(2186) Szarból hús

Tibor bá’ online

 

Japán tudósok húst szintetizáltak az emberi ürülékből http://bit.ly/jImmu2

Ha azt hiszed, hogy hülyéskedem, akkor hatalmasat tévedsz. Japán tudósok megtalálták a módját, hogy mesterséges húst állítsanak elő, emberi ürüléket is tartalmazó szennyvízből. Éppen idejében. A népességrobbanás élelmiszer hiányhoz vezet. Megoldás? Az emberi ürülékből újból húst kell csinálni, amit újra meg lehet enni és ki is lehet újra szarni. Ez az igazi örök körforgás.

Mitsuyuki Ikea az Okayama Laboratory munkatársa emberi ürülékben fellelhető proteinből állított elő húst. És nem ok nélkül. A Tokiói Csatornaműveknél döbbentek rá arra, hogy a csatornaiszap mindent ellep, valamit kellene vele csinálni. Felkeresték tehát Ikedát és megkérték, hogy valamit csináljon már ezzel az irgalmatlan sok emberi szarral, ami a csatornákban hömpölyög, elvégre Tokióban 14 millió ember tengeti az életét. Mindjárt az első vizsgálat alkalmával Ikeda kiderítette, hogy ebben a bűzös iszapban rengeteg protein van (többnyire elhalt baktériumok), amit azért fel lehetne valamire használni.

A protein kinyerése gyerekjátéknak bizonyult, amit aztán némi kémiai és fizikai kezelés után mesterséges marhaszeletté tudtak varázsolni, egy kis piros élelmiszerfesték besegítésével. A mesterséges hús 63 százaléka fehérje, 25 százaléka szénhidrát. 3 százaléka zsiradék, míg 9 százaléka ásványi anyag. Íz fokozás végett a műhúst felpofozták egy kis szójával. Az érzékszervi vizsgálat kiderítette, hogy némi előzékenységgel fel lehet fedezni a hús ízét is.

Pillanatnyilag a mesterséges hús ára húsz szorosa a természetesnek, de a technológusok szerint tömeggyártás esetén az ár lehozható a természetes marhahús ára alá. Persze akad még egy pszichológiai probléma is, az embereknek meg kell barátkozni a gondolattal, hogy saját szarukat eszik vissza. Ez a feladat, a különben szolgailag fegyelmezett japánoknál, se könnyű.

__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________
__________________________________________________________________________

 

 

Éljetek a lehetőségekkel!

16 gondolat erről: „(2186) Szarból hús

  1. Ez rosszabb,mint a Metropolisz 1927 es sci-fi ,ahol a holtakból állitották elő az élelmiszert.
    A szarevés mellett már a kannibalizmus sem tűnik olyan embertelennek 🙂

  2. Kár azért a szójáért, amit beletettek!
    Én a feltalálójával etetném meg az ilyen mesterséges húsokat.
    Még a Lunter humusz tartalmú kenőkrémjében is jobban megbíznék, bár az is erőltetettnek tűnik ma.

  3. Lehet, hogy úgy gondolják, hogy a szarból készült hús is jobb, mint a radioaktív hal.

  4. 1-3:
    Én tudom, hogy elképesztően gusztustalan, de ha belegondolsz a dolog nem olyan borzasztó. A feltaláló nem az atomokig bontja le az anyagot, csak a molekulákig. Aztán összerakja a molekulákat és nini ehető proteint kapott. — Mire gondolok? A szart beforgatják a termőföldbe, ahonnan a növény a vízben oldott, a szarból kinyert atomokat felszívja. Eszedbe nem jut tiltakozni. A szarból kinyert molekulákat viszont elutasítod.

  5. Lenne egyszerűbb megoldás is: a szennyvízet biológiai rendszereken keresztül- , szűrőként működő kavicsok, fehérjéket lebontó vizinövényekkel, stb újrahasznosítani. Igaz, ahhoz nem kellenek (annyira) mérnökök meg technológia.
    Szóval nincs benne üzlet, meg a fotoszintézisnek és a mikroorganizmusoknak kicsit több idő kell, hogy reciklálják.
    Egyszerűbb(???) fosszilis energia- inputtal gyorsan beletolni.

    Charlton Heston rémlik fel:
    “A zöld szója: emberek!!!”

  6. Tibor bá’ szinte szóról szóra akartam leírni a 4.hsz. tartalmát, Kösz.
    Űrhajósok a saját tisztított, szűrt, vizeletüket isszák már régóta.

    5. Persze a természetes reciklálás a legjobb és leghatékonyabb. Természet anyó, vagy apó ezt már kitalálta tökéletesen.

  7. 4. Tibor bá’
    Én nem fejeztem ki ellenvéleményt az eljárással kapcsolatban, bár szívesebben eszem valódi húst. Nyilván megy az agyalás, hogy milyen gazdaságos módja van az élelmiszer-ellátásnak. Nekem a szarból hús az ugyanaz a kategória, mint az alga-, vagy rovarevés. Ha éhes vagyok és nincs más, akkor OK. A rovarevés akkor már közvetett módon szimpatikusabb. Porrá őrölt rovarokat használnak már takarmánynak. Én inkább takarmányt készítenék a szarból, akkor legalább valódi hússá változna.

  8. Ki a Tisza vizét issza, saját vizét issza vissza. 🙂

    Én is láttam anno a Zöld száját, azóta is kísért a dolog néha. Ebből a mesterséges húsból nem kérnék, és nem csak azért mert szarból van, hanem maga az előállítás se természetes, így nem biztos, hogy jót tesz a szervezetnek.

  9. Szerintem meg inkább a túlnépesedést kéne megállítani, mert annak nem lesz jó vége.
    A cikkben említett dolog nem más, mint a probléma rálőcsölése a következő generációkra

  10. Ezt a körforgást az Isten már néhány milliárd éve kitalálta és megcsinálta. Mostanra igen sokféleképpen meg lehet oldani.

    Pl. a szart szétterítem a füvön, a füvet megetetem a marhával, megeszem a marhát. Vagy a szennyvíziszapban kukacokat nevelek, azt megeszik a tyúkok, megeszem a tyúkot. Vagy olyan koncentrációra higítom, hogy egy egészséges halastóban fokozza a mikroorganizmusok tenyészetét, amikből nemsokára halhús lesz. Stb-stb.

  11. 10.

    De milyen finom is az a kukacon nevelkedett tik, vagy potyka! Az nem ám TES..s csirke.

    Érdekes dolgokat tanulhat az ember a furfangos székelyektől.
    A marha van olyan okos, hogy onnan nem legel 10 évig, ahova valamelyik egyed elpottyantott egy lepényt.
    (ehhez képest az ember a más s.zarát is megeszi.)

    Nem hiszem, hogy sok ateista hinne az elemi részecskék “emlékezetében”, úgyhogy ez max. a reinkarnációban hívőknél jelenthet gondot.

  12. 11 – előforduló:
    Honnan veszed, hogy a szarvasmarha ott nem legel, ahol szart? Ez éles ellentétben van az én személyes tapasztalatommal. Nem ártana valami link.

  13. 12.

    Személyes élmény egy volt székely embertől, akinek élete volt a nyája.
    Farkaslaka határában volt egy hegyoldala és nagyon sok megfigyelést, “népi bölcsességet” mesélt ; igazán ízig-vérig a jó humorú, furfangos góbé.
    Egyébbel sajna nem szolgálhatok.
    Amiért el tudom fogadni, hogy az állatoknak nagyon jó a szaglásuk és esetleg olyan anyagokkal dúsult az ürülékük, ami nincs az ínyükre.

    Sajnos a mai ember lehet ismeri a korszerű technológiákat, de az évszázados népi megfigyeléseket elfelejtjük, vagy elfelejtetik velünk. Erről a humán tudásvesztésről beszélt Szántai L. is Mohács kapcsán.

    Volt székely barátomtól származik az a népi bölcselet is (dr. Géczy Gáborról nem hallott), hogy a tehénkék tavasszal lelegelik a mezei gyógyfüveket, ami belekerül a tejbe és az embereknek orvosságul szolgálhat télvégi nyavalyájukra.
    És a természet talánya, hogy a területen felbukkanó betegségekkel egy időben gyógyfű ellenszere is megjelenik. (Ez azért bizonyára nem mindenre lehet érvényes.)

    Valami hasonlóról beszél Géczy Gábor is, hogy miért “egészségtelen” a más vidékről hozott és import tej.

  14. 13 – előforduló:
    A vidéki ember imád hülyeségeket mondani a városinak, és röhög utána, hogy bevette a cuclit. Egy-egy közösség teheneit ugyanarra a legelőre hajtják ki tavasztól őszig. A tehén lepény a napon megszárad, vagy a tehenek betapossák saját szarukat, vagy összegyűjtik és sparheltben elégetik, amin megfő az ebéd. Ami a lényeg, a tehén vidáman legel tovább. De azért ilyen sztorikkal előállni itt, felelőtlenség.

  15. 14.

    A lepényt idővel bemossa a csapadék a földbe, ahol a tápanyag és egyéb (hormon, fehérje, stb.) elemekben feldúsul és a lebomlása után segíti az elő körforgást.
    Sajnos a szabadon tartás egyre ritkább, mert akkor nem lehetne központosított, szabályozott uradalmakat kialakítani.

    Én a népi bölcseleteket mindig túlbecsültem, az igaz nem tudományos, csak szájhagyomány alapon.
    Akkor törlöm is.

    Arra már nem is céloztam, hogy szerencsétlen marhák nagy része manapság az istállózó tartásnak köszönhetően feldolgozott állati melléktermékeket is kapnak, ami biológiájuktól teljesen idegen.
    Mi nagyobb marhák meg jóízűen megesszük őket. Meg a feldolgozott “sza.runkat” is. Aztán panaszkodhatunk, hogy semminek az íze már nem a régi. (A marhák is ezt érezhetik.)
    És idővel -egyenes következmény- az egészségügy markában kötünk ki.

  16. Egy kifejlett tehén kb. heti 300 kg trágyát termel. Ha felteszem, hogy egy tehénlepény átlag 3 cm vastag, akkor hetente pont 10 m^2-t terít tele. 10 évben kb. 500 hét van, vagyis 10 év alatt 5000 m^2-t szarik tele. Ez a negyede a két hektárnak, ami eltart egy marhát. Nehezen hihető, hogy a marha nem eszik a legelője negyedéről, ráadásul pont arról a negyedről, ahol a legdúsabban nő a fű, mert az utóbbi években trágyát kapott.

    Bár, hogy ahol még kiszagolható a trágya maradéka, onnan nem eszik, azt elhiszem.

    Egyébként világos, hogy a marhatartás a szar hússáalakításának a leglassabb módjai közül való. Csak azért ezt hoztam fel, mert mesterséges marhaszeletről volt szó.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük