Tibor bá’ online
Természetesen nem a 92-64-92-re gondolunk, ami az ideális nő csípő-derék-mellbősége, sokkal inkább azokra az adatokra, amikre tudományos, főleg asztronómiai és részecskefizikai kutatások során bukkannak. Más diszciplínáknál, mint például biológia, farmakológia, ugyanis nem oly nagyon kényesek a valószínűségre. A fizikusok azonban kínosan ügyelnek arra, hogy a matematikai végeredménybe ne férkőzhessen hiba.
Újabban azonban a fizikusokban életre kelt egy egészséges kétely, vajon helyesen járnak-e el. Ugyanis a kutatás jelenlegi területein (lásd a bekeretezett részt) az abszolút bizonyosság kontra produktívnak tűnik. Különben én nem vagyok megelégedve a statisztika alkalmazásával. Ugyanis a 95 százalékos bizonyosság már „szignifikánsnak” számít, stb. Ismert tény, hogy különböző szignifikanciai szintek vannak. Itt viszont arról van szó, hogy a fizikusok mind a mai napig jóval nagyobb bizonyosságra törekszenek, mint a többi diszciplínában dolgozó kutatók.
Miről is van szó? Olyan csillagokról, melyek megjelenítéséhez a legnagyobb teleszkópoknak is 10-12 órás exponálásra van szükség a legérzékenyebb lemezen is. Vagy a keresett részecske olyan ritkán lép kölcsönhatásra, hogy sok millió mérés közül mindössze egy-kettőről valószínűsíthető az azonosítás. Ez azonban messze van az elvárt bizonyosságtól.
Az említett „egészséges kétely” azonban erősen öncélú. Egyszerűen arról van szó, hogy huszonöt éve nincs előrelépés se a részecskefizikában se pedig az asztronómiában, és az anyagi források kezdenek elapadni.
Ez körülbelül azzal egyenlő, amikor az NDK-ból importált gépkocsik kipufogógáza nem felelt meg az előírt tisztasági értéknek, a hatóságok egyszerűen megemelték az elfogadható tisztaságszintet, ami után megfeleltek.
Irgalmatlan fontos lenne már megtalálni a sötét anyagot és a Higgs részecskét. Van is valami, csak nem elfogadható a bizonyossága. A CERN-nél 2012-ben találtak egy kötegben négy darab részecskét körülbelül a várt energiával. Csakhogy ez az eredmény több millió ütközés eredménye, ami az eredményt elbizonytalanítja. Mivel a LEP-et (Nagymérető Elektron Pozitron Ütköztető) le akarták bontani a tudósok tettek még egy kétségbeesett kísérletet, aminek eredményeként a szignifikanciaszínt 2 ezrelék volt. Nincs olyan gyógyszer, amit ilyen statisztikai eredménnyel ne dobnának azonnal piacra. A részecskefizikusokat azonban nem elégítette ki. Ők abszolút biztos eredményt akarnak kapni, ami most megváltozó félben van.
Végül is megvan a Higgs részecske 99,8 százalék biztonsággal. A kérdés persze az, hogy a kutatáshoz közvetlenül nem csatlakozók el fogják-e fogadni ezt a bizonyosságot. Egyelőre még nem mutatnak sok hajlandóságot. A média viszont igen.
A történetből sok minden leszűrhető, de én a következőt választom. A világ gyorsan változik, a tudományos értékek egyre-másra megdőlnek, és minden átértékelődik. Aki ezzel nincs tisztában az már soha az életben nem fog tisztán látni. Mit? Mindent, amit érdemes. Itt a következő történet.
A társadalom és a Tőke (jobb kifejezés nem jut eszembe) egyre gyakrabban kerül konfliktusba. Az atomipar, a genetikailag módosított termékek, gyógyszerek, a passzív dohányfüst. Szóval van néhány. A társadalom gyanakszik, a Tőke hazudik, tudósokon keresztül, akiket megvesz kilóra.
Az utca embere évek óta tapasztalja, hogy az egyik tudományos eredmény néhány hónap késéssel üti a másikat. Egyszer azt halljuk, hogy a szabad gyökök lassítják az öregedést, aminek hatására súlyos ezrekért vásárolunk szabad gyökökkel dúsított étrend kiegészítőket. Aztán hamarosan kiderül, hogy az egész csak vaklárma. Ugyanez vonatkozik a passzív dohányfüstre is, ami hol ártalmas, hol pedig ártalmatlan.
Sokszor a látszólagos jó szándék mögött is turpisság húzódik. Biotermék, biogazdálkodás, biováros meg, amit akarunk, ötszörös felárral. Egészséges kezdeményezés vagy hatalmas kaszálás? Ki tudja. Állítólag ez most itt az információs társadalom. Ügyes megállapítás, és ráadásul igaz is. Egyetlen hibája, hogy az információ reménytelenül össze van keverve a dezinformációval. Ember legyen a talpán, aki a kettőt szét tudja választani. Pedig tényleg szükség lenne néhány fontos és persze megbízható adatra!
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
Tibor bá, mi a veleje ennek a posztnak?
A részecske fizika tudománya jó ideje egyhelyben topog.
Tekintélyes tudósok az ütköztetéses roncsolás módszerére szavaztak. Erre költötték az összes rendelkezésre álló pénzt.
Ez elég kétséges módszer az anyagszerkezet megismerésére, olyasféle okoskodás, mintha marslakók a számukra ismeretlen személygépkocsijainkat ütköztetnék egymással, mind nagyobb és még nagyobb sebességgel, aztán majd fényképezik a szétrepülő darabokat és rájönnek miből van az autó, miféleképpen épül fel, miképpen működik.
Láthatóan a tudomány vezetői az uralkodó irányzattal szembemenő tudósok munkáinak finanszírozását megakadályozzák, azok a kísérletek kapnak óriási összegű pénzeket, amelyek a fennálló hipotéziseket próbálják igazolni, fejleszteni.
Carter elnök az uránium üzemanyagú atomenergetika mellett döntött, a hadiipar és az urán biznisz nyomására a tórium üzemanyag ellenében. Hiába sokkal ígéretesebb, olcsóbb, biztonságos a tóriumos atomerőmű, nem kapnak pénzt a fejlesztésre.
Agyament alapokra tákolt koleszterin elmélet óriási karriert futott be az orvosipar, gyógyszeripar, és az élelmiszeripar legnagyobb hasznára. Igaz, betegek milliói lettek félrekezelve, de ezügyben még most sem vizsgálódnak.
Ez emberi hatalomvágy és a kapzsiság uralta el a tudományos világot. Mivel az új felfedezések többnyire eszközigényesek, nehezebb az előrelépés.
1 – Ábel:
Hogy elszállt belőle a lélek.
3: 😀 – Amúgy tudod, hogy én fizikus vagyok?
4 Ábel
Tudja. Mások is tudják.
Leírtad: https://www.antalffy-tibor.hu/?p=18558
Miért írtad le ismét?
„Egyszer azt halljuk, hogy a szabad gyökök lassítják az öregedést, aminek hatására súlyos ezrekért vásárolunk szabad gyökökkel dúsított étrend kiegészítőket.”
Én a szabad gyökökről ilyet még sosem hallottam, sőt épp azokat teszik felelőssé az öregedésért, és a szabad gyökök elleni antioxidánsokkal folytatott küzdelem az étrend kiegészítők (és szépségápolási szerek) piacának egyik megalapozója.
4: Azta… nemcsak emlékszel rá, de képes voltál előkeresni egy régi posztot, ahol megemlítem… Nem semmi! Lenyűgöztél.
Azért, mert az az érzésem, hogy ezt nekem (is) címezte: „(a tudományt rühelők figyelmébe)”, és szerettem volna rámutatni, hogy ez milyen abszurd. De persze lehet, hogy tévedek, és nem rám gondolt.
4 – Ábel:
Úgy tudtam, hogy főállású hittérítő. 😀
6 – Avatar:
” Aztán hamarosan kiderül, hogy az egész csak vaklárma.”
Tibor bá, megpróbáltam értelmezni, hogy mi is ennek a posztnak a fő üzenete. Vezérfonalat nem találtam, de a következő álllításmagvakat véltem kihüvelyezni:
Van itt néhány léha lélekhívő, aki azt se tudja, mi fán terem a konfidenciaszint. Fogalmuk sincs a tudományról, de most megkapják a magukét.
A fizikusok túl szigorúak a konfidenciaelvárásaikkal.
A fizikában az utóbbi időben nemigen jönnek igazán izgalmas, átütő eredmények.
Azért nem jönnek már az izgalmas eredmények, mert a fizikusok túl szigorúak. Ha olyan lazák lennének, mint a biológusok vagy farmakológusok, akkor még sok izgalmas dologról lehetne beszámolni.
A lazább tudományágak, mint az orvostudomány, lépten-nyomon adnak ki újabb és újabb, egymásnak ellentmondó eredményeket, amivel az embereket összezavarják és elveszik a bizalmukat a tudományban.
Jó lenne, ha a tudomány a társadalmat segítené a tőke nyomásával szemben, ehelyett sokszor inkább a tőkét szolgálja.
Az emberek a dezinformáció tömegében nehezen tudják kiszűrni a valós információkat.
Szerepel ezek között az, amit leginkább mondani akartál?
Egyébként én úgy látom, hogy mára a fizika unalmassá vált. Nemigen vannak már nagy felfedezések. Ez egyébként már húsz éve is látszott, volt aki megfogalmazta, csak én sajnos nem akartam elfogadni.
De ennek az oka szerintem nem az, hogy túl nagy bizonyosságra törekednek a fizikusok, hanem az, hogy a materiális világnak azok a titkai, ami a fizika módszereivel feltárhatók, már feltárásra kerültek. A legutóbbi nagy dobás a kvantummechanika volt, olyan 100 éve. Aztán 50 évig még elég izgalmas volt a részletek kibontása és alkalmazása a különböző területeken, de mára annyira elaprózódott, hogy elvesztette a fontosságát. Ami kutatások folynak, azok vagy technológiai szempontból lényegesek, vagyis valami praktikus dolog kifejlesztéséről szólnak a világ nagy igazságai kiderítése helyett, vagy teljesen marginális, érdektelen, a valósághoz alig kapcsolódó köldöknézéssé degradálódtak.
Persze még ontják az egyetemek a fizikusokat, még tele van a világ kutatócsoportokkal, még írják a publikációkat tömegével, még ömlik bele a pénz (hisz értékesíthető kütyüket mindig lehet még fejleszteni), de a fizika aranykorának vége.
Most az élettudományok az érdekesek. De nem a konfidenciaszintek miatt, hanem mert van még mit kikutatni.
9 – Ábel:
Jól kiszűrted. Igen, ezt kellene megérteni a tudomány elleneseknek. Plusz még egy. Észre kellene venni, hogy az istenhívők 100,00 % biztosak abban, hogy van isten (meg ami hozzá tartozik hóbelevanc) A tudomány soha se 100.00% állításában, csak minél jobban megközelíti azt.
10 és 11: Bizony hogy úgy van, hacsak nem történik megint egy olyasmi, mint az 1900-1930 közötti kvantumelméleti forradalom… Valahogy csak egyesíteni kéne a relativitáselméletet a kvamtumelmélettel, csak több az eszkimó, mint a fóka. Engem ez egy időben érdekelt, de annyira elvont matekja van, meg annyira nincs már köze a mérhető valósághoz, hogy belőlem is elszállt az az érdeklődés, ami 15-20 éves koromban megvolt – és amiben nagy része volt saját távcsövemnek meg annak, hogy sok jó ismeretterjesztő könyvet olvashattam. Ma már ezek is laposodnak és bulvárosodnak.
4 évig tanítottam galaktikus csillagászatot, 8 évig kozmológiát, és ami biztos volt benne (áltrel, csillagkeletkezés, galaxisok kialakulása és dinamikája) az mindig is lenyűgözött, de a legvégére vonatkozó számos ellenőrizhetetlen és vadabbnál vadabb elmélet, aminek már sokszor csak a zanzáját volt időm felfogni, az nem. Olyasmi, mint a lélektan: az sem tud egyetlen elv mentén magyarázatot adni, hanem versengő, nem validálható elméletek serege van jelen (gestalt, freudizmus, behaviorizmus stb.) – és az onnantól már nem természettudomány, de biztos nem JÓ fizika.
10: Hát, nekem nem úgy tűnt a Salk Intézet szimpóziumáról fordított beszámolódból, hogy a résztvevő tudós hölgyek és urak olyan nagyon visszafogottak lettek volna az állításaik bizonyosságát illetően. Teljes magabiztossággal jelentettek ki olyan dolgokat, amik ráadásul nem is tárgyai tudományos vizsgálatnak.
Lehet, hogy itt is a Dunning-Kruger effektus tanúi lehettünk: a saját tudományterületükön pontoskodnak, hogy hát, csak 99,8%-os biztonsággal tudjuk, hogy ez vagy az hogyan van, de amibe csak belekontárkodnak, ott nagy mellénnyel osztják az észt.
Valamiért úgy érzem, hogy nekem is szól ez a poszt… 🙂
Amit írsz Tibor bá’ részben azért van, mert eddig lehetett mellébeszélni, tovább nem építhető a légvár. Valahogy nem jön össze a nagy egyesített elmélet, fene se tudja mi a fekete anyag/energia, stb,stb. Ideje lenne azon gondolkodni, hogy rossz oldaláról közelítették meg lovat, és kiöntötték a fürdővízzel a gyereket…
Hozzáteszem ez a lebénultság/tökölődés csak a proletár-publikus tudományokra érvényes, kb 70 éve fut a háttérben egy tudományos vonal, ami rég túllépett mindezen, ami azért nem jut a felszínre, mert minden nagyobb hatalommal bíró állam/szervezet ellenérdekelt benne. Néha-néha kiszivárog valami, mert lankad a figyelem, ilyen eset pl az EM drive publikálása volt, ami alapjaiban felforgathatja a fizikát…
14 – dajtás:
Azzal egyetértek, hogy zsákutcába futott a klasszikus fizika. A húr-elmélet, a brán-elmélet, a féregnyúlvány elképzelés, és tucatnyi más ötlet, mind a mai napig csupán ötlet. Még az ősrobbanás se biztos. Ezeknek ellenére a fizika, a kémia abszolút alapokat ad(na) arra, hogy olyan baromságnak, mint a homeopátia vagy a jövőbelátók hálózata nem tudjon megélni, elterjedni. És ne lehessen embereket becsapni például fényevéssel. De ez nagyon messze van, amikor értelmes emberek (?) nyomják itt a tudomány ellenes szöveget.
14 dajtás
„Néha-néha kiszivárog valami, mert lankad a figyelem, ilyen eset pl az EM drive publikálása volt,…”
Erre gondolsz?
http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20140815-urhajtomu-megnyilhat-az-ut-a-csillagokba-egy-uj-hajtomuvel.html
Erről örömmel olvasnék véleményeket itt is.
15: Tibor bá, mutass nekem itt tudományellenes szöveget!
A fizikában is lehet újat keresni. Én földrengéseket és az időjárást kutatom:
https://www.facebook.com/groups/686691348202984/permalink/761002514105200/
Sok lehetőség van még világunkban csak be van savanyodva a közepe.
17 – Ábel:
Nincs nekem időm a keresgélésre. Például nézd vissza Attila (PV) hozzászólásait.
Re:16
Aki kitalálta, az tudta mit csinál, de a magyarázatok nagyon fantázia szegények…
Elsőnek is nem képesek elszakadni a Newton III. törvényétől, mindenáron anyagot akarnak beletuszkolni a technikai vákuumba, miközben maga a cucc baromira nem így működik. Lehet kapaszkodni, különösen Tibor bá’-nak, mert technohalandzsának hat első körben amit írok.
Részemről egy sejtés, de a cucc egy kvázi EM skalármezőt hoz létre, amivel lokálisan a téridőt torzítja. Van benne egy ritkító, és egy sűrítő torzulás, ezért „trombita” az alakja, avagy emiatt jön létre maga az effektus. Kicsit hasonlít a működése a warp drive-hoz, ami ma még erősen sci-fi elmélet. Hozzáteszem, ha sikerül felerősíteniük a hatást, akkor se tudnak majd fény sebességgel haladni, mert végtelen energia kellene hozzá, de első körben jó lesz ez a Naprendszerben…
20. dajtás
„Aki kitalálta, az tudta mit csinál”
Ezzel azért vitatkoznék. Az eredeti ötlet Thomas Townsend Browntól származik még az 1900-as évek első feléből, aki röntgencsövekkel végzett kísérletei közben véletlenül észlelte az effektust. Hosszas kísérletezés és fejlesztés után 1965-ben kapott rá szabadalmat (USA szabadalmi szám: 3.187.206). A mögöttes fizikai elvről nem volt használható ötlete, viszont az erőhatás mérhető volt.
Azt hiszem, a jelenség hagyományos kvantummechanikával is magyarázható. Szerintem a valószínűbb ok az, hogy a két különböző sugarú gömbpalást mentén különböző lesz az elektromágneses térerősség és ez valahogy asszimetrikussá teszi a vákuum fluktuáció által kifejtett nyomást. Ilyesmivel nanométeres tartományban már találkoztak a fizikusok. A trombita formára – valójában kúp – azért van szükség, hogy a betáplált mikrohullám ne szaladjon szét, hanem a test egy nagy jósági tényezőjű üregrezonátorként tudjon működni.
Re:20
Igen ez a klasszikus megközelítés,erre írtam azt,hogy mindenáron anyagot akarnak beletuszakolni,hogy ne sérüljön a klasszikus fizika. Jelenlegi véleményemet fent olvashatod, ami nem egy kinyilatkoztatott igazság,csak egy tipp.
Úgy mondasz ellent,hogy ugyan azt mondjuk mindketten,csak az kiváltó okon vitatkozunk… 😉