(2184) Ózonlyuk, avagy a lesülés története

Tibor bá’ online

 

Ha megnézünk egy viktoriánus korban játszódó filmet, egészen biztos találkozunk olyan jelenettel, ahol enyhén szeplős, hófehér bőrű angol lányok napernyőt forgatva sétálgatnak a többnyire ködös Albion tengerparti sétányán. Ennek oka roppant egyszerű, ami csak kevés magyarnak jut eszébe, az angol lányok félnek a naptól, mert „kijön” tőle a szeplőjük. Viszont a napernyő alatt sosem sültek le.

Nem így a pórnép, akik a szabadban dolgozva szép barnára pörkölődtek a nyár végére. Az úri nép fehér volt, a paraszt pedig barna. Nem volt nő széles ez Európában, aki le szeretett volna barnulni. A két világháború között ennek a szokásnak alaposan keresztbe tettek az amerikaiak, ahol egy mokány cowboy, vagy sportos üzletember bizony napbarnítottnak látszott a hollywoodi másfél órás termékekben. Nem kellett hozzá sok idő, hogy a „darling” szivarkát [A dohányleveleket először szivarba csavarva szívták, a kisebb változat magyarul a „szivarka” nevet kapta, ami csak később változott cigarettává.] szívó magyar úrinő eldobja a napernyőt, és helyette főtt rákká süttesse magát valamelyik divatos pesti fürdő női napozójában. Egyszeriben az volt a menő, aki csoki barnára sült, lehetőleg már május végén. A cél érdekében elképesztő áldozatokra is mutatkozott hajlandóság a divatban mindig élenjáró ifjúság köreiben. Ötven évvel ezelőtt bergamottal [a bergamott egy közel-keleti, gyümölcsöt hozó növény, ami – többek között – a népszerű Earl Gray tea aromáját adja]. dúsított napolajjal kentük magunkat abban a hitben, hogy a kívánt célt így hamarabb elérhetjük. Ma talán már komikus, de a mi házilag bütykölt napolajunkra is rá lehetett volna írva, hogy 32-es faktor, de az ellenkező irányban lett volna értendő.

Ebben az időben, vagy talán egy kicsivel korábban jöttek rá az orvosok, hogy a napfény hatására az emberi bőrben D vitamin keletkezik, és ez milyen elképesztően egészséges. Ez alapvetően megfelel a valóságnak, de a szükséges D-vitamin mennyiség beszerzésével nincs probléma, ezért felesleges leégni a napon. Mégis a dolgot annyira komolyan vették, hogy a kvarclámpa gyártása, amit felfoghatunk a mai szolárium ősének, bekerült a nemzeti programba. Nyolcéves koromban anyám minden másnap elcipelt a kvarcoló központba, ahol rászorultsági alapon, ingyen részesültem D-vitamin gerjesztésben.

A lesülési mánia valamikor a születésem környékén indult, mire tinédzser lettem a strandokon már szép számban voltak pergament-bőrű nők, akik minimum tíz évvel voltak fiatalabbak, mint a szomorú látszat. Ez a tény azonban a legkisebb mértékben sem hatott ki a fent említett mániára, olyannyira, hogy a barnaság fenntartása érdekében télen is folytatták a „napozást” a már említett kvarclámpák segítségével. A nők – mert náluk a külcsín fontosabb – egyszerűen nem akarták tudomásul venni, hogy a napozás öregíti a bőrt, és a bőrön keresztül az egész testet.

Ugyanilyen fontos, vagy talán még fontosabb – ez ízlés dolga – a napfény bőrrákokozó képessége. Ráadásul melanomát, a legkellemetlenebb bőrrák fajtát, váltja ki. Azt mindenki tudja, hogy rákot gyógyítani még ma is csak radikális műtét segítségével lehet. A kemoterápia, a citosztatikumok alkalmazása főleg csak a beteg megnyugtatására jó, és persze az orvos önámítására, hogy gyógyít. A műtéti beavatkozásnak azonban van egy feltétele, időben kell elvégezni, még mielőtt a rák áttevődik más területekre. Nos, a melanoma a lehető legszemetebb az összes rák között, mert mire manifesztálja magát, már rég áttételeződött. Egy jelentéktelennek tűnő elváltozás a bőrön, és az illető hat hónap múlva halott, ráadásul mindezt az egészségesnek titulált napozás okozza. Nem árt megismerkedni vele!

A Nap sugárzása igen széles spektrumot ölel át. Magyarul van benne mindenfajta sugárzás, amiket egymástól legkönnyebben hullámhosszuk segítségével különböztethetünk meg. A látható fény 400-800 nanométer közé esik. Az ennél „lágyabb” sugarak (infravörös) hőt adnak át, ezek hősugaraknak nevezik. A látható fénynél „keményebb” sugarakat „ultraibolyának” (rövidítve: UV) nevezik és három alcsoportra osztják fel őket: A, B és C, a következők szerint.

100-280 nanométer: UV-C

280-315 nanométer: UV-B

315-400 nanométer: UV-A

A legkeményebb sugárzás, vagyis az UV-C élettani hatása szörnyű lenne, de szerencsére ezt az atmoszféra gyakorlatilag maradéktalanul kiszűri. Az UV-B esetében más a helyzet. Ezek a sugarak okozzák a bőrrákot és teszik tönkre a bőrt, de szerencsénkre ennek is kiszűri hatalmas hányadát a felső atmoszférában található ózon. Az UV-A sugarakat nem szűri ki semmi, de nincs is rá nagy szükség, ez a sugárzás okozza a lebarnulást.

Akkor most ejtsünk néhány szót a „napfénypótló” kvarclámpákról. A lámpa lelke a megfelelő sugarakat kibocsátó üvegcső, ami egy kisnyomású higanygőzzel töltött kisülő-cső. Különben azóta a kisülő-csöveket fénykeltésre is befogták (higanygőz­lámpák, nátrium-gőzlámpák, xenonlámpák, stb.). A látható és láthatatlan fényt az adja, hogy a csőben lévő atomok gerjesztett állapotból normálállapotba való visszatérés alkalmából a két állapot közti energiakülönbséget foton formájában kisugározzák. Ezek az energiakülönbségek azonban konkrét mennyiségek, amik konkrét hullámhosszt eredményeznek. Egyszerűbben fogalmazva a kisülő-csőben lévő elem megszabja a kibocsátott fény színét, ezen kívül a kibocsátott fény spektruma minden csak nem folytonos, azaz néhány konkrét szín és semmi más. A láthatatlan tartományban színekről természetesen nem beszélhetünk, csak nagyon konkrét hullámhosszról.

Ahogy ezt már említettem, a mesterséges fényforrásokkal szemben a napból érkező fény spektruma folytonos, vagyis minden hullámhossz megtalálható. Ez azt jelenti, hogy a napfény pontos mását nem tudjuk előállítani, ami általános világítási igényeknél nem jelent különösebb problémát, azonban napfénypótlásnál igen.

A problémát az okozza, hogy barnulást előidéző UV-A hullámhosszt nem tudjuk előállítani, csak az UV-B-t. Ezért a kvarclámpák és a szoláriumok vörösítenek, azaz gyulladásba hozzák a bőrt, de nem barnítanak, ellentétben az UV-A-val, amelyik első lépésben vörösít, de ez a gyulladás pigment képződést vált ki, vagyis lesülünk tőle. Ezt a tény azonban az emberiség 70 éve nem hajlandó tudomásul venni.

Időközben kiderült, hogy a jó öreg Nap jóval több UV-B sugarat bocsát ki, mint amennyi leérkezik a Földre, csak a légkörben található ózon (O3) ennek hatalmas hányadát elnyeli, és csak annyi érkezik le a Föld felszínére, amennyi éppen megfelel a földi életnek. Csakhogy azóta volt egy újabb „időközben”, amikor is az derült ki, hogy baj van az ózonnal. Egészen pontosan egyre kevesebb van belőle, mert az emberi tevékenység pusztítja [A hűtőgépekben évtizedek óta alkalmazott freon gázról van szó, amit „újabban” hajtógáznak is használtak különböző sprayekben. A légkörbe jutó freon reakcióba lép az ózonnal, ami így oxigénné válik, és tovább nem vesz részt az UV-B sugarak kiszűrésében.]

Ózonlyukról pedig azért beszélünk, mert az ózon „eltűnése” nem egyenletes, hanem elsősorban a déli-sark fölött jelentkezik, és ott egy kvázi lyukat alkot, vagyis alig van ózon. Máshol, például hazánkban, az ózonlyuk következménye azt jelenti, hogy a felettünk lévő légrétegben az ózon mennyisége 5-10 százalékkal kevesebb, mint valaha volt. Ez az érték időről-időre változik, és bár nem tűnik soknak, hatását tekintve igen hátrányos. Tudomásul kell vennünk, hogy a régi szép napozások felett eljárt az idő. Az életet adó Napot szívós lassúsággal halálos ellenségünkké sikerült változtatni.

Sajnos még mindig van folytatás! Az UV-B sugarakat nem csak mi nem szeretjük, de a növények sem. Amennyiben a napsugár UV-B tartalma tovább növekszik, az a növények lassú pusztulását vonja maga után, aminek hatása egyszerűen beláthatatlan.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

10 gondolat erről: „(2184) Ózonlyuk, avagy a lesülés története

  1. Már Asimov is látta hova vezet a légkör elszennyezése: nincs más megoldás, egyszer be kell fedni azokat a helyeket ahol emberek tartózkodnak, mert nem lehet majd kibírni a gyilkos sugárzást – másodszor a mezőgazdaságot is fedett helyeken kell művelni. Minél előbb annál jobb. Azután kis idő múlva a turizmusnak nagy üzlet lesz az adrenalinra éhes tömegeket szkafanderben vinni a tető fölötti utakra…

  2. Tibor bá
    Valamelyik topicban már irtam volt, hogy néhány évvel ezelött a Wizmann intézet kutatója bejelentette, hogy kutatócsoportja felfedezte a Melanoma rákfajta ellenszerét, ami majdnem 100%-ban gyógyitja akár az elörehaladott eseteket is.
    Az csak sajnálatos véletlen, hogy alig 3 hónap után a szegény tudósember autójába egy ködös novemberi korahajnalban belerohan egy bazi nagy szemetesteherautó.
    Minekutána meghótt szegény.
    Valamennyien emlékszünk az anno nagy port felvert maláj légitársaságot EGYMÁSUTÁN KÉTSZER sújtó repulöszerencsétlenség, ahol , rendkivül sajnálatos módon, ott van a Tesla villamosautók / hidrogénmotorok új változatán dolgozó kutatók csoportja.
    Minekutána meghóttak szegények.
    Az csak habocska a tortán, hogy UGYANAZON repülőtársaságot egymás után kétszer érjen ily csapás, az esély egy a sokmillióhoz, de csodák mindig is voltak ls lesznek. Föleg, ha valakik nagyon akarják.
    Szintén nemrég egy másik tudósember-mert ezek nem tanulnak egymás kárából- bejelenti, hogy hatalmas elöretörést értek el a hidrogénmotorok technikájában.
    Néhány röpke hónapra rá hát nem elsodorja a vonat az egyetemi vasutmegállóban a peronon állingáló tudósembert.
    Minekutána meghótt szegény.
    Alig 2 hete, hpgy az Ariel-i egyetem egy kedves kutatóhölgye bejelenti, hogy kutatócsoportja megtalálta a cukorbaj ellenszerét, ami majd 98 százalék sikerrel állitja vissza az inzulinegyensúlyt, vagy valami ilyesmit, én a témához nem értek, továbbá meggátolja a betegség elörehaladtát.
    Látva a multbeli eseteket, most csak azon töprengek, hogy mikor és hogyan fog jobblétre szenderülni ez a fölöttébb megnyerő, rokonszenves hölgy.
    Mert ezek a tudósemberek mintha nem tanulnának a multból.
    Háttérhatalom, valamint érdekcsoportok márpedig NINCSENEK.!1

  3. 3. Bálint mint mindig, tapintod a lényeget. Az üzlet nem a teljes meggyógyításban van, hanem a kezelésben. Az energia iparban a jól bejáratott üzletet szintén nem lehet valami vadonatúj meggondolatlan hirtelenséggel kifejlesztett technológiával tönkretenni!

    Barnulás divatját illetően ázsiában épp az európaival ellenkező a divat. Az idelátogató gazdag fehér európai turisták a minta. Szinte lehetetlen olyan bőrápoló krémet eladni, amelyre nagy ló betűkkel nincs ráírva, hogy UV Protection. Igaz a hagyományos népi bölcsesség is tudja, az észnélküli direkte napozás nem tesz jót a világos bőrű fajoknak. Araboknál, ázsiában a teljes testet fedő ruházat az ősi viselet, éppúgy mint az európai hagyományos ruházat. Egyedüli kivétel a teljesen alkalmazkodott néger faj. Ezért is oktalanság a mai multikulti szemléletű, szándékos és szervezett népességkeverés, elvesztik az evolúciós értékeket a népek. Olyasmit veszítenek, amit nem lehet hirtelen pótolni, újra megszerezni, még pénzzel sem.

  4. A hétvégén kitettem a Csilipaprika palántáimat egy kicsit a napra (lévén trópusi származásúak, hátha jobban megindulnak), de az lett a vége, hogy súlyos “égési” sérüléseket szenvedtek. Éppen úgy mint a szomszédom fáinak egy része, illetve az én ribizlibokraim. Szóval tényleg úgy néz ki, hogy valami csúnya dolog van készülődőben.

  5. 6: “súlyos “égési” sérüléseket szenvedtek”

    “Tető” alatt nevelt növényeket ‘edzeni’ kell, ennek része – ha megoldható – a kinti, erősebb fényhez való szoktatás. Pont mint a napozás – kicsiben kezdeni, majd mehet több…
    Ami még gond lehetett, a magas hőmérséklet és a száraz levegő.
    Fák, bokrok esetében meg a száraz talaj is belejátszott bizonyára.

  6. “A többnyire celebhírekben, riogatásban és primitív politikai karaktergyilkosságokban utazó Ripostban már korábban is jelentek meg az UFO-magazinba illő áltudományos eszmefuttatások, a keddi címlap viszont
    KINEK HIGGYÜNK?
    és
    ÉVEK ÓTA BECSAPNAK MINKET!
    felvezetéssel teszi fel a nemzeti konzultációhoz méltóan irányított kérdést:
    MÉGSEM KÁROS AZ UV-SUGÁRZÁS?
    A tudomány mai állása szerint az UV-sugárzás természetesen káros, de ez a Ripost szerkesztőit nem zavarta abban, hogy szót adjanak Szendi Gábor programozó matematikusnak, forgatókönyvírónak, dramaturgnak, pszichológusnak, a tenyek-tevhitek.hu honlap gazdájának és egyben a paleolit táplálkozás egyik hazai apostolának, hogy kijelenthesse: az UV-sugárzásnál sokkal nagyobb gond a D-vitamin hiánya.

    Valamint hogy az eddig a bőrgyógyászok által legkritikusabbnak tartott 11 és 15 óra közötti időszakban nemhogy óvakodni kell a naptól, hanem egyenesen ilyenkor érdemes napozni, hogy áramoljon a D-vitamin.”

    https://444.hu/2017/05/30/hivatalos-a-kormanypropaganda-akar-halalt-es-agykarosodast-is-okozhat

  7. Üdv! Csak egy észrevétel: úgy tudom, hogy a bergamott az Calabriából van, voltam ültetvényen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .