épp egymáson fogást találni.
15.Pfzuj
Fenti hsz.-d második része politikai vágyálom, utópia.
Idézlek:
…”Ez ellen csak egy olyan nagy támogatottságú párt..”
Nagy támogatottságú pártot a mai atomizált világban, ahol minden ember a maga kis kuckójábanaz okosabbja jobbik esetben a számitógép elött üldögél, a butábbja a televizió gagyi müsorát bambán bámulja, nos ezen világban nagy tömegeket vonzó pártalapitás kizárt.Akiknek sikerült, azok elöször a német nemzetiszocialisták voltak, akiket milliók követtttek lelkesedéssel és önként, majd jöttek a komunisták, kiket szintén milliók követtek, de parancsra Hagyjuk a komcsikat, szót sem érdemelnek, maradjunk a náciknál: nekik volt olyan mondanivalójuk, ami nagyon, de nagyon érdekelte az embereket: a nyomorból való kilábalást, egy jobb élet reményet csillogtatták meg az őket hallgató nyomorgók elött, csoda-e hogy zsúfolt többtizezres stadionokat töltöttek meg hiveikkel?Mert olyasmit kináltak az embereknek, amit nagyon akart mindenki.
Egy mai politikus mivel kinálhatná a félhülye plázazombit, akinek az a legnagyobb baja, élete tragédiája, hogy orra elöl vették meg a legújabb okostelefon utolsó darabját?
Ismét idézlek:
…”politikus mehet szembe, aki igazán változást akar, és a választások után nem fordít hátat a választási ígéreteinek.
Aki az állam erősítésével a nemzet, a közjó érdekeit védi, és megszerzett, megerősített államot nem a saját maga és pártja zsebeinek a tömésére használja.
Fennebb irtam valamit egy bizonyos hárombetüs , a világot, a politikát irányitó szevezetről.
Túlbecsülöm őket?
Lehet.
De abban biztos vagyok, hogy egy ilyen politikus-amennyiben létezne ilyen – fejfájára ez volna felvésve: „Élt öt percet”
17 – bálint:
Briliáns! Tökéletesen egyet tudok érteni veled.
18.Tibor bá
Biztos voltam abban, hogy igazat adsz nekem.
Ez logikus, ama régi világ nagyon ránkütötte volt pecsétjét.
Hasonló szellemű neveltetés, hasonló értékrend, hasonló iskola= hasonló világnézet.
Re:balint
Nem kell ahhoz 70+ évesnek lenni, hogy azonos állásponton legyünk, és hasonló következtetéseket vonjunk le… 😉
20.Nem feltétlenül, de hozzásegit.
Természetesen, egy mai 20 éves is lehet azonos mentalitású, mint én avagy Tibor bá, de gondolom, igazat adsz nekem miszerint ez nagyon ritka.
Mi, idősebbek, egy másik világban, a mai világtól teljesen eltérő , gyökeresen más életkörülmények közepete szocializálódtunk, ez rányomja bélyegét egész valónkra, és gondolkodásmódunkra.
Hogy fiatalabbak is lehetnek ilyenek?
Természetesen.
Azzal a kis különbséggel, hogy a mi korosztályunk majdnem egésze kizárólag IGY gondolkodott, mint mi, a mai ember viszont egész másképpen.
20 – András:
Ezt pont te íród? Ugyan már!
Ezt találtam:
https://drive.google.com/open?id=1DLLXUwsapSjIaVZ_OcjWaBWUZlF69puW
Olyan, amilyen.
Bálint:
Nemzetünk arra ragyogó példát mutatott a világnak, hogy hogyan lehet 2/3-ot több cikluson keresztül megvalósítani. 🙂
Vagy nézd a dicső Észak-Koreát, egyes volt szovjet tag-köztársaságokat vagy pl. a krími népszavazást (ahol még 100% feletti támogatást is mértek.:-)
A feltételeimet a választások után szokták megsérteni.
Re:Tibor bá’
Miért ne lennék veled, vagy Bálinttal sok mindenben azonos állásponton?
Kicsit nyers leszek:
Gender buzulós világ szerintem zsákutca, sőt ritka egy aljas ideológia halmaz…
Én is problémának látom a túlnépesedést, max a megoldásban nem vagyunk közös állásponton.
Klíma helyzetet a vak nem látja, csak a végkimenetelben nem értünk egyet.
Fontosnak tartjuk a családot, országunkat, nemzetünket.
Magunk módján mindketten technokraták vagyunk.
Nem szeretjük a focit…(ha jól rémlik) 🙂
Fontos mindkettőnknek az elme pallérozása, és az átlag Gipsz Jakab „fontos” dolgai nekünk már baromira unalmasak.
Már már érzelem mentesnek tűnünk, de ez nem igaz, csak a napi érzelmi játszmákban nem veszünk részt.
Mindketten magas IQ-val rendelkezünk.
Széles az érdeklődési körünk.
Tudunk jól vitatkozni, mert van miből meríteni.
Nem szeretjük a silány dolgokat.
Kreatívak vagyunk.
Stb,stb.
Egy igazán nagy differencia van köztünk, hogy én meggyőződtem a transzcendens világ létéről, ezért nem tudok nem „vallásos” lenni, plusz 50 évvel fiatalabb vagyok nálad.
Sokkal több a közös pont, mint gondolnád…
24 – András:
Csak azt a vallást, azt tudnám feledni! 😀
24.-25. András és Tibor bá’
Ne keverjétek a hitet a vallással, az egyik egy belső, személyes meggyőződés, a másik pedig egy evilági intézményesített szervezet (egyház) és a „programja”!
17. balint
nem hiszem hogy túlbecsülöd őket, csupán arról van szó hogy mivel ők végrehajtók, kell lennie legalább egy magasabb szintű „agynak”, amelyben persze lehetnek perszonális összefonódások is. A Bush család felmenői is megérnek egy misét.
24.András
Kétszer is átolvastam fenti hsz.-dat, ahol magadat jellemzed.
Minden szép és jó, többi hsz-idat is nézve igazán jófejű, értékes valaki vagy, mentes a mai átlagember sekélyes hülyeségeitől, mintha szüleid valami védőburokban neveltek volna.
No de hány hozzád hasonló ember van manapság?
Visszakanyaródva a poszthoz, hogy azért a témánál maradjunk:
Azok a bárki szolgálatában álló tömegpszichológusok, lélekmérnökök, tudat-és véleményformáló szakemberek, akik az utóbbi 70-80 év alatt ilyenné formálták a társadalmakat, mint amilyenek, és ahol a topic alapját képző ezen geopolitikai helyzet egyáltalán létrejöhetett, kialakulhatott, nos azoknak soronkivüli ,kövér prémium jár a munkájukért!
Az én gyermekkori világom mai ember számára magyarázhatatlan, mert a szavak nem adhatják vissza a múltat, de én, mivel korom alapján van összehasonlitási alapom, elmondhatom hogy az én régi világomhoz képest a mai világ, a mai társadalom teljesen szét van cseszve.
És ezen helyzet adja a poszt szomorú aktualitását.
27.sleeper
…”nem hiszem hogy túlbecsülöd őket, csupán arról van szó hogy mivel ők végrehajtók…”
Sleeper kedves, gondolj bele, miből gondolod, hogy csak szimpla végrehajtók?
Lehetséges, hogy neked van igazad, de az ő helyükben – mérhetetlen, önállló pénzforrások, valós és félelmetes végrehajtó erővel párosulva – miért ne volnál te a kezdeményező?
Mégozzá ugy,hog egy hatalmas ország egész államapparátusát mgad elött tolhatod fedezékként, álcaként?
Re:28
Nem tolongunk, ez igaz, de miért is kellene?
Bő ~400 ezer ember elég a Földön ahhoz, hogy feje tetejére állítsa az egész világot.
Avagy elég egy szellemi kritikus tömeg, és a jelenlegi rendszer atomjaira hullik.
Szerinted miért küzdenek gőzerővel azon, hogy minden áron egy röfögő disznót faragjanak az emberekből?
Re:30
„Bő ~400 ezer ember elég a Földön ahhoz, hogy feje tetejére állítsa az egész világot.
Avagy elég egy szellemi kritikus tömeg, és a jelenlegi rendszer atomjaira hullik.”
Inkább úgy lehet fogalmazni, hogy ahhoz hogy FEJE TETEJÉRE állítsa a világot nem elég fél milla ember (kellett pár milliárdot behülyíteni – és ezzel segíteni az abnormális helyzet kialakulását, a végjáték gyorsulását!) – de ahhoz hogy TALPRA állítsa, elég lehet ennyi (szvsz még kevesebb is elég!), ha szellemileg alkalmassá vált és (leginkább!) erkölcsileg fedhetetlen…
Majd a klíma, ökológiai katasztrófák meg államok működésképtelensége – hasonlók – eldöntik az első kontinentális dominókat… és amikor borul a bili akkorra kell készen lenni ennek a szellemi kritikus tömegnek… (a kritikus tömeg itt idézőjelben)