(2183) Az „olcsó” nukleáris energia

Tibor bá’ online

 

Nem hinném, hogy túl sok olyan elvégzendő elfoglaltság létezik, amivel diplomaosztás után megbíznak, de a nyugdíjba menéskor a feladat messze áll az elvégzéstől. A hasznos életüket letöltő atomreaktorok leszerelése ezek közé tartozik.

A kiszolgált reaktorok biztonságos állapotban tartásának, és leszerelésének becsült költsége olyan nagy, hogy szinte elképzelhetetlen, különben is a becsült értéket mindig túllépik.

A probléma annyira bonyolult és annyi leselkedő komplikáció van benne, hogy a késlekedés és a költségek bizonyosan növekednek az idők folyamán.
Valószínű ez az oka annak, hogy a reaktor ipar nem akar új reaktorokat építeni, helyette a kiszolgált reaktorok leszerelésére koncentrálnak. Pete Wilkinson (nukleáris tanácsadó) azt állítja, hogy mind a mai napig nem sikerült megoldani több száz műszaki és biztonsági problémát. A radioaktív hulladék tárolására alkalmas létesítmény megépítése az arra alkalmas hely megtalálása egy óriási mérnöki kihívás, aminek évszázadokon át állni kell az idő vasfogát. Például a Brit Kormány becslése, hogy egyetlen egy reaktor (Sellafield) lerendezésének becsült költsége 88 milliárd Ł lenne (ami 35.000 milliárd forint). [mennyibe kerül Paks 2 megépítése?] Az angol kormány máris évi 800 milliárd forintot költ néhány apró probléma megoldására.

Említsük meg, hogy Sellafield volt az a hely, ahol 60 évvel ezelőtt Anglia elkezdte a plutónium előállítását atomfegyverek részére.

Világ szerte a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék tárolása csupán ideiglenesen van megoldva, a végleges megoldás hatalmas problémát jelent, illetve a hosszú távú megoldás még mindig csak várat magára. A brit és a német kormány úgy gondolta, hogy majd találnak megfelelő földalatti tározóhelyet, de mindkét országban kiderült, hogy a szikla formációk nem elég stabilok ahhoz, hogy ne forduljon elő szivárgás.

Japán problémája ennél is nagyobb. A fentiek mellett ott van még Fukushima, ahol három reaktor leolvadt egy földrengést követő szökőár következtében. A japán kormány éppen most duplázta meg 193 milliárd dollárra (kb.60.000 milliárd Forint) a romok eltakarításának becsült költségeit. Ez az összeg azonban egészen biztos nem lesz elég egyszerűen azért, mert a reaktorok olyan elkeserítő állapotban vannak, hogy a mai napig nincs fogalmuk hogyan kezdjenek hozzá.

Oroszországnak és a korábbi csatlósoknak szintén nincsen nukleáris hulladék lerakóhelyük. Wilkinson azt állítja, hogy szerinte helytelen új reaktorokat építeni, amíg a hulladékok elhelyezése nincs megoldva. A megoldáshoz egy centivel se vagyunk közelebb, mint 45 éve voltunk, amikor a megoldatlan problémát az angol kormány feltárta, de senki se mozgatta a füle botját se.

Az angol kormány 2005-ben arról fantáziált, hogy majd lesz egy olyan közösség, akik önként fel fogják ajánlani, hogy az ő területükön építsenek ki egy nukleáris tárolót. Ilyet azonban nem találtak, mert az ötletet minden közösség elutasította. Végső megoldást mind a mai napig nem sikerült találni.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

15 gondolat erről: „(2183) Az „olcsó” nukleáris energia

  1. 1: ez a hatalmas technológiai- mérnöki optimizmus nem segít.
    Olyan, hogy “stabil geológiai képződmény” nem létezik.
    Lásd: Camp Century Grőnlandon- ahol az amcsik kénytelenek voltak otthagyni jópár atomreaktort meg kiégett fűtőelemet, mert a mérnököknek fogalma sem volt a geológiáról meg a jég- tektonikus lemezek dinamikus voltáról. Vagy a híres svalbardi Világvége magtároló, ami- a globális felmelegedés miatt éppen beázott.

    Csak egy közgazdász vagy mérnök hiheti, hogy az ipari méretekben, globálisan végzett olaj- és földgázfúrás (főleg a remek hidraulikus palarepesztés), hegyrobbantásos bányászat, külszíni fejtések stb semmilyen hatással nem lesznek.

    Ahogyan csakis a nukleáris lobby által fizetett “szakember” képes elhallgatni azt a tényt, hogy kurva veszélyes dolog a nukleáris energia és megoldhatatlan a biztonságos leszerelés. Persze, a mérnökök mindig amögé bújnak, hogy
    “de majd a jövőben még jobban fejlődik a tekknológia, aztán úgyis mindent megold”

  2. 1 – majom:
    Illik-illik, inkább hagyok nektek is valami beírni valót.

    2 – Ouse M.D.:
    Egyetértek veled.

  3. Láttam a linkelt filmet. Nekem az volt a benyomásom, hogy a nyilatkozó szakemberek egyáltalán nem optimisták az ottani munkájukkal kapcsolatban, illetőleg sok nyitott kérdés is van még. Egyedül az üdvözlendő a film kapcsán, hogy legalább megpróbálnak valamit csinálni.

  4. Az “olcsó” jelzőt már alaposan megkérdőjeleztük a Paks 2. blogban.

    Sajnos a gazdaságossági számítások megkönnyítéséhez az atompártiak és a lobby mind a mai napig nem hajlandó adatokat szolgáltatni (egyedül az állam által rendelt Rothschild tanulmány végkövetkeztetése ismert), pedig a gazdasági-pénzügyi adatok -hangoztatással ellentétben- nem biztonságpolitikai titkok.
    Ott más titok lappanghat.

    Azért az elsődleges és másodlagos hulladék letárolására félretett pénz nagysága és sorsa is érdekelne, mert a tároló -tudtommal- jelenleg csak alacsony szennyezettségű másodlagos hulladék tárolására alkalmas (értsd. “munkaruházat”)
    http://www.bataszek.hu/xvi_tettre_kesz_nap_bataszeken

    Tartok tőle, hogy az évtizedek alatt erre a célra félretett pénzt a mindenkori kormányzatunk “kölcsön” vette és az államigazgatási mérlegben mint hosszútávú tartozás szerepelhet.

    Most, hogy a muszlim szélsőség így terjed, kell-e attól tartanunk, hogy a letárolt bátaszéki munkaruházat megjelenik olcsón, valamelyik “kínai” piacon.

    Tibor’bá, a 6. bekezdésben (a kb.60.000 Forint után) nem csúszott el pár nulla? Indiánlány őrjöngeni fog.

  5. 6 – előforduló:
    Nem elcsúszott, lemaradt 9 nulla.
    Indiánlányt csak a Fidesz érdekli. Ilyesmit el se olvas. 😀

  6. Tibor bá’ nem értem a kitüntetett személyeskedést Indiánlány ellenében! Különösképpen hogy szerintem értelmes hozzászólásokat ír, akkor is ha ez nem passzol teljesen a világnézetedhez.
    Kiégett fűtőelemek hőtermelését hasznosítani lehetne, nem kell mindent elásni.

  7. Rohadt sok pénzbe kerül, hosszú, generációkon átívelö ideig tart, változó körülmények között, az utódaink hálásak lesznek.

    És ez csak tervezett szanálás. Csak ismételni tudom magam, Fukusimában 6 évig tartott, mire az elsö robotot bejuttatták egy kamerával körülnézni, azóta sincs elörehaladás. Csernobilban nemrég fejezték be a második szarkofág építését horribilis összegért ( csak zárójelben jegyzem meg, hogy Ukrajnán létezik olyan, hogy Csernobil-adó ), ami nem több gyakorlatilag, mint egy pléhesernyö, és csak a csapadéktól védi ( értsd: esö, hó ) az elsö, átmenetinek szánt szarkofágot. 30 év után elörelépés nincs, csak stabilizált állapot….

  8. 9:

    Fukushimában még azt se.
    Sikerült felhúzni 450- et valami olyasmiből, ami évszázadokon át termeli a halálos hulladékot és nem lehet neki megálljt parancsolni.

  9. bogozy 8.

    Nem csak az a baj, hogy Tibor’bá világnézetéhez nem passzol, hanem sokunkéhoz sem ; és a saját nézetei helyességét pedig alkalmanként “elfelejti meggyőzően” alátámasztani.

    Nem kell mindent elásni?
    Akkor miért teszi mindenki?
    Van rá jobb ötleted?

    “Az USA Energiaügyi Minisztériumának (DOE) tanulmánya szerint sikeres kutatás-fejlesztést követően a békés célú alkalmazásból származó 87 000 t kiégett fűtőelem transzmutácós feldolgozása 117 évet venne igénybe és mintegy 280 milliárd USD-ba kerülne [20]. Ezért jelenleg egyetlen P&T-vel foglalkozó ország sem tekinti rövid távon reális hulladékkezelési alternatívának ezt a technológiát. ”
    Hát, nem vagyok biztos benne, hogy ezen kellene agyalnunk.

    “a Brit Kormány becslése, hogy egyetlen egy reaktor (Sellafield) lerendezésének becsült költsége 88 milliárd Ł lenne (ami 35.000 milliárd forint)”

    Remélem kormányhívők nem adják tovább az infot, mert nálunk biztosan nem a probléma nagyságát látnák meg benne, hanem az újabb” lehetőséget”.

  10. Lehet, hogy én hülye vagyok, és a sok okos ember már végig gondolta, de nekem adná, főleg a posztban említett irdatlan nagy költségek után meg főleg, hogy nem lehetne rakétákra pakolni, és kilőni őket a Nap v. a Hold felé? Tonnákról beszélünk, amikor a radioaktív hulladékról van szó, de azért nem hegyekről, mint a bányák meddőhányói.
    Lehet, hogy egy Saturn V típusú rakéta 40-50 tonnát ki tud vinni az űrbe. Valamiért nekem kb. ennyinek rémlik ami mostanában évente kikerül Paksról

  11. 12. Asidotus
    “Lehet, hogy egy Saturn V típusú rakéta 40-50 tonnát ki tud vinni az űrbe. Valamiért nekem kb. ennyinek rémlik ami mostanában évente kikerül Paksról”
    Ez már sokaknak, sokszor eszébe jutott.
    De csak képzeld el, a startnál felrobban egy ilyen rakéta.
    Ekkora rizikót senki nem merne felvállalni.

  12. 14.

    Sokkal “bulibb”, ha a robbanás pár kilométer magasságban és szinte porítva történik.
    Mint a felrobbant Challengernél.
    Ha jó pénz lenne benne, a rizikó – egyeseknél – hanyagolható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük